Pełne sprawozdanie z obrad

Środa, 3 lutego 2016 r. - Strasburg

12. Sprawozdanie z postępów Serbii w 2015 r. (debata)

elnök – A következő pont a Tanács és a Bizottság nyilatkozata a Szerbiáról szóló 2015. évi eredményjelentésről (2015/2892(RSP)).

  Bert Koenders, President-in-Office of the Council. – Madam President, I think we witnessed significant steps in our relations with Serbia last year, which have culminated in the opening of our first two negotiating chapters. This now puts concrete substance on the accession process and clearly marks the way forward. I think this progress is the result of our common efforts and commitment, so it is positive news. In particular, the Council has taken positive note of Serbia’s submission of its action plan on the rule of law. We are now looking forward to their solid implementation and a clear track record in these areas.

Let me also underline that, in line with our new approach, the Rule of Law Chapters 23 and 24 will be addressed early in the negotiations. Progress under these chapters would need to be made in parallel with progress in negotiations overall. Among the chapters that we opened in December, Chapter 35, dealing with the normalisation of relations between Belgrade and Pristina, is key. The landmark agreements that were reached in the EU-facilitated dialogue in August are an important achievement. We know that it has not always been easy politically and we have encouraged Serbia to keep up its constructive engagement by swiftly implementing its part.

The Council will closely follow these developments. Progress in the process of the normalisation of relations with Kosovo needs to be made in parallel with progress in Serbia’s accession negotiations. Serbia is playing a very positive and constructive role in handling the refugee and migration crisis, which it is seriously affected by. It will be important for us to continue and to increase our close cooperation on this critical challenge for the European Union. We will, equally, continue supporting Serbia technically and financially in this field.

The Council notes with satisfaction Serbia’s increasingly constructive engagement in regional cooperation and strengthening good neighbourly relations. Serbia’s role remains central for stability in the region. Serbia is an important foreign policy partner for the European Union. We commend Serbia for its successful OSCE chairmanship in 2015.

It now remains essential that, as a Union and together with Serbia, we address the numerous challenges we are facing, in particular in our neighbourhood. The Council therefore calls on Serbia to progressively align with the European Union Common Foreign and Security Policy. A European Serbia is part of our common vision.

Overall, we can conclude that our enlargement policy with Serbia bore fruit last year. We have made clear from our side what we now expect from Serbia, namely for legislative reforms to be intensified and effectively implemented, in particular in the key areas of judicial reform and the fight against corruption and organised crime, as well as freedom of expression and the media.

Moreover, we look forward to seeing further progress in the implementation of the agreement with Kosovo. In this context, we hope that the announced early parliamentary elections will not slow down this process. It will also be essential for these elections to be held in accordance with international standards. Provided that the conditions are met, we look forward to opening further negotiation chapters with Serbia under our Presidency.

  Johannes Hahn, Member of the Commission. – Madam President, I would like to extend, in particular, a very warm welcome to Minister Joksimović and her team, and also to the Ambassador of Kosovo. I would also like to congratulate David McAllister for his resolution on the 2015 Report on Serbia. This is a balanced and comprehensive assessment of service progress on its path to the European Union and is overall in line with the findings of our own 2015 report.

Serbia has taken major steps on its EU path. I share your view that Serbia has indeed achieved a lot towards this strategic objective of EU membership. It has made concrete progress in implementing an ambitious economic and structural reform programme.

Serbia remains committed to improving regional and bilateral ties in the spirit of reconciliation and good neighbourly relations. Serbia is also making progress in the reform of its public administration and strengthening the rule of law by adopting comprehensive action plans and further normalised its relations with Kosovo with key agreements reached in August last year.

I am also impressed by the very positive and human manner in which Serbia and Serbian citizens are handling their unprecedented numbers of refugee and migrant flows, under very difficult circumstances and in full respect of EU core values. All these efforts required courage and commitment, and the opening of the first two negotiating chapters – namely 32 and 35 – in December last year is a well-deserved acknowledgement.

Serbia should now build on this progress with a renewed commitment to moving decisively forward with reforms, in particular in the areas of the judiciary, the fight against corruption and organised crime, freedom of expression, public administration, anti-discrimination, the protection of the most vulnerable groups and minorities and the economy.

Of equal importance for Serbia is to continue its constructive approach and to continue making further progress in normalising its relations with Kosovo. This should run in parallel with the accession process, with a view to reaching the comprehensive normalisation of the relations targeted as the ultimate goal in our negotiating framework.

I also look forward to the next step, namely the opening of the Rule of Law Chapters 23 and 24. I hope, together with the rapporteur, Mr McAllister, that this can happen in the first half of 2016. This will, of course, depend on Serbia’s ability to deliver on its commitments. In this regard, I welcome the presentation of Serbia’s dedicated action plan on minorities today in Brussels. But this will also depend on the Member States moving quickly to agree about the next steps on this. We should be careful not to add requirements not provided for under the EU acquis or the negotiating framework. It is important that bilateral disputes do not hamper the overall accession process.

Finally, we have taken note of the Serbian Government’s announcement to hold national elections. We are confident that, during the run-up to the elections and after the establishment of a new government, Serbia will remain committed to its reform agenda and the dialogue with Kosovo. The European Commission remains firmly committed to supporting and guiding Serbia on its European path. I appreciate that the European Parliament is on the same page.

  David McAllister, on behalf of the PPE Group. – Madam President, just before Christmas, Serbia made a huge step forward towards European Union accession. Two years after the start of the accession talks with the European Union and only a few months after new agreements with Kosovo, the first negotiation chapters were opened. The Serbian Government, like the Minister for European Affairs, Ms Jadranka Joksimović, who is with us here today, shows commitment to the EU integration process.

I would like to stress four main points of this year’s resolution on Serbia. First, the rule of law. The European Union is based on the rule of law. When a country respects the rule of law it is beneficial for its citizens, its businesses, its state institutions and the economy as a whole. Serbia should fight organised crime and corruption with determination. An independent judiciary must be guaranteed.

Second, democracy. This resolution stresses the importance of an active role for the Parliament and the participation of constructive opposition forces that are so vital for a democratic society.

Third, media freedom. The freedom of the media is a constituent element of democracy that cannot only be achieved by adopting laws. It is also about creating a friendly environment for an independent media.

Fourth, regional cooperation. Regional cooperation and good neighbourly relations form an essential part of the Western Balkan countries’ process of moving towards our European Union. Serbia’s engagement and role to promote regional cooperation and reconciliation in the Western Balkans is most welcome. The latest agreements in the framework of the Brussels dialogue marked a significant step forward to further normalising relations between Serbia and Kosovo. Both sides must now fully implement the agreements which have already been reached.

A final remark – and I would like to address the Dutch Presidency of the Council: I firmly believe that the Rule of Law Chapters 23 and 24 should be opened as soon as possible in order to help Serbia to continue on its path towards the European Union.

  Tanja Fajon, v imenu skupine S&D. – Napredek, ki ga je Srbija naredila v preteklem letu, okronan z odprtjem prvih dveh poglavij o finančni kontroli in normalizaciji odnosov med Beogradom in Prištino, govori o odločnosti države, da se z izvajanjem reform spopade pogumno in ostro.

V resoluciji to pozdravljamo, še več, pozivamo, da se poglavji 23 in 24 – ključni za reformo srbske družbe – odpreta čim prej. Na podlagi izkušenj iz moje države, Slovenije, lahko rečem, da je pomembno obdržati dinamiko in ritem pogajanj. Zato tudi močno upam, da predčasne parlamentarne volitve ne bodo vplivale na hitrost izvajanja nujno potrebnih reform.

Srbija ta hip potrebuje enotno in jasno stališče glede Evropske unije, smeri, v katero gre, odlične strokovnjake, motivirane uradnike v javni upravi in voljo vseh državljanov, da dosežejo skupni cilj – moderno in gospodarsko uspešno državo, ki igra pomembno vlogo v zahodnobalkanski regiji.

Srbija ta hip ne potrebuje politiziranja političnih različnih področij in postavljanja sebičnih političnih interesov pred interesi družbe. Odgovornost do državljanov bodo nosili voditelji sami. Kdo pa nosi odgovornost do stanja, v katerem se nahajajo srbski mediji? Kot nekdanja novinarka ne morem mimo dogodkov, ki so v Srbiji zaznamovali konec preteklega leta.

Neprimerna izjava ministra o novinarkah, ki "z lahkoto pokleknejo", je bila le dolivanje ognja na... olja na ogenj. Povzročila je protest novinarjev, ki zahtevajo bolj dostojne pogoje za delo. Skrbi me stanje medijev v Srbiji. In to tudi ni prihodnost, ki jo privoščim Srbiji.

Ravno mladim moramo omogočiti čim bolj obetavno prihodnost in preprečiti množično zapuščanje države. V Sloveniji bomo znotraj zunanjepolitičnih aktivnosti temu namenili posebno pozornost. Kajti če mladi izgubijo upanje, je Srbija izgubila prihodnost. In tega si nihče ne želi.

