Eljárás : 2019/2776(RPS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0149/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0149/2019

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0041

<Date>{21/10/2019}21.10.2019</Date>
<NoDocSe>B9-0149/2019</NoDocSe>
PDF 164kWORD 52k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 112. cikkének (2) és (3) bekezdésével és (4) bekezdésének c) pontjával összhangban benyújtva</TitreRecueil>


<Titre>az 546/2011/EU rendeletnek a növényvédő szerek mézelő méhekre gyakorolt hatásának értékelése tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetéről</Titre>

<DocRef>(D045385/06 – 2019/2776(RPS))</DocRef>


<Commission>{ENVI}Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság</Commission>

Illetékes képviselők: <Depute>Bas Eickhout, Eric Andrieu, Martin Hojsík, Anja Hazekamp</Depute>


B9-0149/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az 546/2011/EU rendeletnek a növényvédő szerek mézelő méhekre gyakorolt hatásának értékelése tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetéről

(D045385/06 – 2019/2776(RPS))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az 546/2011/EU rendeletnek a növényvédő szerek mézelő méhekre gyakorolt hatásának értékelése tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetére (D045385/06),

 tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek[1] hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 4. cikkére és 78. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és II. melléklete 3.8.3. pontjára,

 tekintettel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a növényvédő szerek értékeléséhez és engedélyezéséhez használt egységes alapelvek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. június 10-i 546/2011/EU bizottsági rendeletre[2],

 tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról szóló 2013. március 1-jei 283/2013/EU bizottsági rendeletre[3], valamint a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról szóló, 2013. március 1-jei 284/2013/EU bizottsági rendeletre[4],

 tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a növényvédő szerek méhekre (Apis mellifera, Bombus spp. és magányos méhek) vonatkozó kockázatértékeléséről szóló, 2013. június 27-én jóváhagyott és legutóbb 2014. július 4-én frissített útmutatójára[5] (a továbbiakban: az EFSA méhekre vonatkozó, 2013. évi útmutatója),

 tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (3) bekezdésének b) pontjára[6],

 tekintettel a peszticidek uniós engedélyezési eljárásáról szóló, 2019. január 16-i állásfoglalására[7],

 tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésre, valamint (4) bekezdésének c) pontjára,

 tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A. mivel a Bizottság szerint „az európai vadon élő beporzó rovarok valamennyi fajtájának – beleértve a vadon élő méheket, a zengőlégyféléket, a nappali lepkéket és az éjszakai lepkéket – előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés” következett be, továbbá „Számos beporzófaj van, amely kihalt, vagy amelyet kihalás fenyeget”[8];

B. mivel az EFSA 2016. február 29-i külső tudományos jelentése a peszticidek toxicitásáról azt mutatta, hogy a „hosszú távú toxicitás nagyságrendekkel meghaladhatja a rövid távú vizsgálatokon alapuló előrejelzéseket”[9];

C. mivel az 1107/2009/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerint a rendeletnek az a célja, hogy „biztosítsa mind az emberek és állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintű védelmét, és hogy javítsa a belső piac működését a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok harmonizálásával, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fokozásával”;

D. mivel az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében „a hatóanyagok jóváhagyását a II. mellékletnek megfelelően kell végezni, ha – a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek fényében, figyelembe véve az említett melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott jóváhagyási kritériumokat – várható, hogy az adott hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer teljesíti a (2) és (3) bekezdésben előírt követelményeket”;

E. mivel az 1107/2009/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdése e) pontjának értelmében egy növényvédő szer „nem terhelheti elfogadhatatlan módon a környezetet”, különös tekintettel bizonyos szempontokra, amennyiben rendelkezésre állnak a Hatóság által az ilyen hatások értékelésére elfogadott tudományos módszerek, különös tekintettel „a nem-célszervezetekre gyakorolt hatására, beleértve az e fajok viselkedésére gyakorolt hatást”;

