Posėdžio stenograma

Trečiadienis, 2015 m. gruodžio 16 d. - Strasbūras

12.8. Pelno mokesčio politikos skaidrumo, koordinavimo ir konvergencijos didinimas (A8-0349/2015 - Anneliese Dodds, Luděk Niedermayer)

Oral explanations of vote

  Seán Kelly (PPE). – A Uachtaráin, cé go bhfuil a lán moltaí maithe sa tuarascáil seo, ag deireadh na dála staon mise agus mo chomhghleacaithe i bhFine Gael ar an vóta deiridh. Bhí ár ngrúpa i bhfabhar.

An chúis gur staonamar ná arís feicimid go bhfuil an tAontas ag iarraidh a maidí rámha a chur isteach i gcumhachtaí na mBallstát. Is é dualgas agus cumhacht na mBallstát cáin a shocrú dá gcorparáidí, dá lucht gnó agus do dhaoine príobháideacha. Ach arís agus arís eile, feicimid go bhfuilimid ag iarraidh gach rud a shocrú agus a leagadh síos ó thaobh na hEorpa de. Nílimid sásta leis sin.

Cinnte caithfidh gach corparáid a gcuid cheart de cháin a íoc ach caithfear é sin a fheiceáil trasna na hEorpa, agus is amhlaidh mar atá in Éirinn. Ach is scéal eile é a bheith ag cur isteach ar chumhachtaí na mBallstát.

  Andrejs Mamikins (S&D). – Šī gada decembra pirmās plenārsesijas laikā Briselē jau bija balsojums par tā saucamās TAXE komitejas izveidošanu un tās biedru iecelšanu amatos. Komitejas primārais uzdevums būs turpināt strādāt faktiski tajos pašos virzienos, kuros funkcionēja iepriekšējā sasaukuma komiteja, kuras uzstādīšanu spēcīgi ietekmēja „LuxLeaks” skandāls.

Tātad caurredzamākas, efektīvākas, pēc iespējas taisnīgākas nodokļu sistēmas sekmēšana visas Kopienas mērogā caur nodokļu jomas procesu novērošanu. Dalībvalstu loma nodokļu jomā netiek apšaubīta, tas ir skaidrs.

Tomēr, ņemot vērā jau esošo ekonomiskās integrācijas pakāpi, vairākus likumdošanas aspektus, kas attiecas uz uzņēmējdarbību, un arvien augstāku nepieciešamību efektīvāk cīnīties pret nodokļu nemaksāšanu vai arī netaisnīgas finansiālas palīdzības sniegšanu, šī ziņojuma loma ir visai augsta.

  Marian Harkin (ALDE). – Madam President, unfortunately I was not able to support

this report on corporate tax policies either. It has a number of excellent suggestions that I agree with, for example, the issue of public country—by—country reporting for all multinational companies in all sectors. I also support the idea of stricter rules governing firms which give tax advice in order to avoid conflicts of interest.

However, I could not support the recommendation for a new approach to international tax arrangements. This recommendation says that the Commission should be mandated to negotiate tax agreements with third countries on behalf of the Union, instead of the current practice under which bilateral negotiations are conducted which produce sub—optimal results, especially for developing countries. I just cannot support that proposal and it goes further than that because I believe that is beyond the competence of the EU. I also believe it would be unacceptable to a majority of our citizens to see the EU Commission negotiate tax agreements with third countries. It is a real pity. This is a good report, but it has gone too far.

  Stanislav Polčák (PPE). – Paní předsedající, já pokládám návrh zprávy, který byl předložen našimi kolegy, za jeden z nejlepších, který jsem tady četl, a to přesto, že v některých bodech s ním nesouhlasím. Nakonec jsem se rozhodl, že zprávu jako celek podpořím, protože míří především na ten základní hlavní cíl, a to je nepřípustnost nekalé daňové soutěže, která prostě byla provozována některými státy, jak ukázala skutečně kauza kolem Luxleaks.

Ale při vší úctě nejde pouze o to, že takové dohody pokřivují podnikatelský trh, jsou nerovné, vlastně jdou proti všem hodnotám, na kterých Evropa stojí. Mrzí mě, že se na nich podíleli i někteří dnes čelní, významní představitelé Evropské unie. Ale v okamžiku, kdy půjdeme do sjednocování přímých daní, do konsolidovaného daňového základu, tak v tomto případě předesílám, že budu proti.

Written explanations of vote

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ L'inchiesta Luxleaks ha rivelato una serie d'irregolarità realizzate dal governo del Lussemburgo nella concessione segreta di agevolazioni fiscali a favore di grandi multinazionali. Alla luce di ciò, nel dicembre 2014 il Parlamento europeo ha autorizzato la stesura di una relazione avente come oggetto il miglioramento delle norme in tema di trasparenza, coordinamento e convergenza delle politiche sulle imposte societarie. Molti aspetti e proposte presentate nella relazione sono già stati analizzati in occasione dell'approvazione del rapporto TAXE, quali ad esempio: il miglioramento dello scambio di informazioni, una definizione chiara del concetto di paradiso fiscale, nonché la predisposizione di misure atte a contrastare tale pratica d'evasione. Al pari di quanto dichiarato per il rapporto TAXE, se è vero che alcune delle misure proposte sono sostenibili e adatte alle esigenze di trasparenza, è altrettanto vero che nessuna forma di responsabilità è stata prevista nei confronti di individui e Stati singolarmente coinvolti. Ecco perché ho deciso di astenermi.

  Clara Eugenia Aguilera García (S&D), por escrito. ‒ Valoramos positivamente la aprobación de este informe de propia iniciativa que ha corrido en paralelo a la Comisión TAXE, si bien más centrado en las recomendaciones que en la investigación de los hechos.

Nos congratulamos de que se hayan incorporado al informe algunos logros netamente socialistas, como la inclusión de la obligatoriedad de realizar los informes país por país, la armonización de la base del impuesto de sociedades (BICCIS), la protección para los denunciantes de irregularidades, el establecimiento de una definición común de paraíso fiscal, o el intercambio automático de resoluciones tributarias.

Sin embargo, debemos lamentar que, por la oposición de los Grupos PPE, ALDE y ECR, no hayamos podido sacar adelante en el Pleno la creación de un fondo europeo para asistir a los denunciantes, así como más regulación para las empresas de consultoría fiscal.

Por otro lado, y aunque no ha sido incorporado en este informe, no renunciamos en el futuro a la creación de una agencia tributaria europea que administre el repertorio de resoluciones fiscales y la lista de evasores transfronterizos.

  Tim Aker (EFDD), in writing. – The title of this recommendation to the Commission highlights not just transparency but also coordination and convergence of corporate tax policies – in other words the ground is being prepared for harmonisation of corporate taxes across the EU, which will end the healthy tax competition between jurisdictions that is the only brake on ever-growing public expenditure. UKIP accordingly voted against tax harmonisation.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ La internacionalización de la producción exige una armonización fiscal y una clara definición contable de los impuestos, con el fin de evitar las prácticas de elusión fiscal habituales entre las grandes compañías. Es, además, necesario mejorar la transparencia de las disposiciones fiscales de los Estados miembros, con el fin de evitar la repetición de escándalos como el de LuxLeaks. Estos aspectos se ven recogidos en el informe, si bien de modo todavía insuficiente. Pese a ello, creo que las propuestas permiten presionar a la Comisión y el Consejo para reformular integralmente las políticas de tributación de las sociedades actuales, por lo que he votado a favor.

  Pascal Arimont (PPE), schriftlich. ‒ Steuern sollten dort entrichtet werden, wo die wirtschaftlichen Tätigkeiten ausgeübt, wo die Gewinner erwirtschaftet und wo öffentliche Dienstleistungen und Infrastrukturen genutzt werden. Die Aufarbeitung der Luxleaks-Affäre hat deutlich gezeigt, dass eine aggressive Steuerplanung und die Verlagerung von Gewinnen multinationaler Konzerne, welche durch die übermäßige Komplexität und die Unterschiede zwischen den nationalen Steuersystemen begünstigt und genutzt werden, zu Steuerausfällen und zu unfairen Wettbewerbsbedingungen führen. Letzteres auch dadurch, dass insbesondere KMU, Familienunternehmen und Selbständige selten in der Lage sind, ihre Gewinne aus Ländern mit hoher Besteuerung in Länder mit niedriger Besteuerung zu verlagern und eine aggressive Steuergestaltung zu betreiben, wodurch sie ihre Besteuerungsgrundlage insgesamt verringern. Neben eines internationalen bedarf es genauso auch eines unionsweiten Ansatzes. Deshalb unterstütze ich diese legislative Entschließung, die die EU-Kommission dazu verpflichtet, konkrete Vorschläge u. a. in Bezug auf höhere Transparenz und auf eine Annäherung der Mitgliedstaaten hinsichtlich Körperschaftsteuer, Informationsaustausch und eines Rechtsrahmens für den Schutz von Whistleblowern zu unterbreiten.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport a été rédigé suite au scandale des LuxLeaks et ressemble par bien des aspects à celui de la commission TAXE. Les conclusions des deux rapports convergent sur de nombreux points.

En effet, les thèmes sont identiques, à savoir lutter contre la concurrence fiscale agressive à l'échelle de l’Union européenne et les schémas d’optimisation. Pour rappel, le préjudice pour les États membres de l'UE a été établi à près de 50 à 70 milliards d’euros par an. Et cela ne concerne que les délocalisations de profits. Le préjudice se situe entre 160 à 190 milliards d'euros si l’on inclut les régimes et accords fiscaux spéciaux ainsi que les fraudes.

Je regrette à nouveau l’idée d’une suppression des conventions bilatérales par des accords multilatéraux sous l’égide de l’Union européenne, en lieu et place des États.

Considérant que ce rapport est redondant avec celui de la commission TAXE et qu'il contient des demandes qui ne sont pas acceptables en faveur de l'intégration fiscale tout en présentant des recommandations que nous soutenons, je me suis abstenue.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ I do not believe in harmonisation of taxation policies, which should in my view be the sole responsibility of the Member States.

This report, inter alia, calls for the Commission to introduce EU tax information numbers, enter tax agreements with third countries, and interfere with domestic laws concerning tax havens and tax abuse. Finally, the call for a common consolidated corporate tax base is an anathema to what UKIP stands for.

  Guillaume Balas (S&D), par écrit. ‒ J’ai décidé de voter en faveur du rapport d’initiative préparé par Anneliese Dodds (S&D, UK) et Ludek Niedermayer (PPE, CZ) de la commission des affaires économiques et monétaires pour plusieurs raisons. Il établit non seulement un certain nombre de recommandations pour améliorer la transparence fiscale des entreprises, mais il permet également la coordination et la convergence des politiques fiscales à l’échelle européenne.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį pasiūlymą, kuriuo siekiama geriau koordinuoti pelno mokesčio politiką ir didinti jos skaidrumą. Pritariu rekomendacijoms dėl naujų taisyklių, kurios didintų ES valstybių pelno mokesčio politikos konvergenciją, skaidrumą ir stiprintų jos koordinavimą. Tarptautinio tiriamosios žurnalistikos konsorciumo 2014 m. lapkričio mėn. paskelbta informacija apie išankstinius sprendimus dėl mokesčių ir kitokią žalingą praktiką Liuksemburge („LuxLeaks“) atskleidė, kad beveik 340 daugiašalių bendrovių pasiekė slaptus susitarimus su Liuksemburgu, kurie sudarė daugeliui šių bendrovių galimybę kenkiant Sąjungos viešiesiems interesams iki minimumo sumažinti savo bendras išlaidas mokesčiams. Pritariu, kad būtin smarkiai didinti pelno mokesčio politikos skaidrumą ES. Didesnis skaidrumas įmonių apmokestinimo srityje gali pagerinti mokesčių surinkimą, padidinti mokesčių administratorių darbo efektyvumą ir turi itin didelės svarbos siekiant užtikrinti visuomenės pasitikėjimą mokesčių sistemomis ir vyriausybėmis.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce rapport faisant double emploi avec les propositions de la commission TAXE et contenant certaines demandes inacceptables en l'état, notamment en faveur de "l'intégration fiscale".

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. – Hemos votado a favor de este informe, con el que el Parlamento Europeo solicita a la Comisión que reanude sus trabajos de cara a establecer una consolidación de la base fiscal de las multinacionales, que ayudaría a combatir la evasión fiscal y la competencia fiscal a la baja entre países. El documento contiene, además, otros elementos muy interesantes como la protección de los denunciantes y un mayor control de las empresas de «asesoría fiscal», que en muchos casos son cómplices de la evasión.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Compartimos la necesidad de añadir transparencia, progresividad y justicia a la política fiscal en materia de sociedades en toda Europa para prevenir la competencia entre sistemas fiscales nacionales sobre la base de la elusión y lo que se ha dado en llamar «creatividad fiscal». Compartimos las recomendaciones para prevenir la elusión y el recurso a los paraísos fiscales y estamos de acuerdo en proteger a las personas que con sus testimonios ayuden a identificar y sancionar conductas elusivas o fraudes. Esta protección debe incluir la creación de un fondo financiado con dinero recuperado del fraude o la elusión para que los autores de estos testimonios puedan sortear los problemas originados por su cooperación con las autoridades fiscales. Nos parecen bien las medidas de control de empresas internacionales, y especialmente urgente la definición compartida de «paraíso fiscal».

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. – Je me suis abstenue sur ce rapport qui, s'il a pour intention louable de lutter contre la concurrence fiscale agressive au niveau de l'Union, en profite une fois encore pour grappiller un peu plus de souveraineté aux États membres.

En effet, je regrette que les parlementaires de la commission TAXE aient jugé bon de remplacer les conventions bilatérales par des accords multilatéraux négociés sous l'égide de l'Union, entraînant de facto une perte de contrôle de ces accords pour les États membres.

Cela dit, je reconnais l'utilité de certaines mesures proposées telles que la réglementation des ports francs ou encore les mesures de rétorsion pour les entreprises ayant recours au paradis fiscaux.

Un acte manqué donc.

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Il testo intende promuovere la trasparenza ed evitare futuri scandali come quello "Luxleaks" che ha coinvolto il governo del Lussemburgo e lo stesso Presidente Juncker. Purtroppo rimane il fatto che mancano riferimenti alle evidenti responsabilità politiche dell'accaduto e che si introduce un capitolo inerente alla convergenza in materia di tassazione fra i diversi Stati membri, che io non condivido, per questi motivi mi sono espressa con un'astensione.

  Malin Björk (GUE/NGL), skriftlig. ‒ Jag har lagt ned rösten.

Betänkandet har många positiva förslag, som t.ex. obligatorisk offentlig landspecifik rapportering av vinster och skatter, rättsligt skydd för visselblåsare och ökad samordning och utbyte av information mellan medlemsländerna för att motverka storföretagens skatteflykt och aggressiva skatteplanering.

Men förslaget innehåller också förslag vars mål är att ge EU makt över skattepolitiken och på sikt beskattningsrätt. Det motsätter jag mig, då det är viktiga inslag i en strategi för en federal EU-stat. Därför lägger jag ned rösten.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ Valoramos positivamente la aprobación de este informe de propia iniciativa que ha corrido en paralelo a la Comisión TAXE, si bien más centrado en las recomendaciones que en la investigación de los hechos.

Nos congratulamos de que se hayan incorporado al informe algunos logros netamente socialistas, como la inclusión de la obligatoriedad de realizar los informes país por país, la armonización de la base del impuesto de sociedades (BICCIS), la protección para los denunciantes de irregularidades, el establecimiento de una definición común de paraíso fiscal, o el intercambio automático de resoluciones tributarias.

Sin embargo, debemos lamentar que, por la oposición de los Grupos PPE, ALDE y ECR, no hayamos podido sacar adelante en el Pleno la creación de un fondo europeo para asistir a los denunciantes, así como más regulación para las empresas de consultoría fiscal.

Por otro lado, y aunque no ha sido incorporado en este informe, no renunciamos en el futuro a la creación de una agencia tributaria europea que administre el repertorio de resoluciones fiscales y la lista de evasores transfronterizos.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas ragina Komisiją pasiūlyti, gerbiant valstybių narių suverenumą mokesčių politikos srityje, ES lygmens teisėkūros priemones, kad Sąjungoje būtų didinamas pelno mokesčio politikos skaidrumas, koordinavimas ir konvergencija. Parlamentas 2014 m. gruodžio mėn. nusprendė leisti rengti savo iniciatyva teikiamą teisėkūros pranešimą dėl pelno mokesčio politikos skaidrumo, koordinavimo ir konvergencijos didinimo Europos Sąjungoje. Šis sprendimas buvo reakcija į 2014 m. žurnalistų konsorciumo paskelbtą „LuxLeaks“ informaciją, kuri atskleidė, jog daug daugiašalių bendrovių sudarė slaptus susitarimus su Liuksemburgo valdžios institucijomis, kurios suteikė bendrovėms galimybę sumažinti savo mokestines prievoles, kartu vykdant mažai ekonominės veiklos toje šalyje arba visai jos nevykdant. Vėlesnės viešos diskusijos parodė, kad tokia vadinamojo agresyvaus mokesčių planavimo praktika jokiu būdu nėra taikoma vien Liuksemburge ir iš tiesų yra labai paplitęs reiškinys visoje ES. Tokia praktika visada turėtų būti nepriimtina. Parlamento manymu, itin svarbu, kad visų ekonomikos subjektų indėlis būtų sąžiningas esant sudėtingoms ekonomikos sąlygoms, pavyzdžiui, kuriose Europa yra šiuo metu. Jei tam tikros daugiašalės įmonės nemoka mokesčių įmokų, tai sukuria nevienodas veiklos sąlygas, kuriose mažesnėms, nacionalinėms įmonėms sunku konkuruoti, o tai visiškai prieštarauja bendrosios rinkos principui.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A jelentésben megfogalmazott javaslatok az Európai Parlament és az európaiak eltökéltségét egyaránt jelzik az iránt, hogy jogszabályi változtatásokkal kell elejét venni annak, hogy a vállalatok országról országra ugrálva szinte nullára csökkentsék adózási kötelezettségeiket. A Luxleaks-botrányban kiderült, hogy pontosan mennyi adótól szabadultak meg a cégek, elkerülve olyan pénzek befizetését, amelyekből iskolák, kórházak épülhettek volna, vagy amelyekkel csökkent volna az államadósság. A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a nemzeti költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között, és aláássa az európaiak államba és kormányba vetett hitét.

