Eljárás : 2019/2895(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0201/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0201/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 28/11/2019 - 8.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0082

<Date>{25/11/2019}25.11.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0201/2019</NoDocSe>
PDF 149kWORD 47k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az Airbus-ügyben hozott WTO-határozat európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásának kezelését szolgáló intézkedésekről</Titre>

<DocRef>(2019/2895(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Juan Ignacio Zoido Álvarez, Herbert Dorfmann, Sven Simon, Christophe Hansen, Jörgen Warborn, Danuta Maria Hübner, Anne Sander, Álvaro Amaro, Mairead McGuinness, Christine Schneider, Manolis Kefalogiannis, Annie Schreijer‑Pierik, Giuseppe Milazzo, Franc Bogovič, Norbert Lins, Peter Jahr, Benoît Lutgen</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0197/2019

B9‑0201/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az Airbus-ügyben hozott WTO-határozat európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásának kezelését szolgáló intézkedésekről

(2019/2895(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a WTO választottbírája által az Airbusnak nyújtott támogatással kapcsolatos ügyben (DS316) 2019. október 2-án hozott döntésre, amelynek értelmében az USA-nak 7,5 milliárd USD értékű, az uniós exporton érvényesíthető ellentételezésre van lehetősége,

 tekintettel a WTO vitarendezési testületének 2019. október 14-i hivatalos döntésére, amely szabad jelzést adott ezeknek a szankcióknak,

 tekintettel az USA döntésére, amelynek értelmében 2019. október 18-tól kezdve új, 25%-os értékvámot vet ki bizonyos mezőgazdasági termékekre,

 tekintettel a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről szóló, 2014. október 22-i 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] (promóciós rendelet) vonatkozó rendelkezéseire, valamint a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről szóló 2020. évi munkaprogram elfogadásáról szóló, 2019. november 18-i bizottsági végrehajtási határozatra,

 tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) vonatkozó cikkeire,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az USA az EU-28-ból származó mezőgazdasági export első számú célállomása, amely export értéke 2018-ban 22,3 milliárd eurót tett ki, ezért ez a piac érték és mennyiség tekintetében egyaránt pótolhatatlan;

B. mivel a WTO szankciói stratégiai célból főképpen az igen magas hozzáadott értékű, emblematikus uniós termékeket célozzák, nevezetesen a szeszes italokat, a bort, az olívaolajat és a tejtermékeket, például a vajat és a sajtot;

C. mivel a szankciók más agrár-élelmiszeripari termékeket is érintenek – például a sertéshúst, a kávét, az édes kekszeket, a citrusféléket és a gyümölcsleveket –, bár kisebb mértékben;

D. mivel a vámok növelni fogják a gazdasági és jogi bizonytalanságot az európai termelők számára abban az ágazatban, amely jellegénél fogva egyébként is ingadozó, tetézve az uniós agrár-élelmiszeripari láncban az európai élelmiszerimport Oroszország általi tilalma és az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt folyamatosan tapasztalható zavarokat;

E. mivel egyes ágazatok – például az olívaolaj – esetében az USA döntése tovább veszélyezteti a belső piac már amúgy is ingatag helyzetét, míg más ágazatok – például a borágazat – esetében fennáll a veszélye annak, hogy a piac egészében súlyos zavarokat okoz;

F. mivel a vámok az Atlanti-óceán mindkét partján a fogyasztók számára jelentős áremelkedéshez, a vállalatok számára pedig gazdasági veszteségekhez és munkahelyek megszűnéséhez vezetnek, ami végső soron az Unión és az USA-n kívüli termelők érdekeit szolgálja;

1. mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az EU agrár-élelmiszeripari ágazata járulékos veszteségeket szenved az USA azon határozata miatt, hogy az Airbus-vita következményeként ellentételezést vezet be az Európai Unióval szemben; elfogadhatatlannak tartja, hogy a mezőgazdasági ágazatnak kelljen viselnie egy olyan jogvita következményeinek jó részét, amely egy tőle teljesen független ágazatból származik; helyteleníti azt a döntést, hogy ilyen sok mezőgazdasági termékre vámot vetnek ki;

2. hangsúlyozza, hogy ezek a vámok nemcsak a megcélzott tagállamokra és termékekre gyakorolnak jelentős negatív hatást, hanem a teljes mezőgazdasági ágazatra és agrár-élelmiszeripari láncra az egész Unióban, valamint esetleg az USA-beli vállalatokra és fogyasztókra is;

3. hangsúlyozza, hogy összehangolt és egységes uniós válaszra van szükség, különösen mivel a vámokat úgy alakították ki, hogy egyenlőtlenül érintsék a különböző tagállamokat az Unió álláspontjának megosztása érdekében;

