Eljárás : 2019/2574(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0133/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0133/2019

Viták :

PV 13/02/2019 - 20
CRE 13/02/2019 - 20

Szavazatok :

PV 14/02/2019 - 10.16

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0130

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 152kWORD 53k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0128/2019
12.2.2019
PE635.358v01-00
 
B8-0133/2019

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az INF-szerződés jövőjéről és az EU-ra gyakorolt hatásról (2019/2574(RSP))


Klaus Buchner, Bodil Valero, Ska Keller, Philippe Lamberts, Reinhard Bütikofer, Jordi Solé, Michèle Rivasi a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az INF-szerződés jövőjéről és az EU-ra gyakorolt hatásról (2019/2574(RSP))  
B8-0133/2019

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió) közötti 1987. december 8-i szerződésre (a továbbiakban: az INF-szerződés),

–  tekintettel a Fehér Ház 2019. február 1-jei nyilatkozatára, amely szerint az INF-szerződés Oroszország általi állítólagos megsértésére válaszul Donald Trump elnök utasítást adott az Egyesült Államok INF-szerződésben való részvételének 2019. február 2-i hatállyal történő felfüggesztésére és egy közepes hatótávolságú, hagyományos robbanófejjel felszerelt, földi indítású rakétarendszer fejlesztésének megkezdésére,

–  tekintettel az INF-szerződés teljesítésének Oroszország szerinti elmulasztásával, különösen annak új 9M729 típusú rakétarendszerével kapcsolatban az Egyesült Államok és a NATO által felvetett, legutóbb az Észak-atlanti Tanács által 2019. február 1-jén kiadott nyilatkozatában kifejezésre juttatott aggályokra;

–  tekintettel Vlagyimir Putyin elnök február 2-i nyilatkozatára, amely szerint az USA INF-szerződésben való részvételének felfüggesztésére tekintettel az Oroszországi Föderáció is felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben,

–  tekintettel Oroszország azon aggályaira, hogy az USA által az INF-szerződés szerinti kötelezettségeivel ellentétesen egyes európai területekre rakétavédelmi rendszerekkel egyidejűleg telepített Aegis Ashore rakéták és MK41 indítórendszerek tiltott hatótávolságúak, és átalakíthatók oly módon, hogy a jövőben oroszországi nagyvárosokat fenyegessenek,

–  tekintettel az 1968-as atomsorompó-szerződés (NPT) maradéktalan betartásának fontosságára, amely minden államot kötelez a nukleáris leszerelés jóhiszemű folytatására, és a nukleáris fegyverkezési verseny leállítására,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének egy nukleáris fegyverektől mentes közel-keleti övezet létrehozásáról szóló 2011. december 13-i határozatára (A/RES/66/61),

–  tekintettel a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződésre (TPNW), amelyet az ENSZ Közgyűlése 2017. július 7-én fogadott el,

–  tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésről elfogadott 2010. március 10-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciájának a tömegpusztító fegyverektől mentes Közel-Kelet megteremtésére vonatkozó ajánlásairól szóló 2013. január 17-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló 2016. október 27-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a leszerelésről szóló uniós szemináriumokra, valamint az Unió Nonproliferációs Konzorciumának rendszeres üléseire,

–  tekintettel az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégiára,

–  tekintettel a Tanács 8079/15. számú, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek kilencedik felülvizsgálati konferenciájáról szóló következtetéseire,

–  tekintettel a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető folyamat támogatásáról szóló 2012. július 23-i 2012/422/KKBP tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel a leszerelésről és a fenntartható biztonságról szóló, polgármesterek, parlamenti képviselők, valamint agytrösztök és civil szervezetek képviselői által aláírt 2019. január 29-i bázeli felhívásra,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlés első határozata, az 1946. január 24-i 1(1) határozat 73. évfordulójának emlékére hét francia békeszervezet által kiadott 2019. január 24-i együttes nyilatkozatra, amely sürgette az atomfegyverek felszámolását,

–  tekintettel az International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAN) számára odaítélt 2017. évi Nobel-békedíjra,

–  tekintettel az ICAN ügyvezető igazgatójának az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott 2018. február 7-i beszédére,

–  tekintettel a Bulletin of the Atomic Scientists 2019. január 24-i bejelentésére, amely szerint az atomfegyverek és az éghajlatváltozás által az emberiségre és a civilizációra jelentett veszélyek miatt a Végítélet Órája továbbra is két perc múlva éjfélt mutat,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Egyesült Államok és a Szovjetunió által 1987-ben aláírt INF-szerződés mindkét fél számára előírta, hogy semmisítsék meg 500 és 5500 km közötti hatótávolságú, szárazföldi indítású, atomtöltetű és hagyományos ballisztikus rakétáikat és robotrepülőgépeiket, és megtiltotta számukra az ilyen rakéták birtoklását, gyártását és repülési tesztelését;