Úgy vélem, hogy a Parlament és az OECD által javasolt intézkedések gyors bevezetésével nem csak a nemzeti adók begyűjtése válna hatékonyabbá, hanem nyíltabbá válna a piaci verseny, és kevesebbe kerülne a vállalatoknak a jogszabályoknak való megfelelés. Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Pozitivno smo glasovali še o eni resoluciji Evropskega parlamenta, ki predstavlja odziv na davčno afero Luxleaks in vse nepoštene davčne prakse iz preteklosti, ki so se razkrile z njo. Tako bo v prihodnosti bistvena predvsem transparentnost, preglednost in izmenjava informacij. Seveda nikakor ne posegamo v davčno suverenost, vendar je prav, da se preko obveznega javnega poročanja zelo jasno ve, koliko davka so podjetja plačala v kateri državi. Tako bo tudi interesa za prelivanje dobičkov manj, hkrati pa bodo imeli načrtovalci davčnih politik vpogled v dejansko stanje in se bodo lahko razmeram tudi ustrezno prilagodili. V vsakem primeru bo treba za večja podjetja, ki so prisotna na številnih trgih znotraj EU, oblikovati nabor enotnih pravil, vsaj kar se tiče skupne konsolidirane osnove za obdavčitev.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à lutter contre l'évasion, l'optimisation et le dumping fiscal au sein même de l'Union européenne, qui créent un préjudice compris entre 160 et 190 milliards d'euros pour les États membres. Les recommandations du rapporteur sont relativement proches de celles formulées dans le rapport TAXE.

Ils préconisent ainsi de trouver un consensus autour d'une définition commune du paradis fiscal, de mettre en place un reporting complet par pays d'ici la fin du premier trimestre 2016, d'accroitre le contrôle des prix de transferts entre les filiales d'une même société, d'accélérer les échanges automatiques de procédés entre les États membres ainsi que de renforcer les mesures de rétorsion contre les entreprises qui se livrent à de telles activités.

Néanmoins nous regrettons la présence dans ce rapport de propositions contestables qui s'avèreront inefficaces comme la labellisation des entreprises ayant recours à des pratiques fiscales transparentes. Enfin nous contestons la suppression des conventions bilatérales qui affaiblit la capacité des États membres à contrôler ces accords.

Je me suis donc abstenu sur ce texte.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Pierderile de venituri la nivelul Uniunii Europene datorate practicilor de eludare fiscală ale societăților ar putea să se ridice la aproximativ 50-70 miliarde de euro anual, ceea ce reprezintă suma pierdută prin transferul profiturilor. Aceste pierderi ar putea să se ridice la 160-190 de milioane de euro dacă se iau în calcul regimurile fiscale speciale, ineficiențele legate de colectare și alte astfel de activități.

Pierderile aferente erodării bazei impozabile și transferul profiturilor reprezintă un pericol pentru buna funcționare a pieței interne și pentru credibilitate, eficiență și corectitudinea sistemelor de impozitare a societăților din interiorul Uniunii.

Este necesar să se adopte o abordare coordonată și diferențiată la nivel național, precum și la nivelul Uniunii și la nivel internațional. În lipsa unei acțiuni conjugate, multe state membre vor adopta măsuri naționale unilaterale, care de cele mai multe ori s-au dovedit a fi ineficiente și insuficiente.

M-am exprimat în favoarea acestui raport, deoarece este nevoie de o mai mare atenție și concentrare asupra acestui sector din partea instituțiilor de resort pentru a combate eludarea fiscală și numai aplicând principiile transparenței, coordonării și convergenței putem atinge acest obiectiv.

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ La relazione Dodds-Niedermayer contiene raccomandazioni alla Commissione europea su un tema di grande importanza, connesso all'attività della commissione speciale TAXE, ovvero strettamente connesso alla vicenda "Luxleaks".

Il tema della convergenza nelle politiche sulle imposte societarie nell'UE può porre qualche interrogativo per chi, come noi, osserva la vicenda da un punto di vista euro-critico. Il caso Luxleaks ha fatto emergere un sistema che ha pesantemente influito per rendere estremamente opaco il prelievo delle imposte societarie, specialmente nel caso di multinazionali. In questo senso, quindi, possiamo accogliere più che positivamente gli inviti alla trasparenza e ad un maggiore coordinamento tra gli Stati membri.

Al contrario, invece, ci convince poco il capitolo relativo alla convergenza in materia di tassazione tra i diversi Stati membri. Inoltre, così come per altri testi simili, non possiamo che ricordare come questi elenchi di buone intenzioni, in verità, giungano tardivi e occorreranno molti anni perché possano essere messi in pratica e portare risultati concreti ed equità e trasparenza in seno all'Unione. Il nostro gruppo ha presentato alcuni emendamenti volti, tra le altre cose, a porre l'accento sulle specifiche responsabilità dirette dei governi a guida Juncker che si sono susseguiti nel corso degli anni. Mi sono astenuto. Mancano, infatti, quasi completamente i riferimenti alle evidenti responsabilità politiche.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport constitue une recommandation à la Commission européenne en vue de favoriser la transparence, la coordination et la convergence des politiques en matière d'impôt sur les sociétés au sein de l'Union européenne. Il rappelle l'importance d'instaurer certaines mesures telles qu'un rapport pays par pays pour les entreprises afin d'améliorer la transparence fiscale, une assiette commune consolidée pour les impôts sur les sociétés graduellement mise en place ainsi que des mesures de protections pour les lanceurs d'alerte.

Nous devons absolument tirer les leçons du scandale de Luxleaks, qui a mis en lumière la concurrence effrénée et déloyale à laquelle les États membres s'adonnent dans le domaine fiscal. Il est nécessaire d'améliorer la transparence dans le domaine fiscal au sein de l'Union en permettant un échange d'information accru entre les États-membres.

La convergence fiscale et, à terme, l'harmonisation fiscale constitue la solution au problème de la concurrence fiscale déloyale.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Dopo attenta riflessione e discussione in aula ho votato a favore della relazione con raccomandazioni alla Commissione su come portare trasparenza, coordinamento e convergenza nelle politiche dell'Unione in materia di fiscalità delle imprese. Ritengo che in un contesto europeo caratterizzato da carenza di investimenti e di crescita, un sistema di regole comunitarie realmente protettivo si interessa anche di settori dei quali si ha scarsa percezione, ovvero quello della "salute economico-finanziaria" dell'Unione. Del resto, solo per mezzo di uno strutturato sistema di regole si riesce a imporre trasparenza, coordinamento e convergenza nelle politiche sulle imposte societarie. È noto infatti che con i ruling fiscali numerose società hanno beneficiato di aliquote d'imposta inferiori all'1% sugli utili poi trasferiti in Lussemburgo e che l'elusione fiscale potrebbe comportare per l'Unione perdite di gettito fino a circa 160-190 miliardi di euro annui, con costi e oneri amministrativi significativi per cittadini, imprese e PMI. Concordo con la relazione e con le raccomandazioni proposte, in particolare quelle sulla notifica obbligatoria delle nuove misure fiscali e sulla estensione a tutti i ruling dello scambio automatico di informazioni. Vi è assoluta necessità, inoltre, di una definizione comune di "paradisi fiscali" così come di "stabile organizzazione" societaria.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. – I was shadow rapporteur of this report and I was proactively involved in seeking to improve the text. I tabled over 30 amendments in order to improve the content of the report and to protect the interests of the Irish people.

However, whilst I recognise that there were a number of positive aspects of this report, specifically the focus on tax transparency and the need to address tax avoidance tools such as ‘Patent Boxes’, I am fundamentally concerned that the intention behind this report is to introduce tax harmonisation across Europe.

It is absolutely and fundamentally the right of the government of each Member State to legislate in the best interests of their citizens, particularly in the matter of direct taxation. The intention behind this report has always been to introduce a single legislative proposal for a mandatory Common Consolidated Corporate Tax Base (CCCTB).

My mandate on the Economic and Monetary Affairs Committee is to put the interests of Irish citizens first and foremost and that it does not serve their interests to have our sovereignty relinquished through any attempted tax harmonisation.

Therefore, I voted against this report and will do on any similar assaults on our economic sovereignty.

  James Carver (EFDD), in writing. – The title of this recommendation to the Commission highlights not just transparency but also coordination and convergence of corporate tax policies – in other words the ground is being prepared for harmonisation of corporate taxes across the EU, which will end the healthy tax competition between jurisdictions that is the only brake on ever-growing public expenditure. UKIP accordingly voted against tax harmonisation.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I am in favour of tax transparency and against tax fraud. However, I believe that fighting tax fraud does not mean that the EU should legally oblige Malta to introduce a Common Consolidated Corporate Tax Base (CCCTB). Tax related issues are and will remain national competences. I am convinced that a one-size-fits all approach is not the right way forward for Europe as the EU is not a homogenous area and not all regions in the EU face the same economic realities, be it for their domestic market size, geographical realities or resources. Inevitably it would be the EU’s smaller economies, such as Malta, that would bear the disproportionate brunt of such policies. For these reasons I voted against this report.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ A seguito delle vicende emerse con lo scandalo LuxLeaks, il Parlamento europeo ha deciso a dicembre 2014 di autorizzare la stesura di una relazione di iniziativa legislativa, che avesse proprio lo scopo di migliorare la trasparenza, il coordinamento e la convergenza nelle politiche riguardanti le imposte societarie nell'Unione. Molte delle raccomandazioni di cui si compone il testo erano già presenti in un precedente rapporto, e tra le stesse ritroviamo un Country-By-Country reporting pubblico, una notifica automatica di talune misure fiscali, il miglioramento dello scambio di informazioni, l'introduzione della base imponibile consolidata comune per l'imposta sulle società, nonché misure per assicurare la legalità – quali maggiori tutele per i whistleblower, una definizione chiara di cosa rientri nella categoria dei paradisi fiscali e le misure necessarie per combattere l'uso fraudolento degli stessi. Nonostante alcuni punti di evidente importanza, su altri la relazione non è soddisfacente; ne è esempio l'assenza di qualsiasi riferimento a responsabilità politiche di singoli individui e Stati membri, che nei fatti hanno agevolato per anni il diffondersi di queste pratiche dannose. Ho perciò optato per l'astensione.

  Jean-Marie Cavada (ALDE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport et me réjouis de son adoption. La lutte contre la fraude et l’évasion fiscales doit être une priorité dans tous les États membres, et ce afin de préserver la concurrence loyale entre les acteurs économiques, et de faire respecter la justice fiscale.

À mon sens, de nombreuses mesures prévues dans ce rapport permettront de relever ce défi. Je retiens notamment la proposition de rapports pays par pays sur les bénéfices, les impôts et les subventions des grandes entreprises, même si je regrette que l'amendement visant à exempter les PME d'un tel mécanisme ait été rejeté. De même, je soutiens sans réserve l'idée d'une définition européenne de "paradis fiscal" et de contre-mesures pour ceux qui y ont recours.

Je considère que la mise en place d'un régime européen vertueux en matière d'impôts sur les sociétés passe nécessairement par une protection accrue des lanceurs d'alerte, comme nous l'a enseigné le scandale "LuxLeaks" dernièrement. Dans cette perspective, j'accueille très favorablement l'idée d'une protection juridique des lanceurs d'alerte, garde-fou indispensable à une plus grande transparence des systèmes fiscaux en Europe.

  Nessa Childers (S&D), in writing. ‒ Parliament is rightly signalling a strong message, after the Council watered down what were already very minimal proposals by the Commission on tax rulings.

A truly single market can only function effectively within a more transparent and cooperative corporate taxation framework. Country-by-country reporting would represent an important step in the fight against tax evasion and avoidance, through a more transparent tax framework in Europe.

The European Union should ensure that multinationals pay their taxes where they make their profits.

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ Εκφράζουμε την αντίθεση μας προς τη συγκεκριμένη έκθεση διότι εσφαλμένα στοχεύει σε κοινό ενιαίο εταιρικό φόρο για όλες τις χώρες μέλη της ΕΕ. Συμφωνούμε με την καταπολέμηση της φοροδιαφυγής και της φοροαπάτης αλλά αυτό δεν συνδέεται και δεν έχει καμία σχέση με την δυνατότητα των χωρών να καθορίζουν ελεύθερα τη φορολογική τους πολιτική.

Εν' ονόματι της δήθεν καταπολέμησης των φορολογικών παραδείσων, λανθασμένα προσπαθείτε να πλήξετε το επιχειρείν και την ελευθερία στην άσκηση φορολογικής πολιτικής από κάθε χώρα, πλήττοντας το φορολογικό καθεστώς των χωρών μελών. Το μόνο που κατορθώνετε είναι να εξυπηρετείτε τους φορολογικούς παραδείσους και να κατευθύνετε τις ξένες εταιρείες εκτός ΕΕ, προς αυτούς ακριβώς τους φορολογικούς παραδείσους. Είναι αδιανόητο να ζητείτε να επιβληθεί υποχρεωτικό καθεστώς κοινής εταιρικής φορολογίας στις ελεύθερες οικονομίες της ΕΕ, όταν η ΕΕ έχει διαφορετικούς συντελεστές φόρων και ΦΠΑ και όταν η ΕΕ είναι εναντίον της συγκεντρωτικής οικονομίας. Άλλωστε η άσκηση ανεξάρτητης φορολογικής πολιτικής από κάθε χώρα μέλος αποτελεί βασικό συστατικό της ελεύθερης οικονομίας και συνιστά σημαντικό εργαλείο άσκησης οικονομικής και κοινωνικής πολιτικής.

Δεν μπορείτε και δεν δικαιούσθε να επιβάλετε κοινό εταιρικό φόρο στις χώρες μέλη διότι τούτο αντιβαίνει στις ίδιες τις αρχές της ανοικτής οικονομίας και της ΕΕ.

  Κώστας Χρυσόγονος ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ H έκθεση για την επίτευξη διαφάνειας, συντονισμού και σύγκλισης στις πολιτικές όσον αφορά τον φόρο εταιρειών στην Ένωση, αφορά το σύνολο της Ένωσης. Παρά τις επιμέρους λεπτομέρειες και δυσλειτουργίες της πρότασης, αποφάσισα τελικώς να υπερψηφίσω την έκθεση διότι επιδιώκει τη διόρθωση των δυσλειτουργιών της Ευρωζώνης και την επίτευξη μεγαλύτερης διαφάνειας.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ I abstained on this vote. Member States’ tax measures, particularly those that do not concern corporate tax, are sovereign decisions which should not be subject to scrutiny by other Member States.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Sono d'accordo con la relazione di iniziativa legislativa presentata dai colleghi Dodds e Niedermayer relativa alla promozione della trasparenza, il coordinamento e la convergenza nelle politiche sulle imposte societarie nell'Unione europea, la quale, a causa dell'elusione fiscale delle imprese, delle intese fiscali particolari e delle inefficienze nella riscossione si ritrova con perdite di centinaia di miliardi di euro all´anno. Ritengo che tali pratiche non dovrebbero essere ritenute accettabili, a maggior ragione nelle circostanze economiche difficili nelle quali si trova l'Europa in questo momento storico, dove risulta essenziale che tutti gli attori economici contribuiscano in maniera più che equa. Il mancato contribuito da parte di alcune società multinazionali crea una situazione di iniquità, in cui le società nazionali più piccole faticano a competere, contrastando con il principio del mercato unico. Inoltre, anche i governi nazionali risentono degli impatti di tale comportamento poiché, di fronte alla diminuzione della base imponibile, sono costretti a prendere in considerazione la riduzione di servizi pubblici o l'aumento delle imposte per i cittadini, causando in tal modo evidenti disagi alla popolazione.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. – I reaffirm my position against an EU corporate tax policy while at the same time I underscore my firm belief in tax transparency and the fight against tax fraud. But to implement the latter there is no need for a mandatory introduction of a Common Consolidated Corporate Tax Base because the EU is not a homogenous area and not all regions in the EU face the same economic realities, be it for their domestic market size, geographical realities or resources. A one-size-fits all approach is not the right way forward for Europe as inevitably it would be the EU’s smaller economies, such as Malta, that would bear the disproportionate brunt of such policies.

