Eljárás : 2019/2895(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0203/2019

Előterjesztett szövegek :

B9-0203/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 28/11/2019 - 8.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2019)0082

<Date>{25/11/2019}25.11.2019</Date>
<NoDocSe>B9‑0203/2019</NoDocSe>
PDF 138kWORD 47k

<TitreType>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreSuite>benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően</TitreSuite>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Titre>az Airbus-ügyben hozott WTO-határozat európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásának kezelését szolgáló intézkedésekről</Titre>

<DocRef>(2019/2895(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Irène Tolleret, Ulrike Müller, Sheila Ritchie, Jérémy Decerle, Atidzhe Alieva‑Veli, Billy Kelleher, Marie‑Pierre Vedrenne, Jordi Cañas</Depute>

<Commission>{Renew}a Renew Europe képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B9-0197/2019

B9‑0203/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az Airbus-ügyben hozott WTO-határozat európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásának kezelését szolgáló intézkedésekről

(2019/2895(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) választottbírája által az Airbusnak nyújtott támogatással kapcsolatos ügyben 2019. október 2-án hozott döntésre, amelynek értelmében az USA-nak 7,5 milliárd USD (6,8 milliárd EUR) értékű, az uniós exporton érvényesíthető ellentételezésre van lehetősége,

 tekintettel a WTO vitarendezési testületének 2019. október 14-i hivatalos döntésére, amely szabad jelzést adott ezeknek az ellenintézkedéseknek,

 tekintettel az USA azon 2019. október 18-i döntésére, hogy egyes agrár-élelmiszeripari termékekre és egyes nem mezőgazdasági termékekre 25%-os, nem mezőgazdasági termékekre pedig 10%-os új értékvámot vezet be,

 tekintettel a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/20081/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. október 22-i 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] vonatkozó rendelkezéseire,

 tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az USA az első számú exportpiac az EU 28 tagállamának – 2018-ban 22,3 milliárd EUR-t kitevő – mezőgazdasági kivitele számára; mivel az ilyen export hozzájárul az USA-val folytatott kereskedelem pozitív egyensúlyának fenntartásához;

B. mivel az 1,1 milliárd eurónak megfelelő új vámok 4,3 milliárd EUR értékű uniós agrár-élelmiszeripari exportot érintenek (az ellenintézkedés teljes értékének 60%-a);

C. mivel az Egyesült Államok döntése elsősorban az Egyesült Királyságot Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot, Németországot és Írországot érinti – ebben a sorrendben –, mivel ezen országokból származik az új vámoknak kitett teljes export 97%-a; mivel ez káros hatással van más uniós tagállamok agrár-élelmiszeripari ágazatára is;

D. mivel az USA szankciói főképpen az igen magas hozzáadott értékű emblematikus uniós termékekre irányul (amilyen a házasítatlan skót malátawhisky, a bor, az olívaolaj és a tejtermékek, például a vaj és sajt, illetve olyan termékek, mint a kasmír), amelyekre az Egyesült Államok új kereskedelmi ellenintézkedéseinek 92%-a vonatkozik;

E. mivel a szankciók más agrár-élelmiszeripari termékeket – például az étkezési olajbogyót, sertéshúst, kávét, édes kekszeket, feldolgozott gyümölcsöket, friss citrusféléket, kagylókat és likőröket – is érintenek, bár kisebb mértékben;

F. mivel ismét a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari lánc szereplői lettek egy nem mezőgazdasági kereskedelmi konfliktus áldozatai, és az Egyesült Államok e vámok alkalmazására vonatkozó döntése határozatlan ideig érvényben marad mindaddig, amíg a tagállamok eleget nem tesznek az Airbus-vitáról szóló WTO-határozatnak;

G. mivel az Egyesült Államok ellenintézkedései még bizonytalanabbá teszik az EU belső piacát, amelynek már most is szembe kell néznie az oroszországi importtilalom által okozott zavarokkal, és fel kell készülnie az Egyesült Királyság EU-ból való esetleges kilépésének gazdasági következményeire;

H. mivel az Egyesült Államok a saját jogrendjének rendelkezései szerint beindíthat egy úgynevezett vámkörhintát, amely más termékekre is továbbgyűrűzne és felerősítené az ellenintézkedések gazdasági következményeit, aránytalan hatást gyakorolva a kétoldalú kereskedelemre, mivel jelentősen megzavarná az Egyesült Államokba irányuló exportot;

I. mivel egyes ágazatok – például az olívaolaj – esetében az Egyesült Államok döntése tovább veszélyezteti a belső piac már amúgy is instabil helyzetét, míg más ágazatok – például a bor-, whisky- és tejágazat – esetében fennáll a veszélye annak, hogy a piac egészében súlyos zavarokat okoz; mivel ezért egy ilyen döntés veszélybe sodorná a növekedést, a beruházásokat és a munkahelyteremtést, illetve a versenyképesség és a hosszú évek alatt megszerzett piaci részesedés jelentős csökkenéséhez vezetne, amiből nehéz lesz talpra állni;

J. mivel az új vámok által megcélzott termékek jelentős áremelkedést idézhetnek elő a fogyasztók szintjén; mivel e termékek többsége helyettesíthető más forrásból származó alternatívákkal;

K. mivel a jelenlegi uniós szabályok szerint az Egyesült Államok piacára irányuló, már jóváhagyott promóciós kampányokat nem lehet újraprogramozni, és egyes, a nagyon nagy értékű termékek népszerűsítése érdekében már meghozott intézkedések hatástalanok lesznek, ha az Egyesült Államok vámjait alkalmazzák;

