Indiċi 
 Preċedenti 
 Li jmiss 
 Test sħiħ 
Proċedura : 2014/2246(INI)
Ċiklu ta' ħajja waqt sessjoni
Ċiklu relatat mad-dokument : A8-0277/2015

Testi mressqa :

A8-0277/2015

Dibattiti :

PV 27/10/2015 - 14
CRE 27/10/2015 - 14

Votazzjonijiet :

PV 28/10/2015 - 7.10
Spjegazzjoni tal-votazzjoni

Testi adottati :

P8_TA(2015)0384

Dibattiti
L-Erbgħa, 28 ta' Ottubru 2015 - Strasburgu Edizzjoni riveduta

8.10. Il-politika ta' koeżjoni u r-rieżami tal-istrateġija Ewropa 2020 (A8-0277/2015 - Fernando Ruas)
  

Dichiarazioni di voto scritte

 
  
MPphoto
 
 

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La politica di coesione è direttamente ancorata agli obiettivi della strategia Europa 2020. La relazione presentata da Fernanda Ruas costituisce la prima relazione fornita dal Parlamento europeo sulla revisione intermedia della strategia, con particolare attenzione alla politica di coesione. Infatti, la Commissione europea è attualmente impegnata nella revisione della strategia intermedia. Si stimola la Commissione a proseguire un dialogo che premi maggiormente la cooperazione territoriale ai diversi livelli, anche al fine di individuare indicatori che rivelino meglio i progressi conseguiti per raggiungere gli obiettivi della strategia nel quadro di programmazione di riferimento.

L'invito è quello di rafforzare il coinvolgimento delle autorità regionali e locali, nonché la partecipazione della società civile, affinché sia possibile indirizzare meglio gli investimenti pubblici secondo le esigenze effettive dei territori. Oltre agli spunti interessanti forniti, la relazione tocca non ultima la delicata questione di un ampliamento del processo di governance economica. Tuttavia, la principale criticità è nella trattazione dei rapporti che intercorrono tra la politica di coesione e il nuovo fondo europeo per gli investimenti strategici (EFSI- c.d. piano Juncker). Anche per questa ragione ho deciso di astenermi in sede di voto.

 
  
MPphoto
 
 

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ El informe se basa en la Comunicación de la Comisión Europea de 2014 sobre el balance de la Estrategia Europa 2020, que marcaba cinco objetivos principales para 2020 en empleo, investigación y desarrollo, emisiones contaminantes, fracaso escolar y reducción de la pobreza. Para lograrlo, se ha promovido y aplicado la llamada gobernanza económica, mediante recomendaciones específicas a países que han traído consecuencias desastrosas para la población.

El informe del Parlamento lamenta que no se haya mencionado en esta Comunicación el papel clave de la política de cohesión; se pide la inclusión de otros indicadores además del PIB para medir el progreso; que tome en consideración las áreas rurales, las zonas afectadas por la transición industrial, etc.; pide mayor participación del Parlamento en la supervisión de la política, etc.

Sin embargo, es grave que no se observe la incompatibilidad de la política de cohesión con el Fondo Europeo de Inversiones Estratégicas (plan Juncker). Además, reclama más atención a las asociaciones público-privadas, fuentes encubiertas de privatización, más caras para el erario público y menos eficientes. Por último, no se hace una vez más ninguna crítica a las políticas de austericidio del Semestre Europeo con la política de cohesión.

Por ello, he decidido abstenerme.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Aliot (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport qui considère que la stratégie Europe 2020 et la politique de cohésion contribueraient au développement économique à travers la création d'emploi ou l'augmentation de l'investissement. En effet, ce texte n'apporte aucune valeur ajoutée au débat sur le réexamen de la stratégie Europe 2020 et la volonté des institutions européennes d'affaiblir les États membres en renforçant le pouvoir des collectivités locales est ici nettement soulignée.

 
  
MPphoto
 
 

  Martina Anderson (GUE/NGL), in writing. ‒ This is the first European Parliament report on the mid-term review of the Europe 2020 strategy, focusing on the cohesion policy dimension of the strategy. It examines the progress already achieved, the scope of the review and the challenges to be addressed from a cohesion policy perspective.

The report makes some criticism of the results of the Europe 2020 strategy to date and as well as several positive references.

However, cohesion policy is presented as a policy at the service of Europe 2020 and it connects cohesion policy with the EU Economic Governance framework and its implementation mechanism, the ‘European Semester’. Moreover, the report links the allocation and effectiveness of structural and investment to ‘sound economic governance’ – so-called ‘macro-economic conditionalities’ – by the Member States, and therefore to austerity politics.

I therefore abstained on this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Νίκος Ανδρουλάκης ( S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ, καθώς θεωρώ πως η πολιτική συνοχής αποτελεί σημείο κλειδί στην εκπλήρωση της στρατηγικής «ΕΕ 2020». Η έκθεση επισημαίνει τη σημασία της κυβερνησιμότητας σε πολλά επίπεδα, την παρακολούθηση και αξιολόγηση της στρατηγικής, τη λήψη πληροφοριών από ΜΚΟ και την ανάγκη οι στόχοι για την «ΕΕ 2020» να προσαρμόζονται στην πραγματικότητα και τις ανάγκες της κάθε περιοχής.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce texte fait l’éloge de la stratégie Europe 2020 qui contribuerait au développement économique et à la création d’emplois en Europe, sans jamais aborder les lacunes de cette stratégie.

Au-delà du fait que les résultats soient bien en deçà des attentes espérées, on retrouve encore dans ce rapport la volonté de réduire le rôle des États au profit des collectivités locales.

Je note aussi qu’aucun des amendements déposés par mon collègue pendant les travaux de la commission régions n’a été adopté. Ces amendements auraient pourtant permis de renforcer le principe de subsidiarité, de faire un bilan pour optimiser des fonds ou encore de réduire le retard dans le lancement des investissements qui reposent sur des fonds structurels.

J’ai par conséquent voté contre ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ Cohesion policy in the European Union has consistently failed and should not be further supported. Member states should be the ones to subsidise their own regions, where necessary.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport comme le préconisait la commission au fond.

 
  
MPphoto
 
 

  Petras Auštrevičius (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this resolution. Cohesion policy is an integral part of this very important strategy aimed at boosting growth and jobs under Europe 2020.

Reducing the disparities between the regions will help less-developed European countries to catch up with the standards of the European economy and help to achieve such overarching goals as the digital single market, the energy union and the single capital market.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį siūlymą, kuriuo EP pateikia savo poziciją dėl ES sanglaudos politikos ir artėjančios strategijos „Europa 2020“ vidurio peržiūros. Sanglaudos politikai skiriama daugiau nei trečdalis ES biudžeto lėšų ir ši politika yra pagrindinė ES investavimo priemonė. Šis pranešimas – tai pirmasis Europos Parlamento pranešimas dėl strategijos „Europa 2020“ laikotarpio vidurio peržiūros, kuriame pagrindinis dėmesys skiriamas šios strategijos sanglaudos politikos dimensijai. Pritariu, kad būtina laiku ir išsamiai diskutuoti dėl būsimos ES sanglaudos politikos po 2020 m. ir jos suderinimo su peržiūrėta būsimąja ilgalaike ES strategija ir nauja DFP.

 
  
MPphoto
 
 

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A jelentés a kohéziós politika és az EU 2020 stratégia felülvizsgálatához fogalmaz meg konkrét javaslatokat, illetve értékeli azok jelenlegi működését, megnevezi a jövőbeli kihívásokat. Emellett a kettő közötti szoros kapcsolat fontosságát hangsúlyozza: az EU 2020 stratégiai keretként szolgál a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok kialakításához és programozásához. A jelentés egyes pontjaiban a stratégia, illetve a kohéziós politika egyes elemeit kiemeli, azokhoz ajánlásokat, kritikát, javaslatot fogalmaz meg a Bizottság részére – részben azért, hogy a Bizottság 2015 vége előtt esedékes, EU 2020 stratégiára irányuló felülvizsgálatához támpontokat adjon.

Bár a jelentésben vannak pozitív ötletek (kohéziós politika – mint egyik legfontosabb beruházást elősegítő eszköz – szerepének pozitív kiemelése, helyi és regionális hatóságok bevonásával megvalósított többszintű irányítás ösztönzése), ennek ellenére nem támogattam az elfogadását. A kohéziós politika a legfontosabb eszköz ahhoz, hogy a régiók közötti különbségeket leküzdjük. Perifériaországként inkább az lenne számunkra szerencsés, ha arra törekedne az EU, hogy a kohéziós politika eszközeit egyes regionális igényekhez minél jobban hozzáigazítva orvosolja az adott régió problémáit. Ehelyett a lila ködös, EU 2020-as „birodalmi” célokhoz igazítja a kohéziós politikát.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten (EFDD), in writing. ‒ Cohesion policy has been ineffective in several Member States due to the draconian financial burden placed on Member States by the ECB and the IMF. Due to the report neglecting to mention that this had a larger impact on Member States’ growth than cohesion policy itself we voted against the report.

 
  
MPphoto
 
 

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ J'ai approuvé cette résolution qui souligne toute l'importance de la politique de cohésion pour de nombreux États membres, notamment en matière d'investissements en temps de crise, dans la mise en œuvre de la stratégie Europe 2020. Celle-ci se veut une stratégie globale de croissance et d'emplois durables et s'articule autour des objectifs essentiels que sont l'emploi, l'innovation, le changement climatique et la durabilité énergétique, l'éducation et la lutte contre la pauvreté et l'exclusion sociale. Parallèlement, la résolution souligne également que ces objectifs sont susceptibles d'être favorisés par les avancées en matière d’égalité entre les hommes et les femmes.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport sur la politique de cohésion et le réexamen de la stratégie Europe 2020 vante les mérites de la stratégie Europe 2020 qui contribuerait au développement économique des pays de l’UE par un accroissement de l’investissement et de l’emploi. Malheureusement, il m’est impossible de savoir quelles données permettent au rapporteur d’arriver à une telle conclusion quand on connaît le déficit d’investissement et d’emploi de l’UE par rapport aux autres grands ensembles régionaux du monde…

Évidemment, il salue le Fonds d’investissements stratégiques qui peine à démarrer et dont l’effet de levier est largement surestimé. Ce rapport, qui était censé se concentrer sur le réexamen de la stratégie Europe 2020, n’accorde en réalité que des satisfécits à la politique de l’UE, et laisse place au vide quand il s’agit d’aborder des propositions de réforme. J’ai donc voté contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Pur essendo presenti in questa relazione di iniziativa riferimenti troppo "euro-entusiastici" ritengo che essa sia equilibrata si soffermi su concetti che da sempre ritengo fondamentali, quali investimenti maggiormente mirati verso il sostegno dei nostri cittadini, revisione della strategia 2020, l'importanza delle politiche macroregionali e il tenere sempre conto delle diverse specificità territoriali, per tutti questi motivi l'ho supportata col mio voto.

 
  
MPphoto
 
 

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Este informe se centra en los progresos realizados en vista de la revisión intermedia de la Estrategia Europa 2020 de finales de 2015. La política de cohesión es un instrumento clave para la consecución de la Estrategia 2020, estando estrechamente alineada con sus objetivos de un crecimiento inteligente, sostenible e integrador.

Sin embargo, debido a la crisis, la financiación europea se convirtió en la única fuente de financiación pública en muchos Estados miembros y regiones. El informe espera que mejoren las sinergias entre los diversos fondos europeos, al tiempo que llama la atención sobre la necesidad de utilizar los objetivos de la Estrategia 2020 de cada región y adaptarse mejor a sus diferentes necesidades.

Se subraya además la necesidad de un debate estratégico sobre la futura política de cohesión, teniendo en cuenta que el nuevo paquete legislativo de la política de cohesión vendrá en 2018-2019, junto con las elecciones europeas de 2019. Se debe asimismo alinear la revisión de la estrategia de la UE después de 2020 con el nuevo marco financiero plurianual.

Por todo ello, he votado a favor de este informe.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas pateikia savo poziciją dėl ES sanglaudos polikos ir artėjančios strategijos „Europa 2020“ vidurio peržiūros. Sanglaudos politika yra pagrindinė ES investicijų didinimo ir vystymosi politika, kuri yra suderinta su pažangaus, tvaraus ir integracinio augimo strategijos „Europa 2020“ tikslais. Šiandien ES ir toliau susiduria su ekonominės ir finansų krizės padariniais – dideliu nedarbu bei netolygiu ir lėtu ekonomikos atsigavimu. Šia politika siekiama mažinti skirtumus tarp regionų ir skatinti konvergenciją ir iki 2020 m. pabaigos jai skirtas 351,8 mlrd. EUR biudžetas. Deja, tenka pripažinti, kad ES lygmeniu daroma pažanga siekiant su jais susijusių tikslų, pavyzdžiui, kovoti su nedarbu, vis dar lieka nedidelė. Pabrėžia, kad ES turėtų skirti daugiau dėmesio tvariam ekonomikos augimui ir vystymuisi, taip pat tinkamų darbo vietų kūrimui, kad jos investicijos neštų ilgalaikę naudą. Parlamentas atkreipė dėmesį į tai, kad vis dar būtina spręsti tolesnio valstybių narių fiskalinės politikos ir struktūrinių reformų koordinavimo ir sinchronizavimo iššūkius – geriau suderinti nacionalinę biudžeto politiką su ES ir nacionaliniais tikslais, susijusiais su ekonomikos augimu bei darbo vietų kūrimu, taip remiant strategijos įgyvendinimą.

 
  
MPphoto
 
 

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovo izvješće. Sadašnja kohezijska politika usko je usklađena s ciljevima pametnog, održivog i uključivog rasta u strategiji Europa 2020. Ovo se izvješće fokusira na napredak ostvaren do 2015. godine, jer je kohezijska politika glavni instrument za dostavu strategije Europa 2020.

Stoga, kako bi se uočavalo stvarno stanje strategije Europa 2020, predlaže se između ostaloga korištenje „tailor-made” Europa 2020 ciljeva za svaku regiju, kako bi se što bolje prilagodili stvarnosti, npr. financijskoj i gospodarskoj krizi.

 
  
MPphoto
 
 

  Lynn Boylan (GUE/NGL), in writing. ‒ This is the first European Parliament report on the mid-term review of the Europe 2020 strategy, focusing on the cohesion policy dimension of the strategy. It examines the progress already achieved, the scope of the review and the challenges to be addressed from a cohesion policy perspective.

The report makes some criticism of the results of the Europe 2020 strategy to date and as well as several positive references.

However, cohesion policy is presented as a policy at the service of Europe 2020 and it connects cohesion policy with the EU Economic Governance framework and its implementation mechanism, the ‘European Semester’. Moreover, the report links the allocation and effectiveness of structural and investment to ‘sound economic governance’ – so-called ‘macro-economic conditionalities’ – by the Member States, and therefore to austerity politics.

I therefore abstained on this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa risoluzione concernente la politica di coesione e la revisione della strategia Europa 2020 perché ritengo che la politica di coesione e Europa 2020 possano essere due strumenti estremamente importanti per far ripartire l'economia del nostro continente e che non siano stati sfruttati a dovere. Credo, pertanto, che esse debbano essere riviste per garantire una maggiore efficacia ed un impatto ancora più importante sulle economie degli Stati membri.

 
  
MPphoto
 
 

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ La politica di coesione dell'Unione europea rappresenta una parte importante del bilancio unionale (circa 1/3) e costituisce il principale investimento comunitario. La crescita intelligente, sostenibile e inclusiva delineata dalla strategia Europa 2020 è la guida per la politica di coesione e deve continuare ad esserlo. Il Parlamento europeo non può che chiedere una governance che sia multilivello e realmente territoriale per i fondi di investimento. Gli obiettivi della strategia Europa 2020 devono essere individuati, valutati e quindi monitorati in un approccio misto (dall'alto verso il basso e viceversa) definendoli su misura per ciascuna regione tenendo presente delle specificità territoriali e socioeconomiche delle varie regioni d'Europa. Fondamentale, per evitare indirette discriminazioni territoriali, è l'adeguamento degli obiettivi regionali per ciascun area interessata dalla politica di coesione, con particolare attenzione al supporto tecnico e all'analisi e valutazione quantitativa dei progetti finanziati. La promozione del senso di appartenenza e della contitolarità della strategia Europa 2020 da parte degli enti locali e regionali, degli Stati membri e dei soggetti interessati aumentando di conseguenza visibilità, importanza ed efficacia della strategia nella sua applicazione territoriale.

 
  
MPphoto
 
 

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport considère que la stratégie Europe 2020 et la politique de cohésion contribueraient au développement économique et à la création d'emplois. Il préconise de renforcer le pouvoir des collectivités locales au détriment des États membres. Au même titre que les gouvernements nationaux, les autorités locales auraient ainsi la possibilité de participer aux négociations dans la réalisation de la stratégie Europe 2020.

J'ai déposé sur ce texte 11 amendements. Ils visent à renforcer le principe de subsidiarité et à souligner que la politique de cohésion est inefficace et n'a qu'un faible impact sur le développement économique et dans la lutte contre l'exclusion sociale. Aucun d'entre eux n'a été adopté.

