Indeks 
 Prethodno 
 Sljedeće 
 Cjeloviti tekst 
Postupak : 2014/2214(INI)
Faze dokumenta na plenarnoj sjednici
Odabrani dokument : A8-0279/2015

Podneseni tekstovi :

A8-0279/2015

Rasprave :

PV 27/10/2015 - 14
CRE 27/10/2015 - 14

Glasovanja :

PV 28/10/2015 - 7.9
CRE 28/10/2015 - 7.9
Objašnjenja glasovanja
Objašnjenja glasovanja

Doneseni tekstovi :

P8_TA(2015)0383

Rasprave
Srijeda, 28. listopada 2015. - Strasbourg Revidirano izdanje

8.9. Strategija EU-a za jadransku i jonsku regiju (A8-0279/2015 - Ivan Jakovčić)
  

Dichiarazioni di voto scritte

 
  
MPphoto
 
 

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione su una strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica riguarda principalmente le opportunità dell'economia marittima, abbracciando di conseguenza tutti gli aspetti a essa collegati. Richiede il riconoscimento dell'elevato potenziale delle fonti di energia rinnovabile, invitando a sfruttare tutte le fonti disponibili, evidenzia inoltre i rischi legati all'esplorazione e allo sfruttamento di petrolio e di gas offshore e sulla terraferma. Invita poi a ottimizzare la capacità della rete infrastrutturale esistente, con particolare riferimento ai collegamenti stradali e ferroviari presenti nella macroregione e a sviluppare una reale inter-modalità dei traporti, aeroporti, ferrovie e autostrade, ciò porterà indubbi benefici all'Italia che non brilla sotto questi aspetti. Non mancano però criticità, poiché si prevede lo sfruttamento del Fondo europeo per gli investimenti strategici e in Italia purtroppo è un'arma a doppio taglio, poiché tra i progetti presentati nel FEIS c'è la ristrutturazione dell'Ilva di Taranto. Poi se da un lato si guarda all'energia pulita, dall'altro si sottolinea l'importanza di una pianificazione comune degli investimenti a favore dello sviluppo di terminali di gas naturale liquefatto (GNL)e gasdotti. Una grande occasione rovinata dai soliti interessi economici, per cui ho deciso di astenermi in sede di voto.

 
  
MPphoto
 
 

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ Considero que este informe mezcla elementos positivos y negativos en la estrategia de la UE para la región del Adriático y del Jónico.

Por un lado, existe un compromiso por apoyar el desarrollo económico de estas regiones, incidiendo en aspectos como la sostenibilidad o el apoyo a las pymes y a sectores tradicionales como el turismo o la pesca.

Por otro lado, se dota a la UE de un papel director en una región en la que ni siquiera todos los Estados son miembros, imponiendo la adopción del acervo europeo y favoreciendo la inversión privada en sectores tan sensibles como la energía o el transporte.

En consecuencia, me he abstenido.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Aliot (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport visant à donner la position du Parlement européen sur la stratégie de l'Union pour la région de l'Adriatique et de la mer Ionienne (EUSAIR). Ce texte prévoit en effet des mesures impliquant un renforcement de la régionalisation des États membres tout en affaiblissant le pouvoir des gouvernements nationaux. Il promeut en outre un élargissement de l'Union européenne en soulignant à plusieurs reprises une dimension d'intégration de la stratégie EUSAIR.

Opposé à toute perte de souveraineté nationale ainsi qu'à un nouvel élargissement de l'Union, je me suis prononcé contre ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Martina Anderson (GUE/NGL), in writing. ‒ This report proposes an EU strategy for the Adriatic and Ionian region. In doing so, it describes the special characteristics of the Adriatic-Ionian macro-region and the difficulties and opportunities that it faces, and calls for specific action to be taken. However, the strategy put forward is based on the ‘three NOs’ principle – no new legislation, no new institutions, no new funding. The strategy can therefore use only the already existing EU financial resources and tools, and funding in this report is placed in the context of the Europe 2020 strategy with the strict conditions that entails.

There are a number of other concerns with the report, such as support for contentious major projects, and a call to non-EU states to accelerate the implementation of sectoral acquis, such as the Water Framework Directive, as a condition of accession to the EU.

Therefore, while there are positive aspects to the report, I abstained on this motion.

 
  
MPphoto
 
 

  Νίκος Ανδρουλάκης ( S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της συγκεκριμένης έκθεσης, καθώς θεωρώ πως είναι αναγκαία η γεφύρωση του χάσματος και η ενίσχυση της συνεργασίας μεταξύ των χωρών της ΕΕ στην περιοχή και των τρίτων χωρών. Ζητήματα όπως ελλείμματα εγκαταστάσεων, μη επαρκής σύνδεση ηλεκτρικών κόμβων και καταστροφή των οικοσυστημάτων από τον ανθρώπινο παράγοντα είναι μόνο κάποια από τα ζητήματα τα οποία επιδιώκει να ρυθμίσει η συγκεκριμένη έκθεση.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Cette stratégie pour l’Adriatique et la mer ionienne couvre huit pays, dont quatre sont membres de l’Union européenne - la Croatie, la Grèce, l'Italie et la Slovénie - et quatre non-membres - l'Albanie, le Monténégro, la Serbie, la Bosnie-Herzégovine.

Ce rapport illustre une fois de plus la volonté de l’UE de créer des macro-régions transfrontalières de façon à contourner la souveraineté des États membres. Il s’agit d’affaiblir les pouvoirs centraux au profit des collectivités locales qui sont plus malléables pour les institutions européennes. De fait, les États concernés pourraient tout-à fait traiter ces questions de manière multilatérales.

J'ai donc voté contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ This is, in essence, the EU creating an economic blueprint for an area which does not contain any EU Member States. Furthermore, it proposes quicker accession for current non-EU countries.

I therefore voted against.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport, comme le préconisait la commission au fond.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl ES strategijos dėl Adrijos ir Jonijos jūrų regiono. EUSAIR yra trečioji ES makroregioninė strategija – ją kuriant buvo pasinaudota ES Baltijos jūros regiono ir Dunojaus regiono strategijų pamokomis ir patirtimi. EUSAIR yra puiki galimybė regiono šalims vadovaujant Komisijai dirbant išvien, siekiant klestėjimo ir darnaus vystymosi, ir praeityje palikti ekonomines ir politines problemas. EUSAIR suteikia galimybę investicijas nukreipti taip, kad būtų pasiekta visam regionui naudingų rezultatų. Adrijos ir Jonijos jūrų regiono potencialas yra nemažas ir jį galima panaudoti tik bendromis ir koordinuojamomis visų regiono šalių pastangomis aktyviai dalyvaujant vietos ir regionų valdžios institucijoms. Komisija su EIB turės atlikti ypatingą vaidmenį – teikti gaires ir paramą įgyvendinant strategiją.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten (EFDD), in writing. ‒ UKIP has always championed national democracy and state cooperation, but we have always argued against EU overarching policies on any region, especially a region that includes non-EU members. In order to have an effective economic strategy for the Adriatic and Ionian region, Member States should decide the best action for themselves through intergovernmental cooperation. Therefore we voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport sur une stratégie de l’UE pour la région de l’Adriatique et de la mer Ionienne présentée par la Commission consiste en une stratégie macro-régionale couvrant huit États membres (Croatie, Grèce, Italie et Slovénie notamment). Les autres pays tiers ont soit le statut de candidat ou de candidat potentiel à l’adhésion de l’UE. Malheureusement, cette stratégie cible directement les collectivités territoriales en faisant l’impasse sur les États. De plus, elle manifeste une dimension hégémonique de l’UE qui créé une politique spécifique pour quelques États alors qu’on devrait traiter le problème de manière bilatérale. Enfin, le texte souhaite l’élargissement de l’UE et j’ai donc naturellement décidé de voter contre ce texte qui tue les Nations.

 
  
MPphoto
 
 

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ La résolution que j’ai approuvée soutient l’élaboration d’une stratégie macrorégionale pour la région adriatique et ionienne, dans la mesure où ce nouveau modèle de gouvernance à plusieurs niveaux, auquel les régions portent un intérêt de plus en plus marqué, est source d'avantages considérables.

Le Parlement y fait l’inventaire des avantages que pourrait tirer cette région, notamment la protection de ses écosystèmes marin, côtier et terrestre et la croissance bleue, en soulignant l’immense potentiel que renferme la région en termes de création d’emplois bleus et de développement et de croissance économiques durables et innovants, en raison de sa position géographique exceptionnelle et de sa structure littorale spécifique.

Il relève également l’impact positif de cette stratégie sur l’élaboration d’un tourisme durable et compétitif, représentant une importance cruciale pour l’économie européenne et le développement de la cohésion sociale au sein de l’Union.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Sono a favore delle strategie macroregionali, in quanto possono garantire un effettivo sviluppo regionale e transnazionale in Europa. Con questa strategia, la regione adriatico-ionica beneficerà di crescita nel settore dei trasporti, dell'economia legata al mare e della salvaguardia dell'ambiente, che assieme apporteranno benefici per il turismo. Il mio voto è positivo.

 
  
MPphoto
 
 

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ La Comisión Europea presentó en julio pasado la Estrategia de la UE sobre la región del Adriático y el Jónico (EUSAIR), por la que se establece una tercera macrorregión en la UE —después de las del Mar Báltico y el Danubio—, proporcionando un marco coherente para una macroestrategia regional y un plan de acción de cooperación entre la UE y tres países más (ocho en total).

La región Adriático-Jónica se enfrenta a una serie de retos comunes, tanto por los acontecimientos históricos del pasado como por las grandes disparidades socioeconómicas entre los diferentes países y regiones. Existen déficits de infraestructura importantes. Los ecosistemas marinos y costeros están amenazados por la explotación humana. Las capacidades administrativas e institucionales a nivel nacional, regional y local deben ser reforzadas, etc.

El ponente procura encontrar soluciones a todos estos problemas, contribuyendo a los cuatro pilares de la estrategia (crecimiento azul, conectar la región, calidad del medio ambiente y turismo sostenible y competitivo).

Por todo ello, he votado a favor de este informe, que incorpora finalmente la reivindicación socialista de terminación del corredor Báltico-Adriático, incluida la ampliación de la dorsal Jónico-Adriático en su totalidad.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas išreiškė savo poziciją dėl Komisijos pasiūlytos ES Adrijos ir Jonijos jūrų regiono strategijos. Makroregioninės strategijos yra naujas daugiapakopio valdymo modelis, ir, norint užtikrinti sėkmingą jo įgyvendinimą ir tikslų siekimą, būtina, kad dalyvautų ES, nacionaliniu, regionų ir vietos lygmenimis veikiantys suinteresuotieji subjektai. Ankstesnės Baltijos jūros regiono ir Dunojaus regiono strategijos šiems regionams davė apčiuopiamos naudos, įrodė, kad ES bendradarbiavimo mechanizmai yra sėkmingi. Tarp šalių, dalyvaujančių įgyvendinant šią strategiją, visų pirma tarp ES valstybių narių ir ES nepriklausančių šalių, esama didelių socialinių ir ekonominių skirtumų, vis dėlto šių šalių suinteresuotumas bendradarbiavimu ir bendrų veiksmų nustatymu kovojant su sunkumais naudojantis viso regiono potencialu ir dedant nuolatines pastangas sinergijai sukurti yra išaugęs. Parlamentas palankiai įvertino Komisijos komunikatą dėl Europos Sąjungos strategijos Adrijos ir Jonijos jūrų regione ir prie jo pridedamą veiksmų planą.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ 2012 decemberében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2014 vége előtt mutassa be egy új, az adriai- és jón-tengeri stratégiára (EUSAIR) vonatkozó elképzeléseit, és ennek megfelelően 2014. június 17-én a Bizottság bemutatta a stratégiával kapcsolatos tervezetét. Az EUSAIR a harmadik uniós makroregionális stratégia, mely építeni tud a balti-tengeri és a Duna-régióra vonatkozó stratégiák tapasztalataira. Az adriai- és jón-tengeri régió több mint 70 millió embernek ad otthont, és nyolc országot fed le, melyek közül négy uniós tagállam (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia), három tagjelölt ország (Albánia, Montenegró, Szerbia), Bosznia-Hercegovina pedig potenciális tagjelölt ország.

A jelentéstervezetet támogattam szavazatommal a plenáris szavazás során, mivel az EUSAIR jó lehetőséget teremt a régió országai számára a fenntartható fejlődés serkentésére. A Stratégia pillérei („kék növekedés”, a régió infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztése, környezetvédelem, fenntartható, versenyképes turizmus), illetve egyéb prioritásai (a nyugat-balkáni országok uniós integrációja, koherencia biztosítása a három uniós makroregionális stratégia, valamint a nemzeti stratégiai projektek között) elősegítik a gazdasági fejlődést, a munkahelyteremtést.

Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy minden makroregionális stratégia esetében az eredmények átfogó értékelésére van szükség. Biztosítani kell, hogy a stratégiák valóban európai hozzáadott értéket képviseljenek, és valós, kézzelfogható pozitív hatásokkal járjanak az érintett régióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Predlagano poročilo o Strategiji EU za Jadransko-jonsko regijo – pri pripravi sem kot poročevalec v senci za politično skupino EPP tudi intenzivno sodeloval – sem seveda podprl, saj ponuja številna priporočila ter spodbude Komisiji in vključenim državam članice makroregije.

Spodbuja jih k aktivnejšemu povezovanju z namenom boljšega gospodarskega sodelovanja in odpiranja delovnih mest na področjih, ki so glede na potencial preslabo razvita (t. i. modra rast), k skupnemu načrtovanje prometnih in energetskih politik ter usklajenemu pristopu k varovanju okolja.

Akcijski načrt za ta del Evrope tako predvideva izboljšanje in povezovanje turistične ponudbe s poudarkom na trajnostnem turizmu ter pričakuje izboljšanje prometne in energetske infrastrukture. Državam so tako na voljo vsi instrumenti evropske politike, strategija pa omogoča, da se povežejo in učinkoviteje ter v večjem obsegu koristijo sredstva, ki so že na voljo – od novoustanovljenega Evropskega sklada za strateške naložbe (EFSI) do rednih sredstev iz Evropske kohezijske politike kot tudi programov Obzorje 2020, LIFE, Erasmus plus in podobno.

Aktualna migrantska kriza kaže na šibko sodelovanje omenjenih držav, zato upam, da bo ta strategija dala pravo osnovo za sodelovanje, predvsem pri vodilnih politikih s tega območja. To je predvsem garancija za nadaljnji gospodarski razvoj.

 
  
MPphoto
 
 

  Simona Bonafè (S&D), per iscritto. ‒ Sono trascorsi più di dieci anni dalla nascita della regione adriatica che riunì 26 regioni di questa area. La Presidenza italiana ha allargato questo progetto lanciando nel 2014 la strategia europea per la regione adriatica e ionica (EUSAIR) che coinvolge quattro paesi membri (Croazia, Grecia, Italia e Slovenia), tre paesi candidati (Albania, Montenegro, Serbia), e un potenziale candidato (Bosnia-Erzegovina). La relazione, che appoggio, evidenzia i quattro pilastri su cui insiste l'EUSAIR: crescita innovativa del settore marittimo (Crescita blu), rafforzamento delle infrastrutture e dei collegamenti (Collegare la regione), migliore tutela dell'ambiente attraverso una maggiore cooperazione (Qualità ambientale) e sviluppo del potenziale turistico della regione (Turismo sostenibile). Attraverso questo piano si vogliono concretizzare le opportunità dell'economia marittima della regione attraverso una migliore connettività energetica, ma anche stimolare la ricerca e l'innovazione a beneficio delle piccole e medie imprese, migliorando i collegamenti europei, come il corridoio Baltico-Adriatico e il corridoio Scandinavo-Mediterraneo.

 
  
MPphoto
 
 

  Biljana Borzan (S&D), napisan. Jadransko-jonska strategija je važan nelegislativni dokument u kojem se opisuju ciljevi i prioriteti EU-a u područjima plavog rasta, Connecting Europe programa, očuvanja okoliša i održivog turizma.

Ovim dokumentom se, nakon dunavske i baltičke, uspostavlja treća po redu makroregija u EU-u. Podržavam izvještaj i rad izvjestitelja Jakovčića koji je vodio računa o zaštiti interesa RH-a, bez da je strategija pretvorena u usko nacionalni dokument. Tako je osigurana široka podrška zastupnika u Europskom parlamentu.