  Charles Tannock, on behalf of the ECR Group. – Madam President, as rapporteur for neighbouring Montenegro I worked closely with David McAllister and congratulate him on this year’s report on Serbia. Serbia is still in the relatively early stages of EU accession, having only just completed the screening process in March of last year. The report shows, nevertheless, that there has been progress in a number of areas of the acquis and that there is reason to be optimistic about Serbia’s ability to continue along this trajectory, in spite of the stresses coming about from the refugee crisis but aided by the fact that there are better relations in terms of dialogue with Kosovo.

Serbia-Montenegro relations continue to be strong and are developing. The Joint Centre for Police Cooperation continues to develop and is an institution that has the potential to be further utilised in the fight against cross-border crime and corruption. I agree with David that Chapters 23 and 24 must be opened soon.

An agreement regarding the exchange of social security data is also a welcome step, whilst the implementation of the existing 2015 agreement aimed at reducing mobile roaming charges across the region will also help sell the practical benefits of better cooperation.

I also take the opportunity to call on the Belgrade Government to try to more closely align itself – particularly on Chapter 31 – with the EU Common Foreign and Security Policy (CFSP), particularly over sanctions with Russia. Serbia is a key player in the Western Balkans and its EU accession process is very much part of the process of stabilising the entire region.

  Ivo Vajgl, v imenu skupine ALDE. – Z zadovoljstvom ugotavljam, da v skupini ALDE podpiramo Srbijo in uspešno zastavljeno delo pri izpolnjevanju pogojev in usklajevanju standardov, ki države kandidatke vodijo proti Evropski uniji.

Zahvaljujem se poročevalcu Davidu McAllisterju za odlično pripravljen dokument in sodelovanje s poročevalci v senci.

Imejmo pred očmi, da ocenjujemo vsako od držav Zahodnega Balkana, ki želijo v Evropsko unijo, na osnovi njenih konkretnih dosežkov, ob tem pa je njihov napredek tudi prispevek k skupni evropski perspektivi.

Izhajajoč iz načela, da je vladavina prava temelj politike širjenja Evropske unije in ko ugotavljamo, da je Srbija na področju reform pravosodja napredovala, ne moremo mimo dejstva, da je na tem področju preveč vpletanja politike.

Politično vmešavanje beležimo tudi na področju medijev. Izhajajoč iz bogatih tradicij srbskega novinarstva in kulture bi bilo pričakovati, da bodo vsi političnih dejavniki v državi zainteresirani za medijsko svobodo, za raznovrstnost in da medijska scena ne bo v funkciji promocije vsakokratne oblasti.

Civilna družba mora biti, bolj kot je to sedaj, priznana in sprejeta kot kreativni del demokratičnih procesov in ne nekaj, nad čemer lahko oblast stresa svoje nezadovoljstvo in željo po dominaciji.

Od Srbije pričakujemo, da bo uskladila svoje zunanjepolitične in varnostne prioritete z Evropsko unijo, saj za integracijo v Evropsko unijo in za skupno varnostno politiko Srbija nima alternative s katero bi se bilo vredno spogledovati.

Pozdravljam stalni napredek v procesu normalizacije odnosov s Kosovom, pri čemer je uspeh tega procesa nedvomno odvisen od obeh strani.

Pomembno je, da Srbija poglablja svojo demokracijo, to pa izključuje željo po koncentraciji politične moči, ki – tako nas učijo izkušnje v Srbiji in drugod – ne vodi v pravo smer.

(Govornik se je strinjal, da bo sprejel vprašanje, postavljeno z dvigom modrega kartončka (člen 162(8)).

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), blue-card question. – Madam President, I am speaking as a friend of Serbia, but I would like to ask whether you think that Serbia needs a lot of improvement in terms of the rights, freedoms and security of national minorities.

Secondly, what do think about the fact that the Serbian Government sometimes engages in anti-EU rhetoric? Do you not feel that this Government should refrain from this? Also they sometimes try to manipulate the public on this issue.

  Ivo Vajgl (ALDE), blue-card answer. – I indicated in my speech that Serbia has to be very clear in its option for our common security and foreign policy, and that I do not think that it is very productive and useful for Serbia itself but also for the integration process if they are kind of coquette, with the alternative in Moscow.

  Τάκης Χατζηγεωργίου, εξ ονόματος της ομάδας GUE/NGL. – Κυρία Πρόεδρε, οι χώρες των δυτικών Βαλκανίων έχουν περάσει μέσα από πολύ σημαντικές δυσκολίες, ιδιαίτερα τη δεκαετία του 1990, μέσα από πολλούς πολέμους και πάρα πολύ αίμα. Σήμερα, όμως, βρισκόμαστε σε μια νέα φάση στην οποία καταβάλλεται έντονη προσπάθεια προκειμένου να επιλυθούν ζητήματα, όχι με τα όπλα αυτή τη φορά, αλλά μέσα από τον διάλογο και τη θέληση για συνεργασία.

Η Ευρωπαϊκή Ένωση θα πρέπει να σταθεί συμπαραστάτης σε αυτήν την προσπάθεια και, ειδικά, στη συγκεκριμένη περίπτωση, στον διάλογο που διεξάγεται μεταξύ Βελιγραδίου και Πρίστινας για εξεύρεση πολιτικής λύσης στο ζήτημα του Κοσσυφοπεδίου Δεν επιτρέπεται, κατά την άποψή μας, η Ευρωπαϊκή Ένωση στη συγκεκριμένη περίπτωση, και ιδιαίτερα αυτό το Κοινοβούλιο, να υποδαυλίζει αυτή την προσπάθεια και αυτόν τον διάλογο. Η οποιαδήποτε διευθέτηση θα πρέπει να είναι αποτέλεσμα του διαλόγου μεταξύ Πρίστινας και Σερβίας.

Υποστηρίζουμε ως Ομάδα την ενταξιακή πορεία της Σερβίας. Ωστόσο, διαφωνούμε με τη στάση της Ένωσης που εκφράζεται μέσα στην έκθεση και παρεμβαίνει στην άσκηση της εξωτερικής πολιτικής της Σερβίας. Αλλά, και στην επιβολή οικονομικών μοντέλων που αποδεδειγμένα έχουν επηρεάσει σε τόσο αρνητικό βαθμό τους λαούς της Ευρώπης. Ας εμβαθύνουμε τις σχέσεις μας, ώστε να στηρίξουμε τη χώρα στις προσπάθειες που κάνει για αντιμετώπιση πολύ σοβαρών προβλημάτων που έχει, για εμβάθυνση του κράτους δικαίου, αντιμετώπιση της διαφθοράς, του οργανωμένου εγκλήματος, αλλά και των προσφυγικών ροών που τον τελευταίο καιρό φτάνουν στη χώρα.

  Igor Šoltes, v imenu skupine Verts/ALE. – Najprej bi se seveda rad prisrčno zahvalil gospodu McAllisterju za odlično opravljeno delo in vsem kolegom poročevalcem v senci za dobro in uspešno sodelovanje. Mislim, da nam je vsem skupaj uspelo pripraviti zelo dobro besedilo za resolucijo o napredku Srbije za leto 2015, kjer so vključeni vsi pomembni vidiki.

Tako kot moji predhodniki tudi sam menim, da je Srbija tudi v lanskem letu naredila velik napredek, kar je jasno vidno z odprtjem prvih dveh poglavij, in iskreno upam, da bo vlada nadaljevala s takšnim zagonom in motivacijo tudi kot... doslej.

Mislim, da je pomembno, da Srbija še naprej ostane vodilen in močan igralec pri vzpostavitvi dobrega sodelovanja in odnosov v državah regije Zahodnega Balkana. Ti dobri sosedski odnosi pravzaprav koristijo vsem, seveda Srbiji, okolju in pa seveda tudi samemu gospodarskemu razvoju.

McAllister je poudaril tudi pomen pravne države. Sam bi dodal, da seveda pravna država pravzaprav vpliva na vse. Vpliva na družbo, gospodarstvo, stanje demokracije, človekove pravice, razumne roke sojenja, neodvisno sodstvo in vse to so stvari, na katere seveda moramo paziti ves čas in kjer so vedno možne še izboljšave.

In tudi odnosi med srbsko vlado in nevladnim sektorjem se sicer izboljšujejo, vendarle še vedno obstaja prostor za izboljšave, predvsem na področju komunikacije in upoštevanja mnenj, pri stanju civilne družbe pri procesih odločanja. In seveda pridružil bi se tistim, ki opozarjajo tudi na stanje v medijih, na tako imenovano samocenzuro, na položaj novinarjev in pravzaprav na to, da pravzaprav ni strahu, če poveš tudi nekaj, kar ni povšeči seveda vladi ali oblastem.

Na koncu pa samo še to, da Srbija je igrala pomembno vlogo tudi v migracijski krizi, kar ne gre spregledati in želim Srbiji srečno in hrabro naprej tudi po volitvah.

  James Carver, on behalf of the EFDD Group. – Madam President, this progress report perfectly highlights a key aspect of the upcoming UK referendum on our EU membership, when the British people will not just be voting on our current relationship with the European Union but also on the prospect that a ‘stay’ vote grants de facto permission for the EU to move, full steam ahead, with their neo-colonialist ambitions.

In the midst of the current migration crisis, the promise of reaching the UK, Sweden and Germany and the rest of the EU has – as we have witnessed – placed a great burden on Serbia. This situation will become further compounded by eventual Serbian EU membership. I cannot fathom how the EU’s proposed solution to the current migration crisis – bringing its borders closer to the Middle East and thus further facilitating this mass transit of people – can be seen as doing anything other than compounding this crisis further.

