Fullständigt förhandlingsreferat

Tisdagen den 12 april 2016 - Strasbourg

6.13. EU-kunskap i skolan (A8-0021/2016 - Damian Drăghici)

Dichiarazioni di voto orali

  Krisztina Morvai (NI). – Egy kicsi német faluban álltam meg a múltkori alkalommal hazafelé, egy fogadóba tértem be. Pici, pár szobás szállás, alatta étterem, ahol vacsoráztam. Elbeszélgettem a tulajdonos asszonnyal. Igazi tipikus családi vállalkozás, generációk óta övék ez a fogadó és ez az étterem. Könnyes szemmel tájékoztatott arról, hogy a szomszéd házba jövő hónapban nagy csoportnyi migránst fognak betelepíteni, és akkor az ő vállalkozásuknak annyi.

Javaslom, hogy ebbe a bizonyos Európai Unióról való tanulás c. tantárgyba ezt az esetet a tankönyvbe tegyék be esettanulmányként, és legyen a tantárgy keretében beszélgetés a tanulókkal arról, hogy hogyan lehetne megelőzni azt, hogy az Európai Unió mind a 28 országában tömegesen járjanak így tisztességes kisvállalkozók, tisztességes emberek. Köszönöm szépen!

  Jan Zahradil (ECR). – Já se musím přiznat, že jsem v EP zažil leccos, ale málokdy se tady hlasovalo o něčem tak příšerném, jako je zpráva o vyučování o EU ve škole.

Já jsem prožil 26 let života v komunistickém režimu, který se vyznačoval mimo jiné tím, že připravoval děti už od 1. třídy pomocí různého, předem připraveného vymývání mozků na jakousi dráhu nového socialistického člověka. Tady mám pocit, že čtu v jiném trochu jazyce slovník, který jsem čítal zamlada v těch socialistických školách.

Samozřejmě, že to nefungovalo tehdy a nebude to fungovat ani teď. Žádná evropská propaganda, nějaká předem připravená, prefabrikovaná, prostě obraz EU v očích veřejnosti nezlepší. Zlepší to pouze praktické kroky, zlepší to ukázka realizmu, zlepší to, pokud se nebude tlačit na integraci za každou cenu, ale žádná taková evropská propaganda tvář EU v očích veřejnosti prostě nevylepší.

  Presidente. – On. Zahradil, l'Unione europea non è proprio come l'Unione Sovietica, insomma c'è qualche differenza.

  Michela Giuffrida (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, i dati dell'Eurobarometro sono per noi un campanello d'allarme.

Quasi la metà dei cittadini europei, il 40 %, ammette di non avere una reale conoscenza dell'Unione europea, il 50 % è convinto che l'Europa sia veramente distante e che la sua voce e i suoi interessi non contino nell'Unione europea. Questi dati sulla percezione del rapporto tra cittadini e Unione si traducono poi in realtà, con massicce astensioni – l'ultima a cui abbiamo assistito che ci riguarda, in cui ha votato solo il 42 % degli elettori. E ancora più gravi sono la diffusione e il successo dei movimenti populisti antieuropei che usano una comunicazione semplicistica di facile comprensione per chi l'Europa, invece, non la conosce.

Ho votato a favore della relazione perché è fondamentale andare oltre l'Erasmus e inserire l'Unione a tutti i livelli di istruzione per formare una nuova coscienza civica europea, per formare cittadini europei che sappiano quale enorme opportunità è in effetti l'Europa.

  Branislav Škripek (ECR). – Ak chýbajú človeku kvalitné vedomosti a informácie, stráca sa schopnosť kritický myslieť, a tým pádom aj schopnosť prichádzať s novými podnetnými myšlienkami, ktoré môžu na reálnych základoch posúvať našu spoločnosť vpred. Považujem preto za potrebné, aby sa o Európskej únii objektívne vyučovalo aj na našich školách, ale nemôžem súhlasiť s tým, podobne ako kolega Zahradil, aby sa na školách nezdravo propagovala Únia, a to len v pozitívnom slova zmysle, a tak sa nasadzovali ružové okuliare u našich detí vytváraním umelej proeurópskej atmosféry. Z toho dôvodu som nemohol podporiť toto uznesenie, naopak si myslím, že je dôležité, aby si formu a obsah tejto výučby tvorili členské štáty samy. Oblasť vzdelávania je predsa v našej vlastnej kompetencii jednotlivých štátov. Vyučovanie o Európskej únii spôsobom, akým to navrhovala predkladaná správa, totiž určite nemôže prispieť k rozvoju kritického myslenia našich detí.

