Eljárás : 2019/2628(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0226/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0226/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 28/03/2019 - 8.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


<Date>{25/03/2019}25.3.2019</Date>
<NoDocSe>B8‑0226/2019</NoDocSe>
PDF 154kWORD 60k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a venezuelai szükséghelyzetről</Titre>

<DocRef>(2019/2628(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Elena Valenciano, Ramón Jáuregui Atondo, Francisco Assis</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


B8‑0226/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a venezuelai szükséghelyzetről

(2019/2628(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai helyzetről szóló 2014. február 27-i[1], a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló 2014. december 18-i[2], a venezuelai helyzetről szóló 2015. március 12-i[3], a venezuelai helyzetről szóló 2016. június 8-i[4], a venezuelai helyzetről szóló 2017. április 27-i[5], a venezuelai helyzetről szóló 2018. február 8-i[6], a venezuelai választásokról szóló 2018. május 3-i[7], a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről szóló 2018. július 5-i[8], továbbá a venezuelai helyzetről szóló 2018. október 25-i[9] és a venezuelai helyzetről szóló 2019. január 31-i állásfoglalására[10],

 tekintettel a Venezuelával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoportnak a Tanács Főtitkársága által 2019. január 30-án jóváhagyott feladatmeghatározására,

 tekintettel Federica Mogherini főképviselő/alelnök a Venezuelával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport alakuló ülését követően tartott sajtókonferencián, 2019. február 7-én tett nyilatkozatára,

 tekintettel Neven Mimica, nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős biztos Federica Mogherini főképviselő és alelnök nevében a venezuelai helyzetről 2019. március 12-én tett nyilatkozatára,

 tekintettel az EKSZ szóvivőjének a legutóbbi venezuelai eseményekről tett 2019. március 21-i nyilatkozatára,

 tekintettel a venezuelai korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2017/2074 határozat módosításáról szóló, 2018. november 6-i (KKBP) 2018/1656 tanácsi határozatra[11], amely 2019. november 14-ig meghosszabbítja a jelenleg hatályos célzott korlátozó intézkedéseket,

 tekintettel az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

 tekintettel a 2001. szeptember 11-én elfogadott Amerikaközi Demokratikus Chartára,

 tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

 tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

 tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

 tekintettel Venezuela alkotmányára,

 tekintettel a venezuelai nemzetgyűlés jelentésére azon eseményekről, amelyek a venezuelai határon történtek, amikor megpróbáltak humanitárius segélyt juttatni az országba[12],

 tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság helyzete tovább romlik Venezuelában; mivel folyamatosan egyre több ember hagyja el Venezuelát különböző okok – többek között a bizonytalanság és az erőszak, az emberi jogok megsértése és a jogállamiság romlása, az élelmiszer- és gyógyszerhiány, az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya, jövedelemkiesés és a szegénység arányának növekedése – miatt;

B. mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szerint a venezuelai lakosság 87 %-át érinti a szegénység, a mélyszegénység pedig a lakosság 61,2 %-át sújtja; mivel egy 2018-as országos kiterjedésű tanulmány, amelyet Venezuela három tekintélyes egyeteme végzett, arra a következtetésre jutott, hogy a venezuelai háztartások 80 %-a szenved az élelmiszer-ellátás bizonytalansága miatt, valamint hogy 2017-ben minden megkérdezett súlya átlagosan 11 kilogrammot csökkent;

C. mivel az ideiglenes elnök, Juan Guaidó kérésére február 23-án az Egyesült Államok megpróbált 20 millió USD értékű humanitárius segélyt eljuttatni Venezuelába az ország Kolumbiával és Brazíliával közös határán, ami végül nem járt sikerrel; mivel Venezuela kormánya az említett beavatkozás előtt 48 órával lezárta a szomszédos országokkal közös határait; mivel Venezuela a tengeri utazást is meggátolta Venezuela és a közeli holland karib-térségi Curaçao szigete között, ahol szintén összegyűjtöttek segélyeket; mivel a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és a Vörös Félhold mozgalom közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy nem tudnak részt venni a segítségnyújtásban, hivatkozva a közösen vallott, „a pártatlanságra, a semlegességre és a függetlenségre vonatkozó alapelvekre”;