The increasing public concern over the issue of the free movement of people perfectly underlines the failure of Mr Cameron’s farcical renegotiation and supports the case for Britain to see the EU for what it is and, accordingly, to vote to leave for a brighter and bigger future. The world is our oyster, but inside the European Union, Britain’s future is as a clam.

  Jean-Luc Schaffhauser, au nom du groupe ENF. – Madame la Présidente, chers collègues, la Serbie a sans doute vocation à intégrer l'Union à venir, rénovée par les peuples, même si des efforts sont encore à faire en matière de lutte contre la criminalité.

Mais pourquoi, si ce rapport prétend à l'équilibre, taire les actes contre les Serbes et la culture chrétienne orthodoxe commis au Kosovo, État mafieux? Pourquoi taire notre devoir de repentance, notre honte pour nos crimes commis contre le peuple serbe: propagande de l'OTAN, fausses preuves d'épuration ethnique inventées par l'Allemagne pour justifier les bombardements, tous les faux de propagande pour justifier l'injustifiable, la destruction économique d'un pays et de sa population civile?

Pourquoi taire la justice internationale, partiale, idéologique, qui supprime même les personnes pour qu'elles ne parlent pas? Pourquoi taire notre mensonge sur le Kosovo, État mafieux que nous, l'Europe, avons construit sur la base de réseaux criminels, en le démembrant de la Serbie?

Plus généralement, notre politique d'élargissement est une honte pour un Alsacien européen. Au lieu de faire de tous ces pays de l'Europe orientale des ponts entre l'Est et l'Ouest, vous en faites des pays d'un camp contre l'autre, des fractures, des ruptures, au bénéfice de la domination occidentale, au service des États-Unis.

Votre politique d'élargissement est anti-européenne.

  elnök asszony. – Ugye képviselőtársaim is tudják, hogy a Szerbiáról szóló jelentés van napirenden?

  Γεώργιος Επιτήδειος ( NI). – Κυρία Πρόεδρε, η Σερβία έχει σημειώσει σημαντική πρόοδο στην προσπάθεια που καταβάλλει να γίνει πλήρες μέλος Ευρωπαϊκής Ενώσεως. Η προσπάθεια αυτή έχει ιδιαίτερη αξία διότι από την Σερβία ζητάτε να λάβει σκληρές και σοβαρές αποφάσεις, oπως παραδείγματος χάριν, να εναρμονίσει την εξωτερική πολιτική της με εκείνη της Ευρωπαϊκής Ενώσεως συμπεριλαμβανομένης και της Ρωσίας, να μην αποδυναμώσει την αυτονομία της Βοϊβοντίνα, να χειριστεί εκείνους που έχουν χαρακτηρισθεί ως εγκληματίες πολέμου και να αντιμετωπίσει τη διαφορετική αντίληψη περί της Ιστορίας στην περιοχή.

Επιπλέον, η ενταξιακή πορεία της έχει συνυφανθεί με την πρόοδο στις σχέσεις με το Κοσσυφοπέδιο και την αναγνώριση του Κοσσυφοπεδίου, που, ως γνωστό, αποτελεί το ιστορικό λίκνο του σερβικού έθνους. Ενώ, όμως, από τη Σερβία η Ευρωπαϊκή Ένωση ζητά να είναι συνεπής σε όλες αυτές τις υποχρεώσεις, δεν κάνει το ίδιο και με το Κοσσυφοπέδιο. Εκεί ανέχεται να παραβιάζεται μια βασική αρχή της Δημοκρατίας, η διάκριση των εξουσιών και η Βουλή της χώρας να καταστρατηγεί και να μην αποδέχεται αποφάσεις του Συνταγματικού Δικαστηρίου.

Δύο μέτρα λοιπόν και δύο σταθμά, οπότε τίθεται το εξής ερώτημα: θέλουμε τη Σερβία στην Ευρωπαϊκή Ένωση ή απλώς την εμπαίζουμε για να ικανοποιήσουμε τις πολιτικές επιδιώξεις κάποιων κρατών, κυρίως της Γερμανίας που είναι υπεύθυνη για όλα όσα συμβαίνουν σήμερα στην Ευρωπαϊκή Ένωση;

  Cristian Dan Preda (PPE). – Doamnă președintă, vreau să-l felicit pe colegul meu, David McAllister, pentru raportul în care subliniază progresele înregistrate de Serbia pe calea integrării europene. Desigur, aceste progrese i-au permis Serbiei să deschidă primele capitole de negociere cu Uniunea pe 14 decembrie. Sunt foarte bucuros că acest lucru s-a întâmplat. E vorba de un punct important în parcursul european al acestei țări.

Vreau să menționez în acest context situația minorității românești din Serbia. Raportul McAllister conține un paragraf substanțial privind tematica protecției minorităților, un paragraf la care am contribuit prin amendamente. Nu e prima dată când vorbim despre drepturile minorității române, care trebuie să devină o realitate, că e vorba de reprezentare, de acces la educație, de servicii religioase sau presă.

În fine, pentru că sunt raportor al acestui parlament pentru Bosnia și Herțegovina, aș vrea să spun că există la Belgrad câteva ambiguități care trebuie eliminate. În particular, cred că premierul Vučić trebuie să aleagă foarte clar între poziția Rusiei, care susține referendumul planificat în Republica Srpska, și alinierea cu poziția europeană, care vede în acest referendum un factor de blocaj al integrării europene a Bosniei și Herțegovina. Mă bucur să salut aici președinția Consiliului care, peste câteva zile, pe 15 februarie, va primi cererea Bosniei și sunt convins că va fi un moment important.

  Knut Fleckenstein (S&D). – Frau Präsidentin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Herr McAllister, wenn Sie es noch vertragen können, noch einen Glückwunsch dazu auch von mir!

Natürlich sehen wir deutlich, dass noch sehr viel zu tun ist in Serbien. Aber die Fortschritte, die erreicht worden sind, sind eben auch nicht zu übersehen. Hinzu kommt, dass wir allen Grund haben, der Regierung und der Bevölkerung für den europäischen Geist, den sie bei ihrer Hilfe in der Flüchtlingsfrage gezeigt haben, zu danken.

Im Dezember 2015 wurden die ersten beiden Verhandlungskapitel eröffnet. Bei Kapitel 35 geht es unter anderem eben auch um die Fortschritte bei der Normalisierung der Beziehungen zwischen Serbien und dem Kosovo. Es ist richtig, dass dieses Kapitel als eines der ersten geöffnet wird, denn für eine erfolgreiche EU-Mitgliedschaft Serbiens und auch Kosovos ist es unerlässlich, dass die Beziehungen zwischen den beiden Ländern es erlauben, konstruktiv sowohl in allen Fragen der nachbarschaftlichen Kooperation als auch innerhalb der EU-Institutionen zusammenzuarbeiten.

Ich halte es für mindestens genauso dringend erforderlich – und es ist ja auch schon mehrfach erwähnt worden –, dass nun rasch die Beitrittsverhandlungen zu den Kapiteln 23 und 24 eröffnet werden. Zu Recht hat die Kommission seit der Eröffnung der Beitrittsverhandlungen mit Montenegro dafür argumentiert, dass diese Kapitel zuerst eröffnet werden und zuletzt geschlossen werden. Die Reformen zur Stärkung des Rechtsstaates bringen am meisten positive Veränderungen für das Alltagsleben der Menschen; sie stärken die Demokratie und erlauben es, raschere Fortschritte in anderen Bereichen zu machen. Allerdings lassen sie sich nicht von einem Tag auf den anderen umsetzen.

Erfolgreiche Reformen beruhen darauf, dass die rechtsstaatlichen Prinzipien wie die Begrenzung der staatlichen Macht durch Gesetze, die Unabhängigkeit der Justiz und die Gewährung der Grund- und Freiheitsrechte langfristig verankert werden. Deshalb sollte die Kommission in diesem Bereich eine fordernde und fördernde Erweiterungspolitik führen – vielleicht noch ein bisschen mehr, als es bisher der Fall war.

  Ruža Tomašić (ECR). – Gospođo predsjednice, otvorena su prva poglavlja u pregovorima sa Srbijom i to je napredak, ali ne bismo se smjeli zavaravati da je došlo do nekih posebnih zaokreta u srpskoj politici. Napori koje Srbija ulaže u normalizaciju odnosa s Hrvatskom su minimalni.

Još uvijek su otvorena pitanja nestalih osoba i priznanja postojanja logora za Hrvate na tlu Srbije u Domovinskom ratu, kao i povratka hrvatske imovine i kulturnog blaga. Iz Komisije i ovoga doma sve češće dolaze inicijative o zajedničkoj europskoj obrani i vojsci. Države članice i njihovi građani trebali bi neizmjerno vjerovati svojim partnerima i susjedima, toliko da stave svoju sigurnost u njihove ruke.

Kako očekujete da građani Hrvatske povjeruju u zajedničku obranu u nekim budućim ratovima ako Komisija dosad nije bila u stanju obraniti dostojanstvo žrtava iz posljednjeg velikog rata na europskom tlu, već zbog partikularnih interesa nastavlja popuštati Srbiji?

