Eljárás : 2018/2903(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0557/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0557/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 12/12/2018 - 12.13
CRE 12/12/2018 - 12.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0511

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 187kWORD 55k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0557/2018
5.12.2018
PE631.568v01-00
 
B8-0557/2018

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

benyújtva az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az egységes piacra vonatkozó csomagról (2018/2903(RSP))


Dita Charanzová az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az egységes piacra vonatkozó csomagról (2018/2903(RSP))  
B8‑0557/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2015)0550),

–  tekintettel „Az egységes piac integrációja és a versenyképesség az Európai Unióban és tagállamaiban” című, 2015. október 28-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0203),

–  tekintettel a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),

–  tekintettel a Bizottság „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2011. április 13-i közleményére (COM(2011)0206),

–  tekintettel a Bizottság „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2012. október 3-i közleményére (COM(2012)0573),

–  tekintettel a Mario Monti által az Európai Bizottság elnöke számára készített „Az egységes piac új stratégiája  Európa gazdasága és társadalma szolgálatában” című 2010. május 9-i jelentésre,

–  tekintettel az egységes piac 2015-ös európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készült, „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című, 2014. szeptemberi tanulmányra,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készült, „Stratégia az egységes piac kiteljesítésére: a billió eurós bónusz” című, 2016. januári tanulmányra,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésén alapuló, az egységes piaci stratégiáról szóló, 2016. májusi állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Egységes Európai Okmány 1992. december 31-ét tűzte ki határidőként az egységes piac megvalósítására; mivel 25 évvel később az Uniónak újra a legmagasabb szinten kell megerősítenie ezt a kötelezettségvállalást a szolgáltatási ágazat, a körforgásos gazdaság és a digitális egységes piac kihívásainak kezelése érdekében;

B.  mivel az egységes piac továbbra is az európai gazdasági siker alapja, az európai integráció sarokköve, illetve a növekedés és a munkahelyteremtés motorja;

C.  mivel az egységes piac nem használja ki teljes mértékben a benne rejlő lehetőségeket;

D.  mivel a Parlament saját kutatásai alapján az egységes piac kiteljesítéséből származó várható nyereség 1 billió EUR-ra tehető;

E.  mivel stratégiai megközelítésre van szükség, és mivel a fennálló kihívásokra adott válaszoknak éppen annyira politikai, mint technikai természetűnek kell lenniük;

F.  mivel az átültetéssel kapcsolatos közelmúltbeli jelzések nem megnyugtatóak; mivel a Bizottság „Az egységes piac a változó világban – Páratlan eszköz, amelyhez megújított politikai elkötelezettség szükséges” című, 2018. november 22-i közleménye (COM(2018)0772) szerint a 2017. december és 2018. május közötti átültetési határidőket tartalmazó 16 irányelv átültetése 25%-os lemaradásban volt 2018 júniusában; mivel három, 2016 áprilisáig átültetendő közbeszerzési irányelv esetében a Bizottságnak 21 tagállammal szemben 58 kötelezettségszegési eljárást kellett indítania az átültetési intézkedések közlésének elmulasztása miatt, amelyek közül három még folyamatban van;

1.  üdvözli „Az egységes piac a változó világban – Páratlan eszköz, amelyhez megújított politikai elkötelezettség szükséges” című bizottsági közlemény általános célkitűzéseit néhány hónappal a 2019-es európai választások előtt és az egységes piac 25. évfordulóján;

2.  hangsúlyozza, hogy a jól működő egységes piac az Európai Unió egyik alapköve, és ezért az egységes piac elmélyítését vissza kell helyezni a politikai napirend élére, mivel az hozzájárul a szabadsághoz, a lehetőségekhez és a jóléthez Európa számára, és előnyökkel jár több mint 500 millió európai és több mint 21 millió kkv számára;

3.  elismeri, hogy míg a digitális egységes piac előmozdítására irányuló számos javaslat – mint például a területi alapú tartalomkorlátozás, az Elektronikus Hírközlési Kódex, az egységes távközlési piacról szóló rendelet, ideértve a barangolást is, valamint az adatok szabad áramlása – már elfogadásra került, fontos javaslatok, például a digitális szerződések tárgyalása még folyamatban van; felszólítja az uniós intézményeket, hogy folytassák a tárgyalásokat és kössenek olyan megállapodásokat, amelyek a digitális tartalom vásárlásakor hasonló szintű védelmet biztosítanak a fogyasztók számára, mint tárgyi eszközök vásárlásakor;

4.  rendkívül aggasztja, hogy számos jogszabályt teljesen blokkol a Tanács, amely nem tudott állást foglalni hat évvel ezelőtt elfogadott bizottsági javaslatokkal kapcsolatban, például a másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek átvitelének egyszerűsítéséről szóló irányelv esetében; felhívja a Tanácsot, hogy hajtsa végre a szükséges belső reformokat annak érdekében, hogy véget lehessen vetni ennek a polgáraink és vállalataink számára egyaránt káros helyzetnek;

5.  felhívja a Tanácsot annak biztosítására, hogy 2019. március végéig fogadja el az egységes piaci stratégiához és a digitális egységes piaci stratégiához kapcsolódó jogalkotási kezdeményezéseket;

6.  hangsúlyozza, hogy a növekedés, az innováció, a munkahelyteremtés, a fogyasztók választása és az új üzleti modellek tekintetében megvalósuló kézzelfogható és gyors eredmények elérése érdekében sürgősen meg kell szüntetni az egységes piacon még meglévő akadályokat;

7.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy az egységes piacon felszámolták a vámjellegű akadályokat, még mindig rengeteg különböző, szükségtelen nem vámjellegű akadály létezik; hangsúlyozza, hogy az egységes piac megerősítése sürgős intézkedéseket igényel mind uniós, mind nemzeti szinten e szükségtelen akadályok kezelése érdekében;