 
  
MPphoto
 
 

  Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. ‒ This report proposes an EU strategy for the Adriatic and Ionian region. In doing so, it describes the special characteristics of the Adriatic-Ionian macro-region and the difficulties and opportunities that it faces, and calls for specific action to be taken. However, the strategy put forward is based on the ‘three NOs’ principle – no new legislation, no new institutions, no new funding. The strategy can therefore use only the already existing EU financial resources and tools, and funding in this report is placed in the context of the Europe 2020 strategy with the strict conditions that entails.

There are a number of other concerns with the report, such as support for contentious major projects, and a call to non-EU states to accelerate the implementation of sectoral acquis, such as the Water Framework Directive, as a condition of accession to the EU.

Therefore, while there are positive aspects to the report, I abstained on this motion.

 
  
MPphoto
 
 

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa risoluzione perché credo che la strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica il piano d'azione correlato rappresentino una tappa essenziale per lo sviluppo di questa regione che riveste un'importanza strategica di non poco conto, soprattutto di un eventuale futuro allargamento dell'Unione alla penisola balcanica.

 
  
MPphoto
 
 

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ In commissione PECH abbiamo formulato un parere, di cui sono stata relatrice per il gruppo S&D, per questa strategia macroregionale che è di grande interesse per buona parte dei paesi europei che si affacciano sul Mediterraneo.

Questo Parlamento ha approvato lo scorso mese una relazione d'iniziativa sulla ricerca e innovazione nell'economia blu per creare occupazione e crescita. Mi compiaccio che questa relazione difenda l'economia blu quale soluzione alla crisi economica, in quanto motore di nuovi posti di lavoro e di sviluppo economico, con particolare riguardo per le donne e i giovani.

Ritengo che la strategia debba essere un'occasione per intensificare lo scambio di buone pratiche, come i progetti sviluppati dai gruppi di azione costiera, che sono spesso un esempio virtuoso di sostenibilità.

Infine vorrei ricordare che il Mediterraneo è un mare chiuso caratterizzato da un alto tasso di depauperamento degli stock ittici anche come effetto di pratiche di pesca eccessive e non sempre legali. Allo stesso tempo la pesca rappresenta un'economia chiave delle zone costiere e insulari che si affacciano sulla macroregione.

Richiamo l'attenzione anche sull'urgenza di intervenire per allineare alla normativa dell'UE la legislazione dei paesi terzi in materia di pesca, con condivisione dei dati, piattaforme di monitoraggio e piani di gestione della pesca comuni.

Perché infine non considerare il Mediterraneo come macroregione?

 
  
MPphoto
 
 

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à donner l'opinion du Parlement européen sur la stratégie de l'Union pour la région de l'Adriatique et de la mer Ionienne (EUSAIR) qui couvre huit pays. En faisant des collectivités locales la cible de la politique européenne, ce rapport renforce la régionalisation des États membres et affaiblit le pouvoir des gouvernements nationaux. Par ailleurs, ce rapport promeut l'élargissement de l'Union européenne. Le texte souligne en effet que cette stratégie doit aider les pays candidats sur la voie de leur adhésion à l'Union. Nous sommes résolument opposés à toute perte de souveraineté nationale, à tout renforcement du pouvoir des collectivités locales ainsi qu'à tout élargissement de l'Union européenne. Nous sommes par conséquent en désaccord total avec la philosophie du texte qui est détourné de l'objectif initial de la politique de cohésion à savoir réduire les disparités régionales. J'ai donc voté contre ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Regiunea Mării Adriatice și a Mării Ionice reprezintă o zonă cu diferențe socioeconomice considerabile între țările membre ale Uniunii Europene și celelalte state terțe. Strategia UE pentru această regiune, EUSAIR, reprezintă în acest fel o modalitate pentru a crea un echilibru din punctul de vedere al prosperității și al dezvoltării durabile între țările din această regiune, fie ele state membre ale UE, state cu statut de țară candidată sau „țară potențial candidată”.

O evaluare realizată de către Comisia Europeană în 2013, cu privire la strategiile anterioare, mai precis Strategia UE pentru regiunea Mării Baltice (EUSBSR) și Strategia UE pentru regiunea Dunării (EUSDR) a arătat faptul că acestea au dus la intensificarea cooperării și, astfel, la apariția a sute de noi proiecte, precum și rețele, în regiunea Dunării și Mării Baltice. Aceste exemple oferă un argument solid pentru susținerea unei strategii similare în regiunea Mării Adriatice și a Mării Ionice.

Am votat în favoarea raportului referitor la Strategia UE pentru regiunea Mării Adriatice și a Mării Ionice deoarece această zonă are un potențial vast, care poate fi deblocat numai prin întreprinderea unor eforturi comune și coordonate de către toate țările din regiune.

 
  
MPphoto
 
 

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Considerando:

che le strategie macroregionali possono essere considerate uno strumento ai fini dell'integrazione europea e di una maggiore coesione territoriale, che si basa sulla cooperazione volontaria tra gli Stati membri e i paesi vicini per rispondere alle sfide comuni;

che l'EUSAIR (Strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica) è una nuova forma di cooperazione regionale che può assistere i paesi partecipanti candidati e potenziali candidati nel loro percorso verso l'UE, e costituisce un'importante componente della più ampia politica dell'UE relativa al Mediterraneo, espressa nel quadro dell'Unione per il Mediterraneo;

che l'EUSAIR, quale parte della politica regionale dell'UE, è uno strumento dedicato alla promozione della coesione economica e sociale, i cui obiettivi principali sono la riduzione delle disparità tra le regioni, la promozione di una reale convergenza e l'incoraggiamento della crescita e dell'occupazione;

ho espresso voto favorevole.

 
  
MPphoto
 
 

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP has always championed national democracy and state cooperation, but we have always argued against EU overarching policies on any region, especially a region that includes non-EU members. In order to have an effective economic strategy for the Adriatic and Ionian region, Member States should decide the best action for themselves through intergovernmental cooperation. Therefore we voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report as it supports the EU strategy for the Adriatic and Ionian region, which I believe is a crucial part of social and economic cohesion strategy for this region. It stresses the importance of transparency and cooperation at regional level, which result in economic and social development. I agree with the recommendations made in the report for exploiting the enormous potential of the region, which would in turn result in endless benefits for the local people.

 
  
MPphoto
 
 

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Nel giugno 2014 la Commissione europea ha avviato una nuova strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica che riguarda principalmente la cosiddetta "economia blu". Si tratta della prima strategia macroregionale dell'UE che coinvolge una percentuale così elevata di paesi extra-UE. La relazione affronta molti elementi importanti, ma vi sono due paragrafi particolarmente critici. In uno si incoraggia a sfruttare appieno le possibilità offerte dal nuovo Fondo europeo per gli investimenti strategici (FEIS) nell'ottica di finanziare progetti nella regione. Tra i progetti presentati dall'Italia vi è quello che riguarda gli interventi di ristrutturazione generale dell'Ilva. In un secondo, si sottolinea l'importanza di una pianificazione comune degli investimenti a favore dello sviluppo di terminali di gas naturale liquefatto (GNL) e delle reti di gasdotti mancanti nella macroregione. Il riferimento sottinteso è alla TAP (Trans-Adriatic Pipeline). In ragione di questi ultimi elementi critici, ho votato astensione.

 
  
MPphoto
 
 

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ La strategia europea per la macroregione adriatica e ionica è la prima a coinvolgere un numero così elevato di paesi non appartenenti all'Unione europea (Albania, Bosnia-Erzegovina, Montenegro e Serbia). La cooperazione che sarà portata avanti con la collaborazione di quatto Stati membri dell'UE (Croazia, Grecia, Italia e Slovenia) favorirà l'allineamento delle politiche dei paesi limitrofi a quelle dell'Unione europea per affrontare insieme sfide comuni (come ad esempio quelle marittime o ambientali) che superano i confini nazionali e che debbono necessariamente contare sull'apporto e l'impegno di più paesi.

La concentrazione su un numero limitato di obiettivi (crescita blu, collegare la regione, ambiente e turismo sostenibile) traccia la strada per l'avvio di progetti concreti alla ricerca di soluzioni a problematiche che riguardano più territori e sarà sicuramente foriera di opportunità di sviluppo.

Come si apprende dalla risoluzione, sono significative le potenzialità di crescita economica per tutti i paesi UE e non UE coinvolti dalla strategia, ma non va tralasciata l'importante rilevanza politica che essa riveste in quanto contribuirà alla stabilizzazione dell'area dei Balcani occidentali, che è stata nel recente passato teatro di conflitti e di guerre.

Per questi motivi ho votato a favore della relazione.

 
  
MPphoto
 
 

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ Η έκθεση ορθά υποστηρίζει τη δημιουργία σήμανσης ποιότητας για τα θαλασσινά προϊόντα υψηλής ποιότητας που θα φέρει την ετικέτα Αδριατικής - Ιονίου, για να αυξηθεί η ανταγωνιστικότητα του τομέα και να παρέχεται στους καταναλωτές πιστοποίηση που να εγγυάται την ποιότητα των προϊόντων αλιείας και ιχθυοκαλλιέργειας.

Τονίζεται ότι η ανάπτυξη της υδατοκαλλιέργειας και θαλασσοκαλλιέργειας μπορεί να διαδραματίσει σημαντικό ρόλο όχι μόνον στην ανάκτηση ποικιλομορφίας ειδών αλλά επίσης στην αύξηση της οικονομίας στη περιοχή Αδριατικής και Ιονίου.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Cicu (PPE), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto a favore della strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica. I paesi della regione adriatica e ionica sono stati particolarmente colpiti dalla crisi economica, con conseguente aumento della disoccupazione e dell'indebitamento, e hanno registrato un forte calo degli investimenti, sia pubblici sia privati.

La strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica rappresenta una grande opportunità poiché permette di orientare gli investimenti, particolarmente carenti negli ultimi anni, verso settori specifici e consente ad alcuni paesi della regione, candidati all'adesione all'UE (Albania, Montenegro, Serbia) o potenziali candidati (Bosnia-Erzegovina), di avvicinarsi all'Unione europea allineando le proprie politiche e lavorando a stretto contatto con gli Stati membri dell'UE.

La strategia si basa su 4 pilastri: crescita blu, collegare la regione, qualità dell'ambiente e turismo sostenibile e competitivo. Tra le principali priorità individuate dalla strategia: lo sviluppo del settore ittico e dell'acquacultura, il miglioramento dei collegamenti con i corridoi europei, la tutela dell'ambiente marino e della biodiversità dell'ecosistema, la diversificazione dell'offerta turistica e una gestione del turismo sostenibile, l'integrazione dei Balcani occidentali nell'UE e la coerenza tra le strategie macroregionali dell'UE.

 
  
MPphoto
 
 

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione poiché la strategia EUSAIR offre ai paesi della regione un'opportunità eccezionale, quella cioè di voltare pagina rispetto ai problemi economici e politici del passato, lavorando insieme, sotto la guida della Commissione, onde perseguire la prosperità e lo sviluppo sostenibile. Inoltre concordo pienamente con il relatore sui pilastri adottati per la nuova strategia: la crescita blu (pesca marittima, acquacoltura, tecnologie blu, governance e servizi marittimi e marini), il collegamento della regione (trasporto marittimo, collegamenti intermodali con l'entroterra, reti energetiche), la qualità dell'ambiente (ambiente marino, habitat terrestri transnazionali e biodiversità) e il turismo sostenibile e competitivo (offerta turistica diversificata, gestione del turismo sostenibile e responsabile).

Infine l'obiettivo generale del programma è di fungere da motore per le politiche e l'innovazione della governance, favorendo l'integrazione europea tra gli Stati membri e gli Stati non membri dell'UE, utilizzando le ricche risorse naturali, culturali e umane dell'Adriatico e dello Ionio e rafforzando la coesione economica, sociale e territoriale nell'area del programma, una strategia perfetta, a parer mio, per i fini europei di coesione e unione. Certo, per ragioni territoriali sono più interessato alla macroregione alpina (EUSALP) ma ben vengano questi tentativi di agglomerazione delle regioni per rendere più efficienti le politiche.

 
  
MPphoto
 
 

  David Coburn (EFDD), in writing. ‒ UKIP has always championed national democracy and state cooperation, but we have always argued against EU overarching policies on any region, especially a region that includes non-EU members. In order to have an effective economic strategy for the Adriatic and Ionian region, Member States should decide the best action for themselves through intergovernmental cooperation. Therefore we voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Jane Collins and Mike Hookem (EFDD), in writing. – UKIP has always championed national democracy and state cooperation, but we have always argued against EU overarching policies on any region, especially a region that includes non-EU members. In order to have an effective economic strategy for the Adriatic and Ionian region, Member States should decide the best action for themselves through intergovernmental cooperation. Therefore we voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa importante relazione di iniziativa del Parlamento che intende analizzare il problema della strategia dell'UE per la "Regione adriatico ionica". Questa iniziativa è stata avviata nel 2000 e costituita nel 2006 e comprende enti regionali e locali di otto paesi (Croazia, Grecia, Italia, Slovenia, Albania, Montenegro, Serbia e Bosnia Erzegovina), con 70 milioni di persone.

La Regione adriatico ionica e il programma di cooperazione adriatico-ionica 2014-2020 rappresentano una grande opportunità per favorire l'integrazione e fungere da motore per il miglior utilizzo di risorse naturali, culturali e umane, rafforzando la coesione economica, sociale e territoriale. La Commissione Juncker ha dichiarato che per ora non vi sarà alcun altro allargamento. Pertanto, il ruolo che svolgerà la Regione adriatico ionica acquista ancora più importanza per preparare le basi e le condizioni migliori per rendere i paesi dei Balcani occidentali sempre più vicini a quelli europei.

 
  
MPphoto
 
 

  Ignazio Corrao (EFDD), per iscritto. ‒ Nel giugno 2014 la Commissione europea ha avviato una nuova strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica. La strategia riguarda principalmente le opportunità dell'economia marittima: "crescita blu", trasporti terra-mare, connettività in campo energetico, protezione dell'ambiente marino e turismo sostenibile. Questi settori sono destinati a svolgere un ruolo cruciale per la creazione di posti di lavoro e il rilancio dell'economia nella regione.

Si tratta della prima strategia macro regionale dell'UE che coinvolge una percentuale così elevata di paesi extra-UE (Albania, Bosnia-Erzegovina, Montenegro e Serbia) chiamati a cooperare con i paesi membri dell'UE (Croazia, Grecia, Italia e Slovenia).

Tuttavia, criticità importanti si rilevano in due paragrafi (10 e 64). Nel primo, si incoraggiano la Commissione, la BEI e i paesi partecipanti a sfruttare appieno le possibilità offerte dal FEIS nell'ottica di finanziare progetti nella regione. Nel secondo, si sottolinea l'importanza di una pianificazione comune degli investimenti a favore dello sviluppo di terminali di gas naturale liquefatto (GNL) e delle reti di gasdotti mancanti nella macroregione, in modo da contribuire a raggiungere una maggiore indipendenza e sicurezza energetica.

Per queste criticità ho deciso di astenermi.

 
  
MPphoto
 
 

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Considero que este informe mezcla elementos positivos y negativos en la estrategia de la UE para la región del Adriático y del Jónico.

Por un lado, existe un compromiso por apoyar el desarrollo económico de estas regiones, incidiendo en aspectos como la sostenibilidad o el apoyo a las pymes y a sectores tradicionales como el turismo o la pesca.

Por otro lado, se dota a la UE de un papel director en una región en la que ni siquiera todos los Estados son miembros, imponiendo la adopción del acervo europeo y favoreciendo la inversión privada en sectores tan sensibles como la energía o el transporte.

En consecuencia, me he abstenido.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ La strategia per la macroregione Adriatico-IoniO copre otto paesi equamente rappresentati da Stati membri dell'UE (Grecia, Grecia, Italia e Slovenia) e da paesi extra UE (Albania, Montenegro, Serbia, Bosnia ed Erzegovina). La regione è la patria di più di 70 milioni di persone e svolge un ruolo chiave nel rafforzare la continuità geografica europea. Il governo italiano ha avuto un ruolo essenziale nella promozione della strategia, approvata proprio durante il nostro semestre. Essa si articola su quattro pilastri interdipendenti di rilevanza strategica, tutti egualmente funzionali agli obiettivi di una crescita sostenibile: Crescita blu, Collegare la regione (reti di trasporti ed energia), Qualità ambientale e Turismo sostenibile. Il pilastro "Collegare la regione" è stato quello che ha creato maggiore conflittualità. In commissione, nel testo di compromesso finale abbiamo inserito tra gli obiettivi il completamento del corridoio Baltico-Adriatico. In plenaria siamo riusciti a far passare un nostro emendamento per aggiungere una specifica menzione al suo completamento "lungo l'intera dorsale adriatico-ionica". Si tratta di un risultato importante e, per molti versi, insperato. Ora spetta ai governi trasformare la nostra iniziativa in atti concreti, dando sostanza a una strategia che, pensiamo, abbia importanti potenzialità ancora largamente inespresse.