B.  mivel a hidegháború korszakában az INF-szerződés hozzájárult a stabilitás kiépítéséhez és megerősítéséhez azzal, hogy hatalmas mértékben csökkentette a rakéták számát Európában, így Európát az INF-szerződés sikerének fő élvezőjéve téve; mivel az INF-szerződés eredményeképpen az Egyesült Államok és a Szovjetunió összesen 2692 rövid és közepes hatótávolságú rakétát semmisített meg a szerződésben meghatározott 1991. június 1-jei végrehajtási határidőig;

C.  mivel 2019. február 1-jén az USA bejelentette, hogy hat hónapon belül kilép az INF-szerződésből, mivel véleménye szerint Oroszország súlyosan megsérti a megállapodást;

D.  mivel az Oroszországi Föderáció elnöke 2019. február 2-án kijelentette, hogy Oroszország felfüggeszti az INF-szerződést, és új rakétatípusokat fejleszt; mivel az orosz hatóságok több alkalommal aggodalmukat fejezték ki a NATO rakétavédelmi létesítményei miatt;

E.  mivel Oroszország Iszkander típusú, nukleáris robbanófejek hordozására képes rövid hatótávolságú rakétákat telepített Kalinyingrádba annak érdekében, hogy gyakorlatokat és átrepüléseket végezzen atomfegyverek hordozására képes rendszerekkel, és mivel az orosz politikai és katonai vezetők nyilatkozatai súlyosbították azokat az aggályokat, hogy Oroszország fokozott mértékben támaszkodik atomfegyverekre;

F.  mivel a világ egyes részein, nevezetesen Latin-Amerikában és a karibi térségben, a Csendes-óceán déli részén, Délkelet-Ázsiában, Afrikában és Közép-Ázsiában már léteznek nukleáris fegyverektől mentes övezetekre vonatkozó szerződések;

G.  mivel az ENSZ főtitkára 2017. szeptember 20-án aláírásra megnyitotta a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló ENSZ-szerződést, és eddig 70 állam írta alá azt, amelyek közül 21 állam ratifikáció útján részes állammá is vált, és mivel ezek egyike, Ausztria, uniós tagállam, Írország pedig várhatóan néhány hónapon belül átadja megerősítő okmányát az ENSZ főtitkárának;

H.  mivel a telepített atomfegyverek nagy száma a nem szándékosan bekövetkező nukleáris robbanások, különösen a véletlenszerű kilövés nagyobb kockázatával jár;

1.  hangsúlyozza, hogy az INF-szerződés megszűnése sérti Európa legéletbevágóbb biztonsági érdekeit; hangsúlyozza, hogy az INF-szerződés több mint 30 éven át létfontosságú módon járult hozzá Európa biztonságához, és annak összeomlása súlyos és káros hatásokkal, a destabilizáló nukleáris fegyverkezési verseny visszatérésével, az európai biztonság és a béke és stabilitás szempontjából elengedhetetlen intézmények veszélyeztetésével, valamint az e területen meglévő, szabályokon alapuló nemzetközi jogintézmények és normák eróziójával járna; hangsúlyozza, hogy az INF-szerződés összeomlása fokozódó nukleáris és katonai fenyegetésekhez és kockázatokhoz vezethet, ami potenciálisan az atomfegyverek tévedésből eredő, véletlen vagy szándékos bevetését eredményezheti;

2.  mély aggodalmát fejezi ki az USA és Oroszország azon bejelentései miatt, hogy felfüggesztik az INF-szerződés értelmében fennálló kötelezettségeiket, és úgy véli, hogy a szerződésből való hat hónapon belüli kilépésre vonatkozó fenyegetések egy új fegyverkezési versenyt szabadítanak el;

3.  felszólítja Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának különleges ellenőrző bizottsága vagy más megfelelő fórum égisze alatt a lehető legsürgősebben kezdjenek tárgyalásokat a felek szerződésszegésével kapcsolatos állítások rendezésére azzal a céllal, hogy megvizsgálják az állításokat, és meghatározzák a szerződés felek általi maradéktalan betartásának biztosításához szükséges következő lépéseket, továbbá biztosítsák az INF-szerződés megerősítését azáltal, hogy helyreállítják a szerződés betartását a fokozott átláthatóság, a kölcsönös nyomon követés és az ellenőrzés révén, valamint egyéb olyan megfelelő lépésekkel, amelyek bizonyosságot nyújtanak és bizalmat ébresztenek azzal kapcsolatban, hogy a továbbiakban nem kerül sor a szerződés megsértésére vagy veszélyeztetésére;