  Csaba Sógor (PPE). – Elnök Úr! Az Európai Unió egyik legfontosabb, hosszú távú feladata megteremteni, illetve megtartani az európai polgári tudatosságot azáltal, hogy megismerteti és megérteti a felnövekvő generációkkal is az Unió és tagállamai közös történelmét, elősegítve így a jövőben is a békés együttélést, a tolerancia és a szubszidiaritás érzésének kialakítását. A tanulók szintjéhez és igényeihez igazított, a minőséget mindenekfelett szem előtt tartó oktatási módszerek révén a fiatalok képessé válhatnak a kritikai gondolkodásra, véleményformálásra, demokratikus jogaik és kötelezettségeik gyakorlására. Az európai uniós ismeretek kapcsán ugyanakkor a fiatalok aktuális képet kaphatnak az Európában élő őshonos kisebbségekről is: mindazokról a népcsoportokról, akik hozzájárultak és ma is hozzájárulnak Európa értéktárának bővüléséhez. Köszönöm!

  Catherine Stihler (S&D). – Mr President, the European Parliamentary Labour Party abstained on this report because, although we fully support citizenship education in schools, we do not believe that it should be decided at an EU level. Education is a Member State competence and in the case of my own constituency, Scotland, a devolved competence. Therefore it is up to Member States and regional governments, where authority lies on education policy, to determine the curriculum in schools.

  Jiří Pospíšil (PPE). – Já jsem nakonec tento materiál podpořil a to z toho důvodu že, když jezdím po ČR jako evropský poslanec a debatuji na různých školách s dětmi o EU, tak cítím nevyváženost informací a nevyváženost znalostí u naší mladé generace. Na některých školách jaksi je kladen důraz na otázky související s veřejným děním a s otázkami spojenými s EU, na některých školách je toto téma podceňováno.

Jsem tedy přesvědčen, že bychom měli vybídnout členské státy k tomu, aby ve svých školských systémech podporovaly rozšiřování informací o EU. Mně v žádném případě nejde o nějakou propagandu a oslavu EU. To si myslím, že bychom v žádném případě činit neměli, ale mladí lidé by měli mít dostatek informací, aby se sami mohli rozhodnout, jak přistoupí k evropskému integračnímu procesu a zda jej budou podporovat, ale já cítím, že ty informace zkrátka nemají. Takže pokud tento materiál povede k tomu, že mladí lidé v Evropě budou mít více informací, pak ten materiál splní svoji roli.

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση περιέχει πολλά θετικά, ειδικότερα όσον αφορά την αντιμετώπιση τέτοιων ζητημάτων όπως ο ρατσισμός, η πολυπολιτισμικότητα, η ανοχή, η ευαισθητοποίηση και η κατανόηση των άλλων πολιτισμών καθώς και οι δημοκρατικές αξίες και τα ανθρώπινα δικαιώματα.

Εντούτοις, η έννοια της ευρωπαϊκής διάστασης στην εκπαίδευση όπως εγείρεται στην έκθεση είναι μάλλον πολύπλοκη και ασαφής. Ως εκ τούτου, πολλά σημεία σε αυτή την έκθεση είναι αμφιλεγόμενα όπως το γεγονός ότι αναγνωρίζει το δημοκρατικό έλλειμμα και την ύπαρξη των ανισοτήτων μεταξύ και εντός των κρατών μελών, αλλά δεν κάνει καμία συγκεκριμένη κριτική για τις τρέχουσες ευρωπαϊκές πολιτικές και πρακτικές που έχουν δημιουργήσει αυτές τις πραγματικότητες. Ως εκ τούτου, δίνει εσκεμμένα την εσφαλμένη εντύπωση ότι αν οι πολίτες είναι περισσότερο ενημερωμένοι σχετικά με την ΕΕ, τότε η ζωή τους αυτόματα θα βελτιωθεί. Οι δομές και οι πρακτικές της ΕΕ και τα θεσμικά της όργανα δεν είναι υπό αμφισβήτηση εδώ.

Δίδεται επίσης στην Ευρωπαϊκή Επιτροπή πλήρης εντολή να ερμηνεύσει την ευρεία έννοια της ευρωπαϊκής διάστασης στην εκπαίδευση (από τον σχεδιασμό και την υλοποίηση του πλαισίου στον προσδιορισμό των βέλτιστων πρακτικών της ευρωπαϊκής διάστασης στην εκπαίδευση και συμμετοχή του ιδιωτικού τομέα/επιχειρήσεων). Για αυτούς τους λόγους ψηφίσαμε αποχή.

