Eljárás : 2019/2574(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0128/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0128/2019

Viták :

PV 13/02/2019 - 20
CRE 13/02/2019 - 20

Szavazatok :

PV 14/02/2019 - 10.16

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0130

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 144kWORD 50k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0128/2019
12.2.2019
PE635.353v01-00
 
B8-0128/2019

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az INF-szerződés jövőjéről és az EU-ra gyakorolt hatásról (2019/2574(RSP))


Geoffrey Van Orden, Charles Tannock, Anna Elżbieta Fotyga, Ruža Tomašić, Branislav Škripek az ECR képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az INF-szerződés jövőjéről és az EU-ra gyakorolt hatásról  (2019/2574(RSP))  
B8-0128/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésre (INF-szerződés), amelyet 1987. december 8-án írt alá Washingtonban az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének (Szovjetunió) elnöke, Mihail Gorbacsov,

–  tekintettel Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 2018. október 21-i nyilatkozatára, amelyben azzal fenyeget, hogy kilépteti az Egyesült Államokat az INF-szerződésből,

–  tekintettel Trump elnök 2019. február 21-i nyilatkozatára, amelyben megerősíti, hogy az Egyesült Államok kilép az INF-szerződésből,

–  tekintettel Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019. február 2-i nyilatkozatára, amelyben megerősíti, hogy kormánya felfüggeszti Oroszország részvételét a szerződésben,

–  tekintettel a NATO-tagok külügyminisztereinek az INF-szerződéssel kapcsolatos 2018. december 4-i, brüsszeli nyilatkozatára,

–  tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Unió hetedik nonproliferációs és leszerelési konferenciáján (2018. december 18–19., Brüsszel) tett észrevételeire;

–  tekintettel az EU és a NATO közötti együttműködésről szóló, 2018. július 10-én Brüsszelben aláírt együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az INF-szerződés 1987-ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fegyverzet-ellenőrzési megállapodás formájában jött létre, amely felszámolja valamennyi, 500–5 500 km-es hatótávolságú, földi indítású ballisztikus rakétát, robotrepülőgépet és kilövőeszközt;

B.  mivel 1991 májusában mintegy 2 692 rakétát semmisítettek meg a szerződésben foglaltaknak megfelelően; mivel ezt követően 10 éven át helyszíni ellenőrzéseket folytattak; mivel az INF-szerződésnek köszönhetően végül több mint 3 000 nukleáris robbanófejjel ellátott rakétát távolítottak el;

C.  mivel az INF-szerződés több mint három évtizedig központi szerepet játszott Európa és NATO-partnerei biztonságának fenntartásában;

D.  mivel a NATO és az Egyesült Államok ismételten aggodalmának adott hangot Oroszország rakétafejlesztési tevékenységeivel kapcsolatban, különösen a 9M729 rakétarendszer tekintetében, amely álláspontjuk szerint sérti az INF-szerződést;

E.  mivel 2018. október 21-én Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke erre hivatkozva kijelentette, hogy ki kívánja léptetni az Egyesült Államokat a szerződésből;

F.  mivel az Egyesült Államok 2019. február 1-én hivatalosan felfüggesztette a szerződést, miután lejárt az Oroszországnak a szerződés maradéktalan teljesítésére adott 60 napos határidő; mivel Oroszország 2019. február 2-án felfüggesztette a szerződést;

G.  mivel a szerződésből való kilépése óta Oroszország új, közepes hatótávolságú ballisztikus és hiperszonikus rakétarendszerek kifejlesztésén dolgozik; mivel az Egyesült Államok szintén bejelentette, hogy az INF-szerződés által tiltott fegyverekkel kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységeket tervez;

H.  mivel Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólította Oroszországot, hogy használja ki az Egyesült Államok által felajánlott hat hónapos időszakot, és térjen vissza a szerződés rendelkezéseinek maradéktalan teljesítéséhez;

I.   mivel Oroszország több alkalommal tagadta, hogy a 2014–2017 közötti időszakban megsértette volna a szerződést, ezáltal siettetve azt a folyamatot, melynek eredményeként a felek már nem bíznak az INF-szerződésben, illetve már nem hajtják végre annak rendelkezéseit;

J.  mivel az Egyesült Államoknak a szerződésből való kilépését megelőzően Oroszország megerősítette, hogy 2019 elején RS-26 típusú interkontinentális ballisztikus rakétákat telepít 1 200 km-re Moszkvától északra;

K.  mivel Kína, amely nem részes fele az INF-szerződésnek, széles körben telepítette rakétaarzenálját, ideértve a célbajuttatás eszközeit is, mint például az önállóan célra irányítható robbanófejeket (MIRV) és a Jin-osztályú ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárókat, bővítve a hatótávolságot és ballisztikus rakétatarzenálját, amely vélekedések szerint jelenleg 1 200, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, 200–300 közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát és 75–100 interkontinentális ballisztikus rakétát tartalmaz, ami felveti a kérdést, hogy szükség van-e olyan új szerződésre, amely köti az Egyesült Államokat, Oroszországot és Kínát;

1.  támogatja az INF-szerződés folytatását, mint a globális nonproliferáció sarokkövét, és úgy véli, hogy a szerződés több mint három évtizede az európai béke és biztonság központi eleme;

2.  támogatja a NATO külügyminisztereinek nyilatkozatát, miszerint Oroszország olyan rakétarendszereket fejlesztett ki, amelyek sértik az INF-szerződést, és amelyek fenyegetést jelentenek az euroatlanti biztonságra; egyetért továbbá a NATO értékelésével, miszerint az Egyesült Államok továbbra is teljes mértékben eleget tesz az INF-szerződés szerinti kötelezettségeinek;

3.  felszólítja Oroszországot, hogy a lehető leghamarabb teljesítse ismét maradéktalanul és ellenőrizhető módon az INF-szerződés rendelkezéseit, és sürgeti, hogy kötelezze el magát a megállapodás hosszú távú jövője mellett;

4.  elismeri a teljes átláthatóság és a párbeszéd fontosságát az INF-szerződés és a stratégiai stabilitást és biztonságot támogató minden más megállapodás végrehajtása iránti bizalom megteremtése érdekében;

5.  határozottan támogatja a nonproliferáció és a leszerelés erősítésére irányuló kezdeményezéseket, és ösztönzi az Egyesült Államok és Oroszország közötti konstruktív párbeszéd megújítását a saját rakéta- és nukleáris kapacitásokra vonatkozó szigorúbb szabályok és garanciák alkalmazása érdekében;

6.  továbbra is teljes mértékben elkötelezett a hatékony nemzetközi fegyverzetellenőrzés, leszerelés és nonproliferáció mellett;

7.  hangsúlyozza az egység megőrzésének fontosságát az Egyesült Államok és NATO-partnerei között az euro-atlanti biztonság és elrettentés, valamint a NATO védelmi pozíciójának fenntartása szempontjából;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az Egyesült Államok Kongresszusa elnökének és tagjainak, az Oroszországi Föderáció elnökének és az Orosz Állami Duma és a Szövetségi Tanács tagjainak.

 

Utolsó frissítés: 2019. február 13.Jogi nyilatkozat