Eljárás : 2019/2819(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0100/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0100/2019

Viták :

PV 18/09/2019 - 17
CRE 18/09/2019 - 17

Szavazatok :

PV 19/09/2019 - 7.5
CRE 19/09/2019 - 7.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0021

<Date>{17/09/2019}17.9.2019</Date>
<NoDocSe>B9-0100/2019</NoDocSe>
PDF 146kWORD 51k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az európai megemlékezés fontosságáról Európa jövője számára</Titre>

<DocRef>(2019/2819(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Michal Šimečka, Frédérique Ries, Ramona Strugariu, Cseh Katalin, Ondřej Kovařík, Vlad-Marius Botoş, Izaskun Bilbao Barandica, Jan-Christoph Oetjen, Christophe Grudler</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0097/2019

B9-0100/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai megemlékezés fontosságáról Európa jövője számára

(2019/2819(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az emberi jogok egyetemes elveire és az Európai Unió mint közös értékeken alapuló közösség alapvető elveire,

 tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,

 tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a kommunista totalitárius rendszerek által elkövetett bűnök nemzetközi elítélésének szükségességéről szóló, 2006. január 26-i 1481. számú (2006) állásfoglalására,

 tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB kerethatározatra[1],

 tekintettel az európai lelkiismeretről és a kommunizmusról szóló, 2008. június 3-i prágai nyilatkozatra,

 tekintettel augusztus 23-ának a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánításáról szóló, 2008. szeptember 23-án elfogadott nyilatkozatára,

 tekintettel az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló, 2009. április 2-i állásfoglalására[2],

 tekintettel az Európai Unió országai kormányai képviselőinek a kommunizmus áldozatairól való megemlékezésről szóló, 2018. augusztus 23-i közös nyilatkozatára,

 tekintettel számos állásfoglalására az alapvető jogok tiszteletben tartásáról és a demokráciáról, például: 2005. május 12-i állásfoglalása a második világháború 1945. május 8-i európai befejeződésének hatvanadik évfordulójáról[3], 2008. október 23-i állásfoglalása a szándékosan keltett ukrajnai éhínségről, a holodomorról (1932–1933) való megemlékezésről[4], és 2009. január 15-i állásfoglalása Srebrenicáról[5],

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel 80 évvel ezelőtt, 1939. augusztus 23-án a kommunista Szovjetunió és a náci Németország aláírta a „Molotov-Ribbentrop paktum” néven ismert megnemtámadási szerződést és annak titkos jegyzőkönyveit, amely alapján felosztották és érdekszférákba tömörítették Európa és a független államok területét a két totalitárius rendszer között, előkészítve ezzel a második világháború kitöréséhez vezető utat;

B. mivel Európa tragikus múltjának emlékeit életben kell tartani az áldozatoknak való tiszteletadás, a bűnösök elítélése és az igazságon és megemlékezésen alapuló megbékélés megalapozása érdekében, mivel ebben az évben volt a korábban ismeretlen mértékű emberi szenvedéshez és Európa országainak sok évtizedig tartó megszállásához vezető II. világháború kitörésének 80. évfordulója;

C. mivel az európai integráció kezdettől fogva válasz volt a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép- és kelet-európai terjedésére, és módot adott az Európában tapasztalható mély megosztottság és ellenségeskedés együttműködés és integráció általi leküzdésére, a háború befejezésére és az európai demokrácia megszilárdítására;

D. mivel sikeres volt az európai integráció folyamata, és egy olyan Európai Unióhoz vezetett, amely immár magában foglalja azokat a közép- és kelet-európai országokat is, amelyek a második világháború végétől az 1990-es évek elejéig kommunista rezsimek alatt éltek, és mivel Görögország, Spanyolország és Portugália korábbi csatlakozása hozzájárult a demokrácia megszilárdításához Dél-Európában;

E. mivel 2012-ben az Európai Unió Nobel-békedíjat kapott Európában a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításához való több mint hat évtizedes hozzájárulásáért;

F. mivel a szélsőséges és idegengyűlölő politikai erők Európában egyre inkább a történelmi tények elferdítéséhez folyamodnak, és olyan szimbólumokat és retorikát alkalmaznak, amelyek a totalitárius propaganda aspektusait tükrözik, beleértve a rasszizmust, az antiszemitizmust, valamint a szexuális és más kisebbségek elleni gyűlöletet;

G. mivel az európai integráció mint a totalitárius elnyomás és a pusztítás ellentéte földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden uniós polgár és tagállam közös történelmi öröksége, és ennek az uniós szolidaritás és a közös cél alapjaként kell szolgálnia;

1. legnagyobb tiszteletét fejezi ki az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai iránt, és tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és elnyomás ellen küzdöttek;

2. ismételten elkötelezi magát egy olyan békés és virágzó Európa mellett, amely az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság értékeire és az emberi jogok tiszteletben tartására épül;

3. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a múlt emlékeit életben tartsák, mivel emlékezés nélkül nincs megbékélés, és megismétli, hogy egységes álláspontot képvisel bármilyen ideológiai háttérrel rendelkező minden önkényuralmi rendszer ellen;