  Момчил Неков (S&D). – Г-н Председател, през последните няколко години Европейският съюз премина през тежка икономическа и финансова криза и всички усилия бяха насочени към нейното преодоляване. Освен нея обаче Съюзът страда и от криза на гражданствеността.

Според последните данни от Евробарометър 44% от гражданите смятат, че нямат достатъчно познания за функционирането на Европейския съюз, докато 52% са на мнение, че гласът им не е от значение. Смятам тази статистика за тревожна.

За никого не е изненада, че хората се чувстват все по-отдалечени от Брюксел и от това, което се случва и решава в европейската столица. За да възвърне своята легитимност, Европейският съюз неминуемо трябва да възстанови връзката със своите граждани. Точно поради тази причина подкрепих доклада за изучаването на Европейския съюз в училище.

Сред подрастващите трябва да се възпитава критичен прочит на европейската интеграция, те трябва да знаят не само каква е ролята на държавите членки в развиването на Европейския съюз, но и как Съюзът влияе върху политическите процеси на национално ниво. Европейският съюз въздейства на всеки един аспект от нашия живот, европейските граждани, особено младите хора, трябва да са наясно каква е добавената стойност на нашето членство в Европейския съюз.

  Marek Jurek (ECR). – Panie Przewodniczący! Szkoła ma przekazywać wiedzę i kulturę, a nie propagandę polityczną. Tymczasem przedstawione zalecenie edukacyjne to nie tylko rekomendacja propagandy politycznej wymierzonej w najzupełniej uprawnione poglądy milionów naszych państw, poglądy krytyczne, na temat stanu Unii Europejskiej (o tym mówili moi koledzy Škripek i Zahradil), ale jest to również ideologiczna propaganda multikulturalizmu i politycznego ruchu homoseksualnego, przeciwko której powstawały miliony obywateli naszych państw, od Chorwacji i Słowenii po Francję i Hiszpanię. To jest działanie wprost godzące w prawa rodziny, i to te prawa rodziny zdefiniowane w Karcie praw podstawowych. Idąc tą drogą, Unia Europejska nie tylko zaprzecza zasadzie pomocniczości, ale wprost godzi w samą jej podstawę.

  Seán Kelly (PPE). – A Uachtaráin, vótáil mé arís le mo ghrúpa sna vótaí go léir anseo agus is dóigh liom gur tuarascáil mhaith í.

Is dóigh liom féin gur trí fhoghlaim sna scoileanna a thiocfaidh ár saoránaigh ar an bhfírinne maidir leis an Aontas. Mar má fhéachann tú ar na meáin, agus go háirithe sna táblóidigh, ní fhaigheann siad an fhírinne ansin. De ghnáth bíonn siad claonta agus uaireanta insíonn siad bréaga. Agus sin ceann de na cúiseanna go bhfuil Brexit ar siúl anois, mar níl an t-eolas ag saoránaigh.

Dá bhrí sin is trí na scoileanna go bhféadfaimid teacht ar an bhfreagra agus trí chláracha cosúil le Erasmus+, An Eoraip do na Saoránaigh, Comenius agus mar sin de. Tá clár iontach i mo thír féin anois, clár Réalta Ghorm, ina bhfoghlaimíonn leanaí sna scoileanna go léir faoin Aontas agus déanann siad tionscnamh ar an Aontas – na tíortha, an teanga, cultúr agus mar sin de. Is trí na cláracha sin a thiocfaidh siad ar an bhfírinne faoin Aontas.

  Steven Woolfe (EFDD). – Mr President, in the seminal book on Communism, The ABC of Communism, the chapter on schools said schools had three tasks. One: it had to inspire the coming generation of workers with devotion to the regime. Second, they had to create a young ruling class who could be cultured controllers, and they must assist those in power to control the economy.

It is clear, having lost the argument that the EU has benefit to our young, when we have youth unemployment of over 35% in most countries, that the EU’s response is to ensure greater propaganda. They are learning from The ABC of Communism, in short, in this programme to inspire the coming generation of students to have devotion to the EU through Euro teacher of the year awards, to create a young ruling class of cultured controllers, like those in the Socialists and to my right, or people like Margrethe Vestager, who started here to become a commissioner. If you want your children to think independently and not be indoctrinated by the EU: vote to leave the EU on 23 June.

  Andrejs Mamikins (S&D). – Priekšsēdētāj! Divus gadus atpakaļ 52 % no eiropiešiem uzskatīja, ka viņu balss šeit, Parlamentā, vispār netiek dzirdēta, un 44 % vienkārši nesaprata, kā tas viss funkcionē. Līdz ar to procentuāla piedalīšanās Eiropas līmeņa vēlēšanās ir labi zināma — ik reizi procenti kļūst arvien mazāki —, un to jācenšas mainīt.

