Eljárás : 2019/2557(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0231/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0231/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 04/04/2019 - 6.6

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0338

<Date>{27/03/2019}27.3.2019</Date>
<NoDocSe>B8-0231/2019</NoDocSe>
PDF 150kWORD 54k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 216. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a hulladékgazdálkodásról</Titre>

<DocRef>(2019/2557(RSP))</DocRef>


<Depute>Cecilia Wikström</Depute>

<Commission>a Petíciós Bizottság nevében</Commission>


B8-0231/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a hulladékgazdálkodásról

(2019/2557(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkére,

 tekintettel a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1],

 tekintettel a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/850 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],

 tekintettel a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/852 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3],

 tekintettel az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[4],

 tekintettel a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (éghajlat-politikai rendelet)[5],

 tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a környezettudatos tervezésről szóló irányelv)[6], valamint az irányelv alapján elfogadott végrehajtási rendeletekre és önkéntes megállapodásokra,

 tekintettel a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására[7],

 tekintettel a hetedik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásáról szóló 2018. április 17-i állásfoglalására[8],

 tekintettel a fenntarthatóságot célzó uniós fellépésről szóló, 2017. július 6-i állásfoglalására[9],

 tekintettel a termékek hosszabb élettartama tekintetében a fogyasztók és a vállalatok számára jelentkező előnyökről szóló, 2017. július 4-i állásfoglalására[10],

 tekintettel a környezettudatos tervezésről szóló irányelv (2009/125/EK) végrehajtásáról szóló, 2018. május 31-i állásfoglalására[11],

 tekintettel az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelvre irányuló javaslat vonatkozásában a társjogalkotók által 2018. december 19-én elért ideiglenes politikai megállapodásra,

 tekintettel „A hulladék energetikai hasznosításának szerepe a körforgásos gazdaságban” című, 2017. január 26-i bizottsági közleményre (COM(2017)0034),

 tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtásáról szóló, 2018. január 16-i „A vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei” című bizottsági közleményre (COM(2018)0032), és az ahhoz kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0020),

 tekintettel „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i bizottsági közleményre (COM(2015)0614),

 tekintettel arra, hogy az Európai Parlament az elmúlt években több mint 60 hulladékgazdálkodással kapcsolatos petíciót kapott Belgiumból, Bulgáriából, Görögországból, Olaszországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból,

 tekintettel a Petíciós Bizottság által az elmúlt években Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban hulladékgazdálkodási kérdésekkel összefüggésben tett tényfeltáró látogatásokra, és különösen a látogatásokat követően megfogalmazott jelentések következtetéseire és egyedi ajánlásaira,

 tekintettel az Európai Unió tagállamaiban a hulladékgazdálkodásról szóló irányelv és egyéb kapcsolódó irányelvek alkalmazásával összefüggésben a petíciók benyújtói által felvetett kérdésekről szóló, 2012. február 2-i állásfoglalására[12],

 tekintettel eljárási szabályzata 216. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel Unió-szerte előrelépés történt a hulladékkeletkezés által a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkentése terén, ugyanakkor számos kihívás továbbra is fennáll, és sürgős intézkedéseket kell tenni a fenntartható erőforrás-gazdálkodás biztosítása érdekében, különösen azzal összefüggésben, hogy sok tagállamban még mindig viszonylag magas a hulladéklerakókban elhelyezett kezeletlen hulladék mennyisége;

B. mivel a jövő két fő kihívása a hulladékkeletkezés szintjének csökkentése és a hulladékgazdálkodási célkitűzéseknek a körforgásos gazdaság célkitűzéseivel való összehangolása, különösen az újrafelhasználási és újrafeldolgozási arányok növelése révén;

C. mivel a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv (hulladékkezelési irányelv vagy hulladék-keretirányelv) a hulladékhierarchia legfontosabb prioritásaként határozta meg a hulladékmegelőzést;