Gospodine izaslaniče, ne možete tražiti da se ovdje ne miješaju bilateralni interesi ako je ovo jedini način da se ti interesi i problemi riješe.

(Govornik prihvaća odgovoriti na pitanje koje je postavljeno podizanjem plave kartice (članak 162. stavak 8. Poslovnika)).

  Tibor Szanyi (S&D), Kékkártyás kérdés. – Tisztelt képviselő asszony! Nyugodtan persze lehet mindent kritika alá venni, magam is elégedetlen vagyok sokszor bizonyos reformfolyamatokkal a társult országok vonatkozásában, de az a tény, hogy ez a mostani Bizottság 5 évre tulajdonképpen fölfüggesztette a csatlakozási folyamatokat. Ön szerint ez nem volt-e bátortalanító hatással a szerb folyamatokra, és lehet, hogy esetleg erre kéne visszavezetni a problémákat. Nem tudom. Önnek mi a véleménye erről?

  Ruža Tomašić (ECR), odgovor na pitanje postavljeno podizanjem plave kartice. – Kolega Szanyi, nije Hrvatska napala Srbiju, nego Srbija Hrvatsku. Dakle, kada napadnete jednu državu morate priznati da ste izvršili agresiju i morate napraviti sve ono što se od vas traži.

Srbija bi najradije zatvorila oči i pravila se kao da se ništa nije dogodilo. Što ćete s onim izbjeglicama? Što ćete sa stotinama silovanih žena koje još nisu dobile pravdu? Što ćete s onim pokradenim otetim blagom koji se još nalazi na tlu Srbiju? Zar Hrvatska nema pravo tražiti nekakvu zadovoljštinu?

  Ivan Jakovčić (ALDE). – Gospođo predsjednice, dugogodišnja su očekivanja građana Srbije da se otpočne s pregovorima i da otpočne proces ulaska Srbije u Europsku uniju. Zato je dobro, gospodine povjereniče Hahn, što smo otvorili pregovore i što smo pokrenuli proces ulaska Srbije u Europsku uniju. Niz pozitivnih koraka koje Srbija čini u regionalnoj stabilnosti treba cijeniti. Treba cijeniti i ulogu Srbije koju ima u migrantskoj krizi. To definitivno treba naznačiti i treba dalje pomagati jer znamo da će se migrantska kriza nastaviti.

Ono što je također bitno u svemu tome je da Srbija poštuje prava manjina. Ne samo naravno hrvatske manjine nego i svih ostalih manjina, rumunjske, bošnjačke na Sandžaku, da govorimo otvoreno o pravu na autonomiju Vojvodine, to se ne smije dovesti u pitanje. Također naravno ne smijemo izostaviti ni pitanje pravosuđa, ni pitanje slobode medija.

Ukupno mislim da treba nastaviti i otvarati daljnja poglavlja jer će to omogućiti daljnju demokratizaciju Srbije.

  elnök asszony. – Látom Mr Carver, hogy Ön jelentkezik catch the eye kékkártyás eljárásba, az előbb viszont hozzászólt másfél percben. Sok képviselőtársam catch the eye eljárásra vár. Nem tudok Önnek szót adni. Volt lehetősége, hogy elmondja, amit szeretett volna. Kérem, értse meg, hosszú a lista.

  Tamás Meszerics (Verts/ALE). – Madam President, I believe that we in this Chamber have many and very strong reasons to support the accession process of Serbia. I agree with my colleagues that Serbia has already made considerable progress on this road. I would also like to congratulate the rapporteur on a very strong and balanced report and I urge everybody to vote ‘yes’ in the vote next time.

As a friend of Serbia, however, I would like to raise one point that has already been underlined by my esteemed friend Charles Tannock, and that is that, sooner or later, Chapters 30 and especially 31 of the acquis will be opened. As a historian I fully understand that nations have traditional friends among the great powers, but this is going to raise issues because the acquis requires an accession state to contribute to the common foreign and security policy. There may be political powers which Serbia might be looking for which are trying to undermine the common foreign and security policy, but I am just warning that these are exactly the same political forces that are against enlargement.

  Edouard Ferrand (ENF). – Madame la Présidente, chers collègues, je rentre d'une mission en Croatie, en Bosnie et en Serbie et je voudrais dire que la Serbie est une grande nation, une nation non soumise, une nation européenne.

Les dirigeants serbes aiment l'Europe mais pas l'Union européenne. Les dirigeants serbes veulent l'Europe, mais pas l'Europe de l'islamisme radical tel qu'il se pratique en Bosnie ou dans le Sanjak. Les dirigeants serbes souhaitent l'Europe, mais l'Europe qui respecte les peuples et les identités contre les volontés de séparation, comme en Voïvodine. Les dirigeants serbes souhaitent la paix, mais sans la tutelle de l'OTAN. Les dirigeants serbes souhaitent une intégration européenne, mais les Serbes ne souhaitent pas devenir le nouveau Kosovo.

Aidons ce peuple ami, ce peuple serbe pour qu'il devienne une vraie nation européenne.

  Eduard Kukan (PPE). – Madam President, I congratulate David McAllister on the report, which is both balanced and objective. My congratulations also go to Commissioner Hahn for guiding Serbia to open the accession negotiations and my encouragement to the Dutch Presidency to carry on actively along this path.

Serbia first opened negotiating chapters last year. Expectations towards the country have thus been raised. This also sends an important message to the whole region of the Western Balkans that the integration process is going on. Serbia has made good progress in many policy areas and we should appreciate that. Yet, at the same time, it is clear that the country needs to strengthen its democratic institutions, the rule of law and the independence of the judiciary, and also its activities in regional cooperation, including the dialogue with Kosovo.

Despite the dramatic situation in the whole region, as a country negotiating EU accession, Serbia needs a free, plural and independent media landscape free from political pressure. No doubt Serbia is an important partner in the region and one which we should be able to rely on. The migration crisis has shown that Serbia is, in many respects, on the same board as the EU. I have no doubt that this attitude will also prevail in other areas of our foreign policies in the future.

  Richard Howitt (S&D). – Madam President, I join others in this Chamber in welcoming the opening of the first EU negotiating chapters, including Chapter 35 on normalisation of relations with Kosovo. I also want Chapters 23 and 24 on justice and fundamental rights open for this and all accession countries, and I support Commissioner Hahn’s efforts in this respect.

In Serbia, as in some other Balkan countries, this is the correct way to address concerns about deteriorating human rights. Early elections in April will be a test of the quality of the country’s democracy, especially for the rights of opposition parties, and Human Rights Watch says that freedom of the press in Serbia is under threat. The OSCE reported 34 attacks on journalists in 2015, and the Balkan Investigative Reporting Network has published accounts of independent media being smeared as foreign spies by the tabloids.

I ask the Commissioner to comment in his reply on one further difficult issue, but one which we should not dodge: what we should read into the joint military exercises between Serbia and Russia. I join colleagues in appealing for European solidarity with all in Serbia, including in relation to security issues, but I am pleased that the EU is showing that same solidarity back by devoting some of the Trust Fund for Refugees to assisting the country, recognising Serbia’s commitment to engage in the EU quota system. We want Serbia to be part of European integration and to be part of European solutions.

  Monica Macovei (ECR). – Doamnă președintă, și eu vreau integrarea Serbiei, dar pentru binele oamenilor, nu pentru politicieni. De aceea voi spune câteva lucruri critice (trei):

1. presa: în Serbia, ziariștii sunt supuși la intimidări de către politicieni, sunt amenințați, sunt chiar agresați fizic. Asta trebuie să înceteze, pentru că nu există democrație fără libertatea presei;

2. sistemul judiciar: mă bucur că Serbia a adoptat un plan de acțiune privind reforma sistemului judiciar, dar lucrul cel mai important este punerea în aplicare. Dacă nu vedem anchete, condamnări finale pentru oameni politici, oligarhi, oameni de afaceri care și-au făcut averile în ceața tranziției, atunci nimic nu este credibil. Rămâne pe hârtie un plan;

3. pentru a face progrese, de asemenea, pe drumul aderării, Serbia trebuie să își revizuiască politica externă față de Rusia și să meargă decisiv spre vest.

  Andor Deli (PPE). – David McAllister képviselőtársam idén is sikeresen összefoglalta azokat a témákat, amelyek meghatározták a tavalyi évet a szerb eurointegrációs folyamatban. Fontos lépések történtek, amelyek eredményeként megnyíltak az első tárgyalási fejezetek Szerbiával. Fontos az is, hogy az EU partneri viszonya Szerbiával tovább mélyüljön például a migránsválság kezelése kapcsán, ahol sajnos ki kell mondanunk, hogy az EU sok esetben adós maradt Szerbia irányában a pontos elvárások megfogalmazása terén. Ugyanakkor ezen túlmenően még számos témakörben várnak Szerbiára fontos feladatok annak érdekében, hogy felzárkózzon. A prioritások között a jogállamiság és az emberi és kisebbségi jogok biztosítását említeném, elsősorban azért, mert a Bizottság és a Tanács az elkövetkezendő hónapokban fogja megvizsgálni az ezen a területen megtett lépéseket annak érdekében, hogy zöld fényt adjanak a 23-as, illetve 24-es tárgyalási fejezetek megnyitásához.

Szerbiában sok ígéretes törvény-akcióterv készült az elmúlt hónapokban, de jól tudjuk, hogy az implementáció a lényeg, és ez nem csak a tárgyalási fejezetnyitások miatt fontos, hanem elsősorban azért, hogy Szerbia polgárai mielőbb egy európai szintű jogállamiságot élvezzenek. Ez pedig különösen fontos a nemzeti kisebbségeknek, köztük a vajdasági magyar közösségnek, amelyhez én is tartozom. Úgy vélem, hogy ez a parlamenti jelentés igyekszik további ösztönzést és útmutatót adni a szerb kormányzásnak az EU felé vezető úton.

  Paul Tang (S&D). – Madam President, it is good to stand here to see the commitment of Serbia to European integration. Indeed, the Commission concludes that Serbia is building a track record on implementing the obligations in the Stabilisation and Association Agreement (SAA). The commitment to European integration is bearing fruit; in fact, negotiations opened in December. That is a good sign, and Serbia has taken steps ranging from normalisation with its relations with Kosovo to reducing the government budget, and it is good to see that.

At the same time, opening negotiations and opening chapters is not the same as closing them or closing the negotiations. There is still a lot of work that needs to be done. Let me highlight two of the points.

Last September I was at the Gay Pride parade in Belgrade, and there was a cordon of policemen. I do not think they were there to protect the participants in the Gay Pride; they were there rather to protect the population of Belgrade against the LGBTs. This only shows that the position of LGBTs is still very poor in Serbia.

Secondly, freedom of the media, which is essential for any democracy, is still shaky. I have read the Human Rights Watch report and there were many molestations of journalists and media workers reported in Serbia. So a lot of work needs to be done. I thank David McAllister for a very balanced, good report, and I would like to underline that I would very much like to see the opening of Chapters 23 and 24 as a good sign of faith, but also as a sign that a lot of work needs to be done.

  Andrej Plenković (PPE). – Gospođo potpredsjednice, ministre Koenders, poštovani povjereniče Hahn, ministrice Joksimović, prije svega zahvaljujem našem kolegi Davidu McAllisteru na još jednom kvalitetno pripremljenom izvješću o napretku Srbije i cijenim da je u njega ugradio niz konstruktivnih amandmana koje smo kao hrvatski zastupnici podnijeli.

Pozdravljam otvaranje poglavlja 32. o financijskom nadzoru i poglavlje o ostalim pitanjima koje uključuje glavno pitanje normalizacije odnosa s Kosovom. Bitno je da Srbija nastavi reforme u području dva ključna sistemska poglavlja - Pravosuđe i temeljna prava i Pravda, sloboda i sigurnost. Drago mi je da je u izvješću jasno naglašena potreba neovisnosti pravosuđa te osiguravanje slobode medija, kao ključnih europskih vrijednosti i preduvjeta daljnjeg puta Srbije na putu za Europsku uniju.

Stoga je bitno da se u izvješću ispravno upozorava i na potrebu depolitizacije javne uprave te zaštitu manjinskih prava u skladu s međunarodnim ugovorima te bilateralnim sporazumima. Potrebno je ostvariti adekvatnu zastupljenost manjina u lokalnim, regionalnim i nacionalnim predstavničkim tijelima te osigurati mogućnost korištenja manjinskih jezika u medijima i obrazovanju. Stoga je zabrinjavajuće gašenje manjinskih medijskih programa uslijed privatizacije te neriješeno pitanje udžbenika.

Važno je da Srbija omogući i pronalazak nestalih osoba iz devedesetih godina te nastavi suradnju u procesuiranju ratnih zločina s Međunarodnim kaznenim sudom za bivšu Jugoslaviju. Očekujem da se riješi i problem spornog zakona o širenju jurisdikcije na području drugih država te se nadam da će i to pitanje u dijalogu sa susjedima i uz pomoć Europske komisije biti riješeno.

  Emilian Pavel (S&D). – Doamnă președinte, în primul rând salut raportul domnului McAllister privind Serbia. Ca președinte al grupului informal „Prietenii Serbiei” și ca eurodeputat român, mă bucur enorm pentru deschiderea capitolelor 32 și 35, ultimul referindu-se la procesul de normalizare a relațiilor cu Kosovo. Acest lucru demonstrează seriozitatea și angajamentul Serbiei față de procesul de integrare europeană. Cu acest prilej felicit Serbia pentru abordarea sa constructivă în ceea ce privește criza migrației, comparativ cu alte state membre ale Uniunii Europene.

Totodată, cred că Serbia trebuie să își intensifice eforturile în ceea ce privește protecția minorităților și tratamentul nediscriminatoriu al acestora, cu accent pe educație, accesul la mass-media și la serviciile religioase în limba minorităților naționale. În procesul de integrare europeană este nevoie de o permanentă voință politică, este nevoie de efort și de sacrificiu. De aceea cred că este imperativ ca toate instituțiile europene să își arate suportul pentru Serbia. Trebuie să asigurăm poporul sârb proeuropean că eforturile lor și ale autorităților dau rezultate și că locul lor este în Uniunea Europeană.

  Alojz Peterle (PPE). – Z veseljem pozdravljam napredek Srbije, ki ga pošteno ugotavlja poročilo kolega McAllisterja. Začetek pogajanj pomeni bistven premik v pristopnem procesu, ki dokazuje, da je Srbija v tej fazi v zadostni meri izpolnila dogovorjene zaveze.

Srbiji želim, da ne glede na volitve vzdržuje stabilno, reformno in proevropsko linijo v duhu predpristopnih zavez. Enako velja za dinamiko pragmatičnega razvijanja dobrih odnosov s Kosovim.

Ne bom tekmoval s tistimi, ki naštevajo, kaj vse je v Srbiji še problem, se pa pridružujem številnim kolegom, ki se zavzemajo za skorajšnje odprtje poglavij 23 in 24. Ne zato, ker bi bil neučakan, ampak ker gre za področja, kjer je napredek najbolj potreben in zaželen.

  Tonino Picula (S&D). – Gospođo predsjednice, čestitam kolegi McAllisteru na doista dobrom izvješću o stanju stvari i napretku Srbije u prošloj godini. Poboljšan zakonodavni okvir koji treba slijediti učinkovita implementacija, sudjelovanje u mirovnim misijama, napredak na eurointegracijskom putu, samo su neki od pozitivnih momenata.

U isto vrijeme, ovo izvješće obuhvaća velik dio sadržaja prošlogodišnjih izvješća, što znači da je pred Srbijom još puno posla. Ugrožena sloboda medija, nedovoljno učinkovita borba protiv korupcije, napredak u vladavini prava, sudjelovanje oporbe u demokratskim procesima, poštivanje ljudskih prava i prava manjina, usklađivanje s vanjskom politikom Europske unije dio su to-do liste kojima Srbija mora pristupiti bez odgode.

Otvaranje pregovora sa Srbijom označava početak pozitivnog pritiska s ciljem ozbiljne transformacije velikog broja sektora u Srbiji. Kao što je naglašeno i u izvješću, od iznimne važnosti u tom procesu je i poboljšanje odnosa sa susjedima i rješavanje preostalih bilateralnih pitanja, poput granične demarkacije, utvrđivanja sudbine nestalih, sukcesije, prava manjina u Vojvodini i zakona o procesuiranju ratnih zločina.

  László Tőkés (PPE). – Csak üdvözölni lehet, hogy egy nehéz év után, tavaly decemberben végre elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Szerbiával. Az érdemi előrelépéshez viszont az szükséges, hogy a jelképes nyitás nyomán ebben az esztendőben a 23. és a 24. tárgyalási fejezetekre is sor kerüljön, vagyis Szerbia tényleges eredményeket mutasson fel a demokratikus jogállamiság, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás, valamint az alapvető emberi és kisebbségi közösségi jogok terén.

Jellemző, hogy a McAllister-jelentéshez beérkezett módosító indítványok legnagyobb része a kisebbségi jogok körébe tartozik. A múltban többször is előfordult, hogy egyes országok csatlakozásakor az Unió túlzott engedékenységet tanúsított a kisebbségi ügyek tekintetében. Ne essünk ugyanebbe a hibába Szerbia esetében. Romániai magyarként a szerbiai magyarok és románok, vlachok érdekeit védve maximális elvárásokat támasztok a kisebbségi cselekvési terv, illetve Szerbia kisebbség politikája iránt. Ezek teljesítése megkerülhetetlen előfeltétele legyen az ország uniós felvételének.

  Olle Ludvigsson (S&D). – Fru talman! EU har mycket att vinna på att ett öppet och välfungerande Serbien så småningom kommer med som ny medlemsstat. Därför är det viktigt att EU talar med en röst och förmedlar ett enhetligt budskap, så att Serbien har en stabil motpart att förhålla sig till inför de fortsatta anslutningsförhandlingarna.

Jag välkomnar därför Europaparlamentets resolution som erkänner den ambitiösa reformagenda som Serbien har påbörjat, och som uppmanar landet att fortsätta med de reformer som krävs för ett framtida EU-medlemskap. Särskilt viktigt är det att driva på Serbien i arbetet med att garantera rättsstatsprincipen, mediefriheten, demokratin och mänskliga rättigheter.

