Compte rendu in extenso des débats

Jeudi 9 juillet 2015 - Strasbourg

13.10. Lignes directrices pour les politiques de l’emploi des États membres (A8-0205/2015 - Laura Agea)

   Mündliche Erklärungen zur Abstimmung

  Marian Harkin (ALDE). – Mr President, the Agea report on employment guidelines provides a good template for EU policymakers. It provides a comprehensive overview, from requesting a reliable indicator for extreme poverty to identifying risks to the success of the Youth Guarantee. It asks Member States to cut red tape for small businesses, and it also talks about promoting entrepreneurship. Crucially, it talks about aligning training systems in Member States more closely to labour market needs and tackling precarious employment. But I also wish to reiterate the words of Commissioner Thyssen in the debate on this dossier when she said that all citizens want decent work – decent jobs – that will support them and their families.

In the ALDE Group, we support the creation of decent jobs, as defined by the ILO. We want to use clearly-defined terms that can be understood and measured.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL). – Señor Presidente, no he podido votar a favor de este informe porque movilidad, empleabilidad, emprendeduría, todo se nombra como si los trabajadores estuvieran en paro por pereza, incapacidad o falta de iniciativa. Poco importan los datos: que en España casi un tercio de los trabajadores tuviera un empleo por debajo de su cualificación; que casi dos millones sean hoy migrantes; que el número de autónomos, muchos falsos, dependientes de los grandes grupos empresariales, no pare de crecer en proporción a la población laboral.

Salgamos del marco neoliberal que nubla estas realidades. Hablemos de inversión pública, la única que puede garantizar empleos de alto valor añadido. Hablemos de salarios e impuestos progresivos, que sostengan la demanda y el empleo, hundidos por las políticas de austeridad. Hablemos de reparto del trabajo, porque trabajando menos trabajamos todos. Hablemos, por fin, de derechos laborales, sin los cuales el trabajo no puede ser una actividad digna.

Las políticas de empleo no pueden ser el apéndice social del proyecto económico neoliberal. Por el contrario, el trabajo es y debe ser el centro de una sociedad distinta y auténticamente democrática.

  Krisztina Morvai (NI). – Elnök Úr, az itt a teremben is jelen lévő Deva képviselőtársunk sikeres delegáció vezetésével néhány hete Dél-Koreában jártunk, ahol meggyőződhettem arról, hogy mi is a titka annak, hogy egy nagyon szegény, nyomorúságos helyzetben lévő ország a világ egyik legsikeresebb nemzetévé és államává vált. Ugyanazt az utat járták, amit az én hazámnak, Magyarországnak is kellett volna járnia az ún. rendszerváltás után ahelyett, hogy egy nagy összeszerelő műhellyé tették volna. Dél-Koreában a képzésre koncentráltak, az innovációra, a technológiai fejlesztésre, és az ily módon előállított saját termékek gyártására. Ezt nevezném én valóságos foglalkoztatáspolitikának, valamint azt, hogy az egyes tagállamok adottságainak megfelelő gazdasága legyen, és ennek megfelelő munkahelyeket teremtsenek, például Magyarországon.

  Monica Macovei (PPE). – Domnule președinte, criza economică a subliniat slăbiciunile din economia Uniunii și am învățat că economiile statelor membre și politicile de ocupare a forței de muncă, slujbele, sunt interdependente. Raportul la pe care l-am votat include prevederi care se referă la stimularea investițiilor prin reforme structurale, la combaterea sărăciei, la promovarea șanselor egale.

De asemenea, prevede mențiuni privind abandonul școlar, promovarea spiritului antreprenorial printre tineri și legătura dintre piața muncii și educație. Sunt măsuri pe care Comisia trebuie să le aibă în vedere atunci când va stabili orientările pentru politicile de ocupare a forței de muncă în statele membre.

   Schriftliche Erklärungen zur Abstimmung

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il reddito di cittadinanza è una scelta di dignità per i cittadini. Con la relazione approvata dal Parlamento europeo non stiamo parlando di assistenzialismo, quanto piuttosto di stimolare un intervento concreto e diretto verso le categorie più deboli ed emarginate della società.

Il monito che arriva da Bruxelles è rivolto soprattutto verso quei paesi europei come Italia e Grecia, che non prevedono ancora misure di sostentamento a favore di chi si trova in condizioni di indigenza, anche in attesa di un posto di lavoro.

Sono 26 gli Stati membri che hanno misure di sostegno al reddito vigenti. Con questo risultato sulla relazione della portavoce del Movimento 5 Stelle Laura Agea, auspichiamo che l'Europa intera vada nella direzione di garantire nelle politiche di occupazione un reddito minimo di cittadinanza, ossia nella direzione di garantire il diritto a sopravvivere con dignità. Per questo ho votato favorevolmente.

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. ‒ Con más de 121 millones de personas en riesgo de pobreza y más de 7 millones de empleos perdidos desde el inicio de la crisis, estas directrices deben seguir indicando cómo avanzar hacia los objetivos de empleo, educación y de inclusión social para cumplir la Estrategia Europa 2020.

Por eso he votado a favor de este informe: porque subraya que debemos mejorar la demanda agregada y pide claramente que la UE haga frente al grave problema del aumento de las desigualdades, así como que se invierta en empleo de calidad y que se garanticen salarios dignos; porque llama a los Estados a establecer unas normas mínimas de protección social con medidas como una renta mínima garantizada. También manda un mensaje claro a los Estados miembros y a la Unión: que reequilibremos la gobernanza económica hacia su dimensión social para alcanzar los objetivos de pleno empleo y progreso social.

La recuperación debe llegar a todos y cada uno de los rincones de Europa, a todos y cada uno de los ciudadanos. La prueba del desarrollo de una sociedad no es que sea capaz de aumentar la riqueza de los que más tienen, sino que proporcione lo suficiente a los que tienen demasiado poco.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe debido a que, pese a plantear importantes prioridades en el ámbito del empleo a escala de la Unión Europea, no propone una verdadera acción política contra las políticas neoliberales de austeridad y, por tanto, no proporciona una verdadera solución al problema del desempleo. Este informe recoge multitud de puntos positivos que deben ser contemplados en las políticas de empleo de la Unión Europea, pero el principal problema es que las políticas neoliberales suponen un freno a la actividad económica en un momento de recesión global. Resulta necesario poner fin a la austeridad de la Comisión Europea e impulsar la economía a través del sector público, dado que es el sector privado el que ha hundido la calidad de vida de los europeos.

  Martina Anderson (GUE/NGL), in writing. ‒ I abstained on this report on Guidelines for employment policies of Member States.

This report is certainly an improvement on the Commission proposal on this topic but it also includes several problematic elements that promote business interests at the expense of labour rights.

The Commission proposal focused on reforming education systems in order to match skills with the demand of the labour market, modernising social security systems, reforming pension systems including linking retirement age to life expectancy, and shifting the tax burden from labour to other sources of taxation.

The Agea report improved on this significantly by including references to decent working conditions and adequate wages, labour standards, adequate social protection, among other things. The report also widened the scope of the report to challenging poverty.

I was in favour of many elements of the report. However, there were also several aspects of the report I had problems with, including removing important regulations for business, the promotion of entrepreneurship in the social care sector and skewing the Member States’ education systems to meet the needs of the labour market. I have serious concerns about these aspects of the report, which is why I abstained.

  Pascal Arimont (PPE), schriftlich. ‒ Seit der Krise befinden sich zahlreiche Menschen in der Arbeitslosigkeit. Die Jugendarbeitslosigkeit liegt in der EU bei über 20 %. Europäische Lösungen sind vonnöten, um dieses Problem dauerhaft zu lösen.

Diese Leitlinien für beschäftigungspolitische Maßnahmen finden sich auch in der Strategie Europa 2020 wieder. Die Beschäftigungspolitik ist dort als eine der Prioritäten vermerkt, um das Wachstum der EU weiter zu fördern und die Folgen der Krise endgültig zu überwinden. Daher unterstütze ich den Bericht.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Les lignes directrices pour les politiques de l'emploi sont révisées chaque année et sont censées coordonner les politiques nationales en matière d'emploi. Cependant, l'Union européenne n'est pas compétente dans ce domaine selon les traités en vigueur.

Ces lignes doivent respecter le cadre de la stratégie Europe 2020 et ces orientations politiques. Les principaux objectifs sont l'amélioration de la flexibilité du travail, la simplification et la modernisation de la protection sociale, la réforme de la fiscalité sur le travail, la lutte contre le chômage de longue durée, l'instauration d'un revenu minimum et la réforme de l'enseignement et la formation professionnelle.

Depuis la mise en place de la stratégie Europe 2020, les marchés du travail en Europe ne cessent de se détériorer. Ces lignes directrices sont une façade pour afficher une bonne conscience, mais l'objectif est une réforme sociale libérale, au détriment de l'emploi et de la protection sociale. J'ai donc voté contre ce texte.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I cannot support the principle of an EU-wide minimum income scheme, however much I might support such measures in the Member States themselves.

  Guillaume Balas (S&D), par écrit. ‒ J'ai soutenu le rapport de Laura Agea sur les lignes directrices pour les politiques de l'emploi des États membres, car il est primordial que l'Union et l'ensemble des États membres prennent des mesures concrètes pour enfin lutter contre le chômage et les nouvelles formes de travail précaire.

Le rapport souligne l'importance de mettre en place un salaire minimum et un revenu minimum définis par les États membres et de lutter contre la segmentation du marché du travail. Il rappelle également la nécessité d'investir dans les dispositifs de formation professionnelle, notamment à l'égard des jeunes et de procéder à une meilleure intégration des personnes handicapées sur le marché du travail.

J'ai voté en faveur de ce rapport, car le Parlement européen doit dresser des priorités communes ainsi que des objectifs ambitieux à atteindre dans le cadre des politiques de l'emploi appliquées par les États membres.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą.

Valstybių narių užimtumo politikos gairėse turi būti numatytos priemonės, kad būtų kovojama su skurdu, pagerėtų kokybiškas užimtumas, socialinė įtrauktis, švietimas, viešasis administravimas ir viešosios paslaugos. Valstybės narės turėtų visapusiškai veiksmingai ir produktyviai išnaudoti Europos socialinio fondo ir kitų Sąjungos fondų paramą. Taip pat turėtų būti mobilizuoti Europos strateginių investicijų fondas ir jo investavimo platformos siekiant užtikrinti, kad būtų kuriamos kokybiškos darbo vietos, o darbuotojai turėtų įgūdžių, kurie būtini Sąjungai norint pereiti prie tvaraus augimo modelio.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Les "lignes directrices" pour les politiques de l'emploi des États membres sont censées permettre la coordination de réformes à engager afin de "moderniser" les marchés nationaux du travail.

Alors que de nombreux États membres pâtissent des contraintes budgétaires imposées par la zone euro et s'enfoncent dans une crise sociale sans précédent, la Commission continue de jeter de la poudre aux yeux en promettant monts et merveilles, de belles promesses qu'elle met en avant pour imposer toujours plus sa gouvernance.

Les technocrates seraient bien inspirés de faire preuve de quelque humilité et de se remettre en question plutôt que de continuer à nous abreuver de leçons inopérantes voire contre-productives.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui contient plusieurs recommandations positives, à savoir:

- la création d'emplois durables et de qualité pour tous (sécurité socio—économique, salaires adéquats, conditions de travail décentes, protection sociale, égalité des genres, formation professionnelle, etc.);

- convergence par le haut des conditions de travail;

- lutte contre la pauvreté, etc.

Autant de priorités qui doivent conduire les politiques de l'Union si l'on veut quitter l'austérité aveugle et retrouver la confiance des citoyens.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. – Ce texte sur les lignes directrices pour les politiques de l'emploi des États membres ne sont pas seulement inutiles mais pourraient même s'avérer néfastes. En effet, ces lignes directrices ne sont que des suggestions et n'ont aucun caractère coercitif, les politiques d'emploi relevant (encore) de la souveraineté des États membres. L'Union européenne n'a pas à dicter aux États membres quelles doivent être leurs politiques.

Si l'on s'attache au fond des lignes directrices, nous ne sommes pas davantage rassurés par l'Union européenne. En effet, le dogme de l'ultralibéralisme semble être la norme de ce texte, entre flexibilité accrue du marché du travail, menaces pesant sur la protection sociale, etc. Qui plus est, depuis leur mise en place en 2010, la situation sur le front de l'emploi n'a de cesse de se dégrader. En réalité, ces lignes directrices cherchent à casser l'emploi et la protection sociale pour ouvrir la voie au TTIP.

Pour ces raisons, je vote contre ce texte.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Anche se il testo contiene spunti interessanti e che condivido, essendo stato approvato in fase di votazione l'emendamento 47 che sollecita ulteriori "riforme strutturali" e di "disciplina del bilancio", quindi altre imposizioni della troika, ho deciso di esprimermi con un'astensione.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Con más de 121 millones de personas en riesgo de pobreza y más de 7 millones de empleos perdidos desde el inicio de la crisis, estas directrices deben seguir indicando cómo avanzar hacia los objetivos de empleo, educación y de inclusión social para cumplir la Estrategia Europa 2020.

Por eso he votado a favor de este informe: porque subraya que debemos mejorar la demanda agregada y pide claramente que la UE haga frente al grave problema del aumento de las desigualdades, así como que se invierta en empleo de calidad y que se garanticen salarios dignos; porque llama a los Estados a establecer unas normas mínimas de protección social con medidas como una renta mínima garantizada. También manda un mensaje claro a los Estados miembros y a la Unión: que reequilibremos la gobernanza económica hacia su dimensión social para alcanzar los objetivos de pleno empleo y progreso social.

La recuperación debe llegar a todos y cada uno de los rincones de Europa, a todos y cada uno de los ciudadanos. La prueba del desarrollo de una sociedad no es que sea capaz de aumentar la riqueza de los que más tienen, sino que proporcione lo suficiente a los que tienen demasiado poco.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, kuriame Europos Parlamentas teikia savo siūlymus ir rekomendacijas valstybėms narėms dėl užimtumo politikos. Visų pirma raginame, kad valstybės narės, bendradarbiaudamos su vietos ir regionų valdžios institucijomis, gerintų savo socialinės apsaugos sistemas, užtikrindamos pagrindinius standartus, kad būtų teikiama veiksminga, efektyvi ir tvari apsauga visais asmens gyvenimo etapais, užtikrindamos orų gyvenimą, solidarumą, teisę į socialinę apsaugą, visapusišką pagarbą socialinėms teisėms, teisingumą ir šalindamos nelygybės apraiškas. Be to, būtina ir toliau kovoti su augančiu skurdu, pirmiausia kalbant apie žmones, išstumtus iš darbo rinkos ir priklausančius pažeidžiamiausioms grupėms. Ypač ryžtingai turėtų būti sprendžiama vaikų skurdo problema. Reikia, kad socialinė politika būtų paprastesnė, tikslingesnė ir didesnio užmojo – taip pat ir užtikrinant prieinamas ir kokybiškas vaikų priežiūros ir švietimo paslaugas, efektyvų mokymą ir pagalbą ieškant darbo, būsto paramą ir visiems prieinamas aukštos kokybės sveikatos priežiūros paslaugas, galimybę naudotis tokiomis būtiniausiomis paslaugomis kaip banko sąskaitos ir internetas. Taip pat būtina imtis priemonių, kovojant su mokyklos nebaigimu, ypač dideliu skurdu, socialine atskirtimi ir, kalbant bendriau, su visų formų skurdu.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A tagállamokra vonatkozóan minden évben az Európai Bizottság elkészíti, az Európai Tanács pedig (EPSCO-ülés keretében) megvitatja az ún. foglalkoztatáspolitikai irányelveket. Amióta a közfoglalkoztatási rendszer elindult Magyarországon, azt az Európai Bizottság folyamatosan kritizálta, holott az örökség ezen a téren különösen súlyos. Az európai sztenderdek alapján működő magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2015. áprilisi elemzésében 2001 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan azt állapította meg, hogy ezalatt az időszak alatt 150.000-rel nőtt a munkanélküliek száma. Ugyanakkor az EU legfejlettebb országaiban (pl. Dánia, Luxemburg) is drámaian nőtt az alacsonyan képzett, munka nélkül lévő emberek száma, amit már rövid távon is kezelni kell. Ezt ismerte fel ebben a jelentésében az Európai Parlament is. Méghozzá úgy, hogy munkát kell biztosítani számukra annak érdekében, hogy minél többen dolgozzanak és javuljon a foglalkoztatás helyzete is. Magyarország immáron Európa élvonalába tartozik a munkanélküliség csökkentése terén, amit már egyre többen ismernek el.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Podprl sem smernice za politike zaposlovanja, ki jih je pripravil Odbor za zaposlovanje, saj se mi zdi, da je pri boju proti brezposelnosti v EU ključnega pomena sodelovanje držav članic pri izmenjavi izkušenj. Vemo, da so nekatere države na tem področju bolj uspešne kot druge in medsebojna pomoč tukaj pride še kako prav. Ravno področje prekvalifikacij in zaposlovanje nizko kvalificirane delovne sile, ki je v današnjem globaliziranem svetu najbolj nemočna in ranljiva, je največji izziv politik zaposlovanja.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo Izvješće koje je pozitivno i uključuje nekoliko ključnih pitanja: održivo i kvalitetno stvaranje novih radnih mjesta, pristojne radne uvjete, pristojnu plaću postavljenu kroz kolektivno pregovaranje, borbu protiv siromaštva.

Kvalitetno otvaranje novih radnih mjesta treba biti europski prioritet, a to omogućuje ljudima da imaju pristojan životni standard.

  Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. ‒ I abstained on this report on Guidelines for employment policies of Member States.

This report is certainly an improvement on the Commission proposal on this topic but it also includes several problematic elements that promote business interests at the expense of labour rights.

The Commission proposal focused on reforming education systems in order to match skills with the demand of the labour market, modernising social security systems, reforming pension systems including linking retirement age to life expectancy, and shifting the tax burden from labour to other sources of taxation.

