Eljárás : 2018/2903(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0559/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0559/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 12/12/2018 - 12.13
CRE 12/12/2018 - 12.13

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 180kWORD 51k
5.12.2018
PE631.570v01-00
 
B8-0559/2018

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az egységes piaci intézkedéscsomagról (2018/2903(RSP))


Nicola Danti az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az egységes piaci intézkedéscsomagról (2018/2903(RSP))  
B8-0559/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i közleményére (COM(2015)0550),

–  tekintettel a Bizottság „Az egységes piac integrációja és a versenyképesség az Európai Unióban és tagállamaiban” című, 2015. október 28-i szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0203),

–  tekintettel a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),

–  tekintettel a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottság „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2011. április 13-i közleményére (COM(2011)0206),

–  tekintettel a Bizottság „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2012. október 3-i közleményére (COM(2012)0573),

–  tekintettel a Mario Monti által az Európai Bizottság elnöke számára készített, „Az egységes piac új stratégiája  Európa gazdasága és társadalma szolgálatában” című, 2010. május 9-i jelentésre,

–  tekintettel az egységes piac 2015-ös európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készült, „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című, 2014. szeptemberi tanulmányra,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készült, „Stratégia az egységes piac kiteljesítésére: a billió eurós bónusz” című, 2016. januári tanulmányra,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésén alapuló, az egységes piaci stratégiáról szóló, 2016. májusi állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az egységes piac eddig is olyan tényező volt, amely hozzájárult Európa gazdasági sikeréhez, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és a továbbiakban is az maradhat, valamint az európai integráció és az európai szociális piacgazdaság egyik sarokköve; mivel ez a gondolat az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséről szóló közelmúltbeli tárgyalások során még hangsúlyosabbá vált;

B.  mivel a Parlament saját kutatásai alapján az egységes piac kiteljesítéséből származó várható nyereség 1 billió euróra tehető;

C.  mivel az egységes piac vizsgálatakor nem lehet kizárólag gazdasági szempontokat figyelembe venni, hanem azt egy olyan, szélesebb körű jogi keret részének kell tekinteni, amely különleges jogokat biztosít a polgárok, a munkavállalók, a fogyasztók, a vállalkozók és a vállalkozások számára;

D.  mivel stratégiai, holisztikus és átfogó megközelítésre van szükség; mivel a fennálló kihívásokra adott válaszoknak éppen annyira politikai, mint technikai jellegűnek kell lenniük;

1.  üdvözli „Az egységes piac a változó világban – Páratlan eszköz, amelyhez megújított politikai elkötelezettség szükséges” című bizottsági közlemény általános célkitűzéseit, amelyeket a 2019-es európai választások előtt és néhány hónappal és az egységes piac fennállásának 25. évfordulóján tettek közzé;

2.  meggyőződése, hogy a jól működő egységes piac az Európai Unió egyik alappillére, és alapvető fontosságú az uniós gazdasági, szociális és kulturális modell megőrzése, valamint az Unió növekedés, innováció és munkahelyteremtés szempontjából vett versenyképességének erősítése terén;

3.  elismeri azonban, hogy az egységes piac e pozitív tényezők mellett negatív hatásokkal is járt, és válaszúthoz érkezett; úgy véli, hogy az összetettebb globális helyzet miatt az egységes piac mélyebb integrációjához több politikai bátorságra és kötelezettségvállalásra van szükség, mint 25 évvel ezelőtt, és hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség kiteljesítéséhez és hatékonyságának növeléséhez; hangsúlyozza tehát, hogy az egységes piac elmélyítését vissza kell hozni a politikai napirend élére;

4.  hangsúlyozza, hogy az egységes piacon a gazdasági szempontokat a szociális szabályok, a munkavállalói jogok, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelmi jogszabályok és a közös költségvetési politikák szélesebb körű struktúrájával kell kiegészíteni;

5.  úgy véli, hogy az egységes piac védelme és elmélyítése, valamint az uniós szintű és a tagállamok közötti együttműködés további megkönnyítése érdekében alapvető fontosságú a négy szabadság – nevezetesen a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad áramlása – határozott védelme, fizikailag és online egyaránt;

6.  sürgeti, hogy szüntessék meg a „digitális” egységes piac „offline” egységes piactól való idejétmúlt különválasztását, mivel a digitális megoldások a modern gazdaság nélkülözhetetlen részét képezik, és az egységes piac valamennyi elemének digitálisan is megfelelőnek kell lennie;