4. sürgeti a Bizottságot, hogy még a Boeing-ügyben 2020 márciusára várható WTO-döntés előtt vegye előre a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok gyors megszüntetését, és felhív a két fél közötti, egyre növekvő kereskedelmi feszültségek csillapítására; felhívja az Egyesült Államokat, hogy e tekintetben működjön együtt az Unióval;

5. sürgeti a Bizottságot, hogy a WTO szabályaival összhangban mozgósítson gyors támogatást az e vámok által leginkább érintett ágazatok számára, és használjon fel új vagy meglévő eszközöket, és tegyen megfelelő intézkedéseket a belső piaci zavarok kezelésére;

6. felhívja a Bizottságot, hogy fordítsa saját javára a promóciós rendelet 15. cikkében biztosított lehetőséget, miszerint a promóciós kampányok társfinanszírozási arányát 80%-ról 85%-ra emelheti annak érdekében, hogy támogassa azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek fokozniuk kell az USA piacára való belépésre irányuló erőfeszítéseiket, továbbá segítse őket a belépés előtti korlátok csökkentésében;

7. kéri a Bizottságot, hogy saját kezdeményezéssel a promóciós rendelet 9. cikke alapján finanszírozzon 2020-ban mihamarabb végrehajtandó horizontális promóciós intézkedéseket, például magas szintű missziókat, kereskedelmi vásárokon és kiállításokon való részvételt vagy az uniós termékek – kifejezetten a szankciók által sújtott termékek– arculatának javítását célzó tevékenységet;

8. kéri a Bizottságot, hogy fordítsa saját javára az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 219. cikkét annak érdekében, hogy a borra vonatkozó nemzeti tervek promóciós kampányainak szabályait rugalmasabbá tegye, különösen az egyes pénzügyi keretek közötti átcsoportosítások engedélyezése tekintetében a harmadik országok piacain történő diverzifikáció és az USA piacain folytatandó promóciós tevékenységek megerősítése céljából;

9. hangsúlyozza, hogy az USA-szankciók kivételes körülménynek számítanak, amelyet a piaci szereplők nem láthattak előre és így nem is tudtak volna kezelni, ezért kéri a Bizottságot, hogy oly módon igazítsa ki a felügyeleti és ellenőrzési szabályokat, hogy azok ne büntessék a gazdasági szereplőket a promóciós intézkedésekhez szükséges vagy a már tervezett promóciós intézkedések végrehajtásának elmaradásából adódó elkerülhetetlen kiigazítások miatt;

10. kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a vajra és a sajtra vonatkozó magántárolási rendszerek alkalmazását, valamint az olívaolajra vonatkozó rendszerek kiterjesztését, amennyiben a piaci feltételek tovább romlanak;

11. kéri a Bizottságot, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 221. cikke alapján mérlegelje annak lehetőségét, hogy súlyos válság esetén a költségvetésben rendelkezésre álló mozgástéren belül kompenzációs forrásokat különítsenek el az érintett ágazatok számára;

12. hangsúlyozza, hogy ilyen körülmények között el kell kerülni a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésének további csökkentését, és folytatni kell a KAP válságtartalékának reformját, mivel a mezőgazdasági ágazatot egyre inkább sújtják az ingadozások és a politikai indíttatású nemzetközi válságok, amelyek erős és hatékony költségvetési választ igényelnek;

13. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az USA vámjai által érintett termékek piacra jutását azáltal, hogy felszámolják azokat a tartósan fennálló technikai akadályokat, amelyek megakadályozták a piaci szereplőket abban, hogy teljes mértékben kihasználják az egyéb szabadkereskedelmi megállapodások szerinti exportlehetőségeket;

14. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett a Trump elnök és Juncker elnök tárgyalásai nyomán 2018 júliusában létrejött pozitív menetrend mellett, és hogy az USA-val a jó minőségű marhahúsra vonatkozó vámkontingens egy részének kiosztásáról szóló közelmúltbeli megállapodás egy régóta húzódó kereskedelmi vita megoldásaként egyértelműen jelzi ezt a szándékot; hasonló jelzéseket vár az USA részéről;

15. ismételten hangsúlyozza a szabad kereskedelem és a nyitott piacok iránti elkötelezettségét, mivel ezek az USA-ban és az Unióban egyaránt bővítették a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségeket számos kis- és középvállalkozás számára, hangsúlyozza továbbá az Unió és az USA számára kölcsönösen előnyös konstruktív kereskedelmi kapcsolatok fontosságát;

16. hangsúlyozza, hogy támogatja a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer megőrzését és a WTO intézményét, ugyanakkor elismeri az átfogó reform szükségességét, különös tekintettel a WTO Fellebbezési Testületére;

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

[1]HL L 317., 2014.11.4., 56. o.

[2] HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

Utolsó frissítés: 2019. november 27.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat