Eljárás : 2018/2882(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0079/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0079/2019

Viták :

PV 13/02/2019 - 26
CRE 13/02/2019 - 26

Szavazatok :

PV 14/02/2019 - 10.17
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0131

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 144kWORD 52k
23.1.2019
PE631.680v01-00
 
B8-0079/2019

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a NAIADES II programról: Cselekvési terv a belvízi hajózás támogatására (2018/2882(RSP))


Karima Delli a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a NAIADES II programról: Cselekvési terv a belvízi hajózás támogatására  (2018/2882(RSP))  
B8-0079/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdésre a NAIADES II programról: Cselekvési terv a belvízi hajózás támogatására (O-000016/2014 – B7 0104/2014),

–  tekintettel az „Integrált európai cselekvési program a belvízi szállítás érdekében – NAIADES” című 2006. január 17-i bizottsági közleményre (COM(2006)0006),

–  tekintettel 2006. október 26-i állásfoglalására a belvízi szállítás előmozdításáról: a „NAIADES” – integrált európai cselekvési program a belvízi szállítás érdekében(1),

–  tekintettel „A minőségi belvízi hajózás megvalósítása – NADIES II” című, 2013. szeptember 10-i bizottsági közleményre (COM(2013)0623),

–  tekintettel 2014. február 6-i állásfoglalására a NAIADES II programról: Cselekvési terv a belvízi hajózás támogatására(2),

–  tekintettel a „Félidős jelentés a belvízi szállítást előmozdító NAIADES II cselekvési program végrehajtásában elért eredményekről (a 2014–2017-es időszak vonatkozásában)” című, 2018. szeptember 18-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0428),

–  tekintettel „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” című, 2016. július 20-i bizottsági közleményre (COM(2016)0501),

–  tekintettel az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című 2011. december 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a belvízi utak fontos uniós kikötőket, városokat, ipari központokat és fő mezőgazdasági területeket kötnek össze, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a szén-dioxid-mentesítéssel, a fenntartható növekedéssel és a területi kohézióval kapcsolatos uniós célokhoz;

B.  mivel a 2015. évi párizsi megállapodás (COP21) célkitűzéseinek eléréséhez a közúti szállításról a belvízi hajózásra kell átállni, tekintve, hogy a belvízi hajózás elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy sokkal nagyobb mennyiségű árut és utast vegyen fel a zsúfolt európai közúti közlekedési rendszer enyhítése érdekében;

C.  mivel a belvízi szállítás alapvetően fontos a közlekedés további negatív hatásainak a hatékonyabb föld- és energiafelhasználás, valamint a zaj és a balesetek számának visszaszorítása révén történő csökkentéséhez;

D.  mivel a belvízi hajózási flottát a jobb környezeti teljesítmény érdekében korszerűsíteni kell és a műszaki fejlődéshez kell igazítani, ezáltal biztosítva a belvízi szállítás versenyelőnyét a multimodális szállításban;

E.  mivel eddig nem sok pénzügyi forrást különítettek el a belvízi hajózási ágazatra, és mivel a finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is nehéz egy olyan ágazat számára, amely elsősorban kisvállalkozásokat foglal magában;

1.  támogatja az eddigi konkrét fellépéseket, és üdvözli a 2014–2020 közötti időszakra szóló NAIADES II cselekvési programban tervezett további intézkedéseket;

2.  sürgeti a Bizottságot, hogy 2020-ig aktualizálja és újítsa meg a NAIADES programot annak biztosítása érdekében, hogy a belvízi hajózás mint biztonságos, fenntartható és hatékony közlekedési mód potenciálját a multimodális közlekedési rendszerben teljes mértékben ki lehessen használni egy hosszú távú, a modális váltás sikeres megvalósítását célzó uniós stratégia révén;

3.  hangsúlyozza, hogy a közlekedési kezdeményezések kidolgozása során a belvízi közlekedést az EU intermodális és fenntartható közlekedéspolitikájának keretében holisztikus és hosszú távú megközelítés keretében kell vizsgálni;

4.  hangsúlyozza, hogy a vízi turizmus virágzó ágazat, és hogy a fontos uniós iparágak versenyképessége a megbízható és költséghatékony belvízi szállítástól függ; ezért olyan proaktív politikákra szólít fel, amelyek célja a fenntartható belvízi hajózási ágazat támogatása, különös tekintettel a logisztika és a mobilitás digitális, technológiai és környezeti kihívásaira;

5.  megjegyzi, hogy 2050-re az EU lakosságának 80%-a fog városi területeken élni, növelve a tömegközlekedés és a jobb városi logisztika iránti igényt, valamint hogy gyakran nehéz és költséges a meglévő szárazföldi infrastruktúra bővítése; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a belvízi hajózást építsék be a városi és kikötői politikákba, és teljes mértékben használják ki a benne rejlő lehetőségeket az áru- és személyszállítás terén, mivel számos uniós város rendelkezik vízi utakkal, és mivel ezzel javítani lehet az életminőséget és csökkenteni lehet a forgalmi zsúfoltságot;

6.  hangsúlyozza, hogy a korábbi cselekvési programok a célhoz kötött források hiányában elmaradtak a célkitűzéseiktől; ezért felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a NAIADES III cselekvési program olyan megfelelő és célzott finanszírozást kapjon céljai eléréséhez, amelyet egy elérhető rövid- és középtávú célokat tartalmazó, jól felépített szakpolitikai stratégia és egy konkrét ütemterv támogat, amely többek között meghatározza a végrehajtáshoz szükséges forrásokat;

7.  felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen végezzen piackutatást és készítsen előrejelzéseket a belvízi szállításban az áru- és személyszállításra vonatkozó átállási minták jobb elemzése és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal lehetővé tétele, valamint a kialakulóban lévő tendenciákra és új piacokra való jobb reagálás érdekében;

8.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a belvízi hajózás és belvízi kikötők fejlesztése és a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) történő integrálása előfeltételeként jó minőségű vízi utakat kell kialakítani és fel kell számolni a torlódási pontokat; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében biztosítson finanszírozási elsőbbséget a hajóutak, a zsilipek, a hidak és a kikötői infrastruktúra helyreállításának, korszerűsítésének és automatizálásának, valamint a törzshálózat határokon átnyúló szakaszai fejlesztésének;

9.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok azon kötelezettsége mellett, hogy 2030-ig befejezzék a törzshálózatot, a rehabilitáción keresztül a meglévő infrastruktúra teljesítményének, megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelését is biztosítaniuk kell annak érdekében, hogy a belvízi szállítás megbízható szállítási mód legyen, és hogy a szűkös pénzügyi forrásokat észszerűen használják fel;

10.  üdvözli az atlanti-óceáni, a balti-adriai térség, a földközi-tengeri, az északi-tengeri-balti, az északi-tengeri-kelet-mediterrán, a rajna-alpesi és a rajna-dunai folyosók térségében tervezett és zajló munkálatokat, valamint azt, hogy általában egyre több tagállam ruház be a belvízi utak és kikötők fejlesztésébe; ezért felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) kapcsolódó projektek végrehajtását;

11.  rámutat, hogy a hatékony és fenntartható szárazföldi csatlakozáshoz elengedhetetlen a megfelelő mértékű zsilipképesség, és hogy a zsilipek fontos szerepet játszanak a biztonságos vízügyi szabályozásban és a tiszta energiatermelésben; ezért felhívja a Bizottságot, hogy irányozzon elő megfelelő forrásokat rehabilitációjukra, felújításukra és megújításukra;

12.  sürgeti a Bizottságot, hogy általánosságban részesítse előnyben a belvízi hajózási projektekre nyújtott támogatásokat, mivel a projektösszevonással kapcsolatos korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánszférabeli partnerek csak a munkálatok végrehajtásában vesznek részt, és a vízi utak állami és többcélú jellege miatt többnyire az állami hatóságok felelősek a finanszírozásért;