  Ignazio Corrao (EFDD), per iscritto. ‒ Dopo lo scandalo LuxLeaks, la commissione ECON ha elaborato una serie di raccomandazioni con lo scopo di migliorare la trasparenza, il coordinamento e la convergenza nelle politiche riguardanti le imposte societarie nell'Unione. Queste ultime sono presenti nel testo emerso dal rapporto TAXE, tra le quali ritroviamo un Country-By-Country reporting pubblico, una notifica automatica di talune misure fiscali, un miglioramento dello scambio automatico di informazioni, l'introduzione (in due fasi) della base imponibile consolidata comune per l'imposta sulle società (CCCTB), maggiori tutele per i whistleblower, una definizione chiara di cosa rientri nella categoria dei paradisi fiscali e le misure necessarie per combattere anche il ricorso a questa pratica dannosa. Come per il rapporto TAXE, anche in questo caso è stata chiara la volontà di omettere le responsabilità politiche di singoli individui di rilievo e di particolari Stati membri, che nei fatti hanno agevolato per anni il diffondersi di queste pratiche dannose, cosa che per noi è inaccettabile. I nostri emendamenti sottolineano la responsabilità politica di Juncker e dei paesi Benelux, e propongono la revoca della licenza a quelle società (banche in particolare) che operano attraverso paradisi fiscali. Per i motivi sopra citati ho deciso di astenermi.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ La internacionalización de la producción exige una armonización fiscal y una clara definición contable de los impuestos, con el fin de evitar las prácticas de elusión fiscal habituales entre las grandes compañías. Es, además, necesario mejorar la transparencia de las disposiciones fiscales de los Estados miembros, con el fin de evitar la repetición de escándalos como el de LuxLeaks. Estos aspectos se ven recogidos en el informe, si bien de modo todavía insuficiente. Pese a ello, creo que las propuestas permiten presionar a la Comisión y el Consejo para reformular integralmente las políticas de tributación de las sociedades actuales, por lo que he votado a favor.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ Sebbene l'Unione europea abbia compiuto passi importanti verso l'integrazione economica, come l'Unione economica e monetaria e l'Unione bancaria, ulteriori sforzi sono necessari per quanto riguarda un maggiore coordinamento delle politiche fiscali a livello di Unione, entro i limiti stabiliti dai trattati europei. Il coordinamento delle politiche in materia di fiscalità delle imprese è un fattore indispensabile del processo d'integrazione. Ho votato a favore della risoluzione del Parlamento europeo perché ritengo che essa presenti alla Commissione delle raccomandazioni molto importanti per combattere la pianificazione fiscale aggressiva e l'evasione, come ad esempio: la creazione di un sistema di raccolta dei dati fiscali paese per paese; maggiore trasparenza sui tax ruling, tutela degli informatori e coordinamento sulle politiche fiscali delle imprese; creazione di una base imponibile comune consolidata come sistema di semplificazione ed armonizzazione della definizione degli asset fiscali; nascita di un codice fiscale europeo comune e una politica decisa sui paradisi fiscali.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. – When dealing with taxation I am always in favour of having proper tax transparency rules and boosting our fight against tax fraud and abuse. But this should not mean the implicit or explicit mandatory introduction of tax harmonisation or convergence, including also the mandatory introduction of a Common Consolidated Corporate Tax Base (CCCTB). Not all Member States in the EU have the same economic realities and small economies do face different economic and geographical realities, market size and resources which are different from larger economies. Small economies require flexibility to help them counterbalance the disadvantages which they otherwise would face. Tax matters should remain an issue of national competence which can help reflect these different realities. Otherwise, small economies like Malta would end up carrying the greatest burden. For these reasons I could not support this report.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ Whilst I am strongly in favour of tackling tax fraud, I cannot support this report, calling as it does for a common consolidated corporate tax base and infringing on Member State sovereignty over tax policy. I am fundamentally opposed to harmonisation of corporate tax rates in the EU; nation states should be able to decide their own tax rates as best suited to their national economies. The fight against tax fraud needs to be focused through the OECD and the G20; the EU should be rigorously following their work in exchanging information to detect fraud. For these reasons I cannot support this report.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport d’initiative non législative formule des recommandations pour améliorer la transparence fiscale des entreprises, la coordination et la convergence des politiques fiscales en matière d’impôt sur les sociétés. Ce rapport repose sur les travaux de la commission spéciale du Parlement sur les rescrits fiscaux (TAXE) présidée par mon collègue Alain Lamassoure. Cette dernière avait été créée suite aux révélations "LuxLeaks" et ses recommandations ont été approuvées le 26 novembre en session plénière.

Les rapporteurs proposent notamment l’introduction par étapes d’ici à 2017 d’un régime commun d’impôt sur les sociétés, d'une définition commune sur les paradis fiscaux, et une série de propositions législatives visant à améliorer l’échange d’informations entre les administrations nationales sur les règles fiscales par exemple. Soutenant les objectifs de ce rapport, j'ai voté en sa faveur.

  Angélique Delahaye (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté pour le Rapport Dodds et Niedermayer qui fait suite au travail d'analyse de la Commission TAXE (commission spéciale sur les rescrits fiscaux dans les États membres, mise en place en février 2015 suite aux révélations "LuxLeaks") et formule des propositions concrètes en matière d'imposition des sociétés multinationales en Europe.

Ce texte favorise grandement la transparence à travers les informations par pays et concernant tous les secteurs que les multinationales seront tenues de publier, la mise en place d'un nouveau label de contribuable loyal pour les entreprises respectant les bonnes pratiques fiscales et la communication obligatoire des nouvelles mesures fiscales par la Commission européenne. À travers ce vote, je souhaite rendre public le mécanisme de déclaration d'activité et d'imposition pays par pays. Enfin, ce rapport insiste sur la nécessité d'établir un régime juridique européen de protection des lanceurs d'alerte.

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam e jelentést, hiszen az abban megfogalmazott javaslatok az Európai Parlament és az európaiak eltökéltségét egyaránt jelzi az iránt, hogy jogszabályi változtatásokkal kell végre elejét venni annak, hogy a vállalatok országról országra ugrálva szinte nullára csökkentsék adózási kötelezettségeiket. A Luxleaks-botrányban kiderült, hogy pontosan mennyi adótól szabadultak meg a cégek, elkerülve olyan pénzek befizetését, amelyekből iskolák, kórházak épülhettek volna, vagy amelyekkel csökkent volna az államadósság. A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a nemzeti költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között, és aláássa az európaiak államba és kormányba vetett hitét.

Úgy vélem, hogy a Parlament és az OECD által javasolt intézkedések gyors bevezetésével nem csak a nemzeti adók begyűjtése válna egy csapásra hatékonyabbá, hanem igazságossá válna a piaci verseny, és kevesebbe kerülne a vállalatoknak a jogszabályoknak való megfelelés.

  Jean-Paul Denanot (S&D), par écrit. ‒ Les multinationales doivent payer leurs impôts là où elles font leurs bénéfices! Ce rapport donne une définition de l’"optimisation fiscale agressive" et rappelle un certain nombre de recommandations de la commission TAXE, mise en place suite au scandale LuxLeaks. Parmi celles-ci, figure le reporting comptable pays par pays, en réaffirmant son caractère public; l’harmonisation de l’assiette fiscale de l’impôt sur les sociétés; la protection des lanceurs d'alerte; la liste des paradis fiscaux; l’échange automatique d'informations concernant les rescrits fiscaux; la notification de mise en place de nouvelles mesures fiscales et la création de registres de propriété pour lutter contre le blanchiment d'argent.

J’ai soutenu par ailleurs deux amendement rejetés par la droite préconisant la création d’un fonds dédié aux lanceurs d'alerte et une régulation stricte de l’industrie de l’optimisation fiscale rendant impossible ce type de montage. À vouloir jouer sur tous les tableaux – auprès des États comme des multinationales – les grands cabinets d’audit flirtent trop souvent avec le conflit d’intérêt.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Le but de ce rapport était de lutter contre la concurrence fiscale agressive vis-à-vis de la zone euro, ainsi que de limiter les possibilités de fraude.

Alors que près de 190 milliards d'euros sont perdus chaque année dans ce domaine, une réforme était largement attendue.

Bien que la mise en place d'un système de protection des lanceurs d'alerte, de mesures de rétorsion envers les entreprises ayant recours aux paradis fiscaux et la refonte du code de conduite soient des avancées certaines, les États perdent ici de leur souveraineté.

En effet, alors que des conventions bilatérales permettaient un contrôle des États sur la spécificité de leur régime fiscal, ce rapport préconise un cadre global.

Attachée à la bonne conduite en matière fiscale mais également à la souveraineté des États membres dans ce domaine, je me suis abstenue.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Идеята на този документ е добра, но изпълнението не ми позволява да го подкрепя. Борбата с укриването на данъци в ЕС трябва да се води, от една страна, от всички страни членки, а от друга страна, трябва да е координирана, защото ако това не се случва, ще се наблюдава това, на което сме свидетели сега.

Мултинационални компании ще прехвърлят счетоводните си печалби от едни страни с високи ставки към такива с по-ниски, което ще ощети, от една страна, местния бюджет, а от друга страна, и бюджета на Общността. Може да се получи още по-неприятно, ако ние засилим мерките срещу намаляването на данъчната основа и прехвърлянето на печалби.

Да не се окаже, че всички тези приходи се прехвърлят в офшорни зони и/или в страни извън ЕС. Трябва да поработим още доста, за да можем да се преборим с тези злоупотреби.

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI), γραπτώς. ‒ Προτείνεται η υπερψήφιση της έκθεσης, καθώς, μέσω αυτής, επιδιώκεται η πάταξη της φοροδιαφυγής και της φορολογικής απάτης με την κάλυψη των ρυθμιστικών κενών με διεθνείς φορολογικές αντιστοιχίες.

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam e jelentést, hiszen az abban megfogalmazott javaslatok az Európai Parlament és az európaiak eltökéltségét egyaránt jelzi az iránt, hogy jogszabályi változtatásokkal kell végre elejét venni annak, hogy a vállalatok országról országra ugrálva szinte nullára csökkentsék adózási kötelezettségeiket. A Luxleaks-botrányban kiderült, hogy pontosan mennyi adótól szabadultak meg a cégek, elkerülve olyan pénzek befizetését, amelyekből iskolák, kórházak épülhettek volna, vagy amelyekkel csökkent volna az államadósság. A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a nemzeti költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között, és aláássa az európaiak államba és kormányba vetett hitét.

Úgy vélem, hogy a Parlament és az OECD által javasolt intézkedések gyors bevezetésével nem csak a nemzeti adók begyűjtése válna egy csapásra hatékonyabbá, hanem igazságossá válna a piaci verseny, és kevesebbe kerülne a vállalatoknak a jogszabályoknak való megfelelés.

  Eleonora Evi (EFDD), per iscritto. – A dicembre 2014 il Parlamento europeo ha deciso di autorizzare la presente relazione di iniziativa legislativa al fine di promuovere la trasparenza, il coordinamento e la convergenza delle politiche in materia di fiscalità delle imprese nell'Unione europea. Questa decisione è stata la reazione diretta allo scandalo Luxleaks. Ogni anno l'UE perde circa 50-70 miliardi di euro a causa dell'elusione fiscale delle imprese realizzata solamente tramite il trasferimento degli utili. Tali pratiche non dovrebbero mai essere ritenute accettabili, soprattutto in circostanze economiche difficili come quelle cui deve far fronte l'Europa in questo periodo, nelle quali il Parlamento ritiene ancor più essenziale che tutti gli attori economici contribuiscano equamente. Il mancato contribuito da parte di alcune società multinazionali genera un contesto di iniquità, in cui le società nazionali più piccole faticano a competere e ciò è totalmente in contrasto con il principio del mercato unico. Proprio dal punto di vista dell'equità, dalla raccomandazione emerge chiaramente la volontà di omettere completamente le responsabilità politiche di singoli individui di rilievo e di particolari Stati membri, che nei fatti hanno agevolato, per anni, il diffondersi di queste pratiche dannose. Per questo motivo, anche se alcune delle misure proposte sono condivisibili, ho deciso di astenermi.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur cette résolution parce que je suis favorable à une politique d'accords bilatéraux en matière fiscale.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ O escândalo LUXLEAKS e outras investigações que se lhe seguiram mostraram que a fraude e evasão fiscais constituem práticas generalizadas na maioria dos Estados-Membros, com o conhecimento dos respetivos governos.

Este relatório propõe-se abordar formas de "assegurar a transparência, a coordenação e a convergência das políticas de tributação das sociedades na UE".

O relatório contém recomendações positivas, como sejam, entre outras:

- A apresentação de relatórios obrigatórios e públicos por país pelas empresas multinacionais para todos os sectores;

- Contramedidas em relação às empresas que utilizam paraísos fiscais;

- Adaptação da definição de estabelecimento estável, para que as empresas não possam evitar de forma artificial ter uma presença tributável nos Estados-Membros onde têm uma atividade económica;

- Melhoria do enquadramento dos preços de transferência na UE.

A proposta da introdução de uma matéria coletável comum consolidada do imposto sobre as sociedades pode ajudar a combater a transferência de lucros. Mas a aplicação desta medida não resolverá, por si só, o problema.

O relatório deixa entreaberta a porta para a harmonização fiscal, através de propostas que, em nome do combate à elisão fiscal e à transferência de lucros, pretendem dar o mote para a perda de mais um mecanismo de política económica, desta vez a política fiscal.

Abstivemo-nos.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. – I voted against as I believe that the EU should have no say in Ireland’s tax affairs.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Európsky parlament sa v decembri 2014 rozhodol povoliť vypracovanie legislatívnej iniciatívnej správy o transparentnosti, koordinácii a konvergencii politík zdaňovania právnických osôb v Európskej únii. Toto rozhodnutie bolo priamym pokračovaním odhalenia LuxLeaks konzorciom novinárov z novembra 2014, ktoré zistilo, že mnohé nadnárodné spoločnosti uzatvorili tajné zmluvy s luxemburskými orgánmi, ktoré im umožnili znížiť daňovú povinnosť, v niektorých prípadoch na takmer 1 percento, a zároveň vytvoriť malú alebo žiadnu hospodársku činnosť v danej krajine. Nedávne skúsenosti ukázali, že členské štáty nemôžu konať samostatne v boji proti agresívnemu daňovému plánovaniu. Samotná skutočnosť, že by sme mali mať jednotný trh v rámci Európskej únie, si vyžaduje koordinovaný postup. Pri zachovaní princípu suverenity členských štátov v súvislosti s daňovou politikou je potrebné, aby existovali legislatívne opatrenia Európskej únie na zlepšenie transparentnosti, koordinácie a konvergencie v daňových politikách v Európskej Únii.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Nonostante alcune considerazioni condivisibili il mio voto sarà di astensione in quanto non c'è traccia di una palese denuncia del caso Luxleaxs e della chiara correlazione con le responsabilità politiche del governo lussenburghese.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίζω την έκθεση με τις συστάσεις προς την Επιτροπή σχετικά με την επίτευξη διαφάνειας, συντονισμού και σύγκλισης στις πολιτικές όσον αφορά τον φόρο εταιρειών στην Ένωση διότι μέσω αυτής επιδιώκεται η πάταξη της φοροδιαφυγής και της φορολογικής απάτης με την κάλυψη των ρυθμιστικών κενών με διεθνείς φορολογικές αντιστοιχίες.

  Ashley Fox (ECR), in writing. ‒ I voted against this report as tax is firmly a member state competency.

Whilst I support the fight against tax fraud and tax evasion this is not the right forum. The OECD has made excellent progress in this arena and we do not need to duplicate it.

This knee jerk reaction against the ‘LuxLeaks’ is neither necessary nor appropriate, rather it is a power grab by the EU.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The European Parliament decided in December 2014 to authorise the drafting of a legislative own initiative report ‘Bringing transparency, coordination and convergence to Corporate Tax policies in the European Union’. This decision was a direct follow-up to the LuxLeaks revelations by a consortium of journalists in November 2014, which revealed that many multi-national companies concluded secret deals with the authorities of Luxembourg that allowed them to reduce their tax liability, in some cases to almost 1%, while creating little or no economic activity in that country.

I supported the recommendation that will provide a new agenda for tax justice. More transparency, coordination and convergence are needed to fight tax fraud, tax avoidance and aggressive tax planning.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam e jelentést, hiszen az abban megfogalmazott javaslatok az Európai Parlament és az európaiak eltökéltségét egyaránt jelzi az iránt, hogy jogszabályi változtatásokkal kell végre elejét venni annak, hogy a vállalatok országról országra ugrálva szinte nullára csökkentsék adózási kötelezettségeiket. A Luxleaks-botrányban kiderült, hogy pontosan mennyi adótól szabadultak meg a cégek, elkerülve olyan pénzek befizetését, amelyekből iskolák, kórházak épülhettek volna, vagy amelyekkel csökkent volna az államadósság. A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a nemzeti költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között, és aláássa az európaiak államba és kormányba vetett hitét.

Úgy vélem, hogy a Parlament és az OECD által javasolt intézkedések gyors bevezetésével nem csak a nemzeti adók begyűjtése válna egy csapásra hatékonyabbá, hanem igazságossá válna a piaci verseny, és kevesebbe kerülne a vállalatoknak a jogszabályoknak való megfelelés.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ He votado ante la constatación de que debemos aumentar la transparencia, la coordinación y la convergencia en las políticas de tributación de las sociedades en la Unión. No podemos consentir que, como detalla un estudio encargado por el Parlamento Europeo, la UE pierda alrededor de 50 000 a 70 000 millones de euros al año debido a la elusión del impuesto de sociedades únicamente mediante la deslocalización de beneficios. Estas prácticas no son aceptables en ningún caso.

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. ‒ Valoramos positivamente la aprobación de este informe de propia iniciativa que ha corrido en paralelo a la Comisión TAXE, si bien más centrado en las recomendaciones que en la investigación de los hechos.

Nos congratulamos de que se hayan incorporado al informe algunos logros netamente socialistas, como la inclusión de la obligatoriedad de realizar los informes país por país, la armonización de la base del impuesto de sociedades (BICCIS), la protección para los denunciantes de irregularidades, el establecimiento de una definición común de paraíso fiscal, o el intercambio automático de resoluciones tributarias.

Sin embargo, debemos lamentar que, por la oposición de los Grupos PPE, ALDE y ECR, no hayamos podido sacar adelante en el Pleno la creación de un fondo europeo para asistir a los denunciantes, así como más regulación para las empresas de consultoría fiscal.

Por otro lado, y aunque no ha sido incorporado en este informe, no renunciamos en el futuro a la creación de una agencia tributaria europea que administre el repertorio de resoluciones fiscales y la lista de evasores transfronterizos.

