Eljárás : 2019/2800(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0041/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0041/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 19/09/2019 - 7.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0020

<Date>{16/09/2019}16.9.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0041/2019</NoDocSe>
PDF 137kWORD 51k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>a B9‑0051/2019. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 136. cikkének (5) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról</Titre>

<DocRef>(2019/2800(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Martin Häusling</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Dino Giarrusso</Depute>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0040/2019

B9‑0041/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról

(2019/2800(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló 2012. május 10-i állásfoglalására[1],

 tekintettel a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról szóló 2015. december 17-i állásfoglalására[2],

 tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló bizottsági közleményre (2016/C 411/03),

 tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3] és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,

 tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE), különösen 53. cikkének b) pontjára,

 tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsa által a kizárólag lényegében biológiai eljárásokból származó növények szabadalmaztatásáról szóló G3/19. számú ügyben a közelmúltban hozott T1063/18. számú határozatra,

 tekintettel az EPO által hagyományos szaporítás, például nemválasztás és hagyományos nemesítésben használt szaporítóanyagok alkalmazása (EP 1263521, EP 1257168), tejelőtehenek kiválasztása (EP 1330552) és állományszaporítás (EP 1506316) révén nemesített állatok előállítására megadott szabadalmakra,

 tekintettel az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzatára, különösen annak 26. szabályára, amely kimondja, hogy a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokkal kapcsolatos európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak értelmezésének kiegészítő eszközeként használandó,

 tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Igazgatótanácsának 2017. június 29-i, az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 27. és 28. szabályának módosításáról szóló határozatára (CA/D 6/17),

 tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által 2019. április 4-én az ESZE 112. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa elé terjesztett jogkérdésre,

 tekintettel a növények és az alapvető biológiai folyamatok szabadalmazhatóságával kapcsolatban a Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdésre (O-000026/2019 – B9‑0051/2019),

 tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a globális élelmezésbiztonság garantálása, valamint az állat- és növénynemesítési ágazatban a monopóliumok kialakulásának megelőzése, ugyanakkor a kkv-kat és a gazdálkodókat szolgáló több lehetőség biztosítása érdekében a növény- és állatnemesítés biológiai anyagaihoz való hozzáférés elengedhetetlen az innováció fellendítéséhez, valamint az új fajták kifejlesztéséhez;

B. mivel a növények lokális és ultralokális feltételek között való nemesítésére különösen nagy szükség van az éghajlatváltozás időjárásra és páratartalomra gyakorolt hatásának ellensúlyozása, valamint az új élősködők és új növényjárványok megjelenése elleni küzdelem érdekében; mivel ehhez a mezőgazdasági termelőknek és magnemesítőknek nyílt hozzáférést kell kapniuk a nemesítéshez szükséges anyaghoz;

C. mivel a növény- és állatnemesítés olyan innovatív folyamat, amelyet a mezőgazdasági termelők és a gazdálkodó közösségek a mezőgazdaság kezdetei óta gyakorolnak, és mivel a genetikai sokféleség fenntartásához fontosak a nem szabadalmaztatott fajták és nemesítési módszerek;

D. mivel a géntechnológia területén lehetséges szabadalmi oltalmat adni, de a növény- és állatfajták szabadalmaztatásának tilalmát meg kell őrizni;

E. mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékeket, például növényeket, magokat, ősi tulajdonságokat és géneket ki kell zárni a szabadalmazhatóságból;

F. mivel a 98/44/EK irányelv jogilag szabályozza a biotechnológiai találmányokat, különösképpen a géntechnológiát, a jogalkotónak azonban nem állt szándékában az, hogy az irányelvvel lehetővé tegye a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmazhatóságát;

G. mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékekre vonatkozóan számos bejelentés vár jelenleg az ESZH határozatára; mivel az ESZH-nak sürgősen tisztáznia kell az erre vonatkozó szabályait;

1. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsa által a G3/12. számú ügyben a közelmúltban hozott határozat ahhoz vezethet, hogy az ESZH további szabadalmakat ítél meg a lényegében biológiai eljárások, például keresztezés vagy szelekció révén egyes új fajtákba bevezetett természetes jellemzők tekintetében;

2. úgy véli, hogy az ESZH egy műszaki testülete által hozott határozatoknak nem szabadna felülírniuk az Igazgatótanács döntéseit, amely utóbbi az egyetlen olyan szerv, amelyet az Európai Szabadalmi Egyezmény jogalkotási hatáskörrel ruház fel, a szerződő 38 állam támogatásával;

3. úgy véli, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal belső döntéshozatali szabályai nem áshatják alá az európai szabadalmi jog és annak értelmezése demokratikus legitimitással bíró politikai ellenőrzését, sem a jogalkotó szándékát, amelyet a 2016/C 411/03. számú bizottsági közlemény pontosít;

4. felszólítja az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsát, hogy adjon pozitív választ az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által benyújtott jogkérdésben felvetett két kérdésre;

5. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EU gondoskodjon a lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokhoz való garantált hozzáférésről és azok növény- és állatnemesítés céljaira történő felhasználásáról, annak érdekében, hogy – amennyiben lehetséges – ne avatkozzon bele a nemesítők számára biztosított mentességet és mezőgazdasági termelői jogokat garantáló tagállami gyakorlatokba;

6. felszólítja a Bizottságot, hogy küldjön megfigyelőket az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsába a kizárólag lényegében biológiai eljárásokból származó növények szabadalmazásáról szóló G3/19. sz. üggyel kapcsolatban, a 2016/C 411/03. számú közlemény következtetései alapján;

7. felszólítja a Bizottságot, hogy a szabadalmijog-harmonizációról zajló többoldalú tárgyalások keretében törekedjen a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságból történő kizárására;

8. felszólítja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtaknak, valamint a Parlament 2012. május 10-i, a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló állásfoglalásában kérteknek megfelelően készítsen jelentést a szabadalmi jog fejlődéséről és következményeiről a biotechnológia és a géntechnológia területén;

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalnak.

 

[1] HL C 261. E, 2013.9.10., 31. o.

[2] HL C 399., 2017.11.24., 188. o.

[3] HL L 213., 1998.7.30., 13. o.

Utolsó frissítés: 2019. szeptember 18.Jogi nyilatkozat