Eljárás : 2019/2574(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0132/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0132/2019

Viták :

PV 13/02/2019 - 20
CRE 13/02/2019 - 20

Szavazatok :

PV 14/02/2019 - 10.16

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0130

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 144kWORD 54k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0128/2019
12.2.2019
PE635.357v01-00
 
B8-0132/2019

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

benyújtva az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az INF-szerződés jövőjéről és az EU-ra gyakorolt hatásról (2019/2574(RSP))


Urmas Paet, Petras Auštrevičius, Jozo Radoš, Marietje Schaake, Hilde Vautmans az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az INF-szerződés jövőjéről és az EU-ra gyakorolt hatásról (2019/2574(RSP))  
B8‑0132/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló (INF) szerződésre, amelyet 1987. december 8-án írt alá Washingtonban az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének (Szovjetunió) akkori elnöke,

–  tekintettel Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 2018. október 21-i nyilatkozatára, amelyben azzal fenyeget, hogy kilépteti az Egyesült Államokat az INF-szerződésből,

–  tekintettel Trump elnök 2019. február 21-i nyilatkozatára, amelyben megerősíti, hogy az Egyesült Államok kilép az INF-szerződésből,

–  tekintettel Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019. február 2-i nyilatkozatára, amelyben megerősíti, hogy kormánya felfüggeszti Oroszország részvételét a szerződésben,

–  tekintettel az Egyesült Államok és Oroszország azon nyilatkozatára, amely szerint hat hónapos időszakot követően kivonulnak az INF szerződésből,

–  tekintettel a NATO-tagok külügyminisztereinek az INF-szerződéssel kapcsolatos 2018. december 4-i, brüsszeli nyilatkozatára,

–  tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) az Unió hetedik nonproliferációs és leszerelési konferenciáján (2018. december 18–19., Brüsszel) tett észrevételeire,

–  tekintettel a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az EU és a NATO közötti együttműködésről szóló, 2018. július 10-én Brüsszelben aláírt együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az INF-szerződés 1987-ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fegyverzet-ellenőrzési megállapodás formájában jött létre, amely felszámolja valamennyi, 500–5 500 km-es hatótávolságú, földi indítású ballisztikus rakétát, robotrepülőgépet és kilövőeszközt;

B.  mivel az INF-szerződés arra kötelezte az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy semmisítsék meg készleteiket; mivel 1991 májusában mintegy 2 692 rakétát semmisítettek meg a szerződésben foglaltaknak megfelelően;

C.  mivel Európa volt az INF-szerződés első számú kedvezményezettje; mivel az INF-szerződés hatálya sokkal nagyobb, mint az európai kollektív biztonságé, és a nemzetközi béke és stabilitás pillérévé vált;

D.  mivel 2014-ben az amerikai kormány, az Obama-kormány kijelentette, hogy Oroszország „megszegi az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit, amelyek szerint nem birtokolhat, nem gyárthat és repülésekkel nem tesztelhet 500 és 5500 km közötti hatótávolságú, szárazföldi indítású robotrepülőgépeket, illetve nem birtokolhat és nem gyárthat ilyen robotrepülőgépeket kilövő szerkezeteket”; mivel a 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban egymást követően közzétett jelentések megismételték az USA azon állításait, hogy Oroszország továbbra is megsérti a szerződést;

E.  mivel a NATO és az USA ismételten kérdéseket tett fel Oroszországnak a rakétafejlesztési tevékenységeivel kapcsolatban, különösen a 9M729 rakétarendszer tekintetében, amely álláspontjuk szerint sérti az INF-szerződést;

F.  mivel 2018. október 20-án Trump elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok ki fog lépni a szerződésből, mert Oroszország azt nem tartja be, Kína pedig nem vesz részt benne; mivel 2018. december 4-én, a NATO-tagok külügyminisztereinek ülését követően Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere bejelentette, hogy az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszország súlyosan megsérti a szerződést, és 60 napon belül hatályos jogorvoslatként felfüggeszti kötelezettségeit, kivéve, ha Oroszország ismét teljes mértékben és ellenőrizhető módon betartja a szerződést;

