Eljárás : 2019/2800(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0042/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0042/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 19/09/2019 - 7.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0020

<Date>{16/09/2019}16.9.2019</Date>
<NoDocSe>B9-0042/2019</NoDocSe>
PDF 145kWORD 52k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>a B9-0051/2019. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 136. cikkének (5) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a növények és a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról</Titre>

<DocRef>(2019/2800(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Martin Buschmann, Sandra Pereira, Nikolaj Villumsen, Konstantinos Arvanitis, Anja Hazekamp, Manuel Bompard, Pernando Barrena Arza, Anne-Sophie Pelletier, Leila Chaibi, Mick Wallace, Manon Aubry, Dimitrios Papadimoulis, Stelios Kouloglou</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0040/2019

B9-0042/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a növények és a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságáról

(2019/2800(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE), különösen 53. cikkének b) pontjára,

 tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1] és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,

 tekintettel a 98/44/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésére, valamint (33) preambulumbekezdésére, amely kimondja, hogy a növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll,

 tekintettel a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló 2012. május 10-i állásfoglalására[2],

 tekintettel a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról szóló 2015. december 17-i állásfoglalására[3],

 tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Bővített Fellebbezési Tanácsának a (paradicsomról szóló) G2/12. sz., valamint a (brokkoliról szóló) G2/13. sz. ügyben 2015. március 25-én hozott határozatára,

 tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló 2016. november 8-i C/2016/6997 bizottsági közleményre,

 tekintettel az Európai Szabadalmi Szervezet (EPOrg) Igazgatótanácsának 2017. június 29-i, az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 27. és 28. szabályának módosításáról szóló határozatára (CA/D 6/17),

 tekintettel az ESZH műszaki fellebbezési tanácsa 2018. december 5-i határozatára a T-1063/18. sz. ügyben,

 tekintettel a növények és az alapvető biológiai folyamatok szabadalmazhatóságával kapcsolatban a Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdésre (O-000026/2019 – B9-0051/2019),

 tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a globális élelmezésbiztonság szavatolása, az éghajlatváltozás jelentette probléma kezelése és a monopóliumok állat- és növénynemesítési ágazatbeli kialakulásának megelőzése, ezzel a mezőgazdasági termelők lehetőségeinek bővítése érdekében a növényi biológiai anyagokhoz, köztük a növényi jellemzőkhöz való hozzáférés teljeséggel nélkülözhetetlen az új fajták kifejlesztéséhez;

B. mivel a növénynemesítés olyan folyamat, amelyet a gazdálkodók és a gazdálkodó közösségek a mezőgazdaság kezdetei óta alkalmaznak; mivel a növény- és állatfajták, továbbá a nemesítési módszerek lényegesek a genetikai sokféleség megőrzése szempontjából;

C. mivel a növények természetes környezetükben való nemesítésére különösen nagy szükség van az éghajlatváltozás időjárásra és páratartalomra gyakorolt hatása, valamint az új élősködők és új növényjárványok megjelenése elleni küzdelem érdekében; mivel ehhez a mezőgazdasági termelőknek és magnemesítőknek nyílt hozzáférést kell kapniuk a nemesítéshez szükséges anyaghoz;

D. mivel a 98/44/EK irányelv 4. cikke és az ESZE 53. cikkének b) pontja a növény- és állatfajtákat, valamint a növény- és állatfajták létrehozására irányuló lényegében biológiai eljárásokat kizárja a szabadalmazhatóság köréből;

E. mivel 2015. március 15-én az Európai Szabadalmi Hivatal Bővített Fellebbezési Tanácsa a (paradicsomról szóló) G2/12. számú és a (brokkoliról szóló) G2/13. számú ügyekben úgy határozott, hogy e biológiai termékek szabadalmaztathatók, és nem ütköznek az ESZE 53. cikkének b) pontjával, amely nem teszi lehetővé a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatását;

F. mivel a Bizottság 2016. novemberben közleményt fogadott el a 98/44/EK irányelv bizonyos cikkeiről a lényegében biológiai folyamatok révén előállított növények és állatok szabadalmazhatósága tekintetében, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az uniós jogalkotó szándékának megfelelően e növények és állatok nem szabadalmaztathatók az irányelv értelmében;

G. mivel 2017 júniusában az ESZH Igazgatótanácsa úgy határozott, hogy a hagyományos nemesítésből származó vagy  géntechnológia használata nélkül létrehozott növények és állatok nem szabadalmaztathatók;

H. mivel 2018 decemberében az ESZH Műszaki Fellebbezési Tanácsa bejelentette, hogy egyik legújabb szabálya, amely tiltja a kizárólag lényegében biológiai eljárásokból származó növények vagy állatok szabadalmaztatását, az ESZE-ben foglalt cikkekkel ütközik;

I. mivel az ESZH számos alkalommal semmibe vette és veszélyeztette az ESZE-ben és a 98/44/EK irányelvben meghatározott tilalmakat;

J. mivel az EU-ban az elmúlt években egyre több növénnyel és állattal kapcsolatos szabadalmi bejelentést adtak be, amelyek között a hagyományos nemesítésből – nem géntechnológiai eljárásból – származó növényekkel kapcsolatos kérelmek száma folyamatosan nő; mivel eddig 1600 ilyen kérelmet iktattak és körülbelül 220 szabadalmat adtak ki;