 
  
MPphoto
 
 

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Az adriai- és jón-tengeri régió több mint 70 millió embernek ad otthont, és nyolc országot fed le, melyek közül négy uniós tagállam, három tagjelölt ország, Bosznia-Hercegovina pedig potenciális tagjelölt ország. A jelentéstervezetet támogattam szavazatommal a plenáris szavazás során, mivel az EUSAIR jó lehetőséget teremt a régió országai számára a fenntartható fejlődés serkentésére. A stratégia pillérei, illetve egyéb prioritásai elősegítik a gazdasági fejlődést, a munkahelyteremtést, ez pedig hozzájárul a régió stabilitásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Niedawny kryzys gospodarczy wywarł znaczący wpływ na kraje regionu adriatycko-jońskiego, w szczególności na wysoką stopę bezrobocia, rozmiary zadłużenia, niewydolność i zahamowanie rozwoju gospodarek oraz spadek ilości inwestycji. Państwa regionu mają ogromny potencjał, który aktualnie nie jest wykorzystywany. Głosowałem za przyjęciem rezolucji, ponieważ tworzy ona instrumenty prawne pozwalające krajom regionu na opracowanie wspólnej strategii i skoordynowane działanie pod kierunkiem Komisji, a tym samym, w mojej ocenie, daje im niepowtarzalną szansę na szybki i zrównoważony rozwój, a państwom Bałkanów Zachodnich na zbliżenie się do UE.

Uważam, że zrealizowanie zakładanej przez rezolucję strategii rozwoju przyniesie korzyści zarówno państwom członkowskim UE, jak i państwom trzecim. Postulaty umiejętnego zarządzania gospodarką wodną, harmonizacji przepisów w tym zakresie, współpracy transgranicznej, wspólnej polityki ochrony środowiska, budowy infrastruktury drogowej i przesyłowej, promowania partnerstwa publiczno-prywatnego powinny przyczynić się do wzrostu konkurencyjności, tworzenia nowych miejsc pracy oraz zwiększyć ilość inwestycji, w tym również podmiotów zagranicznych. Rezolucja podkreśla znaczenie turystyki dla krajów regionu i zachęca je do promowania zróżnicowanej i konkurencyjnej oferty turystycznej. Realizacja tego postulatu przyniosłaby korzyści również Polakom, w tym wyborcom z mojego okręgu, którzy często obierają Włochy i Bałkany na miejsce swojego wakacyjnego wypoczynku.

 
  
MPphoto
 
 

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report establishing an EU strategy for the Adriatic and Ionian region which as a region faces a set of common challenges including socio-economic disparities between different countries and regions. I voted in favour of amendments that address the infrastructure deficits that exist and also the inadequate interconnection of electricity grids.

 
  
MPphoto
 
 

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Reprezentând a treia strategie macroregională a UE, EUSAIR include 8 țări, state membre și non-membre ale Uniunii și însumează peste 70 milioane de locuitori. Regiunea a fost afectată de—a lungul timpului de evenimente cu impact negativ major asupra regiunii.

Sperăm ca asemenea macroregiuni să reprezinte modele de bune practici și reușită la nivel european, pentru că ele pot aduce beneficii tuturor cetățenilor lor și pot contribui la redresarea economică și dezvoltarea durabilă prin armonizarea politicilor și reorientarea investițiilor. Pe de altă parte, autoritățile locale și regionale sunt principalii actori în zonă și numai printr-o colaborare eficientă și eforturi comune strategia regiunii Mării Adriatice și a Mării Ionice poate fi o reușită.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicola Danti (S&D), per iscritto. ‒ L'approvazione della strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica (EUSAIR), a favore della quale l'Italia ha giocato un ruolo essenziale durante il semestre di Presidenza dell'UE, costituisce una tappa importante per lo sviluppo dei paesi della regione. Oltre 70 milioni di cittadini che vivono nell'area Adriatico-Ionica avranno nuove opportunità di lavoro, di mobilità, di istruzione e di crescita attraverso un coordinamento politico ed amministrativo, sotto la guida della Commissione, che servirà anche a voltare pagina rispetto ai problemi economici e politici affrontati nel passato. I quattro pilastri di cui si compone la strategia riguardano la ristrutturazione e l'ampliamento delle infrastrutture energetiche e dei trasporti, con nuove interconnessioni con i corridoi TEN-T; lo sviluppo di un'offerta turistica e culturale che servirà a destagionalizzare il turismo; la crescita sostenibile attraverso l'economia blu per superare la crisi economica e tutelare maggiormente l'ambiente marino e costiero e, infine, una maggiore cooperazione tra i paesi della macroregione che permetterà di dare risposte comuni a emergenze come quella dell'immigrazione.

 
  
MPphoto
 
 

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport d'initiative propose le soutien du Parlement européen sur la stratégie de l'Union pour la région adriatique et ionienne (EUSAIR). Il souligne la valeur ajoutée de cette stratégie, tout en rappelant l'importance du principe des "trois non" (pas de nouvelle législation, pas de nouvelle institution, pas de nouveaux financements) et attire l'attention sur la valeur ajoutée du modèle de gouvernance à multiniveaux. Le rapport identifie également plusieurs priorités de développement, à savoir la croissance bleue, le renforcement de l'interconnexion de la région, la qualité environnementale, ou encore tourisme durable et compétitif. La mise en place de stratégie macro-régionale est une démarche intéressante qu'il convient de soutenir. Il est nécessaire d'assurer une gouvernance efficace et des priorités ciblées. La prochaine stratégie macro-régionale devant être mise en place concernera la région alpine. Je soutiens pleinement cette initiative et j'ai voté en faveur de ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP has always championed national democracy and state cooperation, but we have always argued against EU overarching policies on any region, especially a region that includes non-EU members. In order to have an effective economic strategy for the Adriatic and Ionian region, Member States should decide the best action for themselves through intergovernmental cooperation. Therefore we voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ 2012 decemberében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2014 vége előtt mutassa be egy új, az adriai- és jón-tengeri stratégiára (EUSAIR) vonatkozó elképzeléseit, és ennek megfelelően 2014. június 17-én a Bizottság bemutatta a stratégiával kapcsolatos tervezetét. Az EUSAIR a harmadik uniós makroregionális stratégia, mely építeni tud a balti-tengeri és a Duna-régióra vonatkozó stratégiák tapasztalataira. Az adriai- és jón-tengeri régió több mint 70 millió embernek ad otthont, és nyolc országot fed le, melyek közül négy uniós tagállam (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia), három tagjelölt ország (Albánia, Montenegró, Szerbia), Bosznia-Hercegovina pedig potenciális tagjelölt ország.

A jelentéstervezetet támogattam szavazatommal a plenáris szavazás során, mivel az EUSAIR jó lehetőséget teremt a régió országai számára a fenntartható fejlődés serkentésére. A stratégia pillérei („kék növekedés”, a régió infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztése, környezetvédelem, fenntartható, versenyképes turizmus), illetve egyéb prioritásai (a nyugat-balkáni országok uniós integrációja, koherencia biztosítása a három uniós makroregionális stratégia valamint a nemzeti stratégiai projektek között) elősegítik a gazdasági fejlődést, a munkahelyteremtést.

Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy minden makroregionális stratégia esetében az eredmények átfogó értékelésére van szükség. Biztosítani kell, hogy a stratégiák valóban európai hozzáadott értéket képviseljenek, és valós, kézzelfogható pozitív hatásokkal járjanak az érintett régióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. – 2012 decemberében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2014 vége előtt mutassa be egy új, az adriai- és jón-tengeri stratégiára (EUSAIR) vonatkozó elképzeléseit, és ennek megfelelően 2014. június 17-én a Bizottság bemutatta a stratégiával kapcsolatos tervezetét. Az EUSAIR a harmadik uniós makroregionális stratégia, mely építeni tud a balti-tengeri és a Duna-régióra vonatkozó stratégiák tapasztalataira. Az adriai- és jón-tengeri régió több mint 70 millió embernek ad otthont, és nyolc országot fed le, melyek közül négy uniós tagállam (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia), három tagjelölt ország (Albánia, Montenegró, Szerbia), Bosznia-Hercegovina pedig potenciális tagjelölt ország.

A jelentéstervezetet támogattam szavazatommal a plenáris szavazás során, mivel az EUSAIR jó lehetőséget teremt a régió országai számára a fenntartható fejlődés serkentésére. A Stratégia pillérei („kék növekedés”, a régió infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztése, környezetvédelem, fenntartható, versenyképes turizmus), illetve egyéb prioritásai (a nyugat-balkáni országok uniós integrációja, koherencia biztosítása a három uniós makroregionális stratégia valamint a nemzeti stratégiai projektek között) elősegítik a gazdasági fejlődést, a munkahelyteremtést.

Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy minden makroregionális stratégia esetében az eredmények átfogó értékelésére van szükség. Biztosítani kell, hogy a stratégiák valóban európai hozzáadott értéket képviseljenek, és valós, kézzelfogható pozitív hatásokkal járjanak az érintett régióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport avait pour but de faire un bilan de la stratégie de l’Union pour la région de l’Adriatique et de la mer Ionienne (EUSAIR). Il contenait deux axes principaux vis-à-vis de la stratégie proposée par l’Union européenne.

En favorisant l’interaction avec les collectivités locales des pays concernés (aussi bien membres de l’Union que tiers), il court-circuite les gouvernements nationaux et leur souveraineté et confère un pouvoir trop important aux collectivités. Cela s’inscrit dans la logique dite macrorégionale qui tend à dépasser les États membres pour appliquer des politiques européennes à des aires géographiques floues.

En promouvant l’intégration de pays tiers, impliqués et explicitement mentionnés dans cette stratégie, l’Union européenne va à l’encontre des déclarations de la Commission européenne qui avait promis à maintes reprises son opposition à de nouveaux élargissements de l’Union.

Résolument opposée à la perte de souveraineté nationale des États membres ainsi qu’à l’élargissement de l’Union européenne, j’ai voté contre ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI), γραπτώς. ‒ Παρά τα θετικά στοιχεία της έκθεσης, την καταψηφίζουμε στο σύνολό της διότι περιέχει γενικότητες και ασάφειες σε σοβαρά θέματα. Οι στρατηγικές που στηρίζονται σε ευχολόγια και προτροπές είναι καταδικασμένες να αποτύχουν. Η περιοχή της Αδριατικής και του Ιονίου για να αναπτυχθεί, απαιτείται πρωτίστως να υπάρξει ο καθορισμός των ΑΟΖ των εμπλεκόμενων χωρών και να ορισθούν στοχευμένες, χρηματοδοτούμενες και υλοποιήσιμες ενέργειες προς αναβάθμιση και βελτίωση της οικονομικής δραστηριότητας και κοινωνικής ζωής των πολιτών.

 
  
MPphoto
 
 

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ 2012 decemberében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2014 vége előtt mutassa be egy új, az adriai- és jón-tengeri stratégiára (EUSAIR) vonatkozó elképzeléseit, és ennek megfelelően 2014. június 17-én a Bizottság bemutatta a stratégiával kapcsolatos tervezetét. Az EUSAIR a harmadik uniós makroregionális stratégia, mely építeni tud a balti-tengeri és a Duna-régióra vonatkozó stratégiák tapasztalataira. Az adriai- és jón-tengeri régió több mint 70 millió embernek ad otthont, és nyolc országot fed le, melyek közül négy uniós tagállam (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia), három tagjelölt ország (Albánia, Montenegró, Szerbia), Bosznia-Hercegovina pedig potenciális tagjelölt ország.

A jelentéstervezetet támogattam szavazatommal a plenáris szavazás során, mivel az EUSAIR jó lehetőséget teremt a régió országai számára a fenntartható fejlődés serkentésére. A stratégia pillérei („kék növekedés”, a régió infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztése, környezetvédelem, fenntartható, versenyképes turizmus), illetve egyéb prioritásai (a nyugat-balkáni országok uniós integrációja, koherencia biztosítása a három uniós makroregionális stratégia valamint a nemzeti stratégiai projektek között) elősegítik a gazdasági fejlődést, a munkahelyteremtést.

Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy minden makroregionális stratégia esetében az eredmények átfogó értékelésére van szükség. Biztosítani kell, hogy a stratégiák valóban európai hozzáadott értéket képviseljenek, és valós, kézzelfogható pozitív hatásokkal járjanak az érintett régióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Bill Etheridge (EFDD), in writing. – UKIP has always championed national democracy and state cooperation, but we have always argued against EU overarching policies on any region, especially a region that includes non-EU members. In order to have an effective economic strategy for the Adriatic and Ionian region, Member States should decide the best action for themselves through intergovernmental cooperation. Therefore we voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ A EUSAIR é a terceira estratégia macrorregional da UE e está bem colocada para tirar partido dos ensinamentos e experiências da Estratégia da UE para a Região do Mar Báltico e da Estratégia da UE para a Região do Danúbio. Esta estratégia baseia-se na cooperação existente na região, nomeadamente a Iniciativa Adriático-Jónica e a Eurorregião Adriático-Jónica cujos membros são constituídos por 26 autoridades regionais e locais de sete países.

A EUSAIR abrange oito países igualmente representados por Estados-Membros da UE (Croácia, Grécia, Itália e Eslovénia) e por países terceiros, todos eles com estatuto de candidatos à adesão (Albânia, Montenegro e Sérvia) ou de potenciais candidatos (Bósnia-Herzegovina). A região tem mais de 70 milhões de habitantes e desempenha um papel chave no reforço da continuidade geográfica na Europa.

A EUSAIR constitui uma oportunidade única para os países da região virarem uma nova página e deixarem para trás os problemas económicos e políticos, trabalhando em conjunto, orientados pela Comissão, em prol da prosperidade e do desenvolvimento sustentável.

 
  
MPphoto
 
 

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre cette délibération, parce qu'elle comporte des projets d'abandon de souveraineté nationale.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório propõe o desenvolvimento de uma estratégia macrorregional para a Região Adriática e Jónica, na linha de outros anteriores dedicados a outras grandes regiões ou bacias. As referências ao enquadramento de política macroeconómica da UE são parcas, o que neste caso é positivo, propondo-se essencialmente a valorização de fatores de desenvolvimento da região, de forma integrada e sustentável. Os princípios da Economia Azul são valorizados, a par da promoção de uma pesca que seja sustentável e que valorize os segmentos tradicionais; defende-se a proteção da qualidade ambiental e da biodiversidade; defende-se o estabelecimento de um turismo sustentável e com menos sazonalidade.

A noção de macrorregiões, envolvendo países da UE e outros que estão fora desse contexto, contribui para a aquisição de escala, o que pode beneficiar algumas estratégias de desenvolvimento. Este enquadramento e o âmbito deste território colocam, no entanto, a preocupação de que os investimentos estratégicos e de coesão, sendo absorvidos pela macrorregião, não poderão faltar, redundando numa ausência de financiamento estratégico e de coesão para os Estados-Membros envolvidos, ou seja, em detrimento das necessidades específicas de cada Estado-Membro.

 
  
MPphoto
 
 

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour, as wording on immigration was added to the text.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne ‒ Región Jadranského a Iónskeho mora čelí viacerým spoločným výzvam, počnúc zložitými politickými a ekonomickými okolnosťami v dôsledku historických udalostí až po veľké sociálne a ekonomické rozdiely medzi krajinami a regiónmi nachádzajúcimi sa v danej oblasti. Existuje tu takisto aj problém dobudovania potrebnej infraštruktúry, ako aj spojení pre elektrické káble. Ekosystém v tejto oblasti je ohrozovaný a poškodzovaný zásahmi ľudí.

 
  
MPphoto
 
 

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψήφιζω την έκθεση για τη στρατηγική της ΕΕ για την περιοχή της Αδριατικής Θάλασσας και του Ιονίου Πελάγους, καθώς περιλαμβάνει προτροπές για επίλυση του μεταναστευτικού με τρόπο που ευνοεί την εισροή κι άλλων μεταναστών.

 
  
MPphoto
 
 

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The Adriatic-Ionian region faces a common set of challenges, ranging from difficult political and economic circumstances, due to past historical events, to big socio-economic disparities between different countries and regions. Significant infrastructure deficits exist, and there is inadequate interconnection of electricity grids. Ecosystems are threatened by increased human exploitation of marine and coastal ecosystems. Natural and man-made hazards are apparent. Furthermore, administrative and institutional capacities at national, regional and local level need to be reinforced.

