Eljárás : 2019/2860(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0172/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0172/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 14/11/2019 - 5.7

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0057

<Date>{07/11/2019}7.11.2019</Date>
<NoDocSe>B9-0172/2019</NoDocSe>
PDF 187kWORD 56k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 112. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban benyújtva</TitreRecueil>


<Titre>a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről</Titre>

<DocRef>(D063846/02 – 2019/2860(RSP))</DocRef>


<Commission>{ENVI}Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság</Commission>

Illetékes képviselők: <Depute>Tilly Metz

Günther Sidl, Anja Hazekamp, Eleonora Evi, Sirpa Pietikäinen</Depute>


B9-0172/2019

a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről

(D063846/02 – 20192860(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D063846/02),

 tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

 tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tartott 2019. szeptember 16-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a Fellebbviteli Bizottság 2019. október 11-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

 tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére[2],

 tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2019. február 27-én elfogadott és 2019. április 5-én közzétett véleményre[3],

 tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira[4],

 tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

 tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A. mivel 2016. december 16-án a Syngenta Crop Protection AG vállalat (a kérelem benyújtója) az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Németország illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát (több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica), valamint annak alkombinációit tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B. mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica hat genetikailag módosított kukoricaesemény keresztezéséből származik, glufozinátot és glifozátot tartalmazó gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességet biztosít, valamint öt rovarölő fehérjét („Bt” vagy „Cry” fehérjét) expresszál: a Cry1Ab, Vip3Aa20, mCry3A, Cry1F és eCry3.1Ab fehérjéket, amelyek mérgezőek a Lepidoptera vagy a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevők lárváira[5];

C. mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica 22 alkombinációját már engedélyezték; mivel a kukorica engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat kiterjed a maradék 34 alkombinációra[6];

D. mivel az EFSA 2019. február 27-én kedvező véleményt adott, amelyet 2019. április 5-én tettek közzé[7];

E. mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem szabad káros hatást kifejteniük az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb legitim tényezőket is;

Tagállami észrevételek és további pontok

F. mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak[8]; mivel e kritikai észrevételek között szerepel, hogy sem teljes növénytoxicitási vizsgálatokat nem végeztek a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricára vonatkozóan, sem pedig a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricában található valamennyi transzgén lehetséges kombinált hatását vizsgáló egyedi teszteket, hogy a Cry-toxinok emlősökre és emberekre gyakorolt hatásával kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is fennállnak, hogy az összehasonlító értékelés nem szolgál bizonyítékkal a biztonság tekintetében, hogy a nyomonkövetési terv nem biztosítja a vonatkozó információk összegyűjtését, valamint nem felel meg a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[9], továbbá hogy nem tanulmányozták a gyomirtó szerek maradékanyagai és azok metabolitjai közötti kölcsönhatás lehetőségét, sem pedig ezek szintjeinek mérését;

G. mivel egy független tanulmány[10] többek között megállapítja, hogy az EFSA által végzett toxikológiai értékelés nem elfogadható, mivel nem bizonyították a behozatalra szánt termény biztonságosságát, hogy az értékelésről nem mondható el, hogy megfelel az immunrendszert érintő kockázatok értékelésére vonatkozó követelményeknek, és hogy a környezeti kockázatértékelés nem meggyőző;

H. mivel az EFSA által értékelt 34 alkombináció közül a kérelem benyújtója csak háromra vonatkozóan nyújtott be tanulmányokat[11]; mivel a kérelem benyújtója nem szolgáltatott adatokat a fennmaradó 31 alkombinációra;

A gyomirtó szerek maradékanyagai, a metabolitok és a koktélhatások értékelésének hiánya

I. mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt[12]; mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak és glifozátnak, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen;

J. mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy ilyen irányú besorolása nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be;

K. mivel az EFSA szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlásterméke tekintetében[13];

L. mivel a glufozinát 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagnak minősül, így megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárási kritériumainak[14]; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejárt[15];

M. mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagok és bomlástermékeik értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete hatáskörén, és ezért azt nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként; mivel ez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek az érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás idézheti elő[16];