Ce texte n'apporte aucune valeur ajoutée au débat sur le réexamen de la stratégie Europe 2020. Les termes pompeux et technocratiques employés dans ce rapport ne masquent pas le vide sidéral de leurs propositions. Enfin, je ne m'opposerai jamais assez à la volonté des institutions européennes d'affaiblir les États membres pour mieux imposer aux peuples leur vision mondialiste et communautariste. J'ai donc voté contre ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Obiectivele Strategiei Europa 2020 necesită o analiză în detaliu în cadrul procesului de revizuire intermediară, astfel încât îndeplinirea lor să țină cont cât mai mult de realitatea din teren. Avem în vedere faptul că au intervenit unele schimbări pe parcursul implementării politicii de coeziune, din cauza noilor provocări la nivel global cu care ne confruntăm și care influențează obiectivele strategiei.

Țintele ambițioase stabilite în Strategia 2020 trebuie să conțină obiective concrete și ușor de atins, iar pentru a ajunge la rezultatul dorit, se impun măsuri precum: creșterea responsabilității și a gradului de participare a partenerilor, prin îmbunătățirea transparenței și implicarea autorităților de la mai multe niveluri în procesul de elaborare, implementare și evaluare a strategiei.

Rezultatele nesatisfăcătoare din teren scot la iveală faptul că lipsa capacității administrative provoacă serioase întârzieri în implementarea obiectivelor stabilite. Instituirea Serviciului de asistență pentru reformele structurale constituie un imbold esențial pentru multe state membre care se confruntă cu disfuncționalități în procesul de implementare.

Am votat pentru acest raport deoarece rolul operativ al instrumentului de sprijin urmărește îmbunătățirea cheltuirii fondurilor UE, oferind asistență tehnică statelor membre pentru o punere în aplicare mai eficientă a reformelor structurale, având în vedere recomandările specifice fiecărei țări.

 
  
MPphoto
 
 

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Voto positivo. Questa risoluzione d'iniziativa si limita a tracciare un quadro del rapporto fra la politica di coesione (un terzo del bilancio UE) e la strategia UE 2020. Nonostante la presenza di riferimenti troppo "euro-entusiastici" la relazione è equilibrata ed evidenzia spesso molti concetti a me cari: investimenti maggiormente mirati, revisione adeguata della strategia 2020, agire a livello di macroregioni, tenere conto delle diverse specificità territoriali.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian-Silviu Buşoi (PPE), în scris. ‒ Susțin raportul referitor la politica de coeziune și revizuirea Strategiei Europa 2020, întrucât politica de coeziune reprezintă instrumentul-cheie pentru punerea în aplicare a Strategiei Europa 2020. Este principala politică de investiții, creștere și dezvoltare a UE, stabilită în conformitate cu obiectivele Strategiei Europa 2020 pentru o creștere inteligentă, durabilă și favorabilă incluziunii și care are drept scop să reducă disparitățile dintre regiuni și să promoveze convergența.

Trebuie să menționez că, după criza din 2008, politica de coeziune a devenit singura resursă financiară pentru politica de dezvoltare în unele state membre sau regiuni. Acest lucru demonstrează că, datorită politicii de coeziune, unele investiții au continuat, în ciuda scăderii drastice a finanțării publice.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ La politique de cohésion est primordiale pour l'Union européenne. C'est à travers cette politique que les fonds structurels sont distribués. Les fonds structurels bénéficient directement aux citoyens européens. Ils leur permettent de mettre en place leurs projets et établissent un certain niveau d'égalité entre les différentes régions des États membres. La politique de cohésion témoigne de la solidarité entre les États membres. La stratégie Europe 2020 met en exergue les objectifs de l'Union de croissance intelligente, durable et inclusive. Europe 2020 apporte à l'Union européenne une structure afin d'assurer que les législations et les politiques européennes servent à l'accomplissement de ces objectifs communs. Dans le cadre de la politique de cohésion, la stratégie Europe 2020 a permis de mieux calibrer la gestion des fonds. J'ai voté en faveur de ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ This is the first European Parliament report on the mid-term review of the Europe 2020 strategy, focusing on the cohesion policy dimension of the strategy. It examines the progress already achieved, the scope of the review and the challenges to be addressed from a cohesion policy perspective.

The report makes some criticism of the results of the Europe 2020 strategy to date and as well as several positive references.

However, cohesion policy is presented as a policy at the service of Europe 2020 and it connects cohesion policy with the EU Economic Governance framework and its implementation mechanism, the ‘European Semester’. Moreover, the report links the allocation and effectiveness of structural and investment to ‘sound economic governance’ – so-called ‘macro-economic conditionalities’ – by the Member States, and therefore to austerity politics.

I therefore abstained on this report.

 
  
MPphoto
 
 

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ Cohesion policy has been ineffective in several Member States due to the draconian financial burden placed on Member States by the ECB and the IMF. Due to the report neglecting to mention that this had a larger impact on Member States’ growth than cohesion policy itself we voted against the report.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE), in writing. ‒ The mid-term review is an important milestone to take stock of the goals that Europe 2020 was meant to deliver. The public consultation which took place last year showed that there is scope and a need to improve the delivery of the strategy through enhanced ownership and involvement on the ground. I voted in favour of the report as I believe that the mid-term review will offer a unique opportunity to give the strategy a new energy boost that will help us to reach our objectives.

 
  
MPphoto
 
 

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione riguarda la politica di coesione in collegamento agli obiettivi di crescita intelligente, sostenibile e inclusiva definiti nella strategia Europa 2020. La Commissione sta infatti lavorando alla revisione intermedia della strategia che verrà probabilmente presentata a fine 2015. La relazione presenta elementi interessanti, soprattutto in merito agli indicatori analitici e a una diversa dialettica tra i livelli territoriali. Viene inoltre sottolineato un problema di timing negoziale, che imporrebbe una definizione anticipata della programmazione. Le criticità della relazione riguardano il riferimento al collegamento della politica di coesione – e della strategia 2020 – a un più ampio processo di governance economica, attraverso misure che vincolano l'efficacia dei fondi SIE a una buona governance economica; in un paragrafo, si invita apertamente gli Stati membri ad agire in modo "pienamente responsabile" in modo da prevenire interventi specifici. Si ritrovano poi riferimenti multipli al coordinamento e sinergia tra politica di coesione ed EFSI. Per queste ragioni ho preferito astenermi.

 
  
MPphoto
 
 

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ Μέσα από την έκθεση εκφράζεται ικανοποίηση για τη σύσταση ειδικής ομάδας για την καλύτερη εκτέλεση των κονδυλίων της ΕΕ. Εκφράζεται η ικανοποίηση για τη δημιουργία της "υπηρεσίας στήριξης διαρθρωτικών μεταρρυθμίσεων", η οποία ξεκίνησε επίσημα τις εργασίες της την 1ην Ιουλίου 2015 και θα παρέχει τεχνική συνδρομή στα κράτη μέλη για την αποτελεσματικότερη εφαρμογή των διαρθρωτικών μεταρρυθμίσεων και των ειδικών ανά χώρα συστάσεων.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Cicu (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta di risoluzione in esame. La politica di coesione costituisce uno degli strumenti chiave per la realizzazione della strategia Europa 2020. Essa continua a contribuire in modo positivo e sostanziale al raggiungimento degli obiettivi della strategia Europa 2020 di una crescita intelligente, sostenibile e inclusiva. La proposta individua quattro priorità: (a) attuare maggiori sinergie tra la politica di coesione e la strategia Europa 2020 con la precisa finalità di aumentare la quantità, la qualità e l'impatto degli investimenti nella ricerca e nell'innovazione attraverso un utilizzo coordinato degli strumenti della politica di coesione; (b) creare una maggiore interconnessione tra il Fondo europeo per gli investimenti strategici e i Fondi strutturali per gli investimenti europei; (c) adottare una governance multilivello rafforzata così che gli enti locali, regionali e gli altri soggetti della società civile vengano coinvolti meglio nella strategia Europa 2020 e (d) migliorare l'approccio territoriale della strategia Europa 2020 cosicché gli effetti diretti di tale politica siano maggiori e più avvertiti a livello locale. Infine, si fa esplicita richiesta affinché il PE sia tempestivamente coinvolto in tutte le principali discussioni in merito alla pianificazione, applicazione e valutazione della strategia.

 
  
MPphoto
 
 

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione poiché la politica di coesione rappresenta il principale metodo d'investimento, crescita e sviluppo dell'UE, in linea con gli obiettivi della strategia Europa 2020 per una crescita intelligente, sostenibile e inclusiva, che mira a ridurre le disparità regionali e a promuovere la convergenza. Voglio anche che tutte le energie e capacità siano mobilitate e orientate verso il perseguimento degli obiettivi della strategia Europa 2020 in materia di crescita sostenibile e occupazione. Gli scopi della politica di coesione si sono evoluti nel corso del tempo per sostenere gli investimenti a favore delle principali priorità dell'UE, dimostrando la propria adattabilità ed efficacia, pur mantenendo come obiettivo centrale la riduzione delle disparità tra i livelli di sviluppo delle varie regioni, rafforzando il potenziale regionale e promuovendo lo sviluppo sostenibile. Di contro la revisione della strategia Europa 2020 dovrebbe tener conto degli effetti gravi e diseguali che la crisi economica e finanziaria ha avuto sugli Stati membri e sulle regioni. Infine vorrei porre l'accento sulla necessità di un approccio veramente territoriale alla strategia Europa 2020 al fine di adeguare gli interventi e gli investimenti pubblici alle diverse caratteristiche ed esigenze specifiche territoriali. Reputo veramente importante collegare l'approccio globale della strategia Europa 2020 e l'approccio territoriale dell'agenda territoriale 2020.

 
  
MPphoto
 
 

  David Coburn (EFDD), in writing. ‒ Cohesion policy has been ineffective in several Member States due to the draconian financial burden placed on Member States by the ECB and the IMF. Due to the report neglecting to mention that this had a larger impact on Member States’ growth than cohesion policy itself we voted against the report.

 
  
MPphoto
 
 

  Jane Collins and Mike Hookem (EFDD), in writing. – Cohesion policy has been ineffective in several Member States due to the draconian financial burden placed on Member States by the ECB and the IMF. Due to the report neglecting to mention that this had a larger impact on Member States’ growth than cohesion policy itself we voted against the report.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ La politica di coesione è responsabile di oltre un terzo del bilancio dell'UE nonché la principale politica di investimento, di crescita e di sviluppo, in linea con gli obiettivi della Strategia Europa 2020 per una crescita intelligente, sostenibile ed inclusiva. Mira a ridurre le disparità regionali e a promuovere la convergenza. Pertanto, vista l'importanza di tale strumento, non posso che essere pienamente a favore con quanto proposto dal collega Ruas, ovvero che è necessario: aumentare la qualità, la quantità e l'impatto degli investimenti nella R&I; incentivare l'interconnessione e il coordinamento dei fondi SIE con altri strumenti e politiche dell'Unione; rafforzare la governance multilivello, tenendo conto delle opportune peculiarità e differenze tra le diverse regioni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ignazio Corrao (EFDD), per iscritto. ‒ La politica di coesione è strettamente allineata agli obiettivi definiti nella strategia Europa 2020. I fondi FSI del periodo 2014-2020 sono vincolati alla strategia Europa 2020. La relazione Ruas sulla revisione intermedia della strategia Europa 2020, basata su una politica di coesione di tale strategia, esorta la Commissione e gli Stati membri a impegnarsi verso una maggiore cooperazione allo sviluppo di indicatori inclusivi a integrazione del PIL, così da poter avere una maggiore tracciabilità dei progressi compiuti, potenziare le dimensioni di responsabilità, titolarità e trasparenza anche tramite il coinvolgimento delle autorità locali, la società civile e tutte le parti interessate. La relazione enfatizza inoltre la necessità di un approccio territoriale, il problema di timing negoziale. Mi astengo in attesa di nuove possibilità di dibattito che possono portare a maggiori chiarimenti sul collegamento delle misure che vincolano l'efficacia dei fondi SIE a una buona governance economica.

 
  
MPphoto
 
 

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ El informe se basa en la Comunicación de la Comisión Europea de 2014 sobre el balance de la Estrategia Europa 2020, que marcaba cinco objetivos principales para 2020 en empleo, investigación y desarrollo, emisiones contaminantes, fracaso escolar y reducción de la pobreza. Para lograrlo, se ha promovido y aplicado la llamada gobernanza económica, mediante recomendaciones específicas a países que han traído consecuencias desastrosas para la población.

El informe del Parlamento lamenta que no se haya mencionado en esta Comunicación el papel clave de la política de cohesión; se pide la inclusión de otros indicadores además del PIB para medir el progreso; que tome en consideración las áreas rurales, las zonas afectadas por la transición industrial, etc.; pide mayor participación del Parlamento en la supervisión de la política, etc.

Sin embargo, es grave que no se observe la incompatibilidad de la política de cohesión con el Fondo Europeo de Inversiones Estratégicas (plan Juncker). Además, reclama más atención a las asociaciones público-privadas, fuentes encubiertas de privatización, más caras para el erario público y menos eficientes. Por último, no se hace una vez más ninguna crítica a las políticas de austericidio del Semestre Europeo con la política de cohesión.

Por ello, he decidido abstenerme.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ Il rapporto approvato si inserisce nel dibattito sul futuro della politica di coesione. Essa, infatti, è diventata lo strumento chiave per realizzare la strategia Europa 2020. In più, a causa della crisi economica, i fondi ESI sono diventati l'unica fonte di finanziamento pubblico in molti Stati e regioni. Due elementi che, tuttavia, non devono, in nessuna maniera, far dimenticare che l'obiettivo dei fondi strutturali è, anzitutto, la coesione economica e territoriale europea. In questo senso, per recuperare una parte della funzionalità dei fondi, è stato importante sottolineare come uno dei problemi sia la reale implementazione della governance multilivello e di un approccio bottom-up. Gli obiettivi della strategia Europa 2020 devono essere ridefiniti su misura per ciascuna regione, per meglio adattarsi alla realtà di una varietà aree con esigenze diverse. Inoltre, persiste la necessità di una discussione politica strategica sul futuro della politica di coesione, tenendo presente che il nuovo pacchetto legislativo arriverà tra 2018-2019, e le elezioni del Parlamento europeo saranno nel 2019. Le due revisioni dovranno essere allineate, anche assieme al nuovo quadro finanziario pluriennale. Solo facendo marciare tutte le strategie di pari passo si potranno conseguire al meglio gli obiettivi dell'Unione.

 
  
MPphoto
 
 

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ Polityka spójności jest podstawowym instrumentem wpływającym na pogłębianie integracji europejskiej, realizującym się m.in. poprzez zmniejszanie różnic ekonomicznych, społecznych i terytorialnych we wszystkich regionach UE. Aktualne cele na rzecz wzrostu i rozwoju UE wyrażają się w dużej mierze w strategii „Europa 2020”. Głosowana rezolucja stanowi de facto raport ws. śródokresowego przeglądu wspomnianej strategii, opracowany przez Komisję Rozwoju Regionalnego Parlamentu Europejskiego, której jestem członkiem. Główne wnioski i postulaty znajdujące się w rezolucji dotyczą konieczności stałego zaangażowania państw członkowskich w realizację strategii „Europa 2020” oraz powiązania z nią działań Europejskiego Funduszu na rzecz Inwestycji Strategicznych (EFIS), przy jednoczesnym określeniu ich subsydiarnego charakteru wobec polityki spójności, w szczególności wyrażającego się w niemożności ewentualnej zmiany przydziałów finansowych dla państw członkowskich uzgodnionych w ramach działu 1b w WRF na lata 2014–2020 w odpowiedzi na potencjalne potrzeby tego funduszu. Podkreślone zostało również znaczenie polityki inwestycyjnej UE dla rozwoju regionalnego i krajowego oraz zaapelowano o zintensyfikowanie prac nad wdrażaniem strategii „Europa 2020” w związku z opóźnieniem w czasie bieżącego programowania. Uważam, że przyjęcie rezolucji pozytywnie wpłynie na efektywną realizację polityki spójności i celów strategii „Europa 2020” oraz wyznaczy kierunki pracy innych organów UE w tym zakresie.

 
  
MPphoto
 
 

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ This report focuses on the progress achieved so far in view of the mid-term review of the strategy foreseen for the end of 2015. The report deals with the effect that the recent economic, social and financial crisis has had on this process. Another issue highlighted in this report is the importance of multi-level governance and the existence of an effective mixed top-down/bottom—up approach in Member States. This includes – throughout all governance layers – defining, implementing, monitoring and evaluating the strategy application, feedback from NGOs and other interested stakeholders. The report calls for a necessity to use tailor-made EU 2020 targets for each region, to better adapt to the reality of a variety of regions with different needs. While I fully support the 2020 targets and strategy I also believe that this reports highlights very realistic issues that we need to address in reaching these goals, hence I supported it in plenary.