D. mivel 2019. január 28-án az Egyesült Államok új szankciókat fogadott el a Petróleos de Venezuela S.A. (PdVSA) vállalattal szemben; mivel 2019. április 28-ig az amerikai állampolgárok engedélyt kaptak arra, hogy bármilyen, a PdVSA-tól származó kőolaj és kőolajtermékek megvásárlásával és behozatalával kapcsolatos tranzakciót és tevékenységet folytathassanak; mivel a 90 napos felszámolási időszak lejártát követően, amennyiben nem rendelkeznek a Külföldi Vagyon Ellenőrzésével Foglalkozó Hivatal (OFAC) engedélyével, az amerikai állampolgárok sem közvetlenül, sem közvetve nem vásárolhatnak majd kőolajat vagy kőolajtermékeket a PdVSA-tól vagy bármely más, a PdVSA tulajdonában álló jogalanytól; mivel az említett események előtt az Egyesült Államok a venezuelai export mintegy 40 %-ában részesült, és az Egyesült Államok volt a PdVSA legnagyobb, készpénzzel fizető ügyfele, valamint a termelésben felhasznált erőforrások kulcsfontosságú forrása; mivel 2019. január 31-én az egyoldalú kényszerítő intézkedések negatív hatásaival foglalkozó ENSZ-különmegbízott Venezuelára hivatkozva kijelentette, hogy „a katonai vagy gazdasági kényszerítést soha nem szabad arra felhasználni, hogy egy szuverén államban megpróbálják megváltoztatni a kormányt; Ha valamely külső hatalom arra használja a szankciókat, hogy leváltsa a megválasztott kormányt, az sérti a nemzetközi jog valamennyi normáját”[13];

E. mivel 2019. március 7-én az országos áramszünet káoszhoz vezetett szerte az országban, megbénította a repülőtereket és a kórházakat, továbbá megszakította a telefonos és internetes szolgáltatásokat, valamint a vízellátást; mivel a Maracaibói Kereskedelmi Kamara szerint a zavargások során mintegy 500 vállalatot fosztottak ki, és számtalan ember sérült meg a fosztogatók, a biztonsági őrök, a bandatagok és a biztonsági erők közötti összecsapásokban;

F. mivel az áramszünet tovább súlyosbította az ország egészségügyi infrastruktúrájának helyzetét, és veszélybe sodorta a közegészségügyet és az emberek biztonságát; mivel a gyógyszerhiány és az egészségügyi eszközök hiánya, az egészségügyi létesítményekben az alapvető közszolgáltatások megszüntetése és az egészségügyi dolgozók kivándorlása az egészségügyi ellátás működési kapacitásának fokozatos csökkenéséhez vezetett;

G. mivel nehéz számszerűsíteni a válság közegészségügyre gyakorolt hatását, mivel a venezuelai Egészségügyi Minisztérium 2016-ban felhagyott a kulcsfontosságú közegészségügyi statisztikák közzétételével; mivel 2012-től 2016-ig a csecsemőhalandóság 63 %-kal, az anyai halálozás pedig több mint kétszeresére nőtt; mivel 2016 óta az olyan, védőoltással megelőzhető betegségek járványai is egyre gyakoribbak a régióban, mint a kanyaró és a diftéria; mivel 2016 és 2017 között a világon Venezuelában nőtt a legnagyobb mértékben a maláriás megbetegedések száma, és 2015-ben 40 éve a legmagasabb volt az országban a tuberkulózisos megbetegedések aránya; mivel 2017 és 2018 között gyógyszerhiány miatt a legtöbb HIV-fertőzött beteg kezelését megszakították[14];

H. mivel a romló alapvető közegészségügyi ellátáshoz kapcsolódó fertőző betegségek kialakulása és ezek terjedő járványai veszélyeztetik az egészségügyi helyzetet az országban és a régióban, amely a 3 millió venezuelai migráns 90 %-át fogadta be, akik 2015 óta hagyták el az országot; mivel az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa (UNHCR) arra számít, hogy a venezuelai migránsok száma 2019 végéig 5 millióra emelkedhet, ha a helyzet nem változik;

I. mivel 2019. február 18-án az Európai Parlament PPE képviselőcsoportja három képviselőjétől megtagadták az országba való belépést; mivel 2019. március 7-én felszólították a venezuelai német nagykövetet az ország elhagyására, és 48 órát adtak neki a távozásra;

J. mivel 2019. január 31-én az Európai Tanács úgy határozott, hogy létrehozza a Venezuelával foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoportot; mivel feladatmeghatározásában a csoport kijelentette, hogy célja „90 napos időkereten belül a venezuelai helyzet közös értelmezésének és összehangoltabb megközelítésének előmozdítása a legfontosabb nemzetközi szereplők körében, a jelenlegi válság békés és demokratikus megoldása érdekében, [...] a szabad és tisztességes választási eljárásra vonatkozó valamennyi garancia biztosításával megrendezendő új választások megtartása révén, amelyet nemzetközi független megfigyelők felügyelnek”. A cél nem az, hogy a csoport közvetítő szerepet töltsön be, hanem hogy olyan politikai dinamikát támogasson, amelyet ezt követően a továbbiakban is figyelemmel tud kísérni és konszolidálni tud”;