F. mivel az 1107/2009/EK rendelet II. melléklete 3.8.3. pontjának második francia bekezdése értelmében a hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó csak akkor hagyható jóvá, ha közösségi vagy nemzetközileg elfogadott vizsgálati iránymutatások alapján végzett, megfelelő kockázatértékelést követően megállapítást nyert, hogy az adott hatóanyagot, védőanyagot vagy kölcsönhatás-fokozót tartalmazó növényvédő szerek javasolt felhasználási feltételek melletti használata  „nem rendelkezik elfogadhatatlan akut vagy krónikus hatással a háziméh-kolónia túlélésére és fejlődésére, beleértve a háziméhek lárváira és a háziméhek viselkedésére gyakorolt hatásokat”;

G. mivel az 1107/2009/EK rendelet így meghaladta a régi 91/414/EGK tanácsi irányelvet[10], többek között azáltal, hogy kifejezetten kifejezett követelményeket vezetett be valamely hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó használata révén a kolónia túlélésére és fejlődésére gyakorolt krónikus hatások tekintetében;

H. mivel a hatóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket 2013-ban módosították annak érdekében, hogy azok magukban foglalják az ilyen anyagok és termékek méhekre gyakorolt krónikus hatásaira vonatkozó vizsgálatokat, valamint egy az ilyen anyagoknak és termékeknek a mézelőméhek fejlődésére és azok más életszakaszaira gyakorolt hatásairól szóló tanulmányt[11];

I. mivel 2013-ban az EFSA a kockázatértékelési módszertant ennek megfelelően frissítette, figyelembe véve többek között a méhekre gyakorolt krónikus hatásokat, valamint a poszméheket és a magányos méheket érintő káros hatásokat;

J. mivel a megerősítő adatok EFSA általi értékelése során három neonikotinoid tekintetében az aktualizált kockázatértékelési módszert alkalmazták a 485/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek[12] megfelelően, ami 2018-ban csaknem teljes körű korlátozásokat eredményezett[13];

K. mivel a 178/2002/EK rendelet 58. cikkével létrehozott állandó bizottság (a továbbiakban: az állandó bizottság) azonban hivatalosan még mindig nem hagyta jóvá az EFSA méhekre vonatkozó, 2013. évi útmutatóját;

L. mivel a Bizottság úgy véli, hogy az EFSA méhekre vonatkozó, 2013. évi útmutatója csak a jóváhagyásoknak az 1107/2009/EK rendelet 21. cikke értelmében végzett ad hoc felülvizsgálatai összefüggésében hozott határozatok esetében támaszkodhat, a jóváhagyás vagy megújítás iránti kérelmekre vonatkozó szabványos határozatok esetében nem, amennyiben a tagállamok nem hagyják jóvá az iránymutatást;

M. mivel a Bizottság megpróbálta elérni, hogy az EFSA méhekre vonatkozó, 2013. évi útmutatóját oly módon hajtsák végre, hogy az alkalmazható legyen a hatóanyagok jóváhagyását vagy megújítását, valamint a növényvédő szerek (újra) engedélyezését érintő szabványos határozatokra is;

N. mivel az EFSA méhekre vonatkozó, 2013. évi útmutatójának végrehajtása részben az 546/2011/EU rendelet által megállapított egységes elvek módosításával valósítható meg;

O. mivel azonban a Bizottság tartózkodott ettől, amikor 2018-ban 16 tagállam további felülvizsgálat hiányában ellenezte az EFSA méhekre vonatkozó, 2013. évi útmutatójának végrehajtását[14], különösen a krónikus kockázatok értékelési módszertanával kapcsolatos részek tekintetében;

P. mivel az 1107/2009/EK rendelet 78. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az 546/2011/EU rendelet módosításainak figyelembe kell venniük a mindenkori tudományos és műszaki ismereteket;

Q. mivel a bizottsági rendelettervezet (2) preambulumbekezdése szerint „a legújabb tudományos és műszaki ismeretek fényében a növényvédő szerek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó egységes alapelvek módosítására van szükség”;

R. mivel a bizottsági rendelettervezet csak a mézelő méheket érintő akut toxicitás tekintetében vezet be módosításokat az EFSA méhekre vonatkozó, 2013. évi útmutatójába, ugyanakkor nem szól a mézelő méheket érintő krónikus toxicitásról, sem pedig a poszméheket és a magányos méheket érintő toxicitásról;