  Elisabetta Gardini (PPE), per iscritto. ‒ Ancora oggi troppo spesso le imprese si trovano di fronte a differenze fiscali ingiustificabili. Resta ancora molto da fare per rendere il mercato davvero equo e pienamente concorrenziale, occorre creare un sistema fiscale che non sia di ostacolo ma, al contrario, quanto più integrato e compatibile con le esigenze di sviluppo delle imprese. In questo senso la trasparenza, il coordinamento e la convergenza delle politiche sono la giusta direzione da seguire. In questa relazione sono contenute diverse misure che vanno in questa direzione, per questi motivi ho votato a favore della relazione.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della relazione di iniziativa del PE sulla trasparenza, coordinamento e convergenza nelle politiche dell'Unione in materia di fiscalità d'imprese, perché ritengo di fondamentale importanza fare dei passi avanti in materia di fiscalità societaria in Europa, affinché essa sia equa, e soprattutto le società, particolarmente quelle multinazionali, paghino le imposte nei paesi in cui è effettivamente prodotto il reddito e quindi combattere alla radice il fenomeno della pianificazione fiscale aggressiva. Il PE in questa legislatura con vigore ha posto al centro del proprio dibattito le questioni legate alla fiscalità, di competenza degli Stati membri. A tal fine ha rinnovato il mandato alla commissione d'inchiesta TAXE sui ruling fiscali, sta puntando sull'introduzione di una base comune imponibile che dovrebbe essere il perno di una tassazione comune per le società (CCCTB), al fine di promuovere, con questa e altre azioni di coordinamento e di convergenza nel settore fiscale, uno sviluppo sostenibile e il rafforzamento della competitività delle PMI. Il PE nelle raccomandazioni alla CE chiede l'obbligo di comunicazione per paese per tutte le multinazionali, la notifica obbligatoria delle misure fiscali, maggiore trasparenza dei porti franchi, la protezione degli informatori e una lista esaustiva dei paesi da considerarsi paradisi fiscali.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe heute für den Bericht „Transparentere Gestaltung, Koordinierung und Annäherung der Politik im Bereich der Körperschaftsteuer“ gestimmt, da ich jede Maßnahme in Europa unterstütze, die für mehr Steuergerechtigkeit sorgt und internationale Konzerne in die Pflicht nimmt, wie jeder Bürger oder Mittelständler sie kennt.

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Gemeinsam mit meinen Kollegen der EVP-Fraktion habe ich mich erneut für effektive und faire Steuersysteme eingesetzt. Eine transparente Körperschaftssteuer gewährleistet, dass bestehende Steuervorschriften auch weiterhin eingehalten werden. Dennoch besteht das eigentliche Problem nicht in den Steuermodellen einzelner Staaten. Die mangelnde Zusammenarbeit der Mitgliedstaaten untereinander ist die Ursache für das Entstehen von immer neuen Steuerschlupflöchern.

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report on corporate tax avoidance, because it is clear that something needs to be done about the billions and billions of pounds lost every year to tax evasion and aggressive tax avoidance. People across the UK, and the EU, are rightly furious that they face higher taxes or cuts to public services as a result of multinational companies with clever advisers reducing their own tax bill to almost nothing. This report sets out a clear plan for action at EU level that will stop these kinds of practices once and for all. The Tories should be ashamed of voting against it, and David Cameron should listen to the voice of British and European people and act on these recommendations as soon as possible.

  Bruno Gollnisch (NI), par écrit. ‒ Le rapport Dodds-Niedermayer sur l’impôt sur les sociétés que nous votons aujourd’hui est le pendant logique de celui de la commission sur les rescrits fiscaux adopté le mois dernier. Il a le même thème: la lutte contre la concurrence fiscale agressive et contre la double non—imposition des entreprises, notamment les multinationales championnes de l’optimisation fiscale.

Je me suis abstenu sur le vote final de ce rapport: je soutiens en effet la plupart de ses propositions, d’ailleurs issues des recommandations de l’OCDE, à l’exception de celles qui donneraient à Bruxelles un quelconque pouvoir d’harmonisation des impôts directs. Je ne fais pas plus confiance à la Commission dans ce domaine que dans les autres.

Mais le chemin va être difficile pour remettre un peu de moralité et de justice dans la course au moins d’impôts possible, dont les principales victimes sont les budgets nationaux et les contribuables captifs, PME et citoyens ordinaires.

En France, l’Assemblée nationale vient de rejeter le «reporting par pays», qui aurait obligé les grandes entreprises transnationales à publier leurs chiffres d’affaires, effectifs, impôts payés, etc… pays par pays. Certes, cet amendement était sans doute perfectible, mais son rejet, à la demande du secrétaire d’État au budget, est tout de même symbolique.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este informe, con el que el Parlamento Europeo solicita a la Comisión que reanude sus trabajos de cara a establecer una consolidación de la base fiscal de las multinacionales, que ayudaría a combatir la evasión fiscal y la competencia fiscal a la baja entre países. El documento contiene, además, otros elementos muy interesantes como la protección de los denunciantes y un mayor control de las empresas de «asesoría fiscal», que en muchos casos son cómplices de la evasión.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report as it is clear that something needs to be done about the billions and billions of pounds lost every year to tax evasion and aggressive tax avoidance. This report, co-drafted by Labour MEP Anneliese Dodds, marks a major step forward. People across the UK, and the EU, are rightly furious that they face higher taxes or cuts to public services as a result of multinational companies with clever advisers reducing their own tax bills to almost nothing. This report sets out a clear plan for action at EU level that will stop these kinds of practices once and for all. The Tories should be deeply ashamed of voting against it. David Cameron should listen to the voice of British and European people and act on these recommendations as soon as possible.

  Nathan Gill (EFDD), in writing. ‒ The title of this recommendation to the Commission highlights not just transparency but also coordination and convergence of corporate tax policies – in other words the ground is being prepared for harmonisation of corporate taxes across the EU, which will end the healthy tax competition between jurisdictions that is the only brake on ever-growing public expenditure. UKIP accordingly voted against tax harmonisation.

  Enrique Guerrero Salom (S&D), por escrito. ‒ Valoramos positivamente la aprobación de este informe de propia iniciativa que ha corrido en paralelo a la Comisión TAXE, si bien más centrado en las recomendaciones que en la investigación de los hechos.

Nos congratulamos de que se hayan incorporado al informe algunos logros netamente socialistas, como la inclusión de la obligatoriedad de realizar los informes país por país, la armonización de la base del impuesto de sociedades (BICCIS), la protección para los denunciantes de irregularidades, el establecimiento de una definición común de paraíso fiscal, o el intercambio automático de resoluciones tributarias.

Sin embargo, debemos lamentar que, por la oposición de los Grupos PPE, ALDE y ECR, no hayamos podido sacar adelante en el Pleno la creación de un fondo europeo para asistir a los denunciantes, así como más regulación para las empresas de consultoría fiscal.

Por otro lado, y aunque no ha sido incorporado en este informe, no renunciamos en el futuro a la creación de una agencia tributaria europea que administre el repertorio de resoluciones fiscales y la lista de evasores transfronterizos.

  Sylvie Guillaume (S&D), par écrit. – Avec les révélations de l'affaire LuxLeaks, la lutte contre l'évasion fiscale des grandes multinationales s'est imposée comme une évidence. C'est dans ce contexte que j'ai soutenu le rapport de ma collègue Dodds visant à introduire des règles au niveau européen pour empêcher que certaines entreprises peu scrupuleuses n'utilisent des failles pour esquiver un impôt qui aurait pu être utilisé pour construire des écoles et des hôpitaux ou rembourser la dette nationale.

En offrant une plus grande protection aux lanceurs d'alerte et en obligeant les entreprises à rendre public le montant exact de leurs bénéfices, la justice fiscale ne se limitera plus à de vains mots. Certes, nous aurions voulu aller plus loin encore avec l'encadrement renforcé des "Big 4" (principaux auditeurs), mais ce texte permet déjà de bonnes avancées. Parmi celles-ci, je relève l'introduction d'un rapport obligatoire et public, pays par pays, la création d'une assiette commune consolidée pour l'impôt (ACCIS), c'est-à-dire un seul ensemble de règles pour les entreprises transfrontalières permettant de calculer les bénéfices imposables au sein de l'UE, l'établissement d'une définition commune et convaincante des paradis fiscaux, ou encore l'échange automatique d'informations sur les décisions fiscales et la notification obligatoire des nouvelles mesures fiscales.

  Jytte Guteland, Anna Hedh, Olle Ludvigsson, Jens Nilsson och Marita Ulvskog (S&D), skriftlig. – Vi svenska socialdemokrater röstade ja till betänkandet som helhet. Vi ser positivt på att parlamentet driver en offensiv och delvis visionär linje när det gäller insatserna mot skatteflykt och aggressiv skatteplanering. Detta är ett område där det krävs ytterligare insatser och där det är viktigt med en aktiv utvecklingsprocess för att identifiera åtgärder som fungerar. Alla rekommendationer i betänkandet kan eller bör kanske inte realiseras i närtid, men det är ändå nyttigt att på detta vis etablera ett slags agenda.

Samtidigt är det viktigt att understryka att fastställandet av skattesatser i allt väsentligt måste fortsätta att vara en nationell angelägenhet. Det måste vara upp till medlemsländerna själva att avgöra vilka skattenivåer som behövs för att säkra tillräckliga intäkter i de offentliga budgetarna.

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. – Valoramos positivamente la aprobación de este informe de propia iniciativa que ha corrido en paralelo a la Comisión TAXE, si bien más centrado en las recomendaciones que en la investigación de los hechos.

Nos congratulamos de que se hayan incorporado al informe algunos logros netamente socialistas, como la inclusión de la obligatoriedad de realizar los informes país por país, la armonización de la base del impuesto de sociedades (BICCIS), la protección para los denunciantes de irregularidades, el establecimiento de una definición común de paraíso fiscal, o el intercambio automático de resoluciones tributarias.

Sin embargo, debemos lamentar que, por la oposición de los Grupos PPE, ALDE y ECR, no hayamos podido sacar adelante en el Pleno la creación de un fondo europeo para asistir a los denunciantes, así como más regulación para las empresas de consultoría fiscal.

Por otro lado, y aunque no ha sido incorporado en este informe, no renunciamos en el futuro a la creación de una agencia tributaria europea que administre el repertorio de resoluciones fiscales y la lista de evasores transfronterizos.

  András Gyürk (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a Doods–Niedermayer-jelentést, amely az Európai Parlament és az európaiak eltökéltségét jelzi az iránt, hogy jogszabályi változtatásokkal kell elejét venni annak, hogy a vállalatok szinte nullára csökkentsék adózási kötelezettségeiket. A Luxleaks-botrányból kiderült, hogy pontosan mennyi adótól szabadultak meg a cégek, elkerülve olyan pénzek befizetését, amelyekből iskolák, kórházak épülhettek volna, vagy amelyekkel csökkenhetett volna az államadósság. A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a nemzeti költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között, és aláássa az európaiak államba és kormányba vetett hitét.

Úgy vélem, hogy a Parlament és az OECD által javasolt intézkedések gyors bevezetésével nem csak a nemzeti adók begyűjtése válna hatékonyabbá, hanem egyúttal a piaci versenyt is igazságossá tenné, továbbá kevesebbe kerülne a vállalatoknak a jogszabályoknak való megfelelés.

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση δεν προτείνει κάτι συγκεκριμένο αναφορικά με τον κοινό εταιρικό φόρο, ούτε κάτι καινούριο, παρά μόνο επικεντρώνεται κυρίως στην περαιτέρω ανταλλαγή φορολογικών πληροφοριών ανάμεσα στα κράτη μέλη, η οποία όμως θα συντονίζεται από τις Βρυξέλλες. Η πάγια μας θέση ήταν εναντίον ενός κοινού εταιρικού φόρου διότι θεωρούμε πως το κάθε κράτος μέλος πρέπει να διατηρεί το κυρίαρχο δικαίωμα στο σχεδιασμό και υλοποίηση των φορολογικών του πολιτικών. Για τον λόγο αυτό καταψηφίσαμε την έκθεση.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I chose to abstain on this report due to the fact it contains a number of worrying elements such as calling for a full, mandatory CCCTB, calling for Member States to inform each other and the Commission of any new allowance, relief or incentive which could have a material impact on their effective tax rate, calling for mandatory, public country-by-country reporting for all multinationals and making claims that the ongoing state aid investigations have revealed a lack of transparency in the way state aid rules are applied.

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam e jelentést. A jelentésben megfogalmazott javaslatok az Európai Parlament és az európai állampolgárok az iránti akaratát fejezi ki, hogy jogszabályi változtatásokkal végre véget vessünk annak, hogy a vállalatok országról országra ugrálva, szinte nullára csökkentsék adózási kötelezettségeiket. A Luxleaks-botrányban kiderült, hogy pontosan mennyi adótól szabadultak meg a cégek, elkerülve olyan pénzek befizetését, amelyekből iskolák, kórházak épülhettek volna, vagy amelyekkel csökkent volna az államadósság. A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a nemzeti költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között, és aláássa az európaiak államba és kormányba vetett hitét.

Úgy vélem, hogy a Parlament és az OECD által javasolt intézkedések gyors bevezetésével nem csak a nemzeti adók begyűjtése válna egy csapásra hatékonyabbá, igazságosabbá válna a piaci verseny, hanem kevesebbe is kerülne a vállalatoknak a jogszabályoknak való megfelelés. A fenti okoknál fogva szavazatommal támogattam a jelentést.

  Mary Honeyball (S&D), in writing. ‒ It is clear that something needs to be done about the billions and billions of pounds lost every year to tax evasion and aggressive tax avoidance. This report, co-drafted by Labour MEP Anneliese Dodds, marks a major step forward. People across the UK, and the EU, are rightly furious that they face higher taxes or cuts to public services as a result of multinational companies with clever advisers reducing their own tax bills to almost nothing. This report sets out a clear plan for action at EU level that will stop these kinds of practices once and for all. The Tories should be deeply ashamed of voting against it. David Cameron should listen to the voice of British and European people and act on these recommendations as soon as possible.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), in writing. ‒ I do not support all the calls in this report and in particular oppose calls for a common consolidated corporate tax base. Tax raising powers are and should remain a Member State competence. Nevertheless, the EU does have a role to play in promoting transparency and eliminating tax evasion. This report makes a number of useful recommendations in this regard and on balance I was able to give it my qualified support.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of this report that will set out a list of measures that the Commission might propose as legislative acts with regard to transparency, convergence and coordination.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za izvješće s preporukama Komisiji o uvođenju transparentnosti, koordinacije i konvergencije u politike poreza na dobit u Uniji, jer smatram da se većom transparentnošću u području oporezivanja dobiti može poboljšati naplata poreza i učinkovitost poreznih tijela, te da je ona ključna za osiguravanje većeg povjerenja javnosti u porezne sustave i vlade te da to treba biti ključni prioritet.

Nadalje, potrebna je svakako i bolja koordinacija nacionalnih poreznih politika, jer je to jedini izvedivi način rješavanja problema BEPS-a i agresivnog poreznog planiranja, gdje je potrebna i konvergencija jer činjenica jest da u različitim državama članicama vrijede različita pravila o oporezivanju dobiti. Stoga, glasujem za ovo izvješće koje od Komisije traži da do lipnja 2016. dostavi jedan ili više zakonodavnih prijedloga u skladu s detaljnim preporukama.

  Diane James (EFDD), in writing. – The title of this recommendation to the Commission highlights not just transparency but also coordination and convergence of corporate tax policies – in other words the ground is being prepared for harmonisation of corporate taxes across the EU, which will end the healthy tax competition between jurisdictions that is the only brake on ever-growing public expenditure. My colleagues and I accordingly voted against tax harmonisation.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur du rapport de mes collègues Anneliese Dodds et Luděk Niedermayer pour favoriser la transparence, la coordination et la convergence des politiques en matière d'impôt sur les sociétés. Ce rapport propose des mesures concrètes sur l'imposition des entreprises multinationales en Europe. L'objectif est de faire disparaître des pratiques fiscales déloyales qui profitent à certaines grandes entreprises.

Ce rapport a été adopté à une large majorité, ce dont je me félicite.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce texte car il formule des propositions concrètes en matière d'imposition des sociétés multinationales en Europe, notamment concernant la transparence de chaque pays sur son régime d’imposition, la coordination de l’assiette d’imposition ou encore la définition commune des paradis fiscaux.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Dieser Bericht, an dem ich auch als Schattenberichteratterin mitgewirkt habe, ist sehr ausgewogen. Zwar sind einige Vorschläge zur Kompetenzausweitung mit Vorsicht zu genießen, aber grundsätzlich ist es notwendig, gewisse Angleichungen durchzuführen, um Steuervermeidung und Steuerflucht zu vermeiden.

  Krišjānis Kariņš (PPE), rakstiski. ‒ Pastāvošajos ES dalībvalstu nodokļu likumos diemžēl ir “robi”, kas bieži vien tiek izmantoti. Eiropas Savienības dalībvalstis zaudē un ir zaudējušas milzīgus naudas līdzekļus dēļ uzņēmumu izvairīšanās no nodokļu nomaksas pilnā apmērā un apzinātas atsevišķu dalībvalstu agresīvas nodokļu politikas dēļ. Tas ir pamatīgi kropļojis godīgu konkurenci Eiropas Savienības vienotajā tirgū. Ziņojums ietvēra ieteikumus godīgākai un pārredzamākai uzņēmumu nodokļu politikai, tai skaitā ieteikumu, ka lielajām starptautiskajām korporācijām jāmaksā nodokļi tajā dalībvalstī, kur tās veic saimniecisko darbību un gūst peļņu, nevis likumīgi novirzot šo peļņu uz citām dalībvalstīm, kuras piešķir šiem uzņēmumiem nodokļu atlaides. Uzskatu, ka ir nepieciešama lielāka koordinācija un pārredzamība dalībvalstu starpā. Valstu tiesībām konkurēt nodokļu jomā ir jāsaglabājas, tomēr uzņēmumu konkurencei ir jābūt godīgai.

