Eljárás : 2019/2582(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0184/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0184/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


<Date>{11/03/2019}11.3.2019</Date>
<NoDocSe>B8-0184/2019</NoDocSe>
PDF 162kWORD 52k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>egy európai hosszú távú stratégiai jövőképről egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságért</Titre>

<DocRef>(2019/2582(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Christian Ehler, Paul Rübig, Kathleen Van Brempt, Zdzisław Krasnodębski, Fredrick Federley, Benedek Jávor, Dario Tamburrano, Barbara Kappel</Depute>

<Commission>{ITRE}az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


B8-0184/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai hosszú távú stratégiai jövőképről egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságért

(2019/2582(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című, 2018. november 28-i közleményére (COM(2018)0773),

 tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére (UNFCCC) és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvre,

 tekintettel a Párizsi Megállapodásra, az 1/CP.21 határozatra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP 21), valamint a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2015. november 30. és december 11. között Párizsban (Franciaország) megrendezett 11. konferenciájára (CMP 11),

 tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére és a fenntartható fejlesztési célokra,

 tekintettel az ENSZ 2018-as katowicei (Lengyelország) éghajlatváltozási konferenciájáról (COP 24) szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a tiszta energiára vonatkozó jogalkotási csomagra,

 tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,

 tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

1. üdvözli a Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című közleményét, amely kiemeli azokat a lehetőségeket és kihívásokat, amelyeket az európai polgárok és az európai gazdaság számára jelent a nulla nettó üvegházhatású gázt (ÜHG) kibocsátó gazdaságra való átállás, és meghatározza az uniós intézmények, a nemzeti parlamentek, az üzleti szektor, a nem kormányzati szervezetek, a városok és közösségek, valamint a polgárok részvételével folytatandó széles körű vita alapját;

2. úgy véli, hogy Európa vezető szerepet játszhat az éghajlat-semlegesség kezelésében azáltal, hogy beruház innovatív technológiai megoldásokba, elősegíti a polgárok szerepvállalását, és összehangolja a fellépéseket olyan kulcsfontosságú területeken, mint az energia, az iparpolitika és a kutatás, miközben biztosítja a társadalmilag méltányos és igazságos átmenetet;

3. egyetért a Bizottság által meghatározott azon stratégiai területekkel, ahol közös fellépésre van szükség, és támogatja az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások használatát és az uniós ipar globális versenyképességét;

4. hangsúlyozza a különféle éghajlat-politikai intézkedések és a különböző szakpolitikai területeken hozott jogszabályok fontosságát, figyelmeztet azonban arra, hogy a széttöredezett megközelítés következetlenségekhez vezethet, és így azt eredményezheti, hogy az EU 2050-ig nem valósítja meg a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságot; úgy véli, hogy átfogó megközelítésre van szükség;

5. egyetért az EU azon céljával, hogy a Bizottság közleményében foglaltaknak megfelelően 2050-ig meg kell valósítani a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaságot; kéri a tagállamokat, hogy a 2019 májusában, Nagyszebenben tartandó különleges uniós csúcstalálkozón állapodjanak meg az e cél eléréséhez szükséges stratégiában, és felhívja a tagállamokat, hogy e cél elérése érdekében a szükséges mértékben vállaljanak kötelezettséget;

Energiapolitika

6. kiemeli az energia központi szerepét a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság felé való átmenetben;

7. emlékeztet arra, hogy az Unió az elmúlt évtizedekben sikeresen függetlenítette a gazdasági növekedést az ÜHG-kibocsátástól, és csökkentette a kibocsátást, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű elterjedése révén;

8. hangsúlyozza, hogy a tiszta energiára való átállásnak továbbra is ösztönöznie kell az európai gazdaság modernizációját, a fenntartható gazdasági növekedést, valamint társadalmi és környezeti előnyöket kell teremtenie az európai polgárok számára;

9. úgy véli, hogy az EU-nak a megújuló energia és az energiahatékonyság terén betöltött vezető szerepe azt bizonyítja a világ más részei számára, hogy a tiszta energiára való átállás megvalósítható és előnyös az éghajlatváltozás elleni küzdelmen túl is;

