Eljárás : 2019/2833(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0110/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0110/2019

Viták :

PV 10/10/2019 - 2
CRE 10/10/2019 - 2

Szavazatok :

PV 10/10/2019 - 8.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0032

<Date>{02/10/2019}2.10.2019</Date>
<NoDocSe>B9-0110/2019</NoDocSe>
PDF 175kWORD 55k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak</Titre>

<DocRef>(2019/2833(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>José Manuel Fernandes, Jan Olbrycht</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Eider Gardiazabal Rubial, Margarida Marques</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Valerie Hayer, Moritz Körner</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Rasmus Andresen, David Cormand</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

B9-0110/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak

(2019/2833(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 310., 311., 312. és 323. cikkére,

 tekintettel a Bizottságnak a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel (TPK), valamint az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos 2018. május 2-i javaslataira,

 tekintettel a következő többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalásaira: azaz a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítéséről[1] és az európai uniós saját források rendszerének reformjáról[2] szóló állásfoglalásokra,

 tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására[3],

 tekintettel a „2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i állásfoglalására[4],

 tekintettel a Bizottság és a Tanács „A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak” tekintetében 2018. május 29-én tett nyilatkozatokra,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

1. kijelenti, hogy ideje megfelelni az uniós polgárok elvárásainak, és a szükséges pénzügyi eszközökkel teljesíteni kell az EU politikai kötelezettségvállalásait és törekvéseit; eltökélt szándéka, hogy erős és hiteles többéves pénzügyi keretet biztosítson, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy hatékonyan reagáljon a fontos kihívásokra, és elérje politikai célkitűzéseit a következő hétéves időszak során; úgy véli, hogy a 2019-es európai választások megújították a Parlament pozícióját és szerepét ebben a folyamatban; kijelenti, hogy kész minden olyan tanácsi álláspontot elutasítani, amely nem tartja tiszteletben a Parlament előjogait vagy nem veszi kellően figyelembe álláspontját;

2. elfogadja ezt az állásfoglalást, hogy megerősítse és naprakésszé tegye tárgyalási megbízatását a következő többéves pénzügyi keret mind kiadási, mind bevételi oldalán; kéri, hogy minden további késedelem nélkül kezdjenek tárgyalásokat a Tanáccsal a szilárd megállapodás kellő időben történő elérése érdekében, és hangsúlyozza, hogy a Parlament 2018. november óta készen áll erre; kéri, hogy a Bizottság biztonsági hálóként terjesszen elő egy vészhelyzeti tervet a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan, amelynek célja az uniós finanszírozási programok kedvezményezettjeinek védelme, és amely lehetővé tenné a jelenlegi többéves pénzügyi keret meghosszabbítását, amennyiben a következő többéves pénzügyi keretről nem születik időben megállapodás;

A Parlament szilárd álláspontjának megerősítése

3. megerősíti a többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. november 14-i időközi jelentésében foglalt tárgyalási megbízását a többéves pénzügyi keret számai (programonként, fejezetenként és globális szinten), az EU saját forrásai, a rugalmassági rendelkezések, a félidős felülvizsgálat és a horizontális elvek – például az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak, az éghajlatváltozásnak és a nemek közötti egyenlőségnek az összes politikába és kezdeményezésbe való beépítése a következő többéves pénzügyi keretben –, valamint a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslat és az intézményközi megállapodás konkrét módosításai tekintetében;

4. megismétli, hogy a következő többéves pénzügyi keretet 2018-as árakon 1324,1 milliárd EUR-ban kell meghatározni, ami az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3%-át teszi ki; hangsúlyozza, hogy ez a globális számadat az egyes uniós programok és szakpolitikák számára előírt finanszírozási szint alulról felfelé történő értékelésének eredménye; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy a Parlament fel kívánja lendíteni a kiemelt programokat (például az ifjúságpolitika, a kutatás és az innováció, a környezetvédelem és az éghajlatvédelmi átállás, az infrastruktúra, a kkv-k, a digitalizáció és a szociális jogok területén), a meglévő uniós szakpolitikák (nevezetesen a kohézió, a mezőgazdaság és a halászat) finanszírozásának fenntartása, valamint a további felelősségi körök (például a migráció, a külső fellépés és a védelem területén) további pénzügyi eszközökkel való ellátása érdekében; szilárd meggyőződése, hogy az erőforrások uniós szintű összevonása hozza létre az európai hozzáadott értéket a hatékonyságot, a szolidaritást és a globális hatást illetően; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a jövőbeni kiadásoknál meg kell erősíteni az eredményekre való összpontosítást;

5. hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fogja hozzájárulását adni a többéves pénzügyi kerethez az uniós saját források rendszerének reformjáról szóló megállapodás nélkül, ideértve olyan új saját források bevezetését, amelyek jobban igazodnak a főbb uniós szakpolitikai prioritásokhoz és ösztönzik azok előrehaladását; emlékeztet arra, hogy az új saját források bevezetésének célja nem csupán a GNI-alapú hozzájárulások túlsúlyának csökkentése, hanem az is, hogy garantálja az uniós kiadások megfelelő szintű finanszírozását a következő többéves pénzügyi keretben; megerősíti a többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésben szereplő álláspontját a lehetséges új saját források listája (közös konszolidált társaságiadó-alap, a digitális szolgáltatások megadóztatása, a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó jövedelem, a műanyag-hozzájárulás és a szén-dioxid-határon alkalmazott kiigazítási mechanizmus), az összes visszatérítés és korrekció eltörlése, a héaalapú saját forrás egyszerűsítése, a vámokból származó nemzeti „beszedési költségek” csökkentése, valamint az egyéb bevételeknek pénzbírságok és díjak formájában az uniós költségvetésbe történő bevezetése tekintetében;

6. megerősíti, hogy új mechanizmust kell bevezetni az uniós költségvetés védelme érdekében ott, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamiságot vagy ahol rendszerszintű veszély fenyegeti az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékeket, és ahol ez sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét; hangsúlyozza, hogy az intézkedések nem érinthetik a tagállamok kormányzati szerveinek azon kötelezettségét, miszerint teljesíteniük kell a kifizetéseket a végső kedvezményezettek részére;

Válasz az európai választásokat követő új kezdeményezésekre

7. üdvözli a Bizottság 2019. júliusban megválasztott elnöke által a további kezdeményezésekre vonatkozóan tett politikai kötelezettségvállalásokat, és elvárja, hogy költségvetési hatásukat késedelem nélkül tisztázzák; hangsúlyozza, hogy minden olyan új kezdeményezést, amelynek egy részét a Parlament időközi jelentése már nagyrészt előre jelezte, az eredeti bizottsági javaslatok mellett kell kiszámítani a következő időszakra, ami így az eredetileg javasoltaknál magasabb plafonértékeket eredményez a többéves pénzügyi keretben; ezért elvárja, hogy a Bizottság hivatalosan is tükrözze e kezdeményezések költségvetési hatását a többéves pénzügyi keretre vonatkozó eredeti javaslatában, és hogy a Parlamenttel együtt védje meg a szükséges finanszírozási szintet a következő többéves pénzügyi keretről a Tanáccsal folytatandó tárgyalások során;

8. további, az új Bizottság által azonnal benyújtandó jogalkotási javaslatokra szólít fel új eszközök létrehozására vonatkozóan annak érdekében, hogy finanszírozásukat bele lehessen foglalni a következő többéves pénzügyi keretről szóló megállapodásba; elvárja, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret elfogadása után javasolt esetleges új kezdeményezéseket új előirányzatokból finanszírozzák;

9. a bevételi oldalon üdvözli, hogy a Bizottság megválasztott elnöke ígéretet tett arra, hogy olyan kezdeményezéseket kíván újraindítani vagy kiterjeszteni, amelyek a jövőbeli új saját források közé tartoznak; felhívja különösen a tagállamokat, hogy ragadják meg a lehetőséget a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus bevezetésére, amely méltányos válasz lenne az éghajlatváltozás elleni küzdelemben döntő vezető szerep betöltésére irányuló lakossági igényekre, miközben egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a nemzetközi kereskedelemben;