Detta är kanske det kriterium som landet är längst ifrån att uppfylla, men som är avgörande för europeisk integration. I detta arbete måste EU se till att Serbien får tillräckligt med stöd för att kunna leva upp till kraven, för lika mycket som vi har att vinna på att Serbien närmar sig EU har vi att förlora på att landet skulle välja en annan väg.

  Андрей Ковачев ( PPE). – Г-жо Председател, европейската интеграция на Сърбия гарантира мир и икономически просперитет не само за сръбските граждани, но за целия регион. Този процес обаче задължително минава през преодоляване на комунистическите и националистически практики от всички страни, които са разделяли региона в миналото, но имат рецидиви в настоящето.

Съдбата е определила различни етноси – сърби, българи, унгарци, хървати и други да живеят на едно и също място. Целта ни днес е не просто да живеем един до друг, а да живеем заедно в добросъседство. Национализмът никога не е водил до нищо добро за хората.

В присъствието тук на сръбския министър по европейските въпроси искам да призова властите в Белград да удовлетворят волята на гражданите на Цариброд и да върнат историческото име на града вместо сегашното разделящо име на комунистическия диктатор Димитров. Също така призовавам най-накрая да се финализира многогодишната сага с преводите и издаването на учебници на езиците на националните малцинства, за да могат младите граждани от различни етноси да изучават предметите на техния майчин език.

Тези стъпки в правилната посока ще докажат, че Сърбия се променя и заема полагащото ѝ се място сред семейството на европейските народи.

(Ораторът приема да отговори на въпрос, зададен чрез вдигане на синя карта (член 162, параграф 8 от Правилника за дейността)).

  Ангел Джамбазки ( ECR), въпрос, зададен чрез вдигане на синя карта. – Уважаеми колега Ковачев съгласен съм с Вас по отношение на името на Цариброд – разбира се, то трябва да се върне. Но бих искал да Ви попитам не смятате ли, че сръбската държава трябва преди всичко да гарантира всички права и законни интереси на признатото от мирните договори българско национално малцинство и да престане да тормози представителите на това малцинство, например случая с Иван Николов, случая с Димитър Димитров и да гарантира правата на българската общност в Сърбия – това би било едно условие за интеграция, нали така?

  Андрей Ковачев ( PPE), отговор на въпрос, зададен чрез вдигане на синя карта. – Г-н Джамбазки, наистина от една страна Сърбия има може би едно от най-добрите законодателства по отношение на националните малцинства, но въпросът с прилагането или с практиката на това законодателство е под голяма критика. На много места от миналото се злоупотребява с тези практики в местната власт, съдилищата, прокуратурата и полицията, и хората от националните малцинства имат проблеми.

Това, което казахте, е точно. Българското национално малцинство в Босилеград и Цариброд многократно е изпитвало лошо или отрицателно третиране от страна на сръбските власти.

  Soraya Post (S&D). – Fru talman! I förhandlingarna mellan EU och Serbien är de mänskliga rättigheterna det absolut viktigaste området som också kommer att avgöra hur väl man lyckas med att nå målen inom övriga områden.

Det finns fortfarande stora utamningar kvar vad det gäller implementeringen av antidiskrimineringslagstiftning, särskilt vad det gäller hbtqi-personers rättigheter. Det civila samhället i Serbien idag gör ett gott och oerhört viktigt arbete och det är väldigt viktigt att det får stöd för sina verksamheter och involveras i allt policyarbete som rör mänskliga rättigheter utifrån demokratins principer.

Under en AFET/DROI-delegationsresa till Serbien i september förra året tog jag upp frågan om mäns ökande våld mot kvinnor med premiärminister Buzek, där han då sade att de behöver och kommer att förbättra lagstiftningen till skydd för våldsutsatta kvinnor så att den håller EU-standard. Jag vill att vi följer upp det här, och ser det som en väldigt viktig säkerhetsfråga.

Vad det gäller romernas situation är den väldigt oroande i Serbien. Jag är glad att betänkandet har tagit upp detta, det är en väldigt viktig del i betänkandet. Men för att få framgång i detta så behövs....

(Talaren avböjde en fråga ("blått kort") från Buonanno.)

  Miroslav Poche (S&D). – Paní předsedající, pane komisaři, vztahy mezi Srbskem a Kosovem musí být nedílnou součástí vyjednávacího procesu o vstupu Srbska do Evropské unie. Já jsem velmi rád, že ta jednání byla zahájena právě kapitolou 35, která se věnuje těmto vztahům. Ale mám dotaz k minulému týdnu, kdy probíhalo v Bruselu velmi zdlouhavé jednání mezi vysokou představitelkou Mogheriniovou a předsedy vlád Srbska a Kosova, a my jsme se nedozvěděli příliš mnoho informací o tom jednání. Mělo se týkat především implementace dohody o posílení statusu municipalit na severu Kosova, to je ta dohoda, jejíž platnost pozastavil kosovský ústavní soud a která je velmi nepopulární mezi kosovskými obyvateli. Mohl byste nám, pane komisaři, sdělit, zda jsou nějaké závěry z toho jednání o odblokování implementace této dohody v Kosovu a jakou roli bude hrát Evropská unie dál při implementaci této dohody?

(Řečník odmítl otázku, kterou zvednutím modré karty položil Gianluca Buonanno).

„Catch the eye”

  Marijana Petir (PPE). – Gospođo predsjednice, nastavak europskog puta Srbije važan je za normalizaciju odnosa u jugoistočnoj Europi, što je interes svih susjeda, ali i Europske unije. Međutim, moram izraziti nezadovoljstvo napretkom koji Srbija ostvaruje u pogledu poštivanja prava nacionalnih manjina. To se konkretno odnosi na gašenje medija koji emitiraju program na hrvatskom jeziku kao i jezicima drugih nacionalnih manjina.

Izostanak financijske potpore za tiskanje udžbenika na hrvatskom jeziku te izostanak političke zastupljenosti Hrvata predstavlja grubo kršenje međudržavnog ugovora i pravne stečevine Europske unije. Tražim da Srbija promijeni Zakon kojim si je uzela ulogu malog Haaga i koji je prijetnja hrvatskim braniteljima iz 18 država članica Europske unije.

Pozivam srbijanske vlasti da preispitaju odluku o rehabilitaciji režima Draže Mihajlovića iz 2015. godine, a srbijanske političare da se suzdrže od radikalizacije javnog prostora. Rješavanjem ovih otvorenih pitanja Srbija će odaslati jasnu poruku da je spremna poštivati pravnu stečevinu Europske unije, nastaviti proces integracije s Unijom i graditi dobrosusjedske odnose s državama u svom okruženju, što je zajednički cilj.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κυρία Πρόεδρε, η Ευρωπαϊκή Ένωση και ιδιαίτερα η Γερμανία και η Αυστρία με την εξωτερική πολιτική που ακολούθησαν κατά τη δεκαετία του 1990 φέρουν σημαντική ευθύνη για τον διαμελισμό της Γιουγκοσλαβίας. Μετά από μία δεκαετία πολέμων και νατοϊκών βομβαρδισμών που στόχευαν τη Σερβία, η χώρα αυτή βρέθηκε να έχει απολέσει σημαντικά εδάφη στα οποία κατοικούσαν σερβικοί πληθυσμοί. Απώλεσε την πρόσβασή της στη θάλασσα, αλλά και το λίκνο του σερβικού πολιτισμού, δηλαδή το Κόσσοβο, ενώ σημαντικές υποδομές της καταστράφηκαν.

Σε μια κοινωνία που βρίσκεται έκτοτε σε καθεστώς οικονομικής ανασφάλειας, έρχεται η Ευρωπαϊκή Ένωση και με τον πλέον υποκριτικό τρόπο της ζητά, εδώ και τώρα, την απόλυτη προσαρμογή στα δυτικοευρωπαϊκά πρότυπα οργάνωσης του κράτους. Και σα να μην έφτανε αυτό, η Ευρωπαϊκή Ένωση ζητά την ντε φάκτο αναγνώριση του Κοσσόβου εκ μέρους του Βελιγραδίου, γεγονός που πέραν των άλλων ενισχύει τον αλβανικό εθνικισμό.

Επισημαίνουμε τον θετικό ρόλο της Σερβίας στο προσφυγικό και δηλώνουμε ότι η θέση της Ορθόδοξης Σερβίας είναι στην Ευρώπη και ο ελληνικός λαός στηρίζει την ευρωπαϊκή πορεία της Σερβίας.

  Jozo Radoš (ALDE). – Gospođo predsjednice, gospodine povjereniče, gospodine ministre, i ja bih podržao sve one koji su ovdje govorili o važnosti europskog puta Srbije jer će to dovesti do demokratizacije države i društva i važno je za cijeli prostor zapadnog Balkana, ali bih htio ukazati na jedan kontroverzan proces koji se događa u Srbiji, a to je proces privatizacije medija koji dovodi do koncentracije medija koja može biti opasna po slobodu medija, a doveo je u međuvremenu i do gašenja niza medija na manjinskim jezicima.

