Eljárás : 2019/2854(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0118/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0118/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 24/10/2019 - 8.6
CRE 24/10/2019 - 8.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0047

<Date>{21/10/2019}21.10.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0118/2019</NoDocSe>
PDF 155kWORD 50k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>a Thomas Cook csoport csődjének hatásáról</Titre>

<DocRef>(2019/2854(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>José Ramón Bauzá Díaz, Dinesh Dhamija, Bill Newton Dunn, Caroline Nagtegaal, Izaskun Bilbao Barandica, Liesje Schreinemacher, Dita Charanzová, Dominique Riquet, Valter Flego, Ilhan Kyuchyuk, Vlad‑Marius Botoş, Iskra Mihaylova, Atidzhe Alieva‑Veli</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew Europe képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0118/2019

B9‑0118/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a Thomas Cook csoport csődjének hatásáról

(2019/2854(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság 2019. október 21-i nyilatkozatára a Thomas Cook csoport csődjének hatásáról,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 195. cikkére,

 tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

 tekintettel az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről szóló 2015. október 29-i állásfoglalására[1],

 tekintettel az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvre, különösen annak az utazási csomag teljesítéséért viselt felelősségre vonatkozó 13. cikkére, a segítségnyújtási kötelezettségre vonatkozó 16. cikkére, valamint az utazóknak az utazásszervező vagy utazásközvetítő fizetésképtelenségével szembeni védelmét szabályozó V. fejezetére[2],

 tekintettel a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

 tekintettel a légitársaság csődje esetén az utasoknak járó kártérítésről szóló, 2009. november 25-i állásfoglalására[4],

 tekintettel „A légi utasok védelme a légitársaságok fizetésképtelensége esetén” című 2013. március 18-i bizottsági közleményre (COM(2013)0129), amelyben a Bizottság intézkedéseket határozott meg a légi utasok a légitársaságok fizetésképtelenségével szembeni védelmének javítása érdekében, ideértve a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jobb végrehajtását is,

 tekintettel a Közösségben a légijáratok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás)[5], különösen annak a működési engedély érvényességére vonatkozó 8. cikkére, valamint a működési engedély felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó 9. cikkére,

 tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGAA-rendelet)[6],

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az utazási irodák gyorsan változó és egyre nagyobb versenynek kitett környezetben működnek mind az EU saját piacán, mind annak külső piacán, és mivel új fogyasztói magatartásokhoz és üzleti modellekhez kell alkalmazkodniuk (például az online utazásfoglalási szolgáltatások és vonzó csomagjaik számának növekedése);

B. mivel a Thomas Cook csoport csődjét több tényező okozta, melyek közül az egyik az volt, hogy a vállalat nem tudta megváltoztatni üzleti modelljét és nem volt képes az innovációra annak érdekében, hogy fel tudja venni a versenyt a digitális gazdaságban;

C. mivel 2019 szeptemberében a 16 országban szállodákat, üdülőhelyeket és repülőjáratokat üzemeltető és évente 19 millió utast kiszolgáló Thomas Cook csoport utazási iroda összeomlásakor 600 000 ember maradt külföldön, ami arra kényszerített kormányokat és biztosítótársaságokat, hogy nagyszabású mentési műveletet koordináljanak;

D. mivel a tagállami hatóságok már korábban tudatában voltak a Thomas Cook pénzügyi helyzetének;

E. mivel a Thomas Cook csoport csődje világszerte 22 000 munkahelyet sodort veszélybe, amelyből 9 000 az Egyesült Királyságban, 2 500 Spanyolországban és több mint 1 000 Görögországban van; mivel bár e munkahelyek sorsa továbbra is bizonytalan, az esemény valószínűleg nemcsak az idegenforgalmi és a közlekedési ágazatra, hanem az uniós gazdaság egészére is jelentős többszörös dominóhatást gyakorol majd;

F. mivel idén több légitársaság, például az Air Berlin, az Alitalia, az Aigle Azur és az Adria Airways is fizetésképtelenséget jelentett, ami súlyos következményekkel járt a vállalkozásokra, az idegenforgalomra és a fogyasztókra nézve;

G. mivel 2019 áprilisában a Thomas Cook csoport újabb 12 hónapra szóló működési engedélyt kapott az Egyesült Királyság Polgári Repülési Hatóságától;

H. mivel sok fogyasztó számára nem volt egyértelmű kártérítésre való jogosultságuk mértéke, illetve hogy foglalásuk mely részét fedi biztosításuk;

I. mivel 2018-ban Európa 50,8 %-os piaci részesedéssel a világ első számú turisztikai úti célja volt; mivel az idegenforgalom közvetlenül és közvetve az EU-28 GDP-jének 10,3%-át adja, és mivel ez a szám 2027-re várhatóan 11,2%-ra emelkedik, továbbá mivel az Európai Unió idegenforgalmi ágazata körülbelül 12,3 millió embert foglalkoztat;