I support the implementation of the EU strategy on Adriatic and Ionian region, as it is fundamental for blue growth, for connecting Europe, for environmental quality and sustainable and competitive tourism. We should focus on the weak pillars of this strategy and make sure that it provides a comprehensive framework for a coherent macro-regional strategy, as well as an action plan for cooperation between the participating EU and third countries.

 
  
MPphoto
 
 

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Támogattam a jelentést, ugyanis az adriai- és jón-tengeri régióban hatalmas lehetőségek rejlenek, amelyeket csak a régió valamennyi országának közös és összehangolt erőfeszítései révén, a helyi és regionális hatóságok jelentős részvételével lehet kihasználni. A Bizottságnak különleges szerepet kell játszania iránymutatások és a stratégia végrehajtása során nyújtott támogatás útján.

Üdvözlöm a prioritásokat, melyek szerint kiemelten kell kezelni az erőforrás-hatékony halászathoz való alkalmazkodás és a halászati termékek előállításának és fogyasztásának fellendítését. Továbbá a kutatás és fejlesztés, valamint a tengerészeti ágazat alkalmazott innovációi számára, valamint a kék kutatás, innováció és készségek erősítése is fokozott figyelmet igényel a beruházásokkal együtt a humánerőforrás-fejlesztésbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor de la tercera estrategia macrorregional de la UE teniendo en cuenta que el pasado de la región está marcado por acontecimientos que han tenido efectos devastadores y duraderos en el desarrollo y la cooperación entre los países de esta zona. La EUSAIR ofrece una oportunidad excepcional para que los países de la región pasen página con respecto a sus problemas económicos y políticos del pasado trabajando juntos, bajo la dirección de la Comisión. Asimismo, es importante que la UE impulse la creación de una macrorregión en el Mediterráneo Occidental.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato convintamente a favore della risoluzione del PE sull'attuazione della strategia UE per la regione Adriatico-Ionio (EUSAIR), perché la strategia, pur ancora in fase embrionale, costituisce uno strumento ad un tempo per promuovere lo sviluppo nella regione Adriatico-IoniO, ma anche l'integrazione dei paesi dei Balcani occidentali. La strategia non è nuova, in quanto è stata predisposta dalla Commissione nel 2012 su mandato del Consiglio europeo, e corredata successivamente di un piano d'azione e definitivamente approvata lo scorso dicembre e neppure prevede risorse comunitarie aggiuntive, poiché dovrà basarsi unicamente su quelle già disponibili e previste nell'ambito della politica di coesione.

Nondimeno, in questa fase, essa costituisce uno strumento molto importante per contribuire a promuovere a livello comunitario e nazionale progetti che attualmente non figurano tra le priorità dei programmi d'intervento europei e nazionali. Dal momento che in seno agli organismi di gestione, di recente creati, si sta aprendo il dibattito sulla individuazione dei primi progetti che gli Stati partecipanti dovrebbero concretamente impegnarsi a finanziare mobilitando le risorse disponibili. Per l'Italia, ciò potrà significare il prolungamento dei corridoi TEN lungo la dorsale adriatica e quindi l'estensione dell'alta velocità fino a Bari favorendo concretamente lo sviluppo del Mezzogiorno.

 
  
MPphoto
 
 

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe heute für den Bericht über die Strategie der Europäischen Union für die Region Adria-Ionisches Meer gestimmt, da ich den Ansatz der EU hierfür begrüße und ein starkes, gemeinsames Engagement für wichtig halte.

 
  
MPphoto
 
 

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Heute habe ich mich für eine Stärkung der Region Adria-Ionisches Meer eingesetzt. Mit diesem deutlichen Zeichen der europäischen Solidarität bietet sich die Chance, diese Region langfristig zu stärken und weiterzuentwickeln.

 
  
MPphoto
 
 

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ The Adriatic-Ionian region faces a set of common challenges which need to be addressed. This includes difficult political and economic circumstances due to past historical events and socio-economic disparities between different countries and regions. Ecosystems are threatened due to increased human exploitation of marine and coastal ecosystems. Furthermore, administrative and institutional capacities at national regional and local level must be reinforced.

That is why I voted in favour of this report, which provides the platform for common actions and facilitates an exchange of information, best practice and experience. Importantly, it allows participating countries to learn from each other and to focus on a few key priorities that will bring real results and benefits to the everyday lives of the macro-regions’ citizens.

 
  
MPphoto
 
 

  Juan Carlos Girauta Vidal (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this report on the EU strategy for the Adriatic and Ionian region, which represents an opportunity to make regions and countries work more closely together and to develop synergies in the fields of tourism, fisheries, environment and maritime transport. The implementation of such a strategy will also allow the implementation of joint projects within this macro-region funded by the EU and the European Investment Bank.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Goddyn (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre le rapport sur une stratégie de l'Union pour la région de l'Adriatique et de la mer Ionienne. Cette stratégie pour l'Adriatique et la mer Ionienne couvre huit pays, dont quatre sont membres de l'Union (Croatie, Grèce, Italie et Slovénie) et quatre sont des pays tiers (Albanie, Monténégro, Serbie et Bosnie-Herzégovine).

Ce rapport illustre parfaitement la volonté de l'Union européenne de créer des macro-régions transfrontalières de façon à contourner les États membres. Il s'agit d'affaiblir le pouvoir des gouvernements centraux au profit des collectivités locales qui sont plus malléables pour les institutions européennes. De fait, les États concernés pourraient tout-à-fait traiter ces questions de manière multilatérales.

En outre, un train législatif pouvant en cacher un autre, il est évident que ce type de stratégie a également pour but de favoriser de futurs élargissements de l'Union européenne. Le rapport souligne ainsi, dans plusieurs paragraphes, qu'il s'inscrit dans une dimension d'intégration des pays candidats ou potentiellement candidats. Or, tout nouvel élargissement ne ferait que renforcer le pouvoir des institutions européennes au détriment des États et des peuples européens.

 
  
MPphoto
 
 

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor tal y como hicimos en comisión, teniendo en cuenta que gran parte de nuestras propuestas fueron asumidas como compromisos. Entendemos que una estrategia de la UE en la región del Adriático y del Jónico se expresa en coordenadas multinivel que, a veces, se olvidan de espacios concretos de acción y de políticas verdes y azules para la región; no es así el caso. Aun así entendemos que algunas de las partes del dosier necesitan ser concretadas en mayor medida; sobre todo, aquellas que atienden a sectores como el turismo, que tienen que garantizarse de una manera sostenible y que, entendemos, requieren de dosieres a parte.

 
  
MPphoto
 
 

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I, along with my fellow Labour MEPs, voted in favour of this report. Even though this report does not have an effect on the UK and macro-regional approach. The report is not about creating new institutions or new legislation; it provides the platform for common actions and facilitates, an exchange of information, best practice and experience. Importantly, it allows participating countries to learn from each other and to focus on a few key priorities that will bring real results and benefits to the everyday lives of the macro-regions’ citizens.

 
  
MPphoto
 
 

  Antanas Guoga (ALDE), in writing. ‒ I voted for the report on an EU strategy for the Adriatic and Ionian region, and I believe that the EU strategy for the region launched by the Commission in June 2014 is an opportunity for this macro-region to make regions and countries work more closely together and to develop synergies and joint projects financed by EU funds and the European Investment Bank.

 
  
MPphoto
 
 

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ 2012 decemberében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2014 vége előtt mutassa be az új, az adriai- és jón-tengeri stratégiára (EUSAIR) vonatkozó elképzeléseit. Ennek megfelelően 2014. június 17-én a Bizottság bemutatta a stratégiával kapcsolatos tervezetét. Az EUSAIR a harmadik uniós makroregionális stratégia, mely építeni tud a balti-tengeri és a Duna-régióra vonatkozó stratégiák tapasztalataira. Az adriai- és jón-tengeri régió több mint 70 millió embernek ad otthont, és nyolc országot fed le, melyek közül négy már uniós tagállam (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia), három tagjelölt ország (Albánia, Montenegró, Szerbia), és egy potenciális tagjelölt ország (Bosznia-Hercegovina).

A jelentéstervezetet támogattam szavazatommal a plenáris szavazás során, mivel az EUSAIR jó lehetőséget teremt a régió országai számára a fenntartható fejlődés serkentésére. A stratégia pillérei („kék növekedés”, a régió infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztése, környezetvédelem, fenntartható és versenyképes turizmus), illetve egyéb prioritásai (a nyugat-balkáni országok uniós integrációja, koherencia biztosítása a három uniós makro-regionális stratégia valamint a nemzeti stratégiai projektek között) elősegítik a gazdasági fejlődést, és a munkahelyteremtést.

Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy minden makroregionális stratégia esetében az eredmények átfogó értékelésére van szükség. Biztosítani kell, hogy a stratégiák valóban európai értéket képviseljenek, és valós, kézzelfogható pozitív hatásokkal járjanak az érintett régióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I chose to support this report because the region plays a key role in strengthening geographical continuity in Europe. The region’s turbulent past is marked by events which had devastating and long-lasting effects on development and cooperation between the countries. More recently, the economic crisis has had a major impact on the region. Unemployment and indebtedness are reaching unprecedented heights. The economic recovery and growth in the ailing economies are hampered by falling investments, both public and private.

 
  
MPphoto
 
 

  Roger Helmer (EFDD), in writing. ‒ UKIP has always championed national democracy and state cooperation but we have always argued against EU overarching policies on any region, especially a region that includes non-EU members. In order to have an effective economic strategy for the Adriatic and Ionian region, Member States should decide the best action for themselves through intergovernmental cooperation. Therefore we voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za izvješće Europskog parlamenta o Strategiji EU-a za jadransku i jonsku regiju, s obzirom da sam kao glavni izvjestitelj Odbora REGI, zajedno s drugim izvjestiteljima u sjeni, sukreator ovog za mene iznimno značajnog dokumenta. Kao predsjednik Jadransko-jonske euroregije aktivno sam radio na ekonomskom jačanju te snažnijoj međusobnoj integraciji i bržem približavanju cijele regije prema EU-u.

Između ostalog, na skupštini Jadransko-jonske euroregije donijeli smo zaključak o potrebi pokretanja takve EU strategije još 2009. godine, dok je 2010. godine naša inicijativa predstavljena u Odboru regija. Stoga mi je posebno važno da su se naša nastojanja prošle godine ostvarila donošenjem odluke Europskog vijeća o pokretanju EU strategije za jadransku i jonsku regiju.

Ovaj dokument predstavlja ujednačena stajališta većine političkih grupa u Europskom parlamentu te predstavlja koristan doprinos prije svega Europskoj komisiji, ali i drugim europskim tijelima prema kvalitetnoj implementaciji Strategije.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Cette stratégie pour l’Adriatique et la mer Ionienne couvre huit pays, dont quatre membres de l’Union (Croatie, Grèce, Italie, Slovénie) et quatre non-membres (Albanie, Monténégro, Serbie, Bosnie-Herzégovine).

Ce rapport illustre parfaitement la volonté de l’Union européenne de créer des macro-régions transfrontalières de façon à contourner la souveraineté des États membres. Il s’agit d’affaiblir les pouvoirs centraux au profit des collectivités locales, qui sont plus malléables pour les institutions européennes. De fait, les États concernés pourraient tout à fait traiter ces questions de manière multilatérale.

En outre, il est évident que ce type de stratégie préfigure également les futurs élargissements de l’Union. Le rapport indique, dans plusieurs paragraphes, qu’il s’inscrit dans une dimension d’intégration des pays candidats ou potentiellement candidats. Or, tout nouvel élargissement ne ferait que renforcer le pouvoir des institutions européennes au détriment des États et des peuples européens.

J’ai voté contre.

 
  
MPphoto
 
 

  Diane James (EFDD), in writing. – UKIP has always championed national democracy and state cooperation, but we have always argued against EU overarching policies on any region, especially a region that includes non-EU members. In order to have an effective economic strategy for the Adriatic and Ionian region, Member States should decide the best action for themselves through intergovernmental cooperation. Therefore my fellow MEPs and I voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport de mon collègue Ivan JAKOVČIĆ sur la stratégie de l'Union européenne pour la région de l'Adriatique et de la mer Ionienne. Le rapport souligne la valeur ajoutée de la stratégie, tout en rappelant l'importance du principe des "trois non" (pas de nouvelle législation, pas de nouvelle institution, pas de nouveaux financements), puisque les macrorégions sont des cadres qui doivent s’appuyer sur les synergies crées par les politiques et les fonds existants. Le rapport identifie avec pertinence plusieurs priorités de développement pour les quatre piliers de la stratégie, à savoir la croissance bleue, les interconnexions, l’environnement et le tourisme.

Le rapport a été adopté à une large majorité, ce dont je me félicite.

 
  
MPphoto
 
 

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui appuie la Communication de la Commission sur la nouvelle stratégie de l'UE pour l'Adriatique et la mer Ionienne, avec pour priorités la croissance bleue, l'environnement et le tourisme durable et compétitif dans cette zone.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Diesen Bericht kann man unterstützen, da er überwiegend sinnvolle Vorschläge zur Entwicklung der Regionen, insbesondere in umweltpolitischer Hinsicht, macht.

 
  
MPphoto
 
 

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted for this report, as the strategy will allow participating countries to learn from each other and to focus on a few key priorities that will bring real results and benefits to the everyday lives of the macro-region’s citizens.

 
  
MPphoto
 
 

  Kashetu Kyenge (S&D), per iscritto. ‒ Con il voto a questa risoluzione abbiamo contribuito a segnare una nuova tappa per lo sviluppo della regione adriatica e ionica. Le strategie macroregionali costituiscono uno strumento importante di integrazione e di cooperazione territoriale; nel caso concreto, l’EUSAIR può inoltre contribuire ed assistere i paesi partecipanti e potenziali candidati nel loro percorso verso l'Unione europea nonché costituire un'importante componente della più ampia politica dell'UE relativa al Mediterraneo, espressa nel quadro dell'Unione per il Mediterraneo. Poiché tutta la regione si trova ad affrontare importanti sfide migratorie, abbiamo chiesto che la futura ridefinizione delle priorità di EUSAIR si concentri sulle questioni sociali e umanitarie che interessano tutta la regione e favorisca uno scambio di buone prassi nel settore dell'accoglienza dei migranti.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – La nuova strategia per la regione adriatica e ionica (EUSAIR) si inserisce all'interno del più ampio progetto della Commissione Juncker, la quale ha deciso di orientarsi verso il rilancio dell'economia europea attraverso il piano di investimenti e il Fondo europeo per gli investimenti strategici. Vorrei sottolineare che il Parlamento europeo ha approvato l’emendamento riguardante il completamento del corridoio Baltico-Adriatico, che consentirà l’estensione all’intera dorsale Adriatico-Jonio da Ravenna fino a sud, collegando le rotte del trasporto marittimo e i porti con altre parti d'Europa.

 
  
MPphoto
 
 

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport Jakovcic concerne la stratégie de l’UE pour la région de l’Adriatique et de la mer Ionienne (EUSAIR) présentée par la Commission en juin 2014. Il s’agit d’une stratégie macro-régionale couvrant huit États membres (Croatie, Grèce, Italie et Slovénie). Les autres pays tiers ont soit le statut de candidat ou de candidat potentiel à l’adhésion de l’UE. Le problème de cette stratégie est qu’elle cible directement les collectivités territoriales en faisant l’impasse sur les États. Par ailleurs, elle manifeste une dimension hégémonique de l’UE qui créé une politique spécifique pour quelques États alors qu’on devrait traiter le problème de manière bilatérale. Enfin, le texte promeut l’élargissement de l’UE. J’ai donc décidé de voter contre ce texte qui est un nouveau coup de boutoir contre la souveraineté des États.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrew Lewer (ECR), in writing. ‒ EU macro-regional strategies, based on deeper political and economic cooperation between a specific group of EU Member States and third countries, can provide real added value. British Conservatives felt able to support the Jakovčić report’s positive view of the EU’s third macro-regional strategy for the Adriatic and Ionian region (EUSAIR) today, as a case in point. It provides an overall framework for greater intergovernmental policy coordination and a more effective business environment for companies and investors, and addresses gaps and practical difficulties that currently affect the single market. The EUSAIR will be implemented using the region’s existing EU and national funding and it therefore fits our guiding principles of no new EU funds, no additional EU-level structures and no new EU legislation.

Where isolated paragraphs did give cause for concern, our Members made their objections clear through split, roll-called votes: notably on paragraph 23, relating to an integrated European approach to migration and a shift in national asylum policies; paragraph 68, in relation to alarmist language on onshore and offshore oil and gas exploration; and paragraph 84, which contained a proposal to establish a new regional centre for disaster preparedness, the added value of which was not clearly defined.