N. mivel a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése során alkalmazott különleges mezőgazdasági gyakorlatok egyedi alkalmazási mintákhoz és kitettségekhez, egyes metabolitok előfordulásához és kombinált hatások felbukkanásához vezetnek, amelyekre figyelmet kell fordítani; mivel ezeket az EFSA nem vette figyelembe;

O. mivel ezért nem vonható le az a következtetés, hogy a több transzgént tartalmazó kukorica vagy alkombinációinak fogyasztása biztonságos az emberi és állati egészségre nézve;

A maradékanyag-határértékek és a kapcsolódó ellenőrzések hiánya

P. mivel a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására irányuló 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[17] értelmében a harmadik országokban előállított élelmiszerekre és takarmányokra egyedi maradékanyag-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) kell megállapítani, amennyiben a peszticidek használata az Unión belüli mezőgazdasági gyakorlatból eredő maradékanyag- határértékektől eltérő maradékanyag-értékeket eredményez; mivel valóban ez a helyzet a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított importált növények esetében, annak következtében, hogy nőtt a géntechnológiával nem módosított növényeknél használt gyomirtó szerek mennyisége;

Q. mivel azonban a glifozátra vonatkozó jelenlegi maradékanyag-határértékek (MRL) 2018-as EFSA általi felülvizsgálata szerint a rendelkezésre álló adatok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy az EPSPS tekintetében géntechnológiával módosított kukoricával kapcsolatban meg lehessen állapítani a glifozát MRL-jét és kockázatfelmérési értékeit[18]; mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica esetében jelen van az EPSPS-módosítás[19];

R. mivel a 396/2005/EK rendelet értelmében az Unióban használatra nem engedélyezett hatóanyagok élelmiszernek és takarmánynak szánt importált terményekben előforduló maradékanyagait – például a glufozinátot – gondosan ellenőrizni kell és figyelemmel kell követni[20];

S. mivel a legújabb többéves (2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló) összehangolt uniós ellenőrzési program nem teszi kötelezővé a tagállamok számára a (géntechnológiával módosított vagy ettől mentes) kukoricában található glufozinát (sem a glifozát) mérését[21]; mivel nem zárható ki, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica, annak alkombinációi és az abból származó élelmiszernek és takarmánynak szánt termékek meghaladják az MRL-eket, amelyeket a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében be kell vezetni és nyomon kell követni;

Bt-fehérjék

T. mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-fehérjéknek való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-fehérjék adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek[22], ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

U. mivel az EFSA GMO-testületének egy tagja által elfogadott kisebbségi vélemény egy másik, több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és alkombinációi értékelési eljárása során azt állapította meg, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére jelenleg javasolt és az EFSA-ban végzett toxikológiai vizsgálatok [...] nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket”[23];

V. mivel egy közelmúltbeli tanulmány[24] kimutatja, hogy a neonikotinoid alapú vetőmagcsávázás alkalmazásának gyors terjedése az Egyesült Államokban egybeesik a géntechnológiával módosított Bt kukorica megnövekedett termesztésével; mivel az Unió betiltotta három neonikotinoid kültéri, többek között vetőmagbevonatként való használatát a méhekre és más beporzókra gyakorolt hatásuk miatt[25];

W. mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak a Bt-fehérjékkel fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozó műveletnek, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként;

Nem demokratikus döntéshozatal

X. mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2019. szeptember 16-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést a tagállamok többsége nem támogatta; mivel a Fellebbviteli Bizottság 2019. október 11-i szavazása sem nyilvánított véleményt;

Y. mivel a Bizottság elismeri, hogy gondot okoz az a tény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált[26]; mivel a Bizottság elnöke több alkalommal is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ez a gyakorlat nem demokratikus[27];

Z. mivel az Európai Parlament a 8. ciklusban összesen 36 állásfoglalást fogadott el, a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatala ellen (33 állásfoglalás), és a GMO-k Unión belüli termesztése ellen (3 állásfoglalás) tiltakozva; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO engedélyezését sem; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is engedélyezi a géntechnológiával módosított szervezeteket;

AA. mivel nincs szükség jogszabály-módosításra, ahhoz, hogy a Bizottságnak módjában álljon nem engedélyezni GMO-kat olyan esetben, ha a Fellebbviteli Bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása[28];

1. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[29] meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4. ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslattal összefüggő munka előmozdítása iránt; felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen előrelépéseket az e bizottsági javaslattal kapcsolatos munkájában;

5. ugyanakkor felszólítja a Bizottságot, hogy a továbbiakban a 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint ne engedélyezzen GMO-kat – sem élelmiszerként, sem takarmányként történő felhasználásra –, amennyiben a fellebbviteli bizottságban a tagállamok nem nyilvánítanak véleményt;

6. felhívja a Bizottságot, hogy ne adjon ki gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt mindaddig, amíg nem kerül sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó egyedi kivizsgálására, aminek maradéktalan értékelést kell magában kell foglalnia a géntechnológiával módosított növények kiegészítő gyomirtó szerekkel történő permetezéséből visszamaradó maradékanyagok és bomlástermékeik (metabolitok) jelenlétére és bármely kombinált hatására vonatkozóan;

7. felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradékanyagainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

8. felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmiféle olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési vagy takarmányozási célú felhasználását szolgáló behozatalát, amelyet az Unióban nem engedélyezett gyomirtó hatóanyaggal szemben ellenállóvá tettek;

9. felhívja a Bizottságot, hogy a többszörös genetikai események alkombinációit csak abban az esetben engedélyezze, ha azokat a kérelmező által benyújtott összes adat alapján az EFSA alaposan megvizsgálta;

10. különösen úgy véli, hogy az olyan változatok jóváhagyása, amelyek kapcsán nem szolgáltak biztonsági adatokkal, amelyeket nem teszteltek vagy esetleg még létre sem hoztak, ellentétes az általános élelmiszerjog elveivel, amint azt a 178/2002/EK rendelet megállapítja;

11. felhívja az EFSA-t, hogy fejlesszen tovább és módszeresen alkalmazzon olyan módszereket, amelyek lehetővé teszik a többszörös genetikai események hatásainak azonosítását, mint például a Bt-toxinok adjuváns tulajdonságaival kapcsolatban;

12. nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy nemzetközi megállapodások, így az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai értelmében az Unióra háruló kötelezettségeket tekintse az 1829/2003/EK rendelet értelmében vett „releváns uniós jogi előírásnak” és/vagy „legitim tényezőnek”, és ennek megfelelő súllyal kezelje azokat, valamint adjon tájékoztatást arról, hogy miként vette figyelembe azokat a döntéshozatali folyamatban;

13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

[2] HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[3] Scientific opinion on the Assessment of genetically modified maize Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 and subcombinations, for food and feed uses, under Regulation (EC) No 1829/2003 (application EFSA‐GMO‐DE‐2011‐103), (Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricának és alkombinációinak élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő, az 1829/2003/EK rendelet szerinti értékeléséről; kérelem: EFSA‐GMO‐DE‐2011‐103), EFSA Journal 2019, 17(4):5635, https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5635

[4] a 8. parlamenti ciklusban az Európai Parlament 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogást emelt a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésével szemben. Ezen túlmenően a Parlament kilencedik ciklusa során a következő állásfoglalásokat fogadta el:

– az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZHG0JG kukoricát (SYN-ØØØJG-2) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2016)0028);

– az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított A2704-12 szójababot (ACS-GMØØ5-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2016)0029);

– Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030).

[5] Az EFSA véleménye, 11. o., 4. táblázat.

[6] öt esemény hat alkombinációja (Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307, Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × GA21, Bt11 × MIR162 × MIR604 × 5307 × GA21, Bt11 × MIR162 × 1507 × 5307 × GA21, Bt11 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 és MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21); négy esemény 12 alkombinációja (Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507, Bt11 × MIR162 × MIR604 × 5307, Bt11 × MIR162 × 1507 × 5307, Bt11 × MIR162 × 5307 × GA21, Bt11 × MIR604 × 1507 × 5307, Bt11 × MIR604 × 5307 × GA21, Bt11 × 1507 × 5307 × GA21, MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307, MIR162 × MIR604 × 1507 × GA21, MIR162 × MIR604 × 5307 × GA21, MIR162 × 1507 × 5307 × GA21 és MIR604 × 1507 × 5307 × GA21); három esemény 11 alkombinációja (Bt11 × MIR162 × 5307, Bt11 × MIR604 × 5307, Bt11 × 1507 × 5307, Bt11 × 5307 × GA21, MIR162 × MIR604 × 1507, MIR162 × MIR604 × 5307, MIR162 × 1507 × 5307, MIR162 × 5307 × GA21, MIR604 × 1507 × 5307, MIR604 × 5307 × GA21 és 1507 × 5307 × GA21); valamint két esemény öt alkombinációja (Bt11 × 5307, MIR162 × 5307, MIR604 × 5307, 1507 × 5307 és 5307 × GA21).

