Eljárás : 2019/2537(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0163/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0163/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.16
CRE 14/03/2019 - 11.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


<Date>{08/03/2019}8.3.2019</Date>
<NoDocSe>B8-0163/2019</NoDocSe>
PDF 152kWORD 55k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások megindítására vonatkozó ajánlásokról</Titre>

<DocRef>(2019/2537(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Bernd Lange</Depute>

<Commission>{INTA}a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


B8-0163/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások megindítására vonatkozó ajánlásokról

(2019/2537(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Bizottsághoz intézett, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó, 2015. július 8-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a közös kereskedelempolitika végrehajtására vonatkozó éves jelentésről szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására[2],

 tekintettel a klímadiplomáciáról szóló, 2018. július 3-i állásfoglalására[3],

 tekintettel az EU–USA-kapcsolatok állásáról szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására[4],

 tekintettel a Juncker elnök Fehér Házban tett látogatását követő, 2018. július 25-i USA–EU együttes nyilatkozatra[5],

 tekintettel az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala által 2019 januárjában közzétett, „Summary of Specific Negotiating Objectives for the Initiation of US-EU Negotiations” (Konkrét tárgyalási célkitűzések összefoglalása az USA–EU-tárgyalások megkezdéséhez) című dokumentumra,

 tekintettel az ipari termékekre kivetett vámok eltörléséről szóló, az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2019. január 18-i bizottsági ajánlásra (COM(2019)0016), valamint annak az e tárgyalásokra vonatkozó irányelveket meghatározó mellékletére[6],

 tekintettel az Amerikai Egyesült Államokkal a megfelelőségértékelésről szóló megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2019. január 18-i bizottsági ajánlásra (COM(2019)0015), valamint annak az e tárgyalásokra vonatkozó irányelveket meghatározó mellékletére[7],

 tekintettel a 2018. július 25-i nyilatkozat végrehajtásáról szóló, 2019. január 30-i bizottsági jelentésre,

 tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem – A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i közleményére (COM(2015)0497)[8],

 tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság állásfoglalási indítványára,

 tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az EU és az USA közötti erős gazdasági, biztonsági és politikai partnerség stratégiai jelentőségű, és elengedhetetlen egy demokratikus, biztonságos és virágzó globális gazdaság létrehozásához;

B. mivel az USA jelenlegi elnöksége által kezdeményezett intézkedések és szakpolitikák nem csupán az EU és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatra – amely a világon a legnagyobb gazdasági kapcsolat – nézve jelentenek kihívást, hanem a nemzetközi kapcsolatok, a jogállamiság és a kölcsönös tisztelet alapvető elveinek kétségbevonásával egyúttal aláássák a szabályokon és értékeken alapuló multilaterális globális kereskedelmi rendszert; mivel a partnerségnek új lendületre van szüksége ahhoz, hogy enyhüljenek a jelenlegi feszültségek, és biztosítani lehessen a nagyobb fokú stabilitást és kiszámíthatóságot az EU és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatok tekintetében; mivel a két fél előtt álló közös kihívásokra való tekintettel az Uniónak és az USA-nak közös érdeke, hogy a jövőbeli multilaterális kereskedelmi rendszer és a globális normák alakítása érdekében kereskedelempolitikai ügyekben együttműködjön és összehangolja politikáját;

C. mivel az Unió továbbra is teljes mértékben elkötelezett a WTO keretében rögzített multilateralizmus és szabályokon alapuló nemzetközi rend iránt, hiszen az mind az USA, mind az EU polgárainak, társadalmainak és vállalkozásainak javát szolgálja;

D. mivel a hivatalos 90 napos konzultációs időszak alatt nem zajlottak irányadó megbeszélések az Unióval;

E. mivel a megállapodás korlátozott hatálya miatt eltekintettek attól a formális hatásvizsgálati eljárástól, a fenntarthatósági hatásvizsgálatokat is beleértve, amelyre rendszerint sor kerül kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalás megkezdésekor, és amely mellett a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiával és a minőségi jogalkotási programmal összhangban elkötelezte magát; mivel a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló tárgyalások során végzett hatásvizsgálatot át kell tekinteni és figyelembe kell venni;

F. mivel az Unió vitatja az USA által a spanyol olajbogyóra kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat, és egyeztetést kért az Egyesült Államokkal a WTO-n belül, tekintve, hogy ezek az intézkedések indokolatlanok, alaptalanok, és ellentétesek a WTO szabályaival;