Balsojumā par rezolūciju es atturējos, jo tā diemžēl sastāv arī no priekšlikumiem, kas iedragātu dalībvalstu suverenitāti nodokļu jomā. Katrai dalībvalstij šobrīd ir tiesības veidot pašai savu nodokļu politiku, un Latvijai ir jābūt iespējai noteikt nodokļus tā, lai veicinātu uzņēmējdarbību un piesaistītu investīcijas. Katras dalībvalsts uzņēmējdarbības un investīciju vide krasi atšķiras. Uzskatu, ka noteikti punkti šajā ziņojumā apdraud dalībvalstu suverenitāti attiecībā uz nodokļu jautājumiem.

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report as it is clear that something needs to be done about the billions and billions of pounds lost every year to tax evasion and aggressive tax avoidance. People across the UK, and the EU, are rightly furious that they face higher taxes or cuts to public services as a result of multinational companies with clever advisers reducing their own tax bill to almost nothing. This report sets out a clear plan for action at EU level that will stop these kinds of practices once and for all. The Tories should be ashamed of voting against it, and David Cameron should listen to the voice of British and European people and act on these recommendations as soon as possible.

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam e jelentést, hiszen az abban megfogalmazott javaslatok az Európai Parlament és az európaiak eltökéltségét egyaránt jelzi az iránt, hogy jogszabályi változtatásokkal kell végre elejét venni annak, hogy a vállalatok országról országra ugrálva szinte nullára csökkentsék adózási kötelezettségeiket. A Luxleaks-botrányban kiderült, hogy pontosan mennyi adótól szabadultak meg a cégek, elkerülve olyan pénzek befizetését, amelyekből iskolák, kórházak épülhettek volna, vagy amelyekkel csökkent volna az államadósság. A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a nemzeti költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között, és aláássa az európaiak államba és kormányba vetett hitét.

Úgy vélem, hogy a Parlament és az OECD által javasolt intézkedések gyors bevezetésével nem csak a nemzeti adók begyűjtése válna egy csapásra hatékonyabbá, hanem igazságossá válna a piaci verseny, és kevesebbe kerülne a vállalatoknak a jogszabályoknak való megfelelés.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Lo scandalo Luxleaks ha messo in luce il fatto che numerose società multinazionali hanno attuato pratiche non trasparenti al fine di ridurre il debito d'imposta fino a quasi l'1%. Purtroppo, tali pratiche di pianificazione fiscale aggressiva sono diffuse in tutto il territorio dell'UE. Ritengo di vitale importanza coordinare quanto più possibile le politiche fiscali nazionali, in quanto come sappiamo la legislazione in tale materia è prerogativa degli Stati membri. Ho deciso di votare favorevolmente questa proposta poiché le misure elencate potrebbero portare maggiore trasparenza, coordinamento e convergenza nelle politiche dell'Unione in materia di fiscalità delle imprese.

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ Le rapport d'initiative Dodds Niedermayer fait suite au scandale des LuxLeaks, mais a été lancé en décembre 2014, soit trois mois avant la mise en place de la commission spéciale.

La thématique est exactement la même: lutter contre la concurrence fiscale agressive au niveau de l'Union et les schémas d'optimisation. Le préjudice au niveau européen est évalué comme allant de 50 à 70 milliards d'euros par an pour les seules délocalisations de profits, et de 160 à 190 milliards d'euros si l'on inclut les régimes et accords fiscaux spéciaux et les fraudes.

On regrettera à nouveau l'idée d'une suppression des conventions bilatérales par des accords multilatéraux sous l'égide de l'Union, qui parlerait d'une seule voix, dans la mesure où les États perdent ainsi le contrôle de ces accords.

Nous nous abstenons vu qu’il existe des points positifs et des points négatifs.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ Je me suis abstenu sur ce rapport car il se prononce en faveur de l'intégration fiscale à laquelle je suis opposé. C'est dommage car ses autres recommandations, par exemple sur la protection des lanceurs d'alerte ou encore sur le "reporting" par pays pour les multinationales, sont pertinentes.

  Javi López (S&D), por escrito. ‒ Se trata de un informe paralelo al de Ferreira y Theurer como consecuencia del escándalo de LuxLeaks, si bien más centrado en las recomendaciones que en la investigación de los hechos. El informe incluye la obligatoriedad de realizar los informes país por país, la armonización de la base del impuesto de sociedades (BICCIS), la protección para los denunciantes de irregularidades, el establecimiento de una definición común de paraíso fiscal, y el intercambio automático de resoluciones tributarias. Por estas razones he considerado votar a favor del mismo.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ Debido a la celebración de acuerdos por parte de diversas multinacionales con autoridades luxemburguesas para reducir sus obligaciones fiscales cuando la actividad económica realizada en dicho país era prácticamente inexistente, el Parlamento Europeo considera necesario aumentar la transparencia en el ámbito de la tributación de sociedades.

Estas prácticas de «planificación fiscal agresiva» no solo se llevan a cabo en Luxemburgo, sino que se extienden por toda la UE. Obviamente, estas actividades no deberían tolerarse bajo ninguna circunstancia pero aún menos cuando nos encontramos en circunstancias económicas delicadas.

En el caso de que las empresas multinacionales no contribuyan a aplicar dichas medidas, se generaría una contradicción respecto al principio del mercado único, ya que las empresas nacionales más pequeñas no podrían competir en estas circunstancias de desigualdad. Este hecho, además, generaría un gran impacto en los gobiernos nacionales, que, ante la reducción de ingresos provenientes de la tributación fiscal, se verían obligados a contemplar recortes en los servicios prestados por el Estado.

En definitiva, considero que este informe debería ser aprobado para que la UE pueda llevar a cabo medidas de coordinación y transparencia en el ámbito del impuesto de sociedades de la Unión y lograr, de esta manera, favorecer las condiciones de las empresas que forman parte del mercado único europeo.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Zbog omogućavanja prebacivanja dobiti, kako bi se izbjeglo plaćanje poreza u državi članici u kojoj je stvorena dodana vrijednost, Europska unija godišnje gubi od 50 do 70 milijardi eura. Gubitkom tih sredstava, države članice nisu u mogućnosti poticati faktore rasta, a pritom porezno opterećuju rad i proizvodnju, gušeći tako gospodarski oporavak, razvoj i otvaranje novih radnih mjesta.

Podržala sam izvješće jer predlaže mjere koje će pomoći u ostvarivanju transparentnosti, koordinacije i konvergenciju između država članica kako bi se izbjegle nepoštene porezne prakse te omogućilo pošteno oporezivanje i porezno natjecanje. Ostvarivanjem tih ciljeva omogućilo bi se porezno rasterećenje onih subjekata, malih i srednjih poduzetnika, koji uistinu doprinose gospodarskom rastu, razvoju i otvaranju novih radnih mjesta.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Daňové úniky majú okrem zásadných negatívnych ekonomických a hospodárskych dopadov na Úniu a členské štáty aj ďalšie dopady v podobe nedôvery obyvateľov a podnikov, ktorí si svoje daňové povinnosti plnia. Zistené podvody, škandály a liknavosť ich riešení a postihov preukazujú, že Únia musí prijať účinné legislatívne opatrenia na zlepšenie transparentnosti, koordinácie a konvergencie v politikách zdaňovania právnických osôb v Únii, vrátane postihov a sankcionovania tých, ktorí pravidlá nerešpektujú a porušujú.

Neriešením a odkladaním prijatia zásadných opatrení v danej oblasti sa bude zvyšovať nielen nedôvera v spravodlivosť právneho systému Únie, ale aj pravdepodobnosť ďalšieho porušovania práva a vzniku nových finančných podvodov.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης με τις συστάσεις προς την Επιτροπή σχετικά με την επίτευξη διαφάνειας, συντονισμού και σύγκλισης στις πολιτικές όσον αφορά τη φορολογία των εταιριών στην Ένωση, διότι είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

  David Martin (S&D), in writing. ‒ I voted for this report on the legal steps needed to improve corporate tax transparency.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. – Je me suis abstenu sur ce rapport qui, s'il a pour intention louable de lutter contre la concurrence fiscale agressive au niveau de l'Union, en profite une fois encore pour voler un peu plus de souveraineté aux États membres.

En effet, je regrette que les parlementaires de la commission TAXE aient jugé bon de supprimer les conventions bilatérales par des accords multilatéraux négociés sous l'égide de l'Union, entraînant de facto une perte de contrôle de ces accords pour les États membres, en faveur de Bruxelles.

Même si je reconnais l'utilité de certaines mesures proposées, telles que la règlementation des ports francs ou encore les mesures de rétorsion pour les entreprises ayant recours au paradis fiscaux, je ne peux toutefois pas me prononcer en leur faveur.

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. ‒ Dnes jsme hlasovali o zprávě, která má velice líbivý název, ale jejím obsahem je v podstatě snaha o zavedení plné harmonizace v oblasti daňové politiky v případě zdaňování příjmů právnických osob v EU. Ve zprávě se samozřejmě vyskytují i prvky, jež podporuji, jako je nutnost boje s daňovými úniky, agresivním daňovým plánovaním, daňovými ráji či netransparentností a podvody v daňové oblasti. Jsem ale i nadále přesvědčen, že daňová politika by měla zůstat plně v kompetenci jednotlivých členských států a že na jakoukoliv harmonizaci daňových sazeb v této oblasti není EU připravena díky rozdílům v jednotlivých členských státech. Zprávu jsem proto nemohl podpořit a hlasoval jsem proti.

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. ‒ Con tale relazione si auspica la creazione di metodi per l'introduzione di maggiore trasparenza e convergenza delle politiche dell'Unione in materia di fiscalità delle imprese. Una relazione che mi trova pienamente concorde e rispetto alla quale, dunque, non posso che votare favorevolmente. Infatti, uno studio commissionato dal Parlamento europeo, dimostra come l'UE perde circa 50-70 miliardi di euro all'anno a causa dell'elusione fiscale delle imprese realizzata solamente tramite il trasferimento degli utili, cifra che poi si eleva a circa 160-190 miliardi di euro, se si prendono in considerazione le intese fiscali particolari e le inefficienze nella riscossione.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ Mi apoyo al informe con las recomendaciones que desde el Parlamento Europeo planteamos a la Comisión sobre el aumento de la transparencia, la coordinación y la convergencia en las políticas de tributación de las sociedades en la Unión.

No podemos seguir permitiéndonos perder cada año miles de millones de euros debido a la elusión del impuesto de sociedades únicamente mediante la deslocalización de beneficios. Estas prácticas no deberían ser aceptables en ningún caso, pero en circunstancias económicas difíciles, como las que afronta Europa en la actualidad, los eurodiputados consideramos fundamental que todos los agentes económicos contribuyan de forma equitativa.

  Emmanuel Maurel (S&D), par écrit. ‒ La résolution Dodds-Niedermayer clôt une année de réveil fiscal de l’Europe, initié par le Parlement européen. L’échange automatique et obligatoire en ce qui concerne les «rescrits» fiscaux, le travail d’audition et de recherche de la commission spéciale TAXE, son rapport progressiste et la décision de renouveler le mandat de la commission, ces avancées sont confirmées. Mais la résolution, initiative de la commission des affaires économiques et monétaires, portée par deux co-rapporteurs de familles politiques opposées, approfondit les positions du Parlement européen et détaille de nouvelles recommandations. Le texte dresse aussi un constat plus précis des pratiques d’optimisation et de l’état de l’imposition sur les sociétés dans l’Union européenne.

En outre, il se prononce en faveur d’une méthode rigoureuse et objective pour l’établissement d’une liste européenne des paradis fiscaux, associée à des sanctions très complètes pour tous ceux qui y auraient recours. En outre, il soutient une transparence renforcée en proposant que toute nouvelle mesure fiscale (abattement, crédit, taux spécial) soit communiquée aux autres États membres et ajoutée à un registre centralisé.

Parce qu’il couronne, sur ces aspects comme sur bien d’autres essentiels, la protection des lanceurs d’alerte, l’harmonisation de l’assiette d’impôt sur les sociétés, j’ai voté en faveur de ce texte.

  Κώστας Μαυρίδης ( S&D), γραπτώς. ‒ Υπάρχουν θετικά στοιχεία στην έκθεση, όπως για παράδειγμα αυτά περί μεγαλύτερης διαφάνειας καθώς και άλλα, αλλά δεν επαρκούν κατά την άποψή μου για να υπερψηφίσω την έκθεση.

Η ένστασή μου επικεντρώνεται κυρίως στο γεγονός ότι η έκθεση περιέχει όρους και περιγραφικές αναφορές που μπορεί πολιτικά να είναι αποδεκτές αλλά είναι αμφιβόλου νομικού περιεχομένου, όπως αυτές περί επιθετικού φορολογικού συντελεστή. Στην έκθεση γίνεται συσχέτιση ανάμεσα σε νόμιμα συστήματα χαμηλής φορολογίας, τα οποία περιγράφονται ως συστήματα επιθετικού φορολογικού σχεδιασμού και τα οποία «συχνά οδηγούν στη χρησιμοποίηση ενός συνδυασμού από διεθνείς φορολογικές αναντιστοιχίες, πολύ ευνοϊκούς ειδικούς εθνικούς φορολογικούς κανόνες και φορολογικούς παραδείσους». Παρόμοια όμως συσχέτιση χωρίς να τίθενται παράμετροι είναι γενικευμένη προσέγγιση.

Επιπλέον, η έκθεση καλεί την Ευρωπαϊκή Επιτροπή να υποβάλει το συντομότερο δυνατόν νομοθετική πρόταση για την καθιέρωση μιας κοινής ενοποιημένης βάσης φορολογίας εταιρειών, πράγμα που αναπόφευκτα στοχεύει στην σύγκλιση του εταιρικού φορολογικού συντελεστή των κρατών μελών. Αυτό όμως λειτουργεί ενάντια στη δυνατότητα των κρατών μελών να ορίζουν τη δική τους φορολογία στο πλαίσιο του ελεύθερου ανταγωνισμού και επίσης αποδομεί το ανταγωνιστικό πλεονέκτημα που διαθέτουν ιδίως μικρά νησιωτικά και απόμακρα κράτη μέλη, τα οποία έκτισαν επί δεκαετίες ένα ισορροπημένο σύστημα αξιοποιώντας τους διαθέσιμους πόρους τους με επίκεντρο το ανθρώπινο δυναμικό τους.

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ An und für sich ein sehr ausgewogener Bericht. Allerdings gibt es einige Kompetenzausweitungsvorschläge: europäische Festlegung von Standards für den Entzug von Gewerbelizenzen von Firmen, die sich an Steuervermeidung beteiligt haben, europäische Kontrolle und Prüfung von Steuerberatern, GKKB etc. Eine solche Zentralisierung halte ich nicht für begrüßenswert. Daher enthalte ich mich meiner Stimme.

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I abstained overall on this report as a number of aspects are of a sensitive nature for Ireland.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ A la suite de l'affaire LuxLeaks, c'est-à-dire la pratique d'accords fiscaux avantageux entre le Luxembourg et un certain nombre de multinationales, ce rapport propose une «meilleure coordination fiscale» au sein de l'UE. Si le rapport contient de bonnes propositions comme l'obligation pour les multinationales de publier leurs chiffres d'affaires par secteur et par pays ou la protection juridique des lanceurs d'alerte, il propose également des mesures clairement anecdotiques telles que la création d'un label «contribuable loyal» pour les entreprises qui paient leurs impôts. Et pourquoi pas une médaille?

En fait cela est très révélateur de l'esprit de ce texte qui prétend lutter contre la fraude fiscale sans vraiment vouloir s'attaquer à ceux qui la pratiquent. Dans ce contexte je m'abstiens pour ne pas décourager les bonnes intentions sans pour autant cautionner la faiblesse des mesures proposées.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ Apresentei o meu voto favorável ao relatório sobre assegurar a transparência, a coordenação e a convergência das políticas de tributação das sociedades na União.

Nos debates realizados pela Comissão TAXE do Parlamento Europeu, ficou claro que práticas de planeamento fiscal agressivo não se limitam só ao Luxemburgo, mas estão bastante generalizadas por toda a UE.

De acordo com um estudo pedido pelo Parlamento Europeu, a UE perde cerca de 50 a 70 milhões de euros por ano através da elisão fiscal das empresas e da transferência de lucros. É extremamente importante que se adotem medidas legislativas a nível da UE, de forma a melhorar a transparência, a coordenação e a convergência das políticas de tributação das sociedades na União.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ Even though I support the Union’s efforts to tackle illicit financial flows and promote transparency, I could not support this report as it contained references to the creation of a common consolidated corporate tax base which infringes on Member States’ national competences.

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Les révélations du scandale LuxLeaks ont souligné l'importance de favoriser la transparence, la coordination et la convergence des politiques en matière d'impôt sur les sociétés au sein de l'Union. Le Parlement européen a adopté une série de recommandations en ce sens que je tiens à saluer. Renforcer la transparence dans le domaine de la fiscalité des entreprises doit être une priorité pour l'Union européenne. Elle permettra notamment d'améliorer la collecte des impôts et de manière plus large de renforcer la confiance des citoyens dans les systèmes fiscaux.

Ce rapport formule une série de propositions que la Commission et les États membres devraient impérativement prendre en considération. Il est temps que l'Union se dote de législations efficaces qui auront pour tâche d'éviter l'érosion de la base d'imposition et le transfert de bénéfices. Lorsqu'il s'agit de régimes fiscaux internationaux, la représentation unique de l'Union sur la scène internationale est également une priorité à laquelle l'Union européenne doit s'atteler.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have stated previously that as far as taxation at EU level is concerned, I have always been in favour of transparency, coordination and exchange of information. I support measures targeting abuse, enhancing transparency and addressing instances of harmful tax competition in the area of corporate taxation as promulgated by international standards.