 
  
MPphoto
 
 

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ În această perioadă de criză economică, singura sursă de investiții pentru multe state ale Uniunii a fost și rămâne politica de coeziune. Ea reprezintă un sprijin considerabil pentru statele UE pentru punerea în aplicare a Strategiei 2020.

Nu trebuie însă să uităm faptul că, un rol important în supravegherea aplicării Strategiei Europa 2020 și a politicii de coeziune îi revine Parlamentului European, motiv pentru care consider benefică implicarea forului legislativ în procesul de evaluare a politicilor incluse în strategie, precum și în cel de monitorizare în vederea identificării cazurilor de combinare a finanțării acordate de diferite fonduri europene existente.

Pe de altă parte, este nevoie de un proces de evaluare consecvent și continuu, care să permită o analiză periodică a progreselor realizate pentru atingerea țintelor Strategiei Europa 2020, dar și lansarea de propuneri adecvate pentru îndeplinirea obiectivelor, acolo unde este cazul, precum și recomandări pentru politica de coeziune de după 2020. Aceasta trebuie să rămână unul dintre principalele instrumente de investiții ale UE pentru creșterea economică, crearea de locuri de muncă și protejarea climei, asigurând totodată o dezvoltare echilibrată și armonioasă în întreaga UE, ca un catalizator pentru schimbare și un stimulent al prosperității.

 
  
MPphoto
 
 

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport d'initiative exprime la position du Parlement européen en vue de la révision à mi-parcours de la stratégie Europe 2020, inscrite au cœur de la politique de cohésion. En tant qu'instrument d'investissement et de solidarité, la politique de cohésion de l'Union participe en effet à la mise en œuvre des objectifs de la croissance intelligente, durable et inclusive définis dans la stratégie Europe 2020. Visant une meilleure interconnexion entre les cinq objectifs de la stratégie, le rapporteur rappelle l'importance d'une gouvernance multiniveaux, afin d'inclure un maximum d'acteurs à toutes les étapes du projet. Considérant qu'une meilleure synergie entre les différents programmes de développement, dont le développement rural, et de financements européens est nécessaire, j'ai voté en faveur du rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ Cohesion policy has been ineffective in several Member States due to the draconian financial burden placed on Member States by the ECB and the IMF. Due to the report neglecting to mention that this had a larger impact on Member States’ growth than cohesion policy itself we voted against the report.

 
  
MPphoto
 
 

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról szóló jelentést az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A jelentés hangsúlyozza a kohéziós politika meghatározó szerepét az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében.

A kohéziós politika az egyetlen olyan uniós politika, mely az Európa 2020 stratégia mindhárom céljához, az intelligens, fenntartható és befogadó növekedéshez egyaránt hozzájárul 11 tematikus célkitűzésén keresztül, melyek összhangban vannak az Európa 2020 stratégia öt fő célkitűzésével.

A kohéziós politika 2008-as válságban játszott szerepe, különösen az, hogy a közfinanszírozás erős csökkenése mellett továbbra is finanszírozni tudta a befektetéseket, megerősíti a politika hosszú távú jelentőségét és bizonyítja külső hatásokkal szembeni rugalmasságát.

Tekintettel arra, hogy a 2014–2020-as ciklus programjainak végrehajtása még alig kezdődött el, nem szolgálná az eredményességet, ha akár az Európa 2020 stratégia idei, akár az MFF jövő évben esedékes felülvizsgálata érdemi változásokat hozna a kohéziós politikában.

Egyetértek a jelentéstevővel, hogy az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatának korlátozottnak kell lennie, és a jobb megvalósítás lehetséges módozataira kell koncentrálnia az adminisztratív terhek további növelése nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. – Szavazatommal támogattam a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról szóló jelentést az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A jelentés hangsúlyozza a kohéziós politika meghatározó szerepét az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében.

A kohéziós politika az egyetlen olyan uniós politika, mely az Európa 2020 stratégia mindhárom céljához, az intelligens, fenntartható és befogadó növekedéshez egyaránt hozzájárul 11 tematikus célkitűzésén keresztül, melyek összhangban vannak az Európa 2020 stratégia öt fő célkitűzésével.

A kohéziós politika 2008-as válságban játszott szerepe, különösen az, hogy a közfinanszírozás erős csökkenése mellett továbbra is finanszírozni tudta a befektetéseket, megerősíti a politika hosszú távú jelentőségét és bizonyítja külső hatásokkal szembeni rugalmasságát.

Tekintettel arra, hogy a 2014–2020-as ciklus programjainak végrehajtása még alig kezdődött el, nem szolgálná az eredményességet, ha akár az Európa 2020 stratégia idei, akár az MFF jövő évben esedékes felülvizsgálata érdemi változásokat hozna a kohéziós politikában.

Egyetértek a jelentéstevővel, hogy az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatának korlátozottnak kell lennie, és a jobb megvalósítás lehetséges módozataira kell koncentrálnia az adminisztratív terhek további növelése nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport d’examen de mi-parcours fait le bilan de la stratégie "Europe 2020", et bien que celui-ci comporte de nombreux biais, aucune rectification n’est proposée.

En mettant sur un pied d’égalité, dans le cadre des accords multilatéraux, la Commission européenne, les États-membres et les collectivités territoriales, cette stratégie brouille les légitimités institutionnelles et rabaisse les États-nations.

Alors que ce rapport devrait au contraire prendre en compte la nécessité de renforcer le principe de subsidiarité et de constater l’inefficacité de ce type de stratégies autant sur le plan économique que social, il n’en fait qu’un éloge malvenu.

Attachée au principe de subsidiarité, à la bonne gestion des fonds européens, autant qu’à l’arrêt de politiques d’intégration inefficaces et couteuses, je me suis opposée à ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI), γραπτώς. ‒ Η στρατηγική «Ευρώπη 2020» και η διασύνδεσή της με την πολιτική συνοχής έχει αποδειχθεί, τόσο από την έκθεση συνοχής όσο και από τις σοβαρές και άνισες συνέπειες της χρηματοπιστωτικής κρίσης στα κράτη μέλη, ότι απέτυχε στους φιλόδοξους στόχους που είχαν τεθεί.

Γεγονός είναι ότι η Συνθήκη της Λισσαβόνας και η διακυβέρνηση «Ευρώπη 2020» έχασαν με την πάροδο του χρόνου τη στήριξη των κρατών μελών. Τα παραπάνω σε συνδυασμό με την πολιτική λιτότητας αλλά και των σοβαρών κοινωνικοοικονομικών πληγμάτων, συνεπεία της κρίσης, έχουν οδηγήσει μεγάλο μέρος των πολιτών της ΕΕ σε ευρωσκεπτικισμό.

Η επανεξέταση της πολιτικής συνοχής έχει χάσει τη δυναμική της. Οι εφαρμοζόμενες πολιτικές μεταρρυθμίσεων που επιβάλλονται μέσω της υπηρεσίας στήριξης διαρθρωτικών μεταρρυθμίσεων που παρέχει τεχνική συνδρομή στα κράτη μέλη και στις ειδικές ανά χώρα συστάσεις (τρόικα και τεχνικά κλιμάκια στην Ελλάδα) καταστρέφουν κάθε προσπάθεια βιώσιμης ανάπτυξης.

Η προσπάθεια αναβίωσης των επενδύσεων και η αναβίωση του επενδυτικού χάσματος στην ΕΕ μέσω του ΕΤΣΕ αφενός δεν συνδέεται με σαφήνεια με τη στρατηγική «Ευρώπη 2020», αφετέρου δεν λειτουργεί συμπληρωματικά με τα ήδη υπάρχοντα ΕΔΕΤ.

Χρειάζεται λοιπόν συνολικός επαναπροσδιορισμός της στρατηγικής «Ευρώπη 2020» και όχι απλά επανεξέταση

 
  
MPphoto
 
 

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról szóló jelentést az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A jelentés hangsúlyozza a kohéziós politika meghatározó szerepét az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében.

A kohéziós politika az egyetlen olyan uniós politika, mely az Európa 2020 stratégia mindhárom céljához, az intelligens, fenntartható és befogadó növekedéshez egyaránt hozzájárul 11 tematikus célkitűzésén keresztül, melyek összhangban vannak az Európa 2020 stratégia öt fő célkitűzésével.

A kohéziós politika 2008-as válságban játszott szerepe, különösen az, hogy a közfinanszírozás erős csökkenése mellett továbbra is finanszírozni tudta a befektetéseket, megerősíti a politika hosszú távú jelentőségét és bizonyítja külső hatásokkal szembeni rugalmasságát.

Tekintettel arra, hogy a 2014–2020-as ciklus programjainak végrehajtása még alig kezdődött el, nem szolgálná az eredményességet, ha akár az Európa 2020 stratégia idei, akár az MFF jövő évben esedékes felülvizsgálata érdemi változásokat hozna a kohéziós politikában.

Egyetértek a jelentéstevővel, hogy az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatának korlátozottnak kell lennie, és a jobb megvalósítás lehetséges módozataira kell koncentrálnia az adminisztratív terhek további növelése nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Bill Etheridge (EFDD), in writing. – Cohesion policy has been ineffective in several Member States due to the draconian financial burden placed on Member States by the ECB and the IMF. Due to the report neglecting to mention that this had a larger impact on Member States’ growth than cohesion policy itself we voted against the report.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ A política de coesão representa mais de um terço do orçamento da UE e constitui o seu principal instrumento de investimento. Por isso, uma vez que a política de coesão 2014-2020 está inteiramente alinhada com a realização dos objetivos da estratégia e para ela contribui, é muito importante examinar os progressos já alcançados, o âmbito da revisão e os desafios que é necessário enfrentar do ponto de vista da política de coesão.

A Estratégia Europa 20-20 é uma estratégia abrangente de "crescimento e emprego" a longo prazo construída em torno de cinco objetivos: emprego, inovação, alterações climáticas e sustentabilidade energética, educação e luta contra a pobreza e a exclusão social.

A revisão desta estratégia, que precederá a apresentação da proposta de revisão intercalar do Quadro Financeiro Plurianual para 2014-2020, fornecerá a base para a futura arquitetura da política de coesão após 2020.

 
  
MPphoto
 
 

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre cette résolution, parce que le rapport n'apporte aucune valeur ajoutée par rapport au débat.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório, em diversos pontos, é bastante evidente relativamente ao que pretende: a conciliação das políticas de coesão, no âmbito do Quadro Financeiro Plurianual 2014-2020, com o cumprimento dos objetivos da Estratégia UE2020 - entendidos como estando em sintonia com a coesão na UE. Defende, assim, condicionantes ex ante e vincular as recomendações específicas por país à programação dos fundos.

Ou seja, defende um dos piores aspetos da atual política de coesão – a sua submissão a uma agenda neoliberal, de retirada de direitos e de enfraquecimento do Estado e das suas funções sociais, de privatizações, que é a Estratégia UE2020. Ou seja, a submissão a uma agenda que é, ela mesma, geradora de divergência e não de coesão.

Os objetivos da UE2020, marcadamente recuados por exemplo no plano social, têm um enquadramento federalista e uma definição artificial e burocrática, conduzindo à diminuição da coesão, no contexto sociológico e territorial. O facto de se conjugar com as políticas de coesão, os Fundos Europeus Estruturais de Investimentos e os Quadros Financeiros Plurianuais, está-se a condicionar estes aos objetivos macro da UE e não às necessidades específicas de desenvolvimento dos Estados-Membros.

Obviamente, não podemos senão votar contra.

 
  
MPphoto
 
 

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ I abstained because of the Macroeconomic conditionalities contained within the report.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Politika súdržnosti je kľúčovým nástrojom na naplnenie cieľov stratégie EÚ 2020. Bohužiaľ však trpí v dôsledku hospodárskej a ekonomickej krízy. Revidovaná stratégia Európa 2020 by sa mala posilniť vo svojom riadení, pričom by sa mali využívať rôzne vrstvy viacúrovňového riadenia podľa zásady partnerstva. Je potrebné zdôrazniť dôležitosť existencie účinného zmiešaného prístupu zhora nadol/zdola nahor v členských štátoch v rámci viacúrovňového riadenia. To zahŕňa vyčlenenie, vykonávanie, sledovanie a hodnotenie uplatňovania stratégie EÚ 2020 prostredníctvom dohôd o viacúrovňovom riadení, a to zapojením miestnych a regionálnych orgánov, iných subjektov občianskej spoločnosti a zúčastnených strán. Musí takisto prísť k zlepšeniu viacúrovňového riadenia s cieľom jednotnejšie a účinnejšie dosiahnuť ciele stratégie Európa 2020 a to nielen na úrovni členských štátov, ale aj na európskej úrovni.

 
  
MPphoto
 
 

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Η στρατηγική «Ευρώπη 2020» και η διασύνδεσή της με την πολιτική συνοχής έχει αποδειχθεί, τόσο από την έκθεση συνοχής, όσο και από τις σοβαρές και άνισες συνέπειες της χρηματοπιστωτικής κρίσης στα κράτη μέλη ότι απέτυχε στους φιλόδοξους στόχους που είχαν τεθεί. Γεγονός είναι ότι η Συνθήκη της Λισσαβόνας και η διακυβέρνηση «Ευρώπη 2020» έχασαν με την πάροδο του χρόνου τη στήριξη των κρατών μελών. Τα παραπάνω σε συνδυασμό με την πολιτική λιτότητας αλλά και των σοβαρών κοινωνικοοικονομικών πληγμάτων, συνεπεία της κρίσης, έχουν οδηγήσει μεγάλο μέρος των πολιτών της ΕΕ σε ευρωσκεπτικισμό. Η επανεξέταση της πολιτικής συνοχής έχει χάσει τη δυναμική της. Οι εφαρμοζόμενες πολιτικές μεταρρυθμίσεων που επιβάλλονται, μέσω της υπηρεσίας στήριξης διαρθρωτικών μεταρρυθμίσεων που παρέχει τεχνική συνδρομή στα κράτη μέλη και στις ειδικές ανά χώρα συστάσεις (τρόικα και τεχνικά κλιμάκια στην Ελλάδα), καταστρέφουν κάθε προσπάθεια βιώσιμης ανάπτυξης. Η προσπάθεια αναβίωσης των επενδύσεων και η αναβίωση του επενδυτικού χάσματος στην ΕΕ, μέσω του ΕΤΣΕ, αφενός δεν συνδέεται με σαφήνεια με τη στρατηγική «Ευρώπη 2020», αφετέρου δεν λειτουργεί συμπληρωματικά με τα ήδη υπάρχοντα ΕΔΕΤ. Χρειάζεται λοιπόν συνολικός επαναπροσδιορισμός της στρατηγικής «Ευρώπη 2020» και όχι απλά επανεξέταση. Για όλους τους παραπάνω λόγους καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με την πολιτική συνοχής και την αναθεώρηση της στρατηγικής «ΕΕ 2020».

 
  
MPphoto
 
 

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ To achieve its objective of smart, sustainable and inclusive growth for Europe, the 2020 strategy correctly relies on five headline targets: employment; research and development; climate and energy; education; and the fight against poverty and social exclusion, translated by each Member State into national targets.

Halfway to the 2020 deadline, however, the delivery of the jobs and growth objectives is still mixed, and much more needs to be done in order to achieve these goals, especially on the social aspects of the strategy.

I believe that if the Union wants to make progress with regard to the social and employment targets laid down in the Europe 2020 strategy, the Commission should come forward with an ambitious social agenda and complement the European Monetary Union with a strong social dimension.

 
  
MPphoto
 
 

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Üdvözlöm a jelentéstevő álláspontját annak fényében, hogy kohéziós politika az Európa 2020 stratégia végrehajtásának egyik kulcsfontosságú eszköze. Továbbra is pozitív módon és jelentősen hozzájárul az Európa 2020 stratégia céljainak, azaz az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésnek a megvalósításához.

A kohéziós politika a korábbi, 2007–2013-as időszakra vonatkozó programozási időszak során hozzájárult az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához, amint azt a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentés eredményei is mutatják. Továbbá a kohéziós politika az EU 2020 stratégia céljaihoz való uniós hozzájárulás fő pénzügyi eszköze.

Továbbra is fontosnak tartom a többszintű irányítással összefüggésben, hogy az Európa 2020 stratégia vonatkozásában tényleges területi megközelítést alkalmazzanak, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia regionális célkitűzéseit az egyes régiók sajátosságaihoz kell igazítani.

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az egyes régiók eltérő valóságokkal és sajátosságokkal rendelkeznek, és így a tagállamokon belül különböző fejlesztési célokat tűznek ki maguknak, minőségi elemzésre és értékelésre van szükség. Amikor egy tagországon belüli, különböző régiók célkitűzései azonosak, a stratégia végrehajtása aszimmetrikus eredményekkel járhat. Az előadóval egyetértésben úgy vélem, az egyedi, adott régióra szabott célkitűzések megoldást jelenthetnek erre a problémára.

 
  
MPphoto
 
 

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor teniendo presente que la política de cohesión representa más de la tercera parte del presupuesto de la UE y es su principal instrumento de inversión. Dada la magnitud de los cambios que la UE ha llevado a cabo como consecuencia de la crisis, es necesario establecer el mejor modo de desarrollar la Estrategia Europa 2020 en los próximos cinco años.