 
  
MPphoto
 
 

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Considero que este informe mezcla elementos positivos y negativos en la estrategia de la UE para la región del Adriático y del Jónico.

Por un lado, existe un compromiso por apoyar el desarrollo económico de estas regiones, incidiendo en aspectos como la sostenibilidad o el apoyo a las pymes y a sectores tradicionales como el turismo o la pesca.

Por otro lado, se dota a la UE de un papel director en una región en la que ni siquiera todos los Estados son miembros, imponiendo la adopción del acervo europeo y favoreciendo la inversión privada en sectores tan sensibles como la energía o el transporte.

En consecuencia, me he abstenido.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivana Maletić (PPE), napisan. Strategija EU-a za jadransko-jonsku regiju ima za cilj osigurati održivi gospodarski rast i razvoj, ekološku i energetsku održivost te socijalnu i teritorijalnu koheziju. Ona je važna i zbog utjecaja na zemlje koje nisu članice Europske unije, a dio su strategije za proširenje te uključuje suradnju svih razina – europske, nacionalne, regionalne i lokalne.

Izbjeglička kriza pokazala je nedostatke razvijenosti ove regije i potrebu za većom kohezijom. Nedostatak komunikacije među državama u regiji i nerazvijenost su zasigurno pridonijeli kaotičnoj situaciji u kojoj se trenutno nalazimo. Preduvjeti za implementaciju strategije su jačanje institucijskog kapaciteta i učinkovitosti javne uprave, postavljanje zakonodavnih okvira te osiguravanje resursa i kvalificiranog administrativnog osoblja posvećenog provedbi EUSAIR-a.

Podržala sam izvješće o Strategiji EU-a za jadransko-jonsku regiju te kao zamjenski član REGI odbora, i s obzirom da dolazim iz regije, smatram bitnim istaknuti potrebu za provedbom Strategije i razvojem ovog dijela Europe budući da su njeni potencijali neiskorišteni. Posebno naglašavam kako uspješnost makroregionalnih strategija kao što je ova ovisi o volji država u regiji, pravovremenoj priprema projekata te snažnoj regionalnoj suradnji i usklađenosti u svim politikama na svim razinama.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Maňka (S&D), písomne ‒ Stratégia si dáva za cieľ využiť potenciál jadransko-iónskeho regiónu, ktorý má 70 miliónov obyvateľov. Vychádza zo štyroch základných pilierov, v rámci ktorých sú navrhnuté rozvojové aktivity.

V rámci cieľov Európskej územnej spolupráce sa vytvára program jadransko-iónskej spolupráce na roky 2014 – 2020, ktorá zahŕňa spoluprácu členských krajín EÚ (Chorvátska, Slovinska, Grécka a Talianska) a nečlenov EÚ (Albánska, Bosny a Hercegoviny, Čiernej Hory a Srbska).

Stratégia predstavuje významný krok pri integrácii krajín Balkánu a ich vstupe do EÚ.

 
  
MPphoto
 
 

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με μια στρατηγική της ΕΕ για την περιφέρεια της Αδριατικής και του Ιονίου Πελάγους, διότι είναι πλήρης και τεκμηριωμένη καθώς και για τους λόγους που ανέφερα αναλυτικά στην ομιλία μου στην Ολομέλεια του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου στις 27/10/2015.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre. Ce rapport donne l’opinion du Parlement européen sur la stratégie de l’Union pour la région de l’Adriatique et de la mer Ionienne. Cette région couvre huit pays, parmi lesquels la moitié est membre de l’UE (Croatie, Grèce, Italie et Slovénie), trois ont le statut de "candidat à l’adhésion" (Albanie, Monténégro et Serbie) et un a le statut de "candidat potentiel" (Bosnie-Herzégovine). Nous nous sommes opposés à ce rapport pour deux raisons: d’abord, parce qu’il promeut l’élargissement de l’Union, à laquelle nous nous opposons formellement. Ensuite parce qu’il aborde la stratégie macrorégionale de l’Union et se mêle d’affaires qui ne concernent qu’un petit groupe de pays de l’Union: une approche européenne est donc inutile, de simples accords bilatéraux suffiraient.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), in writing. ‒ Through this report Parliament has responded to recent updates on the implementation of the Adriatic and Ionian region strategy. Although not directly affecting the UK, the report draws conclusions about best practice in regional development. I supported the report as the exchange of information at EU level is beneficial to all areas of regional development.

 
  
MPphoto
 
 

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ A favore della relazione concernente una strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica. Il programma di cooperazione Adriatico-Ionio 2014-2020 è un programma nell'ambito del secondo obiettivo della politica di coesione – Cooperazione territoriale europea che comprende quattro Stati membri dell'UE (Croazia, Grecia, Italia e Slovenia) e quattro paesi IPA (Albania, Bosnia-Erzegovina, Montenegro e Serbia).

Le potenzialità della regione adriatica e ionica sono ampie e possono essere sfruttate unicamente attraverso l'impegno comune e coordinato da parte di tutti i paesi della regione, con una elevata partecipazione degli enti locali e regionali. Obiettivo generale del programma è quello di fungere da motore per le politiche e l'innovazione della governance, incoraggiando l'integrazione europea tra gli Stati membri e gli Stati non membri dell'UE, utilizzando tutte le risorse naturali, culturali e umane dell'Adriatico e dello Ionio, affinché possano essere rafforzate la coesione economica, sociale e territoriale nell'area del programma.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. ‒ La regione adriatica e ionica è stata caratterizzata da eventi che hanno avuto effetti devastanti in materia di sviluppo e cooperazione tra i paesi. Si tratta di problemi connessi alla crisi economica, alla disoccupazione nonché all'indebitamento, con percentuali di incidenza elevatissime e senza precedenti. Da ciò è derivato un forte calo degli investimenti, sia pubblici che privati, che si pone di ostacolo alla ripresa economica. Queste circostanze spiegano la mia adesione alla proposta del relatore Jakovcic, che confida nella strategia EUSAIR presentata dalla Commissione su richiesta del Consiglio europeo. La strategia EUSAIR vuole infatti sfruttare le effettive potenzialità economiche della regione adriatico- ionica attraverso la cooperazione dei paesi interessati e di attori dunque non solo locali, ma anche nazionali ed internazionali.

 
  
MPphoto
 
 

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Sowohl ein Frühwarnsystem, welches für die Verhinderung von natürlichen oder durch Industrie, Verkehr oder andere Aktivitäten bedingten Katastrophen wie beispielweise Überschwemmungen, Bränden und Rohstoffgewinnungsaktivitäten in der Adria geschaffen wird, als auch die Verbesserung der Verkehrsinfrastruktur sind wichtige Veränderungen. Der Bericht macht überwiegend sinnvolle umweltpolitische Vorschläge zur Entwicklung der Region. Daher habe ich diesem Bericht zugestimmt.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ La commission a proposé en 2014 une 3ème stratégie de l'UE pour une macro région: la région Adriatique et Ionienne (EUSAIR). La proposition se base sur la coopération existante dans la région, principalement l'Initiative Adriatique-Ionienne qui a commencé en 2000 avec la signature de la Déclaration d'Ancône et l'Eurorégion adriatique-ionienne créée en 2006. EUSAIR couvre 8 pays: 4 états membres de l'UE (Croatie, Grèce, Italie, Slovénie) et 4 pays non-membres (Albanie Monténégro Serbie et Bosnie Herzégovine). Le rapport décrit les caractéristiques de la macro région, les difficultés et les opportunités auxquelles elle est confrontée, et il appelle à des actions spécifiques sur la croissance bleue, la connexion des régions, la qualité de l'environnement, le tourisme durable et compétitif. Mais il plaide pour une mise en oeuvre via des partenariats public-privé. Le découpage artificiel de telles "macro-régions" en Europe pose aussi un problème démocratique. Pour cette raison je vote contre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ A terceira estratégia macrorregional da União Europeia é a Estratégia da União Europeia para a Região Adriática e Jónica. Esta região desempenha um papel crucial na posição geoestratégica da União Europeia, cujo potencial apenas poderá ser aproveitado com base esforços e participação conjunta de desenvolvimento da região. Trata-se da definição de um conjunto de prioridades, de forma a obter resultados que possam beneficiar toda a região. Apresentei, neste sentido, o meu voto concordante com a estratégia definida pela UE.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution as it stresses the need further to develop transport and energy connections among the participating countries as well as between them and their other neighbours. It is crucial that the network infrastructure gap in the Adriatic-Ionian area is addressed in order to increase the region’s socioeconomic development. The Union’s strategy and the funding allocated to the region should address these issues.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), schriftelijk. – De gebeurtenissen na het uiteenvallen van Joegoslavië hebben een verwoestende en langdurige hypotheek gelegd op de economische ontwikkeling en de samenwerking tussen de landen in de Adriatische en de Ionische regio. In de voorbije jaren werd deze regio ook hard getroffen door de economische crisis. De EU heeft met haar derde macroregionale strategie gekozen voor een plan van aanpak dat ervoor moet zorgen dat deze landen, via gerichte samenwerking, hun politieke en economische problemen definitief achter zich kunnen laten. Omdat het gebied een belangrijke rol speelt bij het versterken van de geografische continuïteit in Europa, zijn strategische en slimme investeringen voor de hele regio noodzakelijk. Tegelijk heeft deze regio een enorm potentieel, dat pas kan worden benut als alle landen in de regio samenwerken. Met de strategische investeringsfondsen die de EU rijk is, kunnen noodzakelijke investeringen worden gedaan in energienetwerken tussen de landen, het wegwerken van "missing links" in de infrastructuur, innovaties in de scheepvaart en visserij en het ontwikkelen van de toeristische troeven van de regio. De Eusair stelt ook de landen van de westelijke Balkan die geen EU-lid zijn, in staat samen te werken met de lidstaten van de EU.

 
  
MPphoto
 
 

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ The Adriatic-Ionian region faces a common set of challenges, ranging from difficult political and economic circumstances, due to past historical events, to big socio-economic disparities between different countries and regions. The report in my opinion tries to find solutions to all these challenges and therefore contributes to all four pillars of the strategy (blue growth; connecting Europe; environmental quality and sustainable and competitive tourism).

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az Európai Tanács 2012 decemberében felkérte a Bizottságot, hogy 2014 végéig terjessze elő az Európai Unió új adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiáját (EUSAIR). A Bizottság 2014. június 17-én ismertette az EUSAIR-t.

Az EUSAIR a balti-tengeri régióra és a Duna-medence régiójára vonatkozó uniós stratégiák után a harmadik uniós makroregionális politika. A stratégia a régión belüli együttműködésen, főként a 2000-ben, az Anconai Nyilatkozat aláírásával elindított adriai- és jón-tengeri kezdeményezésen és a hét tagként részt vevő ország 26 regionális és helyi hatóságát tömörítő adriai- és jón-tengeri eurorégió 2006. évi létrehozásán alapul. Az EUSAIR nyolc országra terjed ki, a régió több mint 70 millió embernek ad otthont.

A Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága által benyújtott, parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány szerint az EUSAIR egyedülálló alkalmat kínál a régió számára ahhoz, hogy együttműködés révén, a Bizottság iránymutatása mellett túllendüljön a múltbeli gazdasági és politikai problémákon, a jólétre és a fenntartható fejlődésre törekedve. Rámutat, hogy a régióban hatalmas lehetőségek rejlenek, amelyeket csak a régió valamennyi országának közös és összehangolt erőfeszítései révén, a helyi és regionális hatóságok jelentős részvételével lehet kihasználni. Úgy véli, hogy az EUSAIR történelmi jelentőségűnek bizonyul majd mind a részt vevő országok, mint az Unió egésze szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ A criação de uma Estratégia da União Europeia para a Região Adriática e Jónica deu origem à EUSAIR, uma estratégia macrorregional da União Europeia que desempenha um papel fundamental no desenvolvimento desta região, representando um novo modelo de governação a diversos níveis.

Através da cooperação entre os Estados-Membros e países terceiros na prossecução de objetivos comuns, promove-se uma coesão económica e social, reduzindo disparidades existentes entre as regiões, estimulando o emprego e o crescimento económico.

O estabelecimento de diversas prioridades para a EUSAIR desdobra-se em áreas importantes que serão desenvolvidas no futuro, que contribuirão para um crescimento económico e social da região, nomeadamente, o crescimento azul, a qualidade ambiental e o turismo sustentável e competitivo.

Voto favoravelmente o presente relatório que irá proporcionar benefícios para toda a Região Adriática e Jónica, inclusive para os países terceiros participantes que estarão em harmonia política, social e económica com os Estados-Membros.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Montel (ENF), par écrit. – Ce rapport Jakovcic concerne la stratégie de l’UE pour la région de l’Adriatique et de la mer Ionienne (EUSAIR) présentée par la Commission en juin 2014. Il s’agit d’une stratégie macro-régionale couvrant huit États membres (Croatie, Grèce, Italie et Slovénie). Les autres pays tiers ont le statut soit de candidat soit de candidat potentiel à l’adhésion à l’Union.

Le problème de cette stratégie est qu’elle cible directement les collectivités territoriales, en faisant l’impasse sur les États. Par ailleurs, elle manifeste une dimension hégémonique de l’Union, qui créé une politique spécifique pour quelques États alors qu’on devrait traiter le problème de manière bilatérale. Enfin, le texte promeut l’élargissement de l’Union. J’ai donc décidé de voter contre ce texte qui est un nouveau coup de boutoir contre la souveraineté des États.

 
  
MPphoto
 
 

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report, which provides the platform for common actions and facilitates an exchange of information, best practice and experience. Importantly, it allows participating countries to learn from each other and to focus on a few key priorities that will bring real results and benefits to the everyday lives of the macro-regions’ citizens.

 
  
MPphoto
 
 

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à la stratégie de l’Union européenne pour la région adriatique et ionienne. Ce texte rappelle que la stratégie macrorégionale existante en faveur des huit pays frontaliers de la mer Baltique a donné de bons résultats et permis au Danemark, à l’Allemagne, à l’Estonie, à la Lettonie, à la Lituanie, à la Pologne, à la Finlande et à la Suède de donner des réponses à plusieurs défis communs de la zone (création d’un environnement durable, renforcement de la prospérité, amélioration de l’accessibilité et de l’attractivité et garantie du maintien de la sécurité). Il souligne le succès de ces structures-cadres qui permettent d’améliorer l’articulation des différentes politiques de l’Union sans pour autant recourir à de nouvelles législations, institutions ou financements supplémentaires. Ce rapport identifie la croissance bleue, l’interconnexion de la région, la qualité environnementale et le tourisme durable comme priorités de développement pour la région adriatique et ionienne.

 
  
MPphoto
 
 

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Approviamo questa relazione che intende sottolineare l'importanza strategica di promuovere il processo di integrazione e allargamento, la cooperazione regionale e le relazioni di buon vicinato a livello europeo attraverso gli strumenti e i mezzi della strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica (EUSAIR).

Abbiamo bisogno di imprimere un nuovo slancio al rafforzamento della pace, della coesione sociale, dello sviluppo economico, della sostenibilità ambientale e della sicurezza nell'Europa sudorientale. A tal fine, risulta indispensabile un maggiore coinvolgimento di tutte le parti interessate, compresa la società civile.

La EUSAIR dovrà contribuire al processo di adesione all'Unione europea dei paesi dei Balcani occidentali, fornendo loro la possibilità di cooperare strettamente con gli Stati membri dell'UE e facendo fronte alle sfide comuni a livello regionale. Invitiamo, quindi, i paesi dei Balcani occidentali a essere pienamente ed efficacemente partecipi di tutte le fasi di attuazione, migliorando la connettività tra di loro e con il resto dell'Unione europea, compreso il corridoio adriatico-ionio.

Chiediamo, infine, alla Commissione di perseguire la massima efficienza nell'uso di tutti gli strumenti di finanziamento disponibili, allo scopo di ottimizzare l'impatto, conseguire risultati migliori e incoraggiare la crescita economica sostenibile della regione.

 
  
MPphoto
 
 

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Az Európai Unió egyik alapgondolata az országhatárokon átívelő együttműködés és ezen kooperációk előmozdítása és támogatása. A makro regionális együttműködés ennek az egyik legmeggyőzőbb formája. Két sikeres, a balti-tengeri és a Duna régióra vonatkozó stratégia után egyértelműnek tűnik ennek a projektnek a bővítése és további makrorégiók létrehozása. Az adriai-és jón tengeri makrorégió, hasonlóan az előző kettőhöz, egy egységes földrajzi régiót ölel fel, amelynek egyértelműen a javára válhat az egységes kezelés. Azoknak az országoknak, amelyek érintettek ebben az együttműködésben is sok pozitívumot jelenthet, mint a nemzetközi kapcsolatok javítása, szorosabb politikai együttműködés, bizonyos politikai és gazdasági ágazatok specializálódása. Az EUSAIR esetében ez a makroregionális együttműködés sokban hozzájárulhat a még nem uniós tagországok többoldalú fejlődéséhez, és az EU-val való szorosabb együttműködéshez.