4. emlékeztet arra, hogy a legutóbbi népirtásra Európában nem olyan régen, Srebrenicában került sor 1995 júliusában, és hogy folyamatos éberségre van szükség a demokráciaellenes, idegengyűlölő, önkényuralmi vagy totalitárius eszmék és tendenciák elleni küzdelem érdekében;

5. hangsúlyozza: ahhoz, hogy Európa jobban tudatában legyen a totalitárius és demokráciaellenes rezsimek által elkövetett bűntetteknek, támogatni kell Európa viharos múltjának dokumentálását és az erről szóló tanúvallomásokat, mert emlékezet nélkül nincs megbékélés;

6. felhívja az összes uniós tagállamot, hogy augusztus 23-án tartsák meg a totalitárius rezsimek áldozatairól való megemlékezés európai napját mind uniós, mind kormányzati szinten, és hívják fel a fiatalabb generáció figyelmét ezekre a kérdésekre azzal, hogy a totalitárius rezsimek történetének és következményeinek elemzését minden európai iskola tantervében és tankönyveiben szerepeltetik;

7. emlékeztet arra, hogy a Molotov-Ribbentrop paktum és annak titkos jegyzőkönyvei mindmáig annak jelképei, hogy az agresszív hatalmi politika és a befolyási övezetek logikája milyen módon okoznak rombolást és elnyomást; hangsúlyozza, hogy a békés együttműködésre és a közös szuverenitásra irányuló európai projekt a legjobb garancia a hatalmi politika és a megosztottság visszatérése ellen az európai kontinensen, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben ezt az elvet az EU kül- és szomszédságpolitikájában is;

8. elítéli a totalitárius ideológia, például a nácizmus és a sztálinizmus megnyilvánulásait és terjedését az EU-ban;

9. aggodalmát fejezi ki a szélsőséges mozgalmak és az Európa totalitárius múltjára emlékeztető idegengyűlölő nyelvezet terjedése miatt, többek között az LMBTI-közösséggel, a romákkal és más etnikai és vallási kisebbségekkel, valamint a menekültekkel szembeni gyűlölet és megkülönböztetés formájában, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy küzdjenek a szélsőségesség minden formája ellen, és szabjanak gátat az online gyűlöletbeszéd terjedésének;

10. kijelenti, hogy az európai integráció mint a békesség és megbékélés modellje, Európa népeinek szabad választását jelenti a közös jövő melletti elkötelezettségre, és hogy különösen nagy az EU felelőssége a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában és fenntartásában, az EU határain belül és kívül egyaránt;

11. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az európai történelem tanításának megerősítésére, illetve az európai integráció történelmi teljesítménye és a tragikus múlt, illetve napjaink Európai Uniójának békés és demokratikus társadalmi rendje közötti éles ellentét hangsúlyozására;

12. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a totalitárius – náci és a sztálinista – rombolás ellenszereként törekedjenek az európai integráció közös megértésére és oktatására, mozdítsák elő a történelem és az identitás közös megélését az európai polgárok körében, és küzdjék le a régi és az újabb tagállamok között esetlegesen még meglévő megosztottságot;

13. megismétli, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság és más szakosított bíróságok révén következetesen támogatja a megerősített nemzetközi igazságszolgáltatást; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson hatékony támogatást a történelmi emlékezet és megemlékezés előmozdítását célzó projektekhez a tagállamokban, illetve az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának tevékenységeihez, valamint juttasson forrásokat az Európa a polgárokért programnak a totalitarizmus áldozatairól való megemlékezés és emlékezetük megőrzésének támogatása érdekében;

14. hangsúlyozza, hogy minden európai országnak szembe kell néznie tragikus múltjával és történelmi örökségével; rámutat arra, hogy az orosz polgárok továbbra is a korábbi kommunista rezsim legnagyobb áldozatai, és a demokratikus fejlődés akadályokba ütközik mindaddig, amíg a sztálinista rendszert mentegetik vagy dicsőítik;

15. hangsúlyozza, hogy Európa tragikus múltjának továbbra is erkölcsi és politikai inspirációként kell szolgálnia napjaink kihívásaival szemben, beleértve a tisztességesebb világért folytatott küzdelmet, az éghajlatváltozás elleni fellépést, a migrációt és a menekültkérdést, nyitott és toleráns társadalmakat és közösségeket hozva létre, amelyek befogadják az etnikai, vallási és szexuális kisebbségeket, és az európai értékeket mindenki számára hozzáférhetővé teszik;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unióval társult országok kormányainak és parlamentjeinek és az Európa Tanács tagállamai kormányainak és parlamentjeinek.

 

 

[1] HL L 328., 2008.12.6., 55. o.

[2] HL C 137. E, 2010.5.27., 25. o.

[3] HL C 92. E, 2006.4.20., 392. o.

[4] HL C 15. E, 2010.1.21., 78. o.

[5] HL C 46. E, 2010.2.24., 111. o.

Utolsó frissítés: 2019. szeptember 18.Jogi nyilatkozat