 
  
MPphoto
 
 

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. – Sebbene la strategia Europa 2020 si sia incontestabilmente scontrata con una serie di rallentamenti rispetto al diario di azioni previste, auspico una revisione intermedia dei suoi piani potrebbe rivelarsi strumento utile per progettare linee future, capaci di dare nuova linfa e prospettiva alla visione iniziale. Condivido quindi in particolare la disamina del buon esito e dell’accelerazione che potrebbe fornire una ristrutturazione multilivello della governance della strategia, grazie a un più alto coinvolgimento degli enti locali, regionali e dei soggetti della società civile, permettendo di "personalizzare" gli obiettivi a seconda dei territori di destinazione, per ottenere risultati adeguati alla loro specificità, deplorando il possibile rischio di risultati asimmetrici conseguenti a obiettivi frammentati e indistinti.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione di iniziativa del PE sulla politica di coesione e la revisione della strategia UE 2020, perché ritengo molto importante che il PE faccia conoscere per tempo alla CE la sua posizione sulla revisione di medio termine della strategia UE 2020, attesa per la fine del 2015. Politica di coesione e strategia UE 2020 sono strettamente collegate, tanto che la politica di coesione è strettamente allineata con gli obiettivi di una crescita smart, sostenibile e inclusiva alla base della strategia UE 2020, attraverso gli undici obiettivi tematici delle disposizioni regolamentari comuni. La politica di coesione attraverso i suoi fondi costituisce lo strumento chiave per attendere agli obiettivi della strategia UE 2020, nondimeno il perdurare della crisi economica e sociale i fondi della politica di coesione si sono rivelati in molti Stati membri e regioni le uniche fonti di finanziamento. È, quindi, più che mai urgente, un collegamento fra fondi della coesione (ESI) e EFSI, nonché l'effettiva complementarietà e l'addizionalità fra le due fonti d'investimento dei prossimi anni, per uscire dalla crisi e promuovere crescita sostenibile e occupazione di qualità. Condivido, pertanto, che la revisione tenga conto delle specificità delle regioni e che essa usi targets adeguati.

 
  
MPphoto
 
 

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe heute für den Bericht über die Kohäsionspolitik und die Überprüfung der Strategie Europa 2020 gestimmt, da ich dieses Thema bereits als Schattenberichterstatter im Sozialausschuss begleitet habe. Betonen möchte ich die Bedeutung demografischer Faktoren. Diese müssen weit mehr als bisher in der Strategie Berücksichtigung finden.

 
  
MPphoto
 
 

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Für die Verwirklichung der Strategie Europa 2020 ist die Kohäsionspolitik ein entscheidender Bestandteil. Nur so können die Ziele von mehr Wachstum und Beschäftigung erreicht werden. Deshalb habe ich für eine Angleichung der bestehenden Kohäsionspolitik an die EU-Wachstumsziele gestimmt. Somit liegt der Fokus zukünftig stärker auf der praktischen Arbeit und wird weniger durch umständliche Verfahrensregularien aufgehalten.

 
  
MPphoto
 
 

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which includes important measures to boost quality jobs and growth, including in the UK. The future EU budget provides a significant contribution to job creation through the European Social Fund (ESF) and the European Regional Development Fund. At least EUR 70 billion will be available under the ESF for this, complementing national action in this field.

The new COSME programme will furthermore provide EUR 2.3 billion in support to SMEs to foster their competitiveness and boost growth and jobs in Europe.

 
  
MPphoto
 
 

  Juan Carlos Girauta Vidal (ALDE), par écrit. ‒ Ce rapport rappelle les progrès réalisés depuis le lancement de la stratégie Europe 2020, dont la politique de cohésion constitue l'un des piliers. La résolution propose un réexamen équilibré en vue de la révision de la stratégie Europe 2020 d'ici la fin de l'année, afin de remplir les objectifs européens en matière d'emploi, d'innovation, d'éducation ou encore de développement durable dans les cinq années à venir. C'est la raison pour laquelle j'ai voté en faveur de ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Goddyn (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre le rapport sur la politique de cohésion et le réexamen de la stratégie Europe 2020.

Ce rapport fait le panégyrique de la stratégie Europe 2020 qui contribuerait au développement économique et à la création d'emplois en Europe. Il se concentre uniquement sur les points positifs de la stratégie en des termes pompeux et technocratiques, sans que cela masque d'ailleurs la vacuité des propositions du rapport.

Outre le fait que les résultats ne sont pas à la hauteur des espérances, on retrouve une fois de plus dans ce rapport la volonté de réduire le rôle des États au profit des collectivités locales. Diviser pour mieux régner.

Je note également qu'aucun des amendements déposés par mon collègue Steeve Briois pendant les travaux en commission Régions n'a été adopté, alors que ces amendements auraient permis de renforcer le principe de subsidiarité, de dresser un bilan pour optimiser l'allocation des fonds ou encore de réduire le retard dans le lancement des investissements qui reposent sur les fonds structurels.

 
  
MPphoto
 
 

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Nos hemos abstenido en el informe sobre la política de cohesión y la revisión de la Estrategia Europa 2020. Entendemos que las políticas de medio plazo de la Unión, y sobre todo las que tienen asociadas partidas presupuestarias amplias, requieren de un amplio consenso y tienen que ir en la línea de eliminar las diferencias abismales que separan el desarrollo y la calidad de vida en las diferentes zonas de la Unión. Solo podremos estar enteramente a favor de los informes al respecto cuando las desigualdades sean el a priori político constitutivo de la aproximación a las estrategias de medio plazo.

 
  
MPphoto
 
 

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ Along with my S&D colleagues, I voted in favour of this report. This report will have an impact on the UK and people looking for work in the North West, and Britain as a whole. It will allow jobseekers support from the future EU budget, which provides a significant contribution to job creation through the European Social Fund (ESF) and the European Regional Development Fund. At least EUR 70 billion (i.e. about 10 billion per year) will be available under the ESF for this, complementing national action in this field.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport. Il propose un réexamen équilibré de la stratégie Europe 2020 afin de mieux relier entre eux les cinq objectifs de la stratégie et d’évaluer leur mise en œuvre sans créer de niveaux supplémentaires de complexité et de charge administrative excessive. L’emploi et la croissance ne s’obtiendront pas en rajoutant de telles charges et il faut donc être très vigilant. Je me réjouis donc que le Parlement européen soit associé aux débats visant à définir les politiques visées par cette stratégie, à leur mise en œuvre et à leur évaluation.

 
  
MPphoto
 
 

  Antanas Guoga (ALDE), in writing. ‒ I voted for the cohesion policy and a review of the Europe 2020 strategy because cohesion policy accounts for over one third of the EU budget and is the EU’s main investment instrument. It is closely aligned with the objectives of smart, sustainable and inclusive growth set out in the Europe 2020 strategy.

 
  
MPphoto
 
 

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról szóló jelentést az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A jelentés hangsúlyozza a kohéziós politika meghatározó szerepét az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében.

A kohéziós politika az egyetlen olyan uniós politika, mely az Európa 2020 stratégia mindhárom céljához, az intelligens, fenntartható és befogadó növekedéshez egyaránt hozzájárul 11 tematikus célkitűzésén keresztül, melyek összhangban vannak az Európa 2020 stratégia öt fő célkitűzésével.

A kohéziós politika 2008-as válságban játszott szerepe, különösen az, hogy a közfinanszírozás erős csökkenése mellett továbbra is finanszírozni tudta a befektetéseket, megerősíti a politika hosszú távú jelentőségét és bizonyítja külső hatásokkal szembeni rugalmasságát.

Tekintettel arra, hogy a 2014–2020-as ciklus programjainak végrehajtása még alig kezdődött el, nem szolgálná az eredményességet, ha akár az Európa 2020 stratégia idei, akár az MFF jövő évben esedékes felülvizsgálata érdemi változásokat hozna a kohéziós politikában.

Egyetértek a jelentéstevővel, hogy az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatának korlátozottnak kell lennie, és a jobb megvalósítás lehetséges módozataira kell koncentrálnia az adminisztratív terhek további növelése nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I decided to support this report due to the fact that cohesion policy, as the main EU investment instrument and as an expression of European solidarity, is closely aligned with the objectives of smart, sustainable and inclusive growth set out in the Europe 2020 Strategy. It should be noted that after the 2008 crisis, due to the lack of national public funding, cohesion policy became the only financial resource for growth policy in some Member States or regions. This shows that, due to the cohesion policy, some investments continued, despite a huge decrease in public funding. It confirms the long term importance of this policy and its resistance to different external economic factors.

 
  
MPphoto
 
 

  Roger Helmer (EFDD), in writing. ‒ Cohesion policy has been ineffective in several Member States due to the draconian financial burden placed on Member States by the ECB and the IMF. Due to the report neglecting to mention that this had a larger impact on Member States’ growth than cohesion policy itself we voted against the report.

 
  
MPphoto
 
 

  Филиз Хюсменова (ALDE), в писмена форма. ‒ Приветствам преразглеждането на Стратегията „Европа 2020”, тъй като ситуацията в ЕС през последните години и анализът на изпълнението й безалтернативно показват необходимостта от това. Не съм привърженик на нейното „реформиране”, каквито предложения също има. Смятам, че Европейският съюз се нуждае от концентриране на усилията си за растеж.

Стратегията „Европа 2020” дава възможност за това. Окуражително e, че част от целите в нея изглеждат постижими на този етап. Необходимо е обаче да се наблегне на останалите цели чрез преразглеждане на седемте водещи инициативи за стимулиране на напредъка по всяка от приоритетните теми. Трябва да активизираме усилията си, за да не повторим грешките от Лисабонската стратегия, а да заздравим доверието у гражданите за пътя, който следваме.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Prijedlog rezolucije parlamenta EU-a o kohezijskoj politici i reviziji strategije Europa 2020., s obzirom da revizija strategije Europa 2020. treba uzeti u obzir ozbiljne i nejednake učinke gospodarske i financijske krize na države članice i regije; s obzirom da se ovim dokumentom poziva Komisiju da u okviru naknadnog ocjenjivanja programskog razdoblja 2007. – 2013. pruži informacije o usmjerenju kohezijske politike na rezultate i njenom konkretnom doprinosu ostvarenju ciljeva strategije Europa 2020; ukazuje se na činjenicu da bi u trenutku revizije na sredini razdoblja tijekom provedbe strategije Europa 2020. i dalje mogli nedostajati podaci o primjeni fondova ESI za razdoblje 2014. – 2020. jer postoje odgode u provedbi kohezijske politike tijekom tekućeg programskog razdoblja te se provedba i dalje nalazi u vrlo ranoj fazi premda je postignut dogovor oko većine operativnih programa.

Nadalje, izražava se žaljenje što se u procesu revizije strategije objavljivanjem komunikacije naslovljene „Provjera napretka strategije Europa 2020. za pametan, održiv i uključiv rastˮ kohezijska politika i s njom povezani instrumenti nedovoljno spominju; traži se da opseg revizije strategije Europa 2020. na sredini razdoblja bude pametno određen i uravnotežen te usmjeren na bolje međusobno povezivanje pet ciljeva strategije i njezinih vodećih inicijativa.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce texte fait l’éloge de la stratégie Europe 2020 qui contribuerait au développement économique et à la création d’emplois en Europe... Ce texte met uniquement l’accent sur les points positifs de la stratégie Europe 2020, occultant ses lacunes…

Au-delà du fait que les résultats soient bien en deçà des attentes espérées, on retrouve encore dans ce rapport la volonté de réduire le rôle des États au profit des collectivités locales.

Je note aussi qu’aucun des amendements déposés par mon collègue Steeve Briois pendant les travaux de la commission régions n’a été adopté. Ces amendements auraient pourtant permis de renforcer le principe de subsidiarité, de faire un bilan pour optimiser des fonds ou encore de réduire le retard dans le lancement des investissements qui reposent sur des fonds structurels.

J’ai voté contre ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Diane James (EFDD), in writing. – Cohesion policy has been ineffective in several Member States due to the draconian financial burden placed on Member States by the ECB and the IMF. Due to the report neglecting to mention that this had a larger impact on Member States’ growth than cohesion policy itself we voted against the report.

 
  
MPphoto
 
 

  Danuta Jazłowiecka (PPE), na piśmie. ‒ Doświadczenie pokazuje, że strategia „Europa 2020” oraz polityka spójności funkcjonują bardzo często obok siebie, chociaż powinny być bardzo ściśle ze sobą powiązane. Najlepiej pokazuje to fakt, że przepisy dotyczące programowania czy sprawozdawczości w ramach polityki spójności nie przewidują mechanizmów dotyczących inicjatyw przewodnich strategii i wkładu europejskich funduszy w ich realizację. Z kolei Komisja Europejska w swoim przeglądzie z realizacji strategii „Europa 2020” nie odnosi się w wystarczający sposób do polityki spójności. Niewątpliwie cierpią na tym obszary polityki zatrudnienia i polityki społecznej, bowiem obecne w strategii cele dotyczące tworzenia dobrej jakości miejsc pracy i walki z wykluczeniem społecznym nie są w wystarczający sposób realizowane przy wykorzystaniu polityki spójności.

Oczywiście należy się cieszyć, że kwoty przeznaczone na te cele są większe w obecnym okresie programowania niż w poprzednim. Jednak ten wzrost jest niewystarczający, jeżeli weźmiemy pod uwagę problemy, z jakimi boryka się większość państw członkowskich. Wydaje się, iż podstawowym problemem braku powiazania tych dwóch obszarów jest to, że są one przygotowywane i realizowane w innych okresach czasu. Dlatego z zadowoleniem poprałam sprawozdanie Fernando Ruasa ws. polityki spójności i przeglądu strategii „Europa 2020”, które wskazuje na szansę, jaką dają średniookresowe przeglądy polityki spójności i strategii „Europa 2020”, oraz na potrzebę jeszcze silniejszego powiązania tych dwóch obszarów.

 
  
MPphoto
 
 

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport de mon collègue Fernando Ruas sur le réexamen de la stratégie Europe 2020 du point de vue de la politique de cohésion. La politique de cohésion est en effet le principal instrument d'investissement de l'Union européenne et elle correspond étroitement aux objectifs de la croissance intelligente, durable et inclusive définis dans la stratégie Europe 2020. Le rapport Ruas propose un réexamen équilibré et intelligent de la stratégie sans créer de niveaux supplémentaires de complexité, ce qui constitue une condition essentielle à mes yeux. Il met l’accent sur la gouvernance multiniveaux, recommande, le cas échéant, la fixation d'objectifs régionaux facultatifs et rappelle l’importance d'associer le Parlement européen.

Le rapport a été adopté à une large majorité, ce dont je me félicite.

 
  
MPphoto
 
 

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui vise à pousser la Commission européenne à un réexamen équilibré de la politique de cohésion de la stratégie Europe 2020. Le rapport insiste notamment sur le fait que la politique de cohésion est un élément essentiel de la solidarité européenne et qu'à ce titre, une gouvernance à plusieurs niveaux, associant aussi bien les acteurs locaux que le Parlement européen doit être développée.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Diesem Bericht stimme ich nicht zu. Er äußert nur geringe Kritik an den tatsächlichen Defiziten der Kohäsionspolitik.

 
  
MPphoto
 
 

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I have backed this report as it is essential for investment growth and job creation throughout the EU. To help EU citizens, at least EUR 70 billion will go towards job creation, and to help small to medium-sized enterprises EUR 2.3 billion will be allocated to them.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Europa 2020 è una strategia a lungo termine costruita attorno a cinque obiettivi: occupazione, innovazione, cambiamenti climatici e sostenibilità energetica. La politica di coesione è il principale strumento dell'UE, esteso a tutte le regioni, per gli investimenti nell'economia reale e rappresenta l'espressione stessa della solidarietà europea. È necessario dunque un rafforzamento della governance concernente la strategia Europa 2020, attraverso l' utilizzo di governance multilivello, coinvolgendo gli enti locali e regionali, nonché altri soggetti della società civile e le parti interessate. Sulla base di ciò ho deciso sostenere la relazione Ruas, in quanto il conferimento di maggiore titolarità a tali attori contribuirà certamente a raggiungere gli obiettivi prefissati.

 
  
MPphoto
 
 

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport Ruas concerne la politique de cohésion et le réexamen de la stratégie Europe 2020. Ce texte vante les mérites de cette stratégie Europe 2020, qui contribuerait au développement économique des pays de l’Union par un accroissement de l’investissement et de l’emploi. Je ne sais pas quelles données permettent au rapporteur d’arriver à une telle conclusion, quand on connaît le déficit d’investissement et d’emploi de l’Union par rapport aux autres grands ensembles régionaux du monde... Évidemment, il salue le Fonds européen pour les investissements stratégiques, qui peine à démarrer et dont l’effet de levier est largement surestimé.