A stratégia mind a négy pillére alapvetően részletesen ki van dolgozva és egyértelműen a régióra jellemző és a fejlődéshez szükséges területeket öleli fel. Ahhoz viszont, hogy az egészprojekt ne veszítse értelmét, elejét kell venni egy felesleges bürokratikus rendszer kialakulásának és emellett ragaszkodni kell a makrorégió szubszidiaritás elvén alapuló többszintű, kormányzásának létrehozásához és fenntartásához, hiszen a régiót érintő kérdésekben a helyi és regionális szereplők tudnak a leghatékonyabban cselekedni és az ő együttműködésük a más, magasabb szintű intézményekkel jelentheti a régió effektív működésének az alapját.

 
  
MPphoto
 
 

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The European Council of December 2012 invited the Commission to present a new EU strategy for the Adriatic and Ionian region (EUSAIR) before the end of 2014. I voted for this report, which will implement EUSAIR, following the model of the EU strategy for the Baltic Sea region.

 
  
MPphoto
 
 

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat în favoarea raportului privind strategia UE pentru regiunea Mării Adriatice și Ionice deoarece consider că este un raport care aduce completări importante propunerii venite din partea Comisiei.

Am avut ocazia de a fi raportorul pe acest dosar în cadrul Comisiei pentru pescuit și cunosc îndeaproape raportul scris de colegii din comisia pentru dezvoltare regională. Mă bucur să constat că raportul final al Comisiei pentru dezvoltare regională conține și sugestiile făcute de mine și de colegii mei în cadrul raportului de opinie din Comisia pentru pescuit, deoarece regiunea Mării Adriatice și Ionice reprezintă un caz special din punctul de vedere al poluării și al resurselor marine disponibile. Este o strategie complexă din multe motive, dar cred că motivul principal este acela că privește atât state membre UE, cât și state non-membre, care nu au mereu aceeași legislație sau aceleași standarde cu ale noastre.

Cred că acest raport completează în punctele esențiale strategia propusă de Comisie și aștept să văd rezultatele pe care aceasta le va produce.

 
  
MPphoto
 
 

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This report proposes an EU strategy for the Adriatic and Ionian region. In doing so, it describes the special characteristics of the Adriatic-Ionian macro-region and the difficulties and opportunities that it faces, and calls for specific action to be taken. However, the strategy put forward is based on the ‘three NOs’ principle – no new legislation, no new institutions, no new funding. The strategy can therefore use only the already existing EU financial resources and tools, and funding in this report is placed in the context of the Europe 2020 strategy with the strict conditions that entails.

There are a number of other concerns with the report, such as support for contentious major projects, and a call to non-EU states to accelerate the implementation of sectoral acquis, such as the Water Framework Directive, as a condition of accession to the EU.

Therefore, while there are positive aspects to the report, I abstained on this motion.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht über eine Strategie der EU für die Region Adria Ionisches Meer fordert einen nachhaltigen Umgang mit den marinen Ressourcen in dieser Region. Gerade umweltpolitisch und für den wirtschaftlichen Aufschwung sind das die richtigen Ansätze, um die Region zu fördern. Ich habe für diesen Bericht gestimmt.

 
  
MPphoto
 
 

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Pean oluliseks, et kõigil Euroopa riikidel oleks ELi liikmesuse perspektiiv. Samuti on oluline, et need riigid tegeleksid jätkuvalt korruptsioonivastase võitluse, õigusriigi arendamise ja inimõiguste tagamisega.

 
  
MPphoto
 
 

  Pier Antonio Panzeri (S&D), per iscritto. ‒ Signor Presidente, onorevoli colleghi, ho dato il mio voto favorevole alla relazione sulla strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica in quanto ritengo che le strategie macro regionali, fondate su cooperazione, integrazione e coordinamento, siano uno strumento importante per raggiungere risultati tangibili. Rispondere insieme alle sfide comuni è fondamentale per superare gli squilibri socioeconomici tra i paesi vicini e rafforzare la coesione territoriale. La strategia potrebbe portare, infatti, importanti benefici anche ai paesi candidati e potenziali candidati della regione. La macroregione adriatica e ionica necessita di una comune e attenta gestione perché, per sua stessa peculiare conformazione geografica, risulta maggiormente vulnerabile all'inquinamento e allo sfruttamento eccessivo degli stock ittici. La comunicazione della Commissione sottolinea come questa strategia non necessiti di norme aggiuntive, istituzioni o fondi che sono infatti già forniti dal Programma di cooperazione transnazionale Adriatico-Ionio 2014-2020 (ADRION).

 
  
MPphoto
 
 

  Margot Parker (EFDD), in writing. ‒ UKIP has always championed national democracy and state cooperation, but we have always argued against EU overarching policies on any region, especially a region that includes non-EU members. In order to have an effective economic strategy for the Adriatic and Ionian region, Member States should decide the best action for themselves through intergovernmental cooperation. Therefore we voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Ritengo essenziale sottolineare l'importanza geostrategica e geopolitica della strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica. A seguito del mio personale e comprovato interesse per la questione, mi preme tuttavia sottolineare la mancanza, nella strategia, della previsione di un completamento del corridoio baltico-adriatico da Ravenna ad Ancona-Pescara-Termoli-Foggia-Bari-Brindisi. Per la piena realizzazione della strategia, per aiutare lo sviluppo di regioni in crisi come quelle del Sud Italia e per sfruttare appieno il potenziale dell'area auspico quindi che una tale previsione possa infine materializzarsi. Ho deciso quindi di accordare il mio voto favorevole.

 
  
MPphoto
 
 

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Podržavam Strategiju EU-a za jadransku i jonsku regiju, jer smatram kako će ona omogućiti bolju suradnju zemalja regije u vidu promicanja pomorskog sektora, očuvanja mora, razvoja prometnih i energetskih mreža i poticanja turizma te time izravno utjecati i na poboljšanje života 70 milijuna stanovnika te regije.

Program podrške i ulaganja kojeg donosi Strategija može doprinijeti razvoju gospodarstva, a samim time i otvaranja novih radnih mjesta u zemljama regije, a upravo to za većinu njih i predstavlja jedan od najvećih izazova. Pozdravljam ideju održivog korištenja i promicanja svih prirodnih ljepota i bogatstava koje zemlje te regije imaju, a koja nisu prepoznata i/ili čiji kapaciteti nisu u potpunosti iskorišteni.

Što se Hrvatske tiče, ulaganje u postizanje održivog i kvalitetnog turizma je svakako nešto pozitivno te može jamčiti bolju budućnost Hrvatskoj. Također, obzirom da je sastavni dio mediteranskog koridora i pravac Rijeka-Zagreb-Budimpešta, a između ta dva paralelna pravca nalazi se i poveznica Zagreb-Slovenija, on je od izuzetne važnosti i za Republiku Hrvatsku. Riječ je o cestovnom i željezničkom koridoru preko kojeg će Hrvatska biti spojena i na Baltičko-jadranski koridor koji ide od Baltičkog mora kroz Poljsku, preko Beča i Bratislave do sjeverne Italije.

 
  
MPphoto
 
 

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport Jakovcic concerne la stratégie de l’UE pour la région de l’Adriatique et de la mer Ionienne (EUSAIR) présentée par la Commission en juin 2014. Il s’agit d’une stratégie macro-régionale couvrant huit États membres (Croatie, Grèce, Italie et Slovénie). Les autres pays tiers ont soit le statut de candidat ou de candidat potentiel à l’adhésion de l’UE. Le problème de cette stratégie est qu’elle cible directement les collectivités territoriales en faisant l’impasse sur les États. Par ailleurs, elle manifeste une dimension hégémonique de l’UE qui créé une politique spécifique pour quelques États alors qu’on devrait traiter le problème de manière bilatérale. Enfin, le texte promeut l’élargissement de l’UE. J’ai donc décidé de voter contre ce texte qui est un nouveau coup de boutoir contre la souveraineté des États.

 
  
MPphoto
 
 

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Snažno pozdravljam i podržavam kreiranje treće europske makroregije. Jadransko-jonska strategija za sada obuhvaća četiri zemlje članice i četiri zemlje aspirantice na punopravno članstvo u EU-u kojima sudjelovanje u ovakvom projektu zasigurno može i treba pomoći na njihovom eurointegracijskom putu. Trenutne razlike među zemljama su mnogo veće od toga da li su dio EU-a ili ne.

Razlike u ekonomskoj razvijenosti i makrofinancijskim pokazateljima su velike. Prometna infrastruktura unutar nekih od zemalja i među njima je iznimno slabo razvijena. Za sada je projekt izgradnje Jadransko-jonske autoceste poticala Hrvatska, ali mi se nadamo da će uskoro i EU potaknuti taj projekt, jer Europa se ne može samo politički spajati već treba razvijati i prometne pravce, energetske koridore i druge odnose.

Zbog iznimne energetske ovisnosti, zajednički energetski projekti poput jadransko-jonskog plinovoda također trebaju biti jedan od prioriteta. Nadam se da će u implementaciju strategije biti uključeni svi zainteresirani dionici na transparentan i obuhvatan način kako bi se potaknula socijalna kohezija, ekonomski razvoj i ekološka održivost. Ukoliko to uspije, Jadransko-jonska strategija je od interesa za sve članice EU-a te ima kapacitet pridonijeti daljnjoj integraciji unutarnjeg tržišta i stabilnosti ovog područja.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrej Plenković (PPE), napisan. Ova strategija je važan dio regionalne politike EU-a i pokazat će se kao kvalitetan mehanizam gospodarske i socijalne kohezije te poticanja rasta i zapošljavanja. Od osnivanja Jadransko-jonske inicijative u Anconi 2000. godine, intenzivno pratim suradnju u JJI bazenu i nastanak Strategije koja je usvojena prošle godine. Uslijed izbjegličko-migracijske krize Strategiju treba staviti u širi kontekst mediteranske suradnje.

U trenutnom formatu s 4 članice EU-a i 4 zemlje aspirantice na članstvo, fokus treba biti na zajedničkoj pripremi projekata financiranih iz europskih strukturnih i investicijskih fondova, i to u područjima pomorstva, kulture, obrazovanja, turizma, kulture i zaštite okoliša. To su prioritetni interesi svih uključenih zemalja, a vjerujem da će u ovaj okvir ubrzo pristupiti i Kosovo i Makedonija. Važno je da među svim akterima postoji stalna komunikacija i bolja suradnja na upravljačkoj, provedbenoj i koordinacijskoj razini kako bi se projekti brže pripremali.

U procesu odabiranja i implementacije projekata treba uključiti lokalne jedinice te mala i srednja poduzeća. Hrvatska, kao jedina dunavska i jadranska zemlja, ima veliku prigodu nadograditi svoje vanjskopolitičke, trgovinske i razvojne aktivnosti. Prioritet je bolja prometna povezanost na jadransko-jonskom pravcu, što se odnosi na izgradnju cestovne i željezničke mreže prema jugu, povezanost s otocima i dovršetak izgradnje Pelješkog mosta.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Le strategie macroregionali possono essere considerate uno strumento dedicato alla promozione della coesione economica e sociale, i cui obiettivi principali sono la riduzione delle disparità tra le regioni, la promozione di una reale convergenza e l'incoraggiamento della crescita e dell'occupazione. L'adozione di una strategia dell'UE per la regione adriatica e ionica (EUSAIR) è frutto dell'interesse dimostrato dai paesi coinvolti. La strategia riguarda quattro Stati membri dell'UE (Croazia, Grecia, Italia e Slovenia) e quattro paesi IPA (Albania, Bosnia-Erzegovina, Montenegro e Serbia). Per il periodo 2014-2020, il bilancio complessivo ammonta a 118.154.690 EUR, compresi il Fondo europeo di sviluppo regionale (FESR) (83.467.729 EUR), lo strumento di assistenza preadesione (IPA II) (15.688.887 milioni di EUR) e i contributi nazionali (18.998.074 EUR). Si tratta della terza strategia macroregionale dell'UE e pertanto essa può beneficiare dell'esperienza e degli insegnamenti tratti dalla strategia dell'Unione europea per la regione del Mar Baltico e dalla strategia dell'Unione Europea per la regione del Danubio. Ho votato a favore di questa relazione affinché la strategia per la regione adriatico ionica possa rappresentare una grande opportunità di sviluppo.

 
  
MPphoto
 
 

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Cieszę się bardzo, iż kolejny region może korzystać z możliwości, jakie daje ta innowacyjna forma współpracy, jaką jest strategia makroregionalna. To już czwarta przyjęta w ciągu ostatnich kilku lat przez Unię strategia, z których ostatnia obejmuje region górski Alp. W tym kontekście po raz kolejny chciałbym przypomnieć i zaapelować o priorytetowe potraktowanie regionów górskich w Unii Europejskiej i – śladem regionu alpejskiego – o opracowanie strategii makroregionalnej dla regionu Karpat, który wymaga interwencji i wzmożonego zaangażowania ze strony Unii. Regiony karpackie wielokrotnie już wykazywały się oddolną inicjatywą i mobilizacją w interesie całego makroregionu. Teraz piłeczka jest po stronie Rady i Komisji. Tej ostatniej chciałbym przypomnieć, że na granicy polsko-słowackiej stykają się strategie makroregionalne bałtycka i dunajska. Obie w sposób marginalny traktują problematykę obszarów górskich – a już na pewno nie traktują w sposób kompleksowy problemów Karpat. W tym duchu właśnie popieram dążenia innych regionów do ustanawiania strategii makroregionalnych.

 
  
MPphoto
 
 

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Le Parlement européen a adopté un texte concernant la mise en place d'une stratégie de l'Union pour la région adriatique et ionienne. Il est important de promouvoir la coopération régionale au sein de l'Union et de favoriser les synergies notamment dans les domaines de la croissance bleue, des transports, de l'environnement et du tourisme. J'ai voté en faveur de cette résolution. Le texte a pour objectif de promouvoir les cadres de coopération déjà existants et encourage les macro-régions à encadrer et à faire fructifier cette stratégie.

 
  
MPphoto
 
 

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP has always championed national democracy and state cooperation, but we have always argued against EU overarching policies on any region, especially a region that includes non-EU members. In order to have an effective economic strategy for the Adriatic and Ionian region, Member States should decide the best action for themselves through intergovernmental cooperation. Therefore we voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ La Comisión Europea presentó en julio pasado la Estrategia de la UE sobre la región del Adriático y el Jónico (EUSAIR), por la que se establece una tercera macrorregión en la UE —después de las del Mar Báltico y el Danubio—, proporcionando un marco coherente para una macroestrategia regional y un plan de acción de cooperación entre la UE y tres países más (ocho en total).

La región Adriático-Jónica se enfrenta a una serie de retos comunes, tanto por los acontecimientos históricos del pasado como por las grandes disparidades socioeconómicas entre los diferentes países y regiones. Existen déficits de infraestructura importantes. Los ecosistemas marinos y costeros están amenazados por la explotación humana. Las capacidades administrativas e institucionales a nivel nacional, regional y local deben ser reforzadas, etc.

El ponente procura encontrar soluciones a todos estos problemas, contribuyendo a los cuatro pilares de la estrategia (crecimiento azul, conectar la región, calidad del medio ambiente y turismo sostenible y competitivo).

Por todo ello, he votado a favor de este informe, que incorpora finalmente la reivindicación socialista de terminación del corredor Báltico-Adriático, incluida la ampliación de la dorsal Jónico-Adriático en su totalidad.

 
  
MPphoto
 
 

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Ce jour, j’ai voté en faveur du rapport Jakovcic sur une stratégie de l’Union pour la région de l’Adriatique et de la mer Ionienne. Ce vote, c’est une manière de saluer la communication de la Commission concernant la stratégie de l’Union européenne pour la région susmentionnée.

Tout d’abord, il est important que cette région mise sur la croissance bleue. Elle dispose en effet d’une position géographique remarquable et d’une biodiversité marine très riche. Ces deux facteurs constituent un immense potentiel pour la création d’emplois "bleus".

Ensuite, il est nécessaire d’améliorer les réseaux de transport et l’acheminement de l’énergie entre les pays participants à cette stratégie macrorégionale mais aussi entre ces derniers et leurs autres voisins.

Enfin, il est important également de préserver la qualité de l’environnement dans cette région sachant que la mer Adriatique abrite près de la moitié de toutes les espèces marines répertoriées dans la Méditerranée.