G. mivel az USA a kereskedelem kiterjesztéséről szóló törvény 232. szakasza alapján 2018. május 31-én illegális vámot vetett ki a többek között az Unióból származó acél- és alumíniumimportra; mivel ezek a tarifák még mindig érvényben vannak, és a Bizottság a WTO-szabályoknak megfelelő, az egyensúly helyreállítására irányuló intézkedésekkel reagált rájuk;

H. mivel a Trump-kormányzat hasonló vizsgálatot kezdeményezett a gépjárművek és gépjárműalkatrészek importja tekintetében, ami az Unióból érkező ilyen áruk behozatalára vonatkozó vámtarifák megemeléséhez vezethet; mivel most várható az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által készített azon jelentés közzététele, amely tartalmazza az arra vonatkozó ajánlást, hogy az USA nemzetbiztonsági okokból behozatali korlátozásokat vezessen-e be a gépkocsik tekintetében;

I. mivel az USA által hozott ezen egyoldalú intézkedések jogszerűtlenek, piaci bizonytalanságot eredményeznek, aláássák mind az USA, mind az EU vállalatainak versenyképességét, valamint a világkereskedelmi szabályokat, továbbá a kereskedelmi feszültségek fokozódásának kockázatával járnak; mivel az Uniónak és az USA-nak együtt kell működnie annak érdekében, hogy megreformálják a WTO-rendszert, és tovább erősítsék azt az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokkal szemben; mivel a Jean-Claude Juncker elnök és Cecilia Malmström biztos által tett kezdeményezések üdvözlendők e tekintetben;

J. mivel az EU és az USA tervezett tárgyalási célkitűzései a tárgykörüket és a lefedett ágazatokat illetően különböznek; mivel a közös nyilatkozat nem terjed ki a gépjárműágazatra; mivel a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy a gépjárműágazatot is a tervezett tárgyalások témájává teszi, és tanácsi határozatra irányuló ajánlásában kijelentette, hogy az Unió hajlandó figyelembe venni az USA érzékenységét bizonyos gépjárműtermékek tekintetében;

K. mivel a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folytatott tárgyalások egyértelműen rámutattak arra, hogy az EU és az USA közötti átfogó kereskedelmi megállapodás politikai és gazdasági feltételei jelenleg nem teljesülnek, egyrészt a vállalás összetettsége, másrészt pedig a két fél kereskedelmi szemléletének és szabályainak eltérései miatt; mivel azonban korábbi tapasztalatok igazolták, hogy korlátozott hatályú megállapodások sikerrel köthetők;

L. mivel a gépjárműágazatnak a tárgyalásokból való kizárása csak az Egyesült Államok politikai érdekeit szolgálja;

M. mivel az Unió sajnálatára az USA ismételten szankciókat vezetett be az átfogó közös cselekvési tervből (JCPOA) való kilépése nyomán, és fenyegetések érkeztek a Fehér Házból válaszul az Unió azon törekvéseire, hogy eleget tegyen a JCPOA szerinti kötelezettségvállalásainak;

1. tudomásul veszi a 2018. július 25-i USA–EU együttes nyilatkozatot; emlékeztet arra, hogy e nyilatkozat célja a kereskedelmi feszültségek fokozódásának megelőzése; sajnálja, hogy az Európai Parlamentet a látogatást megelőzően nem tájékoztatták a nyilatkozat tartalmáról és célkitűzéseiről;

2. ismételten kijelenti, hogy az Uniónak fenyegetés alatt nem szabad tárgyalást folytatnia az Egyesült Államokkal; megjegyzi azonban, hogy a WTO szabályainak megfelelő megállapodást célzó tárgyalások megnyitására irányuló ajánlások kulcsfontosságúak az Unió és az USA által a nyilatkozat keretében tett kötelezettségvállalások fenntartásához és teljes mértékű végrehajtásához;

3. sajnálja, hogy mostanáig az USA nem vállalt kötelezettséget az acélra és az alumíniumra vonatkozó vámtarifák eltörlésére, és a gépjárművek, valamint gépjárműalkatrészek amerikai importjával kapcsolatos vizsgálat még mindig folyamatban van; sajnálatának ad hangot a spanyol olajbogyóra kivetett vámok miatt;

4. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy minden szabályozási területet érintő együttműködés önkéntes legyen, és tartsa tiszteletben a szabályozó hatóságok önállóságát, a szükségtelen akadályok és adminisztratív terhek azonosítása céljából; emlékeztet arra, hogy a szabályozói együttműködésnek arra kell törekednie, hogy a globális gazdaság érdekét szolgálja a konvergencia növelése és a nemzetközi szabványokra vonatkozó együttműködés fokozása révén;

5. megjegyzi, hogy a Bizottság jelezte, hogy kész az egyensúly helyreállítására irányuló intézkedések azonnali meghozatalára, amennyiben az USA vámtarifákat vagy kvótákat vezet be az Unióból exportált személygépkocsik tekintetében; ismételten támogatását fejezi ki az ilyen intézkedések iránt;

6. ismételten hangsúlyozza, hogy sem az EU, sem pedig az USA tárgyalási irányelvei nem számolnak a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folytatott tárgyalások újbóli megkezdésével; úgy véli, hogy egyrészt az USA-val az ipari termékekre – többek között a személygépkocsikra – vonatkozó vámtarifák eltörléséről szóló, az energetikai és szabályozói költségek különbségéből adódó európai ipari érzékenységet figyelembe vevő korlátozott megállapodás megkötése, másrészt az uniós szabványok és szabályok módosítása nélkül megkötött megfelelőségértékelési megállapodás megnyithatja az utat a mindkét fél számára előnyös kereskedelmi kapcsolatokat célzó új folyamat elindítása és ezzel a jelenlegi kereskedelmi feszültségek enyhítése előtt; hangsúlyozza, hogy minden megállapodásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a WTO-szabályokkal és -kötelezettségekkel, többek között a GATT XXIV. cikkével; megjegyzi, hogy a Bizottságnak a tárgyalások megkezdésére vonatkozó ajánlásait nem szabad annak jeleként értelmezni, hogy a Bizottság hajlandó lenne eltérni „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában szereplő meglévő kereskedelmi és beruházási politikáktól;

7. megállapítja, hogy az Egyesült Államoknak az USA–EU-tárgyalások megkezdésére vonatkozó konkrét tárgyalási célkitűzései az Unió piacához való teljes körű hozzáférést igyekeznek elérni az USA mezőgazdasági árui számára a vámtarifák csökkentése vagy megszüntetése, továbbá a szabályozások és előírások eltéréséből adódó akadályok enyhítése révén; hangsúlyozza, hogy az együttes nyilatkozat nem terjed ki a mezőgazdaságra; megjegyzi, hogy a Bizottság tárgyalási megbízásra vonatkozó tervezete szigorúan az ipari termékekre – beleértve a személygépkocsi-ágazat termékeit is – kivetett vámok eltörlésére összpontosít, míg a mezőgazdasági termékeket kizárja; megjegyzi, hogy a Bizottság utat nyitott annak, hogy a szójabab uniós piaci részesedése 2017. augusztus és 2019. január között 9%-ról 75%-ra emelkedjen;

8. hangsúlyozza, hogy az ipari termékek az Unióból az USA-ba irányuló export 94%-át teszik ki, és a vámtarifák kölcsönös eltörlése képes lehet arra, hogy növelje a kereskedelmi forgalmat az EU és az USA között; megjegyzi, hogy az USA nagyon magas vámtarifákat alkalmaz egyes késztermékekre, mint például a bőrtermékekre, a ruházati cikkekre és textíliákra, a lábbelikre és a kerámiára, és e tarifák megszüntetése új lehetőségeket nyitna meg az uniós exportőrök számára, valamint növelné az uniós iparágak versenyképességét;

9. úgy véli, hogy a szabványok és a megfelelőségértékelés terén folytatott együttműködés az EU és az USA közös érdekét és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) érdekét szolgálja, amelyek számára kedvező lesz a tesztelési, vizsgálati és tanúsítási követelmények átfedéseinek megszüntetése; hangsúlyozza, hogy ez nem érinti az uniós szabványokat;

10. megjegyzi, hogy a fent említett együttes nyilatkozat egyik célkitűzése a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való szoros együttműködés a WTO megreformálása érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az USA blokkolta a WTO Fellebbezési Testülete új tagjainak kinevezését, ami akadályozza a WTO vitarendezési rendszerének működését;

11. mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Megállapodásból; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament a klímadiplomáciáról szóló állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy az Uniónak a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokat a Párizsi Megállapodás ratifikálásának és végrehajtásának feltételéhez kell kötnie; hangsúlyozza azonban, hogy az ajánlások korlátozott megállapodásra vonatkoznak, nem pedig átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra; ezért úgy véli, hogy minden ilyen megállapodásnak egyedi körülmények között létrejövő kivételt kell képeznie, és semmi esetre sem szolgálhat precedensként az Európai Unió számára jövőbeni tárgyalások során; megjegyzi e tekintetben, hogy a klímadiplomáciáról szóló állásfoglalás hangsúlyozza az USA-val való szoros együttműködés fontosságát, és felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt az USA-val az éghajlat-politikák és a fenntarthatósági politikák terén;

12. úgy véli, hogy a kereskedelmi és megfelelőségértékelési megállapodásnak a fent említett feltételek melletti megkötése az USA-val nem tükrözi az uniós kereskedelmi megállapodások általános elveit; úgy véli azonban, hogy a kivételes feltételekre való tekintettel az USA-val kötendő korlátozott hatályú, jól körülhatárolt kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdése potenciálisan olyan eredményre vezethet, amely az európai polgárok, társadalmak és vállalkozások, különösen a kkv-k javát szolgálhatja, gazdasági növekedést eredményezhet, valamint pozitívabb légkört teremthet a partnerek között, ami segítheti őket a globális kihívások közös kezelésében, ideértve a WTO reformját is, azáltal, hogy hozzájárul a jelenlegi kereskedelmi holtponton való túllendüléshez, de csak akkor lehet sikeres és csak akkor lenne összhangban az értékalapú uniós kereskedelmi politikával, ha a következő minimumfeltételek teljesülnek:

(1) a kereskedelem kiterjesztéséről szóló 1962. évi törvény 232. szakasza értelmében az alumíniumra és az acélra kivetett vámtarifák eltörlése még a megállapodás megkötését megelőzően;

(2) a civil társadalommal folytatott átfogó konzultációs eljárás és a javasolt megállapodás fenntarthatósági hatásvizsgálatának elvégzése, valamint az e területen már elvégzett hatásvizsgálatok és tanulmányok figyelembevétele;

13. ezért felszólatja a Tanácsot, hogy a tárgyalási irányelvek elfogadásakor vegye tekintetbe ezeket a szempontokat, és biztosítsa az alábbiakat:

 az uniós megbízatásban egyértelmű kötelezettségvállalás arra, hogy a tárgyalások kiterjedjenek a személygépkocsikra és azok alkatrészeire,

 annak tisztázása, hogyan fogják kezelni a származási szabályokat a tárgyalások során,

 a mezőgazdaság kizárása a tárgyalások hatálya alól,

 egy felfüggesztési záradék beillesztése a tárgyalási megbízatásba, amely akkor lép életbe, ha az USA a tárgyalások alatt vagy azok megkezdése előtt tovább vámtarifákat vagy egyéb kereskedelemkorlátozó intézkedéseket vezet be uniós termékekre vonatkozóan a kereskedelem kiterjesztéséről szóló 1962. évi törvény 232. szakasza, az 1974. évi kereskedelmi törvény 301. szakasza vagy bármilyen egyéb hasonló egyesült államokbeli törvény alapján;

14. felszólítja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, és teljes mértékben vonja be a tárgyalások valamennyi szakaszába, figyelembe véve az európai választásokat is; felszólítja a Tanácsot, hogy ne engedélyezze a megállapodás alkalmazását a Parlament jóváhagyása előtt; elvárja mind a Bizottságtól, mind a Tanácstól, hogy a tárgyalások során továbbra is biztosítsa a lehető legnagyobb fokú átláthatóságot; felszólítja ezért a Tanácsot, hogy tegye közzé a tárgyalási irányelveket, amennyiben jóváhagyja azokat; emlékezteti a Bizottságot azon kötelezettségére, hogy a minőségi jogalkotási programmal összhangban ismertesse a potenciális megállapodásra vonatkozó fenntarthatósági hatásvizsgálatot;

15. felszólítja a Tanácsot, hogy ne adja hozzájárulását a tárgyalási irányelvekhez azelőtt, hogy a Parlament elfogadta volna álláspontját;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Egyesült Államok kormányának és Kongresszusának.

[1] HL C 265., 2017.8.11., 35. o.

[2] Elfogadott szövegek: P8_TA(2018)0230.

[3] Elfogadott szövegek: P8_TA(2018)0280.

[4] Elfogadott szövegek: P8_TA(2018)0342.

Utolsó frissítés: 2019. március 13.Jogi nyilatkozat