Ce rapport, qui était censé se concentrer sur le réexamen de la stratégie Europe 2020, n’accorde que des satisfécits à la politique de l’Union et laisse place au vide quand il s’agit d’aborder des propositions de réforme. J’ai donc voté contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ El informe se basa en la Comunicación de la Comisión Europea de 2014 sobre el balance de la Estrategia Europa 2020, que marcaba cinco objetivos principales para 2020 en empleo, investigación y desarrollo, emisiones contaminantes, fracaso escolar y reducción de la pobreza. Para lograrlo, se ha promovido y aplicado la llamada gobernanza económica, mediante recomendaciones específicas a países que han traído consecuencias desastrosas para la población.

El informe del Parlamento lamenta que no se haya mencionado en esta Comunicación el papel clave de la política de cohesión; se pide la inclusión de otros indicadores además del PIB para medir el progreso; que tome en consideración las áreas rurales, las zonas afectadas por la transición industrial, etc.; pide mayor participación del Parlamento en la supervisión de la política, etc.

Sin embargo, es grave que no se observe la incompatibilidad de la política de cohesión con el Fondo Europeo de Inversiones Estratégicas (plan Juncker). Además, reclama más atención a las asociaciones público-privadas, fuentes encubiertas de privatización, más caras para el erario público y menos eficientes. Por último, no se hace una vez más ninguna crítica a las políticas de austericidio del Semestre Europeo con la política de cohesión.

Por ello, he decidido abstenerme.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Svrha izvješća je ukazati na važnost i povezanost kohezijske politike i Strategije Europa 2020. Implementacijom kohezijske politike doprinosi se ispunjavanju ciljeva definiranih u Strategiji Europa 2020. Ako revidiramo Strategiju važno je osmisliti i nove mehanizme unutar politike.

Podržala sam izvješće jer naglašava važnost i mogućnost koju pruža kohezijska politika, potiče na njeno ispravno korištenje i na usklađenost država članica s načelima i instrumentima kohezijske politike. Podaci pokazuju kako je implementacija kohezijske politike ispravan put prema oporavku realnog gospodarstva i regionalne suradnje pa mi je žao što Hrvatska nije iskoristila njene mogućnosti.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrejs Mamikins (S&D), rakstiski. ‒ Eiropas reģionālā politika, kuru arī nereti sauc par kohēzijas politiku, ir viena no lielākajām Eiropas Savienības ikgadējo budžetu sastāvdaļām – lielāka parasti ir tikai kopējā lauksaimniecības politika. Galvenā ideja ir reģionu izlīdzināšana visas Savienības mērogā, tādējādi paaugstinot vispārējo labklājības un kopējās attīstības līmeni, kā arī, protams, padarot reģionus par konkurētspējīgākiem.

“Eiropa 2020” ir cieši saistīta ar kohēzijas politiku, jo tās centrā atrodas tādi mērķi kā nodarbinātība, inovācijas, klimata pārmaiņas un enerģētikas ilgtspēja, izglītība un cīņa pret nabadzību un sociālo atstumtību. Bet, lai gan ļoti gribētu, ka jau līdz šīs desmitgades beigām dalībvalstu reģioni kļūst daudz līdzīgāki to daudzpusējas attīstības ziņā, it īpaši pēc iedzīvotāju ienākumu līmeņiem, vajadzēs vēl dažas desmitgades līdz momentam, kad tas vairāk vai mazāk kļūtu par realitāti.

Šajā ziņojumā, starp citu, tika atzīmēts, ka dažādos gadījumos nav pieejama sīka informācija par reģionu attīstību un situāciju dažādās jomās. Cerams, ka jau tuvākajā laikā tas mainīsies uz labo pusi, jo nav iespējams pietiekami efektīvi veidot un korelēt reģionālo politiku bez konkrētas un specifiskas faktu zināšanas par katras atsevišķas nozares funkcionēšanu konkrētajos dalībvalstu reģionos.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Na politiku súdržnosti vynakladá EÚ tretinu svojho rozpočtu. Plnenie cieľov bolo v uplynulom programovom období ovplyvnené viacerými nepriaznivými faktormi, najmä dôsledkami hospodárskej a finančnej krízy, nedostatkom zdrojov vo verejných financiách na spolufinancovanie inovatívnych projektov podporujúcich hospodársky rast a zamestnanosť.

Preto pokladám za správne predloženie správy o plnení cieľov a úloh politiky súdržnosti a stratégie Európa 2020. Pre nasledujúce obdobie bude dôležité, aké opatrenia dokážeme prijať na elimináciu nedostatkov a chýb z minulosti a ako dostatočne, flexibilne a kvalitne sme pripravení na riešenie budúcich výziev.

 
  
MPphoto
 
 

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Απέχω από τη ψηφοφορία για την έκθεση σχετικά με την πολιτική συνοχής και την επανεξέταση της στρατηγικής «Ευρώπη 2020», διότι δεν είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport. Ce rapport glorifie la stratégie Europe 2020 et la Politique de Cohésion qui, d’après eux, contribueraient au développement économique, à l’augmentation de l’investissement et à la création d’emploi. À une époque où l’Europe traverse les pires crises politiques, sociales, économiques et financières de son histoire, on ne peut se réjouir de savoir que "tout va bien". Dans la pratique ce rapport n’importe absolument rien au débat sur la stratégie Europe 2020, puisqu’il ne se concentre (volontairement ?) que sur les points positifs.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), in writing. ‒ Cohesion policy is the EU strategy for reducing disparities between regions and Member States and supporting economic and social development in poorer regions of the EU. This report by Parliament is analysing implementation over the last few years. I particularly welcome the focus on how we can best use the European Social Fund and the European Regional Development Fund to match national funding for investment to regenerate areas of Europe. The focus on SMEs is also important as they provide 2 out of 3 private sector jobs. I support the new funding schemes at EU level to support SMEs.

 
  
MPphoto
 
 

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ Favorevole alla relazione sulla revisione intermedia della strategia 2020, concernente la politica di coesione. La politica di coesione rappresenta la principale politica d'investimento, di crescita e di sviluppo dell'UE in quanto mira a ridurre le disparità regionali e a promuovere la convergenza, essendo diventata l'unica risorsa finanziaria per la politica di crescita in alcuni Stati membri o regioni.

È importante ampliare la quantità, la qualità e l'impatto degli investimenti attraverso l'utilizzo coordinato degli strumenti della politica di coesione e Orizzonte 2020. Azioni non programmate in anticipo potrebbero causare nuovi ritardi nell'attuazione della nuova politica di coesione post 2020 e della strategia a lungo termine dell'Unione europea che sostituirà Europa 2020.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. ‒ La politica di coesione è diretta ad attuare una crescita intelligente, inclusiva e sostenibile e costituisce uno dei pilastri fondamentali per il raggiungimento degli obiettivi di strategia Europea per il 2020. Si tratta di una politica finalizzata ad attuare uno sviluppo integrato tramite un approccio misto basato su diversi livelli di governance.

La relazione del Collega Ruas, a cui aderisco votando favorevolmente, mette in risalto proprio l'importanza di trovare delle idonee metodologie di attuazione di questa politica di sviluppo integrato per il 2020. Tra le strategie, ad esempio, c'è il coordinamento dei fondi SIE e dei fondi FEIS. Si sottolinea, infatti, che il finanziamento FEIS dovrebbe avere carattere supplementare e integrativo rispetto ai fondi SIE, al fine di creare un concreto valore aggiunto, tenendo sempre presente che mentre i fondi FEIS son orientati verso tematiche specifiche, la politica di coesione deve rimanere una politica di investimento dell'UE di tipo orizzontale ed onnicomprensivo.

 
  
MPphoto
 
 

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht übersieht die Defizite der Kohäsionspolitik. Nur geringe Kritik wird angebracht, während die wahren Problempunkte ausgespart werden. Der Bericht findet daher nicht meine Zustimmung.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ La politique de cohésion représente plus d'un tiers du budget de l'UE et est l'instrument principal d'investissement de l'UE. Ce rapport porte sur la révision à mi-parcours de la stratégie Europe 2020. Il note que les disparités au sein de l'UE ont augmentée avec la crise économique mais sans proposer de remèdes. Au contraire la nouvelle politique de cohésion s'aligne sur les objectifs d'Europe 2020. Elle délaisse ainsi les objectifs de réduction des disparités entre régions au profit d'une "croissance intelligente, durable et inclusive". Je vote contre ce texte qui ne répond pas aux attentes des régions les plus défavorisées.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ Congratulo-me a com aprovação do relatório sobre a política de coesão e a revisão da Estratégia Europa 2020. Felicito o relator pelo trabalho desenvolvido numa área que representa mais de um terço do orçamento da União Europeia. A política de coesão, ao abranger todas as regiões, é dos instrumentos mais importantes para promoção do crescimento e competitividade, reduzindo disparidades e assimetrias que caracterizam as diferentes regiões.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Metsola (PPE), in writing. I chose to support this report as it highlights the importance of a territorial approach within the Cohesion Policy based on qualitative analysis. Due to regional differences within the Union and within Member States the effectiveness of the Cohesion Policy may be asymmetric due to these different regional characteristics. The rapporteur advocates the need for regional, tailor-made objectives which in turn would lead to a greater level of engagement and participation of local and regional authorities.

 
  
MPphoto
 
 

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I supported the Report on Cohesion policy and review of the Europe 2020 strategy, which underlines a need for a strategic, political discussion on the future cohesion policy and highlights the importance of multi-level governance and the existence of an effective mixed top-down/bottom-up approach in the Member States. This includes tailor-made EU2020 targets for each region, to better adapt to the reality of a variety of regions with different needs.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A kohéziós politika az Unió költségvetésének több mint egyharmadát teszi ki, és az EU fő beruházási eszköze. Szorosan igazodik az Európa 2020 stratégiában az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozóan meghatározott célokhoz. A Bizottság jelenleg dolgozik a stratégia félidős felülvizsgálatán, és 2015 végén várhatóan javaslatokat nyújt be a stratégia továbbfejlesztésére. A Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának jelentése az Európa 2020 stratégia kohéziós politikai dimenzióját helyezi középpontba. Mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika teljes mértékben igazodik a stratégia céljaihoz, és hozzájárul azok megvalósításához, a jelentés amellett érvel, hogy figyelembe kell venni az eddig elért eredményeket, a felülvizsgálat hatókörét, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel a kohéziós politika szempontjából foglalkozni kell. Az állásfoglalásra irányuló indítványt támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ A política de coesão para 2014-2020 é a principal política de investimento e de desenvolvimento da UE alinhada com os objetivos da estratégia Europa 2020 para um crescimento inteligente, sustentável e inclusivo. Pretende-se reduzir as disparidades entre as regiões e promover a convergência, com um orçamento de 351,8 mil milhões de euros até ao fim de 2020

Voto assim favoravelmente o presente relatório de revisão intercalar da Estratégia Europa 2020 que defende uma melhor interligação entre os cinco objetivos da estratégia - emprego, inovação, alterações climáticas e sustentabilidade energética, educação e luta contra a pobreza e a exclusão social - e as suas iniciativas emblemáticas.

Entendo que na revisão da Política de Coesão se tem de dar um novo impulso às Regiões Ultraperiféricas que sofrem de naturais constrangimentos económicos e sociais conforme explanado no artigo 349.º do Tratado sobre o Funcionamento da União Europeia.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Montel (ENF), par écrit. – Ce rapport Ruas concerne la politique de cohésion et le réexamen de la stratégie Europe 2020. Ce texte vante les mérites de cette stratégie Europe 2020 qui contribuerait au développement économique des pays de l’Union par un accroissement de l’investissement et de l’emploi. Je ne sais pas quelles données permettent au rapporteur d’arriver à une telle conclusion quand on connaît le déficit d’investissement et d’emploi de l’Union par rapport aux autres grands ensembles régionaux du monde… Évidemment, il salue le Fonds d’investissements stratégiques qui peine à démarrer et dont l’effet de levier est largement surestimé. Ce rapport, qui était censé se concentrer sur le réexamen de la stratégie Europe 2020, n’accorde que des satisfécits à la politique de l’Union et laisse place au vide quand il s’agit d’aborder des propositions de réforme. J’ai donc voté contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report, as this would have an impact on the UK and British people looking for a job. They could count on support from the future EU budget, which provides a significant contribution to job creation through the European Social Fund (ESF) and the European Regional Development Fund. At least EUR 70 billion (i.e. about 10 billion per year) will be available under the ESF for this, complementing national action in this field. Also as small and medium-sized enterprises are the backbone of Europe’s economy, accounting for around 99% of all European businesses and providing two out of three private sector jobs. Thanks to the new COSME programme, they can expect EUR 2.3 billion in support to foster their competitiveness and boost growth and jobs in Europe.

 
  
MPphoto
 
 

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport relatif à la politique de cohésion et au réexamen de la stratégie Europe 2020 actuellement préparé par la Commission. Ce texte propose une révision équilibrée de la stratégie sans créer de niveaux supplémentaires de complexité. Il rappelle l’importance d'associer le Parlement européen et recommande à la Commission la fixation d'objectifs régionaux facultatifs qui tiennent compte des caractéristiques et contraintes spécifiques des zones rurales, des régions touchées par la transition industrielle, des régions insulaires, transfrontalières et de montagne ainsi que les régions ultrapériphériques de l'Union.

 
  
MPphoto
 
 

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ A kohéziós politika az EU politikájának egyik alapkövét képezi, ezért is szükséges, hogy az ezt a politikát megalapozó stratégia egy jól kidolgozott dokumentum legyen. Egy olyan kiindulási pontként kell szolgálnia, amely a tervek mellett már konkrét lépéseket is magában foglal egy olyan kohéziós politika folytatásához, amely garantálja a harmonikus területi, gazdasági és szociális fejlődést. A 2020-as stratégia azért is jelentős, mert egy gazdasági válság után lévő Európát kell újra fellendítenie és emellett a folyamatos fejlődését is bebiztosítania.

A stratégiában feltüntettet öt terület, amelyek terén a legnagyobb változásokat szeretné az EU elérni, jól lett kiválasztva, aktuális, megfelel a realitásnak, a tagországok és az EU, mint olyan, prioritásainak. A realitást viszont részletekbe menően figyelembe kell venni, és olyan területeket, célokat támogatni, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a fejlődéshez. Ebben szükségszerű azonban a kohéziós politika szubszidiaritás elvén alapuló végrehajtása, hogy a regionális és helyi szerveknek hathatós beleszólásuk legyen az EU által nyújtott támogatások felhasználásba. Egy jól működő kohéziós politika nagyban hozzájárulhat a sikeres európai integrációhoz és javíthatja az EU-ba vetett bizalmat.

 
  
MPphoto
 
 

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report that will provide an EU-wide public consultation gathering the views of all interested parties on how to develop the Europe 2020 strategy over the next five years.

 
  
MPphoto
 
 

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat în favoarea acestui raport de inițiativă, pentru că acesta subliniază atât importanța avută de politica de coeziune în exercițiul bugetar 2007-2013, cât și importanța sa pentru bugetul 2014-2020.

În acest context, având în vedere că foarte multe state au folosit aceste fonduri europene pentru a face investiții și pentru a reduce astfel impactul crizei economice, cred că aceste fonduri vor rămâne și în perioada următoare sursa principală de investiții și dezvoltare pentru state precum România.

Revizuirea Strategiei Europa 2020, așa cum precizează și raportorul, este necesară deoarece aceasta a fost negociată și aprobată într-o perioadă economică și de dezvoltare diferită față de cea de astăzi, astfel că actuala strategie nu este în totalitate compatibilă cu realitățile privind politica de coeziune.

 
  
MPphoto
 
 

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This is the first European Parliament report on the mid-term review of the Europe 2020 strategy, focusing on the cohesion policy dimension of the strategy. It examines the progress already achieved, the scope of the review and the challenges to be addressed from a cohesion policy perspective.

The report makes some criticism of the results of the Europe 2020 strategy to date and as well as several positive references.

However, cohesion policy is presented as a policy at the service of Europe 2020 and it connects cohesion policy with the EU Economic Governance framework and its implementation mechanism, the ‘European Semester’. Moreover, the report links the allocation and effectiveness of structural and investment to ‘sound economic governance’ – so-called ‘macro-economic conditionalities’ – by the Member States, and therefore to austerity politics.

I therefore abstained on this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht zur Kohäsionspolitik und zur Überprüfung der Strategie Europa 2020 äußert leider nur wenig Kritik an den tatsächlichen Defiziten der Kohäsionspolitik. Diese mangelnde Kritik und Anerkennung von Fakten, sowie die im Bericht geforderte Aufblähung von Budgets haben meine Gegenstimme bekommen.

 
  
MPphoto
 
 

  Younous Omarjee (GUE/NGL), par écrit. – Ce rapport d'initiative porte sur la révision à mi-parcours de la stratégie Europe 2020 actuellement travaillée au niveau de la commission européenne, et plus particulièrement ce qui concerne la politique de cohésion dans cette stratégie.