The Agea report improved on this significantly by including references to decent working conditions and adequate wages, labour standards, adequate social protection, among other things. The report also widened the scope of the report to challenging poverty.

I was in favour of many elements of the report. However, there were also several aspects of the report I had problems with, including removing important regulations for business, the promotion of entrepreneurship in the social care sector and skewing Member States’ education system to meet the needs of the labour market. I have serious concerns about these aspects of the report, which is why I abstained.

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa relazione perché ritengo che gli orientamenti per le politiche degli Stati membri a favore dell'occupazione debbano essere più orientati verso la crescita e la coesione sociale tenendo conto di tutte le componenti del sistema economico, dai low—skilled workers fino alle PMI.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport tente d'apporter des solutions pour endiguer le chômage structurel dans les États membres de l'UE. Il démontre que le manque de coordination des politiques nationales provoque des tensions sur le marché du travail. La Commission propose dans ce texte d'harmoniser les législations du travail et les systèmes de protection sociale ainsi que de favoriser la mobilité des salariés afin d'unifier le marché du travail européen. D'autres pistes sont également envisagées telles que l'amélioration de l'enseignement et la promotion de l'apprentissage ou encore l'allègement de la fiscalité sur le travail.

La convergence des règles sociales et de la fiscalité au sein de l'Union aurait le mérite d'empêcher les États membres de mener des politiques non coopératives. Néanmoins, les solutions mises en avant dans ce rapport sont illusoires. Elles permettraient certes de réduire le chômage, d'accroitre la compétitivité des grands groupes et d'atténuer l'impact de chocs asymétriques sur nos économies, mais l'harmonisation des conditions sociales se fera par le bas au bénéfice des multinationales et au détriment des salariés les mieux protégés. Nous ne voulons pas lutter contre la concurrence déloyale au sein de l'UE au prix de notre modèle social. J'ai donc voté contre ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Obiectivele principale ale strategiei europene privind ocuparea forței de muncă trebuie să urmărească, în primul rând, combaterea șomajului, în special în rândul tinerilor, securitatea lucrătorilor, măsuri de formare în domeniul tehnologiei informației și adaptarea la noile tendințe economice.

Statele membre ar trebui să adopte norme comune privind politicile economice și sociale și să prevadă un plan de acțiune coordonat, în vederea implementării strategiei privind ocuparea forței de muncă.

Stabilirea unui cadru coerent și adaptat noilor realități ar trebui să țină cont de noii indicatori de referință ce au apărut și s-au dezvoltat odată cu avansul tehnologic și prin creșterea accesului la mijloacele digitale. Economia digitală deține un important potențial de ocupare a forței de muncă prin capacitatea sa de a crea noi locuri de muncă care se dezvoltă pe orizontală.

M-am exprimat în favoarea acestui raport deoarece cred că doar un cadru comun și asumat de cele 28 de state membre constituie un răspuns la succesul strategiei europene de ocupare.

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Voto di astensione. Il fulcro della relazione è la sollecitazione a tutti gli Stati membri affinché adottino sistemi di reddito minimo garantito. Il testo contiene altri spunti interessanti ma nella relazione non v'è cenno al fatto che fissare un reddito minimo garantito nell'ambito della deflazione salariale imposta dall'euro rischia di diventare a sua volta strumento di deflazione salariale, ossia di ulteriore incentivazione a plafonare il reddito da lavoro/pensione verso il basso (il "minimo garantito").

L'approvazione dell'emendamento 47, che sollecita ulteriori "riforme strutturali" e "disciplina bilancio", cioè altre dosi della medicina sbagliata della Troika, mi rende impossibile mantenere l'orientamento favorevole.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ La crise économique a mis en exergue la nécessité d'accroitre la convergence entre les politiques économiques et sociales des États membres. Le chômage est une des conséquences les plus visibles de la crise, car il touche directement les citoyens européens. Nous devons coordonner nos actions en matière de politique de l'emploi afin d'être plus cohérent et plus efficace dans la lutte contre le chômage. Nous avons créé au niveau européen des instruments tels que le Fonds social européen qui doivent être pleinement utilisés. En additionnant ces instruments solidaires avec des politiques ambitieuses, nous pourrons combattre ce fléau qu'est le chômage. J'ai voté en faveur du rapport sur les lignes directrices pour les politiques de l'emploi des États membres.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione sulla proposta di decisione del Consiglio sugli orientamenti per le politiche degli Stati membri a favore dell'occupazione.

Gli orientamenti per le politiche degli Stati membri a favore dell'occupazione guidano il coordinamento delle politiche nazionali e si basano sugli obiettivi della strategia Europa 2020. I trattati stabiliscono che gli Stati membri devono considerare la promozione dell'occupazione come una questione di comune interesse, e devono dunque adottare dei progetti di indirizzi di massima per le politiche economiche e degli orientamenti per le politiche a favore dell'occupazione, che devono risultare coerenti le une con le altre. Gli orientamenti stabiliscono quindi le basi per l'azione degli Stati membri in questi ambiti.

Ho votato a favore di questa relazione perché ha evidenziato l'importanza della creazione di posti di lavoro di qualità e sostenibili, di condizioni di lavoro e salari dignitosi, di promuovere la lotta contro la povertà, di raggiungere gli obiettivi stabiliti nella strategia Europa 2020 tramite il semestre europeo e di riuscire a ridurre la segmentazione del mercato del lavoro e delle diseguaglianze tramite la lotta alla precarizzazione dell'impiego.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I abstained on this report on Guidelines for employment policies of Member states.

This report is certainly an improvement on the Commission proposal on this topic but it also includes several problematic elements that promote business interests at the expense of labour rights.

The Commission proposal focused on reforming education systems in order to match skills with the demand of the labour market, modernising social security systems, reforming pension systems including linking retirement age to life expectancy, and shifting the tax burden from labour to other sources of taxation.

The Agea report improved on this significantly by including references to decent working conditions and adequate wages, labour standards, adequate social protection, among other things. The report also widened the scope of the report to challenging poverty.

I was in favour of many elements of the report. However, there were also several aspects of the report I had problems with, including removing important regulations for business, the promotion of entrepreneurship in the social care sector and skewing Member States’ education systems to meet the needs of the labour market. I have serious concerns about these aspects of the report, which is why I abstained.

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ I cannot support the principle of an EU-wide minimum income scheme, however much I might support such measures in the Member States themselves. This should be a matter wholly for national parliaments to decide on.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this Report as it highlights a number of elements such as the prevention of early school leaving, the promotion of entrepreneurship among young people, an emphasis on the educational systems with a focus on skills, and the improved link between education and the labour market. I believe that job seekers need to be equipped with the skills employers are looking for not just in tackling youth unemployment, but also the overarching problem of long-term unemployment. It might be the time for adapting and updating the educational framework, possibly through more innovative teaching methods and equipping youth with skills broad enough to equip them with a solid basis for life-long employability.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Garantire un salario sufficiente per una vita dignitosa in tutta l'UE è una delle più grandi battaglie mie e del Movimento 5 Stelle. Non potevo che votare a favore dell'ottima relazione della mia collega Laura Agea, nella quale si evidenzia quanto sia importante che per creare occupazione e ridurre la povertà nell'Unione vadano adottate politiche intese a garantire che i salari assicurino un reddito di sussistenza adeguato.

  Aymeric Chauprade (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport sur la proposition de décision du Conseil relative aux lignes directrices pour l'emploi des États membres. Ces orientations ne sont en effet que des déclarations de bonnes intentions, qui permettent à l'Union européenne de se parer de moralité en prétendant se préoccuper de l'emploi et d'affaires sociales.

En réalité, non seulement ces lignes demeurent du domaine de la suggestion – l'Union n'ayant pas, fort heureusement, de compétences dans le domaine –, mais encore ces orientations cherchent-elles à pousser les États membres vers la convergence, c'est-à-dire l'uniformisation des normes en matière d'emploi, et ce au détriment des spécificités nationales.

Si on peut saluer les volontés de promouvoir l'instauration d'un revenu minimum ou encore le dialogue social, force est de constater que toutes les lignes directrices en matière d'emploi restent soumises aux contraintes posées par le pacte de stabilité, lequel instaure une austérité budgétaire qui risque de freiner ces bonnes initiatives en matière d'emploi.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ La profonda e lunga crisi economica continua ad avere in tutti i Paesi gravi effetti sull'occupazione; problematica sulla quale le Istituzioni e gli Stati membri devono fare di più e meglio.

La piena occupazione, che il Trattato di Lisbona ha riproposto come obiettivo dell'UE, deve essere il pilastro attorno al quale costruire e pianificare le politiche per i prossimi anni. Se vogliamo che il rilancio e la crescita non restino delle vane speranze dovranno essere adottate scelte coraggiose e determinanti. Gli elevati tassi di disoccupazione sono ormai inaccettabili ed è chiaro che occorre un'inversione di rotta che punti sull'unica direzione possibile: la crescita e il rilancio degli investimenti, senza i quali non è immaginabile ripartire e senza i quali difficilmente si potrà rilanciare l'occupazione.

Mi auguro che gli Stati membri sappiano cogliere, dagli orientamenti per le politiche per l'occupazione, utili indicazioni per rivedere le proprie politiche interne per contrastare la disoccupazione. La riduzione della pressione fiscale sul lavoro, così come indicato nell'orientamento 5, dovrebbe essere l'elemento sul quale gli Stati dovrebbero maggiormente impegnarsi.

La relazione votata oggi in Aula integra e migliora a mio avviso il testo proposto dalla Commissione, per questi motivi ho votato a favore.

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζω θετικά τη πρόταση απόφασης του Συμβουλίου σχετικά με τις κατευθυντήριες γραμμές για τις πολιτικές απασχόλησης των κρατών μελών ,όπου ζητεί να κληθεί εκ νέου να γνωμοδοτήσει σε περίπτωση που το Συμβούλιο προτίθεται να επιφέρει σημαντικές τροποποιήσεις στην πρόταση της Επιτροπής.

  Salvatore Cicu (PPE), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto a favore della relazione sulla proposta di decisione del Consiglio sugli orientamenti per le politiche degli Stati membri a favore dell'occupazione. L'obiettivo della proposta in esame è di sostenere la strategia Europa 2020 nell'ambito del nuovo approccio al processo decisionale economico costruito sugli investimenti, sulla riforma strutturale e sulla responsabilità fiscale.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione che concerne il tema dell'occupazione, che rimane comunque uno dei più discussi in tempi di crisi economica e finanziaria. A livello europeo cerchiamo sempre di incentivare la crescita: uscire dalla crisi significa anche diminuire la disoccupazione, aumentare i posti di lavoro disponibili, aiutare le famiglie nella loro realtà quotidiana. Non è facile, soprattutto in questo particolare momento storico in cui la delocalizzazione continua a rimanere un fenomeno in aumento.

Promuovendo una forza lavoro competente e qualificata si risponde anche all'esigenza condivisa di raggiungere gli obiettivi di piena occupazione e progresso sociale, obiettivi che sono da sempre stati tra i più promossi dal sistema dell'UE.

Creare posti di lavoro è una delle sfide più importanti da affrontare attualmente, e si richiede un'azione politica determinata e coordinata sia a livello nazionale che dell'Unione. Rilancio agli investimenti, fondi per le PMI, sostegno alle imprese, alle start-up, al settore agricolo, sotto tutti argomenti prioritari all'interno della nostra agenda per cercare di aumentare l'offerta lavorativa.

Una particolare attenzione viene rivolta ai giovani, incoraggiando la loro istruzione e formazione per facilitare il loro accesso al mondo del lavoro.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Sebbene io abbia votato a favore della relazione della collega Agea, non posso non esprimere la mia perplessità su alcuni punti di questa relazione indirizzati alla creazione di forme di sostegno del reddito e della protezione sociale. Personalmente, sono contraria alle misure di assistenzialismo quali il reddito di cittadinanza.

A mio avviso sono necessari interventi volti a stimolare la crescita economica e a favorire la creazione di nuovi posti di lavoro. In questo momento, soprattutto in Italia, la disoccupazione giovanile come anche la delocalizzazione di molte imprese sono problemi strutturali di grande rilevanza.

Piuttosto sarebbe necessario convogliare le risorse pubbliche a favore di obiettivi concreti quali la promozione dell'imprenditorialità tra i giovani, il miglioramento dei sistemi di formazione e istruzione per evitare l'abbandono scolastico e la fuga di cervelli e la riduzione della burocrazia allo scopo di sgravare le PMI da oneri spesso superflui.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ It is positive to see the work being done towards a Union where we tackle unemployment collectively. We must have a developed strategy which will promote having a workforce which is responsive to the needs of society today. It is positive to see work being done towards a union with less long-term unemployment. We should have policies which promote better wages, and decent working conditions. It is also good to see that equal opportunities for everyone are being promoted and social exclusion is to be reduced. For these principles and policies to be truly effective, there must be good governance of each Member State. It is important that bureaucratic measures are reduced to also make it easier for SMEs to contribute to job creation, this though must not leave room for abuse. Therefore employment policies must encourage the employment of individuals, they must enhance the skills of the unemployed so as to make them employable, they must be less bureaucratic and they must be fair, giving everyone an equal chance.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe debido a que, pese a plantear importantes prioridades en el ámbito del empleo a escala de la Unión Europea, no propone una verdadera acción política contra las políticas neoliberales de austeridad y, por tanto, no proporciona una verdadera solución al problema del desempleo. Este informe recoge multitud de puntos positivos que deben ser contemplados en las políticas de empleo de la Unión Europea, pero el principal problema es que las políticas neoliberales suponen un freno a la actividad económica en un momento de recesión global. Resulta necesario poner fin a la austeridad de la Comisión Europea e impulsar la economía a través del sector público, dado que es el sector privado el que ha hundido la calidad de vida de los europeos.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I supported the report as it promotes effective employment and education policies at Member State and Union level with the final aim of achieving full employment and social progress objectives. Having said that, my vote reflected also my belief that what is Member State competence should remain as such. Furthermore I believe that unemployment benefits should target unemployment whereas start-ups should have grants specific for them.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Consider că este nevoie de o acțiune strategică hotărâtă, coordonată, ambițioasă, dar mai ales eficace, atât la nivelul Uniunii, cât și la nivel național, în conformitate cu dispozițiile din tratat și cu guvernanța economică a Uniunii, care să ducă la dezvoltarea întreprinderilor mici și mijlocii, a microîntreprinderilor, a întreprinderilor noi inovatoare și a companiilor care promovează locuri de muncă favorabile mediului.

Aceste acțiuni ar trebui, de asemenea, să conțină măsuri de protecție socială, precum un venit minim garantat, care urmează să fie introduse în conformitate cu practicile naționale și care trebuie să aibă ca scop combaterea sărăciei extreme și a excluderii sociale.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Le rapport d'initiative porte sur l'adoption récente par la Commission de nouvelles lignes directrices concernant la politique de l'emploi des États membres. D'après le traité sur le fonctionnement de l'Union européenne, les États membres sont compétents en matière d'emploi, mais leur action peut être coordonnée par le Conseil des ministres avec l'assistance de la Commission. À ce titre, les nouvelles propositions de lignes directrices visent à stimuler la demande de main-d'œuvre, à améliorer les offres et compétences de travail, à améliorer le fonctionnement du marché du travail et à assurer l'équité, à combattre la pauvreté et à promouvoir l'égalité des chances. Le Parlement européen soutient celles-ci tout en mettant l'accent sur la prévention des départs hâtifs de l'école, la promotion de l'entreprenariat auprès des jeunes, l'accentuation du système éducatif avec un objectif de "pratique" et un lien entre l'éducation et le monde du travail. Considérant qu'il est nécessaire de mettre en place une meilleure coordination des politiques en matière d'emploi pour faire face au chômage particulièrement présent dans les pays du sud de l'Europe et proposer aux citoyens européens des emplois stables, adaptés, durables et de qualité, j'ai voté en faveur de ce rapport.

  Isabella De Monte (S&D), per iscritto. ‒ I trattati stabiliscono che gli Stati membri devono considerare le loro politiche economiche e la promozione dell'occupazione come una questione di comune interesse. Ho votato a favore della relazione sulla proposta di decisione del Consiglio sugli orientamenti per le politiche degli Stati membri a favore dell'occupazione perché la ritengo un buon testo, che soddisfa le posizioni del gruppo S&D e del nostro paese.

La relazione pone l'attenzione su alcune tematiche importanti quali la creazione di posti di lavoro sostenibili e di qualità, condizioni di lavoro e salari dignitosi, la lotta contro la povertà, la riduzione della segmentazione del mercato del lavoro, l'uguaglianza di genere e la riduzione delle diseguaglianze tramite la lotta alla precarizzazione dell'impiego.

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. – Az európai sztenderdek alapján működő magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2015. áprilisi elemzésében a 2001 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan azt állapította meg, hogy ezen időszak alatt 150.000-rel nőtt a munkanélküliek száma. A 2010-es kormányváltás idején Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolázottság alapján a munkanélküliek közel 30%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, ami mintegy 170.000 főt jelentett. Az uniós csatlakozás körül, azaz 2001-2004-ben közel 100.000-rel, majd 2008-2009-től tovább romlott a képzetlen embereknek a helyzete, mert 98 ezren lettek munkanélkülivé egy év alatt. Egy évvel később, 2009–2010 között újabb 93 ezren vesztették el munkájukat az alacsonyan iskolázott emberek körében.