J. mivel a turizmus a munkahelyteremtés egyik fő hajtóereje mind az EU-ban, mind világszerte, és a turizmus hozzájárul valamennyi tagállamban a foglalkoztatáshoz és a gazdasági fejlődéshez, különösen a déli tagállamokban, amelyeket különösen súlyosan érintett a pénzügyi és gazdasági válság;

K. mivel az idegenforgalmi ágazat részéről erőteljes az igény a fokozott uniós szintű koordináció és a megfelelő költségvetési támogatással rendelkező, egyértelmű uniós idegenforgalmi politika iránt; mivel az uniós idegenforgalmi politikának figyelembe kell vennie, hogy a turizmust illetően kulcsszerepet játszó különböző ágazatokat, például a közlekedést és a szálláshelyszolgáltatást az EU-ban különböző területek szabályozzák;

L. mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani;

M. mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azért hozták létre, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett fő strukturális változások és a jelenlegi globális pénzügyi és gazdasági válság következményei által sújtott munkavállalóknak;

1. kiemeli, hogy a Thomas Cook csoport különböző tevékenységekkel, például szállásfoglalással, szállítással és szabadidős tevékenységek szervezésével is foglalkozott, amelyek különböző típusú fogyasztókat és vállalkozásokat érintettek, és ezért összeomlása egyrészt uniós, másrészt nemzeti jogszabályok hatálya alá tartozik;

2. elismerését fejezi ki az utasok hazaszállítása érdekében az uniós jogszabályoknak megfelelően tett jelentős erőfeszítésekért; sajnálatát fejezi ki ugyanakkor a Thomas Cook csoport csődje által a turisták ezreire gyakorolt negatív hatások miatt, akiknek automatikusan törölték a foglalásait, és emiatt sok turista a célállomáson rekedt anélkül, hogy felajánlottak volna számukra bármilyen hazautazási alternatívát, ami hatalmas jogbizonytalanságot okozott az ágazat számára, és jelentősen visszavetette a fogyasztóvédelmet;

3. felhívja a Tanácsot, hogy fogadjon el egy általános megközelítést a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet felülvizsgálatát illetően, annak érdekében, hogy átfogó keretet lehessen kidolgozni az utasjogokra vonatkozóan, amely foglalkozna a felmerülő kérdésekkel, többek között a rendkívüli körülmények jegyzékével, a járattörlések, illetve a késések esetén fizetendő kártalanítás küszöbértékeivel, illetve a csatlakozó járatok lekésése esetén járó kártalanítással; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács 2014 februárja óta nem tudott megállapodást kialakítani;

4. úgy véli, hogy el lehetett volna kerülni a Thomas Cook csoport hirtelen összeomlását, és hogy a vállalkozást rendezettebb módon kellett volna felszámolni; sürgeti a Bizottságot, hogy elemezze a Thomas Cook csődjének okait – figyelembe véve, hogy a vállalat pénzügyi helyzetében bekövetkezett negatív változás már ismert volt –, annak érdekében, hogy megállapítsák, lehetett volna-e megelőző intézkedéseket tenni a hirtelen összeomlás elkerülése érdekében;

5. fenntartásait fejezi ki azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy pénzügyi helyzete ellenére megadták a működési engedélyt a Thomas Cook csoport számára; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a tagállamok engedélyező hatóságai megfelelőbb módon hajtsák végre az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkét, amely a működési engedély felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozik, minden olyan esetben, amikor egyértelmű jelei vannak a pénzügyi problémáknak vagy a fizetésképtelenségnek; úgy véli továbbá, hogy a tagállamoknak a légitársaság számára ideiglenes légiközlekedési működési engedélyt kellene adniuk, hogy fizetésképtelenségét követően is hazaszállíthassa az utasokat; felhívja az EU-t, hogy a rendelet jövőbeli felülvizsgálata során erősítse meg a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a működési engedély megadásakor értékelniük kell a légi fuvarozók pénzügyi teljesítményét;

6. hangsúlyozza, hogy egy, a Thomas Cook csoporthoz hasonló nagyságú utazási iroda összeomlásának kezelése nem szűnik meg az ügyfelek hazaszállításával, kártalanításával és a megfelelő összegek visszatérítésével, sőt, ellenkezőleg, az esemény hosszabb távon várhatóan még súlyosabb következményekkel jár majd a közlekedési összeköttetések, az idegenforgalom és a foglalkoztatás tekintetében;

7. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az all inclusive csomagot befizető nyaralók számára könnyebb volt tájékoztatást és segítséget kapni, mint a repülőjáratokat és a szállást külön-külön lefoglaló ügyfelek számára;

8. felhívja a Bizottságot, hogy sürgesse a tagállamokat, hogy alakítsanak ki egyértelmű és átlátható nemzeti garanciarendszereket; ugyanakkor megjegyzi, hogy bár sok tagállam kialakított már ilyen rendszert, gyakran továbbra sem egyértelmű, hogy az egy adott foglalásra kiterjed-e;