Bien qu'il reconnaisse et alerte la Commission de l'insuffisance des progrès en matière d'emploi, d'inclusion sociale ou encore de pauvreté, invitant ainsi la commission à s'appuyer sur des indicateurs plus révélateurs que le PIB pour rendre compte des disparités qui s'aggravent entre les États membres et leurs régions, il n'appelle pas à une prise en compte des objectifs de la politique de cohésion dans les politiques économiques à l'œuvre dans cette stratégie Europe 2020.

Je salue les références faites aux progrès sociaux et environnementaux permis par cette stratégie mais condamne l'insuffisance sur la notion de solidarité et les objectifs cohésifs dans ce rapport, c'est pourquoi je m'abstiens.

 
  
MPphoto
 
 

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Ühtekuuluvuspoliitika ja strateegia „Euroopa 2020” on olulised vahendid ELi majanduskasvu saavutamiseks, töökohtade loomiseks, vaesuse ja sotsiaalse tõrjutuse vähendamiseks ning erinevate piirkondade arengu ühtlustamiseks.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFDD), raštu. – Sanglaudos politika turi būti visiškai suderinta su strategijos „Europa 2020“ tikslais. Todėl vykdant strategijos peržiūrą labai svarbu atsižvelgti į sanglaudos politikos perspektyvą.

Pažymėtina, kad sanglaudos politika yra viena iš pagrindinių priemonių įgyvendinant strategiją „Europa 2020“. Labai svarbu užtikrinti, kad ištekliai būtų efektyviai investuojami siekiant palaikyti pažangų, tvarų ir integracinį augimą. Peržiūrėtoje strategijoje didesnis dėmesys turi būti skiriamas stipresniam daugiapakopiam valdymui bei efektyviau taikomam teritoriniam požiūriui.

Kiekvienam regionui turi būti taikomi specialiai pritaikyti strategijos tikslai, siekiant sumažinti skirtingų ES regionų vystymosi skirtumus, skatinant ekonomikos augimą, rinkos konkurencingumą bei kuriant naujas darbo vietas.

 
  
MPphoto
 
 

  Margot Parker (EFDD), in writing. ‒ Cohesion policy has been ineffective in several Member States due to the draconian financial burden placed on Member States by the ECB and the IMF. Due to the report neglecting to mention that this had a larger impact on Member States’ growth than cohesion policy itself we voted against the report.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Tenendo conto degli stretti limiti di tempo e dei rallentamenti registrati nell' attuazione della strategia Europa 2020, esprimo con forza il mio pieno appoggio alla proposta di una governance rafforzata multilivello della strategia stessa, attraverso il coinvolgimento degli enti locali e regionali, della società civile e degli altri soggetti interessati, al fine di garantirne la realizzazione piena ed efficace. Per tali motivi esprimo il mio voto favorevole.

 
  
MPphoto
 
 

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Kohezijska politika kao glavni investicijski instrument EU-a treba imati jasne i mjerljive ciljeve i vrlo jaku i kontroliranu strategiju. Mora se fokusirati na dogovorene prioritete i poboljšati sinergiju između fondova.

Tijekom sljedećih godina trebamo ulagati u europske strukturne i investicijske fondove koji su od neizmjerne važnosti za pametan, održiv i zeleni rast. Kohezijska i investicijska politika EU-a izraz su europske solidarnosti i pomoći onih koji imaju više onima koji imaju manje da bi se smanjile razlike u razvijenosti između bogate i razvijene zapadne Europe i istočne Europe koja konstantno kaska za njom u svim segmentima razvijenosti – kako u BDP-u tako i u stopi zaposlenosti.

Dakle, moramo stati na kraj problemima koji su povezani s likvidnošću, plaćanjem zaostataka i kasnim usvajanjem programa koji stvara dodatni teret proračunima država članica da bi se projekti koji su usmjereni ka investicijskim i kohezijskim fondovima brže usvojili i omogućili financijska sredstva koja su prijeko potrebna za razvitak regija koje se još uvijek nisu uspjele oporaviti od razorne gospodarske krize koja je zahvatila cijelu svjetsku ekonomiju.

 
  
MPphoto
 
 

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport Ruas concerne la politique de cohésion et le réexamen de la stratégie Europe 2020. Ce texte vante les mérites de cette stratégie Europe 2020, qui contribuerait au développement économique des pays de l’Union par un accroissement de l’investissement et de l’emploi. Je ne sais pas quelles données permettent au rapporteur d’arriver à une telle conclusion, quand on connaît le déficit d’investissement et d’emploi de l’Union par rapport aux autres grands ensembles régionaux du monde… Évidemment, il salue le Fonds européen pour les investissements stratégiques, qui peine à démarrer et dont l’effet de levier est largement surestimé.

Ce rapport, qui était censé se concentrer sur le réexamen de la stratégie Europe 2020, n’accorde que des satisfécits à la politique de l’Union et laisse place au vide quand il s’agit d’aborder des propositions de réforme. J’ai donc voté contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Postojeća kohezijska politika glavna je investicijska i razvojna politika EU-a usklađena s ciljevima strategije Europa 2020 za pametan, održiv i uključiv rast, no regionalne razlike i neujednačen razvoj u području zapošljavanja, inovacije i borbe protiv socijalne isključenosti i dalje su značajni. Nužna je stoga sinergija kohezijske politike s drugim politikama EU-a poput jedinstvenog digitalnog tržišta, energetske unije, jedinstvenog tržišta kapitala i socijalne politike.

Posebice se naglašava nužnost povezivanja kohezijske politike, glavnog instrumenta EU-a za ulaganje u realno gospodarstvo te za stvaranje solidarnosti poticanjem ujednačenog rasta i napretka, s investicijskim i strukturnim fondovima. Ovdje je od krucijalne važnosti novi instrument EU-a za ulaganje, Europski fond za strateška ulaganja (EFSU) s ciljem premošćivanja investicijskog jaza u EU-u.

Snažno podržavam i prijedlog o osnaživanju višerazinskog upravljanja, kombiniranog pristupa odozgo prema dolje i obrnuto te javno-privatnih partnerstava, kako bi se omogućila suradnja svih lokalnih i regionalnih dionika, uključujući i civilni sektor. Naposljetku, podržavam potrebu za istinski teritorijalnim pristupom strategiji Europa 2020. u cilju prilagodbe ulaganja različitim značajkama pojedinih područja. Upravo ovakve revizije strategije Europa 2020 važne su kako bi se uspješno pripremili zahtjevi i strategije za nova financijska i zakonodavna razdoblja.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrej Plenković (PPE), napisan. ‒ Slažem se s izvješćem kolege Fernanda Euasa o kohezijskoj politici i reviziji Strategije Europa 2020. Revizija Strategije Europa 2020. pruža priliku za procjenu i priznanje doprinosa kohezijske politike ostvarivanju ciljeva Strategije i poboljšanju postojeće interakcije različitih politika s proračunom EU-a.

Potrebno je uzeti u obzir ozbiljne i nejednake učinke gospodarske i financijske krize na države članice i regije. Upravo je kohezijska politika s proračunom od 351,8 milijardi EUR do kraja 2020. glavni instrument EU-a za ulaganje u realno gospodarstvo budući da pokriva sve regije i djeluje kao izraz europske solidarnosti širenjem rasta i napretka te smanjenjem ekonomske, socijalne i teritorijalne nejednakosti. Novi pristup će doprinijeti i povećanju učinkovitosti potrošnje.

Uspostavom okvira uspješnosti i uvođenjem ex ante uvjeta te vezama s preporukama po državama članicama u programskom razdoblju kohezijske politike 2014. – 2020. moći će se ostvariti bolje ulagačko okruženje kako bi doprinos kohezijske politike ostvarenju ključnih ciljeva Strategije Europa 2020. bio najveći mogući. EU bi se u nadolazećem razdoblju svakako trebala usredotočiti na održivi rast i razvoj kao i na radna mjesta dostojna čovjeka radi ostvarenja dugoročne dobiti od svojih ulaganja.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Poche (S&D), in writing. ‒ Cohesion policy is paramount to the success of the European Union, and the Europe 2020 strategy is a helpful tool to continue making the EU better. I would like to reiterate that this tool is a long term growth and jobs strategy to help push the EU forward in terms of employment, innovation, climate change and energy sustainability, education, and fighting poverty and social exclusion. I would also like to point out that although the broad strokes have been agreed upon, the implementation is still in the early stages due to some delays. I would like to stress that we cannot afford any more delays with a topic as important as this one. I believe that by working together we can ensure full coherence and synergy between all instruments within the EU.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ La politica di coesione, la principale politica d'investimento, di crescita e di sviluppo dell'UE dotata di un bilancio di 351,8 miliardi di EUR sino alla fine del 2020, intende garantire che tutte le energie vengano mobilitate e orientate verso gli obiettivi della strategia Europa 2020, con particolare riguardo alla crescita intelligente e all'occupazione.

L'Europa sta attraversando, a seguito della crisi scoppiata nel 2008, una fase di grandi cambiamenti. Pertanto la Commissione ha ritenuto necessario proporre una revisione intermedia della strategia Europa 2020, che affronti la sfida di coordinare gli strumenti strategici, compreso il FEIS, in modo da utilizzare tutte le risorse disponibili in maniera più efficace e raggiungere in questo modo i risultati attesi per quanto riguarda gli obiettivi strategici d'insieme.

Sono favorevole a tale revisione e per questo motivo ho deciso di votare in favore della sua approvazione.

 
  
MPphoto
 
 

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ Polityka spójności jest dzisiaj ściśle powiązana z celami inteligentnego i zrównoważonego rozwoju sprzyjającego włączeniu społecznemu określonemu w strategii „Europa 2020”. Komisja pracuje obecnie nad śródokresowym przeglądem strategii i na koniec 2015 roku ma przedstawić dalsze propozycje. Popieram dążenie do realizacji celów strategii „Europa 2020”, szczególnie tych związanych z likwidacją ubóstwa i wykluczenia społecznego oraz zwalczaniem bezrobocia. Przypominam jednak, iż fundusze strukturalne mają konkretne zadanie do spełnienia, jakim jest wspieranie regionów, a dokładniej wyrównywanie różnic w stosunku do regionów bogatszych, lepiej rozwiniętych. Dlatego przestrzegam przed wszelkimi próbami „rozmycia” pierwotnego kształtu polityki spójności i traktowania funduszy strukturalnych wyłącznie jako narzędzi wykonawczych strategii „Europa 2020”. Z niniejszym zastrzeżeniem poparłem sprawozdanie.

 
  
MPphoto
 
 

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Actuellement, la Commission européenne est en train de revoir la stratégie Europe 2020. Le Parlement européen a adopté un rapport concernant les aspects de la politique de cohésion dans le cadre du réexamen de la stratégie Europe 2020. Le Parlement encourage notamment la Commission à veiller à ne pas rendre plus complexe la politique de cohésion et met l'accent sur l'importance de la gouvernance multiniveaux et les objectifs régionaux facultatifs. J'ai voté en faveur de ce rapport et je souligne l'importance d'associer le Parlement à ce processus. Nous sommes en contact régulier avec les régions et les communautés locales, notre point de vue est important.

 
  
MPphoto
 
 

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ Cohesion policy has been ineffective in several Member States due to the draconian financial burden placed on Member States by the ECB and the IMF. Due to the report neglecting to mention that this had a larger impact on Member States’ growth than cohesion policy itself we voted against the report.

 
  
MPphoto
 
 

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ Este informe se centra en los progresos realizados en vista de la revisión intermedia de la Estrategia Europa 2020 de finales de 2015. La política de cohesión es un instrumento clave para la consecución de la Estrategia 2020, estando estrechamente alineada con sus objetivos de un crecimiento inteligente, sostenible e integrador.

Sin embargo, debido a la crisis, la financiación europea se convirtió en la única fuente de financiación pública en muchos Estados miembros y regiones. El informe espera que mejoren las sinergias entre los diversos fondos europeos, al tiempo que llama la atención sobre la necesidad de utilizar los objetivos de la Estrategia 2020 de cada región y adaptarse mejor a sus diferentes necesidades.

Se subraya además la necesidad de un debate estratégico sobre la futura política de cohesión, teniendo en cuenta que el nuevo paquete legislativo de la política de cohesión vendrá en 2018-2019, junto con las elecciones europeas de 2019. Se debe asimismo alinear la revisión de la estrategia de la UE después de 2020 con el nuevo marco financiero plurianual.

Por todo ello, he votado a favor de este informe.

 
  
MPphoto
 
 

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport portait sur une politique importante menée par l’Union européenne, à savoir la politique de cohésion. Cette politique, instrument clé de la mise en œuvre de la stratégie Europe 2020, vise à réduire les disparités régionales et à promouvoir la convergence. Elle est dotée d’un budget de 351,8 milliards d'euros à l’horizon 2020. En votant ce rapport, je soutiens la définition d’objectifs thématiques qui permettent d’optimiser l’efficacité de cette politique.

Ce rapport concernait également la stratégie Europe 2020 pour laquelle la Commission a lancé le processus de réexamen en 2014. Concernant l’examen à mi-parcours de cette stratégie, ce rapport fait une série de recommandations.

À l’avenir, la future politique de cohésion et la future stratégie de l’Union à long terme doivent être élaborées avant la fin du mandat de la Commission actuelle. En effet, les élections au Parlement européen auront lieu en 2019, ce qui impose des contraintes en matière de calendrier.

En phase avec toutes ces remarques, j’ai décidé de voter en faveur de ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Foi com enorme satisfação que vi aprovado pelo Parlamento Europeu o Relatório de iniciativa que efetuei sobre “a Politica de Coesão e a Revisão da Estratégia Europa 2020” por mais de 80% dos votos expressos (530 votos a favor, 75 contra e 54 abstenções).

A importância deste relatório excede largamente as questões políticas tratadas pela Comissão de Desenvolvimento Regional, pois sendo o primeiro documento com a chancela do Parlamento Europeu sobre a revisão da Estratégia Europa 2020, lança igualmente o debate interinstitucional sobre esta matéria (que nesta Sessão Plenária se inicia com a Comissão), bem como a discussão sobre a revisão intercalar do Quadro Financeiro Plurianual (QFP).

Em virtude do ano de 2019 ser um ano pleno de acontecimentos políticos europeus e coincidir com o fim do atual QFP e da atual Estratégia Europa 2020, esperamos que estes debates que agora iniciamos tenham igualmente em atenção um horizonte temporal mais lato e muito concretamente os olhos postos no futuro quadro legislativo europeu pós 2020.

Pretendi realizar um documento abrangente, mas afirmativo e de leitura simples. Graças à postura positiva e cooperante dos relatores-sombra e dos colegas que colocaram emendas ao documento, julgo ter atingido os objetivos a que me propus.

 
  
MPphoto
 
 

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport intervient alors que la Commission prépare le réexamen à mi-parcours de la stratégie Europe 2020.

Il est important de rappeler que la politique de cohésion est le principal instrument d'investissement de l'Union et reflète la solidarité européenne; elle répond également aux objectifs de croissance intelligente, durable et inclusive définie dans la stratégie Europe 2020.

Ce rapport adresse ainsi plusieurs messages concernant ces deux points.

Concernant la stratégie Europe2020, tout d'abord, il est important d'établir une meilleure interconnexion des cinq objectifs de la stratégie sans toutefois créer de nouvelle charge administrative ou de niveau de complexité.

De plus, il est important que les acteurs concernés participent davantage à toutes les étapes allant de la planification à l'évaluation; la fixation d'objectifs régionaux pourrait d'ailleurs être un élément important pour l'implication de l'ensemble des acteurs.

Concernant la future politique de cohésion et la future stratégie de l'UE en matière de croissance et d'emploi, celles-ci devront être présentées avant la fin du mandat de la Commission actuelle.

J'ai donc soutenu ce rapport qui rappelle également l'importance d'associer le Parlement à la politique de cohésion et au réexamen de la stratégie Europe 2020.

 
  
MPphoto
 
 

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione perché sostengo l'obiettivo dell'Unione europea di attuare una politica di coesione forte e compatta tra gli Stati membri, volta a superare gli squilibri economici, sociali e territoriali. La politica di coesione, oltre ad essere il principale strumento di investimento dell'Unione europea, è anche elemento essenziale al fine di realizzare la strategia Europa 2020. L'Unione europea deve perseguire gli obiettivi di crescita intelligente, sostenibile ed inclusiva.

 
  
MPphoto
 
 

  Matteo Salvini (ENF), per iscritto. ‒ Ho votato a favore perché la relazione è nel complesso equilibrata e richiede giustamente investimenti maggiormente mirati, una revisione della strategia 2020, azioni a livello di macroregioni e di tenere conto delle diverse specificità territoriali.