Līdz ar to es esmu ļoti gandarīts, ka šodien mēs nobalsojām par šo ziņojumu (es arī), kura mērķis ir pievērst uzmanību mūsu iedzīvotāju efektīvai informētībai. Informācija sākas, skaidrs, no skolas, jo skolas solā sēž nākamie Eiropas Parlamenta vēlētāji un Eiropas Savienības nākotne. Un līdz ar to tas ir ļoti labi, ka mēs varam šim izaugsmes potenciālam izmantot arī visus šos vīrus un, piemēram, tādi labi mehānismi kā “Erasmus +” un “Radošā Eiropa” ir tikai viens no apliecinājumiem, ka šim procesam ir nākotne.

Dichiarazioni di voto scritte

  Lars Adaktusson (PPE), skriftlig. ‒ I dag röstade Europaparlamentet om ett initiativbetänkande som behandlar lärandet av EU-kunskap i skolan. Att kunskapen om EU-samarbetet är så låg bland medborgarna är ett angeläget problem som bör tas på allvar. Det gäller inte minst Sverige, där samhällsdebattens EU-dimension allt som oftast lyser med sin frånvaro. Men bara för att ett problem är identifierat betyder det inte att det är EU som ska lösa det. Betänkandet kräver bland annat att EU-medel ska gå till riktade satsningar för att öka EU-kunskapen bland unionens elever och innehåller därtill detaljerade synpunkter på medlemsländernas läroplaner. Att öka påbuden från Bryssel är inte rätt väg att gå för att uppnå ökad EU-kunskap bland medborgarna.

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione sviluppa il tema della struttura istituzionale e delle attività dell'UE a scuola in maniera positiva, evidenziando il fatto che una dimensione UE nell'istruzione dovrebbe consentire non solo di acquisire conoscenze e sviluppare il senso di appartenenza all'Unione e la cittadinanza europea, ma anche di favorire una riflessione critica sull'attuale UE; inoltre si sottolinea l'esigenza di affrontare e risolvere il crescente divario tra la voce dei cittadini e le istituzioni dell'Unione europea.

Ho espresso perciò voto favorevole.

  Marina Albiol Guzmán (GUE/NGL), por escrito. ‒ El propósito de este informe es el de introducir una dimensión europea en la educación en las escuelas para restaurar la confianza de los ciudadanos en la Unión Europea. Pero el informe obvia los motivos por los cuales ha aumentado la desconfianza y el descrédito de los ciudadanos hacia la actual UE. Con total cinismo, el informe promueve los principios y valores recogidos en el artículo 2 del Tratado de la UE, pero no critica la violación sistemática de estos mismos principios en el propio territorio de la UE. Por estos motivos no he podido votar a favor.

  Louis Aliot (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce texte sur l'apprentissage de l'Union européenne à l'école.

Ce rapport part du principe que la montée de l'euroscepticisme dans les États membres viendrait d'une méconnaissance de la construction européenne. Pour endiguer ce phénomène, le rapporteur propose dès lors de mettre l'accent sur la dimension européenne dans les programmes scolaires.

Je me suis bien évidemment opposé à ce texte scandaleux. D'une part, les propositions formulées par le rapporteur portent atteinte aux prérogatives des États membres en matière d'éducation. D'autre part, ce rapport est un véritable outil de propagande qui va à l'encontre des principes fondamentaux de notre société.

  Martina Anderson, Lynn Boylan and Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – This report contained some positive provisions specifically regarding the positive and proactive role that the EU can play in everyday life. However, it does not encourage critical engagement or thinking within the EU. This is absolutely crucial for any well rounded and robust learning programme.

It is not simply good enough to blindly accept the authority of the EU project without it being subject to greater scrutiny and debate. If the introduction of an EU dimension into school education is being introduced, then a wider array of views must be taught to school goers than the simple assertion of the immutability of the status quo. That mind set serves no-one and it was for these reasons that I abstained on the report.

  Νίκος Ανδρουλάκης ( S&D), γραπτώς. ‒ Με την παρούσα έκθεση το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο στοχεύει στην καλύτερη εκμάθηση των αξιών, του πολιτισμού και της ιστορίας της Ε.Ε., όπως και στη διαμόρφωση μίας ευρωπαϊκής ταυτότητας. Όλα τα παραπάνω εφόδια θα επιτρέψουν στους αυριανούς Ευρωπαίους πολίτες να κατανοήσουν καλύτερα τη διαδικασία λήψης αποφάσεων της Ένωσης έτσι ώστε να καταπολεμηθεί ο διαδεδομένος ευρωσκεπτικισμός.