K. mivel az EU-nak továbbra is meggyőződése, hogy a békés, politikai és demokratikus megoldás az egyetlen fenntartható kiút a venezuelai válságból, és együttműködést folytat a nemzetközi és regionális partnerekkel a nemzetközi kapcsolattartó csoport révén; mivel a tárgyalás és párbeszéd révén a válság kezelésére irányuló korábbi kísérletek nem hoztak kézzelfogható eredményeket;

L. mivel a Lima-csoporttal, illetve a montevideói mechanizmussal ellentétben a nemzetközi kapcsolattartó csoport az egyetlen olyan létező politikai kezdeményezés, amely mind a régióban, mind a nemzetközi közösségben kapcsolattal rendelkezik az összes különböző venezuelai érdekelt félhez; mivel a Parlament jelenleg egy „nemzetközi segítségnyújtás végrehajtásával foglalkozó munkacsoport” létrehozását tervezi, amelyet az ENSZ vezetése alá kellene vonni annak érdekében, hogy a nemzetközi alapelvekkel összhangban és szigorú szükségletalapú megközelítés alapján szakosodott szervek révén biztosított legyen a humanitárius segélyek célba juttatása; mivel a cél az, hogy a rászorulók számára a nemzetközileg elfogadott elvek szerint biztosítsák a semleges és pártatlan segítségnyújtás területét és azt bővítsék ki;

M. mivel a nemzetközi kapcsolattartó csoport létrehozta a választásokkal foglalkozó munkacsoportot is, amelyet választási szakértők segítenek; mivel a szabad és tisztességes választások megtartása érdekében először is új tagokat kell kinevezni azokba a venezuelai intézményekbe, amelyek kulcsszerepet játszanak a választások felügyeletében, különösen az Országos Választási Tanácsba és a Legfelsőbb Bíróságra, valamint esetlegesen más intézményekbe, például az általános pénzügyi ellenőr intézményébe is; mivel egy másik kulcsfontosságú szempont az összes politikai vezető és párt arra vonatkozó jogainak helyreállítása lenne, hogy jelöltethessék magukat és részt vehessenek a választásokon;

N. mivel az elmúlt napokban Venezuela biztonsági erői fogva tartották Juan Guaidó ideiglenes elnök kabinetjének több tagját, valamint néhány családtagját is, hogy meggyengítsék politikai környezetét; mivel 2019. március 21-én Venezuela biztonsági erői letartóztatták Juan Guaidó kabinetfőnökét, Roberto Marrerót, és erőszakkal behatoltak Sergio Vergara, Táchira állam egyik nemzetgyűlési képviselőjének otthonába, megsértve annak parlamenti mentelmi jogát;

1. szolidaritását fejezi ki a súlyos humanitárius és politikai válság hatásaitól szenvedő venezuelai nép iránt és teljes támogatásáról biztosítja őket;

2. emlékeztet korábbi álláspontjára, miszerint kategorikusan elutasít minden olyan, a válság megoldására irányuló javaslatot vagy kísérletet, amely erőszak vagy katonai beavatkozás alkalmazását vonhatja magával; ismételten megerősíti azon korábbi álláspontját, amely szerint a békés, demokratikus és inkluzív megoldás jelenti az egyetlen fenntartható kiutat a jelenlegi politikai patthelyzetből és az abból fakadó súlyos társadalmi és humanitárius válságból;

3. ismételten teljes támogatásáról biztosítja a nemzetgyűlést, Venezuela legitim demokratikus testületét, amelynek hatásköreit helyre kell állítani és tiszteletben kell tartani, ideértve többek között a nemzetgyűlés tagjainak előjogait és biztonságát; felszólít a nemzetgyűlés alkotmányos szerepének elismerésére és tiszteletben tartására; támogatja az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának arra irányuló kérését, hogy a nemzetgyűlés tagjait támogató óvintézkedéseket fogadjanak el;

4. felszólít azon fogva tartott személyek azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket azért tartanak fogva, mert Juan Guaidó ideiglenes elnök rokonai vagy munkatársai: megismétli korábbi felhívásait, és felszólítja a venezuelai kormányt, hogy haladéktalanul vessen véget a politikai vezetők, újságírók és az ellenzék tagjai elnyomásának;