 
  
MPphoto
 
 

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Nos hemos abstenido en el informe sobre la política de cohesión y la revisión de la Estrategia Europa 2020. Entendemos que las políticas de medio plazo de la Unión, y sobre todo las que tienen asociadas partidas presupuestarias amplias, requieren de un amplio consenso y tienen que ir en la línea de eliminar las diferencias abismales que separan el desarrollo y la calidad de vida en las diferentes zonas de la Unión. Solo podremos estar enteramente a favor de los informes al respecto cuando las desigualdades sean el a priori político constitutivo de la aproximación a las estrategias de medio plazo.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ El informe se basa en la Comunicación de la Comisión Europea de 2014 sobre el balance de la Estrategia Europa 2020, que marcaba cinco objetivos principales para 2020 en empleo, investigación y desarrollo, emisiones contaminantes, fracaso escolar y reducción de la pobreza. Para lograrlo, se ha promovido y aplicado la llamada gobernanza económica, mediante recomendaciones específicas a países que han traído consecuencias desastrosas para la población.

El informe del Parlamento lamenta que no se haya mencionado en esta Comunicación el papel clave de la política de cohesión; se pide la inclusión de otros indicadores además del PIB para medir el progreso; que tome en consideración las áreas rurales, las zonas afectadas por la transición industrial, etc.; pide mayor participación del Parlamento en la supervisión de la política, etc.

Sin embargo, es grave que no se observe la incompatibilidad de la política de cohesión con el Fondo Europeo de Inversiones Estratégicas (plan Juncker). Además, reclama más atención a las asociaciones público-privadas, fuentes encubiertas de privatización, más caras para el erario público y menos eficientes. Por último, no se hace una vez más ninguna crítica a las políticas de austericidio del Semestre Europeo con la política de cohesión.

Por ello, he decidido abstenerme.

 
  
MPphoto
 
 

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. ‒ La politica di coesione è responsabile di oltre un terzo del bilancio dell'Unione europea e ne costituisce il principale strumento di investimento. Ha lo scopo di ridurre le disparità regionali e promuovere la convergenza ed è dotata di un bilancio di 351,8 miliardi di EUR sino alla fine del 2020. Essa è strettamente allineata agli obiettivi di crescita intelligente, sostenibile e inclusiva definiti nella strategia Europa 2020.

Ho votato a favore della relazione d'iniziativa poiché penso che la revisione intermedia della strategia Europa 2020 offra un'opportunità sia per valutare e riconoscere il contributo apportato dalla politica di coesione, sia per garantire una migliore complementarità e sinergie più efficaci tra gli strumenti di investimento dell'UE. Auspico però che le prossime proposte tengano conto anche degli effetti gravi e diseguali che la crisi economica e finanziaria ha avuto sugli Stati membri e che promuovano la definizione di obiettivi su misura per ogni regione al fine di adeguare gli interventi alle caratteristiche di ogni territorio.

 
  
MPphoto
 
 

  Ricardo Serrão Santos (S&D), por escrito. ‒ Fruto da crise económica e financeira que alguns Estados-Membros atravessam os fundos que dão corpo à política de coesão e que se destinam a financiar projetos que visam a sua promoção têm assumido uma importância determinante. Têm garantido capacidade de investimento para o relançamento da economia dos países com desequilíbrios macroeconómicos. As recomendações de governação económica devem ter isso em conta e zelar para que as regiões fiquem salvaguardadas como recetoras destes fundos.

Nesta revisão intercalar da Europa 2020 o impacto desigual da crise deve ser tido em conta. As diferentes características territoriais e sociais determinaram capacidade de resiliência diferenciadas. Atente-se ao desemprego jovem nas regiões ultraperiféricas.

Os mecanismos de governação multinível devem reconhecer às autoridades regionais e locais capacidade de intervir. Termino com um alerta: apesar dos programas operacionais estarem acordados a sua implementação é ainda incipiente o que tem gerado dificuldades.

 
  
MPphoto
 
 

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this policy as cohesion policy in the EU has consistently failed; I am also against cohesion policy of any sort from the EU.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE), na piśmie. ‒ Polityka spójności stanowi główny unijny instrument inwestycyjny. Przeznacza się na nią 1/3 budżetu UE. Ze względu na dostosowanie funduszy strukturalnych i inwestycyjnych na okres programowania 2014-2020 do czołowych celów strategii „Europa 2020” należy rozpatrywać politykę spójności jako instrument finansowy UE bardzo silnie przyczyniający się do osiągnięcia celów strategii. Wkład polityki spójności w realizację celów strategii „Europa 2020” został również udowodniony w poprzednim okresie programowania 2007–2013.Warto zwrócić uwagę na fakt, iż po kryzysie z 2008 r. polityka spójności była ze względu na brak finansowania publicznego na szczeblu krajowym jedynym źródłem finansowania polityki wzrostu w niektórych państwach członkowskich lub regionach.

Potrzeba pełnego wdrożenia wspólnych ram strategicznych przewidzianych w rozporządzeniu w sprawie wspólnych przepisów, których celem jest osiągnięcie zintegrowanego rozwoju poprzez koordynację europejskich funduszy strukturalnych i inwestycyjnych z innymi instrumentami Unii oraz z polityką unijną w innych obszarach.

Niepokojące są pojawiające się w ostatnim czasie głosy, pochodzące w szczególności z krajów Europy Południowej, związane z rewizją polityki spójności pod katem większej redystrybucji środków dla krajów w największy sposób dotkniętych kryzysem gospodarczym kosztem mniej rozwiniętych regionów Europy Środkowej i Wschodniej. Nie może być zgody na takie próby rozmontowywania polityki spójności, której celem jest przecież zmniejszanie różnic rozwojowych, a nie pomoc antykryzysowa.

 
  
MPphoto
 
 

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ Financovanie kohéznej politiky EÚ zaberá jednu tretinu z rozpočtu EÚ a je hlavným investičným nástrojom EÚ. Myslím si, že kohézna politika by mala zostať hlavnou horizontálnou investičnou politikou. Za dôležité považujem aj vytvorenie synergie medzi Kohéznou politikou a Horizontom 2020 (Horizon 2020). Preto som toto uznesenie podporil.

 
  
MPphoto
 
 

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Kohezijska politika predstavlja više od jedne trećine proračuna EU-a, što je čini njenim glavnim investicijskim instrumentom. Također, kontinuirano pridonosi ciljevima pametnog, održivog i uključivog rasta iz strategije Europa 2020 te je usmjerena na smanjenje regionalnih razlika.

Nadalje, kohezijska politika nastoji i potiče stvaranje sinergije s drugim politikama EU-a, kao što su jedinstveno digitalno tržište, Energetska unija, socijalna politika te uz pomoć svojih instrumenata i ciljeva (kao što su makroregionalne strategije, teritorijalni program, ulaganje u mala i srednja poduzeća) znatno pridonosi jačanju jedinstvenog tržišta i ostvarivanju ciljeva strategije Europa 2020. Revizija strategije Europa 2020 posvetit će se provedbi vodećih inicijativa, a za cilj će imati stvaranje ravnoteže između financijskih, fiskalnih i ekonomskim mjera s jedne strane te s druge strane socijalnih, obrazovnih i ekoloških aspekata, kao i aspekata jednakosti, posebno rodne.

Stoga sam odlučio podržati rezoluciju kohezijske politike i reviziju spomenute strategije jer je ona sveobuhvatna i dugoročna strategija Europske unije koja ulaže u glavne europske prioritete, jača potencijal regija i promiče održivi razvoj.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Sógor (PPE), in writing. ‒ As the EU’s main instrument for economic growth and job creation, cohesion policy is best placed to help achieve the Europe 2020 strategy for smart, sustainable and inclusive growth. It can achieve this through its substantive budget and through its decades-long experience.

Unfortunately, not all Member States can easily succeed in making use of the opportunities offered by the policy. This is the case of my country, which barely used 65% of the budget put at its disposal in the last programming period.

Therefore I can only hope, just as the report emphasizes, that the stronger link between Structural and Investment Funds and the European Semester process, the setting-up of the task force for better implementation of EU funds and the establishment of the ‘Structural Reform Support Service’ will ensure that no more opportunities for development and social cohesion are wasted in any of the Member States.

 
  
MPphoto
 
 

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Kohezijska politika predstavlja glavno politiko za rast naložb in razvojno politiko EU. Usklajena je s cilji strategije Evropa 2020 za pametno, trajnostno in vključujočo rast, cilj katere je odprava razlik med regijami in spodbujanje konvergence. EU se še vedno sooča s posledicami gospodarske in finančne krize (visoka brezposelnost, neenakomerno in počasno okrevanje gospodarstva), zato je bistveno, da različne pobude EU za rast, delovna mesta ter varstvo okolja in podnebja ohranijo skladen pristop. Menim, da je potrebno pri pregledu strategije Evropa 2020 upoštevati resne in raznolike posledice ekonomske in finančne krize za države članice. V sedanjem programskem obdobju prihaja do zamud pri izvajanju kohezijske politike, saj je kljub že obstoječi določenosti večine operativnih programov izvedba le-teh še na zelo zgodnji stopnji. Kohezijska politika je ključni instrument EU za naložbe v realno gospodarstvo in je izraz evropske solidarnosti, saj povečuje rast in blaginjo ter zmanjšuje gospodarske, socialne in ozemeljske razlike. Pozdravljam nastanek poročila, saj je doprineslo boljši vpogled na trenuten potek kohezijske politike v smeri strategije Evropa 2020 in pokazalo, da bi se lahko zagotovilo boljše investicijsko okolje za kar največji prispevek kohezijske politike k uresničevanju vodilnih ciljev strategije. Zaradi opisanega sem poročilo podprl.

 
  
MPphoto
 
 

  Renato Soru (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione che analizza la dimensione della politica di coesione nell'ambito della strategia Europa 2020 e che costituisce il primo testo del Parlamento europeo sulla revisione intermedia di questa strategia. Poiché l'attuale politica di coesione è pienamente allineata con Europa 2020 e contribuisce alla realizzazione dei suoi obiettivi di sviluppo intelligente, sostenibile e inclusivo, è molto importante fare il punto sui progressi già compiuti e sulle sfide che si prospettano dal punto di vista della politica di coesione.

Quest'ultima rappresenta, infatti, un elemento essenziale per la realizzazione degli obiettivi di Europa 2020, tanto più negli ultimi anni, quando, a causa della perdurante crisi economica e finanziaria, i fondi della politica di coesione sono diventati spesso l'unica fonte di finanziamento pubblico disponibile in molte regioni e Stati membri. Servono ora migliori sinergie tra i fondi "tradizionali" di coesione e il fondo del piano Juncker, per ridare slancio agli investimenti a livello locale.

La relazione evidenzia poi l'importanza del rafforzamento della governance multi-livello ai fini dell'attuazione della strategia, con il coinvolgimento di tutte le parti interessati, e della necessità di un approccio territoriale che consenta di definire obiettivi della strategia Europa 2020 su misura per ciascuna regione.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Politika súdržnosti je hlavnou investičnou a rozvojovou politikou. Je v súlade s cieľmi stratégie Európa 2020 pre inteligentný, udržateľný a inkluzívny rast. Keďže čelíme nielen následkom hospodárskej a finančnej krízy, ale i migračnej a utečeneckej kríze, je dôležité o to viac zamerať sa na znižovanie rozdielov medzi regiónmi a oživovať hospodárstvo. Všetka energia a kapacity by mali byť využité na zabezpečenie rastu, zvýšenie zamestnanosti, podporu malých a stredných podnikov, ako aj ochranu životného prostredia a klímy. Napĺňanie cieľov stratégie Európa 2020 tak prinesie Európskej únii zvýšenie konkurencieschopnosti a zlepšenie jej postavenia vo svetovom hospodárstve.

 
  
MPphoto
 
 

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Podržao sam ovo izvješće jer je u skladu s Ugovorom o funkcioniranju Europske unije, a posebno s njegovim člankom 4., člankom 162. i člancima od 174. do 178. Također je sukladan s izvješćem Odbora za regionalni razvoj (A8-0277/2015).

Smatram da je ključno da se u okviru različitih inicijativa u EU-u za rast i zaštitu okoliša zadrži usklađen pristup, budući da vodeće inicijative strategije Europa 2020 imaju ključnu ulogu u poboljšavanju koordinacije na lokalnoj i regionalnoj razini u provedbi kohezijske politike. Ciljevi kohezijske politike su s vremenom postali bolje razvijeni kako bi se njima podržala ulaganja u prioritete Europe te ih je stoga važno podržati.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report because I believe that the reformed cohesion policy will help to invest in Europe’s regions, cities and the real economy. I recognise that small and medium-sized enterprises are the backbone of Europe’s, and Britain’s, economy, providing around two out of three private sector jobs. Thanks to the new COSME programme, they can expect EUR 2.3 million in support to foster their competitiveness and boost growth and jobs in Europe.

 
  
MPphoto
 
 

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Kohezijska politika glavni je instrument EU-a za ulaganje u realno gospodarstvo koji pokriva sve regije i djeluje kao izraz europske solidarnosti širenjem rasta i napretka te smanjenjem ekonomske, socijalne i teritorijalne nejednakosti. Usklađena je s ciljevima strategije Europa 2020. te pruža potreban okvir za ulaganja, a ne samo instrument za provedbu strategije. U vezi s tim, ističe se da su tematskom koncentracijom europski strukturni i investicijski fondovi u okviru nove strukture usmjereni na 11 tematskih ciljeva proizašlih direktno iz ciljeva strategije Europa 2020. te da su određeni preduvjeti izravno povezani s tim tematskim ciljevima kako bi se zajamčilo maksimalno djelotvorno ulaganje. Komisija trenutno priprema preispitivanje strategije u sredini programskog razdoblja, a ovo izvješće predstavlja prvi stav Europskog parlamenta o ovoj temi, fokusirajući se prvenstveno na kohezijsku politiku strategije.

Ovo izvješće u potpunosti podržavam jer omogućuje uravnoteženu i pametnu reviziju postojeće strategije, predviđajući bolje međusobno povezivanje ciljeva unutar same strategije.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Sulík (ECR), písomne. ‒ Pri hlasovaní som sa zdržal. Nesúhlasím s predstavenými opatreniami, ktorých cieľom je zvýšiť efektivitu prerozdeľovania v programoch Kohéznej politiky, ako aj v iných programoch. Problémom tohto prerozdeľovania totiž nie je len neefektivita, ale to, že toto prerozdeľovanie principiálne škodí ekonomike, keďže len presúva zdroje od produktívnych občanov k menej produktívnym.

 
  
MPphoto
 
 

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o kohezijski politiki in pregledu strategije Evropa 2020. EU se še vedno sooča s posledicami gospodarske in finančne krize. To se predvsem odraža v visoki brezposelnosti med mladimi. Cilj strategije Evropa 2020 je pametna, trajnostna in vključujoča rast. Pridružujem se zaskrbljenosti v poročilu, da prihaja do zamud pri izvajanju kohezijske politike, čeprav je večina operativnih programov že določenih. Hkrati pa pozdravljam dejstvo, da si Evropska komisija ves čas prizadeva za izboljšanje strategije Evropa 2020. Cilji so namreč relevantni, moramo pa storiti še zelo veliko, da bomo te cilje dosegli. Odgovornost za dosego ciljev morajo prevzeti predvsem lokalne, regionalne in nacionalne oblasti.

 
  
MPphoto
 
 

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Καταψηφίσαμε την έκθεση, γιατί αντί να προωθεί την αλληλεγγύη για επέκταση της ανάπτυξης και της ευημερίας για την αντιμετώπιση των οικονομικών και κοινωνικών ανισοτήτων στα κράτη μέλη, όπως καθορίζει η πολιτική συνοχής, περιορίζεται στον στόχο για ευθυγράμμιση της πολιτικής συνοχής με τις πολιτικές λιτότητας. Είναι σημαντικό να μην υπάρχει ευθυγράμμιση της πολιτικής συνοχής με το πλαίσιο της Ενιαίας Οικονομικής Διακυβέρνησης, διαφορετικά τα κράτη θα εκβιάζονται να ακολουθούν τα σκληρά μέτρα λιτότητας που προβλέπει το Ευρωπαϊκό Εξάμηνο ώστε να μη διακόπτεται η χρηματοδοτική τους στήριξη. Σε τέτοια περίπτωση η πολιτική συνοχής θα εξουδετερωθεί εντελώς.

Επίσης διαφωνούμε με την προσπάθεια η πολιτική συνοχής να αποτελέσει εργαλείο της στρατηγικής "Ευρώπη 2020", η οποία προβλέπει ενίσχυση της ανταγωνιστικότητας, των ευέλικτων μορφών απασχόλησης και των ιδιωτικοποιήσεων.

Αντιθέτως, πρέπει να προωθήσουμε μια νέα κοινωνική αναπτυξιακή πολιτική. Να στηριχτούν οι δημόσιες επενδύσεις και να χρηματοδοτηθούν έργα τα οποία να ανταποκρίνονται στις ανάγκες της κοινωνίας και να συμβάλλουν στη δημιουργία νέων ποιοτικών θέσεων εργασίας. Μονάχα έτσι θα καταπολεμήσουμε τις οικονομικές, κοινωνικές και εδαφικές ανισότητες που υπάρχουν στην Ευρώπη.

 
  
MPphoto
 
 

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI), γραπτώς. ‒ Η στρατηγική «Ευρώπη 2020» και η διασύνδεσή της με την πολιτική συνοχής έχει αποδειχθεί, τόσο από την έκθεση συνοχής, όσο και από τις σοβαρές και άνισες συνέπειες της χρηματοπιστωτικής κρίσης στα κράτη μέλη, ότι απέτυχε στους φιλόδοξους στόχους που είχαν τεθεί.