4.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy a következő hat hónapban minden rendelkezésükre álló politikai és diplomáciai eszközt használjanak fel annak érdekében, hogy meggyőzzék Oroszországot és az USA-t, hogy továbbra is tartsák be az INF-szerződést, és javítsák a szerződés rendelkezéseinek való megfelelést; hangsúlyozza, hogy ezeknek a rövid távú uniós erőfeszítéseknek elsősorban arra kell összpontosítaniuk, hogy lehetővé tegyék Oroszország és az USA számára a tényekkel és a bizonyítékokkal kapcsolatos kérdések rendezését, és többek között az orosz 9M729 típusú rakéták és az amerikai Aegis Ashore rakétavédelmi rendszerek helyszíni ellenőrzése révén annak megállapítását, hogy sor került-e technikai vagy érdemi szerződésszegésre, továbbá lehetővé tegyék e kérdések oly módon történő rendezését, amely megerősíti az INF-szerződést és az atomsorompó-szerződés rendszerét, valamint az európai és a nemzetközi biztonságot;

5.  úgy véli, hogy az európai biztonságnak továbbra is oszthatatlannak kell lennie; felhívja az EU azon tagállamait, amelyek NATO-tagállamok, hogy cselekedjenek ennek megfelelően;

6.  felszólítja az atomfegyverrel rendelkező összes államot, hogy hozzanak átmeneti intézkedéseket az atomrobbanás kockázatának csökkentésére, többek között az atomfegyverek készenléti állapotának csökkentésével és az atomfegyverek hadrendből való kivonásával és raktárakban való elhelyezésével, az atomfegyverek szerepének katonai doktrínájukban való visszaszorításával, valamint az atomfegyverek minden típusa számának gyors csökkentésével;

7.  hangsúlyozza, hogy sürgős szükség van annak megelőzésére, hogy regionális nukleáris fegyverkezési versenyek alakuljanak ki, és új atomfegyvereket állomásoztassanak az Atlanti-óceán és az Ural-hegység között;

8.  pozitív lépésként üdvözli a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló ENSZ-szerződés hatályba lépését, az atomsorompó-szerződés egyetemessé tételét, valamint az újabb atomfegyvermentes övezetek létrehozását; úgy véli, hogy Európának hitelessége érdekében jó példával kell elöl járnia, és elő kell mozdítania az atomfegyvermentes világot, amelyre minden európai állam kötelezettséget vállal;

9.  sürgeti az Uniót, hogy lépjen fel proaktív és hiteles biztonságszolgáltatóként, és indítson a többoldalú és szabályalapú nukleáris leszerelés és fegyverzet-ellenőrzés újjáélesztésre irányuló kezdeményezéseket; felhívja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy az új START-szerződés 2021-től kezdődő fokozatos megszűnésére és az atomsorompó-szerződés közelgő, 2020. évi felülvizsgálati konferenciájára is tekintettel alakítsanak ki olyan hiteles és ambiciózus nukleáris leszerelési stratégiát a hatékony multilateralizmus alapján, amely a tömegpusztító fegyverektől mentes Európa céljának elérésére irányul; e tekintetben felhívja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy fontolják meg a következőket:

i.  a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni 2003-as uniós stratégia mélyreható felülvizsgálata és aktualizálása, erős hangsúlyt helyezve a többoldalú leszerelésre;

ii.  a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló ENSZ-szerződés sürgősséggel történő aláírása és ratifikálása;

iii.  intézkedések minden nem stratégiai és szubstratégiai besorolású rövid hatótávolságú és taktikai fegyver számának csökkentésére és e fegyverek felszámolására elsősorban Európa területén, Oroszország nyugati részét is beleértve;

iv.  uniós kezdeményezés Kínának a közepes hatótávolságú atomfegyverek számának csökkentésére és felszámolására irányuló jövőbeli többoldalú intézkedésekbe való bevonására;

10.  megismétli az Európai Védelmi Alappal kapcsolatos 2018. december 12-i álláspontját, amely szerint a tömegpusztító fegyverek, illetve a kapcsolódó robbanófej- és rakétatechnológiák nem jogosultak támogatásra a Tanáccsal és a Bizottsággal zajló intézményközi megállapodások tekintetében;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamoknak, a NATO-nak, az Egyesült Államok Kongresszusának, az orosz parlamentnek, valamint az ENSZ-nek.

 

 

(1)

HL C 349. E, 2010.12.22., 77. o.

(2)

HL C 440., 2015.12.30., 97. o.

(3)

HL C 215., 2018.6.19., 202. o.

(4)

HL L 196., 2012.7.24, 67. o.

Utolsó frissítés: 2019. február 13.Jogi nyilatkozat