Ugyanakkor az EU legfejlettebb országaiban (pl. Dánia, Luxemburg) is drámaian nőtt az alacsonyan képzett, munka nélkül lévő emberek száma, amit már rövid távon is kezelni kell és ezt ismerte fel ebben a jelentésében az Európai Parlament is. Méghozzá úgy, hogy munkát kell biztosítani számukra annak érdekében, hogy minél többen dolgozzanak és javuljon a foglalkoztatás helyzete is. Magyarország immáron Európa élvonalába tartozik a munkanélküliség csökkentése terén, amit már egyre többen ismernek el. A Kósa Ádám által benyújtott módosító indítvány is erre hívta fel a figyelmet, amit a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság is támogatott, így a szavazatommal én is támogattam a jelentést végső formájában.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre le rapport sur la proposition de décision du Conseil relative aux lignes directrices pour les politiques de l'emploi des États membres. Les lignes directrices promues par l'Union ne sont qu'incitatives mais ne semblent pas aller dans le bon sens. En effet, même si les politiques sociales demeurent du domaine des États, l'Union se fixe pour objectif de les harmoniser. Ces lignes directrices permettent une coercition douce pour servir un objectif que nous refusons. La France doit préserver ses niveaux de protection sociale qui sont profitables aux travailleurs. Je m'oppose donc aux velléités de la Commission de s'immiscer une fois de plus dans les affaires des États.

  Ангел Джамбазки (ECR), in writing. ‒ In principle I support the effort to improve employment guidelines by cutting red-tape and easing the burden on the private sector, often carried foremost by smaller- and medium-sized enterprises. Nonetheless, I would rather see an improvement of current conditions such as streamlining wages, economic governance and the introduction of guaranteed minimum incomes. What we need are structural reforms that take into account the different realities encountered throughout the Union. Of special significance are barriers to growth and employment. However, these may not be overcome by over-regulation.

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψήφισα την έκθεση διότι, αν και η έκθεση αυτή έχει πολλά θετικά στοιχεία και βήματα προς την σωστή κατεύθυνση, δεν μπορεί δυστυχώς να ξεφύγει από το πλαίσιο των πολιτικών λιτότητας και της λογικής που δημιούργησε εξαρχής το πρόβλημα.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ A tagállamokra vonatkozóan minden évben az Európai Bizottság elkészíti, az Európai Tanács pedig (EPSCO-ülés keretében) megvitatja az ún. foglalkoztatáspolitikai irányelveket. Amióta a közfoglalkoztatási rendszer elindult Magyarországon, azt az Európai Bizottság folyamatosan kritizálta, holott az örökség ezen a téren különösen súlyos. Az európai sztenderdek alapján működő magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2015. áprilisi elemzésében 2001 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan azt állapította meg, hogy ezalatt az időszak alatt 150.000-rel nőtt a munkanélküliek száma. A 2010-es kormányváltás idején Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolázottság alapján a munkanélküliek közel 30 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, ami mintegy 170.000 főt jelentett. Az uniós csatlakozás körül, azaz 2001-2004-ben közel 100.000-rel, majd 2008-2009-től tovább romlott a képzetlen embereknek a helyzete, mert ekkor 98 ezren lettek munka nélkül egy év alatt. Egy évvel később, 2009-2010 között újabb 93 ezren vesztették el munkájukat az alacsonyan iskolázott emberek körében.

Magyarország immáron Európa élvonalába tartozik a munkanélküliség csökkentése terén, amit már egyre többen ismernek el. A Kósa Ádám által benyújtott módosító indítvány is erre hívta fel a figyelmet, amit a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság is támogatott, így a szavazatommal én is támogattam a jelentést végső formájában.

  Eleonora Evi (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione della collega del M5S Laura Agea sulla proposta di decisione del Consiglio sugli orientamenti per le politiche degli Stati membri a favore dell'occupazione ha superato la consultazione definendo così la posizione del Parlamento europeo in materia. Il testo è stato approvato dalla maggior parte dell'Aula (520 voti favorevoli, 116 contrari e 60 astenuti).

Questa relazione definisce gli orientamenti per l'occupazione, ovvero definisce le priorità e gli obiettivi comuni per le politiche del lavoro; essi fanno seguito alle ultime linee guida per l'occupazione adottate nel 2010 per definire la strategia Europa 2020. I punti chiave della relazione riguardano principalmente la necessità di combattere l'esclusione sociale e tutte le forme di povertà.

Abbiamo votato a favore perché questo testo contiene punti chiave per il M5S, quale ad esempio l'adozione di misure come il reddito minimo garantito in tutti gli Stati membri, dato che, al momento, forme di sostegno al reddito e di protezione sociale esistono già in 26 Stati. Questo punto chiave, che ha incassato l'appoggio della commissaria Thyssen, esprime la necessità di assicurare un reddito di sussistenza adeguato per creare occupazione e ridurre la povertà nell'Unione, visto che le politiche economiche non si possono fondare esclusivamente sul conseguimento di parametri fiscali.

  Fredrick Federley (ALDE), skriftlig. ‒ I och med dessa riktlinjer pekar Europaparlamentet tydligt ut att mer behöver göras för att hjälpa dem längst ifrån arbetsmarknaden och lyfter även fram att det behövs en effektiv politik för att lyfta de regioner som är extra eftersatta. De investeringar som sker från Europaparlamentets sida bör främst främja grön tillväxt samt förutsättningarna för små och medelstora företag. Att de riktlinjer som nu pekas ut av Europaparlamentet också pekar ut behovet av skatteväxling där skatterna på arbete sänks är positivt.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre cette résolution, parce qu'elle va dans le sens de plus grandes contraintes pour les États membres.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório desfia uma série de "boas intenções" relativas às políticas de emprego. Introduz algumas melhorias relativamente à proposta inicial da Comissão, nomeadamente através de referências a boas condições de trabalho e salários adequados; à proteção social e à necessidade de estabelecer um salário mínimo, por Estado-Membro; referências à promoção da igualdade; combate às relações precárias de emprego; o combate à pobreza.

No entanto, além da dualidade que muitos conceitos utilizados têm (flexibilidade, adaptável, etc.), fixa-se no mítico e sacrossanto “empreendedorismo”, como forma de alcançar os seus desideratos. Incentivado de múltiplas formas, inclusivamente como componente curricular no sistema educativo público - há a referência à "necessária flexibilidade nos sistemas de ensino e uma orientação prática", revelando uma deriva profissionalizante - a lógica inerente à Estratégia Europa 2020, ao Semestre Europeu e outras políticas que assentam na ingerência supranacional e na imposição da austeridade.

Esta é uma visão redutora, de classe (a da classe dominante), que obviamente repudiamos.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto a favore della relazione, che sollecita gli Stati membri ad adottare sistemi di reddito minimo garantito.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με την πρόταση απόφασης του Συμβουλίου όσον αφορά τις κατευθυντήριες γραμμές για τις πολιτικές απασχόλησης των κρατών μελών, διότι, αν και η έκθεση αυτή έχει πολλά θετικά στοιχεία και βήματα προς τη σωστή κατεύθυνση, δεν μπορεί δυστυχώς να ξεφύγει από το πλαίσιο των πολιτικών λιτότητας και της λογικής που δημιούργησε εξαρχής το πρόβλημα.

  Ashley Fox (ECR), in writing. ‒ I voted against this report because it intrudes upon areas of Member State competence.

Too often this Parliament seeks to legislate where it has no power. These guidelines go far beyond what they should. It entirely ignores areas of exclusive Member State competency. I cannot support them.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ It looks like Europe’s job-rich recovery continues to fail to materialise.

I strongly believe that quality job creation should be Europe’s number one priority. This would allow European citizens to have a decent standard of living and contribute to their well-being and to a robust economy. I believe this is a very positive report as it includes several of our S&D key issues: sustainable and quality job creation; decent working conditions; decent living wages set up through collective bargaining; the fight against poverty; the importance of delivering EU2020 targets through the European Semester; inclusive and rights-based labour markets with adequate social protection; reforms aiming at reducing inequalities and increasing the well-being of citizens; reducing labour market segmentation by tackling precarious employment, underemployment, undeclared labour and zero-hour contracts; ensuring quality employment for all in terms of socio-economic security, durability, adequate wages, rights at work, decent workplace conditions, social security protection, gender equality, education and training opportunities. This is why I believe that the review of Europe 2020 must be used as an opportunity to put quality jobs at the centre of European policy.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ A tagállamokra vonatkozóan minden évben az Európai Bizottság elkészíti, az Európai Tanács pedig (EPSCO-ülés keretében) megvitatja az ún. foglalkoztatáspolitikai irányelveket. Amióta a közfoglalkoztatási rendszer elindult Magyarországon, azt az Európai Bizottság folyamatosan kritizálta, holott az örökség ezen a téren különösen súlyos. Az európai sztenderdek alapján működő magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2015. áprilisi elemzésében 2001 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan azt állapította meg, hogy ezalatt az időszak alatt 150.000-rel nőtt a munkanélküliek száma. A 2010-es kormányváltás idején Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolázottság alapján a munkanélküliek közel 30%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, ami mintegy 170.000 főt jelentett. Az uniós csatlakozás körül közel 100.000-rel, majd tovább romlott a képzetlen embereknek a helyzete.

Ugyanakkor az EU legfejlettebb országaiban is drámaian nőtt az alacsonyan képzett, munka nélkül lévő emberek száma, amit már rövid távon is kezelni kell, és ezt ismerte fel ebben a jelentésében az Európai Parlament is. Munkát kell biztosítani számukra annak érdekében, hogy minél többen dolgozzanak és javuljon a foglalkoztatás helyzete is. Magyarország immáron Európa élvonalába tartozik a munkanélküliség csökkentése terén, amit már egyre többen ismernek el. Szavazatommal én is támogattam a jelentést végső formájában.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ A tagállamokra vonatkozóan minden évben az Európai Bizottság elkészíti, az Európai Tanács pedig (EPSCO-ülés keretében) megvitatja az ún. foglalkoztatáspolitikai irányelveket. Amióta a közfoglalkoztatási rendszer elindult Magyarországon, azt az Európai Bizottság folyamatosan kritizálta, holott az örökség ezen a téren különösen súlyos. Az európai sztenderdek alapján működő magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2015. áprilisi elemzésében 2001 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan azt állapította meg, hogy ezalatt az időszak alatt 150.000-rel nőtt a munkanélküliek száma. Ugyanakkor az EU legfejlettebb országaiban (pl. Dánia, Luxemburg) is drámaian nőtt az alacsonyan képzett, munka nélkül lévő emberek száma, amit már rövid távon is kezelni kell és ezt ismerte fel ebben a jelentésében az Európai Parlament is. Méghozzá úgy, hogy munkát kell biztosítani számukra annak érdekében, hogy minél többen dolgozzanak és javuljon a foglalkoztatás helyzete is.

Magyarország immáron Európa élvonalába tartozik a munkanélküliség csökkentése terén, amit már egyre többen ismernek el. A Kósa Ádám által benyújtott módosító indítvány is erre hívta fel a figyelmet, amit a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság is támogatott, így a szavazatommal én is támogattam a jelentést végső formájában.

  Iratxe García Pérez (S&D), por escrito. ‒ Con más de 121 millones de personas en riesgo de pobreza y más de 7 millones de empleos perdidos desde el inicio de la crisis, estas directrices deben seguir indicando cómo avanzar hacia los objetivos de empleo, educación y de inclusión social para cumplir la Estrategia Europa 2020.

Por eso he votado a favor de este informe: porque subraya que debemos mejorar la demanda agregada y pide claramente que la UE haga frente al grave problema del aumento de las desigualdades, así como que se invierta en empleo de calidad y que se garanticen salarios dignos; porque llama a los Estados a establecer unas normas mínimas de protección social con medidas como una renta mínima garantizada. También manda un mensaje claro a los Estados miembros y a la Unión: que reequilibremos la gobernanza económica hacia su dimensión social para alcanzar los objetivos de pleno empleo y progreso social.

La recuperación debe llegar a todos y cada uno de los rincones de Europa, a todos y cada uno de los ciudadanos. La prueba del desarrollo de una sociedad no es que sea capaz de aumentar la riqueza de los que más tienen, sino que proporcione lo suficiente a los que tienen demasiado poco.

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. ‒ Con más de 121 millones de personas en riesgo de pobreza y más de 7 millones de empleos perdidos desde el inicio de la crisis, estas directrices deben seguir indicando cómo avanzar hacia los objetivos de empleo, educación y de inclusión social para cumplir la Estrategia Europa 2020.

Por eso he votado a favor de este informe: porque subraya que debemos mejorar la demanda agregada y pide claramente que la UE haga frente al grave problema del aumento de las desigualdades, así como que se invierta en empleo de calidad y que se garanticen salarios dignos; porque llama a los Estados a establecer unas normas mínimas de protección social con medidas como una renta mínima garantizada. También manda un mensaje claro a los Estados miembros y a la Unión: que reequilibremos la gobernanza económica hacia su dimensión social para alcanzar los objetivos de pleno empleo y progreso social.

La recuperación debe llegar a todos y cada uno de los rincones de Europa, a todos y cada uno de los ciudadanos. La prueba del desarrollo de una sociedad no es que sea capaz de aumentar la riqueza de los que más tienen, sino que proporcione lo suficiente a los que tienen demasiado poco.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore delle raccomandazioni per le linee guida per l'occupazione degli Stati membri perché sono lo strumento giuridico, sia pure non legislativo, con il quale il PE può influenzare il futuro lavoro della CE e particolarmente permette di moderare la tendenza, molto frequente di quest'ultima, di pensare che la creazione di nuovi posti di lavoro non sia prescindibile dalla flessibilità che spesso è sinonimo di precarietà.

Al contrario, come socialisti e democratici europei, pensiamo che si debba creare nuova occupazione di qualità e sostenibile e che per fare ciò è necessaria una strategia economica più complessiva che favorisca la crescita e faccia ripartire gli Investimenti, e non ultimo che i lavoratori debbano essere remunerati adeguatamente e protetti nei luoghi di lavoro.

Da questo punto di vista la risoluzione approvata dal PE, con il contributo sostanziale del gruppo S&D, ancor prima attraverso emendamenti che la sottoscritta ha presentato insieme con altri autorevoli colleghi di gruppo, insiste sui nuovi indicatori (sulla povertà, il salario minimo garantito) e di lottare contro la segmentazione del mercato del lavoro, contro il lavoro precario, la sottoccupazione, contro il lavoro sommerso e contro il contratto a zero ore di cui si fa menzione nella risoluzione.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe heute gegen den Bericht über den Vorschlag für einen Beschluss des Rates zu Leitlinien für beschäftigungspolitische Maßnahmen der Mitgliedstaaten gestimmt, da er, verändert durch Änderungsanträge, teils Schwerpunkte setzt, die klar in nationale Zuständigkeit fallen. Zudem vergisst der Bericht einen wichtigen Bereich: die häusliche Arbeit und Erziehungsleistung der Eltern. Hier wünsche ich mir neue Akzente und neue Fairness durch ein Erziehungsgehalt.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the Agea report because I believe it is high time the cost of living crisis, that has been felt for too long in the UK and throughout Europe, was addressed. Too many people find themselves stuck on zero hour contracts or in precarious work. Labour wants to see wage growth and the protection of workers’ rights which this report achieves.

We owe it to our citizens to tap the full potential of instruments offered by the EU to invest in sustainable and quality job creation; decent working conditions; decent living wages set up through collective bargaining; rights-based labour markets with adequate social protection; reduced labour market segmentation; and quality employment for all in terms of socio-economic security. I furthermore agree that the review of Europe 2020 must be used as an opportunity to put quality jobs at the centre of European policy. Europe’s job-rich recovery has to materialise now.

  Juan Carlos Girauta Vidal (ALDE), por escrito. ‒ Acojo con satisfacción el informe Agea en el que se presentan una serie de directrices para los Estados miembros en materia de política de empleo. No es posible subrayar de manera suficiente el efecto negativo que el desempleo tiene en la sociedad. Este informe abarca una amplia variedad de asuntos, desde la mejora de la formación y la movilidad de los trabajadores a la eliminación de las trabas burocráticas para las empresas. Se trata de directrices útiles para que los Estados miembros puedan generar oportunidades laborales y conseguir que los ciudadanos encuentren trabajo. Según Eurostat, la tasa de desempleo en la UE era del 9,9 % a finales de 2014. España sufre actualmente una tasa de desempleo del 22 %. Las instituciones de la UE y los Gobiernos de los Estados miembros deben asegurar la consecución de los objetivos de la Estrategia Europa 2020, que suponen el establecimiento de metas concretas y cuantificables en materia de empleo, innovación, educación, inclusión social y energía. Este es un esfuerzo compartido por todos y este informe, un paso más en la dirección adecuada.

  Michela Giuffrida (S&D), per iscritto. ‒ Il tasso di disoccupazione è il vero indicatore di quanto l'Europa sia sofferente.

L'Europa non può dirsi unita finché ci saranno paesi con dei tassi di disoccupazione giovanile superiori al 40% rispetto ad una media europea inferiore della metà.

Ho votato a favore di questa relazione perché l'obiettivo non deve essere solo creare occupazione. Più ampiamente l'obiettivo degli Stati deve essere la creazione di un mercato del lavoro più inclusivo e basato sui diritti, accompagnato da un'adeguata protezione sociale.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Nos hemos abstenido en la votación. Si bien las referencias a «sistemas educativos adaptados a las necesidades del mercado laboral», «fomentar el espíritu empresarial —también desde la edad escolar— como solución al desempleo», «fomentar que los Estados miembros puedan convertir las prestaciones por desempleo en subvenciones para emprender negocios» o «el emprendimiento en el sector de los servicios sociales» hacen imposible nuestro voto a favor, la ponente ha realizado un loable esfuerzo de conciliación en su informe, que supone una mejora sustancial del texto de la Comisión. Se hace referencia a condiciones de trabajo dignas, salarios adecuados y negociación colectiva; una protección social adecuada, incluido un ingreso mínimo garantizado; la igualdad en el mercado laboral, incluido el cuidado infantil asequible y de calidad; la reducción de la segmentación del mercado laboral, abordando el empleo precario, la subcontratación y el trabajo no declarado; la lucha contra la pobreza y la exclusión; y medidas de apoyo a la seguridad social. Además, desvincula la edad de jubilación de la esperanza de vida y menciona la movilidad laboral como derecho fundamental y de libre elección. Estos aspectos son requisitos necesarios para cualquier orientación de empleo destinada a los Estados miembros y unas directrices imprescindibles para cualquier política de empleo.