D. mivel a nem megfelelő hulladékgazdálkodási gyakorlatok súlyos környezeti hatással járnak a talaj-, a víz- és a légszennyezés tekintetében; mivel a petíciók benyújtói rámutattak, hogy hulladéklerakókat és hulladékégetőket engedélyeztek és helyeztek üzembe lakó- és mezőgazdasági területek közvetlen közelében, valamint olyan területeken, ahol a tagállamok illetékes hatóságai nem vették kellően figyelembe a földtani és a hidrogeológiai feltételeket, és ahol azok közvetlen veszélyt jelentenek a közegészségre;

E. mivel egy adott termék környezeti hatását több mint 80%-ban a tervezési szakasz határozza meg, ami így fontos szerepet játszik a hulladékképződés megelőzésének és a körforgásos gazdaság valamennyi szempontjának előmozdításában, mint amilyen például a tartósság, a korszerűsíthetőség, a javíthatóság, az újrahasználat és az újrafeldolgozás;

F. mivel a fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb termékek előállítása mellett a megosztáson alapuló gazdaság és a szolgáltatásalapú gazdaság elvei is hozzájárulhatnak az európai hulladékkeletkezés csökkentéséhez;

G. mivel a Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást folytatott az uniós hulladékgazdálkodási jogszabályok több tagállamban történő megsértésével kapcsolatban; mivel ezen ügyek közül többet az Európai Unió Bírósága elé terjesztettek, némelyiküket a közelmúltban;

H. mivel a Bizottságnak a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásáról szóló legutóbbi jelentése – amely kiterjed többek között azon tagállamok számára adott korai előrejelző jelentésre is, amelyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy lemaradnak a települési hulladék újrafelhasználásával/újrafeldolgozásával kapcsolatos 2020-as célkitűzések elérésére irányuló felkészülésben – komoly hiányosságokat mutat, amelyeket gyorsan kell orvosolni, ha Európa ki akarja aknázni a körforgásos gazdaság környezeti és gazdasági előnyeit;

I. mivel a számos petíciót kísérő közelmúltbeli adatok rávilágítottak arra, hogy a hulladékgazdálkodási helyzet számos tagállamban és régióban még mindig komoly problémát jelent, és egyértelműen bizonyítják, hogy jelentősen javítani kell a hulladékokról szóló keretirányelv és a hulladékmegelőzési és -kezelési intézkedésekre vonatkozó többi uniós jogszabály végrehajtását;

J. mivel a javítást, az újrafelhasználást, az újragyártást és az anyagok újrafeldolgozását előnyben részesítő gazdaság munkaigényesebb az ártalmatlanítás filozófiáján alapuló gazdaságnál, és így növeli a munkalehetőségek számát; mivel a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok megfelelő végrehajtása felszabadíthatja az újrafelhasználási és újrafeldolgozási ágazat munkahelyteremtő potenciálját;

K. mivel a megfelelő hulladékkezelés és hulladékmegelőzés elengedhetetlen az európai életminőség javításához és a nem toxikus környezet megteremtéséhez;

1. hangsúlyozza, hogy számos petíció érkezett azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok nem hajtották végre a hulladékgazdálkodási jogszabályokat, és ezek a petíciók utalnak a nem megfelelő hulladékgazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatos egészségügyi és környezetvédelmi problémákra, például a városi területek rossz levegőminőségére, a felszín alatti vízforrások szennyeződésére, a túlzott zajszintre és a szagkibocsátásra;

2. hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaság felé való átmenet támogatása érdekében a hulladékgazdálkodás közfinanszírozásának – akár nemzeti, akár uniós szinten – összhangban kell lennie azzal a céllal, hogy feljebb lehessen lépni a hulladékhierarchia végrehajtásában; ezért úgy véli, hogy a forrásokat a megelőzés, az újrahasználat, az elkülönített gyűjtési és újrafeldolgozási tervek és projektek felé kell irányítani;

3. felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb előrelépést a megelőzésre, az újrahasználatra, a szelektív gyűjtésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó hatékony tervek és projektek kidolgozása terén, mivel ezek alapvető fontosságúak a hulladékkal járó környezeti terhek csökkentéséhez, a körforgásos gazdaság gazdasági előnyeinek kihasználásához és az erőforrás-hatékonyság javításához; sürgeti a Bizottságot, hogy – többek között technikai segítségnyújtás és uniós alapok révén – támogassa a tagállamokat a végrehajtás terén tett erőfeszítéseikben; javasolja, hogy a hulladék-keretirányelvben foglaltak szerint fogadjanak el megfelelő gazdasági eszközöket, és hajtsanak végre hatékony és költséghatékony kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében;

4. felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a hulladék feltakarítása és a hulladékgazdálkodás javítása érdekében (gyűjtés, válogatás és újrafeldolgozás), valamint fogadjanak el gazdasági eszközöket és figyelemfelkeltő kampányokat a szemetelés megelőzése érdekében;

5. üdvözli, hogy az Európai Bizottság kész a körforgásos gazdasággal/a hulladékkal összefüggésben magas szintű látogatásokat tenni azon tagállamokban, amelyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy nem teljesítik a 2020. évi települési hulladékgazdálkodási célkitűzéseket, és párbeszédet folytatni az érdekelt felekkel, többek között a helyi és regionális szereplők szövetségeivel, valamint olyan európai szintű szervezetekkel, amelyek valóban előmozdítják a hulladékmentes kultúrát és a kapcsolódó politikákat;

6. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak csökkenteniük kell a hulladékkeletkezés környezeti hatásait, különösen a települési hulladékkeletkezés mennyiségének csökkentése révén; felkéri a tagállamokat, hogy e célból hozzanak hulladékmegelőzési intézkedéseket a hulladékokról szóló felülvizsgált keretirányelvben foglaltak szerint;

7. kiemeli, hogy a nemzeti, regionális és helyi szereplők döntő szerepet játszanak a hulladékgazdálkodás, valamint az ezzel kapcsolatos szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén; emlékeztet arra, hogy a koherens politika, valamint a hulladékhierarchiával összhangban lévő megfelelő infrastruktúra fejlesztése csak az EU valamennyi szintjén megvalósuló koordináció és együttműködés révén alakítható ki; kéri a Bizottságot, hogy minden szinten jutalmazza a legjobb gyakorlatokat és könnyítse meg azok cseréjét, valamint nyújtson konkrét és megfelelő támogatást az úttörő projekteknek;

8. felkéri a tagállamokat és az ipart mint a hulladékgazdálkodási ágazat kulcsfontosságú partnereit, hogy javítsák a körforgásos ellátási láncok előmozdításában való részvételüket annak érdekében, hogy – gyakran versenyképes árakon – jó minőségű másodlagos nyersanyagokhoz lehessen jutni, amelyeket a további felhasználás és termelés céljából hasznosítani lehet;

9. kéri, hogy nyújtsanak képzéseket és mozdítsák elő a különféle foglalkoztatási formákat, beleértve a magas szintű képzettséget igénylő képzések és a szociális munkahelyek pénzügyi támogatását, különösen a javítás és az újrahasználatra való előkészítés területén;

10. határozottan úgy véli, hogy a hulladékmegelőzésre, -újrahasználatra és -újrafeldolgozásra összpontosító új üzleti modelleket megfelelően elő kell mozdítani és támogatni kell a körforgásos gazdaságra való áttérés hatékonyabb felgyorsítása érdekében;

11. hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaságról szóló csomag megfelelő végrehajtása az EU egész területén olyan lehetőségeket teremt, köztük beruházásokat is, amelyek elősegítik a természeti erőforrások felhasználásának racionalizálását;