8.  úgy véli, hogy a nagyobb fokú integrációhoz több politikai bátorságra és kötelezettségvállalásra van szükség, mint 25 évvel ezelőtt, és nagyobb erőfeszítésekre a szavak és a tettek közötti szakadék áthidalása érdekében;

9.  meggyőződése, hogy a nagyobb fokú integráció elérése érdekében az azonos szabályok melletti egyenlő versenyfeltételek kulcsfontosságúak valamennyi szereplő számára valamennyi tagállamban;

10.  megjegyzi, hogy az európai digitális egységes piaci stratégiáról szóló bizottsági közlemény szerint ma a kkv-k csupán 7%-a kínál online árukat és szolgáltatásokat más tagállamokban lévő fogyasztóknak, és a fogyasztók csupán 15%-a használja ki ezt a lehetőséget, hozzátéve, hogy a digitális egységes piac kiteljesítése révén több mint 415 milliárd EUR nyereség érhető el és sok munkahelyet lehetne létrehozni, ha az EU teljes mértékben kihasználná a benne rejlő lehetőségeket ezen a területen;

11.  sürgeti, hogy állítsák le a „digitális” egységes piac „offline” egységes piactól való idejétmúlt különválasztását, mivel a digitális megoldások a modern gazdaság nélkülözhetetlen részét képezik, és az általa kínált valamennyi terméknek és szolgáltatásnak digitálisan is megfelelőnek kell lenniük;

12.  úgy véli, hogy az egységes piac védelme és elmélyítése érdekében alapvető fontosságú a négy szabadság védelme, nevezetesen a személyek, a szolgáltatások, a termékek és a tőke szabad áramlása – fizikailag vagy online –, és hogy valamennyi uniós szereplőnek közösen elfogadott szabályok szerint kell eljárnia;

13.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak törekednie kell annak biztosítására, hogy a szolgáltatások szabad mozgása az egységes piacon belül ugyanolyan prioritást kapjon, mint az áruk szabad mozgása; hangsúlyozza, hogy a szolgáltatási irányelv ellenére a szolgáltatások szabad mozgása sokkal kevésbé fejlett, mint az áruk szabad mozgása;

14.  rámutat, hogy az új jogszabályoknak következetesen tükrözniük kell a piaci integráció ambícióját, a szabályozási és adminisztratív akadályok csökkentésének szükségességét, valamint a jövőbeli kihívásoknak való megfelelés szükségességét;

15.  emlékeztet arra, hogy egy uniós szintű harmonizált szabály általában az összes tagállamban csökkenti az adminisztratív terheket, mivel az egységes piacon 28 eltérő szabályt helyettesít; hangsúlyozza, hogy az Uniónak a határain belül ellen kell állnia a széttagoltságnak, ahogyan ellenáll az Unión kívüli protekcionizmusnak;

16.  rámutat arra, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik az egységes piacra az uniós egységes piac elveivel ellentétes nemzeti szabályok, különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgását érintő nemzeti szintű szabályok miatt; rámutat például arra, hogy a nemzeti és nemzeti szint alatti hatóságok az uniós vagy nemzeti szintű rendelkezésekből eredőken felül néha további követelményeket és adminisztratív terheket állítanak;

17.  hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy a szabályok a gyakorlatban is megvalósuljanak: a polgárok és a vállalkozások csak akkor élvezhetik az egységes piac számos előnyét, ha a közösen elfogadott szabályok a gyakorlatban is helytállnak;

18.  sürgeti a Bizottságot, hogy használja ki jobban a meglévő eszközöket az egységes piac számára kihívásokat támasztó nemzeti szabályok elleni fellépés érdekében;

19.  elismeri, hogy az egységes piac irányítási infrastruktúráját jelentős mértékben meg kell erősíteni a hatékony monitoringmechanizmusok biztosítása és az egységes piacra vonatkozó jogszabályok helytelen átültetésének vagy a helytelen végrehajtás/alkalmazás feltárásának érdekében, ezáltal biztosítva szükség esetén a kötelezettségszegési eljárások alkalmazását;

20.  határozottan támogatja a Bizottság arra irányuló felhívását, hogy az Európai Tanács szenteljen részletes vitát állam- vagy kormányfői szinten az egységes piacnak, annak minden vonatkozásában, annak érdekében, hogy azonosítsa a fellépés közös prioritásait és a megfelelő mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az egységes piachoz nagyon fontos megújított politikai kötelezettségvállalást;

21.  kéri az Európai Tanácsot, hogy kötelezze el magát az egységes piac 2025-ig történő kiteljesítésére vonatkozó új kötelezettségvállalás mellett, amely egy új, kötelező érvényű ütemtervet is tartalmaz a fellépésekre vonatkozóan, amint azt az európai vezetők 1985-ben tették;

22.  sajnálja, hogy a Bizottság túl későn nyújtott be több jogalkotási kezdeményezést ahhoz, hogy a társjogalkotók megfelelően dolgozhassanak és elfogadhassák azokat e mandátum lejárta előtt;

23.  sürgeti a következő Bizottságot, hogy a 2019–2024-es időszakra vonatkozó új politikai ciklusra tekintettel tervezzen nagyratörő intézkedéseket az egységes piac vonatkozásában, és időben terjesszen elő jogalkotási javaslatot annak érdekében, hogy mindkét társjogalkotó kellő időt kapjon arra, hogy megvizsgálja és adott esetben elfogadja azokat;

24.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

(1)

HL C 316., 2016.8.30., 98. o.

(2)

HL C 76., 2018.2.28., 112. o.

Utolsó frissítés: 2018. december 10.Jogi nyilatkozat