  Nathalie Griesbeck (ALDE), par écrit. ‒ L'emploi est pour moi l'enjeu majeur de l'Union européenne en ce début de nouvelle législature. L'Europe se remet à peine de la crise qui la touche durement depuis 2008. On dénombre aujourd'hui plus de 25 millions de chômeurs en Europe, dont 5 millions de jeunes. Depuis quelques mois, des progrès apparaissent et de nombreux États membres voient leur taux de chômage diminuer grâce aux efforts apportés dans leurs politiques pour l'emploi. Aussi, l'Union européenne soutient ces initiatives en publiant régulièrement des "lignes directrices pour les politiques de l'emploi", qui contiennent des conseils et des recommandations pour les États membres.

Si le Conseil a présenté, dans ces lignes directrices, de bonnes propositions, elles sont souvent restées trop vagues. J'ai donc voté en faveur de ce rapport qui modifie les lignes directrices afin d'obtenir plus d'engagements de la part des États membres dans une lutte efficace et coordonnée contre ce fléau que représente le chômage pour trop de nos concitoyens.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I alongside my colleagues in the European Parliamentary Labour Party voted in favour of action to deal with abusive zero-hour contracts, which offer no job security and stop workers from being able to plan for their future, get credit or apply for a mortgage.

Over 5 million people in the UK today are in low-paid jobs, many of these people are on zero-hour contracts. This report recognises and goes some way in tackling this problem. The EU gets it. But does Cameron’s Tory government?

  Françoise Grossetête (PPE), par écrit. ‒ J'ai soutenu ce rapport, qui souligne notamment que les politiques de l'emploi dans les États membres doivent s'intégrer dans une nouvelle approche économique fondée sur l'investissement, les réformes structurelles et une attitude plus responsable en matière budgétaire. Le texte que nous avons voté aujourd'hui appelle notamment à améliorer et à simplifier le fonctionnement du marché du travail dans les États membres, à garantir l'équité, à combattre la précarité et à promouvoir l'entreprenariat, tout en mettant l'accent sur la nécessité de mieux adapter les formations supérieures au marché du travail et aux besoins des entreprises.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. ‒ Con más de 121 millones de personas en riesgo de pobreza y más de 7 millones de empleos perdidos desde el inicio de la crisis, estas directrices deben seguir indicando cómo avanzar hacia los objetivos de empleo, educación y de inclusión social para cumplir la Estrategia Europa 2020.

Por eso he votado a favor de este informe: porque subraya que debemos mejorar la demanda agregada y pide claramente que la UE haga frente al grave problema del aumento de las desigualdades, así como que se invierta en empleo de calidad y que se garanticen salarios dignos; porque llama a los Estados a establecer unas normas mínimas de protección social con medidas como una renta mínima garantizada. También manda un mensaje claro a los Estados miembros y a la Unión: que reequilibremos la gobernanza económica hacia su dimensión social para alcanzar los objetivos de pleno empleo y progreso social.

La recuperación debe llegar a todos y cada uno de los rincones de Europa, a todos y cada uno de los ciudadanos. La prueba del desarrollo de una sociedad no es que sea capaz de aumentar la riqueza de los que más tienen, sino que proporcione lo suficiente a los que tienen demasiado poco.

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Der Agea-Bericht macht eine Reihe von Vorschlägen für die Arbeitsmarktpolitik der Mitgliedstaaten im Rahmen des Europäischen Semesters. Es gibt einige positive Signale wie beispielsweise Änderungsantrag 10, der der EU die Befugnis zur Schaffung eines unionsweiten Mindestlohnes abspricht, oder Änderungsantrag 21, der einen Bürokratieabbau für KMU vorschlägt. Leider finden sich in dem Bericht auch viele Ansätze für Zentralisierung. Unter anderem werden eine Vereinheitlichung der Sozialpolitik und eine Ausweitung der Flächentarife gefordert, aber an anderer Stelle auch asymmetrische Schocks durch die Wirtschaftskrise beklagt. In einer Währungsunion kann aber nur Arbeitsmarktflexibilität den fehlenden Abwertungsmechanismus der Währung ersetzen. Die Vorschläge bergen folglich das Risiko, dass die Arbeitsmärkte inflexibler werden und Schocks heftiger. Aus diesem Grunde ist das Papier nicht zielführend.

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ Az európai sztenderdek alapján működő magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2015. áprilisi elemzésében a 2001 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan azt állapította meg, hogy ezalatt az időszak alatt 150.000-rel nőtt a munkanélküliek száma. A 2010-es kormányváltás idején Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolázottság alapján a munkanélküliek közel 30%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, ami mintegy 170.000 főt jelentett. Az uniós csatlakozás körül, azaz 2001–2004-ben közel 100.000-rel, majd 2008–2009-től tovább romlott a képzetlen embereknek a helyzete, mert ekkor 98 ezren lettek munkanélkülivé egy év alatt. Egy évvel később, 2009–2010 között újabb 93 ezren vesztették el munkájukat az alacsonyan iskolázott emberek körében.

Ugyanakkor az EU legfejlettebb országaiban (pl. Dánia, Luxemburg) is drámaian nőtt az alacsonyan képzett, munka nélkül lévő emberek száma, amit már rövid távon is kezelni kell és ezt ismerte fel ebben a jelentésében az Európai Parlament is. Méghozzá úgy, hogy munkát kell biztosítani számukra annak érdekében, hogy minél többen dolgozzanak és javuljon a foglalkoztatás helyzete is. Magyarország immáron Európa élvonalába tartozik a munkanélküliség csökkentése terén, amit már egyre többen ismernek el. Kósa Ádám módosító indítványa is erre hívta fel a figyelmet, amit a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság is támogatott, így a szavazatommal én is támogattam a jelentést végső formájában.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), in writing. ‒ This report highlights the need to eliminate poverty across the EU through the promotion of decent, well-paying jobs. My country has the misfortune of having many aspects of its employment policies governed by a Tory government for which the people did not vote. Today’s vote sent out a strong message and the EU will play a valuable role if it is in any way able to mitigate the worst excesses of London Tory rule.

  Pablo Iglesias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Nos hemos abstenido en la votación. Si bien las referencias a «sistemas educativos adaptados a las necesidades del mercado laboral», «fomentar el espíritu empresarial —también desde la edad escolar— como solución al desempleo», «fomentar que los Estados miembros puedan convertir las prestaciones por desempleo en subvenciones para emprender negocios» o «el emprendimiento en el sector de los servicios sociales» hacen imposible nuestro voto a favor, la ponente ha realizado un loable esfuerzo de conciliación en su informe, que supone una mejora sustancial del texto de la Comisión. Se hace referencia a condiciones de trabajo dignas, salarios adecuados y negociación colectiva; una protección social adecuada, incluido un ingreso mínimo garantizado; la igualdad en el mercado laboral, incluido el cuidado infantil asequible y de calidad; la reducción de la segmentación del mercado laboral, abordando el empleo precario, la subcontratación y el trabajo no declarado; la lucha contra la pobreza y la exclusión; y medidas de apoyo a la seguridad social. Además, desvincula la edad de jubilación de la esperanza de vida y menciona la movilidad laboral como derecho fundamental y de libre elección. Estos aspectos son requisitos necesarios para cualquier orientación de empleo destinada a los Estados miembros y unas directrices imprescindibles para cualquier política de empleo.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasovao sam za Nacrt o prijedlogu odluke Vijeća o smjernicama politika zapošljavanja država članica jer se u navedenom dokumentu nalaze vrlo korisni i konkretni prijedlozi u kojem se smjeru Unija i države članice trebaju kretati kako bi provele reforme i uskladile strategije zapošljavanja, povećale mogućnost na tržištu rada, suzbile socijalnu isključenost te sve oblike siromaštva, stvorile potrebne vještine i znanja koja su potrebna na tržištu rada, poticale poduzetništvo mladih, te osnovale mikropoduzeća, mala i srednja poduzeća, povećale stopu zaposlenosti žena, te promicale sektor zelenih, bijelih i plavih radnih mjesta. Stoga, glasovao sam za ovaj prijedlog, te smatram da je za uspjeh u ovom području potrebno ambiciozno, učinkovito i usklađeno političko djelovanje na razini Unije te država članica.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Les lignes directrices pour les politiques de l'emploi sont révisées chaque année et censées permettre de coordonner les politiques nationales en matière d'emploi, mais l'Union européenne n'est pas compétente dans ce domaine.

Ces lignes doivent respecter le cadre de la stratégie Europe 2020 et ces orientations politiques. Les principaux objectifs sont l'amélioration de la flexibilité du travail, la simplification et la modernisation de la protection sociale, la réforme de la fiscalité sur le travail, la lutte contre le chômage de longue durée, l'instauration d'un revenu minimum, la réforme de l'enseignement et la formation professionnelle.

Depuis leur mise en place, les marchés du travail ne cessent de se détériorer. Ces lignes directrices sont une façade pour afficher une bonne conscience, mais l'objectif est une réforme. J'ai donc décidé de voter contre ce rapport.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport de ma collègue Laura Aega sur les lignes directrices pour les politiques de l'emploi des États membres. Ce rapport a pour but de définir les lignes directrices économiques et d'emploi avec l'objectif de soutenir la stratégie Europe 2020. Parmi ces lignes directrices, l'accent est mis sur la stimulation de la demande d'emplois et l'amélioration du fonctionnement du marché du travail. Ce rapport évoque également plusieurs points importants comme la prévention du décrochage scolaire ou la promotion de l'entreprenariat chez les jeunes.

Ce rapport a été adopté à une large majorité, ce dont je me félicite.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de la résolution législative relative aux lignes directrices pour les politiques d'emploi des États membres. L'Union européenne se doit d'encourager les États membres à être actifs dans les politiques d'emploi et à créer des conditions favorables aux entreprises. Les États membres doivent donner la priorité à l'éducation afin, notamment, de faire concorder les formations avec le besoin du marché et prévenir le décrochage scolaire.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme gegen den Bericht, da er in vielen Bereichen auf eine Zentralisierung von Kompetenzen abzielt, die eigentlich Sache der Mitgliedstaaten sein sollen. Arbeitsmarkt und Sozialpolitik sollen nicht vergemeinschaftet werden. Ich stimme deshalb gegen den Bericht.

  Krišjānis Kariņš (PPE), rakstiski. ‒ Viena no Eiropas Savienības iespējām nodrošināt izaugsmi un nodarbinātības attīstību ir koordinētāka stratēģija un pieeja nodarbinātības attīstībai. Šai stratēģijai un dalībvalstu pamatnostādnēm jābūt ilgstpējīgām un jāspēj tikt līdzi ekonomikas attīstībai. Nākotnē Eiropas Savienībai jānodrošina, ka darbaspēks dalībvalstīs ir kvalificēts un bezdarbnieku skaits sarūk visā Savienībā. Eiropas Parlamenta plenārsēdē Strasbūrā es balsoju par ziņojuma galīgo tekstu, jo uzskatu, ka priekšlikums par dalībvalstu nodarbinātības politikas pamatnostādnēm būtu solis tuvāk bezdarba samazināšanai ES. Īpaši svarīgi man šķiet tas, ka ziņojums uzsver jauniešu nodarbinātības veicināšanas iniciatīvas, kas ES ir milzīgs izaicinājums, ņemot vērā to, ka šobrīd statistika šajā jomā vairākās dalībvalstīs nav visai iepriecinoša. Tomēr uzskatu, ka dzimumu kvotu sistēma darbavietās jāatstāj dalībvalstu kompetencē, tāpēc balsoju pret šī ziņojuma labojumu, kas paredz ietvert dzimumu kvotu sistēmu darbavietās, lai arī es viennozīmīgi atbalstu dzimumu vienlīdzību un tās veicināšanu Eiropas Savienībā.

  Kateřina Konečná (GUE/NGL), písemně. ‒ Dne 8. 7. 2015 jsme hlasovali o zprávě o návrhu rozhodnutí Rady o hlavních směrech politik zaměstnanosti členských států. Smlouva o fungování EU stanovuje, že členské státy považují své hospodářské politiky a podporu zaměstnanosti za záležitost společného zájmu, a proto koordinují svou činnost v rámci Rady. V předloženém návrhu Komise nalezneme mimo jiné reformu vzdělávacích systémů tak, aby dovednosti odpovídaly poptávce na trhu práce, modernizaci systémů sociálního zabezpečení, reformu důchodového systému, včetně vzájemné vazby mezi věkem odchodu do důchodu a nadějí na jeho dožití, a přesun daňového zatížení z práce na další zdroje zdanění, které jsou méně škodlivé pro zaměstnanost a růst. V obecné rovině lze říci, že zpráva AGEA byla mnohem lepší než původní návrh Komise, neboť obsahuje mimo jiné také odkazy na důstojné pracovní podmínky a odpovídající výši mezd, odkazy na přiměřenou sociální ochranu, včetně garantovaného minimálního příjmu a odkaz na důležitost zaměření se na přibývající nedostatek pracovníků ve veřejném sektoru, jako jsou zdravotní péče a sociální služby. Nicméně konečný text zprávy byl silně negativně ovlivněn návrhy kolegů z PPE a ALDE a došlo tak k jejímu zásadnímu oslabení, zejména co se týče úpravy sociálního zabezpečení. Proto jsem byla nucena se zdržet.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ A tagállamokra vonatkozóan minden évben az Európai Bizottság elkészíti, az Európai Tanács pedig (EPSCO-ülés keretében) megvitatja az ún. foglalkoztatáspolitikai irányelveket. Amióta a közfoglalkoztatási rendszer elindult Magyarországon, azt az Európai Bizottság folyamatosan kritizálta, holott az örökség ezen a téren különösen súlyos. Az európai sztenderdek alapján működő magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2015. áprilisi elemzésében 2001 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan azt állapította meg, hogy ezalatt az időszak alatt 150.000-rel nőtt a munkanélküliek száma. A 2010-es kormányváltás idején Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolázottság alapján a munkanélküliek közel 30%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, ami mintegy 170.000 főt jelentett.

Az uniós csatlakozás körül, azaz 2001-2004-ben közel 100.000-rel, majd 2008-2009-től tovább romlott a képzetlen embereknek a helyzete, mert ekkor 98 ezren lettek munka nélkül egy év alatt. Egy évvel később, 2009-2010 között újabb 93 ezren vesztették el munkájukat az alacsonyan iskolázott emberek körében. Ugyanakkor az EU legfejlettebb országaiban (pl. Dánia, Luxemburg) is drámaian nőtt az alacsonyan képzett, munka nélkül lévő emberek száma, amit már rövid távon is kezelni kell és ezt ismerte fel ebben a jelentésében az Európai Parlament is.

  Agnieszka Kozłowska-Rajewicz (PPE), na piśmie. ‒ Głosowałam za sprawozdaniem w sprawie wytycznych dotyczących polityk zatrudnienia państw członkowskich.

Kryzys finansowy i gospodarczy oraz jego skutki społeczne uzasadniają potrzebę nowego sformułowania wytycznych zatrudnienia dla polityk państw członkowskich. Jedna z nich dotyczy promowania równych szans oraz zwalczania ubóstwa i wykluczenia społecznego, którym zagrożonych jest 120 mln Europejczyków. Walka z ubóstwem i wykluczeniem musi opierać się przede wszystkim na wzroście gospodarczym i zatrudnieniu oraz na nowoczesnej i skutecznej ochronie socjalnej. Aby zapewnić taką skuteczną, wydajną i uproszczoną ochronę socjalną, należy połączyć ją z szerokim zestawem polityk społecznych obejmujących: ukierunkowaną edukację, promocję i wspieranie sprawiedliwości społecznej, zdrowie, mieszkalnictwo, przeciwdziałanie dyskryminacji, godzenie życia prywatnego i zawodowego poprzez zapewnienie wysokiej jakości opieki nad dziećmi i niesamodzielnymi dorosłymi oraz politykę rodzinną. Istotne są także reformy systemów emerytalnych zapewniających godne warunki życia i równe szanse dla kobiet i mężczyzn.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Ho votato a favore della relazione della collega Agea. Gli Stati membri e l'Unione dovrebbero adoperarsi per sviluppare una strategia efficace e coordinata a favore dell'occupazione, destinata a contrastare i gravi effetti della disoccupazione, nonché per promuovere una forza lavoro competente e qualificata e mercati del lavoro in grado di rispondere ai mutamenti economici, sociali e ambientali. La disoccupazione elevata che contraddistingue, purtroppo, diversi paesi dell'UE deve essere fortemente contrastata e il sostegno all'occupazione, soprattutto giovanile, è la priorità della nostra azione politica.

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre le rapport sur les lignes directrices pour les politiques de l'emploi des États membres. La politique de l'emploi relève de la compétence des États membres. Ce n'est donc pas à l'Union européenne de s'en occuper, même si les mesures préconisées ne sont pas contraignantes et que certaines d'entre elles font preuve de bon sens.

En réalité, il s'agit pour la Commission de s'acheter une conscience sociale à peu de frais, et il faudrait que la croissance soit plus tangible pour que certaines des mesures proposées soient applicables. De nombreux États membres souffrent des contraintes budgétaires imposées par la zone euro et s'enfoncent dans une crise sociale sans précédent. Ils n'ont pas besoin de se voir en plus imposer une ligne de conduite par la Commission européenne.

  Bogusław Liberadzki (S&D), na piśmie. ‒ Poparłem to sprawozdanie, ponieważ tworzenie miejsc pracy oraz dbałość o prawa pracowników powinny być priorytetem europejskiej polityki. Odnowa gospodarcza w Europie sprzyjająca wzrostowi zatrudnienia nadal się nie urzeczywistniła, a jest to warunek konieczny do zapewnienia ludziom przyzwoitych standardów życia i wzmocnienia gospodarki. Przegląd strategii „Europa 2020” stwarza możliwość, aby tworzenie miejsc pracy wysokiej jakości oraz poprawa warunków pracy stały się jednym z filarów polityki UE.

