Eljárás : 2019/2615(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0166/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0166/2019

Viták :

PV 13/03/2019 - 27
CRE 13/03/2019 - 27

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.18
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0219

<Date>{11/03/2019}11.3.2019</Date>
<NoDocSe>B8‑0166/2019</NoDocSe>
PDF 146kWORD 54k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>benyújtva az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a nicaraguai helyzetről</Titre>

<DocRef>(2019/2615(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Ramón Jáuregui Atondo, Elena Valenciano</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0165/2019

B8‑0166/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a nicaraguai helyzetről

(2019/2615(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Nicaraguáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen 2008. december 18-i,[1] a 2009. november 26-i[2], a 2017. február 16-i[3]és a 2018. május 31-i[4] állásfoglalására,

 tekintettel az EU és Közép-Amerika között létrejött, 2012. évi társulási megállapodásra,

 tekintettel az EU Nicaraguáról szóló országstratégiai dokumentumára és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív programjára,

 tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

 tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló 2004. júniusi uniós iránymutatásokra,

 tekintettel Nicaragua alkotmányára,

 tekintettel a Külügyek Tanácsának Nicaraguáról szóló 2019. január 21-i következtetéseire,

 tekintettel a főképviselő által az EU nevében tett, a nicaraguai helyzetről szóló 2018. október 2-i, 2018. május 15-i, 2018. április 22-i és 2018. december 15-i, valamint a nemzeti párbeszéd folytatásáról szóló 2019. március 1-jei nyilatkozatra,

 tekintettel az ENSZ emberi jogi fórumain 2019-ben képviselendő uniós prioritásokról szóló 2019. február 18-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága által 2018. június 21-én jóváhagyott, „A nicaraguai társadalmi tiltakozásokkal összefüggésben elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések” című jelentésre,

 tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentésére az emberi jogok megsértéséről és a visszaélésekről, amelyekre a nicaraguai tüntetések során 2018. április 18. és augusztus 18. között került sor,

 tekintettel a független szakértők interdiszciplináris csoportja (GIEI) által a 2018. április 18. és május 30. között Nicaraguában történt erőszakos eseményekről készített, 2018. december 20-i jelentésre,

 tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2019. február 22-i nyilatkozatára a kormányétól eltérő vélemények büntetendővé nyilvánításáról Nicaraguában,

 tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Parlament 2018. május 31-én állásfoglalást fogadott el a nicaraguai válságról, amelyben határozottan elítélte a helyzetet; mivel ezen állásfoglalás nyomon követéseként egy 11 európai parlamenti képviselőből álló küldöttség 2019. január 23. és 26. között látogatást tett az országban, hogy a helyszínen értékelje a helyzetet; mivel az Ortega elnök, illetve a nicaraguai ellenzék és civil csoportok közötti, a katolikus egyház közvetítésével folytatott, 2018. május 16-án indított nemzeti párbeszéd során nem sikerült megoldást találni a válságra;

B. mivel a küldöttség követni tudta programját, a nicaraguai kormány pedig az európai parlamenti képviselők kérésének megfelelően hozzáférést biztosított valamennyi létesítményhez, köztük két börtönhöz is; mivel a nicaraguai kormány garanciákat adott arra vonatkozóan, hogy nem indítanak megtorlást azokkal szemben, akik elítélték a jelenlegi helyzetet; mivel a küldöttség szemtanúja volt az azokat az emberijog-védőket és civil társadalmi szervezeteket célzó zaklatási, lejárató és megfélemlítő kampánynak, akikkel korábban eszmecserét folytatott; mivel számos szervezet elutasította a küldöttség találkozóra szóló meghívását a kormány által irányított megfélemlítések és fenyegetések miatt; mivel amióta a küldöttség látogatást tett az országban, az elnyomás még intenzívebbé vált;

C. mivel a küldöttség nyilvánosan elutasította a nicaraguai kormány hivatalos álláspontját, miszerint az ország az Egyesült Államok által vezetett államcsíny és félrevezető kampányok áldozata volt; mivel a tüntetések fő oka egy súlyos demokratikus, intézményi és politikai válság, amely az elmúlt évtizedben kihatott a jogállamiságra és korlátozta az olyan alapvető szabadságokat, mint az egyesülés, a tüntetés és a gyülekezés szabadsága;

D. mivel a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a tüntetés szabadsága – beleértve a nemzeti himnusz használatát is – sok ember számára erősen korlátozott; mivel jelentős számú politikai foglyot csak a jogaik gyakorlása miatt börtönöztek be; mivel számos aggasztó jelentés született a fogvatartottak helyzetének rosszabbodásáról, beleértve az embertelen bánásmódot;

E. mivel az e fogvatartottakkal szemben indított bírósági eljárások sértik a nemzetközi normákat, különösen a tisztességes eljáráshoz való jog eljárásjogi és büntetőjogi garanciáit; mivel a börtönkörülmények sem felelnek meg a nemzetközi normáknak; mivel Nicaraguában egyértelműen hiányzik a hatalmi ágak szétválasztása;