However, the Dodds report goes beyond those objectives and calls for measures to bring forward, as soon as possible, a legislative proposal for the introduction of a common consolidated corporate tax base and various actions towards the introduction of tax harmonisation at European level. In my opinion a move towards an EU-wide basis to introduce tax convergence and harmonisation in direct tax matters, forcing a one-size-fits all approach, can put small countries such as Malta into a disadvantaged position. Therefore I voted against the Dodds report.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentése részint a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság jelentéstervezetéből, részint az agresszív adótervezés elharapózó és mind több kárt okozó gyakorlatából arra a következtetésre jut, hogy a társasági adózás terén megvalósuló adókikerülés okozta veszteség mérséklése céljából átláthatóvá kell tenni, össze kell hangolni és közelíteni kell egymáshoz a tagországok társaságiadó-politikáját. Ezért azt javasolja, hogy a Parlament kérje föl a Bizottságot, hogy 2016. június végéig terjesszen a Parlament elé egy vagy több erre vonatkozó jogalkotási javaslatot. A jelentés mellékletében részletesen kidolgozott ajánlásokat ad e jogalkotási javaslatok tartalmára nézve. A jelentést támogattam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport d’initiative dresse un tableau inquiétant des pratiques en matière d’optimisation fiscale agressive des multinationales, chiffrant le préjudice pour les finances publiques des États membres à un montant compris entre 60 et 170 milliards d'euros par an.

Les recommandations qui sont faites sont pour une large part louables, rejoignant les grandes lignes du plan de l’OCDE (reporting par pays, ACIS, contrôle des prix de transfert, etc.). En revanche, il recommande de substituer l’UE aux États dans les conventions fiscales internationales, et d'éradiquer les conventions bilatérales.

Il aurait également gagné à aller plus loin en matière de sanctions contre les cabinets de conseil participant aux schémas d’optimisation agressive, notamment en séparant strictement les activités de conseil aux gouvernements et aux entreprises.

Au final, le rapport oblige plus directement la Commission à s’engager sur la voie de ces réformes, mais le caractère largement redondant des conclusions avec celles de la commission spéciale TAXE incite à s’abstenir sur le vote final.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Le rapport d'initiative Dodds Niedermayer fait assez largement double emploi avec le rapport de la commission spéciale TAXE. Il fait suite également au scandale LuxLeaks, mais a été lancé en décembre 2014, soit trois mois avant la mise en place de la commission spéciale, d'où cette redondance.

La thématique est exactement la même: lutter contre la concurrence fiscale agressive au niveau de l'Union et les schémas d'optimisation. Le préjudice au niveau européen est évalué à un montant compris entre 50 et 70 milliards d'euros par an pour les seules délocalisations de profits, et de 160 à 190 milliards d'euros si l'on inclut les régimes et accords fiscaux spéciaux et les fraudes.

Les conclusions sont largement convergentes, mais on peut regretter l'idée d'une suppression des conventions bilatérales au profit d'accords multilatéraux sous l'égide de l'Union, qui parlerait d'une seule voix, puisque les États perdraient ainsi le contrôle de ces accords.

On note quelques propositions différentes, comme la réglementation des ports francs, pour plus de transparence. La proposition d'encadrer strictement les conflits d'intérêts dans les sociétés de conseil a hélas été repoussée en commission.

Compte tenu de ces insuffisances, je m'abstiens sur ce rapport.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report on corporate tax avoidance, because it is clear that something needs to be done about the billions and billions of pounds lost every year to tax evasion and aggressive tax avoidance. People across the UK, and the EU, are rightly furious that they face higher taxes or cuts to public services as a result of multinational companies with clever advisers reducing their own tax bill to almost nothing. This report sets out a clear plan for action at EU level that will stop these kinds of practices once and for all. The Tories should be ashamed of voting against it, and David Cameron should listen to the voice of British and European people and act on these recommendations as soon as possible.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui demande de favoriser la transparence, la coordination et la convergence des politiques en matière d’impôts sur les sociétés. Ce texte rappelle notamment que les mesures permettant l'optimisation fiscale agressive sont incompatibles avec le principe de coopération loyale entre les États membres.

Issu du travail de la commission TAXE, ce rapport vise à lutter contre l’évasion fiscale, qui entraîne des distorsions de concurrence préjudiciables à la croissance et aux entreprises de l'Union, notamment aux PME.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Sosteniamo con convinzione questo provvedimento, divenuto imprescindibile a seguito delle rivelazioni, conosciute come "LuxLeaks" da parte di un gruppo di giornalisti nel mese di novembre 2014, che ha rivelato che molte aziende multinazionali hanno concluso accordi segreti con le autorità lussemburghesi che hanno permesso loro di ridurre i loro obblighi fiscali, in alcuni casi, a quasi l'1 per cento, a fronte della creazione di poca o nessuna attività economica in quel paese.

Questa relazione ci rende orgogliosi dal momento che crea una nuova agenda per la giustizia fiscale, dal momento che introduce più trasparenza e meccanismi di coordinamento e convergenza, necessari per combattere la frode fiscale, l'evasione fiscale e la pianificazione fiscale aggressiva.

  Alessandra Mussolini (PPE), per iscritto. ‒ È necessario che tutti gli attori economici adempiano in maniera responsabile ed equa agli oneri fiscali previsti. Il bisogno di attenersi a tale presupposto è oggi più incombente che mai, alla luce delle difficoltà economiche che l'Unione europea è costretta ad affrontare. Sulla scorta di quanto affermato, ho deciso di sostenere con favore la relazione a firma dei colleghi Dodds e Niedermayer, la quale propone misure lungimiranti in materia di fiscalità aziendale, il cui obiettivo è quello di ripristinare un sistema equilibrato e trasparente.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Üdvözlöm a társasági adóra vonatkozó politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételével, összehangolásával és közelítésével foglalkozó jelentést. A jelentés fontosságát és aktualitását alátámasztja többek között a Luxemburghoz köthető, multinacionális vállalatok által elkövetett „agresszív adótervezés”, aminek következtében az érintett vállalatok adófizetési kötelezettsége minimumra csökkent. Az ilyen és ehhez hasonló esetek nagy pénzveszteséget jelentenek az Európai Unió számára. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a tagállamok törvényei közti eltérések jogtalan adócsökkentésre való kihasználását, egységesen kell fellépnünk, és egy érthető, könnyen áttekinthető rendszert kell felállítanunk, ami megakadályozza az ún. kiskapuk használatát.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ I have voted for this report that will create clear guidelines for country-by-country reporting, with the purpose of increasing transparency while maintaining data protection and competitive advantage for EU firms.

  Luděk Niedermayer (PPE), písemně. ‒ Jsem rád, že EP i za pomoci mého hlasu podpořil zprávu, jejíž jsem byl spoluzpravodajem, která vyzývá Komisi k předložení legislativních i nelegislativních opatření potírajících neférové daňové praktiky zemí a agresivní daňové plánování firem. Rozdílnost daňových pravidel, odlišné režimy ve vztahu ke třetím zemím či konkrétní neférové daňové politiky, které některé země používají, umožňují zejména velkým nadnárodním firmám legálně snižovat daňovou platbu v EU. Na to doplácí menší firmy, které takové možnosti nemají. Odhady říkají, že každoročně evropské státní rozpočty přijdou řádově o 50–150 miliard EUR podnikových daní ze zisku. Efektivita výběru podnikových daní v Evropě se zvýší v okamžiku, kdy členské země EU lépe zkoordinují své daňové politiky, zruší neférová ustanovení ve svých předpisech a budou společně postupovat vůči třetím zemím. Dnešní hlasování učinilo důležitý krok k dosažení takovýchto změn.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. – Zwar verspricht der Titel dieses Berichts mehr Bürgernähe und Transparenz, im Einzelnen halte ich die Einzelmaßnahmen aber für ungeeignet, diese Ziele zu erreichen. Im Endeffekt wieder ein Bericht, der auf mehr Brüsseler Einfluss zulasten der Nationalstaaten abzielt und dies in schöne Worte kleidet. Daher hätte ich mich der Stimme enthalten.

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Maksupettused ning maksudest kõrvalehoidumine tekitavad ELile ja liikmesriikidele suurt kahju ning põhjustavad ebavõrdsust ka äriühingute vahel. Selle peatamiseks on vaja kooskõlastatud tegutsemist ning teatud ühiseid meetmeid ELis.

  Margot Parker (EFDD), in writing. ‒ The title of this recommendation to the Commission highlights not just transparency but also coordination and convergence of corporate tax policies – in other words the ground is being prepared for harmonisation of corporate taxes across the EU, which will end the healthy tax competition between jurisdictions that is the only brake on ever-growing public expenditure. UKIP accordingly voted against tax harmonisation.

  Eva Paunova (PPE), in writing. – The extent of the cost of aggressive tax planning in the EU is estimated of annual revenue losses ranging from EUR 50-70 to EUR 160-190 billion. Fighting tax evasion and tax fraud, and the related opacity and secrecy, requires actions at EU and international level. Tackling aggressive tax planning is a major aim of cooperation at EU level, in particular in corporate taxation, where the objective is to reduce the number of loopholes stemming from the complex array of rules, assessment bases and rates which may apply to a single firm. I support the report that urges for bringing transparency, coordination and convergence to corporate tax policies in the Union.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Izvješće s preporukama Komisiji o uvođenju transparentnosti, koordinacije i konvergencije politike poreza na dobit u Uniji posljedica je Luxleaks skandala. Iako je njegovo stvaranje potaknuto otkrićima koja su iz temelja potresla porezne politike država članica i dovela u pitanje rad njihovih poreznih uprava, dobra je stvar što se time ubrzao proces donošenja odluka o promjenama u poreznim politikama, u ovom slučaju s posebnim naglaskom na porez na dobit.

Korporativno, ali i individualno oporezivanje svakako je potrebno dodatno urediti i to se može ostvariti upravo kroz povećanje i poboljšanje transparentnosti, koordinacije i konvergencije nacionalnih poreznih politika. Agresivno porezno planiranje, erozija porezne osnovice, prebacivanje dobiti, utaja poreza i druge porezne prijevare dovode do poreznog jaza koji znatno utječe na državne prihode i uvođenje nepopularnih mjera, poput rasta stope PDV-a, uvođenja novih poreza (npr. poreza na nekretnine o čemu se upravo vodi široka rasprava kod nas u Hrvatskoj) ili povećanja nacionalne zaduženosti. Takve pojave moramo spriječiti i to je rečeno u ovom izvješću i s time se u potpunosti slažem.

Također, podržala sam ovo izvješće jer smatram kako su date preporuke dovoljno detaljne i pogađaju bit. Pogotovo pozdravljam mjere poput obveznog javnog izvješćivanja po državama članicama za sve multinacionalne kompanije u svim sektorima.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Le rapport d'initiative Dodds Niedermayer fait assez largement double emploi avec celui de la commission spéciale TAXE. Il fait suite également au scandale LuxLeaks, mais a été lancé en décembre 2014, soit trois mois avant la mise en place de la commission spéciale, d'où cette redondance.

La thématique est exactement la même: lutter contre la concurrence fiscale agressive au niveau de l'Union et les schémas d'optimisation. Le préjudice au niveau européen est évalué à un montant compris entre 50 et 70 milliards d'euros par an pour les seules délocalisations de profits, et entre 160 et 190 milliards si l'on inclut les régimes et accords fiscaux spéciaux et les fraudes.

Les conclusions sont largement convergentes, mais on peut regretter l'idée d'une suppression des conventions bilatérales au profit d'accords multilatéraux sous l'égide de l'Union, laquelle parlerait d'une seule voix, puisque les États perdraient ainsi le contrôle de ces accords.

On note quelques propositions différentes, comme la réglementation des ports francs, pour plus de transparence. La proposition d'encadrer strictement les conflits d'intérêts dans les sociétés de conseil a hélas été repoussée en commission. Compte tenu de ces insuffisances, je m'abstiens sur ce rapport.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Podržavam predložene preporuke na zakonodavstvo za poboljšanje transparentnosti, koordinacije i konvergencije politike poreza na dobit u Uniji. Predložene mjere koje je pripremio Odbor za ekonomska i monetarna pitanja, te kolege Anneliese Dodds i Luděk Niedermayer, temelje se na radu Posebnog odbora EP-a za odluke o porezima i njegovih preporuka koje su odobrene ranije prošlog mjeseca.

Slučaj „Lux Leaksˮ kada je konzorcij novinara, istražujući odluke o porezima i ostale štetne prakse u Luksemburgu, objavio da je gotovo 340 multinacionalnih kompanija sklopilo tajne dogovore s Luksemburgom, što najbolje ukazuje na hitnost usvajanja i provedbe predloženih mjera. Potrebno nam je sveobuhvatno i javno izvještavanje po zemljama za sve multinacionalne kompanije u svim sektorima te dopuna Direktivi 2011/16/EU, što uključuje prijedloge za automatsku razmjenu informacija o odlukama o porezima.

Nedopustivo je da EU gubi oko 50 do 70 milijardi eura svake godine zbog izbjegavanja plaćanja poreza ostvarenog putem njegovog prebacivanja. Ta brojka se povećava na oko 160 do 190 milijardi eura, ako u obzir uzmemo posebne porezne dogovore i neučinkovitosti u prikupljanju poreza. Značajna su to sredstva koja moramo kontrolirati i učinkovitije iskoristiti.

  Andrej Plenković (PPE), napisan. – Slažem se s izvješćem s preporukama Komisiji o uvođenju transparentnosti, koordinacije i konvergencije u politike poreza na dobit u Uniji, zastupnice Dodds i zastupnika Niedermayer. U studenom 2014., Međunarodni konzorcij istraživačkih novinara objavio je podatak da je gotovo 340 multinacionalnih kompanija sklopilo tajne dogovore s Luksemburgom s ciljem da na najmanju moguću mjeru smanje svoja globalna porezna davanja na štetu javnog interesa Unije.

Također, otkriveno je da su neki porezni savjetnici između 2002. i 2010. multinacionalnim kompanijama ciljano pomogli da dobiju najmanje 548 odluka o porezima u Luksemburgu. Zbog navedene afere u Luksemburgu, pozivam Komisiju da poduzme sve potrebne korake kako bi do početka 2016. uvela javno izvještavanje po zemljama za sve multinacionalne kompanije u svim sektorima.

Smatram da se većom transparentnošću u području oporezivanja dobiti može poboljšati naplata poreza i učinkovitost poreznih tijela te da je ona ključna za osiguravanje većeg povjerenja javnosti u porezne sustave i vlade te da to treba biti važan prioritet.

Čvrsto vjerujem da je napredak u borbi protiv utaje poreza, izbjegavanja plaćanja poreza i agresivnog poreznog planiranja moguće pratiti samo uz pomoć usklađene metodologije kojom će se moći procijeniti veličina izravnih i neizravnih poreznih jazova u svim državama članicama i u Uniji kao cjelini.

  Pavel Poc (S&D), písemně. ‒ Stejně tak jako i v minulosti jsem i nyní podpořil zprávu týkající se zavedení transparentnosti, koordinace a konvergence v oblasti vybírání daně z příjmů právnických osob. Považuji za velmi důležité, aby nadnárodní společnosti veřejně vykazovaly, jestli odvádí daně tam, kde jsou hospodářsky aktivní. Nechci nadále tolerovat skutečnost, že se státy navzájem okrádají či lépe řečeno dovolí okrádat své vlastní občany. Podpořil jsem proto ochranu informátorů, bez kterých by jen velmi zřídka došlo k odhalení nekalostí, porušování předpisů, podvodů či nezákonných činností velkých korporací. Je potřeba, aby tyto relevantní informace byly odhaleny buď vnitrostátním anebo evropských orgánům, které následně přijmou relevantní opatření. Hlasoval jsem také pro požadavek přísné definice a aktualizace seznamu daňových rájů, protože jsou to právě ony, které dovolují podnikům poškozovat veřejné zájmy v jiném státě. Podpořil jsem povinné oznamování nových daňových opatření, jež by se mělo stát součástí každoročního procesu evropského semestru, a zavedení sankcí v případě, že členské státy odmítnou spolupracovat. Není možné již dále zamlčovat nekalé praktiky, které velmi znevýhodňují pozici malých a středních podniků a stojí až miliardy EUR běžné daňové poplatníky. Jelikož jsou evropští poslanci přímo odpovědní svým voličům, je nutné, aby do procesu informování a kontroly byl co nejvíce začleněn i Evropský parlament.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Secondo uno studio commissionato dal Parlamento europeo, l'UE perde circa 50-70 miliardi di euro all'anno a causa dell'elusione fiscale delle imprese realizzata solamente tramite il trasferimento degli utili. Tale cifra si eleva a circa 160-190 miliardi di euro prendendo in considerazione anche le intese fiscali particolari, le inefficienze nella riscossione e altri elementi. Tali pratiche non dovrebbero mai essere ritenute accettabili, tuttavia, in circostanze economiche difficili come quelle cui deve far fronte l'Europa in questo periodo, la relazione ritiene ancor più essenziale che tutti gli attori economici contribuiscano equamente. A novembre il Parlamento ha adottato la relazione speciale della Commissione sugli accordi fiscali, chiedendo la segnalazione obbligatoria dei profitti e delle tasse delle multinazionali in ogni paese. Oggi si chiede alla Commissione di invitare gli Stati membri a condividere le informazioni fiscali, a dichiarare le aliquote fiscali negoziate con le aziende e a tutelare gli informatori che hanno permesso di scoprire scandali come Luxleaks. Per tutto ciò, ho votato a favore di questa relazione.

  Jiří Pospíšil (PPE), písemně. ‒ Velmi výrazně podporuji boj proti daňovým únikům a obcházení placení daní. Na druhou stranu ovšem nemohu podpořit pokusy o harmonizaci přímých daní, protože to odpovídá nejenom mému přesvědčení, že v EU má fungovat plná daňová konkurence, ale také volebnímu programu, za který jsem byl do této sněmovny českými voliči zvolen. Zprávu jako celek jsem proto nemohl podpořit.

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté pour le rapport Dodds/Niedermayer favorisant la transparence, la coordination et la convergence des politiques en matière d'impôt sur les sociétés au sein de l'Union. C'est un sujet majeur qui fait suite à l'excellent travail d'analyse de la commission TAXE présidée par Alain Lamassoure et qui formule des propositions concrètes en matière d'imposition des sociétés multinationales en Europe.