G.  mivel 2018 december 4-én a NATO nyilatkozatot tett közzé az USA megállapításairól, amelyek rávilágítottak, hogy Oroszország súlyosan megsérti a szerződésből eredő kötelezettségeit, és felszólította Oroszországot, hogy mielőbb teljes mértékben és ellenőrizhető módon tartsa újból tiszteletben a szerződésben foglaltakat;

H.  mivel Oroszország azáltal, hogy tagadja az INF-szerződés megsértését, közvetlenül az INF-szerződéshez vetett bizalom hiányához vagy annak kikényszerítéséhez vezetett; mivel az Egyesült Államoknak a szerződésből való kilépését megelőzően Oroszország megerősítette, hogy 2019 elején RS-26 típusú interkontinentális ballisztikus rakétákat telepít 1 200 km-re Moszkvától északra;

I.  mivel 2019. február 1-én az Egyesült Államok bejelentette, hogy felfüggeszti az INF-szerződésből eredő kötelezettségeit, és megkezdi a szerződésből való kilépésének folyamatát, kivéve, ha Oroszország 180 napon belül ismét teljesíti a feltételeket; mivel 2019. február 2-án Oroszország hasonló határozatot hozott a szerződésben való részvételének felfüggesztéséről; mivel Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólította Oroszországot, hogy használja ki az USA által felajánlott hat hónapos időszakot, és térjen vissza a szerződés rendelkezéseinek maradéktalan teljesítéséhez;

1.  emlékeztet rá, hogy az INF-szerződés kulcsfontosságú szerepet játszik a globális nonproliferáció, a leszerelés, valamint az európai és a globális biztonság előmozdításában; fenntartás nélkül támogatja az INF-szerződés folytatását;

2.  elítéli Oroszországot, amiért továbbra is megsértette az INF-szerződést; felszólítja Oroszországot, hogy az Egyesült Államok és a NATO által felvetett aggályok eloszlatása érdekében teljes körűen és ellenőrizhető módon tegyen eleget a szerződésnek, és tegye lehetővé az INF-szerződés folytatását;

3.  elismeri a teljes átláthatóság és a párbeszéd fontosságát az INF-szerződés és a stratégiai stabilitást és biztonságot megerősítő minden más megállapodás végrehajtása iránti bizalom megteremtése érdekében; a fentiek fényében ösztönzi az Egyesült Államok és Oroszországi közötti konstruktív párbeszéd megújítását, és kéri, hogy jóhiszeműen folytassák le a nukleáris arzenáljukra vonatkozó hatékony intézkedésekről szóló tárgyalásokat;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy mindkét fél felfüggesztette az INF-szerződést; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az USA és Oroszország közötti esetleges hibás számítás és téves megítélés a feszültség eszkalálódásához és új rakétaversenyhez vezethet;

5.  továbbra is teljes mértékben elkötelezett a hatékony nemzetközi fegyverzetellenőrzés, leszerelés és nonproliferáció mellett; sürgeti az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy újítsák meg a 2010-es új START-szerződést annak 2021. évi lejárta előtt;

6.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy használja a hat hónapra szóló lehetőséget arra, hogy párbeszédet folytasson mindkét aláíró állammal, egyúttal felajánlva az EU közvetítői szakértelmét és tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megállapodásra jussanak az INF-szerződésről annak megakadályozása érdekében, hogy akár az USA, akár Oroszország kivonuljon belőle; sürgeti továbbá az alelnököt/főképviselőt, hogy a hat hónapos időszak után kínáljon alternatív megoldást, és ösztönözze az USA és Oroszország közötti új fegyverkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését, amely a nukleáris rakéták használatára vonatkozó felső határértékeket vagy földrajzi korlátozásokat foglalhatna magában;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az Egyesült Államok Kongresszusa elnökének és tagjainak, az Oroszországi Föderáció elnökének, az Orosz Állami Duma és a Szövetségi Tanács tagjainak, valamint a NATO-nak.

 

(1)

HL C 215., 2018.6.19., 202. o.

Utolsó frissítés: 2019. február 15.Jogi nyilatkozat