5. kéri, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a nemzetközi kapcsolattartó csoporton keresztül továbbra is működjön együtt az ellenzékkel, a kormánnyal, valamint a nemzetközi és regionális szereplőkkel a következő két jelentős cél elérése érdekében: először is a humanitárius segélyek Venezuelába történő eljuttatásának segítése a nemzetközileg megállapodott elveknek megfelelően, másodszor pedig a főbb érintett szereplők közötti egyetértés kialakítása a tekintetben, hogy melyek azok az elemek, amelyek segítségével békés úton lehet kilábalni a válságból, és milyen módon tud Venezuela új és hiteles elnökválasztások révén békés és demokratikus megoldást találni;

6. felszólítja az EKSZ-t, hogy aktívan mozdítsa elő a humanitárius segélyek eljuttatásával kapcsolatos megállapodást, és biztosítsa, hogy a segélyeket a nemzetközileg elfogadott elvek szerint az ENSZ-en keresztül folyósítsák; kifejezi támogatását a „nemzetközi segítségnyújtás végrehajtásával foglalkozó munkacsoport” felé, és emlékeztet korábbi felhívásaira, amelyek szerint sürgősen biztosítani kell a humanitárius segélyek eljuttatását az országba, hogy enyhítsék a lakosság szenvedéseit; felszólítja az uniós intézményeket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az EU helyszíni segítségnyújtásának biztosítása érdekében, és elítéli a venezuelai kormányt amiatt, hogy megtagadta a segélyek bejutását az országba annak ellenére, hogy a lakosságnak szüksége van rájuk;

7. javasolja, hogy erőfeszítései során az EKSZ törekedjen a régió országai maximális támogatásának megszerzésére, és törekedjen az ENSZ aktív részvételére, mind a humanitárius segélyeket, mind a venezuelai válság megoldására irányuló politikai megállapodásokat illetően;

8. elismeri, hogy a kubai hatóságok kulcsfontosságú szerepet játszottak a múltban a regionális válságok kapcsán, és felszólítja az EKSZ-t, hogy Kubával közösen tárja fel a válság békés, demokratikus és tárgyalás útján történő megoldására szolgáló lehetőségeket;

9. támogatja a nemzetközi kapcsolattartó csoport választásokkal foglalkozó munkacsoportjának munkáját, és felszólítja az összes felet, hogy működjenek együtt olyan bizalomépítő intézkedések kidolgozásában, mint a politikai foglyok szabadon bocsátása, az ellenzéki politikusok tilalmának feloldása és egy kiegyensúlyozott Országos Választási Tanács létrehozása; elvárja, hogy amint a kedvező feltételek rendelkezésre állnak, és a válság politikai, demokratikus és békés kimenetele előtt nyitva állnak lehetőségek, induljon el egy közvetítési folyamat a venezuelaiak közötti politikai párbeszéd érdekében, amely a válság megoldásának egyetlen lehetőséges útja;

10. felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy indítsanak vizsgálatot a 2019. február 23–24-i események kapcsán annak tisztázása érdekében, hogy ki a felelős az őshonos pemon közösség állítólagos áldozataiért; támogatja a nemzetgyűlésnek az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságához intézett, arra irányuló kérését, hogy fogadjon el óvintézkedéseket az őshonos pemon közösség érdekében;

11. elismerését fejezi ki a nemzetközi szervezetek, a polgári platformok és az egészségügyi szakemberek által a helyzet enyhítése érdekében végzett munkát; támogatja a nemzetgyűlésnek az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága felé megfogalmazott, arra irányuló kérését, hogy fogadjon el óvintézkedéseket az egészségügyi szakemberek érdekében, és emlékezteti a venezuelai kormányt, hogy védelmeznie kell a humanitárius szervezeteket és személyzetüket a helyszínen;

12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság és nemzetgyűlése legitim ideiglenes elnökének, a Lima-csoport kormányainak és parlamentjeinek, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának.

 

[1] HL C 285., 2017.8.29., 145. o.

[2] HL C 294., 2016.8.12., 21. o.

[3] HL C 316., 2016.8.30., 190. o.

[4] HL C 86., 2018.3.6., 101. o.

[5] HL C 298., 2018.8.23., 137. o.

[6] HL C 463., 2018.12.21., 61. o.

[7] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0199.

[8] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0313.

[9] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0436.

[10] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0061.

[11] HL L 276., 2018.11.7., 10. o.

[12] Venezuelai Bolivári Köztársaság, 2019, „Informe sobre los sucesos ocurridos en puntos de frontera relacionados con el intento de ingreso de la Ayuda Humitaria” https://comunidadenmovimiento.cl/wp-content/uploads/2019/03/Informe-AN-sobre-hechos-ocurridos-el-23-y-24F-1.pdf

Utolsó frissítés: 2019. március 27.Jogi nyilatkozat