Eljárás : 2019/2678(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0232/2019

Előterjesztett szövegek :

B8-0232/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 04/04/2019 - 6.25
CRE 04/04/2019 - 6.25

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0357

<Date>{01/04/2019}1.4.2019</Date>
<NoDocSe>B8-0232/2019</NoDocSe>
PDF 141kWORD 49k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 108. cikkének (6) bekezdésével összhangban benyújtva</TitreRecueil>


<Titre>a Bíróság véleményének kikéréséről azzal kapcsolatban, hogy az Európai Uniónak az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményéhez való csatlakozására irányuló javaslat és a csatlakozással kapcsolatos eljárás összeegyeztethető-e a Szerződésekkel</Titre>

<DocRef>(2019/2678(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Claude Moraes, Vilija Blinkevičiūtė</Depute>

<Commission>{CJ01}az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


B8-0232/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bíróság véleményének kikéréséről azzal kapcsolatban, hogy az Európai Uniónak az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményéhez való csatlakozására irányuló javaslat és a csatlakozással kapcsolatos eljárás összeegyeztethető-e a Szerződésekkel

(2019/2678(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2016)0109),

 tekintettel az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Egyezményére, amelyet 2011. május 11-én, Isztambulban nyitottak meg aláírásra (a továbbiakban „Isztambuli Egyezmény”),

 tekintettel a Tanács 2017. május 11-i (EU) 2017/865 határozatára az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdések tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról[1],

 tekintettel a Tanács 2017. május 11-i (EU) 2017/866 határozatára az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a menekültügy és a visszaküldés tilalma tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról[2],

 tekintettel az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására[3],

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (11) bekezdésére,

 tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (6) bekezdésére,

A. mivel az Isztambuli Egyezmény holisztikus, átfogó és koordinált megközelítésen alapszik, az áldozat jogait helyezve a középpontba, és a nők és lányok elleni erőszakkal és a nemi alapú, köztük a kapcsolati erőszakkal számos különböző szempontból foglalkozik, olyan eszközöket előírva, mint az erőszak megelőzése, a megkülönböztetés elleni küzdelem, a büntetlenség elleni büntetőjogi intézkedések, az áldozatok védelme és támogatása, a gyermekek védelme, a női menedékkérők és menekültek, az adatok jobb védelme, valamint a többek között nemzeti emberi jogi és esélyegyenlőségi szervekkel, civil társadalmi és nem kormányzati szervezetekkel együttműködésben megvalósított tudatosságnövelő kampányok vagy programok;

B. mivel a 2017. szeptember 12-i állásfoglalásában a Parlament az EU Isztambuli Egyezményhez való széles körű, korlátozások nélküli csatlakozására szólított fel; mivel a nők elleni erőszak az egyik akadályozó tényezője a nők és a férfiak közötti egyenlőségnek, ami az EU-nak az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkében szereplő alapvető értékei és céljai közé tartozik, és mivel az EU egyik fő feladata az alapvető jogok védelme;

C. mivel 2017. június 13-án az EU nevében aláírták az Isztambuli Egyezményt két, 2017. május 11-én elfogadott tanácsi határozat alapján, amelyek közül az egyik az EUMSZ 78. cikkének (2) bekezdése és 218. cikkének (5) bekezdése alapján a menekültügyről és a visszaküldés tilalmáról, a másik pedig az EUMSZ 82. cikkének (2) bekezdése, 83. cikkének (1) bekezdése és 218. cikkének (5) bekezdése alapján a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdésekről szólt;

D. mivel jogi aggályok merültek fel az eljárásban részt vevő két bizottság részéről a két külön határozatra való felbontás szükségessége, illetve a Tanács által választott jogalap tekintetében; mivel a Parlament Jogi Szolgálata felkérést kapott, hogy adjon véleményt ezekről a konkrét kérdésekről;

E. mivel a Parlament eljárási szabályzata 108. cikkének (6) bekezdése integrálja az eljárási szabályzatba az EUMSZ 218. cikke (11) bekezdésének rendelkezéseit;

F. mivel az EUMSZ 218. cikke (11) bekezdése a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata alapján lehetővé teszi, hogy a Bíróság döntsön a megállapodás Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről, valamint a megállapodás Unió általi megkötésével kapcsolatos hatásköri és eljárási kérdésekről;

1. úgy véli, hogy jogbizonytalanság áll fenn azzal kapcsolatosan, hogy az Isztambuli Egyezményhez való, Tanács által javasolt csatlakozás összeegyeztethető-e a Szerződésekkel, különösen az egyezmény aláírásáról és az Európai Unió általi megkötéséről szóló határozatok megfelelő jogalapjának megválasztását illetően, valamint azzal kapcsolatosan, hogy a választott jogalap következtében két külön részre bontották az egyezmény aláírásáról és megkötéséről szóló határozatot;

2. úgy véli, hogy a jogalap megválasztásával és a két külön határozatra való felbontással kapcsolatos fenti kérdések miatt azzal kapcsolatosan is jogbizonytalanság áll fenn, hogy összeegyeztethető-e a Szerződésekkel a Tanács által a döntéshozatali folyamatában alkalmazott „közös megegyezések” gyakorlata, amelyet a Szerződésekben előírt döntéshozatali eljárása mellett vagy helyett alkalmaznak, továbbá ezzel összefüggésben a lojális együttműködés elvének alkalmazásával kapcsolatosan is annak fényében, hogy kifejezetten célul tűzték ki az Unió Isztambuli Egyezményhez való csatlakozását;

3. úgy határoz, hogy kikéri a Bíróság véleményét az EU Isztambuli Egyezményhez való javasolt csatlakozásának és a csatlakozással kapcsolatos eljárásnak a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről;

4. utasítja elnökét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Bíróság véleményének kikérése érdekében, és tájékoztatásul továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] HL L 131., 2017.5.20., 11. o.

[2] HL L 131., 2017.5.20., 13. o.

[3] HL L 337., 2018.9.20., 167. o.

Utolsó frissítés: 2019. április 2.Jogi nyilatkozat