12. hangsúlyozza, hogy az erőforrás-termelékenységnek nagyobb hatékonyság révén való növelése, valamint az erőforráspazarlás különféle intézkedések – például újrafelhasználás, újrafeldolgozás és újragyártás – révén való csökkentése jelentősen csökkentheti mind az erőforrás-fogyasztást, mind az ÜHG-kibocsátásokat, amely célkitűzés a körforgásos gazdaság lényegét képezi; hangsúlyozza, hogy egy körforgásos gazdaságban az erőforrásokat a gazdaságon belül kell megtartani, és azokat termelékeny módon fel kell használni a termék élettartamának végén, csökkentve ezáltal az erőforrás-fogyasztást; a hulladékkal kapcsolatos jogszabályokkal összefüggésben úgy véli, hogy a jobb körkörös terméktervezés segít majd a termelési ciklusok bezárásában és a termelési és fogyasztási mintázatok váltásában, ezáltal csökkentve a mérgező vegyi anyagok mennyiségét és az általános hulladékmennyiséget is;

13. felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a különböző hulladékkezelési lehetőségekből származó maradékanyagok mennyiségének és végső rendeltetésének teljes átláthatóságát, különösen az e célra szolgáló helyszínek és új projektek által potenciálisan érintett közösségek számára, valamint hogy konzultáljanak e közösségekkel a döntéshozatali folyamat során; sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy maradéktalanul és teljes körűen hajtsák végre az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit[13], valamint a környezet és a közegészség védelmét célzó egyéb vonatkozó uniós jogszabályokat;

14. úgy véli, hogy a háztartási szelektív hulladékgyűjtés hatékony módja annak, hogy felhívják a lakosság figyelmét a körforgásos gazdaság stratégiai jelentőségére, és hogy e célból hatékonyabban érjék el a kollektív szerepvállalást; hangsúlyozza, hogy ezek a rendszerek jobb elszámolást tesznek lehetővé a termelt háztartási hulladék típusai és mennyisége, valamint a hozzájuk kapcsolódó feldolgozási igények tekintetében, az újrahasználatra és az újrafeldolgozásra való előkészítés  maximalizálása, valamint a méltányosabb ösztönző/visszatartó gazdasági intézkedések bevezetése érdekében;

15. emlékeztet arra, hogy az égetés továbbra is csak a hulladékhierarchia második legalsó fokozata, a hulladéklerakás után;

16. emlékeztet arra, hogy a veszélyes hulladék sajátos kezelési problémákat vet fel, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és kifejezetten foglalkozni kell velük; felkéri a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a hulladékokról szóló keretirányelv veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit;

17. támogatja a Bizottságot a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályokat nem teljesítő tagállamokkal szemben indított, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokban; felkéri a Bizottságot, hogy a hulladékokról szóló felülvizsgált irányelvekben meghatározott módon használja ki a korai előrejelző rendszerben rejlő összes lehetőséget; javasolja, hogy a Bizottság által beszedett bírságokat a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeivel összhangban lévő projektekbe forgassák vissza;

18. sajnálatosnak tartja, hogy a petíciók benyújtói szerint hulladéklerakókat engedélyeztek és alakítottak ki lakóterületek és mezőgazdasági területek közvetlen közelében; felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy biztosítsák az emberi egészség teljes körű védelmét, és fogadjanak el a felszín alatti vizek szennyeződésének megoldását célzó strukturális intézkedéseket;

19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] HL L 150., 2018.6.14., 109. o.

[2] HL L 150., 2018.6.14., 100. o.

[3] HL L 150., 2018.6.14., 141. o.

[4] HL L 150., 2018.6.14., 93. o.

[5] HL L 156., 2018.6.19., 26. o.

[6] HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

[7] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0352.

[8] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0100.

[9] HL C 334., 2018.9.19., 151. o.

[10] HL C 334., 2018.9.19., 60. o.

[11] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0241.

[12] HL C 239. E, 2013.8.20., 60. o.

[13] HL L 26., 2012.1.28., 1. o.

Utolsó frissítés: 2019. április 1.Jogi nyilatkozat