S. mivel ennélfogva a bizottsági rendelettervezet a (2) preambulumbekezdésben foglaltakkal és az 1107/2009/EK rendelet 78. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményekkel ellentétben nem a tudományos és műszaki ismeretek legfrissebb fejleményeit tükrözi, sőt sérti az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírást, miszerint a hatóanyagok jóváhagyását a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek fényében kell végezni, ezáltal pedig veszélyezteti az említett rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célt, nevezetesen az állatok egészsége és a környezet magas szintű védelmének biztosítását;

T. mivel az EFSA szerint a méheket érintő megfelelő kockázatértékeléshez az akut toxicitást, a krónikus toxicitást és a lárvákra gyakorolt toxicitást kell figyelembe venni[15];

U. mivel a szisztémás növényvédő szerek nem rövid távú, akut expozícióval, hanem hosszú távú, krónikus expozícióval járó, új generációja által jelentett kockázatok kezelésének lehetővé tétele szempontjából rendkívül fontos a krónikus toxicitás és a lárvákra gyakorolt toxicitás értékelése;

V. mivel a Bizottság által a rendelettervezetben javasolt változtatások csak az akut toxicitás tekintetében eredményezik a vizsgálatok finomítását[16], ami a növényvédőszer-ágazat által készített hatásvizsgálat szerint nem változtatná meg a védelem szintjét[17];

W. mivel nem elégséges, nem megfelelő és nem is áll összhangban az 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyási kritériumokkal, ha az EFSA által javasolt változtatásokat csak az akut toxicitás tekintetében építik be a bizottsági rendelettervezetbe;

X. mivel a kérelmezőknek a 283/2013/EU rendelet és a 284/2013/EU rendelet szerint be kell nyújtaniuk a krónikus toxicitásra vonatkozó adatokat;

Y. mivel az 546/2011/EU rendelet krónikus toxicitásra vonatkozó rendelkezéseinek hiányában a Bizottság és a tagállamok nehézségekbe ütköznek e hatóanyagok és termékek méhekre gyakorolt krónikus hatásainak figyelembevétele során;

Z. mivel ez a helyzet veszélyezteti az 1107/2009/EK rendelet 7. cikkében és II. mellékletében foglalt jóváhagyási kritériumok méhek tekintetében történő, megfelelő alkalmazását, ami pedig veszélyezteti az 1107/2009/EK rendelet célját, nevezetesen az állatok egészsége és a környezet magas szintű védelmének biztosítását;

AA. mivel elfogadhatatlan, hogy tagállamok ellenezzék az EFSA méhekre vonatkozó 2013. évi útmutatójának maradéktalan végrehajtását, és ezáltal akadályozzák a jóváhagyási kritériumok méhek tekintetében történő, megfelelő alkalmazását;

AB. mivel ez a tiltakozás még inkább elfogadhatatlan annak fényében, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a mézelő méheket érintő krónikus toxicitási vizsgálatok, illetve a mézelő méh lárváira gyakorolt hatások tekintetében (OECD 245. és 239. vizsgálati iránymutatás), illetve a poszméheket érintő akut toxicitási vizsgálatok (OECD 246. és 247. vizsgálati iránymutatások) tekintetében vizsgálati iránymutatásokkal rendelkezik;

AC. mivel a Bizottság nem is nyújtott be olyan tervezetet az Állandó Bizottságnak, amely megfelelt volna az EFSA méhekre vonatkozó, 2013. évi útmutatójának; mivel a Bizottság ezáltal megkerülte az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (4) bekezdésében meghatározott azon kötelezettségét, hogy javaslatot terjesszen a Tanács elé, amit követően elfogadhatta volna az intézkedést, amennyiben a Tanács nem emel ellene kifogást minősített többséggel;

AD. mivel rendkívül sajnálatos, hogy a Bizottság nem élt az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (4) bekezdésében meghatározott hatáskörével, ami ténylegesen ahhoz vezetett, hogy 16 – együttesen minősített többséget nem alkotó – tagállam sikeresen akadályozza a méhekkel kapcsolatos jóváhagyási kritériumok megfelelő alkalmazását;

AE. mivel az Európai Parlament 2019, január 16-i állásfoglalásában úgy ítélte meg, hogy magát az 1107/2009/EK rendeletet és annak végrehajtását is javítani kell annak érdekében, hogy elérje célját, és kifejezetten kérte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul fogadják el az EFSA által használt, a méhekre vonatkozó, felülvizsgált iránymutatást;