13.  megjegyzi, hogy a belvízi hajózás digitalizációja fontos szerepet játszik a belvízi hajózás hatékonyságának, biztonságának és környezeti teljesítményének fokozásában; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen végrehajtási stratégiát a digitális belvízi hajózási térség (DINA) vonatkozásában, és dolgozzon ki megfelelő szabályozási keretet az összekapcsolt és automatizált vízi közlekedés számára, beleértve a harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK irányelv felülvizsgálatát, figyelembe véve az olyan meglévő kezdeményezéseket, mint a RheinPorts Információs Rendszer (RPIS), továbbá hogy teremtse meg a hajóutakra, a közutakra, a rakományokra és a forgalmi információkra vonatkozó, határokon átnyúló adatcsere szilárd uniós jogi alapját, egyetlen hozzáférési ponttal;

14.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a digitális belvízi szolgáltatásokat integrálják más közlekedési módok adatáramlásába annak érdekében, hogy megkönnyítsék a háztól-házig tartó folytonos, multimodális szolgáltatást, mivel az internet és a szinkrón modalitás ötvözése elősegíti a tengeri kikötők és a szárazföld közötti közlekedési folyosók kapacitásának összevonását, és a szárazföldi infrastruktúra kapacitásának kiegyensúlyozottabb használatát eredményezi, illetve csökkenti a torlódások mértékét és más kedvezőtlen külső hatásokat;

15.  hangsúlyozza, hogy a 2015. évi párizsi megállapodás (COP21) célkitűzéseinek való megfelelés érdekében a közlekedési rendszer ellenálló képességét és dekarbonizációját az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés, az erőforrás-hatékonyság és a tiszta hajtóerő felé való gyorsabb elmozdulás révén kell elérni; rámutat, hogy ehhez az átálláshoz megfelelő szabványokra és finanszírozásra van szükség az innovatív vízi utak irányításának, a tiszta hajók szélesebb körű használatának és – amennyiben lehetséges – utólagos felszerelésnek ösztönzése, valamint a szükséges tankolási infrastruktúra kiépítésére céljából;

16.  javasolja a tiszta energiahálózatok és a vízi úti hálózatok közötti szinergiák kiaknázását annak érdekében, hogy a parti mobilitási csomópontokon optimálisan kihasználják a vízi utakon előállított vízenergiát, a kikötőkben előállított szélenergiát és más, tiszta energiaforrásokat a közlekedés, a háztartások és az ipar ellátása érdekében, az elosztási költségek minimalizálása mellett;

17.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő finanszírozást biztosítsanak az új technológiák, az innováció és a fenntartható közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások számára a jelenlegi és a következő uniós programok – például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Horizont 2020, a Horizont Európa, az egységes piac, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap – keretében az innováció bevezetésének ösztönzése és a belvízi közlekedés környezeti és digitális teljesítményének fokozása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy e cél megvalósítása érdekében hozzon létre célzott finanszírozási forrásokat;

18.  megjegyzi, hogy a célzott technológiai kutatást ki kell egészíteni a társadalmi-gazdasági és jogalkotást megelőző kutatással, hogy ösztönözni lehessen a szabályozási és finanszírozási innovációt, valamint a piaci szereplők szerepvállalását, a széles körű piaci elterjedés biztosítása érdekében;

19.  felkéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a belvízi szállítás ösztönzésére és támogatására irányuló nemzeti stratégiákat, figyelembe véve a jelenlegi NAIADES cselekvési programokat és a belvízi szállításra vonatkozó közelgő európai cselekvési programot, valamint hogy ösztönözzék a regionális, helyi és kikötői hatóságokat ugyanerre;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL C 313. E, 2006.12.20., 443. o.

(2)

HL C 93., 2017.3.24., 145. o.

(3)

HL C 168. E, 2013.6.14., 72. o.

Utolsó frissítés: 2019. január 28.Jogi nyilatkozat