További lépés az éghajlatvédelmi átállás felé

10. megismétli, hogy határozottan támogatja az éghajlati szempontok érvényesítésének elvét; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a következő többéves pénzügyi keret teljes mértékben feleljen meg a párizsi megállapodásnak és hangsúlyozza, hogy a politikai és pénzügyi erőfeszítések terén – célkitűzéseinek elérése érdekében – sürgősen újabb ugrásszerű változásra van szükség, valamint hogy a legfontosabb társadalmi igazságossági feltételek alapján igazságos átmenetet kell biztosítani a szén-dioxid-semleges gazdaság felé, hogy senki se maradjon le; várakozással tekint az európai zöld megállapodásról szóló konkrét javaslat elé, amint azt a soron következő bizottsági elnök politikai iránymutatásaiban felvázolták; elvárja, hogy a következő pénzügyi programozási időszak költségvetési eszközei arányban álljanak ezzel a törekvéssel, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy csökkentett többéves pénzügyi keret nyilvánvalóan visszalépést jelentene;

11. kiemeli, hogy az uniós szintű közös éghajlat-politika jelentős hozzáadott értéket teremt, és ezért az uniós költségvetés korszerűsítésének és a kiadási programok központi elemét kell képeznie; hangsúlyozza ezért, hogy az éghajlat és a biológiai sokféleség következő többéves pénzügyi keretben való érvényesítésének túl kell mutatnia az időközi jelentésben meghatározott célzott kiadási arányok szintjein, de az éghajlati és szociális dimenziónak az összes fontos program döntéshozatali folyamatába és a teljes politikai ciklusba való beépítése tekintetében is; ezzel összefüggésben emellett átláthatóbb, szigorúbb és átfogóbb módszertant kér, beleértve az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások meghatározására és nyomon követésére szolgáló megreformált teljesítménymutatókat, a káros intézkedésekhez nyújtott pénzügyi támogatás megelőzését, valamint az éghajlati szempontok érvényesítésével járó közép- és hosszú távú hatások nyomon követését az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás terén; felszólít arra, hogy a Parlamentet szorosan vonják be egy ilyen módszertan kidolgozásába;

Az intézményközi tárgyalások azonnali megkezdése

12. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 312. cikkének (5) bekezdése értelmében a többéves pénzügyi keret elfogadásához vezető eljárás alatt a három uniós intézmény „köteles minden szükséges intézkedést megtenni az elfogadás megkönnyítése érdekében”; hangsúlyozza, hogy a Parlament majdnem egy éve készen áll arra, hogy tárgyalásokat folytasson a többéves pénzügyi keret és a saját forrásokról szóló csomag valamennyi vonatkozásáról, miközben a Tanács a mai napig nem vállalta, hogy a rövid és formális tájékoztatókon és az Általános Ügyek Tanácsa kapcsán tartott megbeszéléseken túl érdemi tárgyalásokat folytasson; úgy véli, hogy az ilyen minimalista kapcsolatok nem tekinthetők kielégítő intézményközi együttműködésnek, és nem felelnek meg a Szerződésben előírtaknak;

13. ezért kéri, hogy haladéktalanul tegyék intenzívebbé a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról folytatott intézményközi megbeszéléseket annak érdekében, hogy kikövezzék az utat a valódi tárgyalások előtt, és felhívja a Tanácsot, hogy haladéktalanul fogadja el tárgyalási megbízatását; úgy véli, hogy a Parlament egyetértésének biztosítása érdekében a Tanácsnak már a saját álláspontjára vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie a Parlament álláspontját; e célból elvárja, hogy a Tanács elnöksége és a Bizottság egyértelműen közölje és fejtse ki a Parlament álláspontját az Általános Ügyek Tanácsa alatt, és kéri a Parlament tárgyalócsoportjának jelenlétét a többéves pénzügyi kerettel foglalkozó valamennyi informális tanácsi ülésen; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a célzott háromoldalú megbeszéléseket a többéves pénzügyi keret és a saját forrásokra vonatkozó javaslatok különböző szempontjairól szóló vita elmélyítése érdekében, amelyek kiegészítik az Általános Ügyek Tanácsának tájékoztatóit és beszámolóit; elvárja továbbá, hogy az EUMSZ 324. cikkével összhangban hívjanak össze magas szintű üléseket az intézmények elnökei számára;

A Parlament előjogainak védelme

14. tudomásul veszi a Tanács által a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások előkészítésére alkalmazott módszertant; aggodalommal tölti el azonban, hogy ez is egy kísérlet arra, hogy az Európai Tanács elsődleges szerepet kapjon abban, hogy visszavonhatatlan döntéseket hozzon a következő többéves pénzügyi keret több aspektusával kapcsolatban, mint ahogy az a jelenlegi többéves pénzügyi keret elfogadásához vezető folyamat során is történt; hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fogja automatikusan elfogadni az Európai Tanács álláspontját, és kész egyetértésének visszatartására addig, amíg nem születik kielégítő megállapodás;

15. hangsúlyozza, hogy ezek a tárgyalási keretek nem csak a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elemeit tartalmazzák – amelyekhez a Parlamentnek egyetértését kell adnia–, hanem jelentős számú olyan, uniós ágazati politikákra vonatkozó jogalkotási rendelkezést is, amelyekről rendes jogalkotási eljárás keretében kell dönteni; ezért úgy véli, hogy az ilyen tárgyalási keretek csupán egy belső tanácsi eljárást tükröznek, amely semmiképpen sem akadályozhatja meg a Parlamentet abban, hogy megfelelő tárgyalásokat folytasson a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomag és az ágazati jogszabályok valamennyi eleméről; sürgeti ezért a Tanácsot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Parlamenttel az új uniós programokat létrehozó ágazati jogszabályok valamennyi vonatkozásáról, valamint a jogállamiságra vonatkozó javaslatról;

16. emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács következtetései politikai jellegűek, és hogy az EUSZ 15. cikkének (1) bekezdése tiltja, hogy az Európai Tanács jogalkotási feladatokat lásson el; ezért felhívja az Európai Tanácsot, hogy tartózkodjon részletes és állítólag kötelező következtetések elfogadásától a többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalási keret alapján, mivel ez közvetlen beavatkozást jelentene a jogalkotási keretbe; számít a Bizottságra mint a Szerződések feddhetetlen közvetítőjére és a Szerződések őrére, hogy támogatja a Parlamentet jogalkotási előjogainak érvényesítésében mind az egyetértés, mind a rendes jogalkotási eljárások során;

Biztonsági háló az uniós programok kedvezményezettjeinek védelmére: a többéves pénzügyi keret vészhelyzeti tervének kidolgozása

17. sajnálja, hogy az Európai Tanács már több alkalommal meghosszabbította a politikai döntéshozatal időkeretét; attól tart, hogy amennyiben a Tanács és az Európai Tanács további késedelmeket okozna a Parlament bevonása nélkül, egyértelmű annak a kockázata, hogy az ilyen összetett tárgyalásokat a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig nem lehet sikeresen lezárni; emlékeztet az uniós programok elindításának komoly visszaesésére, amely a jelenlegi többéves pénzügyi keret késedelmes elfogadásából következett, amint az a múltban is tapasztalható volt;

18. emlékeztet arra, hogy amennyiben nem fogadják el időben az új többéves pénzügyi keretet, az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdése biztonsági hálót ír elő a felső határok és a jelenlegi keret utolsó évére vonatkozó egyéb rendelkezések ideiglenes meghosszabbítása formájában; aggódik azonban amiatt, hogy egy ilyen biztonsági háló nemcsak az operatív szintű felkészültség hiánya, hanem egyes jelenlegi uniós programok lejárati határidői miatt is veszélybe kerülhet; ezzel összefüggésben óva int az uniós programok leállításától, és kinyilvánítja, hogy nem kényszeríthető arra, hogy időnyomás miatt nem megfelelő megállapodást fogadjon el;

19. ezért sürgeti a Bizottságot, hogy azonnal kezdje meg a többéves pénzügyi keretre vonatkozó vészhelyzeti terv kidolgozását a kedvezményezettek védelme és a finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében, amennyiben szükségessé válik a jelenlegi többéves pénzügyi keret meghosszabbítása; kéri, hogy ezt a tervet hivatalosan nyújtsák be 2020 elején, hogy azt a Tanács és a Parlament mielőbb elfogadja; kéri, hogy ez a terv foglaljon magában egy horizontális jogalkotási javaslatot a vonatkozó programokban meghatározott határidők feloldásáról, ezáltal biztosítva az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdésével való összhangot, és hogy a terv tartalmazzon konkrét operatív rendelkezéseket, különösen a megosztott irányítás alá tartozó politikák folytatása érdekében;

°

° °

20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

 

[1] HL C 162., 2019.5.10., 51. o.

[2] HL C 162., 2019.5.10., 71. o.

[3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0226.

[4] Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.

Utolsó frissítés: 2019. október 7.Jogi nyilatkozat