L. mivel az uniós mezőgazdaság egyre inkább integrálódik a nemzetközi piacokba, ezáltal hangsúlyozva a konstruktív kereskedelmi kapcsolatok általános fontosságát, valamint azt, hogy egy olyan élelmiszer-ellátási láncot kell fenntartani, amely a fogyasztók igényeinek megfelelő, jó minőségű termékeket tartalmaz;

1. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok az Airbus-vita eredményeként az EU-val szembeni ellenintézkedések bevezetése mellett döntött, ami nemcsak az érintett tagállamokra és termékekre lesz jelentős negatív hatással, hanem az egész uniós mezőgazdasági ágazatra és agrár-élelmiszeripari láncra;

2. sajnálatosnak tartja, hogy az USA nem mutatott fogadókészséget az EU azon kísérletei iránt, amelyek tárgyalásos megoldás időben történő kialakítására irányultak a vámok alkalmazását megelőzően; hangsúlyozza aggodalmát amiatt, hogy az Egyesült Államok az Airbus és a Boeing között régóta fennálló vitával összefüggésben mindeddig nem volt hajlandó együttműködni az EU-val annak érdekében, hogy megfelelő időben megoldás szülessen;

3. támogatja a Bizottságot erre irányuló erőfeszítéseiben, és sürgeti, hogy továbbra is próbáljon tárgyalásos megoldásokat találni a két fél közötti jelenlegi kereskedelmi feszültségek enyhítésére;

4. felhívja a Bizottságot, hogy a teljes élelmiszer-ellátási lánc mentén szorosan kövesse nyomon az EU piacát a szóban forgó vámok alkalmazásából származó bármilyen zavar és az élelmiszer-ellátási láncból kikerült termékek által okozott dominóhatás megállapítása érdekében;

5. megjegyzi, hogy a Bizottságnak lehetősége van panaszt benyújtani a WTO-hoz, ha az USA olyan vámkörhintát alkalmaz, amely egy sor termékre dominóhatással lenne; kiemeli, hogy a vámok ilyen körhintája aránytalan hatást gyakorolna az USA-ba irányuló uniós exportra;

6. sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezen ellenintézkedéseknek az érintett ágazatokra és a belső piacra gyakorolt hatását, és amennyiben indokolt, a WTO szabályaival összhangban és a költségvetés keretein belül mozgósítson gyors támogatást az e vámok által leginkább érintett ágazatok számára, valamint vegye fontolóra a közös agrárpolitika (KAP) intézkedéseinek alkalmazását a belső piaci zavarok kezelése érdekében;

7. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az ágazati és horizontális promóciós rendeletre vonatkozó jelenlegi másodlagos jogszabályokat, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson az ilyen promóciós kampányok harmadik országokban történő lebonyolítása során, annak érdekében, hogy lehetővé tegye a gazdasági szereplők számára a reagálást és tevékenységeik megerősítését az USA-ban, valamint a fogyasztókat érő hatás ellensúlyozását, illetve azt, hogy szükség esetén az Egyesült Államok piacára már jóváhagyott tevékenységek átprogramozásával az alternatív piacokra összpontosítsanak; hangsúlyozza, hogy nem szabad az uniós gazdasági szereplőket büntetni azzal, hogy az Egyesült Államok ellenintézkedéseire adott közvetlen válaszként kiigazítják a jelenlegi promóciós intézkedéseket;

8. felszólítja a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[2] meghatározott ágazati promóciós intézkedések alkalmazása során nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé, hogy a piaci szereplő meghosszabbíthassák az Egyesült Államok piacára irányuló kampányaikat;

9. felhívja a Bizottságot, hogy az 1144/2014/EU rendelet 2. és 9. cikkével összhangban hajtson végre olyan horizontális tájékoztatási és promóciós intézkedéseket, amelyek magas szintű küldöttségek, nemzetközi jelentőségű kereskedelmi vásárokon és kiállításokon való részvétel formáját ölthetik, és amelyek célja az érintett termékek imázsának javítása és reklámozásának fokozása;

10. megjegyzi, hogy e sajátos piaci probléma miatt a Bizottság fontolóra veheti az 1144/2014/EU rendelet 15. és 19. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazását a gazdasági szereplők támogatása érdekében;

11. kéri, hogy a Bizottság hagyjon jóvá további felhívásokat, a 2019. évi promóciós előirányzatok növelésével együtt, mivel az éves költségvetést már lekötötték, annak érdekében, hogy elejét vegye az Egyesült Államok ellenintézkedéseire való gyors reagálás késedelmeinek;

12. támogatja az uniós mezőgazdasági termékek reklámozására vonatkozó uniós szabályozás javítását annak érdekében, hogy segítse a gazdasági szereplőket a harmadik piacokon pozíciójuk kiszélesítésében és megszilárdításában, valamint abban, hogy új értékesítési lehetőségeket találjanak az uniós termékek számára, tekintettel a KAP reformjára és a horizontális promóciós rendelet következő felülvizsgálatára;

13. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az érintett termékek piacra jutását azáltal, hogy felszámolják azokat a tartósan fennálló technikai akadályokat, amelyek megakadályozták a piaci szereplőket abban, hogy teljes mértékben kihasználják az egyéb kereskedelmi megállapodások szerinti exportlehetőségeket;

14. ismételten hangsúlyozza a szabad kereskedelem és a nyitott piacok iránti elkötelezettségét, és kiemeli az EU és az USA közötti konstruktív kereskedelmi kapcsolatok fontosságát;

15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

[1] HL L 317., 2014.11.4., 56. o.

[2] HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

Utolsó frissítés: 2019. november 27.Jogi nyilatkozat