10. rámutat arra, hogy a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság eléréséhez a jelenlegi kiindulási szinthez képest az EU energiarendszerébe és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrába történő további jelentős − évi 175–290 milliárd euró értékű − beruházásra lesz szükség;

11. hangsúlyozza, hogy tekintettel arra, hogy az energetikai átállást illetően eltérőek a kiindulópontok, az uniós szintű klímasemlegesség elérése érdekében teendő üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési erőfeszítések is Unió-szerte eltérőek lehetnek;

12. felszólítja a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre a tiszta energiára vonatkozó jogalkotási csomag rendelkezéseit; emlékeztet arra, hogy az uniós éghajlat- és energiapolitikai kereten belül a tagállamok hatáskörébe tartozik dönteni saját energiaszerkezetükről;

13. úgy véli, hogy a technológiai fejlesztések és megoldások, az energiahatékonyság, a fenntartható megújuló energia és a belső energiapiac teljes körű integrációja kulcsfontosságú kérdések lesznek;

14. hangsúlyozza, hogy előretekintő megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy az uniós polgárok számára igazságos átmenetet biztosítsanak, valamint hogy támogassák azokat a régiókat, amelyek gazdasága olyan ágazatokhoz vagy technológiákhoz kapcsolódó tevékenységektől függ, amelyek várhatóan hanyatlani fognak vagy át kell alakulniuk a jövőben;

15. felszólítja az összes nemzeti, regionális és helyi szintű kormányzatot, hogy vezessenek be intézkedéseket annak érdekében, hogy ösztönözzék a polgárok részvételét az energetikai átállásban, valamint a bevált gyakorlatok megosztását;

Iparpolitika

16. megismétli, hogy a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaságra való átállás kihívásokat és lehetőségeket jelent az EU számára, és hogy az ipari innovációba, többek között a digitális technológiákba és a tiszta technológiákba történő beruházásokra lesz szükség a növekedés ösztönzéséhez és a versenyképesség fokozásához, valamint a jövőbeli készségek előmozdításához és több millió munkahely létrehozásához, például a növekvő körforgásos gazdaság és biogazdaság terén;

17. úgy véli, hogy a gazdasági jólét, a globális ipari versenyképesség és az éghajlat-politika kölcsönösen erősítik egymást;

18. hangsúlyozza, hogy egy stabil és kiszámítható energia- és éghajlat-politikai keret kulcsfontosságú a szükséges befektetői bizalom megteremtéséhez és ahhoz, hogy lehetővé tegye az európai vállalkozások számára, hogy hosszú távú beruházási döntéseket hozhassanak Európában, mivel a legtöbb ipari létesítmény élettartama több mint 20 év;

Kutatás és innováció

19. hangsúlyozza, hogy az uniós és a nemzeti kutatási és innovációs programok kulcsfontosságúak az EU éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerepének támogatása szempontjából;

20. úgy véli, hogy az éghajlati szempontok érvényesítését kellőképpen integrálni kell a kutatási és innovációs programok előkészítésébe és végrehajtásába;

21. felhívja a figyelmet a dekarbonizációs lehetőségekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentésére[2] a kutatásnak és az innovációnak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésében betöltött szerepéről, melyek ugyanakkor versenyelőnyhöz is juttatják az EU-t a szén-dioxid-mentesítési versenyben; tudomásul veszi a magas szintű munkacsoport által készített tematikus és átfogó ajánlásokat, különösen a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új uniós kutatási és innovációs keretprogram, az Európai horizont irányvonalát illetően;

22. úgy véli, hogy a következő két évtizedben jelentős kutatási és innovációs erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású megoldások mindenki számára elérhetőek, valamint társadalmilag és gazdaságilag életképesek legyenek, és hogy új megoldásokat találjanak a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság elérésére;

23. hangsúlyozza az Európai horizont keretprogramra vonatkozó álláspontját, miszerint adott esetben a keretprogram kiadásainak legalább 35%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatására kell fordítani, az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések általános érvényesítésére irányuló átfogó uniós célkitűzés részeként;

 

°

° °

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0430.

[2] Az európai szén-dioxid-mentesítési lehetőségekkel foglalkozó kezdeményezés magas szintű munkacsoportjának végleges jelentése – az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága, 2018. november.

Utolsó frissítés: 2019. március 13.Jogi nyilatkozat