Nos sociétés font face à des défis majeurs, mais n'ont pas toujours les moyens financiers de leurs ambitions. L'impôt est un dû pour le bien de la collectivité. Si certains contournent et évitent au maximum ce type de prélèvement, il faut pouvoir retrouver ces sommes pour la collectivité sans bien sûr entraver l'investissement de nos sociétés pour qu'elles restent performantes et compétitives.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ The title of this recommendation to the Commission highlights not just transparency but also coordination and convergence of corporate tax policies – in other words the ground is being prepared for harmonisation of corporate taxes across the EU, which will end the healthy tax competition between jurisdictions that is the only brake on ever-growing public expenditure. UKIP accordingly voted against tax harmonisation.

  Dominique Riquet (ALDE), par écrit. ‒ Les révélations du scandale LuxLeaks (évasion et dumping fiscaux) ont une nouvelle fois démontré la nécessité de poursuivre la coopération et la convergence fiscale entre les États membres.

C'est la raison pour laquelle j'ai voté en faveur du rapport contenant des recommandations à l’intention de la Commission européenne en vue de favoriser la transparence, la coordination et la convergence des politiques en matière d'impôt sur les sociétés au sein de l'Union. Le rapport propose dans cette perspective la mise en place d’un nombre de mesures incitatives et réglementaires.

D'un point de vue réglementaire, il appelle à renforcer la transparence des firmes multinationales qui, depuis des années, ont recours à des pratiques d'optimisation fiscale agressive, profitant des disparités en matière de fiscalité au sein de l'Union. En outre, le rapport préconise l'obligation d'informer les autres États de l'Union des nouvelles mesures fiscales qu'ils prévoient d'adopter.

Par ailleurs, le Parlement européen invite la Commission à mettre en place un label «contribuable loyal» dans le but de valoriser les bonnes pratiques des entreprises qui se soumettent au paiement équitable des impôts dans les pays où elles génèrent leurs profits.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ As práticas de "planeamento fiscal agressivo" estão bastante generalizadas por toda a UE. Este fenómeno consiste em tirar partido dos aspetos técnicos de um sistema fiscal a fim de reduzir as obrigações fiscais. Embora não seja o mesmo que a fraude e a evasão fiscais, que são atividades ilegais, na sua essência as três práticas reduzem a matéria coletável, prejudicando a confiança nos governos e nas empresas. A UE perde cerca de 70 mil milhões de euros por ano devido à elisão fiscal das empresas, simplesmente através da transferência de lucros. Essas práticas nunca são aceitáveis, mais ainda em circunstâncias económicas difíceis, como as que a Europa enfrenta atualmente.

Se algumas empresas multinacionais não contribuírem, então deixam de existir condições equitativas e as empresas nacionais de menores dimensões têm dificuldade em competir, o que é completamente oposto ao princípio do mercado único. As experiências recentes mostram que os Estados-Membros não podem agir individualmente na luta contra o planeamento fiscal agressivo. Respeitando a soberania dos Estados-Membros em matéria de política fiscal, é necessário adotar medidas legislativas a nível da UE a fim de melhorar a transparência, a coordenação e a convergência das políticas de tributação das sociedades na União.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ Aujourd'hui le Parlement européen était amené à se prononcer sur un rapport important afin de favoriser la transparence, la coordination et la convergence des politiques en matière d'impôt sur les sociétés. Un rapport important qui fait notamment suite aux affaires "LuxLeaks" et dont les recommandations doivent empêcher les entreprises de traverser les frontières en Europe dans le seul but de réduire leurs factures fiscales.

J'ai voté en faveur de ce rapport afin d'exiger de la Commission une réaction rapide face à l'optimisation fiscale agressive orchestrée notamment par les multinationales. Nous ne pouvons accepter ces pratiques tant les répercussions pour les citoyens et la société dans son ensemble sont majeures.

Par exemple, il est à mes yeux urgent que la Commission présente une proposition pour que les rapports annuels des entreprises reprennent pays par pays leurs bénéfices, impôts et subventions et que ces informations soient publiques. Tout comme il est urgent que la Commission fasse une proposition au sujet d'une assiette commune pour l'impôt sur les sociétés.

Enfin, j'ai également voté en faveur d'un renforcement de la protection des lanceurs d'alerte qui est actuellement insuffisante à mes yeux.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ As práticas fiscais agressivas levadas a cabo em alguns Estados-Membros da União Europeia têm provocado bastante polémica e controvérsia, sendo ainda mais do conhecimento público desde o propalado caso "Lux Leaks" (11/2014).

Em fevereiro deste ano, o Parlamento Europeu criou uma comissão especial sobre as práticas fiscais agressivas que teve por intuito "averiguar as práticas no que diz respeito à aplicação da legislação tributária e da legislação em matéria de auxílios estatais da UE relativamente a decisões do foro fiscal e outras medidas da mesma natureza ou efeito tomadas pelos Estados-Membros, caso essas práticas configurem um ato de um Estado-Membro ou da Comissão", como se podia ler no texto da decisão que a criou.

Também a Comissão dos Assuntos Económicos e Monetários decidiu realizar o seu próprio relatório de iniciativa propondo ações legislativas sobre esta matéria e que mereceu o meu voto favorável. Das propostas constantes deste relatório, que se encontram divididas em quatro áreas, nomeadamente a transparência, a coordenação, a convergência e outras medidas, saliento apenas a realização de relatórios públicos com a descrição da situação em cada um dos Estados-Membros, a criação de uma definição comum e convincente para ‘paraísos fiscais’ e a melhoria da troca de informações entre administrações fiscais.

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto a favore della relazione "Portare trasparenza, coordinamento e convergenza nelle politiche dell'Unione europea in materia di fiscalità delle imprese" in quanto ritengo che le imprese europee abbiano bisogno di un sistema fiscale più equo, più trasparente, più efficiente e possibilmente stabile. Per fare questo è necessaria una maggiore convergenza e cooperazione tra gli Stati membri dell'Unione europea in materia fiscale. Le differenze esistenti fra i diversi sistemi fiscali nazionali rendono difficili i controlli sull'evasione e sull'elusione fiscale che comportano: mancati guadagni nelle casse di Stati già profondamente segnati dalla crisi, una ripartizione squilibrata dei costi fra i contribuenti e una concorrenza sleale tra le grandi multinazionali verso le piccole medie imprese e i lavoratori autonomi.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. – Hemos votado a favor de este informe, con el que el Parlamento Europeo solicita a la Comisión que reanude sus trabajos de cara a establecer una consolidación de la base fiscal de las multinacionales, que ayudaría a combatir la evasión fiscal y la competencia fiscal a la baja entre países. El documento contiene, además, otros elementos muy interesantes como la protección de los denunciantes y un mayor control de las empresas de «asesoría fiscal», que en muchos casos son cómplices de la evasión.

  Alfred Sant (S&D), in writing. ‒ I agree with all proposals in this report which make recommendations regarding an improvement in transparency related to the taxation measures applying in EU Member States. I fully support measures uniquely designed to promote full transparency in national tax treatments.

However the report basically proposes measures that implicitly or explicitly promote moves that on an EU-wide basis would introduce tax convergence and harmonisation. This goes against the interests of smaller economies of the Union, which lack the endowments of the larger economies. Their flexibility in policy making is already constrained among others, by the convergence in VAT rates, state aid rules, the single currency, the six pack/two pack rules applied to their budgets. As a result, structural divergences between parts of the Union have grown, not diminished.

Reducing the tax flexibility of such economies would further increase these disparities, which is unfair, dysfunctional and unacceptable. Tax competition should remain part of the limited array of decision tools available to national economies.

For these reasons, I have voted against the Report.

  Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ La internacionalización de la producción exige una armonización fiscal y una clara definición contable de los impuestos, con el fin de evitar las prácticas de elusión fiscal habituales entre las grandes compañías. Es, además, necesario mejorar la transparencia de las disposiciones fiscales de los Estados miembros, con el fin de evitar la repetición de escándalos como el de LuxLeaks. Estos aspectos se ven recogidos en el informe, si bien de modo todavía insuficiente. Pese a ello, creo que las propuestas permiten presionar a la Comisión y el Consejo para reformular integralmente las políticas de tributación de las sociedades actuales, por lo que he votado a favor.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ I voted against this resolution because it calls on the Commission to introduce EU Tax Information Numbers. This could allow the EU to enter into tax agreements with third party countries; instead I believe this should be done on a bilateral basis.

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ It is quite clear that something needs to be done about the billions of pounds lost every year to tax evasion as well as aggressive tax avoidance. This is why I voted in favour of this report that sets out a clear plan of action for action at EU level that will stop these kinds of practices once and for all. People across the West Midlands – as well as the rest of the EU – are rightly annoyed that they face higher taxes and cuts to public services because of multinationals reducing their own tax contribution to the society from which they have been able to grow their businesses and profits.

The Tories should be ashamed that they voted against this report. David Cameron and his Party should listen to the voices of the British and European people and act on these recommendations as soon as possible.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Podľa štúdie, ktorú si objednal EP, EÚ ročne stráca 50 – 70 miliárd eur z dôvodu vyhýbania sa daňovým povinnostiam právnických osôb prostredníctvom presunu ziskov. Tento údaj sa zvyšuje na 16 – 190 miliárd eur, ak sa zohľadnia osobitné daňové režimy, nedostatky vo výbere daní a iné prvky. Takéto postupy sú neprípustné, pretože v zložitých hospodárskych krízach musia všetci účastníci hospodárskeho diania prispievať na spravodlivom základe. Ak niektoré nadnárodné podniky neprispievajú, nastávajú nerovnaké podmienky, za ktorých predovšetkým malé a stredné podniky nemôžu konkurovať a sú nútené prepúšťať pracovníkov, resp. obmedziť výrobu a poskytovanie služieb. To ma za následok znižovanie daňových základov a aj menej finančných prostriedkov pre národné vlády a obmedzovanie verejných služieb. V boji proti agresívnemu daňovému plánovaniu musia členské štáty postupovať koordinovane pri zachovaní princípu suverenity členských štátov. Z tohto dôvodu musia v rámci EÚ byť legislatívne opatrenia na zlepšenie transparentnosti, koordinácie a konvergencie v daňových politík v Únii. Preto som aj návrh uznesenia podporila.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Agresivno davčno načrtovanje ima resne posledice na davčne prihodke držav članic. Posledično so te zato prisiljene zviševati davke, zmanjšati javne storitve ali pa se dodatno zadolževati. Nacionalne davčne zakonodaje so v izključni pristojnosti držav članic. Te v boju proti nepoštenim praksam sprejemajo enostranske ukrepe, ki so pogosto neučinkoviti.

Večina težav je namreč čezmejne narave. Najvišjo ceno tako plačajo mala in srednja podjetja, ki po naravi poslujejo v eni državi, medtem ko multinacionalke izkoriščajo razlike v davčnih sistemih in z manipulacijo pridobivajo neupravičeno konkurenčno prednost.

Dotično poročilo vsebuje niz priporočil Komisiji, naj ta predloži zakonodajne predloge, katerih cilj bi bil usklajevanje politike davka od dohodkov pravnih oseb. S tem bi zmanjšali obseg škodljive davčne konkurence v EU in začeli z implementacijo smernic Organizacije za gospodarsko sodelovanje in razvoj (OECD) v zakonodajo EU.

Poročilo prav tako poziva Komisijo k odločnemu in hitremu ukrepanju, vključno s predlogom javnega in obveznega poročanja držav članic (Country by Country Reporting), zaščite žvižgačev in celovitejše definicije davčnih oaz, ki predvideva protiukrepe za podjetja, ki te davčne oaze tudi ustvarjajo. Menim, da poročilo vsebuje predloge nadvse ustreznih ukrepov, ki bodo ključni za boljše usklajevanje davčnih politik držav članic, zaradi česar sem poročilo podprl.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Tento návrh prispieva k zintenzívneniu boja proti daňovým podvodom, daňovým únikom a vyhýbaniu sa daňovým povinnostiam vďaka presadzovaniu jasnejších, transparentnejších a spravodlivých pravidiel medzi členskými krajinami.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Podržavam ovaj prijedlog zakona o uvođenju transparentnosti, koordinacije i konvergencije u politike poreza na dobit u Uniji, jer je Europska unija napravila velike pomake prema gospodarskoj integraciji, kao što su ekonomska i monetarna unija te bankovna unija, te je usklađivanje poreznih politika na razini Unije unutar ograničenja postavljenih Ugovorom neizostavan dio procesa integracije.

Praksa donošenja odluka o porezima može biti legitiman način pružanja potrebne pravne sigurnosti poduzećima i smanjenja financijskog rizika za poštena poduzeća, ali je bez obzira na to podložna potencijalnim zlouporabama i izbjegavanju plaćanja poreza, te u slučaju pružanja pravne sigurnosti samo odabranim akterima može stvoriti određeni stupanj nejednakosti među poduzećima kojima su dodijeljene odluke i poduzećima koja se takvim odlukama ne koriste.

Najprikladniji odgovor na agresivno porezno planiranje je dobro zakonodavstvo, njegova pravilna primjena i međunarodna koordinacija kako bi se postigli željeni ishodi.

  Catherine Stihler (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report on corporate tax avoidance, because it is clear something needs to be done about the billions and billions of pounds lost every year to tax evasion and aggressive tax avoidance. People across the UK, and the EU, are rightly furious that they face higher taxes or cuts to public services as a result of multinational companies with clever advisers reducing their own tax bill to almost nothing. This report sets out a clear plan for action at EU level which will stop these kinds of practices once and for all. The Tories should be ashamed of voting against it, and David Cameron should listen to the voice of British and European people and act on these recommendations as soon as possible.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Međunarodni konzorcij istraživačkih novinara, istražujući odluke o porezima i ostale štetne prakse u Luksemburgu (LuxLeaks), u studenom 2014. godine objavio je da je gotovo 340 multinacionalnih kompanija sklopilo tajne dogovore s Luksemburgom. Mnogima od njih omogućili su smanjenje na najmanju moguću mjeru svoja globalna porezna davanja na štetu javnog interesa Unije, pri čemu su u Luksemburgu obavljale gotovo nikakvu ili malu gospodarsku aktivnost.

Nacionalni politički lideri, osim nekoliko hvalevrijednih iznimaka, nisu pokazali dovoljnu spremnost riješiti problem izbjegavanja plaćanja poreza kada je riječ o oporezivanju dobiti. Ukupni gubitak u državnim prihodima kao posljedica izbjegavanja oporezivanja dobiti najčešće se nadoknađuje povećanjem ukupne razine oporezivanja, rezanjem javnih usluga ili povećanjem nacionalnog zaduživanja, čime se nanosi šteta drugim poreznim obveznicama kao i cijelom gospodarstvu.

Prihvaćam stajalište Vijeća u prvom čitanju jer smatram kako bi Unija i članice trebale poduzeti jednako odlučne mjere za rješavanje problema utaje poreza i poreznih prijevara kod oporezivanja poduzeća i fizičkih osoba.

  Richard Sulík (ECR), písomne. ‒ Návrh som nepodporil, keďže predložený návrh sa sústreďuje najmä na harmonizáciu zdaňovania v rámci EÚ, čo zásadne odmietam.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o spodbujanju preglednosti, usklajevanja in konvergence pri politikah na področju davka od dohodkov pravnih oseb. Podpiram preglednost na področju davka od dohodkov pravnih oseb ter usklajeno delovanje držav članic na tem področju. Iz študije, ki jo je naročil Evropski parlament, izhaja, da EU zaradi izogibanja plačevanju davka od dohodkov pravnih oseb samo s preusmerjanjem dobička vsako leto izgubi približno 50–70 milijard EUR, kar je zelo zaskrbljujoča številka.

  Kay Swinburne (ECR), in writing. ‒ While the issues of tax fraud and tax avoidance by companies are extremely important, I do not believe that the correct level to deal with them is within the EU. This report calls for common taxation at an EU level, a proposal that I fundamentally disagree with. Taxation is a sovereign issue that should be up to national governments to decide what suits their citizens and their economies best.

The UK Government has been at the lead of OECD negotiations on a global agreement around taxation and new BEPS proposals. Each Member State of the EU should be working at a global level to ensure a consistent approach to taxation which will limit the opportunity for avoidance.

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση δεν προτείνει ούτε κάτι συγκεκριμένο αναφορικά με τον κοινό εταιρικό φόρο, ούτε κάτι καινούριο, αλλά επικεντρώνεται κυρίως στην πρόταση για περαιτέρω ανταλλαγή φορολογικών πληροφοριών ανάμεσα στα κράτη μέλη, η οποία όμως θα συντονίζεται από τις Βρυξέλλες. Η πάγια θέση μας είναι εναντίον ενός κοινού εταιρικού φόρου, διότι εκτιμούμε ότι κάθε κράτος μέλος πρέπει να διατηρεί το κυριαρχικό του δικαίωμα ως προς τον σχεδιασμό και την υλοποίηση των φορολογικών του πολιτικών. Για αυτό το λόγο καταψηφίσαμε την έκθεση.

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI), γραπτώς. ‒ Μέσω της έκθεσης επιδιώκεται η πάταξη της φοροδιαφυγής και της φορολογικής απάτης μέσω της κάλυψης των ρυθμιστικών κενών με διεθνείς φορολογικές αντιστοιχίες.

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a társasági adóra vonatkozó politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tételéről, összehangolásáról és közelítéséről szóló jelentést. A jelentéstevők helyesen mutattak rá arra, hogy az adómegállapítások rendszere, amellett, hogy jogszerűen is használható, visszaélésekre és versenytorzításra ad lehetőséget.