1. ellenzi a Bizottság rendelettervezetének elfogadását;

2. úgy véli, hogy az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet nem egyeztethető össze az 1107/2009/EK rendelet céljával és tartalmával;

3. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza a rendelettervezetet, és késedelem nélkül nyújtson be új tervezetet az Állandó Bizottságnak;

4. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az új tervezet a legfrissebb tudományos és műszaki ismereteken alapuljon, és javasolja ezért, hogy az egységes elveket a jelenlegi tervezettel ellentétben ne csupán a mézelő méheket érintő akut toxicitás tekintetében módosítsa, hanem amellett legalább a mézelő méheket érintő krónikus toxicitás és a lárvákra gyakorolt toxicitás, valamint a poszméheket érintő akut toxicitás tekintetében is, különösen mivel e paraméterek mindegyikére vonatkozóan OECD vizsgálati iránymutatások állnak rendelkezésre;

5. felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén teljes mértékben éljen az 1999/468/EK határozat szerinti hatáskörével, hogy megfelelő javaslatot terjesszen elő az Európai Parlament és a Tanács általi vizsgálat céljából;

6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

 

 

 

[1] HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

[2] HL L 155., 2011.6.11., 127. o.

[3] HL L 93., 2013.4.3., 1. o.

[4] HL L 93., 2013.4.3., 85. o.

[5] Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a növényvédő szerek méhekre (Apis mellifera, Bombus spp. és magányos méhek) vonatkozó kockázatértékeléséről szóló útmutatója, EFSA Journal 2013;11(7):3295,https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3295

[6] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[7] Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0023.

[8] A Bizottság 2018. június 1-jei közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a beporzókkal kapcsolatos uniós kezdeményezésről (COM/2018/0395).

[9] Az EFSA külső tudományos jelentése a növényvédő szerek és szennyező anyagok különböző kétkomponensű keverékeinek krónikus orális letális vagy szubletális toxicitásáról méhekben, (Apis mellifera, Osmia bicornis and Bombus terrestris), DOI:

10.2903/sp.efsa.2016.EN-1076, https://www.efsa.europa.eu/en/supporting/pub/en-1076.

 

[10] A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).

[11] 283/2013/EU rendelet és 284/2013/EU rendelet.

[12] A Bizottság 485/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 24.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a klotianidin, a tiametoxam és az imidakloprid hatóanyag jóváhagyási feltételei, valamint az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerrel kezelt vetőmagok használatának és értékesítésének tilalma tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2013.5.25., 12. o.).

[13] A Bizottság 2018. május 29-i (EU) 2018/783 végrehajtási rendelete az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az imidakloprid hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról (HL L 132., 2018.5.30., 31. o.), a Bizottság 2018. május 29-i (EU) 2018/783 végrehajtási rendelete az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a klotianidin hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról (HL L 132., 2018.5.30., 35. o.)., valamint a Bizottság 2018. május 29-i (EU) 2018/783 végrehajtási rendelete az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a tiametoxam hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról (HL L 132., 2018.5.30., 40. o.).

[14] lásd a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2018. október 23–24-i üléséről készült összefoglalót: https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/plant/docs/sc_phyto_20181023_ppl_sum.pdf

[15] Lásd az EFSA méhekre vonatkozó, 2013. évi útmutatóját, 14. o.

[16] az EFSA 2015. december 18-i műszaki jelentése az általánosan visszatérő ökotoxikológiai kérdésekkel kapcsolatos, a növényvédő szerek szakértői értékelésével foglalkozó ülés eredményéről, DOI: 10.2903/sp.efsa.2015.EN-924, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/sp.efsa.2015.EN-924, 44. o.

[17] „A levélre felvitt termékek akut toxicitására vonatkozó értékelés kockázatértékelési eredménye általánosságban feltehetőleg nem változik jelentősen, azaz az általános védelmi szint hasonló”: Miles et al, 2018, ‘Improving pesticide regulation by use of impact analyses: A case study for bees’, 87–88. o., https://www.researchgate.net/publication/326711149_Improving_pesticide_regulation_by_use_of_impact_analyses_A_case_study_for_bees.

Utolsó frissítés: 2019. október 22.Jogi nyilatkozat