Γεγονός είναι ότι η Συνθήκη της Λισσαβώνας και η διακυβέρνηση «Ευρώπη 2020» έχασαν με την πάροδο του χρόνου τη στήριξη των κρατών μελών. Τα παραπάνω σε συνδυασμό με την πολιτική λιτότητας αλλά και των σοβαρών κοινωνικοοικονομικών πληγμάτων, συνεπεία της κρίσης, έχουν οδηγήσει μεγάλο μέρος των πολιτών της ΕΕ σε ευρωσκεπτικισμό.

Η επανεξέταση της πολιτικής συνοχής έχει χάσει τη δυναμική της. Οι εφαρμοζόμενες πολιτικές μεταρρυθμίσεων που επιβάλλονται, μέσω της υπηρεσίας στήριξης διαρθρωτικών μεταρρυθμίσεων που παρέχει τεχνική συνδρομή στα κράτη μέλη και στις ειδικές ανά χώρα συστάσεις (τρόικα και τεχνικά κλιμάκια στην Ελλάδα), καταστρέφουν κάθε προσπάθεια βιώσιμης ανάπτυξης.

Η προσπάθεια αναβίωσης των επενδύσεων και η αναβίωση του επενδυτικού χάσματος στην ΕΕ, μέσω του ΕΤΣΕ, αφενός δεν συνδέεται με σαφήνεια με τη στρατηγική «Ευρώπη 2020», αφετέρου δεν λειτουργεί συμπληρωματικά με τα ήδη υπάρχοντα ΕΔΕΤ.

Χρειάζεται λοιπόν συνολικός επαναπροσδιορισμός της στρατηγικής «Ευρώπη 2020» και όχι απλά επανεξέταση.

 
  
MPphoto
 
 

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam az állásfoglalásra irányuló indítványt, mivel úgy vélem, hogy a kohéziós politika az EU-nak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia céljaival összehangolt, fő beruházási és fejlesztési politikája, és melynek célja a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a konvergencia előmozdítása.

Éppen ezért fontos, hogy a felülvizsgálattal kapcsolatban elmondjuk véleményünket. A jelentés kiemeli a többszintű irányítás elvét, az integrált megközelítést és az átláthatóság fontosságát. Bízom abban, hogy a végrehajtásba a civil társadalom is bevonásra kerül. Úgy gondolom, hogy el kell kerülni az olyan anti-európai uniós gyakorlatot, amelyet például Magyarország kormánya is művel, amikor is kizárólag politikai alapon osztogat uniós forrásokat barátainak. Ez nem kevesebbet vet fel, mint a közös források helytelen használatának tényét, hiszen a kohézió helyett például Magyarországon több mint 4 millióan élnek a létminimum alatt és több mint 500 ezer ember éhezik. Ezt sajnálatosnak és egyben elfogadhatatlannak is tartom!

 
  
MPphoto
 
 

  Claudia Tapardel (S&D), în scris. ‒ Politica de coeziune a UE presupune solidaritatea statelor membre în vederea egalizării gradului de dezvoltare a regiunilor lor. Acest obiectiv este congruent cu Strategia Europa 2020 a UE, care pune accentul pe creșterea gradului de ocupare a forței de muncă, creșterea investițiilor în cercetare și dezvoltare, digitalizarea economiei, reducerea emisiilor poluante, eficiența energetică, reducerea abandonului școlar, reducerea sărăciei.

Totuși, în contextul crizei financiare și economice din ultimii ani, realizarea Strategiei a fost afectată, în special în ceea ce privește finanțarea, disponibilă doar prin intermediului Fondurilor Structurale și de Investiții Europene. Crearea Fondului European pentru Investiții Strategice a oferit o nouă gură de oxigen în acest sens.

Cu toate acestea, se impune o segmentare a Strategiei pentru a se adapta particularităților fiecărei regiuni a Uniunii. Doar în acest fel investițiile vor fi direcționate către domeniile cu adevărat deficitare, implicând nivelele decizionale optime. În urma unei astfel de dezbateri, se poate contura cadrul unei noi politici de coeziune care să se sincronizeze cu Cadrul Financiar Multi-anual și care să vină cu adevărat în întâmpinarea nevoilor cetățenilor din diversele părți ale Uniunii Europene.

 
  
MPphoto
 
 

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Je me suis prononcé favorablement sur la politique de cohésion et le réexamen de la stratégie Europe 2020.

La politique de cohésion constitue la principale stratégie d'investissement, de croissance et de développement de l'Union, alignée sur les objectifs de la stratégie Europe 2020 pour une croissance intelligente, durable et inclusive, laquelle vise à réduire les disparités régionales et à promouvoir la convergence et dispose d'un budget de 351,8 milliards d'euros à l'horizon 2020, afin que l'Union européenne continue de faire face aux effets de la crise économique et financière: chômage élevé, reprise économique inégale et lente.

La politique de cohésion vise à garantir que l'ensemble des énergies et des moyens sont mobilisés et consacrés à la réalisation des objectifs de la stratégie Europe 2020, à savoir une croissance et des emplois durables.

 
  
MPphoto
 
 

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I endorsed adoption of this report, which is the first European Parliament’s report on the mid-term review of the Europe 2020 strategy, focusing especially on the cohesion policy dimension of it. With a budget of EUR 351.8 billion until the end of 2020, the cohesion policy is the EU’s main investment growth and development policy and it is therefore important to examine it rigorously. Based on the review, the Commission is expected to submit by the end of 2015 its proposals for developing it further. In this report, Parliament calls on the Commission to provide information on the concrete contribution made to the Europe 2020 objectives by cohesion policy and demands that the review is focused on better interlinking the strategy’s five objectives. It also notes the importance of the new EU investment instrument, the European Fund for Strategic Investments (EFSI), which will support the mobilisation of up to EUR 315 billion in investments and regrets that it is not clearly linked to the Europe 2020 strategy.

 
  
MPphoto
 
 

  Valdemar Tomaševski (ECR), raštu. ‒ Šiandienos balsavime palaikiau Europos Parlamento nario F. Ruas pranešimą dėl sanglaudos politikos ir strategijos „Europa 2020“ peržiūros, nes tai yra ypatingai svarbu ilgalaikei Europos Sąjungos strategijai skirtai augimui ir darbo vietų kūrimui. Ir, kas svarbiausia, pranešimas teikia rekomendacijas dėl kovos su skurdu ir socialine atskirtimi ir dėl jaunosios kartos švietimo finansavimo padidinimo. Spaudimas, kurį pranešimas daro Komisijai, yra visiškai pateisinamas, nes be iš anksto planuojamų veiksmų ateities sprendimai ir teisės aktų tekstai gali būti uždelsiami. Ir tai tiesiogiai įtakotų ilgalaikes strategijas. Noriu aiškiai pabrėžti, kad ši veikla pirmiausia turėtų atsižvelgti į tų regionų gyventojus, kurie atsidūrė nepalankioje ekonominėje situacijoje, nes ši strategija bus prasminga tada, kai jos pagalba bus siekiama suvienodinti gyvenimo lygį tarp ekonomiškai skirtingų valstybių narių Europos Sąjungoje.

 
  
MPphoto
 
 

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Poročilo o kohezijski politiki in pregledu strategije Evropa 2020 sem podprla, saj menim, da bo dolgoročna strategija Evropske unije za rast in delovna mesta prinesla nove zaposlitve, inovacije, preprečila podnebne spremembe in zagotovila energetsko trajnost ter nove možnosti izobraževanja in bo še bolj aktivna v boju proti revščini in socialni izključenosti.

Ta politika je torej ključni instrument EU za naložbe v realno gospodarstvo in predstavlja izraz evropske solidarnosti, ki povečuje rast in blaginjo ter zmanjšuje gospodarske, socialne in ozemeljske razlike.

 
  
MPphoto
 
 

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Nos hemos abstenido en el informe sobre la política de cohesión y la revisión de la Estrategia Europa 2020. Entendemos que las políticas de medio plazo de la Unión, y sobre todo las que tienen asociadas partidas presupuestarias amplias, requieren de un amplio consenso y tienen que ir en la línea de eliminar las diferencias abismales que separan el desarrollo y la calidad de vida en las diferentes zonas de la Unión. Solo podremos estar enteramente a favor de los informes al respecto cuando las desigualdades sean el a priori político constitutivo de la aproximación a las estrategias de medio plazo.

 
  
MPphoto
 
 

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport glorifie la stratégie Europe 2020 et la politique de cohésion qui contribuerait au développement économique, à l'augmentation de l'investissement et à la création d'emplois. Par ailleurs, il préconise de renforcer les collectivités territoriales au détriment des États membres. Il suggère même de mettre les autorités locales et nationales sur un pied d'égalité dans les négociations, en proposant de signer un pacte entre la Commission, les États membres et les collectivités territoriales, afin d'assurer la participation de ces dernières dans la réalisation de la stratégie Europe 2020. Enfin, il salue la création du Fonds européen pour les investissements stratégiques.

Je m'oppose à toutes ces considérations.

 
  
MPphoto
 
 

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ A kohéziós politika az Unió költségvetésének több mint egyharmadát teszi ki, és az EU fő beruházási eszköze. Szorosan igazodik az Európa 2020 stratégiában az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozóan meghatározott célokhoz. A Bizottság jelenleg dolgozik a stratégia félidős felülvizsgálatán, és 2015 végén várhatóan javaslatokat nyújt be a stratégia továbbfejlesztésére. Ebbe a folyamatba illik a mostani jelentés, amelyet támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Nos hemos abstenido en el informe sobre la política de cohesión y la revisión de la Estrategia Europa 2020. Entendemos que las políticas de medio plazo de la Unión, y sobre todo las que tienen asociadas partidas presupuestarias amplias, requieren de un amplio consenso y tienen que ir en la línea de eliminar las diferencias abismales que separan el desarrollo y la calidad de vida en las diferentes zonas de la Unión. Solo podremos estar enteramente a favor de los informes al respecto cuando las desigualdades sean el a priori político constitutivo de la aproximación a las estrategias de medio plazo.

 
  
MPphoto
 
 

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. ‒ I have voted in favour of this file, the review of Europe 2020 should not lead to the creation of obstacles for Cohesion Policy implementation, but should tackle deficiencies such as lack of ownership by better involvement of actors from regional and local level and civil society.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the resolution on cohesion policy and the review of the Europe 2020 strategy. Cohesion policy is the EU’s main investment growth and development policy aligned with the goals of the Europe 2020 strategy for smart, sustainable and inclusive growth and aimed at reducing disparities between regions and promoting convergence, with a budget of EUR 351.8 billion until the end of 2020. A mid-term review of the Europe 2020 strategy affords above all an opportunity to assess (and acknowledge) the contribution of cohesion policy to achieving the strategy’s targets and to improve existing interactions and links between various EU policies and with the EU budget, with a view to them acting as an effective driving force for the implementation of the strategy. I therefore consider this stage essential for shaping future cohesion policy, as an EU-wide investment policy, while prioritising the reduction of development disparities and re-accelerating the convergence process.

 
  
MPphoto
 
 

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Hablamos de un informe que propone una revisión de la Estrategia Europa 2020 de un modo equilibrado e inteligente, centrándola en crear mayores vínculos entre los cinco objetivos prioritarios e identificando métodos para ver cómo podrían llevarse a cabo de un mejor modo y ser mejor evaluados sin crear cargas administrativas adicionales. Es un informe equilibrado que ha alcanzado un gran consenso en la Comisión de Desarrollo Regional, por lo que considero necesario votar a su favor.

 
  
MPphoto
 
 

  Ángela Vallina (GUE/NGL), por escrito. ‒ El informe se basa en la Comunicación de la Comisión Europea de 2014 sobre el balance de la Estrategia Europa 2020, que marcaba cinco objetivos principales para 2020 en empleo, investigación y desarrollo, emisiones contaminantes, fracaso escolar y reducción de la pobreza. Para lograrlo, se ha promovido y aplicado la llamada gobernanza económica, mediante recomendaciones específicas a países que han traído consecuencias desastrosas para la población.

El informe del Parlamento lamenta que no se haya mencionado en esta Comunicación el papel clave de la política de cohesión; se pide la inclusión de otros indicadores además del PIB para medir el progreso; que tome en consideración las áreas rurales, las zonas afectadas por la transición industrial, etc.; pide mayor participación del Parlamento en la supervisión de la política, etc.

Sin embargo, es grave que no se observe la incompatibilidad de la política de cohesión con el Fondo Europeo de Inversiones Estratégicas (plan Juncker). Además, reclama más atención a las asociaciones público-privadas, fuentes encubiertas de privatización, más caras para el erario público y menos eficientes. Por último, no se hace una vez más ninguna crítica a las políticas de austericidio del Semestre Europeo con la política de cohesión.

Por ello, he decidido abstenerme.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Concordamos com os objetivos estratégicos da política de coesão. Não conseguimos compreender é porque é que os países e as regiões mais pobres divergem na média europeia. Tal e o caso de Portugal que, desde que entrou em funcionamento o euro, não parou de divergir com a média da união europeia em termos de PIB por capita.

Algo está, portanto, errado. Não há coesão. As políticas não funcionam. Porque o enquadramento macroeconômico não é consistente com políticas de desenvolvimento regional. Ou seja, as políticas de austeridade, de contenção da despesa pública, seja ela boa ou má, não permitem o estabelecimento de dinâmicas virtuosas de desenvolvimento local ou regional.

Posso dar-vos exemplos de projetos que não saem do pape, porque não há financiamento. Porque a banca prefere especular. Podemos ver fundos que não forma aproveitados em Portugal por causa das imposições da Troica e do ajustamento necessário visando a chamada consolidação das finanças públicas. O resultado está à vista. Passados quase trinta anos de integração, Portugal está mais pobre, dependente e com a maior dívida pública da sua história.

 
  
MPphoto
 
 

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht übersieht die Defizite der Kohäsionspolitik. Nur geringe Kritik wird angebracht, während die wahren Problempunkte ausgespart werden. Der Bericht findet daher nicht meine Zustimmung.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniele Viotti (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della proposta di risoluzione perché considero la politica di coesione una importantissima risorsa di investimento oltre che uno strumento per perseguire una crescita intelligente, sostenibile e inclusiva.

Negli ultimi anni, a causa della crisi economica che ha attanagliato l'Europa, il finanziamento SIE ha rappresentato per molti stati e regioni l'unico strumento di finanziamento pubblico.

Le recenti difficoltà economiche hanno palesato l'importanza strategica di questo strumento ed evidenziato come sia necessario garantire tutte le risorse necessarie per il suo mantenimento.

 
  
MPphoto
 
 

  Beatrix von Storch (ECR), schriftlich. ‒ Im Gegensatz zu meiner Fraktion, der EKR, habe ich gegen den Bericht zum Thema „Kohäsionspolitik und der Überprüfung der Strategie Europa 2020“ gestimmt. Die Kohäsionspolitik macht mehr als ein Drittel des EU-Haushalts aus und ist das Hauptanlageinstrument der EU. In meinen Augen ist dies ein Verstoß gegen das Subsidiaritätsprinzip, weshalb ich auch gegen diesen Bericht gestimmt habe.

 
  
MPphoto
 
 

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. – Am votat Raportul referitor la politica de coeziune și revizuirea Strategiei Europa 2020. Sunt de acord cu opinia raportorului, potrivit căreia politica de coeziune contribuie în mod semnificativ la realizarea obiectivelor Strategiei Europa 2020 privind creșterea inteligentă, durabilă și favorabilă incluziunii.

Salut faptul că în raport se solicită, ținând seama de întârzierile și constrângerile legate de timp care au survenit la începutul actualei perioade de programare, să se organizeze o discuție cuprinzătoare în timp util cu privire la viitorul politicii de coeziune a UE după 2020 și să fie aliniată la strategia pe termen lung revizuită în ceea ce privește UE și noul CFM.

 
  
MPphoto
 
 

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. ‒ O relatório, em diversos pontos, torna evidente o que pretende: a conciliação das políticas de coesão, no âmbito do Quadro de Financiamento 2014-2020, com o cumprimento dos Objetivos Europa 2020 - entendidos como estando em sintonia com a coesão na UE. Pretende, assim, criar condicionantes ex ante e vincular as Recomendações Específicas por País à programação dos fundos para 2014-2020.

Se, por um lado, numa perspetiva de União, é racional conciliar os vários investimentos, evitando sobreposições e contradições, por outro, a definição dos Objetivos Europa 2020 tem um enquadramento federalista e uma definição artificial e burocrática, conduzindo à diminuição da coesão, no contexto sociológico e territorial. O facto de se conjugar com as políticas de coesão os Fundos Europeus Estruturais de Investimentos e os Quadros Financeiros Plurianuais está a condicionar estes aos objetivos macro da UE e não às necessidades específicas de desenvolvimento dos Estados-Membros. Votámos contra.

 
Avviż legali