Egyetértettem azzal a megállapítással, hogy uniós szintű jogalkotási intézkedésekre van szükség a társaságiadó-politikák átláthatóságának, összhangjának és konvergenciájának javítása érdekében. Az ezek elérésére tett ajánlások, mint például a nyilvános országonkénti jelentéstétel a multinacionális vállalatok részéről, egy „tisztességes adófizető” címke kidolgozása a helyes adóügyi gyakorlatokat folytató vállalatok számára, az új adóintézkedések kötelező bejelentése, az adómegállapításokkal kapcsolatos automatikus információcsere vagy épp a közös konszolidált társaságiadó-alap bevezetése mind hatékony megoldást nyújtanának a kialakult tarthatatlan helyzet javítására.

  Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. – 50–150 mld euro rocznie tracą państwa członkowskie za sprawą agresywnych praktyk podatkowych stosowanych przez niektóre firmy. Różnice w przepisach podatkowych, odmienne praktyki stosowane w relacjach z państwami trzecimi czy inne działania, na których korzysta tylko kilka czy kilkanaście międzynarodowych korporacji, to ważne kwestie z punktu widzenia konieczności zapewnienia przez państwa członkowskie odpowiednich dochodów budżetowych. Należy podkreślić, że uchylanie się od opodatkowania zakłóca jednocześnie konkurencję i kreuje nieuczciwe środowisko prawne dla podatników. W związku z tym Parlament Europejski wezwał do podjęcia działań mających na celu powstrzymanie oszustw podatkowych w UE. Należy jednak podkreślić, iż ewentualne zmiany muszą być odpowiednio wyważone i w żadnym przypadku nie mogą być sprzeczne z fundamentalną zasadą suwerenności każdego państwa członkowskiego w kształtowaniu własnej polityki podatkowej.

  Claudia Tapardel (S&D), în scris. ‒ Neconcordanțele între mai multe sisteme fiscale croiesc un drum propice pentru eludarea plății taxelor de către companii, în special multinaționale. Dacă luăm în considerare ineficiența la colectare sau regimurile fiscale speciale, alături de sistemul de transfer al profitului, pierderile calculate la buget pot ajunge anual între 160 și 190 de miliarde de euro. Simplu spus, anual pierdem 110% din bugetul UE din cauza practicilor de eludare a impozitelor.

Apreciez soluționarea acestei probleme prin principiile transparenței, convergenței și coordonării transnaționale. Am participat la acest vot cu intenția de a da Comisiei instrumentele necesare pentru a limita, pe cât posibil, pierderile la bugetele naționale, cauzate de evitarea plăților din taxe și impozite de către marile companii care își desfășoară activitatea în UE.

Apreciez, de asemenea, activitatea Comisiei TAXE, care a reușit să fundamenteze câteva principii clare, printre care se numără introducerea unei baze fiscale comune a societăților. Sunt absolut de acord că această bază trebuie să fie funcțională până cel târziu la finalul anului 2017.

Este irațional să reacționăm la limitarea fondurilor publice pentru investiții și funcționare a aparatelor naționale și europene, dar în același timp să nu progresăm în creșterea calității colectării la bugetele care susțin aceste investiții și instituții.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du texte. Le Parlement européen a demandé à la Commission européenne de présenter, dans les meilleurs délais, une proposition portant sur un nouveau mécanisme contraignant chaque État membre à informer, sans tarder, les autres États membres et la Commission de son intention d'adopter toute nouvelle mesure fiscale de type abattement, allègement, exemption ou avantage, susceptible d'avoir une incidence significative sur le taux d'imposition effective dans cet État membre ou sur l'assiette fiscale d'un autre État membre

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this initiative report which is the response of the ECON Committee to the LuxLeaks scandal. This report comes just before the Commission is, in principle, expected to present on 27 January next, an anti-BEPS directive (Action Plan on Base Erosion and Profit Shifting) drawn up by the OECD in this field. The different recommendations of the report are built on the work of TAXE Committee. This report, together with the one from the TAXE Committee, constitutes a clear and strong message from the European Parliament on the LuxLeaks scandal.

  Isabelle Thomas (S&D), par écrit. ‒ Suite aux révélations du scandale Luxleaks, les Européens ont pris conscience qu'il était urgent de lutter contre le dumping fiscal.

Après les conclusions de la commission spéciale du Parlement européen, nous proposons dans ce rapport l'échange obligatoire d’informations sur tous les rescrits fiscaux accordés par chaque État et un reporting comptable pays par pays. Nous proposons la création de registres de propriété pour lutter contre le blanchiment et l'élaboration d'une liste européenne des paradis fiscaux. Nous nous positionnons en faveur de l'harmonisation de l'assiette fiscale de l'impôt sur les sociétés, de la notification de toute nouvelle mesure fiscale par les États membres et de la protection des lanceurs d'alerte.

J'ai également voté pour la création d'un fonds pour ces lanceurs d'alerte et un contrôle accru des compagnies de conseil en "optimisation", mais ces propositions socialistes ont été bloquées par la droite.

Néanmoins toutes les mesures proposées dans ce rapport sont autant d'outils pour en finir avec la course au moins-disant fiscal en Europe. Une fois de plus, le Parlement réaffirme sa volonté d'en finir avec le dumping et presse la Commission européenne. Nous attendons dans les plus brefs délais une proposition législative ambitieuse.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Paralelno sa zahtjevom Komisije da posebni Odbor za odluke o porezima i ostale mjere slične prirode ili učinka ispita porezna pravila u pojedinim državama članicama Unije, Odbor za ekonomsku i monetarnu politiku dobio je mandat da kreira izvješće na vlastitu inicijativu vezano uz oporezivanje korporacija, čiji je cilj upravo nadogradnja na izvješće posebnog odbora TAXE, što bi trebalo dovesti do budućeg prijedloga konkretne zakonodavne rezolucije Komisije.

Izvješće sadrži 15 preporuka u kojima se Komisiju poziva da napravi zakonodavni prijedlog koji bi trebao povećati transparentnost, koordinaciju i konvergenciju poreza na korporacije u Europskoj uniji. Iako u načelu podupirem neka stajališta izražena u izvješću koja se odnose na bolju koordinaciju između država članica, ne mogu se složiti s prijedlozima koji nažalost čine većinu izvješća, a koji pozivaju na direktno oporezivanje od strane Unije, što predstavlja grubo kršenje principa supsidijarnosti, s obzirom da su države članice te koje u navedenom segmentu imaju isključive regulatorne kompetencije.

Kao primjere navodim pozive na kreiranje obveznog zajedničkog konsolidiranog poreza na korporacije te zahtjev da u budućim međunarodnim sporazumima u segmentu politika oporezivanja Komisija preuzme nadležnost umjesto postojećeg sustava bilateralnih ugovora. Iznimno se protivim ovakvim prijedlozima, te sam glasovala protiv.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Poročilo s priporočili Komisiji o spodbujanju preglednosti, usklajevanja in konvergence pri politikah na področju davka od dohodkov pravnih oseb v Uniji sem podprla, ker menim, da je potrebna bolj pregledna politika na področju davka od dohodkov pravnih oseb, saj se s preusmerjanjem dobička zaradi izogibanja plačevanju davka od dohodkov pravnih oseb vsako leto izgubi ogromna vsota, okoli 50–70 milijard EUR.

Prav tako bi morale države članice bolj usklajeno delovati v boju proti agresivnemu davčnemu načrtovanju in izboljšati preglednost, skladnost in konvergenco v politikah obdavčevanja dohodkov pravnih oseb v Evropski uniji.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. – Hemos votado a favor de este informe, con el que el Parlamento Europeo solicita a la Comisión que reanude sus trabajos de cara a establecer una consolidación de la base fiscal de las multinacionales, que ayudaría a combatir la evasión fiscal y la competencia fiscal a la baja entre países. El documento contiene, además, otros elementos muy interesantes como la protección de los denunciantes y un mayor control de las empresas de «asesoría fiscal», que en muchos casos son cómplices de la evasión.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Le rapport d'initiative Dodds Niedermayer fait assez largement double emploi avec le rapport de la commission spéciale TAXE. Il fait suite également au scandale LuxLeaks, mais a été lancé en décembre 2014, soit trois mois avant la mise en place de la commission spéciale, d'où cette redondance.

La thématique est exactement la même: lutter contre la concurrence fiscale agressive au niveau de l'Union et les schémas d'optimisation. Le préjudice au niveau européen est évalué à un montant compris entre 50 et 70 milliards d'euros par an pour les seules délocalisations de profits, et entre 160 à 190 milliards d'euros si l'on inclut les régimes et accords fiscaux spéciaux et les fraudes.

On regrettera à nouveau l'idée d'une suppression des conventions bilatérales au profit d'accords multilatéraux sous l'égide de l'Union, laquelle parlerait d'une seule voix, dans la mesure où les États perdent ainsi le contrôle de ces accords.

J'ai choisi en conséquence l'abstention.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a tagállamok nem tudnak önállóan fellépni az agresszív adótervezés ellen. Az a tény, hogy az Európai Unión belül elméletileg egységes piaccal rendelkezünk, összehangolt cselekvést igényel. A tagállamok adópolitikával kapcsolatos szuverenitását tiszteletben tartva az előadók úgy vélik, hogy uniós jogszabályi intézkedésekre van szükség az uniós társaságiadó-politikák átláthatósága, összehangolása és közelítése tekintetében. Szavazatommal támogattam a jelentést.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. – Hemos votado a favor de este informe, con el que el Parlamento Europeo solicita a la Comisión que reanude sus trabajos de cara a establecer una consolidación de la base fiscal de las multinacionales, que ayudaría a combatir la evasión fiscal y la competencia fiscal a la baja entre países. El documento contiene, además, otros elementos muy interesantes como la protección de los denunciantes y un mayor control de las empresas de «asesoría fiscal», que en muchos casos son cómplices de la evasión.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this text because it is necessary to ensure greater transparency, especially when it comes to tax regulations. The EU loses around EUR 50-70 billion every year because of corporate tax avoidance achieved via profit shifting alone. I agree that we need to address the topic of ‘aggressive tax planning’ where practices are by no means limited to Luxembourg, and in fact are rife throughout the EU. The phenomenon of ‘aggressive tax planning’ consists of taking advantage of the technicalities of a tax system, or of mismatches between two or more tax systems, for the purpose of reducing tax liability. While this differs from tax fraud and tax evasion, which constitute illegal activities of evading tax liabilities, in essence all three practices serve to reduce the tax base, undermining faith in governments and businesses alike. Since I agree that such practices should not be acceptable at any time, I voted in favour.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Este informe aborda un asunto de gran importancia para Europa como es la política de tributación. Mediante informes de este tipo se pretende avanzar para que haya una mayor cooperación entre los Estados miembros en dicha materia, así como incrementar la transparencia, la coordinación y la convergencia en dicha área, asunto clave para Europa. Por ello considero necesario votar a favor de este informe.

  Marco Valli (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione ha per oggetto le raccomandazioni alla Commissione su trasparenza, coordinamento e convergenza nelle politiche sulle imposte societarie nell'Unione. La relazione intende, infatti, arginare l'uso di pratiche elusive dell'imposizione fiscale per le imprese, che ogni anno nuoce sempre più alle casse degli Stati membri. Nonostante sia necessario attivare al più presto alcune delle proposte contenute nella relazione (quali un codice comune europeo d'identificazione fiscale, una tutela legale dei whistleblower, misure per garantire che tutti i profitti vengano tassati ove sono stati generati) ho ritenuto opportuno astenermi a causa di alcune lacune presenti. Manca, infatti, qualsiasi riferimento alle responsabilità dei governi, delle banche e dei consulenti fiscali delle aziende emerse dal caso Luxleaks. Inoltre, sono stati raggiunti in diversi casi dei compromessi al ribasso, introducendo ad esempio la base imponibile consolidata comune per l'imposta sulle società (CCCTB) in due fasi, mentre dovrebbe essere introdotta senza fasi intermedie. Per questi motivi non ho sostenuto la relazione e ho preferito astenermi.

  Derek Vaughan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report which proposes mandatory reporting of tax arrangements, meaning all companies that operate across borders must publicly report on where they make their profits and where they pay their taxes. By introducing laws at EU level, we can prevent companies jumping across borders to reduce their tax bills to almost zero. This report is an important step in setting the tax agenda for the European Union and closing loopholes that multinational companies have been able to exploit by playing one country against another. We need a fairer taxation system that means citizens no longer foot the bill for the corporate sector.

  Hilde Vautmans (ALDE), schriftelijk. ‒ De bestrijding van belastingontduiking en fraude vereist meer actie op Europees niveau. Ik stemde voor dit verslag, omdat ik vind dat er in de Europese Unie meer transparantie en coördinatie van het fiscale beleid van de lidstaten moet zijn.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Esta questão acentuou-se a seguir às revelações LuxLeaks por um consórcio de jornalistas, em novembro de 2014, que revelou que muitas empresas multinacionais tinham celebrado acordos secretos com as autoridades luxemburgueses, permitindo-lhes reduzir as suas obrigações fiscais, em alguns casos para quase 1%, criando muito pouca ou nenhuma atividade económica no país. Essas práticas de «planeamento fiscal agressivo» não se limitam, de todo, ao Luxemburgo, mas, na realidade, estão bastante generalizadas por toda a UE.

De acordo com os estudos disponíveis, a UE perde cerca de 50-70 mil milhões de euros por ano devido à elisão fiscal das empresas, simplesmente através da transferência de lucros. Esse montante ascende a cerca de 160-190 mil milhões de euros se forem tidos em conta os acordos fiscais especiais, as ineficiências da cobrança e outros elementos semelhantes.

Essas práticas nunca são aceitáveis, muito menos em circunstâncias económicas difíceis, como as que a Europa enfrenta atualmente. Este escândalo atinge profundamente a credibilidade das instituições europeias, tendo em conta que implicam diretamente os presidentes da Comissão Europeia e do Eurogrupo. Demonstra a quem serve esta UE com o seu modelo de integração neoliberal assente na livre circulação do capital e na sacralização dos mercados financeiros.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ An und für sich ein sehr ausgewogener Bericht. Allerdings gibt es einige Kompetenzausweitungsvorschläge: europäische Festlegung von Standards für den Entzug von Gewerbelizenzen von Firmen, die sich an Steuervermeidung beteiligt haben, europäische Kontrolle und Prüfung von Steuerberatern, GKKB etc. Eine solche Zentralisierung halte ich nicht für begrüßenswert. Daher enthalte ich mich meiner Stimme.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ Tax injustice, tax avoidance, and tax evasion, are key drivers of the rampant inequality in our world today. Trillions upon trillions of euros are stashed away, where they should be used for health, education, transport, social care, and all the other public services and investment we urgently need. Only by working together within the EU can Member States take the necessary action to tackle this issue. We demand new legislation to crack down on this tax avoidance and evasion.

Mandatory, public country-by-country reporting of tax arrangements, the new ‘fair taxpayer label’ for companies who engage in good tax practices, better protection for whistle-blowers, a common consolidated corporate tax base, a common definition of tax havens, and sanctions for firms making use of tax havens; all these are important tools in our arsenal in the fight against avoidance and evasion. I urge the Commission and Member States to implement these measures swiftly and effectively.

  Glenis Willmott (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report on corporate tax avoidance, because it is clear that something needs to be done about the estimated EUR 1 trillion of tax revenue lost every year to tax evasion and aggressive tax avoidance in the EU. People across the UK, and the EU, are rightly furious that they face higher taxes or cuts to public services as a result of multinational companies with clever advisers reducing their own tax bill to almost nothing. This report sets out a clear plan for action at EU level that will stop these kinds of practices once and for all.

The Tories should be ashamed for voting against it, and David Cameron should listen to the voice of British and European people and act on these recommendations as soon as possible.

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione approvata contiene una serie di raccomandazioni alla Commissione su come promuovere la trasparenza, il coordinamento e la convergenza nelle politiche sulle imposte societarie nell'Unione. Insieme alla relazione finale della commissione TAXE e alla modifica della direttiva sullo scambio automatico di informazioni sui ruling fiscali indica la volontà del Parlamento europeo di combattere la pianificazione fiscale aggressiva e l'elusione delle imprese, una piaga che causa ogni anno enormi perdite agli Stati membri e crea una sorta di dumping fiscale, avvantaggiando le multinazionali a scapito delle PMI. Ritengo quindi che alcune misure proposte vadano implementate e messe in atto al più presto possibile: la proposta per un codice comune europeo di identificazione fiscale; la proposta per una tutela giuridica degli informatori; assicurare che i profitti siano tassati dove il valore è creato. Tuttavia nel testo approvato vi sono alcune criticità e lacune che mi hanno spinto ad astenermi: il country-by-country reporting dovrebbe essere pubblico e facilmente accessibile, mentre la base imponibile comune consolidata CCCTB andrebbe introdotta senza fasi intermedie. Inoltre manca un riferimento esplicito alle responsabilità politiche nel caso Luxleaks e al ruolo delle banche e dei consulenti fiscali nell'agevolare le pratiche di elusione fiscale.

  Inês Cristina Zuber (GUE/NGL), por escrito. ‒ O escândalo LUXLEAKS e outras investigações que lhe seguiram mostraram que a fraude e a evasão fiscais constituem uma prática generalizada na maioria dos Estados-Membros com o conhecimento, há décadas, dos seus governos.

Tendo em conta os factos descobertos, o PE autorizou, em dezembro de 2014, a elaboração de um relatório de iniciativa legislativa sobre formas de "assegurar a transparência, a coordenação e a convergência das políticas de tributação das sociedades na União Europeia". O relatório apresenta algumas recomendações que nos parecem bastante positivas, nomeadamente a apresentação de relatórios obrigatórios e públicos por país pelas empresas multinacionais para todos os setores, a criação de uma definição comum e rigorosa de paraíso fiscal ou de contramedidas em relação às empresas que utilizam paraísos fiscais.

No relatório é deixada entreaberta a porta à harmonização fiscal, através de propostas que em nome do combate à elisão fiscal e à transferência de lucros pretendem dar o mote para a perda de soberania ao nível da política fiscal.

Abstivemo-nos.