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre. La souveraineté des États membres est encore mise à mal dans ce dossier dans plusieurs domaines. De plus, les mesures décrites ne semblent pas pouvoir être réellement applicables du fait de la faiblesse de la croissance économique. Il s'agit donc plus d'un rapport d'intentions, mais le principal problème réside dans le fait que ces projets ne pourront voir le jour que si les États membres suivent des mesures restrictives bien définies par l'Union européenne. Or, la situation économique de nombreux de ces pays les pousse à suivre des politiques de contrainte budgétaire. Ils n'ont donc pas besoin que l'Union européenne leur rajoute d'autres obligations.

  Javi López (S&D), por escrito. ‒ El informe del Parlamento contiene muchos elementos positivos: la creación de empleo sostenible y de calidad, condiciones de trabajo decentes, salarios decentes conseguidos mediante negociación colectiva, la lucha contra la pobreza, la importancia de alcanzar los objetivos de la Estrategia Europa 2020 a través del Semestre Europeo, unos mercados de trabajo inclusivos y basados en los derechos con una protección social adecuada (incluida una renta mínima), reformas destinadas a reducir las desigualdades y aumentar el bienestar de los ciudadanos, la reducción de la segmentación del mercado laboral, abordando los contratos de empleo, el subempleo, el trabajo no declarado precario y los contratos de cero horas. Por estar de acuerdo con estas consideraciones, he votado a favor del informe.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ Se ofrecen una serie de pautas en el marco de Horizonte 2020 para aumentar la demanda laboral; mejorar las competencias de los trabajadores y, por consiguiente, la oferta laboral; mejorar el funcionamiento del mercado laboral; y garantizar la imparcialidad en el proceso de contratación mientras se combate la pobreza y se promueve la igualdad de condiciones.

Entre las directrices específicas que se incluyen en la Decisión se tienen en cuenta medidas para prevenir el abandono escolar. Estas cuentan con un énfasis particular en alternativas educativas con un enfoque práctico para ofrecer más posibilidades de formación a los más jóvenes. Creo que de este modo nos aproximamos a un sistema más justo, y es por ello que me posiciono indudablemente a favor de esta iniciativa.

  Krystyna Łybacka (S&D), na piśmie. ‒ W kontekście debaty w sprawie europejskiej polityki zatrudnienia zwracam uwagę na dwie kwestie: sposób prowadzenia tej polityki oraz jej monitoring. Unia Europejska podejmuje wiele działań i przedstawia liczne wytyczne na rzecz wzrostu zatrudnienia, o których mowa jest w przyjmowanych dzisiaj sprawozdaniach, a które w większości są niestety przedstawiane Europejczykom jako działania krajowe. Uznawane z kolei za mniej popularne uzgodnienia, prezentowane są jako europejskie zalecenia. Taka retoryka sprawia, iż niesłusznie rośnie niechęć obywateli Unii do instytucji europejskich.

Dlatego ważne jest, aby obywatele byli odpowiednio poinformowani, jakie działania i inicjatywy dla nich proponujemy. Tak aby z jednej strony mogli się efektywnie do nich włączyć, a z drugiej, aby wzmacniać ich zaufanie do naszych prac. Ponadto istotne jest, aby opracowywanie i wdrażanie polityki zatrudnienia było konsultowane z władzami lokalnymi oraz uwzględniło lokalne i regionalne dysproporcje.

W kontekście monitoringu efektów tej polityki, potrzebujemy wzmocnienia sposobów oceny podejmowanych działań. Zgodnie z propozycją Parlamentu monitorowanie i ocena powinny odbywać się przy współudziale władz każdego szczebla, partnerów społecznych oraz społeczeństwa obywatelskiego.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Aktualna kriza dovela je do gubitka mnogih radnih mjesta. Osim toga, sve složeniji politički i gospodarski odnosi prijetnja su mogućem gubitku još većeg broja radnih mjesta. Primjerice, analize austrijskih stručnjaka pokazale su da je moguć gubitak dodatnih 2 milijuna radnih mjesta samo zbog produženja restriktivnih mjera Rusiji.

Svrha je osigurati učinkovito upravljanje kada je riječ o osmišljavanju i provedbi nacionalnih politika. Učinkovito upravljanje i provedba zacrtanih mjera vrlo je važna stavka posebno kod država u razvoju. Smjernice se fokusiraju na pravilno funkcioniranje tržišta rada, ponudu i potražnju radne snage ali i na promicanje jednakih mogućnosti.

Podržala sam Izvješće zastupnice Ageae koje naglašava važnost borbe protiv nezaposlenosti mladih, sprečavanje ranog napuštanja škole, poticanje poduzetništva među mladima, izgradnje obrazovnih sustava s naglaskom na praksi i poboljšanje veza između obrazovanja i tržišta rada.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Podľa odhadov Eurostatu bolo v januári 2015 v Únii nezamestnaných 23 815 000 osôb, z toho 18 059 000 v eurozóne. Je to dôsledok hospodárskej a finančnej krízy, ako aj nie včasného prijímania efektívnych opatrení. Tento stav má dosah na chudobu obyvateľstva v EÚ, ich sociálne vylúčenie a kvalitu života.

Je preto nevyhnutné, aby stratégia zamestnanosti v EÚ a jej členských štátoch flexibilne reagovala na vývoj nezamestnanosti a jeho dôsledky. Politiky zamestnanosti musia byť pripravené pre všetky skupiny zamestnancov s dôrazom na osoby so zníženou kvalifikáciou a zníženou alebo obmedzenou pracovnou schopnosťou. Investície treba smerovať do odvetví, ktoré prinesú udržateľné pracovné miesta. Členské štáty musia dôsledne monitorovať zamestnanosť vo svojej krajine a vopred prijímať opatrenia, ktoré povedú k znižovaniu nezamestnanosti a zamedzia sociálnemu vylúčeniu. Súčasťou procesu je spolupráca so sociálnymi partnermi, ktorá povedie k primeranému ohodnoteniu práce, riešenie problémov zdravotnej starostlivosti, sociálnych a dopravných služieb. Je to náročný, ale nevyhnutný proces, ktorý začína vzdelávaním v školách, podporou odbornej prípravy mladých a dospelých a končí náležitou starostlivosťou o znevýhodnených a starších obyvateľov. Členské štáty musia zároveň účinne a efektívne využívať nástroje EÚ, najmä ESF a EFSI.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με την πρόταση απόφασης του Συμβουλίου όσον αφορά τις κατευθυντήριες γραμμές για τις πολιτικές απασχόλησης των κρατών μελών για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στη σχετική ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στις 7/7/2015 καθώς επίσης και διότι η μερκελική λιτότητα έχει γεμίσει την Ελλάδα με στρατιές ανέργων, με εκατομμύρια φτωχούς, με το ποσοστό ανεργίας να βρίσκεται στο 25,1% και με το ποσοστό ανεργίας των νέων να ανέρχεται στο 50,1%. Επισημαίνω πάντως, ότι διατηρώ ορισμένες επιφυλάξεις σε σχέση με κάποια σημεία της έκθεσης, εκφράζοντας ταυτόχρονα την αντίθεσή μου στις αναφορές της έκθεσης περί ενεργού γήρανσης.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre cette proposition relative aux lignes directrices pour l'emploi révisées chaque année, qui sont symboliques et qui ne mettent qu'au second plan les politiques en faveur de l'emploi. Ces suggestions principalement dans le domaine des réformes sociales tendent à donner bonne conscience à l'UE, qui n'a même pas de compétences dans ce domaine.

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ Si esprime parere favorevole sulla relazione inerente gli orientamenti per le politiche degli Stati membri a favore dell'occupazione.

Per raggiungere tale obiettivo, gli Stati membri devono incoraggiare la partecipazione al mercato del lavoro e rendere l'impiego più attraente, devono migliorare ed assicurare la qualità dei sistemi di istruzione e formazione e la possibilità di un apprendimento permanente.

L'Unione europea deve continuare ad adottare tutte le misure necessarie per attivare in via prioritaria una strategia efficace a favore del pieno inserimento lavorativo.

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. ‒ Ritengo che gli Stati membri, forti del sostegno da parte dell'Unione europea, dovrebbero adoperarsi con l'obiettivo di sviluppare una strategia coordinata e lungimirante a favore dell'occupazione. Quest'ultima dovrebbe mirare alla promozione di una forza lavoro competente, impiegabile nel mercato del lavoro ed in grado di rispondere ai mutamenti economici.

Per tali ragioni ho deciso di sostenere con voto favorevole questa relazione, che traccia le linee guida per la definizione di politiche occupazionali vincenti da parte degli Stati membri dell'Unione europea.

  Marisa Matias (GUE/NGL), por escrito. ‒ Apesar do presente relatório ter melhorado a proposta da Comissão, nomeadamente através das referências a condições de trabalho decentes, ou a salários adequados, ou a uma adequada proteção social (incluindo o salário mínimo), a igualdade no mercado de trabalho, o combate ao trabalho precário, etc, o relatório final foi bastante influenciado pelas alterações propostas pelo PPE e ALDE. A inclusão de referências à promoção do espírito empresarial desde a idade escolar, como forma de combate ao desemprego, ou a ideia de que os Estados-Membros podem converter os subsídios de desemprego em subvenções para o empreendedorismo, ou o empreendedorismo no âmbito dos serviços sociais, são motivos suficientes para me ter abstido.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Trotz einiger guter Vorschläge tendiert der Vorschlag zu einer Zentralisierung von Kompetenzen, die unbedingt Sache der Mitgliedstaaten bleiben müssen. Besonders der Arbeitsmarkt und die Sozialpolitik können nicht einheitlich geregelt werden, sondern unterliegen ausschließlich den Mitgliedstaaten selbst.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ La Commission adresse chaque année des "lignes directrices" aux États sur l'emploi. Cette année, il faut dans la bonne logique néolibérale encore "renforcer la croissance par des réformes structurelles" et "rendre les finances publiques plus viables". Le Parlement apporte certains amendements. Il insiste sur les conditions de travail décentes et la nécessité d'une protection sociale adéquate. Notre groupe a réussi à demander de garantir un revenu minimum à un niveau équivalent à au moins 60 % du revenu médian dans les États membres concernés. Cependant, le rapport propose également de pouvoir convertir les prestations de chômage en subventions de démarrage pour une entreprise! Contre le chômage des jeunes, il propose de renforcer les liens entre l'éducation et le marché du travail "dès le niveau le plus élémentaire".

Je vote contre. Je ne peux valider la mise sous tutelle budgétaire des États par les technocrates de Bruxelles que ce rapport largement amendé par la droite cautionne.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Les lignes directrices pour les politiques de l'emploi sont révisées chaque année et sont censés permettre de coordonner les politiques nationales en matière d'emploi, mais l'Union européenne n'est pas compétente dans ce domaine.

Ces lignes doivent respecter le cadre de la stratégie Europe 2020 et ces orientations politiques. Les principaux objectifs sont l'amélioration de la flexibilité du travail, la simplification et la modernisation de la protection sociale, la réforme de la fiscalité sur le travail, la lutte contre le chômage de longue durée, l'instauration d'un revenu minimum, la réforme de l'enseignement et la formation professionnelle.

Depuis leur mise en place, les marchés du travail ne cessent de se détériorer. Ces lignes directrices sont une façade pour afficher une bonne conscience, mais l'objectif est une réforme sociale, au détriment des emplois et de la protection sociale. J'ai voté contre.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ Votei favoravelmente o projeto de resolução legislativa do Parlamento Europeu sobre a proposta de decisão do Conselho relativa às orientações para as políticas de emprego dos Estados-Membros.

Com o objetivo de assegurar um processo de tomada de decisão mais democrático sobre orientações que afetam os cidadãos e os mercados de trabalho em toda a União, é importante que o Parlamento Europeu e o Conselho analisem em conjunto as orientações para o emprego e as orientações gerais das políticas económicas. Tais orientações devem permitir aos Estados-Membros adotar modelos económicos sustentáveis.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ The current integrated guidelines for the employment policies of the Union’s Member States underpin the overarching Europe 2020 strategy which focuses on investment, structural reform and fiscal responsibility. Parliament’s report also highlights the importance of including regional and local authorities in combating unemployment and quality job creation. The report emphasises the importance of promoting entrepreneurship amongst the Union’s youth as well as the provision of the necessary support to our small and medium enterprises. I have therefore voted in favour of this report.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Le traité sur le fonctionnement de l'Union européenne prévoit que les États membres doivent considérer les politiques économiques et la promotion de l'emploi comme des questions d'intérêt commun et coordonner leur action au sein du Conseil. L'accès à un emploi valorisant pour tous les citoyens de l'Union est une condition sine qua non tant à leur épanouissement en tant qu'individu qu'à un retour d'une croissance intelligente, durable et inclusive. En tant que fédéraliste, je suis intimement convaincu que la coopération poussée des États membres dans un nombre croissant de domaines permettra la relance d'une Europe encore trop souvent la somme de ses intérêts nationaux

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne. ‒ Čo sa týka správy o návrhu rozhodnutia Rady o usmerneniach pre politiky zamestnanosti členských štátov, základné priority sú podľa môjho názoru jednoznačné.

Prvou prioritou všetkých politík zamestnanosti EÚ a členských štátov zostáva odstránenie žalostne vysokej nezamestnanosti predovšetkým v regiónoch. Dať ľudom vhodné zamestnanie je najlepším spôsobom vytvárania hospodárskeho rastu a boja proti chudobe a sociálnemu vylúčeniu.

Som presvedčený, že treba rozvíjať a podporovať rozmanité druhy vytvárania nových pracovných miest pružne reagujúce na meniaci sa dopyt a ponuku vrátane zvyšovania investícií zameraných najmä na rozvoj malých a stredných podnikov, mikropodnikov a taktiež rodinných podnikov.

Druhou prioritou je zabezpečiť, aby mzdy vo všetkých členských štátoch prinášali primeraný príjem na obživu a dôstojný život. Z dlhodobého hľadiska treba postupne smerovať k znižovaniu často neopodstatnených, ale markantných rozdielov medzi členskými štátmi.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Aujourd'hui, le Parlement a donné son accord à une décision du Conseil relative aux lignes directrices pour les politiques de l'emploi des États membres en 2015. Au nombre de 8, les lignes directrices proposées par la Commission comprennent notamment la stimulation de l'investissement, l'élimination des entraves à l'emploi ou encore la stimulation de la demande et l'amélioration de l'offre d'emplois. L'accent est également mis sur la lutte contre la pauvreté et la promotion de l'égalité des chances. Les États membres sont appelés à assurer un meilleur accès des femmes au marché du travail, favoriser l'entreprenariat des jeunes et lutter contre les discriminations sur le marché du travail, notamment les discriminations à l'encontre des personnes souffrant d'un handicap ou des travailleurs âgés. Le texte adopté souligne également l'importance de l'enseignement et de la prévention du décrochage scolaire ainsi que des programmes de formation pour adultes. Il est crucial d'améliorer la correspondance entre la demande et l'offre d'emplois afin d'optimiser le fonctionnement du marché du travail. L'emploi, la lutte contre la pauvreté et l'éducation sont des politiquement intrinsèquement liées qui doivent être envisagées et mises en œuvre ensemble.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ In general, I fully support the Report on the Guidelines for the employment policies of the Member States, which underpins the Europe 2020 strategy within the context of the new approach to economic policy and supporting the achievement of smart, sustainable and inclusive growth. The report refers to areas which are of particular importance for me, such as investment, growth, barriers to growth and jobs, sustainability of public finances, demand for labour, skills, functioning of the labour markets, poverty and equal opportunities. Even if this is a very positive report and I voted in favour, I could not support certain paragraphs which in my opinion impinge negatively on the policy areas that fall strictly under Member State competence.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az előterjesztés az Európai Parlament azon módosító indítványairól szól, amelyeket a Bizottságnak a Tanácshoz intézett, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatra irányuló javaslatához kíván benyújtani, és amelyek mellett a javaslatot jóváhagyja. Az előterjesztést támogattam.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Subscrevo que os Estados—Membros e a União devem empenhar-se em desenvolver uma estratégia eficaz e coordenada em matéria de emprego, destinada a contrariar os efeitos graves do desemprego, em promover uma mão-de-obra qualificada, formada e adaptável, bem como mercados de trabalho capazes de reagir à evolução económica, social e ambiental, tendo em vista alcançar os objetivos de pleno emprego e de progresso social enunciados no artigo 3.º do Tratado da União Europeia.

Defendo que devem ser desenvolvidos esforços especiais para aumentar o emprego dos trabalhadores com níveis muito baixos de escolaridade ou de competências e dos que não são capazes de ter formação ou adquirir competências rapidamente, bem como para reduzir o crescente desemprego de larga escala e de longa duração, com particular atenção às regiões que estão mais atrasadas.