9. úgy véli, hogy a Thomas Cook csoport összeomlásának mértéke súlyos negatív következményekkel járt a világ első számú turisztikai úti céljának számító EU idegenforgalmi ágazatára, és különösen azokra a tagállamokra, amelyek nagymértékben támaszkodnak a turizmusra, ezek közül pedig főként azokra, amelyek nagymértékben függtek a Thomas Cook csoporttól, így például a Baleár-szigetekre, a Kanári-szigetekre, Rodoszra és Krétára; hangsúlyozza, hogy a turisztikai régiókban az idegenforgalmi szolgáltatások és különösen a szállodák előzetes foglalások alapján működnek és még a Thomas Cook csődje előtt foglalásaik voltak a következő idegenforgalmi idényre, ezért elismeri, hogy a tagállamoknak támogatniuk kell azon negatív hatások ellensúlyozását, amelyeket a csőd sok vállalkozásra gyakorolt;

10. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy alakítson ki mechanizmust a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, valamint a pénzügyi intézmények közötti hatékony koordinációra és együttműködésre az idegenforgalmi ágazatban, és hogy fogadjon el külön költségvetési sort az uniós költségvetésben a turizmusra vonatkozóan, különösen a következő, 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel összefüggésben annak érdekében, hogy az uniós idegenforgalmi politikák támogatására külön forrásokat különítsen el;

11. úgy véli, hogy a turizmus és a közlekedés közötti kapcsolatok nyilvánvalóak és szorosan összekapcsolódnak egymással; hangsúlyozza, hogy a közlekedés az idegenforgalmi ágazat szerves része, és hogy a turizmus akkor növekszik, ha jobbak a működő közlekedési rendszerek; kéri ezért, hogy egy biztos rendelkezzen a közlekedéssel, a mobilitással és az idegenforgalommal kapcsolatos hatáskörrel, és felkéri az Európai Bizottság új elnökét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket e cél elérése érdekében;

12. határozottan felkéri a Thomas Cook csoport felszámolása által érintett tagállamokat, hogy azonnal hozzanak intézkedéseket az elbocsátott munkavállalók érdekében, például támogatás, orientációs és visszailleszkedési intézkedések, képzés, átképzés és szakképzés, vállalkozásalapítás támogatása, valamint az EGAA-ból pénzügyi támogatásra jogosult új vállalkozások indításához nyújtandó hozzájárulás révén;

13. sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy csak végső megoldásként vegyék fontolóra olyan állami támogató intézkedések bevezetését, amelyek mérsékelhetik a vállalkozásokra, a városokra, a régiókra és a célállomásokra gyakorolt kedvezőtlen gazdasági hatásokat, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt súlyos következményeket;

14. felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a meglévő uniós jogszabályok és a vonatkozó tagállami jogszabályok mennyiben segítettek e hatalmas mentési művelet során; megjegyzi, hogy a Thomas Cook csoport csődje nyomán kialakult válság nem elszigetelt esemény, és ilyesmi a jövőben is előfordulhat; felhívja ezért a Bizottságot, hogy értékelje annak megvalósíthatóságát, hogy konkrét fellépéseket és/vagy intézkedéseket fogadjanak el az ilyen helyzetek megismétlődésének elkerülése érdekében, a fogyasztóvédelem és az utasok jogainak további előmozdítása érdekében;

15. felhívja a Bizottságot, hogy készítsen áttekintést a légitársaságok csődjével, a fogyasztóvédelemmel, az utazási csomagokkal és az utasok jogaival kapcsolatos hatályos uniós jogszabályokról a Thomas Cook csoport közelmúltbeli összeomlása fényében, annak érdekében, hogy értékelni lehessen, hogy szükség van-e a jogszabályok egyértelművé tételére és javítására, és hogy milyen további intézkedésekre van szükség a hasonló helyzetek jövőbeli elkerülése érdekében;

16. felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg erőfeszítéseit a valódi digitális egységes piac kialakítása érdekében, és hogy biztosítsa az ahhoz szükséges támogatást, hogy segítse az uniós vállalkozásokat a digitális gazdaságra és az új üzleti modellekre való áttérésben, megfelelő finanszírozási programok és a pénzügyi szolgáltatások igénybevételét biztosító programok, valamint képzések és a digitális vállalkozói szellem ösztönzése révén;

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

[1] HL C 355., 2017.10.20., 71. o.

[2] HL L 326., 2015.12.11., 1. o.

[3] HL L 46., 2004.2.17., 1. o.

[4] HL C 285E., 2010.10.21., 42. o.

[5] HL L 293., 2008.10.31., 3. o.

[6] HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

Utolsó frissítés: 2019. október 23.Jogi nyilatkozat