[7] Scientific opinion on the Assessment of genetically modified maize Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 and subcombinations, for food and feed uses, under Regulation (EC) No 1829/2003 (application EFSA‐GMO‐DE‐2011‐103), (Tudományos szakvélemény a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricának és alkombinációinak élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő, az 1829/2003/EK rendelet szerinti értékeléséről; kérelem: EFSA‐GMO‐DE‐2011‐103), EFSA Journal 2019, 17(4):5635,https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5635

[8] a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricával kapcsolatos tagállami észrevételek az EFSA kérdésekről vezetett nyilvántartásán keresztül érhetők el: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/login?

[9] Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

[11] Az EFSA véleménye, 24. o.

[12] Lásd például: Bonny, S., Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact, Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31–48. o., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738 és Benbrook, C.M., Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years, Environmental Sciences Europe, 2012. szeptember 28., 24. kötet (1), https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24

[13] az EFSA által a glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakértői vizsgálatából levont következtetés, EFSA Journal 2015;13(11):4302, 3. o.https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4302

[14] Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.)

[16] ez a helyzet áll fenn a glifozát esetében, ahogyan ez a glifozátra vonatkozó, a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti hatályos maradékanyag-határértékek EFSA általi felülvizsgálatából kiderül, EFSA Journal 2018; 2018.;16(5):5263, 12. o.https://www.efsa.europa.eu/fr/efsajournal/pub/5263

[17] Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.). Lásd a (26) preambulumbekezdést.

[18] Reasoned Opinion on the review of the existing maximum residue levels for glyphosate according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005, EFSA Journal 2018 (Indoklással ellátott vélemény a glifozát szermaradék-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról). EFSA Journal 2018; 16(5):5263, 4. o.,  https://doi.org/10.2903/j.efsa.2018.5263

[19] Az EFSA véleménye, 12. o.

[20] Lásd a 396/2005/EK rendelet (8) preambulumbekezdését.

[21] A Bizottság (EU) 2019/533 végrehajtási rendelete (2019. március 28.) a 2020., 2021. és 2022. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékeinek való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról (HL L 88., 2019.3.29., 28. o.).

[22] Áttekintésért lásd: Rubio Infante, N. & Moreno-Fierros, L., ‘An overview of the safety and biological effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals’, Journal of Applied Toxicology, 2016, 36(5), 630–648. o.

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/jat.3252/full

[23] Kérelem: EFSA-GMO-DE-2010-86 (Bt11 x3 MIR162 x3 1507 x3 GA21 kukorica és három alkombináció eredetüktől függetlenül). Kisebbségi vélemény, J.M. Wal, az EFSA GMO-testületének tagja, EFSA Journal 2018;16(7):5309, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2018.5309, 34. o.

[24] M.R. Douglas és J.F. Tooker: „Large-Scale Deployment of Seed Treatments Has Driven Rapid Increase in Use of Neonicotinoid Insecticides and Preemptive Pest Management in U.S. Field Crops”; Environmental Science and Technology 2015., 49., 8., 5088–5097. o., interneten közzétéve: 2015. március 20.  https://pubs.acs.org/doi/10.1021/es506141g

[26] Lásd például az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 22-i európai bizottsági jogalkotási javaslat indokolását, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló, 2017. február 14-i európai bizottsági jogalkotási javaslat indokolását.

[27] Lásd például az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédét (2014. július 15., Strasbourg) és az Unió helyzetéről szóló beszédét (2016. szeptember 14., Strasbourg).

[28]A 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint ha nincs meg a tagállamok minősített többsége a fellebbviteli bizottságban, az Európai Bizottság az engedélyezést „folytathatja”, nem pedig „köteles folytatni”.

[29] Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2019. november 11.Jogi nyilatkozat