Voto favoravelmente o presente relatório pois considero fundamental que a promoção do emprego seja definida como uma prioridade estratégica, um mercado de trabalho inclusivo e integrado, bem como condições de trabalho dignas em toda a União, incluindo salários adequados resultantes de negociações coletivas.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. – Ce rapport est parfaitement inutile à plus d'un titre. Premièrement, parce que le Parlement européen n'est que consulté et qu'il revient en réalité à la Commission de proposer les lignes directrices, puis au conseil de les approuver. Deuxièmement, parce que l'UE n'a, en principe, aucune compétence dans le domaine de l'emploi. Mais, comme toujours, l'UE trouve les moyens de s'immiscer dans la souveraineté des États membres, notamment par le truchement des grandes orientations de politique économique (les "recommandations"). En effet, dans le cadre du semestre européen, la Commission sermonne les États jugés comme peu vertueux et exige des réformes structurelles, telles que la flexibilisation du marché du travail, la "modernisation de la protection sociale" (ce qui, en langage technocratique, signifie: abaisser la protection sociale) etc. Cependant, depuis la mise en place de ces lignes directrices en 2010, les marchés du travail ne cessent de se détériorer. Et pour cause: même le service de recherche du FMI tire la sonnette d'alarme: les fameuses réformes de flexibilisation du marché du travail ont, en temps de crise ou de cycle économique bas, un impact négatif sur la croissance et donc l'emploi! J'ai donc voté contre.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ There has been a cost of living crisis in the UK and throughout Europe. Too many people find themselves stuck on zero hour contracts or in precarious work. Labour wants to see wage growth and the protection of workers’ rights which this report achieves. That is why today I voted in favour of the report on guidelines for employment policies of the Member States which will support the achievement of sustainable growth and quality job creation.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte relatif aux nouvelles lignes directrices pour les politiques d'emploi des États membres de l'UE. Proposées par la Commission et approuvées par le Conseil, elles nécessitent l'accord du Parlement européen. Parmi les priorités et les objectifs communs importants figurent notamment la prévention du décrochage scolaire, la promotion de l'entrepreneuriat chez les jeunes, la meilleure concordance entre l'éducation et la formation avec les besoins du marché du travail, la mobilité, la mise en œuvre de la garantie pour la jeunesse et l'utilisation effective du FSE pour lutter contre la pauvreté et l'exclusion sociale.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ La crisi economica e finanziaria ha rivelato le gravi carenze esistenti nelle economie degli Stati membri e nei meccanismi di coordinamento a livello UE. Ha sottolineato, altresì, la stretta interdipendenza fra le economie e i mercati del lavoro degli Stati membri. Abbiamo dato il nostro voto favorevole a questa relazione che ha lo scopo di contribuire alla definizione dei prossimi orientamenti per le politiche europee a favore dell'occupazione.

Portare l'Unione europea in uno stato di crescita forte, sostenibile e inclusiva e di creazione di posti di lavoro, eliminando quindi le grandi sacche di disoccupazione che si riscontrano in talune zone del suo territorio, è la sfida più importante da affrontare attualmente. Ciò richiede un'azione politica determinata, coordinata, ambiziosa ma soprattutto efficace, a livello sia di Unione sia nazionale, in linea con le disposizioni del Trattato e della governance economica dell'Unione. Tali azioni dovrebbero comprendere il rilancio degli investimenti, soprattutto quelli che mirano allo sviluppo delle piccole e medie imprese, delle micro imprese, delle start up innovative e delle aziende che promuovono la ricerca e l'innovazione tecnologica.

Il nostro obiettivo finale dovrà essere la creazione di un mercato del lavoro più inclusivo, basato sui diritti ed accompagnato da un'adeguata protezione sociale.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Az Eures adatbázis jó ötlet volt, valós lehetőség a munkanélküliség csökkentésére, különösen a 25 év alatti fiatalokat illetően. Szembe kell nézni viszont a ténnyel, hogy számos tagállamban a munkanélküliségi arány jócskán meghaladja az EU-s 9,7%-es átlagot, s a helyzet a krízis beállta óta egyre nehezebb. A probléma gyökere sokszor a képesítetlenségben rejlik. Egyszerűen nincs összhangban az oktatási rendszerünk a piac igényeivel. Megoldást jelenthetne a duális képzés további propagációja. Ezáltal elérhetnénk, hogy a fiatalok és a munkaadók valóban egymásra találjanak.

Ezenkívül nagyon fontosnak tartom, hogy támogassuk a kis- és középvállalkozásokat. Ne büntessük őket azért, ha munkahelyet teremtenek! Szlovákiában például az a helyzet, hogy sok magánvállalkozó csak nem hivatalosan alkalmazza alkalmazottait, vagy nem szeretne nekik magasabb fizetést adni, mint a minimálbér, pont a nagy, a bérekhez kötött adó és szociális biztosítási, valamint kötelező egészségügyi biztosítási terhek megléte miatt. Úgy gondolom, hogy ez hatalmas gond, és kihívás lehetne számunkra ezt a témát szintén felkarolni.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report so that Member States and the Union can work together towards developing an effective and coordinated strategy for employment.

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. ‒ I abstained on this report on Guidelines for employment policies of Member States.

This report is certainly an improvement on the Commission proposal on this topic but it also includes several problematic elements that promote business interests at the expense of labour rights.

The Commission proposal focused on reforming education systems in order to match skills with the demand of the labour market, modernising social security systems, reforming pension systems including linking retirement age to life expectancy, and shifting the tax burden from labour to other sources of taxation.

The Agea report improved on this significantly by including references to decent working conditions and adequate wages, labour standards, adequate social protection, among other things. The report also widened the scope of the report to challenging poverty.

I was in favour of many elements of the report. However, there were also several aspects of the report I had problems with, including removing important regulations for business, the promotion of entrepreneurship in the social care sector and skewing Member States’ education systems to meet the needs of the labour market. I have serious concerns about these aspects of the report, which is why I abstained.

  Norica Nicolai (ALDE), in writing. ‒ As unemployment is one of the major risks for the prosperity of our economies and social systems, I strongly supported this resolution. The amendments found within should act as a basis for legislative and financial reforms in Member States, in particular towards creating more vocational and skill training resources available to unemployed citizens. Education is key, as well as public-private partnerships which can contribute to active job creation and market growth.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Wirtschafts- und Beschäftigungspolitik ist primär Sache der Mitgliedstaaten. Da der vorliegende Bericht einen weiteren Schritt hin zur Einebnung von Länderkompetenzen darstellt, habe ich gegen ihn gestimmt.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin ettepanekut võtta vastu nõukogu otsus liikmesriikide tööhõivepoliitika suuniste kohta. 2015. aasta jaanuaris oli Euroopa Liidus 23 815 000 töötut. Euroopa Liit vajab tõhusat ja kooskõlastatud tööhõivestrateegiat, mille kavandamisel lähtutakse töötuse tõsiste tagajärgede kõrvaldamisest. Liikmesriigid peaksid käsitlema oma majanduspoliitikat koos sotsiaalpoliitikaga. Erilisi jõupingutusi tuleks teha selleks, et suurendada tööhõivet väga madala haridustaseme või kvalifikatsiooniga töötajate seas.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho deciso di esprimere il mio voto favorevole riguardo gli orientamenti per le politiche degli Stati membri a favore dell'occupazione in quanto ritengo che tutti gli Stati comunitari debbano aprire gli occhi soprattutto sul fatto che alcuni Paesi sono rimasti sensibilmente segnati dalla crisi che ha colpito l'Europa, e che questo è il motivo per cui non sono stati raggiunti ancora gli obiettivi della strategia Europa 2020.

  Alojz Peterle (PPE), pisno. ‒ Podprl sem resolucijo o smernicah za politike zaposlovanja držav članic, ki poziva k razvoju učinkovite in usklajene strategije zaposlovanja, zasnovane za boj proti posledicam brezposelnosti, za spodbujanje kvalificiranih, usposobljenih in prilagodljivih delavcev ter trgov dela, hitro prilagodljivih na spremembe. Za dosego cilja polne zaposlenosti in socialnega napredka je potrebno prilagoditi tudi izobraževalne sisteme, zlasti pa spodbuditi usposabljanja na področju tehničnih in naravoslovnih znanj.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Ekonomska politika i politika zapošljavanja je pitanje koje države članice trebaju gledati kao pitanje od zajedničkog interesa. Stoga su smjernice za te dvije politike predstavljene zajedno u „integriranom paketu” 2010. godine kao dvije različite, ali međusobno isprepletene politike.

Ove smjernice podupiru strategiju Europa 2020. jer se temelje na ulaganjima i fiskalnim odgovornostima. Najbitnije jest postizanje ciljeva europske ekonomske politike kako bi se ostvario i održavao konstantni rast što je od velike važnosti za svaku od država članica Europske unije. Svako poticanje ulaganja i provedba reformi može dovesti do ostvarivanja tog cilja, kao i jačanje tržišta rada i veća ponuda poslova. Smatram da je prvenstveno potrebno povećati upravo ponudu poslova kako bi stanovnici Europske unije dobili priliku raditi i usavršavati svoje vještine te postali konkurentni na tržištu rada.

Promicanje jednakih mogućnosti i osiguravanje poštenog zapošljavanja pridonosi ostvarivanju ciljeva, ali i stvaranju realnog tržišta koje uključuje borbu protiv siromaštva unutar smjernica, što smatram da je bitni segment u aspektu zapošljavanja država članica.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport est parfaitement inutile à plus d'un titre. Premièrement, parce que le Parlement européen n'est que consulté et qu'il revient en réalité à la Commission de proposer les lignes directrices, puis au Conseil de les approuver. Deuxièmement, parce que l'UE n'a, en principe, aucune compétence dans le domaine de l'emploi. Mais, comme toujours, l'UE trouve les moyens de s'immiscer dans la souveraineté des États membres, notamment par le truchement des grandes orientations de politique économique (les "recommandations"). En effet, dans le cadre du semestre européen, la Commission sermonne les États jugés comme peu vertueux et exige des réformes structurelles, telles que la flexibilisation du marché du travail, la "modernisation de la protection sociale" (ce qui, en langage technocratique, signifie: abaisser la protection sociale), etc. Cependant, depuis la mise en place de ces lignes directrices en 2010, les marchés du travail ne cessent de se détériorer. Et pour cause, car même le service de recherche du FMI tire la sonnette d'alarme: les fameuses réformes de flexibilisation du marché du travail ont, en temps de crise ou de cycle économique bas, un impact négatif sur la croissance et donc l'emploi! J'ai donc voté contre.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Unija mora suzbijati socijalnu isključenost, sve oblike siromaštva i diskriminaciju, osiguravati jednak pristup temeljnim pravima te promicati socijalnu pravdu i zaštitu.

Stoga, podržavam prijedlog izvjestiteljice kojim bi Europski parlament i Vijeće smjernicama za zapošljavanje i općim smjernicama ekonomskih politika osigurali demokratičnije donošenje odluka koje utječu na građane i tržišta rada u Uniji. Integrirane smjernice državama članicama moraju na prvom mjestu omogućiti donošenje održivih i integriranih gospodarskih modela na razini Unije te na nacionalnoj i lokalnoj razini.

Države članice, uzimajući u obzir nacionalne prakse povezane s odgovornošću poslodavaca i radnika, trebaju promicanje zapošljavanja smatrati jednim od prioriteta i pitanjem od zajedničkog interesa i u okviru Vijeća usklađivati svoje djelovanje u tom pogledu. Unija bi te napore trebala popratiti prijedlozima politika kako bi se ostvarili ciljevi iz Ugovora te kako bi se zajamčilo uključivo i integrirano tržište rada kao i zadovoljavajući radni uvjeti u Uniji, uključujući odgovarajuću plaću, a koji bi se omogućili kolektivnim pregovaranjem.

Hrvatska je pozornost usmjerila prema ljudskom kapitalu te su primijećeni pozitivni koraci u oporavku njene ekonomije. U prvom tromjesečju ove godine prosječan broj zaposlenih osoba iznosio je 1,543 milijuna što je gotovo 9 tisuća manje u odnosu na prethodno tromjesečje (-0,6%), dok je na godišnjoj razini zabilježen porast broja zaposlenih za 34 tisuće (+2,2%).

  Andrej Plenković (PPE), napisan. ‒ Podržavam Izvješće izvjestiteljice Ageae o prijedlogu odluke Vijeća o smjernicama za politike zapošljavanja država članica. Iz Ugovora o funkcioniranju Europske unije proizlazi kako Vijeće treba donijeti opće smjernice ekonomskih politika (članak 121.) i smjernice za zapošljavanje (članak 148.) pri čemu se izričito navodi da potonje moraju biti u skladu sa smjernicama ekonomskih politika. Sukladno tome donesene su smjernice za zapošljavanje. Tim se smjernicama nastoji poduprijeti strategija Europa 2020. u kontekstu novog pristupa donošenju ekonomskih politika koji se temelji na ulaganju, strukturnim reformama i fiskalnoj odgovornosti.

Integriranim se smjernicama istodobno treba poduprijeti ostvarenje pametnog, održivog i uključivog rasta te ciljeva Europskog semestra za usklađivanje ekonomskih politika. Te smjernice su: poticanje ulaganja, povećanje rasta provedbom strukturnih reformi, uklanjanje glavnih prepreka rastu i stvaranju radnih mjesta na razini EU-a, povećanje održivosti javnih financija i njihova pogodovanja rastu, povećanje potražnje za radnom snagom, povećanje ponude radne snage i radnih vještina, poboljšanje funkcioniranja tržišta rada te osiguravanje pravednosti, suzbijanje siromaštva i promicanje jednakih mogućnosti.

  Marek Plura (PPE), na piśmie. ‒ Głosowałem za przyjęciem sprawozdania przygotowanego przez posłankę Laurę Ageę, gdyż uważam, że to dobry i rzeczowy dokument. W pełni zgadzam się ze sprawozdawczynią, że polityka państw członkowskich zarówno na poziomie centralnym, regionalnym, jak i lokalnym powinna sprzyjać powstawaniu miejsc pracy poprzez znoszenie barier biurokratycznych, promowanie oraz kształcenie zdolności przedsiębiorczych wśród młodych osób, rozwój mikro i małych przedsiębiorstw oraz promowanie zatrudnienia w białym i zielonym sektorze oraz niebieskiej gospodarce.

Jestem również przekonany, że realizacja polityk zmierzających do wyrównywania szans osób z grup defaworyzowanych, w szczególności dzieci i młodzieży z rodzin dotkniętych ubóstwem, bezrobotnych, imigrantów oraz osób z niepełnosprawnościami jest społecznie opłacalna oraz prowadzi do wzrostu poziomu zatrudnienia tych grup społeczeństwa.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Evropský parlament schválil v rámci konzultačního procesu pozměňovací návrhy k textu návrhu rozhodnutí Rady o hlavních směrech politik zaměstnanosti členských států. Pozměnil tak původní návrh Evropské komise ve snaze učinit jej ještě efektivnější, a to zejména posílením sociální a environmentální dimenze textu. Považuji za nezbytné s ohledem na míru nezaměstnanosti v EU a rostoucí počet lidí, kteří žijí v chudobě (dnes dle odhadů hovoříme o cca 20 milionech osob), stanovit spolehlivé ukazatele chudoby a nadále bojovat proti všem formám chudoby a diskriminace, a to s důrazem na extrémní chudobu. Vzájemná provázanost ekonomik a trhů práce členských států je faktem napříč celou EU, a proto požadujeme rozhodná, koordinovaná, ambiciózní a účinná politická opatření jak na úrovni Unie, tak na vnitrostátní úrovni. Je v tomto ohledu potřeba posílit investice, zejména zaměřené na rozvoj malých a středních podniků, mikropodniků, inovativních startupů a podniků, jež podporují zelenou zaměstnanost.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Ritengo che le principali priorità dell'azione politica dell'Unione europea debbano essere il contrasto alla disoccupazione e la creazione di posti di lavoro. In particolare sono milioni i giovani europei che si trovano a dover fronteggiare una situazione di assenza di prospettive lavorative. Pertanto serve un'azione tempestiva da parte dei vari Stati nazionali, i quali dovrebbero uniformarsi ad orientamenti comuni. Il TFUE stabilisce, infatti, che gli Stati membri considerino le loro politiche economiche e la promozione dell'occupazione una questione di interesse comune e coordinino la loro azione in sede di Consiglio.

L'attuale serie di "orientamenti integrati" va a sostegno della strategia Europa 2020 e si inserisce nel quadro del nuovo approccio alla politica economica. Auspico che questi ultimi possano fornire un terreno comune sul quale operare per vincere la lotta alla disoccupazione. Premesso ciò, ho ritenuto di votare a favore di questa relazione.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ En janvier 2015, selon Eurostat, le nombre de chômeurs dans l'Union s'élevait à 23 815 000, et à 18 059 000 dans la zone euro. Ces chiffres sont alarmants et l'Union doit collaborer avec les États membres, en respectant le principe de subsidiarité, afin d'essayer d'inverser cette tendance. Dans ce contexte, la Commission a publié de nouvelles lignes directrices pour les politiques de l'emploi des États membres. Les députés européens ont adopté ce texte et ont souhaité insister sur les points suivants: lutte efficace contre le chômage, soutenir la formation professionnelle et la réinsertion des travailleurs via la formation, proposer des mesures sur le long terme. J'ai voté en faveur de ce texte et j'insiste sur l'importance de réduire de façon durable le chômage des jeunes dans l'Union.

  Sofia Ribeiro (PPE), por escrito. ‒ Votei favoravelmente o projeto de resolução legislativa do Parlamento Europeu sobre a proposta de decisão do Conselho relativa às orientações para as políticas de emprego dos Estados-Membros, que juntamente com as Orientações para as políticas económicas, já adotadas em julho, constituem as Orientações Integradas, que representam o principal instrumento da Estratégia Europa 2020, para o emprego e para um crescimento inteligente, sustentável e inclusivo.

  Frédérique Ries (ALDE), par écrit. ‒ Chaque année à la même époque, depuis 2005, les lignes directrices pour les politiques de l'emploi des États membres sont proposées par la Commission et approuvées par le Conseil. 2015 ne fait pas exception à la règle et chaque capitale a reçu un avis présentant une vue d'ensemble des politiques nationales de l'emploi ainsi que les objectifs communs à atteindre.