Zaštita slobode medija i zaštita prava manjina, pogotovo prava na informiranje manjina na svojim jezicima je jedno od temeljnih demokratskih prava i zato pozivam Europsku komisiju i jednako tako Europski parlament da vrlo pozorno prate proces privatizacije medija, pogotovo pravo manjina na informiranje na vlastitom jeziku.

  Ulrike Lunacek (Verts/ALE). – Madam President, I just wanted to take the floor as rapporteur for Kosovo – and I will speak straight afterwards – but I would like to express my appreciation for the work done and the good cooperation with the rapporteur, Mr McAllister. I would also like to express my appreciation for the progress made in Serbia in recent months and years on many grounds – in the dialogue with Kosovo, but also on other grounds, for example, the fight against corruption – I find that extremely important. I also support the opening of two chapters with the European Union in negotiations there because I want Serbia to become a member of the European Union, as I want Kosovo to become a member of the European Union.

I would nevertheless like to raise two issues which are of huge concern to me as a European citizen. One is that, in the dialogue between Serbia and Kosovo, there is the principle of good neighbourly relations, as in the European Union. This means that Serbia should support Kosovo’s bids to join the United Nations or to join organisations like FIFA or UEFA or others and not block them, because that is being part of a cooperative international community. I would also like to call on the authorities not to go against certain critical journalists and media, because that is also part of democracy.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, la relazione presentata dal collega McAllister cita molte questioni importanti e tocca temi assolutamente condivisibili: il problema del sistema giudiziario, che è ancor aggravato di cause arretrate ed è anche sottomesso a pressioni politiche; la corruzione, che è una piaga assolutamente persistente, per non parlare della discriminazione delle categorie deboli come gli LGBTI e le minoranze linguistiche; la necessaria partecipazione della società civile e dell'opposizione al processo politico e anche all'integrazione, per non parlare anche di una retorica ancora troppo militarista.

Purtroppo, però, la relazione è affetta da un grande male: tocca il tema delle relazioni con la Russia. Io non capisco perché ci si ostini a vedere queste come un ostacolo e non come uno strumento per rilanciare noi un dialogo politico serio e franco e mettere sul tavolo le questioni che ci hanno diviso nel corso di questi anni, tanto più che in realtà anche la nostra è una politica molto ambigua e molto diversa e variegata. Basti pensare che, mentre da un lato si chiede l'intransigenza, dall'altro si negozia il raddoppiamento del North Stream. Allora decidiamo finalmente una linea e cominciamo a utilizzare il buon senso. Approfittiamo di quest'occasione che potrebbe non ripetersi.

  Zoltán Balczó (NI). – A Szerbiáról szóló uniós eredményjelentés kapcsán a nemzeti kisebbségek helyzetével kívánok foglalkozni. Még mindig nem történt meg a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása. Az alkotmánybíróságnak megfelelően a határidő 2014 vége volt. Az EP sürgeti a törvény mihamarabbi elfogadását. Ez azonban semmire nem kötelezi Szerbiát. Közben a nemzeti tanácsok hatáskörük megnyirbálása miatt képtelenek rendesen működni. A médiaprivatizációt követően megszűnik műsoroknak a kisebbségi nyelven való közvetítése. Ez a szerzett jogok semmibevételét jelenti. A jelentésben az EP kéri a szerb kormányt a kisebbségek jogaira vonatkozó nemzetközi egyezmények végrehajtására. Ez a kérem szó ez nagyon kevés. Nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról van szó. Itt világosan fel kellene szólítani Szerbiát ennek teljesítésére.

  Dubravka Šuica (PPE). – Gospođo predsjednice, na početku želim čestitati gospodinu McAllisteru na izvanrednom izvješću koje je obuhvatilo sve ono o čemu smo razgovarali kroz ovih par godina, ali i puno amandmana koje smo dali, posebno mi iz Hrvatske.

Međutim, puno se ponavlja istih detalja iz prošlih izvješća, što znači da je duga lista poslova koje Srbija još mora napraviti. U svakom slučaju, ono na što bih stavila akcent to je usklađivanje vanjske politike Srbije s politikom Europske unije. Tu posebno mislim na odnose s Rusijom, ali i na onaj dio koji se odnosi na Bosnu i Hercegovinu gdje premijer Vučić podržava referendum o Republici Srpskoj što je po mom mišljenju neprihvatljivo.

Naravno, tu su i prava manjina, posebno hrvatske manjine i njihova participacija u Skupštini Srbije, zatim autonomija Vojvodine i priznavanje njezine kulturne različitosti, ali i povrat kulturnih dobara te sudbina nestalih osoba. Na tome ćemo inzistirati i ja bih zahvalila što je uvršteno to i u ovo izvješće. Vjerujem da ćemo tijekom ovog procesa to pitanje bilateralno riješiti.

  Csaba Sógor (PPE). – Azt gondolom, hogy az utóbbi időben mind Szerbia, mind az Európai Unió részéről az ország európai integrációjának felgyorsítása irányába mutató lépések történtek. Ez mindenképpen biztató, ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet a nemzeti kisebbségek helyzetére. A csatlakozási tárgyalások során egy olyan tartós mechanizmus kialakítása a cél, amely visszavonhatatlan jogköröket és lehetőségeket biztosít Vajdaság tartománynak, megerősíti a nemzeti tanácsok hatásköreit, továbbá minden olyan részterületet szabályoz, amelyet a kisebbségek legitim szervezetei fontosnak tartanak a közösségek jövője szempontjából. Azért fontos az elkövetkező időszak, mivel a tapasztalatok azt mutatják: a tagállammá válás után visszafejlődés indulhat el a többség-kisebbség viszonyrendszerben, mint ahogyan ez történt Romániában és Szlovákiában is. Fontos ugyanakkor, hogy a vállalások meg is valósuljanak még a csatlakozás előtt, hiszen Romániában a 2005-ben – két évvel a csatlakozás előtt – a kormány által elfogadott kisebbségi törvényt a mai napig nem fogadta el a törvényhozás, az EU pedig már nem képes kikényszeríteni azt.

  Franc Bogovič (PPE). – Čestitam kolegu Davidu McAllisterju za uravnoteženo poročilo o Srbiji, ki je zelo spodbudno. Srbija je naredila velik napredek na številnih področjih, zato je Srbija povsem upravičeno 14. decembra lani odprla poglavji 33 in 35.

Srbija se je pokazala kot zelo odgovoren in stabilen partner pri reševanju migrantske krize. Verjamem, da bo tako tudi v prihodnje, ko se bo migrantski tok še vedno odvijal po balkanski poti.

Stabilna, demokratična in gospodarsko uspešna Srbija je garant za to, da bodo mladi Srbi videli svetlo prihodnost doma v Srbiji, prav tako pa je takšna Srbija pogoj za stabilen celoten Zahodni Balkan.

Srbiji mora EU pomagati na poti nujnih gospodarskih reform, z dovolj velikimi predpristopnimi pomočmi pa izboljšati prometno in okoljsko infrastrukturo. S pomočjo IPARD-a sredstev pa tudi ustvarit nova delovna mesta.

Odprtje poglavij 23, 24, ki govorita o pravosodju, temeljnih pravicah, svobodi, varnosti, pričakujem v začetku tega leta. V poročilu so omenjene težave na teh področjih, odprtje teh poglavij in demokratizacija srbske družbe pa je pogoj za to, da bodo šle stvari v pravo smer.

Srbiji želim vse dobro tudi po volitvah in uspešno na evropski poti.

„Catch the eye vége”

  Johannes Hahn, Member of the Commission. – Madam President, thank you for this interesting debate, which reflects the importance of the enlargement process. As a key stabilising factor in and for the region, I fully appreciate the sensitivity of bilateral issues where further efforts will be needed to overcome the legacy of the past. At the same time, as I mentioned in my introduction, we should ensure that bilateral issues do not hamper the accession process. Part of the negotiation process, by the way, is also a gradual alignment with European foreign policy. In that respect, a joint military exercise with Russia does not send the right signal.

The effective and impartial handling of war crimes in line with international standards features high in our negotiations with Serbia. We will carefully monitor the implementation of the measures Serbia has undertaken in its Action Plan on Chapter 23 to address our recommendations on the need for efficient and impartial treatment of war crimes, equal treatment of suspects, proportionality of sentences and protection of victims.

I also take note of your concerns regarding the protection of national minorities. This is also a key requirement for Serbia. The legal framework is broadly in place and we are closely monitoring its consistent implementation across Serbia, particularly in education, the use of languages and access to religious services and media in minority languages. In the end, Serbia needs to guarantee all these rights in practice. Here again, we will monitor Serbia’s progress in implementing the measures it undertook under its Rule of Law action plans and the dedicated action plan on national minorities. Once again, thank you for this valuable report, to all of you who contributed to it.

  Bert Koenders, President-in-Office of the Council. – Madam President, from my side I would also like to express my sincere gratitude for the report and the commitment of the rapporteur, Mr McAllister.

I have the impression that this has been a very useful debate. Serbia now has a clear path for moving ahead in the accession process and, most notably, in the area of the rule of law and the normalisation of relations with Kosovo.

Mr McAllister mentioned the need to open Chapters 23 and 24. Let me also underline from my side that, in line with this new approach, the rules in Chapter 23 and 24 will be addressed early on. Of course we have to discuss this in the Council, but I think it is important that we are already working hard in the COELA working groups to get agreement on this. Some Member States would like to see additional progress on minorities. I think the National Action Plan on minorities that is being presented today in Brussels by the Serbian Government will help in this respect.