7.  megállapítja, hogy a kkv-knak jelenleg csak 8%-a kínál online árukat és szolgáltatásokat, és a fogyasztóknak csupán 15%-a él ezzel a lehetőséggel; hozzáteszi, hogy a digitális egységes piac kiteljesítése jelentős gazdasági növekedéshez és számos munkahely létrehozásához vezethetne, amennyiben a benne rejlő lehetőségeket teljesen ki lehetne bontakoztatni; kiemeli, hogy ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy sürgősen folytatni kell a munkát annak érdekében, hogy a digitális szféra teljes mértékben hozzáférhető legyen a polgárok és a vállalkozások számára, és hogy javuljon a fogyasztóknak a digitális szférába vetett bizalma;

8.  felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a digitális egységes piac kiteljesítésére irányuló munkát, és terjesszen elő ambiciózus javaslatokat a fogyasztók védelmét, a közigazgatási szervek segítését, az európai vállalkozások és kkv-k versenyképességének fokozását, valamint a tisztességes verseny megteremtését célzó, korszerű és hatékony közös szabályok kialakítása érdekében;

9.  hangsúlyozza, hogy a növekedés, az innováció, a munkahelyteremtés, a fogyasztói választás lehetősége és az új üzleti modellek tekintetében megvalósuló kézzelfogható és gyors eredmények elérése érdekében meg kell szüntetni az egységes piacon még meglévő, indokolatlan akadályokat; meggyőződése, hogy kulcsfontosságúak az azonos versenyfeltételek, valamint az, hogy az egyes tagállamok hasonló szereplői tekintetében azonos szabályok legyenek érvényesek;

10.  elismeri, hogy az indokolatlan és aránytalan nemzeti intézkedések, valamint az össze nem hangolt intézkedések veszélybe sodorhatják az egységes piac egységét és hatékonyságát; emlékeztet azonban arra, hogy egyes közérdekű célok védelme érdekében bizonyos intézkedések jogszerűek és szükségesek lehetnek, többek között a munkavállalók védelme, a fenntarthatóság biztosítása és a fogyasztóvédelem tekintetében;

11.  arra kéri a Bizottságot, hogy használja ki a meglévő eszközöket az egységes piac számára kihívásokat támasztó, indokolatlan nemzeti szabályok elleni fellépés érdekében, és elismeri, hogy az egységes piac irányítási infrastruktúráját meg kell erősíteni a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok biztosítása és az egységes piacra vonatkozó jogszabályok helytelen átültetésének vagy alkalmazásának feltárása céljából;

12.  hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy a szabályok gyakorlati eredményekkel járjanak: a polgárok és a vállalkozások csak akkor élvezhetik az egységes piac számos előnyét, ha a közösen elfogadott szabályok a helyszínen is ténylegesen működnek, és konkrét hozzáadott értéket teremtenek; emlékeztet arra, hogy az új szabályok bevezetésének fő célja, hogy azok a polgárok javát szolgálják;

13.  határozottan támogatja a Bizottság arra irányuló felhívását, hogy az Európai Tanács szenteljen részletes vitát állam- és kormányfői szinten az egységes piacnak, annak minden vonatkozásában annak érdekében, hogy meghatározza a konkrét fellépés közös prioritásait és a megfelelő mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az egységes piac melletti politikai elkötelezettség égetően szükséges megújítását;

14.  sürgeti a következő Bizottságot, hogy a 2019–2024-es időszakra vonatkozó új politikai ciklusra tekintettel tervezzen nagyra törő intézkedéseket az egységes piac vonatkozásában, és megfelelőbb időben terjesszen elő jogalkotási javaslatokat annak érdekében, hogy mindkét társjogalkotónak elegendő ideje legyen arra, hogy megvizsgálja és adott esetben elfogadja azokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2014 és 2019 közötti időszakra vonatkozó egyes legfontosabb jogalkotási javaslatokat a Bizottság csak a közelmúltban terjesztette elő, ami meglehetősen megnehezíti a társjogalkotók általi vizsgálatukat és elfogadásukat; helyteleníti, hogy a Tanács több kulcsfontosságú jogalkotási javaslattal kapcsolatban nem tudott megegyezni a közös álláspontról, bizonyos kezdeményezéseket ily módon évek óta blokkolva, és ellehetetlenítve a jogalkotási folyamatot; emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot felelősségére, különösen az uniós polgárok, a vállalkozások és a helyi hatóságok tekintetében;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL C 11., 2018.1.12., 55. o.

(2)

HL C 316., 2016.8.30., 98. o.

(3)

HL C 76., 2018.2.28., 112. o.

Utolsó frissítés: 2018. december 10.Jogi nyilatkozat