F. mivel az információhoz való jog súlyosan veszélyeztetett; mivel az újságírókat őrizetbe veszik, száműzik és megfenyegetik; mivel az audiovizuális médiaorgánumokat bezárják vagy előzetes bírósági engedély nélkül átkutatják; mivel az újságok megjelenését veszélyezteti a papír és nyomdafesték hiánya, amelyet a nicaraguai kormány lefoglalt;

G. mivel a nicaraguai kormány kiutasította az olyan nemzetközi szervezeteket, mint a GIEI és a Nicaraguai Különleges Megfigyelő Mechanizmus (MESENI), amely a konfliktus békés megoldását és a nemzeti megbékélést szorgalmazta; mivel a civil társadalmi szervezetek elnyomása felerősödött azáltal, hogy megfosztották őket jogi státuszuktól egy rossz intézményi kerettel rendelkező országban, kétszeresen szankcionálva az elnyomás áldozatait;

H. mivel a tudományos élet szabadsága is veszélyben van; mivel közel 200 egyetemi hallgatót zártak ki az egyetemekről a demokrácia, valamint a nagyobb szabadság és az emberi jogok melletti demonstrációkban való részvételük miatt;

I. mivel a demokrácia és a jogállamiság fejlődése és megszilárdulása, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása az EU külső politikáinak szerves részét kell hogy képezze, beleértve az Európai Unió és Közép-Amerika országai között 2012-ben kötött társulási megállapodást is; mivel ez a megállapodás egy demokratikus záradékot is tartalmaz, amely a megállapodás lényeges eleme;

J. mivel az EP-küldöttség jelenléte hatalmas politikai és társadalmi hatást fejtett ki az országban; mivel a küldöttség nicaraguai politikai ellenzéket és társadalmi mozgalmakat célzó politikai fellépése magas elvárásokat fogalmazott meg; mivel az EKSZ managuai küldöttsége kiváló munkát végez az országban az uniós erőfeszítések összehangolása terén;

K. mivel 2019. február 27-én újrakezdődtek a tájékozódási célú megbeszélések a nicaraguai kormány és az Alianza Civica között; mivel az Alianza Civica a tárgyalások során elérendő következő három fő célkitűzést határozta meg: a politikai foglyok szabadon bocsátása, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása és a szükséges választási reformok, amelyeknek választásokhoz és igazságszolgáltatáshoz kell vezetniük; mivel a nicaraguai kormány 100 politikai foglyot bocsátott szabadon, elfogadva, hogy börtönbüntetésüket házi őrizetben töltik le; mivel számos fogvatartott továbbra is börtönben van;

L. mivel március 5-én megállapodás született az Alianza Civica és a nicaraguai kormány között a tárgyalások ütemtervéről („Hoja de Ruta de la Negociación”); mivel az ütemtervnek megfelelően jelenleg naponta folynak tárgyalások; mivel 2014. május 25-re tűzték ki a határidőt a tárgyalások lezárására;

M. mivel ezek az események minden bizonnyal a nicaraguai kormányra gyakorolt nemzetközi nyomásnak, és különösen az Európai Parlament küldöttségi látogatása során kidolgozott politikai menetrendnek tudhatók be; mivel az Európai Parlament nyomásának és befolyásának hatékonysága egy új párbeszéd megnyitását eredményezte;

1. hangsúlyozza, hogy a 2018. április és május között történt események következtében Nicaraguában súlyosan sérült a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság; megismétli a 2018. május 31-én elfogadott állásfoglalása fontosságát;

2. elítéli a nicaraguai kormány minden elnyomó intézkedését; kijelenti, hogy a küldöttség által tett látogatás célja az volt, hogy valódi képet kapjon a jelenlegi helyzetről; megállapítja továbbá, hogy kétség sem férhet ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban – és különösen a látogatást követően – nőtt az ellenzék elnyomása és az alapvető szabadságok korlátozása; e tekintetben elítéli a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a tüntetés szabadságának általános elnyomását és korlátozását, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom betiltását, a nemzetközi szervezetek az országból való kiutasítását, a média felszámolását és az ellene való támadásokat, a tájékoztatáshoz való jog korlátozását, az egyetemi hallgatók egyetemről való kizárását, valamint a börtönökben uralkodó helyzet romlását és az embertelen bánásmód alkalmazását;

3. úgy véli, hogy a kormány, annak intézményei és politikai szervei által hozott ilyen intézkedések a tavalyi tüntetéseket vezető politikai ellenzék megsemmisítésére irányuló tervezett stratégiára utalnak; úgy véli, hogy ezt a stratégiát módszeresen és szelektíven alkalmazzák minden olyan vezetővel, nem kormányzati szervezettel, médiával és társadalmi mozgalommal szemben, amely a szabadság és a demokrácia iránti jogos igényét kívánja kifejezni;