From my side, I would also like to underline the importance of continuing to solve bilateral issues. As stated in the last Council Conclusions on Serbia, the Council encourages Serbia to further intensify its reform process. I think these issues were also mentioned by many Members here today – an independent judiciary, building up a track record in the fight against corruption and organised crime.

Moreover – some Members have mentioned this and I think it is important – particular attention needs to be paid to full respect for fundamental rights, including protection of the most vulnerable groups – in particular the Roma – as well as to the effective implementation of legislation on the protection of minorities, tackling discrimination on the basis of sexual orientation or gender identity, and further improving the business environment and the investment climate.

Some concerns were mentioned about deteriorating conditions for the full exercise of freedom of expression. It is important, of course, that, within the context of reform, progress continues to be made on this issue, as well as – as Commissioner Hahn mentioned – to deal proactively with the issue of war crimes.

Serbia needs to maintain an active and constructive engagement in the normalisation process with Kosovo, which has made significant progress. I think there has also been a productive approach from Serbia towards the issue in Kosovo. We will come to that later on this afternoon in the debate on Kosovo.

On the issue of foreign policy, which some Members have mentioned, the European Union closely follows the alignment of candidate countries with European Union external policies and actions, including the EU’s relationship with Russia. According to the Commission’s last progress report, Serbia’s alignment rate was 65%. In line with the negotiating framework, Serbia needs to progressively align its policies and positions with those of the European Union in the foreign and security policy area, which will be assessed within the screening of Chapter 31.

As we know, Serbia did not align itself with the European Union sanctions towards Russia. That was also rationalised, if you like, during their chairmanship of the OSCE in 2015. We hope that we will see alignment on this file as well in the foreseeable future.

Let me underline again that, in line with our new approach, Rule of Law Chapters 23 and 24 will be addressed early in the negotiations. I think that was also the main message from the rapporteur.

  elnök asszony. – 1 állásfoglalásra irányuló indítványt juttattak el hozzám, melyet az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyújtottak be.

A vitát lezárom.

A szavazásra 2016. február 4-én, csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (162. cikk)

  Lucy Anderson (S&D), in writing. – The 2015 progress report rightly reflects the fact that Serbia has made significant strides on reforms to fight corruption and strengthen the rule of law. These efforts should be recognised and welcomed. However, there is still more work to be done to protect the independence and integrity of the judicial system and access to justice, and exercise of freedom of expression. And, as the report highlights, Serbia also needs to focus on other concerns and sectors, for example the education system, promoting work and training for young people, respecting the rights of workers, development of the public transport system, and respecting its environmental and energy commitments.

As a Socialist member of our Serbia Committee, I would have preferred that the report emphasise further that the social dimension of EU accession must be addressed. Employment, labour and trade union rights still remain limited. It is also clear that social dialogue in Serbia remains weak and the consultation of social partners irregular. Agency and other less secure workers are not adequately protected. Furthermore, restructuring and privatisation should not be regarded as goals for their own sake. Many Serbians rely on public sector jobs and negative employment effects must be avoided where possible.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. – A Szerbiáról szóló 2015. évi országjelentés kiegyensúlyozott, reális, objektív dokumentum. Szerbia fontos lépéseket tett az elmúlt évben, amelyek eredményeként megnyíltak az első tárgyalási fejezetek. A jelentés kiemeli az eddig elért eredményeket a regionális együttműködés, illetve a migráns- és menekültválság kezelése terén, de rámutat a hiányosságokra is, elsősorban a szólás- és médiaszabadság, a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén. Szerbiában az elmúlt egy évben sok ígéretes törvény, akcióterv készült, amelyek végrehajtása kulcsfontosságú nemcsak a tárgyalási fejezetek megnyitása miatt, hanem azért is, hogy Szerbia polgárai mielőbb európai szintű jogállamiságot kapjanak. Ez pedig különösen fontos a nemzeti kisebbségi közösségeknek, köztük a vajdasági magyar közösségnek is. Ez a jelentés ebben igyekszik további ösztönzést és útmutatót adni a szerb kormányzatnak.

  Kinga Gál (PPE), írásban. – Ezúton gratulálok McAllister kollegámnak a kiegyensúlyozott, minden fontos területet lefedő éves Szerbia-jelentéshez. Üdvözlöm, hogy módosítóinkat elfogadva, idén külön fejezet foglalkozik a kisebbségben élő nemzeti közösségek tiszteletben tartásával és védelmével. Ezek a közösségek sajátos helyzetben vannak, fontos számukra nem csak a jog, de az esélyegyenlőség biztosítása is. Fontos az egyenlő bánásmód biztosítása, hogy egyenjogú állampolgárokként kezeljék e közösségek tagjait, legyen szó az élet bármely területéről. Elengedhetetlen biztosítani az anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférést, a megfelelő tankönyveket. Üdvözlöm, hogy a jelentés kiemeli, hogy Vajdaság kulturális sokszínűsége hozzájárul Szerbia identitásához, és hangsúlyozza, hogy nem szabad gyengíteni önállóságát. A Vajdaság erőforrásairól szóló törvényt az alkotmány által előírt módon, további késedelem nélkül el kell fogadni. A Vajdaságban jól működik a nemzeti kisebbségi tanácsok rendszere, szerepük kiemelkedő a nemzeti kisebbségek jogainak előmozdítása terén, ezért biztosítani kell finanszírozásukat. A jelentés üdvözli Szerbia kötelezettségvállalását egy nemzeti kisebbségekre vonatkozó célzott cselekvési terv összeállítására, ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a már megszerzett jogokat nem szabad visszavonni, megcsonkítani. A kisebbségi jogok ily módon való megfelelő biztosításával elkerülhető lenne a korábbi csatlakozási tapasztalat, miszerint a tagjelöltek csak a csatlakozásig, átmenetileg tartják szem előtt e nemzeti közösségek érdekeit. Ezért fontosnak ítélem, hogy a létező jogszabályok alkalmazását és azok betartását a Bizottság kísérje figyelemmel.

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. – Serbien ist ein strategisch bedeutsamer Partner der EU auf dem Balkan. Vor allem in der Flüchtlingskrise kommt dem Land aktuell eine große Bedeutung und Verantwortung zu. Die Indikatoren sprechen dafür, dass Serbien den zukünftigen Herausforderungen einer EU-Mitgliedschaft gewachsen sein wird. Die serbische Regierung treibt den Integrationsprozess voran und zeigt sich bereit, die Acquis-Gesetzgebung planvoll und koordiniert umzusetzen. Das Bewusstsein für den Rechtsstaat setzt sich immer stärker durch, was zu einer Entspannung der Beziehungen zu den Nachbarländern führt. Mehr Rechtsstaatlichkeit ist auch wichtig für das Investitionsklima und stellt die Grundlage für eine Liberalisierung der Wirtschaftsstruktur dar. Die Einbindung von Sozialpartnern in die Gesetzgebung schreitet voran, ebenso Bestrebungen, die Justiz unabhängiger zu machen. Angesichts des Drucks aus Medien und politischen Parteien in Bezug auf Korruptionsbekämpfungsmaßnahmen und des hohen Ausmaßes an organisierter Kriminalität, die die demokratische, soziale und wirtschaftliche Entwicklung Serbiens behindert, hat das Land noch viel Aufholbedarf. Gleiches gilt auch, wie der Berichterstatter richtig erwähnt, für die Redefreiheit: Immer wieder kommt es zu Fällen von Drohungen gegen Journalisten oder Selbstzensur. Trotz allem scheint Serbien auf einem guten Weg zu sein. Die Reform der öffentlichen Verwaltung hat begonnen, regionale Selbstbestimmung ist weitgehend umgesetzt und die Regierung beschränkt Eingriffe auf Koordinierung.

  Josef Weidenholzer (S&D), schriftlich. – Der Fortschrittsbericht über den Beitritt Serbiens stellt eindrucksvoll unter Beweis, dass es auch unter schwierigen Umständen möglich ist, die Kopenhagen-Kriterien umzusetzen. Dies ist auch auf die dezidierte Bejahung der europäischen Perspektive durch die gegenwärtige serbische Führung zurückzuführen. Besonders positiv ist dabei auch die selbstkritische Aufarbeitung der jüngsten Vergangenheit zu vermerken, die in einer positiven Bejahung der Multikulturalität des Westbalkans mündet. Das wird auch im Entschließungsantrag gewürdigt. Etwa in Bezug auf die autonome Provinz Vojvodina: „Die kulturelle Vielfalt der Vojvodina trägt zur Identität Serbiens bei.“ Serbien ist bei diesem Selbstfindungsprozess zu unterstützen. In diesem Zusammenhang sind auch jene Bestrebungen zu erwähnen, die sich der Aufarbeitung der Vertreibung der Donauschwaben nach dem Zweiten Weltkrieg widmen. Das ist ein wichtiger Schritt in Richtung einer europäischen Perspektive, die nicht in der wechselseitigen Aufrechnung der Vergangenheit, vielmehr in der Versöhnung und wechselseitigem Verständnis liegt.