Certains États membres, comme la Belgique dirigée par le gouvernement de Charles Michel s'en sortent bien, une tendance confirmée par l'OCDE qui a précisé dans son rapport "OCDE360" que "la Belgique réalise de belles performances, notamment avec un produit intérieur brut au-dessus de la moyenne, ce qui est important pour le bien-être". D'autres États membres, et il ne s'agit pas seulement de la Grèce, ont du mal à engager les réformes structurelles pourtant nécessaires à la relance de la croissance et à la baisse concomitante du chômage: près de 24 millions de chômeurs dans l'Union en janvier 2015, dont 18 millions dans la seule zone euro. C'est indigne de la société européenne. Tous les efforts dans les années à venir doivent tendre vers un seul objectif: l'accès ou le retour à l'emploi des citoyens en âge de travailler.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ Este é um relatório que visa coordenar as políticas económicas e de emprego entre os Estados-Membros e o Conselho de forma a alcançar os objetivos da Estratégia Europa 2020. Bem sei que, em tempos de crise e de divergências entre Estados-Membros, estes parecem ser objetivos que estão cada vez mais distantes. Todavia, devemos continuar a trabalhar para os alcançar, reiterando a importância do investimento, das reformas estruturais e da responsabilidade fiscal, mas também do crescimento inteligente, sustentável e inclusivo, de salários e pensões justos e da maior atenção às desigualdades. Só uma política de emprego responsável levará ao progresso social da UE.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ Con más de 121 millones de personas en riesgo de pobreza y más de 7 millones de empleos perdidos desde el inicio de la crisis, estas directrices deben seguir indicando cómo avanzar hacia los objetivos de empleo, educación y de inclusión social para cumplir la Estrategia Europa 2020.

Por eso he votado a favor de este informe: porque subraya que debemos mejorar la demanda agregada y pide claramente que la UE haga frente al grave problema del aumento de las desigualdades, así como que se invierta en empleo de calidad y que se garanticen salarios dignos; porque llama a los Estados a establecer unas normas mínimas de protección social con medidas como una renta mínima garantizada. También manda un mensaje claro a los Estados miembros y a la Unión: que reequilibremos la gobernanza económica hacia su dimensión social para alcanzar los objetivos de pleno empleo y progreso social.

La recuperación debe llegar a todos y cada uno de los rincones de Europa, a todos y cada uno de los ciudadanos. La prueba del desarrollo de una sociedad no es que sea capaz de aumentar la riqueza de los que más tienen, sino que proporcione lo suficiente a los que tienen demasiado poco.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Les lignes directrices pour l'emploi ont été adoptées pour la 1ère fois en 2010 dans le but de soutenir la stratégie Europe 2020. Si ces lignes directrices sont restées stables entre 2010 et 2014, la Commission a proposé une série de nouvelles lignes directrices pour 2015 pour les politiques de l'emploi des États membres. Ces nouvelles lignes directrices doivent contribuer à l'obtention d'une croissance intelligente, durable et inclusive.

En votant en faveur du rapport sur les lignes directrices pour les politiques de l'emploi des États membres, le Parlement européen demande à l'Union européenne de soutenir la création d'emplois de qualité. En tant que partisan d'une économie de marché socialement régulée, je plaide en faveur d'une diminution des emplois précaires, du sous-emploi, du travail non déclaré et des contrats zéro heure. À travers ce rapport, le Parlement européen recommande également aux États membres, conformément aux pratiques nationales, de mettre en œuvre un salaire minimum proportionnel à la situation socio—économique du pays. Il s'agit en effet d'une mesure envisageable pour lutter contre la pauvreté. Voici entre autres ce qui explique mon vote favorable à ce rapport.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ O Tratado sobre o Funcionamento da União Europeia estabelece que os Estados-Membros devem considerar as suas políticas económicas e a promoção do emprego como questões de interesse comum e coordenar a sua ação nestes domínios no âmbito do Conselho.

As orientações, quer económicas, quer de emprego, foram pela primeira vez adotadas em conjunto (como «pacote integrado») em 2010, como base da estratégia Europa 2020. No entanto, ao contrário das orientações económicas, as orientações para o emprego têm de ser reformuladas todos os anos.

Elas definem o âmbito e a orientação da coordenação das políticas dos Estados—Membros e constituem também a base de recomendações específicas por país nos respetivos domínios.

As atuais orientações integradas devem servir de fundamento à estratégia Europa 2020, no contexto da nova abordagem da conceção de políticas económicas assentes no investimento, nas reformas estruturais e na responsabilidade em matéria orçamental.

Ao mesmo tempo, devem contribuir para um crescimento inteligente, sustentável e inclusivo, bem como para a consecução dos objetivos do Semestre Europeu de coordenação das políticas económicas.

Tendo em conta que as oito orientações constantes do relatório vão ao encontro dos pressupostos elencados supra, votei de forma favorável.

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione presentata dall'on. Agea sulla proposta di decisione del Consiglio sugli orientamenti per le politiche degli Stati membri a favore dell'occupazione.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Nos hemos abstenido en la votación. Si bien las referencias a «sistemas educativos adaptados a las necesidades del mercado laboral», «fomentar el espíritu empresarial —también desde la edad escolar— como solución al desempleo», «fomentar que los Estados miembros puedan convertir las prestaciones por desempleo en subvenciones para emprender negocios» o «el emprendimiento en el sector de los servicios sociales» hacen imposible nuestro voto a favor, la ponente ha realizado un loable esfuerzo de conciliación en su informe, que supone una mejora sustancial del texto de la Comisión. Se hace referencia a condiciones de trabajo dignas, salarios adecuados y negociación colectiva; una protección social adecuada, incluido un ingreso mínimo garantizado; la igualdad en el mercado laboral, incluido el cuidado infantil asequible y de calidad; la reducción de la segmentación del mercado laboral, abordando el empleo precario, la subcontratación y el trabajo no declarado; la lucha contra la pobreza y la exclusión; y medidas de apoyo a la seguridad social. Además, desvincula la edad de jubilación de la esperanza de vida y menciona la movilidad laboral como derecho fundamental y de libre elección. Estos aspectos son requisitos necesarios para cualquier orientación de empleo destinada a los Estados miembros y unas directrices imprescindibles para cualquier política de empleo.

  Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe debido a que, pese a plantear importantes prioridades en el ámbito del empleo a escala de la Unión Europea, no propone una verdadera acción política contra las políticas neoliberales de austeridad y, por tanto, no proporciona una verdadera solución al problema del desempleo. Este informe recoge multitud de puntos positivos que deben ser contemplados en las políticas de empleo de la Unión Europea, pero el principal problema es que las políticas neoliberales suponen un freno a la actividad económica en un momento de recesión global. Resulta necesario poner fin a la austeridad de la Comisión Europea e impulsar la economía a través del sector público, dado que es el sector privado el que ha hundido la calidad de vida de los europeos.

  Czesław Adam Siekierski (PPE), na piśmie. ‒ Według danych Eurostatu na rok 2015 liczba bezrobotnych w UE wynosi 23 815 000, z czego ponad 18 mln pochodzi ze strefy euro. Powinny zostać podjęte starania w celu opracowania wskaźników ubóstwa bezwzględnego oraz walki z ubóstwem i wykluczeniem społecznym. W tym kontekście istotne jest również uwzględnienie roli oraz problemów szkolnictwa. Państwa członkowskie powinny podejmować wspólnie działania dotyczące zwalczania skutków bezrobocia, wspierać szkolenie pracowników związanych z naukami ścisłymi i zatrudnienie pracowników niżej wykwalifikowanych, jak również otwarty rynek pracy UE.

Przy tworzeniu polityk mających wpływ na rynek zatrudnienia w UE należy pamiętać o ochronie przychodów, gwarancjach socjalnych i zgodności z prawem pracy. Istotne jest również działanie na rzecz uczynienia unijnego rynku pracy bardziej atrakcyjnym, celem stymulacji aktywności obywateli należących do różnych grup wiekowych. Istnieje też potrzeba zwalczania społecznych skutków bezrobocia przez zbieranie wiarygodnych danych dotyczących ubóstwa bezwzględnego, systemów opieki społecznej oraz usuwania barier administracyjnych.

Na szczególną uwagę z naszej strony zasługują działania mające na względzie dostęp do wysokiej jakości edukacji oraz dążenie do likwidacji słabości w systemach szkolnictwa oraz zapewnienie odpowiedniego wyszkolenia jak największej liczbie osób. Bezwzględnie należy również zwalczać wszelkie działania skutkujące dyskryminacją na rynku pracy.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ Labour MEPs today voted for action on abusive zero-hour contracts that offer no job security and prevent employees from being able to financially plan for their future or apply for a mortgage.

Five million people in the UK are in low paid jobs, often on zero-hour contracts or in precarious work. Today’s report recognises and attempts to tackle these problems. The EU gets it. But does Cameron’s Tory government?

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Pri hlasovaní som sa zdržal. Napriek tomu, že v správe sa objavili pozitívne aspekty, ako napríklad znižovanie byrokratickej záťaže pre malé a stredné podniky, správa neprináša nové riešenia na znižovanie vysokej nezamestnanosti v EÚ, predovšetkým mladých ľudí. Spomína len viaceré existujúce opatrenia. Problematicky vnímam v dokumente rodovú ideológiu v podobe povinnosti zabezpečenia rodovej rovnosti vrátane plošného rovnakého odmeňovania mužov a žien.

  Csaba Sógor (PPE), in writing. ‒ As the Greek crisis demonstrates so well, economic policies of Member States are indeed a matter of common concern and now, more than ever, there is a strong need for intra-EU policy coordination.

Also, beside the common fiscal and macro-structural policy measures that are already well established in the EU legal framework, social and employment measures must be given similar emphasis. Therefore I am hopeful that the streamlining of the European Semester process, including the Annual Growth Survey and the Joint Employment Report, will see improved results in these areas.

In particular, I am glad to see that education concerns were given strong emphasis in the last Commission reports, as I believe that well designed and flexible education systems are essential in solving long-term structural unemployment and labour market mismatches – just as intelligent traineeship, vocational training and start-up support for youngsters help in fighting the youth unemployment plaguing Europe today.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Der Agea-Bericht macht eine Reihe von Vorschlägen für die Arbeitsmarktpolitik der Mitgliedstaaten im Rahmen des Europäischen Semesters. Es gibt einige positive Signale wie beispielsweise Änderungsantrag 10, der der EU die Befugnis zur Schaffung eines unionsweiten Mindestlohnes abspricht, oder Änderungsantrag 21, der einen Bürokratieabbau für KMU vorschlägt. Leider finden sich in dem Bericht auch viele Ansätze für Zentralisierung und Kollektivierung. Unter anderem werden eine Vereinheitlichung der Sozialpolitik und eine Ausweitung der Flächentarife gefordert, aber an anderer Stelle auch asymmetrische Schocks durch die Wirtschaftskrise beklagt. In einer Währungsunion kann aber nur Arbeitsmarktflexibilität den fehlenden Abwertungsmechanismus der Währung ersetzen. Die Vorschläge bergen folglich das Risiko, dass die Arbeitsmärkte inflexibler werden und Schocks heftiger. Aus diesem Grunde ist das Papier nicht zielführend.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Podporujem rozhodnutie, na základe ktorého zostáva rozhodovanie o daňových a sociálnych veciach na úrovni členských štátov a zachováva sa tak princíp subsidiarity.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Podržavam Izvješće o prijedlogu odluke Vijeća o smjernicama politika zapošljavanja država članica jer države članice i Europska unija moraju imati osmišljene strategije u borbi protiv nezaposlenosti i njihovih posljedica. Posebno se teži ostvarivanju pune zaposlenosti i društvenom napretku te promicanju osposobljavanja u sektoru znanosti, tehnologije, inženjerstva i matematike. Osim toga, potrebno je i povećati zapošljavanje radnika s niskom razinom obrazovanja, kao i onih koji ne mogu brzo završiti obrazovanje i steći vještine. Potrebno je posebno suzbiti sve oblike siromaštva, stoga bi države članice trebale i svoje socijalne politike usklađivati u okviru Vijeća. Republika Hrvatska, iz koje dolazim, također se bori s problemom nezaposlenosti, posebno mladih, zbog čega je važno što prije početi provoditi mjere koje će to promijeniti.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Podržavam ovaj prijedlog odluke Vijeća o smjernicama politike zapošljavanja država članica zato jer se ovom odlukom Vijeća potiče smanjenje nezaposlenosti koje je neophodno kako bismo izašli iz gospodarske krize te povećali gospodarski rast. EU se treba zalagati za integrirano tržište rada, a posebno za zadovoljavajuće radne uvjete. Također, ovom Odlukom znatno bi se smanjilo siromaštvo te cjelokupno i dugoročno popravila slika gospodarstva EU-a.

Ova Odluka potaknula bi i povećala zapošljavanje radnika s nižom stručnom spremom. Odluka propisuje planove za zapošljavanje mladih obrazovanih ljudi kako bi se mogli uključiti u tržište rada. Ostali ciljevi Odluke su, između ostaloga, suzbijanje diskrimnacije na tržištu rada pogotovo u odnosu na ljude u starijoj životnoj dobi, žene, osobe s posebnim potrebama, stranci te suočavanje s problemima kao što su neprijavljeni rad, ugovor bez radnog vremena itd. Ovakvim izmjenama stvara se pozitivan utjecaj na gospodarski rast i razvoj EU-a, smanjenje nezaposlenosti te se potiče zapošljavanje kako starijih tako i mladih ljudi.

  Richard Sulík (ECR), písomne. ‒ Zásadne nesúhlasím s predloženým návrhom. Centralizácia pracovného práva na úrovni Európskej únie je zaručeným spôsobom, ako znížiť už tak nízku zamestnanosť a konkurencieschopnosť EÚ.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o smernicah za politike zaposlovanja držav članic. Prvič po letu 2010 bodo revidirane smernice za politike zaposlovanja. V zadnjih letih smo zaradi gospodarske krize priča veliki brezposelnosti, zlasti med mladimi, ter čedalje večji revščini. To so pomembne teme, ki se jim moramo posvetiti. Pozdravljam prednostne naloge Komisije, ki so po mojem mnenju pravilno zastavljene: odpiranje novih delovnih mest s strukturnimi reformami in odgovorno finančno politiko. Spodbujati moramo podjetništvo med mladimi, mobilnost mladih znotraj Evropske unije ter izboljšati prehod iz šole v zaposlitev.

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI), γραπτώς. ‒ Η έκθεση αυτή έχει πολλά θετικά στοιχεία και βήματα προς τη σωστή κατεύθυνση. Δυστυχώς δεν ξεφεύγει από το πλαίσιο των πολιτικών λιτότητας και της λογικής που δημιούργησε εξαρχής το πρόβλημα.

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ A tagállamokra vonatkozóan minden évben az Európai Bizottság elkészíti, az Európai Tanács pedig (EPSCO-ülés keretében) megvitatja az ún. foglalkoztatáspolitikai irányelveket. Amióta a közfoglalkoztatási rendszer elindult Magyarországon, azt az Európai Bizottság folyamatosan kritizálta, holott az örökség ezen a téren különösen súlyos, ugyanakkor az EU legfejlettebb országaiban (pl. Dánia, Luxemburg) is drámaian nőtt az alacsonyan képzett, munka nélkül lévő emberek száma, amit már rövid távon is kezelni kell és ezt ismerte fel ebben a jelentésében az Európai Parlament is. Méghozzá úgy, hogy munkát kell biztosítani számukra annak érdekében, hogy minél többen dolgozzanak és javuljon a foglalkoztatás helyzete is. Magyarország immáron Európa élvonalába tartozik a munkanélküliség csökkentése terén, amit már egyre többen ismernek el. A Kósa Ádám által benyújtott módosító indítvány is erre hívta fel a figyelmet, amit a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság is támogatott, így a szavazatommal én is támogattam a jelentést végső formájában.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a jelentést, mert hasznos foglalkoztatáspolitikai javaslatokkal él az Európai Bizottság és az Európai Tanács felé. A jelentés kiemeli, hogy a különböző ágazatok területén folyó képzéseket EU-s szinten kell összehangolni és közös stratégiát kell kialakítani. Egyetértek azzal, hogy az Uniónak politikai javaslatokkal kell kísérnie ezen erőfeszítéseket a Szerződés célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, valamint befogadó, integrált munkaerőpiac és tisztességes munkakörülmények – többek között kollektív tárgyalásokon elért megfelelő bérezés – biztosítása céljából Unió-szerte. A jelentés megállapítja, hogy legalább 20 millió embert kell kimenteni a szegénység és a kirekesztettség veszélyéből – ezért még ma is szükségesnek tűnik a számos uniós polgár által megélt mélyszegénység körülményeire vonatkozó biztos mutatók megállapítása. Úgy vélem, hogy fontos ilyen mutatókkal rendelkeznünk, és sajnálattal állapítom meg, hogy Magyarország kormánya épp ezzel ellentétes irányba haladva, megtagadja a szegénységben élők helyzetét tükröző mutatók mérését.

Osztom azt a véleményt, mely szerint az EU egyik legfontosabb feladata, hogy tisztességes szociális védelemre épülő, befogadóbb, jogokon alapuló munkaerőpiacot hozzon létre. Továbbá fontosnak tartom megjegyezni, hogy a mélyszegénység és a társadalmi kirekesztettség leküzdése érdekében e fellépéseknek a nemzeti gyakorlatokkal összhangban bevezetendő olyan szociális védelmi intézkedéseket kell tartalmaznia, mint a garantált minimumjövedelem.

  Claudia Tapardel (S&D), în scris. ‒ Șomajul european face ca viitorul economic al Uniunii să fie zguduit de previziuni cel puțin sumbre. Ocuparea, reducerea sărăciei, dezvoltarea serviciilor și prestațiilor sociale sunt obiective pentru care trebuie să continuăm să investim în UE.

Lipsa oportunităților egale în Europa este un efect persistent al crizei economico-financiare, dar și o provocare pentru Europa viitorului. De aceea, obiectivele Europa 2020 trebuie să fie atinse, inclusiv rata minimă de ocupare de 75%.

O Europă socială este un sistem care are grijă de categoriile vulnerabile prin includerea acestora în sisteme de educație coordonate cu piața muncii și, mai ales, cu piața IMM-urilor.

La începutul anului 2015, în Europa erau aproape 24 de milioane de șomeri. Șomajul produce sărăcie și vedem tot mai multe statistici, ce-i drept incomplete, care pun sub pragul sărăciei aproximativ 20 de milioane de europeni.