4. aggodalmát fejezi ki azon hatalmas demokratikus, politikai és gazdasági kockázatok miatt, amelyekkel az emberek és az ország szembesül, és amelyek – a jelenlegi belső konfrontációkat, a társadalmi szakadást és a gazdasági hanyatlást figyelembe véve – növekedni fognak, ha nem kerül sor sürgős fellépésre; sürgősen felszólít egy érdemi belső párbeszédre a fenntartható és békés megoldás elérése érdekében, amely lehetővé tenné a társadalom valamennyi szereplője számára, hogy szabadon működhessen és szabadon kifejezhesse magát, és helyreállítaná polgári jogaikat, például a békés tiltakozáshoz való jogukat; ismételten hangsúlyozza, hogy bármi legyen is a megoldás, a jogsértések felelőseit el kell számoltatni; kéri az összes politikai pártot, társadalmi mozgalmat, vezetőt, diákot és civil társadalmi szervezetet, hogy tartsák fenn és ismételjék meg rendíthetetlen elkötelezettségüket a válság megoldása mellett;

5. helyteleníti a MESENI felfüggesztését és az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága független szakértőinek interdiszciplináris csoportja megbízatásának megszüntetését; határozottan elítéli az ENSZ-szel és más nemzetközi szervekkel együttműködő személyek üldözését, letartóztatását és megfélemlítését;

6. felhívja a nicaraguai kormányt, hogy hajtson végre három sürgős intézkedést a folyamatban lévő párbeszéd iránti elkötelezettsége jeleként: a politikai foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátása, a nicaraguai polgárokkal szembeni elnyomás valamennyi formájának azonnali megállítása, beleértve az ellenzéki vezetők zaklatását, megfélemlítését, üldözését és az ellenük aló kémkedést, a korábban említett szabadságokra vonatkozó korlátozások eltörlését, az emberi jogi szervezetek jogi személyiségének visszaállítását és javainak visszaszolgáltatását, valamint a nemzetközi szervezetek visszatérését az országba;

7. rámutat arra, hogy e körülményekre tekintettel a folyamatnak az alábbiakat kell eredményeznie: a politikai foglyok elleni jogi eljárások törlése, valamint garanciák a testi vagy lelki épségükre, magánéletükre és jogszerű eljárás lefolytatására vonatkozóan; a száműzetésben élők, köztük az újságírók és diákok visszatérése; az utcák demilitarizálása és a félkatonai csoportok lefegyverzése; valamint egyértelmű ütemterv kidolgozása egy, a közeljövőben nemzetközi megfigyelők jelenlétében tartandó szabad, tisztességes és átlátható választásokra vonatkozóan;

8. felhívja az EKSZ-t, hogy a kormány és az ellenzék közötti belső tárgyalások kapcsán olyan politikai megközelítést részesítsen előnyben a régió nemzetközi szervezeteivel és országaival együtt, amelynek a társadalmi és demokratikus megbékélés felé vezető úton mindenki által elfogadott átlátható és hiteles választási kerethez kell vezetnie; emlékeztet arra, hogy az EU alapvető szerepet játszik e válság megoldásában, ezért sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy, a nicaraguai nép szükségleteire reagáló közös stratégiát, eleget téve az EP küldöttsége által támasztott hatalmas elvárásoknak és reményeknek;

9. kéri az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t, hogy szorosan kövesse nyomon a kormány és az Alianza Civica között az országban jelenleg folyó tárgyalásokat és párbeszédet, és felszólítja a régió országait és az Amerikai Államok Szervezetét, hogy támogassák e folyamatokat, amelyeknek sikeres megállapodáshoz kell vezetniük;

10. kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy válaszoljon e megújult párbeszéd és tárgyalási folyamat révén elért eredményekre azáltal, hogy támogatja az állam intézményi kapacitásainak megerősítését, valamint az igazságszolgáltatási rendszer és a választási törvény reformját; kéri az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ Managuába delegált küldöttségét, hogy hangolják össze a diákok, tüntetők, újságírók stb. kapcsán az országban kialakult helyzetből eredő humanitárius problémák kezelésére irányuló folyamatos uniós erőfeszítéseket;

11. kéri az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy a nicaraguai kormány és az emberi jogok megsértéséért felelős személyek elleni célzott és egyedi szankciók lépcsőzetes rendszerével – például vízumtilalmakkal és a vagyoni eszközök befagyasztásával – reagáljanak a tárgyalási folyamat esetleges elakadására vagy a fenti 6. bekezdésben meghatározott feltételek be nem tartására, összhangban a Tanács 2019. január 21-i következtetéseivel; emlékeztet arra, hogy – csak végső esetben és a lakosság sérelme nélkül – életbe lehetne léptetni a Nicaragua által aláírt társulási megállapodás demokratikus záradékát, és Nicaraguát fel lehetne függeszteni a megállapodásból, amíg a párbeszédben megfogalmazottaknak megfelelően teljes mértékben tiszteletben nem tartja és helyre nem állítja az emberi jogokat az országban;

12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, a Lima-csoportnak és a Nicaraguai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

 

[1] HL C 45E., 2010.2.23., 89. o.

[2] HL C 285E , 2010.10.21., 74. o.

[3] HL C 252., 2018.7.18., 189. o.

[4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0238.

Utolsó frissítés: 2019. március 13.Jogi nyilatkozat