 
  
MPphoto
 
 

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ No seguimento do pedido do Conselho Europeu de dezembro de 2012, a Comissão Europeia apresentou em junho de 2014 a “Estratégia da União Europeia (EU) para a Região Adriática e Jónica (EUSAIR)”, sobre a qual versa esta proposta de Resolução.

Sendo a terceira estratégia macrorregional da UE, após a aprovação das Estratégias para o Mar Báltico (2009) e para o Região do Danúbio (2011), parece-nos que esta nova Estratégia Macrorregional poderá tirar valiosos ensinamentos destas duas plataformas estratégicas já em funcionamento, muito concretamente sobre as suas estruturas de governação, implementação no terreno e mesmo ações ou eventos realizados.

Porque estas Estratégias envolvendo diversas regiões (e Estados Membros) não pretendem trazer novos níveis de complexidade à política europeia nem acrescentar sobrecargas administrativas ao atual quadro europeu, mas sim fomentar sinergias, um mais eficiente aproveitamento dos recursos e um mais adequado planeamento estratégico, chamo a atenção para a necessidade do estrito cumprimento do princípio dos três nãos: “não a nova legislação, não a novas instituições e não a mais financiamento”.

Porque este relatório vai ao encontro das minhas principais ideias sobre esta matéria, votei favoravelmente.

 
  
MPphoto
 
 

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ La nouvelle stratégie de l'Union européenne pour la région de l'Adriatique et de la mer Ionienne a été présentée par la Commission européenne le 17 juin 2014 et fait suite à la demande du Conseil européen de décembre 2012 de présenter une nouvelle stratégie avant la fin de l'année 2014.

J'ai voté en faveur de ce rapport qui rappelle que les macrorégions sont des cadres qui permettent des initiatives de coopération s'appuyant sur des synergies qui résultent de l'articulation des différentes politiques de l'Union. En ce sens, le principe des "trois non" doit être respecté, à savoir pas de nouvelle législation, pas de nouvelle institution et pas de nouveaux financements.

En parallèle, le rapport identifie plusieurs priorités de développement pour les quatre piliers de la stratégie qui sont la croissance bleue, l'interconnexion de la région, la qualité environnementale et le tourisme durable et compétitif.

 
  
MPphoto
 
 

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della strategia dell'Unione europea per la regione adriatica e ionica in quanto ha come obiettivo quello di favorire la ripresa economica di questa regione. Al fine di creare nuovi posti di lavoro la strategia dell'Unione europea promuove lo sviluppo della crescita blu, delle reti energetiche e dei collegamenti dei trasporti, della qualità ambiente e del turismo sostenibile e competitivo.

 
  
MPphoto
 
 

  Matteo Salvini (ENF), per iscritto. ‒ Ho votato a favore in quanto condivido l'idea che una nuova forma di cooperazione regionale possa portare benefici alle aree interessate.

 
  
MPphoto
 
 

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor tal y como hicimos en comisión, teniendo en cuenta que gran parte de nuestras propuestas fueron asumidas como compromisos. Entendemos que una estrategia de la UE en la región del Adriático y del Jónico se expresa en coordenadas multinivel que, a veces, se olvidan de espacios concretos de acción y de políticas verdes y azules para la región; no es así el caso. Aun así entendemos que algunas de las partes del dosier necesitan ser concretadas en mayor medida; sobre todo, aquellas que atienden a sectores como el turismo, que tienen que garantizarse de una manera sostenible y que, entendemos, requieren de dosieres a parte.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Considero que este informe mezcla elementos positivos y negativos en la estrategia de la UE para la región del Adriático y del Jónico.

Por un lado, existe un compromiso por apoyar el desarrollo económico de estas regiones, incidiendo en aspectos como la sostenibilidad o el apoyo a las pymes y a sectores tradicionales como el turismo o la pesca.

Por otro lado, se dota a la UE de un papel director en una región en la que ni siquiera todos los Estados son miembros, imponiendo la adopción del acervo europeo y favoreciendo la inversión privada en sectores tan sensibles como la energía o el transporte.

En consecuencia, me he abstenido.

 
  
MPphoto
 
 

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ The Adriatic-Ionian region faces a set of common challenges, starting with difficult political and economic circumstances due to past historical events. There is a great deficiency in the infrastructure of this region – including inter alia inadequate interconnection of electricity grids. Although there is some work to be done by the plenary in relation to repetitions and omissions, I am generally in favour in this report and I voted accordingly.

 
  
MPphoto
 
 

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Menim, da je strategija Evropske unije za jadransko-jonsko regijo pomembna zaradi strateškega značaja in za spodbujanje trajnostne gospodarske rasti, zmanjšanje socialnih razlik v regiji, izboljšanje prometne povezanosti, hitrejše integracije Zahodnega Balkana v EU in še bi lahko našteval.

Bi se pa na tem mestu kot evropski poslanec Zelenih predvsem osredotočil na steber za kakovost okolja, ki je eden izmed štirih glavnih stebrov omenjene strategije. Jadransko-jonska regija ima vse večji pomen za energetsko varnost EU. Izraziti želim zaskrbljenost zaradi izgradnje energetske infrastrukture, raziskovanja nafte in plina, saj sta Jadransko in Jonsko morje zelo občutljivi.

Iz tega razloga menim, da je bistvenega pomena spoštovati zakonodajo EU, še posebej v fazah presoje vplivov na okolje. Na tem mestu je potreben usklajen nastop pri zaščiti morja in tudi pri zaščiti biotske raznovrstnosti. Kljub pomembnosti skupnega načrtovanja energetske politike in uresničevanja cilja zadostitve potrebam po energiji in plinu, moramo paziti, da ob vseh teh spremembah ne bomo preveč obremenili Jadrana in tudi Jonskega morja.

Ker je omenjena strategija pomembna za razvoj, boljše povezovanje in napredek regije, sem podprl omenjeno poročilo.

 
  
MPphoto
 
 

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Podporujem stratégiu EÚ pre Adriatický a Iónsky región (EUSAIR). Táto stratégia vychádza aj zo skúseností zo stratégie EÚ pre Dunajský región. Podporujem spojenie turizmu a rybolovu v daných regiónoch, efektívnejšie využitie fondov EÚ, diverzifikáciu produktov turizmu a ponuky, ktoré preklenú sezónnosť.

 
  
MPphoto
 
 

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. Strategija EU-a za jadransku i jonsku regiju (EUSAIR), kao dio regionalne politike EU-a, sredstvo je za poticanje gospodarske i socijalne kohezije, a njezini su glavni ciljevi smanjenje razlika među regijama, promicanje stvarne konvergencije te poticanje rasta i zapošljavanja. U tom kontekstu, EUSAIR pruža izuzetnu priliku za zemlje u regiji u okretanju stranice prošlih ekonomskih i političkih problema, zajedno težeći napretku i održivom razvoju.

Podržao sam provedbu EUSAIR-a, prvenstveno jer izražavam svoju zabrinutost zbog poticanja istraživanja i eksploatacije nafte i plina na pučini i kopnu, čime bi se makroregija mogla izložiti riziku od katastrofa s vrlo ozbiljnim posljedicama za okoliš, gospodarstvo, uključujući sektor ribarstva te za zdravlje ljudi. Jadransko more je, zbog toga što je poluzatvoreno, podložno onečišćenju, stoga pozivam na zajedničke napore u poduzimanju svih mogućih mjera u cilju očuvanja bioraznolikosti morskog okoliša i transnacionalnih kopnenih staništa te sprječavanja i smanjenja zagađenja mora i drugih prijetnji obalnoj i morskoj bioraznolikosti.

Zajedničkim djelovanjem država članica, a ne samo onih u Jadranskoj i Jonskoj regiji, stvorili bismo razvojne prednosti za to područje, uskladili područja unutrašnjosti, obalnog područja i otoka te postigli sinergiju između projekata čiste energije i proizvodnje zdrave hrane.

 
  
MPphoto
 
 

  Jaromír Štětina (PPE), písemně. ‒ Vzhledem k současné bezpečnostní situaci v Evropě je důležitější než kdy jindy, aby při řešení regionálních problémů EU blízce spolupracovala se státy v jejím bezprostředním sousedství. V tomto směru bude strategie Evropské unie pro jadranský a jónský region velmi užitečnou, proto jsem svým hlasováním tuto strategii podpořil. Z hlediska bezpečnostní situace je v této strategii klíčový aspekt podpory diverzifikace energetických zdrojů EU. Ruská agrese vůči ostatním svrchovaným státům Evropy znamená, že EU si nemůže dovolit spoléhat na Rusko jako na hlavního dodavatele plynu. Rusko závislosti EU na jeho zdrojích pravidelně zneužívá a východní státy EU vydírá zvyšováním cen a pozastavováním dodávek. Proto je důležité v rámci strategie EUSAIR podpořit projekty, jako je jónsko-jadranský plynovod, který bude plyn přivádět z nalezišť v kavkazské oblasti skrze Turecko. Tím nejen snížíme naši závislost na Rusku, ale také zvýšíme kooperaci se státy Kavkazu, které jsou proti Rusku nechráněné NATO, a potřebují tak naši podporu. EUSAIR může také v budoucnu posloužit jako inspirace pro podobné projekty regionální spolupráce v rizikových oblastech, jakým je například Kavkaz, a přiblížit jeho státy členství v EU.

 
  
MPphoto
 
 

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Podržao sam ovo izvješće jer smatram da ova strategija u pravom smislu naglašava specifičan položaj regije, specifičnu strukturu obale kao i bogatu morsku raznolikost. Smatram da postoji veliki potencijal za stvaranje „plavih” radnih mjesta, poticanje gospodarskog razvoja i rasta, uključujući ribarstvo, akvakulturu i plave tehnologije.

Nadalje, smatram da potiče grupiranje u klastere i suradnju između privatnih i javnih poduzeća, kao i sveučilišta i instituta. Također, držim da potiče brodogradnju te njezinu modernizaciju i specijalizaciju. Za brodogradnju bi to značilo otvaranje novih radnih mjesta, te bi se i na ovom polju postigao održiv i konkurentan rast u plavim tehnologijama. Nadalje, ova strategija stavlja naglasak i na povezivanje regije. Naglašava da su u makroregiji prijeko potrebne prometne i energetske veze među zemljama sudionicama i njihovim susjedima.

Te mreže bi bile temelj za gospodarski i društveni razvoj regije. Ova strategija stavlja naglasak i na očuvanje i kvalitetu okoliša, podsjeća na bogatstvo morskih, obalnih i kopnenih ekosustava te poziva na razmjenu praksi između zemalja sudionica u cilju upravljanja prirodnom i kulturnom baštinom.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ I supported this report concerning the EU Strategy for the Adriatic and Ionian Region and the accompanying action plan. I believe that the strategy allows participating countries to learn from each other and to focus on a few key priorities which will bring real results and benefits to the lives of the macro-region’s citizens.

 
  
MPphoto
 
 

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Europski parlament je danas usvojio Strategiju Europske unije o Jadransko-jonskoj regiji. Poseban naglasak u dokumentu stavljen je na prometnu povezanost država uključenih u projekte izgradnje cestovne i željezničke infrastrukture uključujući Jadransko-jonski koridor, a u dokumentu se izrijekom ističe važnost gradnje pelješkog mosta i prometnog povezivanja teritorija EU-a, a samim time i odsječenog hrvatskog juga.

Strategija obuhvaća i pitanje migracija budući da su migracije novi moment u ovom dijelu Europe, a to pitanje zbog nacionalnih egoizama nije riješeno te se traži zajedničko europsko rješenje. Podsjetimo, Strategija EU-a za Jadransko-jonsku makroregiju ima za cilj omogućiti da 70 milijuna stanovnika te makroregije (Albanija, Bosna i Hercegovina, Crna Gora, Hrvatska, Grčka, Italija, Srbija, i Slovenija) iskoristi prednosti uže suradnje u područjima kao što su promicanje pomorskog gospodarstva, očuvanje morskog okoliša, dovršenje prometnih i energetskih mreža i poticanje održivog turizma.

Podržavam ovo izvješće i očekujem da će Strategija što prije zaživjeti kako bi stanovnici i ove makroregije uživali isti tretman s ostalim građanima EU-a kada su u pitanju promet, energija, zašita okoliša te stabilnost i sigurnost jugoistoka Europe.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Sulík (ECR), písomne ‒ Návrh som podporil, keďže neprináša žiadnu novú administratívnu a ani rozpočtovú záťaž, ale využíva len existujúce právomoci a rozpočtové zdroje na zefektívnenie ich používania.

 
  
MPphoto
 
 

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o strategiji EU za jadransko-jonsko regijo. Pobuda združuje osem držav vzdolž obale Jadranskega in Jonskega morja. Poleg Slovenije, od koder prihajam, so to še Albanija, Bosna in Hercegovina, Črna gora, Grčija, Hrvaška, Italija in Srbija.

Leta 2012 je Slovenija med drugim za eno leto tudi predsedovala omenjeni pobudi. Podpiram poročilo, ki pozdravlja sporočilo Komisije, ki pobudo ocenjuje kot pomemben korak v razvoju tega dela Evrope. Osnovna ideja makroregionalne strategije namreč je, da sta za bolj učinkovito in uspešno soočanje s specifičnimi izzivi, ki so skupni določenim čezmejnim območjem, bolj koristna boljše sodelovanje in usklajevanje kot pa posamezne pobude.

 
  
MPphoto
 
 

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η συγκεκριμένη έκθεση αφορά την τρίτη σε σειρά μακροπεριφεριακή στρατηγική της ΕΕ για την περιφέρεια της Αδριατικής και του Ιονίου (EUSAIR). Η έκθεση περιλαμβάνει στοιχεία που προωθούν περαιτέρω τις συνέργειες για συνεργασία μεταξύ των συμμετεχόντων και την οικονομική ενδυνάμωση των χωρών της περιφέρειας.

Θετικό είναι το γεγονός ότι η έκθεση τονίζει την αρχή της πολυεπίπεδης διακυβέρνησης, ζητώντας από την Κομισιόν να ενισχύσει τη συμμετοχή και πρωτοβουλία των τοπικών αρχών και κοινοτήτων, ενώ θέτει επιτακτικά το ζήτημα της πολιτικής ασύλου για τις περιοχές που επηρεάζονται άμεσα. Επίσης θετικό είναι και το γεγονός ότι αναφέρει την ανάγκη για μια ενιαία ευρωπαϊκή στρατηγική για το άσυλο.

Υπερψηφίσαμε την έκθεση, καθώς υποστηρίζει μια σειρά μέτρων τα οποία είναι σημαντικά για την κοινωνική και οικονομική ανάπτυξη της περιοχής, η οποία αυτή την περίοδο αντιμετωπίζει τεράστια εδαφικά, οικονομικά και κοινωνικά προβλήματα.

 
  
MPphoto
 
 

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI), γραπτώς. ‒ Οι στρατηγικές που στηρίζονται σε ευχολόγια και προτροπές είναι καταδικασμένες να αποτύχουν. Η περιοχή της Αδριατικής και το Ιονίου για να αναπτυχθεί, απαιτείται πρωτίστως να υπάρξει ο καθορισμός των ΑΟΖ των εμπλεκόμενων χωρών και να ορισθούν στοχευμένες, χρηματοδοτούμενες και υλοποιήσιμες ενέργειες προς αναβάθμιση και βελτίωση της οικονομικής δραστηριότητας και κοινωνικής ζωής των πολιτών.

 
  
MPphoto
 
 

  József Szájer (PPE), írásban. ‒ 2012 decemberében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2014 vége előtt mutassa be egy új, az adriai- és jón-tengeri stratégiára (EUSAIR) vonatkozó elképzeléseit, és ennek megfelelően 2014. június 17-én a Bizottság bemutatta a stratégiával kapcsolatos tervezetét. Az EUSAIR a harmadik uniós makroregionális stratégia, mely építeni tud a balti-tengeri és a Duna-régióra vonatkozó stratégiák tapasztalataira. Az adriai- és jón-tengeri régió több mint 70 millió embernek ad otthont, és nyolc országot fed le, melyek közül négy uniós tagállam (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia), három tagjelölt ország (Albánia, Montenegró, Szerbia), Bosznia-Hercegovina pedig potenciális tagjelölt ország.

A jelentéstervezetet támogattam szavazatommal a plenáris szavazás során, mivel az EUSAIR jó lehetőséget teremt a régió országai számára a fenntartható fejlődés serkentésére. A stratégia pillérei („kék növekedés”, a régió infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztése, környezetvédelem, fenntartható, versenyképes turizmus), illetve egyéb prioritásai (a nyugat-balkáni országok uniós integrációja, koherencia biztosítása a három uniós makroregionális stratégia, valamint a nemzeti stratégiai projektek között) elősegítik a gazdasági fejlődést, a munkahelyteremtést.

Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy minden makroregionális stratégia esetében az eredmények átfogó értékelésére van szükség. Biztosítani kell, hogy a stratégiák valóban európai hozzáadott értéket képviseljenek, és valós, kézzelfogható pozitív hatásokkal járjanak az érintett régióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudia Tapardel (S&D), în scris. ‒ Uniunea Europeană reprezintă un proiect în care statele membre și-au pus toate speranțele atunci când au ales să devină parte a acestei entități continentale guvernate de reguli și principii.

Pentru țările membre din partea centrală și estică a Europei, dobândirea acestui statut a fost sinonimă cu obținerea unei șanse imense de a se dezvolta și de atinge nivelul socio-economic existent în vestul continentului. Politica de coeziune a UE reprezintă garanția asistenței comunitare pentru reducerea decalajelor de dezvoltare între regiuni. Acest lucru este valabil inclusiv pentru țările candidate din Balcanii de Vest. Aderarea Croației în 2013 este dovada clară că UE este interesată de această regiune.

Totuși, pentru a gestiona în mod corect decalajele de dezvoltare față de celelalte regiuni ale Uniunii, este nevoie de o strategie aparte pentru zona respectivă, concretizată de Strategia UE pentru regiunea Mării Adriatice și Mării Ionice. Strategia respectivă va contribui la progrese în domeniile prioritare identificate, cum ar fi interconectarea rețelelor de energie electrică, protejarea ecosistemelor marine, creșterea capacității administrative locale sau dezvoltarea turismului sustenabil.

Cred că ar fi utilă elaborarea unei strategii similare și pentru regiunea Mării Negre, pentru a ține cont de dezvoltarea regiunilor din această zonă de graniță a UE.

 
  
MPphoto
 
 

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du texte. En effet, la stratégie arrive à point nommé pour deux raisons, qui tiennent aux changements politiques intervenus dans l'Union. Tout d'abord, la Commission Juncker a décidé d'axer sa politique sur les investissements, par l'intermédiaire du plan d'investissement et du Fonds européen pour les investissements stratégiques qui en a découlé. Les pays de la région Adriatique et Ionienne ont donc là une belle occasion de combler le déficit d'investissement qu'ils ont connu ces dernières années. La stratégie ouvre des perspectives qui permettront d'orienter ces investissements de manière à obtenir des résultats au bénéfice de toute la région.

Ensuite, la Commission a répété à plusieurs reprises qu'il n'y aurait pas de nouvel élargissement dans un avenir proche. Bien qu'il s'agisse d'une mauvaise nouvelle pour les pays des Balkans occidentaux, la stratégie leur permettra de se rapprocher de l'Union en alignant leurs politiques et en collaborant étroitement avec les États membres.

 
  
MPphoto
 
 

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I supported this report that scrutinises the EU Strategy for the Adriatic and Ionian Region (EUSAIR), introduced by the Commission on 17 June 2014. It is a third macro-regional EU strategy, together with the one for the Baltic Sea Region and for the Danube Region. The EUSAIR covers EU Member States (Croatia, Greece, Italy and Slovenia) and non-EU countries, all of which have either ‘candidate’ (Albania, Montenegro and Serbia) or ‘potential candidate’ membership status (Bosnia and Herzegovina). The aim of the strategy is to foster mutual cooperation among the countries and pursue their prosperity and sustainable development. The report sets out priorities in the fields of blue growth focusing on marine governance; regional interconnectedness, mainly in terms of transport and energy; quality of environment; and tourism.

 
  
MPphoto
 
 

  Patrizia Toia (S&D), per iscritto. ‒ Accolgo con favore questa relazione, poiché grazie alla strategia per la regione adriatica e ionica, si può promuovere lo sviluppo nella regione adriatica e favorire l'integrazione dei paesi dei Balcani occidentali. L'esperienza delle strategie macroregionali esistenti dimostra che la qualità e la stabilità dei meccanismi di governance sono cruciali per un'attuazione efficace di tutti i programmi e di tutte le iniziative. Una migliore governance non dipende da nuovi fondi, ma dalle modalità utilizzate per avviare e finanziare azioni congiunte. La governance deve pertanto avere una dimensione sia politica che operativa, con il pieno coinvolgimento dei ministeri responsabili e degli organismi di attuazione incaricati di definire gli obiettivi strategici e assicurare che il lavoro sia svolto in maniera efficiente e rigorosa. Il voto favorevole del Parlamento a questa strategia si inserisce nel solco della rivitalizzazione di un'Europa solidale pronta a superare le differenze e le difficoltà e a consentire lo sviluppo di aree di grandissimo pregio culturale ed ambientale. Il pieno sviluppo però si raggiunge anche attraverso un'adeguata rete infrastrutturale di trasporto, per questo ho sostenuto convintamente l'emendamento che consentirà per il completamento della rete ferroviaria e autostradale adriatico-ionica verso Sud andando oltre Ravenna.

 
  
MPphoto
 
 

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Poročilo o strategiji EU za jadransko-jonsko regijo sem podprla, ker menim, da se bo Komisija prek naložbenega načrta in Evropskega sklada za strateške naložbe osredotočila na krepitev naložb, kar predstavlja veliko priložnost za države v jadransko-jonski regiji, da zapolnijo svoje pomanjkanje naložb iz preteklih let. Prav tako je EUSAIR priložnost, da se te naložbe usmerijo tako, da bodo koristne za vso regijo.

 
  
MPphoto
 
 

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor tal y como hicimos en comisión, teniendo en cuenta que gran parte de nuestras propuestas fueron asumidas como compromisos. Entendemos que una estrategia de la UE en la región del Adriático y del Jónico se expresa en coordenadas multinivel que, a veces, se olvidan de espacios concretos de acción y de políticas verdes y azules para la región; no es así el caso. Aun así entendemos que algunas de las partes del dosier necesitan ser concretadas en mayor medida; sobre todo, aquellas que atienden a sectores como el turismo, que tienen que garantizarse de una manera sostenible y que, entendemos, requieren de dosieres a parte.

 
  
MPphoto
 
 

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Le rapport pose deux problèmes principaux :

- Il aborde la stratégie macro-régionale de l'Union européenne. En faisant des collectivités locales la cible de la politique européenne, ce rapport renforce la régionalisation des États membres et affaiblit le pouvoir des gouvernements nationaux. De plus, il n'est pas utile de créer une politique européenne si elle ne concerne qu'un nombre restreint d'États. Ces questions devraient donc être traitées de façon bilatérale. Ce texte révèle l'attitude hégémonique de l'Union et de la Commission, qui ne traitent plus les États membres comme des pays souverains mais comme des provinces, tributaires de l'orientation de la politique européenne.

- Il promeut l'élargissement de l'Union européenne. M. Jakovčić signale dans son rapport que la Commission a déclaré à plusieurs reprises qu'il n'y aurait pas de nouvel élargissement dans un avenir proche. Pourtant, cela ne le dérange pas de souligner, dans plusieurs paragraphes, une dimension d'intégration de la stratégie EUSAIR.

Je vote CONTRE ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ A 2012. decemberi Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2014 végéig terjessze elő az Európai Unió új adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiáját (EUSAIR). A Bizottság megfelelően eleget tett e kérésnek, és 2014. június 17-én ismertette az EUSAIR-t. A mostani jelentést támogattam szavazatommal.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor tal y como hicimos en comisión, teniendo en cuenta que gran parte de nuestras propuestas fueron asumidas como compromisos. Entendemos que una estrategia de la UE en la región del Adriático y del Jónico se expresa en coordenadas multinivel que, a veces, se olvidan de espacios concretos de acción y de políticas verdes y azules para la región; no es así el caso. Aun así entendemos que algunas de las partes del dosier necesitan ser concretadas en mayor medida; sobre todo, aquellas que atienden a sectores como el turismo, que tienen que garantizarse de una manera sostenible y que, entendemos, requieren de dosieres a parte.

 
  
MPphoto
 
 

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of the EU strategy for the Adriatic and Ionian region (EUSAIR) because it will provide for more cooperation among the participating countries of the Adriatic and Ionian region, focusing on regional assets with the aim of preserving and developing them further.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the resolution on an EU strategy for the Adriatic and Ionian region, which is based on the new EU Strategy for the Adriatic and Ionian Region (EUSAIR). The EUSAIR covers eight countries equally represented by EU Member States (Croatia, Greece, Italy and Slovenia) and non-EU countries, all of which have either ‘candidate’ (Albania, Montenegro and Serbia) or ‘potential candidate’ membership status (Bosnia and Herzegovina). The region is home to more than 70 million people and plays a key role in strengthening geographical continuity in Europe, which also has a direct impact on my own country, Slovenia. With this strategy we can take advantage of the exceptional opportunity given to the countries in the region to turn a page on past economic and political problems by working together, with the Commission’s guidance, to pursue prosperity and sustainable development.

 
  
MPphoto
 
 

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ En diciembre de 2012 el Consejo invitó a la Comisión a presentar una estrategia para la región del Adriático y del Jónico antes de finales de 2014. La Comisión presentó dicha propuesta en junio de 2014. Sobre la base de esta propuesta, el informe reconoce el valor añadido de la estrategia e identifica varias prioridades de desarrollo para sus cuatro pilares: el crecimiento azul, la conectividad de la región, la calidad medioambiental y el turismo sostenible y competitivo. Hablamos de un informe que ha obtenido un amplio consenso en la Comisión de Desarrollo Regional y que toca temas muy importantes para la región, por lo que considero necesario votar a favor de dicho informe.

 
  
MPphoto
 
 

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ Considero que este informe mezcla elementos positivos y negativos en la estrategia de la UE para la región del Adriático y del Jónico.

Por un lado, existe un compromiso por apoyar el desarrollo económico de estas regiones, incidiendo en aspectos como la sostenibilidad o el apoyo a las pymes y a sectores tradicionales como el turismo o la pesca.

Por otro lado, se dota a la UE de un papel director en una región en la que ni siquiera todos los Estados son miembros, imponiendo la adopción del acervo europeo y favoreciendo la inversión privada en sectores tan sensibles como la energía o el transporte.

En consecuencia, me he abstenido.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório valoriza fatores de desenvolvimento regional que são integrados e sustentáveis. Valoriza os princípios da Economia Azul e da promoção de uma pesca que seja sustentável e que valorize os meios tradicionais. Promove a proteção da qualidade ambiental e da biodiversidade e defende o estabelecimento de um turismo sustentável e menos dependente da sazonalidade.

A noção de macrorregiões, envolvendo países da UE e outros que estão fora desse contexto, contribui para a aquisição de escala beneficiando o desenvolvimento. Este enquadramento e o âmbito deste território colocam, no entanto, a preocupação de que os investimentos estratégicos e de coesão, sendo absorvidos pela macrorregião, não poderão faltar, redundando numa ausência de financiamento estratégico e de coesão para os Estados-Membros envolvidos, ou seja, em detrimento das necessidades específicas de cada Estado-Membro.

 
  
MPphoto
 
 

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Sowohl ein Frühwarnsystem, welches für die Verhinderung von natürlichen oder durch Industrie, Verkehr oder andere Aktivitäten bedingten Katastrophen wie beispielweise Überschwemmungen, Bränden und Rohstoffgewinnungsaktivitäten in der Adria geschaffen wird, als auch die Verbesserung der Verkehrsinfrastruktur sind wichtige Veränderungen. Der Bericht macht überwiegend sinnvolle umweltpolitische Vorschläge zur Entwicklung der Region. Daher habe ich diesem Bericht zugestimmt.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione sulla strategia UE per la macroregione Adriatico-Ionio. Le regioni interessate devono affrontare sfide simili, dalla mancanza di infrastrutture alle minacce all'ambiente. Queste sfide possono essere vinte solo attraverso la cooperazione transfrontaliera, l'individuazione delle migliori pratiche e la condivisione de know-how.

 
  
MPphoto
 
 

  Beatrix von Storch (ECR), schriftlich. ‒ Im Gegensatz zu meiner Fraktion habe ich gegen die „EU-Strategie für die Region Adria Ionisches Meer“ gestimmt. Dieser Bericht überschreitet die Kompetenzen des EU-Parlaments. Er setzt sich für die Implementierung eines Gesamtrahmens für die Koordinierung der Politik und der territorialen Zusammenarbeit ein. Das ist ein klarer Verstoß gegen das Subsidiaritätsprinzip, und auch der tragende Grund, warum ich gegen diesen Bericht gestimmt habe.

 
  
MPphoto
 
 

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Správu týkajúcu sa spoločnej európskej stratégie pre región Jadranského a Iónskeho mora som podporila. Jednotlivé krajiny týchto regiónov majú spoločné kultúrne črty, ako aj spoločnú históriu, a preto je dôležité, aby medzi sebou spolupracovali vo všetkých oblastiach, či už ide o oblasť územnej, ekonomickej alebo politickej spolupráce. Správa identifikuje medzery a prípadné ťažkosti, ktoré môžu vyústiť do omeškaní plnenia záväzkov týkajúcich sa jednotného trhu a oblasti životného prostredia. Správa sa zaoberala aj podporou tzv. modrého rastu – čiže odvetví súvisiacich s morom vrátane udržateľného rybárstva, rekreačných aktivít a výskumu.

 
  
MPphoto
 
 

  Damiano Zoffoli (S&D), per iscritto. ‒ Una risoluzione del Parlamento che è finalmente un punto fermo nel progetto della Macroregione adriatico-ionica. Un territorio importantissimo nella nostra Unione, perché unisce l'est e l'ovest e forma una grande porta d'ingresso per tutti quelli che dall'Africa o dal Medio Oriente scappano da guerre e sofferenze e cercano salvezza in Europa. Importante poi perché comprende anche quattro Stati che ad oggi non fanno parte dell'Unione europea ma che intendono diventarlo e che stanno provando a lasciarsi alle spalle anni di guerre civili per aprire a politiche di sviluppo reciproco e di collaborazione con l'obiettivo di entrare a far parte della nostra Unione.

Un progetto importantissimo poi per le comunità che si affacciano sul mare, che valorizzerà il turismo blu, con l'obiettivo di allungare la stagione in direzione del turismo sportivo rivolto a giovani ma anche alla terza età. Altro aspetto importante sono le infrastrutture: sia per quel che riguarda le infrastrutture marittime che quelle energetiche, con un piano per i collegamenti tra le due sponde dell'Adriatico e di produzione di energia da fonti rinnovabili. Bene poi che si sia previsto un nuovo piano di gestione della pesca.

 
  
MPphoto
 
 

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório é bastante positivo, valorizando os fatores de desenvolvimento da região que são integrados e sustentáveis. Valoriza os princípios da Economia Azul e da promoção de uma pesca que seja sustentável e que valorize os meios tradicionais; promove a proteção da qualidade ambiental e da biodiversidade como facto; defende o estabelecimento de um turismo sustentável e com menos sazonalidade. A noção de macrorregiões, envolvendo países da UE e outros que estão fora desse contexto, contribui para a aquisição de escala, o que beneficia o desenvolvimento. Votámos a favor.

 
  
MPphoto
 
 

  Marco Zullo (EFDD), per iscritto. – La relazione si rivolge ai settori dell'economia marittima: "crescita blu", trasporti terra-mare, connettività in campo energetico, protezione dell'ambiente marino e turismo sostenibile. Si tratta della prima strategia macroregionale dell'UE che coinvolge i paesi extra-UE come Albania, Bosnia-Erzegovina, Montenegro e Serbia, chiamati a cooperare con i paesi membri dell'UE (Croazia, Grecia, Italia e Slovenia). La relazione sottolinea l'importanza del "principio dei tre no": no a nuove norme, no a nuove istituzioni e no a nuovi fondi.

Pur essendo passate alcune nostre proposte atte a promuovere lo sviluppo economico dell'area puntando sulle sue peculiarità ambientali e turistiche piuttosto che sull'industria petrolifera, mi sono astenuto in sede di voto poiché sono comunque rimaste delle criticità importanti soprattutto in due paragrafi del testo. In uno, tra le possibilità di finanziamento messe a disposizione per sviluppare progetti nella regione adriatica e ionica, l'Italia ha presentato la ristrutturazione generale dell'Ilva. Nell'altro, si prevede la pianificazione comune degli investimenti per lo sviluppo di terminali di gas naturale liquefatto (GNL) e delle reti di gasdotti (Trans-Adriatic Pipeline, TAP) che possono avere delle gravi conseguenze ambientali.

 
Pravna napomena