Ce trebuie să facem: să creștem incluziunea categoriilor vulnerabile, să creștem eficiența serviciilor și prestațiilor sociale și să reducem fenomenul sărăciei absolute în UE.

Această explicație de vot este, de fapt, o pledoarie pentru măsuri ferme de combatere a sărăciei în Europa, pentru viitorul europenilor care sunt astăzi privați de oportunități egale la educație, dezvoltare și ocupare.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur des amendements de notre collègue rapporteur sur ce dossier. Il convient de déployer des efforts particuliers afin d'accroître le niveau d'emploi des travailleurs dotés d'un très faible niveau d'éducation ou de qualifications, et de ceux qui ne sont pas en mesure d'acquérir rapidement une formation ou des compétences, et de réduire le chômage à grande échelle et à long terme, en augmentation constante, en accordant une attention particulière aux régions en retard de développement.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of these guidelines which ask for more specific actions to reduce unemployment and support job creation by SMEs. On one side, labour demand must be boosted, especially for young people, and on the other side we need to ensure the labour offer matches the need of the European businesses.

On the job creation side, I supported all provisions which intend to cut red tape for SMEs to hire people. On education and training, I am in favour of measures to enhance the entrepreneurship skills of the European workforce and measures enabling it to diversify its skills and so better adapt to a fast-changing labour market.

More specifically, to tackle youth unemployment, I supported the overall strategy to consistently implement the Youth Guarantee at national level. EU funding should be targeted to improve their skills and assist them throughout the starting up of their own businesses, with better access to information and funding.

I opposed provisions on setting up a Union minimum wage in the EU as it is a regulatory competence of the Member States.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Iako podupirem dio izvješća koji naglasak stavlja na olakšavanje tereta malom i srednjem poduzetništvu u Europskoj uniji, nikako se ne mogu složiti s odredbama u izvješću koje predstavljaju direktno kršenje principa proporcionalnosti i supsidijarnosti.

Zahtjevi koje izvješće sadrži, kao što su kreiranje tržišta rada temeljenog na pravima radnika, zajamčen minimalni dohodak, pristojni radni uvjeti diljem Unije, uključujući adekvatne dnevnice postignute putem kolektivne nagodbe, ekonomsko upravljanje u Europskoj uniji...; smatram potpuno neprihvatljivim i ekscesivnim zadiranjem u onaj segment koji bi trebao biti u isključivoj nadležnosti država članica Unije.

Stoga sam glasovala protiv.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ PDEU določa, da morajo države članice obravnavati svoje ekonomske politike in spodbujati politiko zaposlovanja kot skupno tematiko in usklajevati svoje dejavnosti v okviru Sveta. V pravni podlagi (člen 121 in člen 148 PDEU) so smernice določene kot dva pravna instrumenta:

- Priporočilo Sveta o širših smernicah za ekonomske politike držav članic in Unije ter

- Sklep Sveta o smernicah za politike zaposlovanja držav članic.

Integrirane smernice so bile prvič sprejete v letu 2010, na njih pa temelji strategija Evropa 2020. V marcu 2015 je Komisija objavila nov predlog integriranih smernic, ki temelji na povečevanju povpraševanja po delovni sili, povečanju ponudbe delovne sile ter znanja in spretnosti, boljšem delovanju trgov dela in zagotavljanju pravičnosti, boju proti revščini in spodbujanju enakih možnosti. Države članice morajo sprejeti ustrezne ukrepe na področju politike zaposlovanja, zato sem to poročilo podprla.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Nos hemos abstenido en la votación. Si bien las referencias a «sistemas educativos adaptados a las necesidades del mercado laboral», «fomentar el espíritu empresarial —también desde la edad escolar— como solución al desempleo», «fomentar que los Estados miembros puedan convertir las prestaciones por desempleo en subvenciones para emprender negocios» o «el emprendimiento en el sector de los servicios sociales» hacen imposible nuestro voto a favor, la ponente ha realizado un loable esfuerzo de conciliación en su informe, que supone una mejora sustancial del texto de la Comisión. Se hace referencia a condiciones de trabajo dignas, salarios adecuados y negociación colectiva; una protección social adecuada, incluido un ingreso mínimo garantizado; la igualdad en el mercado laboral, incluido el cuidado infantil asequible y de calidad; la reducción de la segmentación del mercado laboral, abordando el empleo precario, la subcontratación y el trabajo no declarado; la lucha contra la pobreza y la exclusión; y medidas de apoyo a la seguridad social. Además, desvincula la edad de jubilación de la esperanza de vida y menciona la movilidad laboral como derecho fundamental y de libre elección. Estos aspectos son requisitos necesarios para cualquier orientación de empleo destinada a los Estados miembros y unas directrices imprescindibles para cualquier política de empleo.

  Ulrike Trebesius (ECR), schriftlich. ‒ Der Agea-Bericht macht eine Reihe von Vorschlägen für die Arbeitsmarktpolitik der Mitgliedstaaten im Rahmen des Europäischen Semesters. Es gibt einige positive Signale wie beispielsweise Änderungsantrag 10, der der EU die Befugnis zur Schaffung eines unionsweiten Mindestlohnes abspricht, oder Änderungsantrag 21, der einen Bürokratieabbau für KMU vorschlägt. Leider finden sich in dem Bericht auch viele Ansätze für Zentralisierung und Kollektivierung. Unter anderem werden eine Vereinheitlichung der Sozialpolitik und eine Ausweitung der Flächentarife gefordert, aber an anderer Stelle auch asymmetrische Schocks durch die Wirtschaftskrise beklagt. In einer Währungsunion kann aber nur Arbeitsmarktflexibilität den fehlenden Abwertungsmechanismus der Währung ersetzen. Die Vorschläge bergen folglich das Risiko, dass die Arbeitsmärkte inflexibler werden und Schocks heftiger. Aus diesem Grunde ist der Bericht nicht zielführend.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Les lignes directrices pour l'emploi s'inscrivent dans la stratégie européenne pour l'emploi.

Révisées chaque année, elles permettent de coordonner les politiques nationales en matière d'emploi et ne représentent que des suggestions, puisque l'UE n'a pas de compétences dans ce domaine. En revanche, elles doivent répondre aux objectifs de la stratégie Europe 2020 et préparer les recommandations par pays. Enfin, ces lignes intégrées doivent être compatibles avec les grandes orientations des politiques économiques.

Les mesures en faveur de l'emploi devraient encourager l'investissement, les réformes structurelles, et la responsabilité budgétaire. Parmi les objectifs, on peut relever :

- améliorer la flexibilité du marché du travail;

- simplifier et moderniser la protection sociale;

- réformer la fiscalité sur le travail;

- favoriser le dialogue social;

- lutter contre le chômage de longue durée, la pauvreté, l'inégalité des chances;

- instaurer un revenu minimum;

- réformer l'enseignement et la formation professionnelle, etc.

Depuis leur mise en place en 2010, les marchés du travail ne cessent de se détériorer en Europe. Ces lignes directrices permettent à l'UE d'afficher une conscience morale, mais incite surtout à la convergence en matière de réformes sociales.

  Traian Ungureanu (PPE), în scris. ‒ În conformitate cu prevederile Tratatului privind Funcționarea Uniunii Europene, Consiliul trebuie să adopte orientările generale privind politica economică și orientările generale privind ocuparea forței de muncă. Orientările generale privind politicile economice rămân în vigoare pentru o perioadă de timp nedefinită, în timp ce orientările privind politicile de ocupare a forței de muncă trebuie să fie întocmite în fiecare an.

Parlamentul European susține adoptarea unor obiective ambițioase și precise care să fie însă puse în aplicare de către statele membre prin intermediul unor măsuri clare, în parteneriat cu toate autoritățile naționale, regionale și locale, printr-o asociere strânsă cu parlamentele, precum și cu partenerii sociali și cu reprezentanții societății civile.

Am votat în favoarea acestui raport.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Nos hemos abstenido en la votación. Si bien las referencias a «sistemas educativos adaptados a las necesidades del mercado laboral», «fomentar el espíritu empresarial —también desde la edad escolar— como solución al desempleo», «fomentar que los Estados miembros puedan convertir las prestaciones por desempleo en subvenciones para emprender negocios» o «el emprendimiento en el sector de los servicios sociales» hacen imposible nuestro voto a favor, la ponente ha realizado un loable esfuerzo de conciliación en su informe, que supone una mejora sustancial del texto de la Comisión. Se hace referencia a condiciones de trabajo dignas, salarios adecuados y negociación colectiva; una protección social adecuada, incluido un ingreso mínimo garantizado; la igualdad en el mercado laboral, incluido el cuidado infantil asequible y de calidad; la reducción de la segmentación del mercado laboral, abordando el empleo precario, la subcontratación y el trabajo no declarado; la lucha contra la pobreza y la exclusión; y medidas de apoyo a la seguridad social. Además, desvincula la edad de jubilación de la esperanza de vida y menciona la movilidad laboral como derecho fundamental y de libre elección. Estos aspectos son requisitos necesarios para cualquier orientación de empleo destinada a los Estados miembros y unas directrices imprescindibles para cualquier política de empleo.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted for this report because it includes a call for a decent minimum income in the EU, addressing rising poverty and inequality, and it calls for more democracy in shaping European employment policy.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which approves the proposal put forward by the Commission to have a Council decision on the future guidelines for the employment policies of Member States. The report highlights the current high levels of unemployment in the EU and calls for an effective and coordinated strategy to counter the effects of unemployment, placing particular emphasis on youth unemployment. The report finds it essential to come up with reliable indicators of poverty and to develop tools to reduce it. An important aspect that is highlighted is the need for Member States to closely coordinate their economic policies and social policies within the Council in order to achieve more concrete results.

  Elena Valenciano (S&D), por escrito. ‒ Con más de 121 millones de personas en riesgo de pobreza y más de 7 millones de empleos perdidos desde el inicio de la crisis, estas directrices deben seguir indicando cómo avanzar hacia los objetivos de empleo, educación y de inclusión social para cumplir la Estrategia Europa 2020.

Por eso he votado a favor de este informe: porque subraya que debemos mejorar la demanda agregada y pide claramente que la UE haga frente al grave problema del aumento de las desigualdades, así como que se invierta en empleo de calidad y que se garanticen salarios dignos; porque llama a los Estados a establecer unas normas mínimas de protección social con medidas como una renta mínima garantizada. También manda un mensaje claro a los Estados miembros y a la Unión: que reequilibremos la gobernanza económica hacia su dimensión social para alcanzar los objetivos de pleno empleo y progreso social.

La recuperación debe llegar a todos y cada uno de los rincones de Europa, a todos y cada uno de los ciudadanos. La prueba del desarrollo de una sociedad no es que sea capaz de aumentar la riqueza de los que más tienen, sino que proporcione lo suficiente a los que tienen demasiado poco.

  Marco Valli (EFDD), per iscritto. – Gli orientamenti per l'occupazione proposti nella relazione prevedono delle priorità e degli obiettivi senz'altro condivisibili. Gli Stati membri e l'Unione devono, infatti, adoperarsi affinché sia sviluppata una strategia efficace e coordinata a favore delle politiche del lavoro, destinata a contrastare i due gravi problemi che affliggono ora molti Stati membri: la povertà e la disoccupazione.

Il Movimento 5 stelle mira da sempre a creare un mercato del lavoro inclusivo che preveda l'adozione di misure per la riduzione della povertà, come il reddito minimo garantito. Secondo l'Osservatorio sociale europeo, forme di sostegno al reddito e di protezione sociale esistono già in 26 Stati membri ed è doveroso che vengano introdotte anche nei restanti paesi europei al fine di far fronte alla grave situazione occupazionale presente, esacerbata dalla crisi economica in atto.

Occorre trasferire la pressione fiscale dal lavoro ad altre fonti d'imposizione meno nocive per la crescita e l'occupazione ed è essenziale promuovere l'imprenditorialità giovanile ed il rilancio degli investimenti, soprattutto quelli che mirano allo sviluppo delle piccole e medie imprese, delle start-up innovative e delle aziende che incentivano l'occupazione verde.

Per i motivi descritti ho pertanto supportato la relazione.

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ No he podido votar a favor del presente informe debido a que, pese a plantear importantes prioridades en el ámbito del empleo a escala de la Unión Europea, no propone una verdadera acción política contra las políticas neoliberales de austeridad y, por tanto, no proporciona una verdadera solución al problema del desempleo. Este informe recoge multitud de puntos positivos que deben ser contemplados en las políticas de empleo de la Unión Europea, pero el principal problema es que las políticas neoliberales suponen un freno a la actividad económica en un momento de recesión global. Resulta necesario poner fin a la austeridad de la Comisión Europea e impulsar la economía a través del sector público, dado que es el sector privado el que ha hundido la calidad de vida de los europeos.

  Derek Vaughan (S&D), in writing. ‒ I voted with my socialist colleagues in favour of this report because there has been a cost of living crisis in the UK and throughout Europe. Too many people find themselves stuck on zero-hour contracts or in precarious work. Labour wants to see wage growth and the protection of workers’ rights which this report achieves. That is why today we voted in favour of the report on guidelines for employment policies of the Member States which will support the achievement of sustainable growth and quality job creation.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório não apresenta nenhuma proposta que permita antever uma alteração, mínima que seja, do que tem sido o posicionamento da UE relativamente a esta matéria. Um posicionamento de completo comprometimento com os empregadores, criando condições cada vez mais propícias para aumentar a exploração.

Desta forma, irá continuar a aumentar o desemprego, a precariedade e os baixos salários. As condições de trabalho irão continuar a piorar, com mais flexibilidade e mais polivalência. Em nome da melhoria do funcionamento do mercado laboral, assegura-se o domínio de uma classe sobre a outra. Contudo, cremos que não há de ser sempre assim.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Trotz einiger guter Vorschläge tendiert der Vorschlag zu einer Zentralisierung von Kompetenzen, die unbedingt Sache der Mitgliedstaaten bleiben müssen. Besonders der Arbeitsmarkt und die Sozialpolitik können nicht einheitlich geregelt werden, sondern unterliegen ausschließlich den Mitgliedstaaten selbst.

  Beatrix von Storch (ECR), schriftlich. ‒ Der Entschließung des Parlaments zu dem Vorschlag für einen Beschluss des Rates zu Leitlinien für beschäftigungspolitische Maßnahmen der Mitgliedstaaten habe ich mit meiner Fraktion die Zustimmung verweigert. Die Entschließung verletzt in vielfältiger Weise das Subsidiaritätsprinzip.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Jednoznačně podporuji tuto iniciativu, protože se domnívám, že stále musíme pracovat na rozvoji strategie zaměstnanosti, a to především podporováním kvalifikace a rekvalifikace zaměstnanců. Velká pozornost by se měla přikládat regionům, kde panuje nadměrná nezaměstnanost a ze kterých v současné době utíkají lidé právě z důvodu nedostatku pracovních příležitostí.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Cieľom usmernení je pomôcť členským štátom v boji s nezamestnanosťou. Napriek tomu, že v správe sa vyskytujú aj dobré odporúčania týkajúce sa zlepšenia postavenia osôb so zdravotným znevýhodnením na trhu práce, dôležitosti inkluzívneho vzdelávania a znižovania administratívnej záťaže podnikateľov, nemohla som za ňu hlasovať. V správe totiž vyzývame členské štáty, ktoré nemajú zavedený inštitút minimálnej mzdy, aby ho zaviedli. Problémom však je, že politiky týkajúce sa miezd sú v pôsobnosti členských štátov, nie Európskej únie, a preto Európsky parlament nemá na takýto krok mandát.

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório tem uma série de "boas intenções" relativas às políticas de emprego, nomeadamente quando introduz referências a boas condições de trabalho e salários adequados; à proteção social e à necessidade de estabelecer um salário mínimo, por Estado—Membro; à promoção da igualdade; ou o combate às relações precárias de emprego e à pobreza.

No entanto, muitos dos conceitos utilizados - como "adaptabilidade" e "flexibilidade" - comportam alterações nas relações e condições de trabalho que conduzem à deterioração dos direitos dos trabalhadores. Por outro lado, a solução principal preconizada é o empreendedorismo, que é incentivado de múltiplas formas, inclusivamente como componente curricular no sistema educativo público. Existe ainda a referência à "necessária flexibilidade nos sistemas de ensino e uma orientação prática", revelando um paradigma educativo essencialmente profissionalizante e o conceito de subjugação das políticas educativas às necessidades das empresas. Não estamos ainda de acordo com a lógica inerente à Estratégia Europa 2020, ao Semestre Europeu e outras políticas que assentam na ingerência supranacional e na imposição da austeridade.

Pelo exposto, votámos contra.

  Marco Zullo (EFDD), per iscritto. – Ho votato a favore della proposta sugli orientamenti per l'occupazione che definiscono le priorità e gli obiettivi comuni per le politiche del lavoro.

Sono numerosi i temi introdotti, tra i quali in particolare: l'adozione di misure per combattere la povertà assoluta e l'esclusione sociale quali il reddito minimo garantito, da stabilire in tutti gli Stati membri; il garantire salari che assicurino un reddito di sussistenza adeguato per garantire una vita dignitosa in tutta l'UE; lo sviluppo di micro imprese, di piccole e medie imprese, di start-up innovative e di aziende che promuovano l'occupazione verde; il monitoraggio e la valutazione delle linee guida per l'occupazione, sulla base di dati precisi; la promozione dell'imprenditorialità giovanile e di strategie per l'invecchiamento attivo; e l'assicurare l'accesso all'istruzione e all'assistenza di qualità per la prima infanzia a costi ragionevoli.

Inoltre sono previsti 10 milioni in pagamenti per l'avvio e l'organizzazione del Polo europeo di consulenza sugli investimenti, struttura prevista dal FEIS e da noi considerata come superflua.

Infine, benché nel testo venga comunque indicato che nelle procedure di bilancio annuali verranno fatti sforzi per reintegrare i tagli effettuati a questi programmi (CEF ed Horizon), ad oggi non vi è alcuna garanzia che ciò verrà realmente fatto.