K. mivel az ESZH Műszaki Fellebbezési Tanácsának új határozata olyan helyzetet teremt, amely a nagy multinacionális vállalatoknak – például a Bayer-Monsantónak, a Syngentának és a BASF-nek – kedvez, amelyek magok és növények monopolizálására törekednek, és ezáltal az élelmiszer-termelés alapvető forrásai feletti ellenőrzést akarják megszerezni a szabadalmi jogok révén;

L. mivel sürgősen szükség van arra, hogy az ESZH – a jogi szempontból zűrzavaros helyzettel szembesülve – tisztázza szabályozásainak hatályát és értelmezését; mivel a növény- és állatfajták szabadalmazására vonatkozó tilalmat meg kell óvni;

1. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsa által a G3/12. számú ügyben a közelmúltban hozott határozat ahhoz vezethet, hogy az ESZH további szabadalmakat ítél meg a lényegében biológiai eljárások, például keresztezés vagy szelekció révén egyes új fajtákban jelen lévő természetes jellemzők, vagy azokba bevezetett növényi jellemzők tekintetében;

2. hangsúlyozza, hogy a Műszaki Fellebbezési Tanács 2019. decemberi határozata a G3/19 ügyben ellentétben áll a Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsának korábbi, 2017. júniusi határozatával, amelynek értelmében a lényegében biológiai folyamatok révén előállított növények és állatok többé nem szabadalmazhatóak;

3. felszólítja az ESZH-t, hogy vegye figyelembe az ESZE-t, amely az európai szabadalmi jog alapja, és amely kizárja a növényeket és az állatokat a szabadalmazhatóságból;

4. határozottan ellenzi az életfolyamatok, köztük a növények és állatok szabadalmazását; hangsúlyozza, hogy az ESZH által kiadott, növényekre, állatokra és lényegében biológiai eljárásokra vonatkozó szabadalmak növelik a piaci koncentrációt, hozzájárulnak igazságtalan monopóliumok kialakításához, és végső soron veszélyeztetik az ökoszisztémák biológiai sokféleségét, valamint az élelmiszertermelési rendszereknek az éghajlatváltozás okozta kihívásokhoz való alkalmazkodóképességét;

5. erősen bírálja az ESZH belső döntéshozatalát és eljárásait, amelyek nem képezik demokratikus és politikai ellenőrzés tárgyát, nem vonatkozik rájuk független ellenőrzés és nincs helye nyilvános részvételnek;

6. hangsúlyozza, hogy az ESZH lényegében biológiai eljárásokból származó termékekre vonatkozó szabadalmakról szóló szabályai nagy részben jelentéktelen technikai sajátosságokon alapulnak és a szabadalmi joggal való visszaélést példázzák, amennyiben hűtlen kezelés eszközeiként alkalmazzák őket, a mindennapi élelmiszer-termeléshez szükséges mezőgazdasági erőforrásokat néhány nagyvállalat úgynevezett szellemi tulajdonává változtatják, kockáztatva ezzel globális élelmezésbiztonságunkat és regionális élelmiszer-önrendelkezésünket;

7. felszólítja az ESZH-t, hogy sürgősen tisztázza a témára vonatkozó szabályokat, mivel számos, lényegében biológiai eljárásból származó termékekre vonatkozó szabadalmi kérelem vár elbírálásra; hangsúlyozza, hogy a lényegében biológiai eljárásokból származó termékeknek kiadott szabadalmak teljesen aláássák az európai szabadalmi jogban meghatározott tilalmakat;

8. felszólítja az  ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsát, hogy adjon pozitív választ az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsa elé terjesztett jogkérdésekben foglalt két kérdésre (az ESZE 112. cikke (1) bekezdésének b) pontja);

9. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EU gondoskodjon a lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokhoz való garantált hozzáférésről és azok növény- és állatnemesítés céljaira történő felhasználásáról a nemesítők számára biztosított átfogó mentességet és mezőgazdasági termelői jogokat garantáló tagállami gyakorlatokba történő beavatkozás elkerülése érdekében;

10. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be írásbeli nyilatkozatot az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának a kizárólag lényegében biológiai eljárásokból származó növények szabadalmazásáról szóló G3/19. sz. üggyel kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítsa a természetes eljárásokból származó termékek szabadalmazhatóságból történő kizárását a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv bizonyos cikkeiről szóló közleményének[4] következtései nyomán;

11. felszólítja az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamait és az ESZE részes feleit, hogy lépjenek fel annak érdekében, hogy megállítsák a növényekre és állatokra vonatkozó további szabadalmak kiadását és érvényesítsék a hatályos tilalmakat;

12. felszólítja a Bizottságot, hogy a szabadalmijog-harmonizációról zajló többoldalú tárgyalások keretében törekedjen a lényegében biológiai eljárások szabadalmazhatóságból történő kizárására;

13. felszólítja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtaknak, valamint a Parlament 2012. május 10-i, a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló állásfoglalásában kérteknek megfelelően készítsen jelentést a szabadalmi jognak a biotechnológia és a géntechnológia területén bekövetkezett fejlődéséről és következményeiről[5];

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalnak.

[1] HL L 213., 1998.7.30., 13. o.

[2] HL C 261E., 2013.9.10., 31. o.

[3] HL C 399., 2017.11.24., 188. o.

[4] HL C 411/03., 2016.11.8., 3. o.

[5] HL C 261E., 2013.9.10., 31. o.

Utolsó frissítés: 2019. szeptember 18.Jogi nyilatkozat