Για όλους αυτούς τους λόγους υπερψήφισα στο πλευρό της Ομάδας των Σοσιαλιστών και Δημοκρατών την έκθεση για την ένταξη του ευρωπαϊκού στοιχείου στην εκπαίδευση, καθώς ένας από τους στόχους μας είναι η προώθηση μίας διαπολιτισμικής παιδείας χωρίς διακρίσεις και αποκλεισμούς.

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport est inacceptable: il a pour but principal de propager, au sein des écoles, une propagande européiste et le multi-culturalisme. J’ai évidemment voté contre.

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ This report calls for more funding for EU programmes such as the European House of History. It also wants to incorporate an ‘EU dimension into teaching’ and for the EU to be ‘better highlighted in teaching materials’. The report actually suggests that people only become eurosceptic due to a lack of information and education on the EU. It calls on Member States to encourage and facilitate high-quality training on EU topics for teachers, other educational staff, youth leaders and trainers.

This is another example of EU propaganda and interference in the education system of Member States. The European Union has no competency in this area as Article 165 of the TFEU clearly states. The European Union’s desire to interfere in the UK education system with propaganda sets a dangerous precedent for the future.

  Jean Arthuis (ALDE), par écrit. ‒ À l'heure de la montée de l'euroscepticisme, voire de l'europhobie, il est urgent de détruire l'image technocratique et incompréhensible dont souffre l'Union européenne. C'est pourquoi, j'ai voté en faveur de cette résolution. J'estime qu'il est primordial de sensibiliser les jeunes à la citoyenneté européenne et de leur enseigner le fonctionnement des institutions. Je n'oublie pas également que la citoyenneté européenne se forge grâce à la mobilité européenne.

  Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. ‒ Balsavau už šį siūlymą, kurio tikslas – į mokyklų programas vis labiau įtraukti ES aspektą. Šiuo metu piliečiai neturi daug žinių apie ES ir jos institucijų darbą: 44 proc. piliečių nesutinka su teiginiu „aš suprantu, kaip veikia ES“. Piliečiai jaučiasi nutolę nuo Europos politinio projekto arba jis jiems atrodo vis labiau atstumiantis, stiprėja jų euroskeptinis požiūris, o Sąjungos sprendimų priėmimo procesus jie laiko nedemokratiškais. Pritariu, kad padėtį būtų galima ištaisyti, jeigu piliečiai būtų geriau informuojami apie Europos vienijimo projektą, skatinami į jį įsitraukti ir aktyviai juo domėtis. Vienas iš geriausių būdų to pasiekti – į mokyklų programas vis labiau įtraukti ES aspektą, nes tai padėtų nugalėti euroskepticizmą ir paruošti piliečius gyventi ir dirbti vis sudėtingesniame globalizuotame pasaulyje. Daugelio piliečių žinios apie ES ribotos, su ES susiję klausimai turėtų būti labiau matomi vadovėliuose.

  Gerard Batten (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-legislative, non-binding report. We oppose any form of EU interference in Member States’ national curricula, especially with regard to the EU being better highlighted in teaching materials, disseminating EU propaganda and calling for more funding to do so. The EU has no competency in the education systems of Member States and in fact is going against Article 165 of the TFEU which states that the EU ‘fully respect the responsibility of the Member States for the content of teaching and the organisation of education systems and their cultural and linguistic diversity’.

  Nicolas Bay (ENF), par écrit. ‒ Ce projet est une véritable arme de propagande massive, considérant l'Union européenne comme un véritable point de dogme, qu'il s'agit d'inculquer dès le plus jeune âge aux mépris des compétences des États, l'éducation étant une compétence exclusive de ceux-ci selon l'article 6 du traité FUE. Partant du postulat que la montée des opinions eurosceptiques est avant tout due à un manque d'informations des citoyens sur le fonctionnement de l'Union, ce rapport appelle en réalité – derrière la volonté d'harmoniser les programmes scolaires et d'augmenter la mobilité européenne – à ce que l'éducation relève désormais des compétences de l'Union, atteinte inacceptable à la souveraineté des États. Pour cette raison, à laquelle s'ajoute le manque de légitimité démocratique de l'Union ainsi que l'appel à renforcer la participation des élèves et des parents dans la gouvernance de l'école au mépris de l'autorité professorale, je n'ai pu que m'opposer à ce rapport.

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ Selon un sondage Eurobaromètre de 2014, 44 % des citoyens de l'Union européenne estiment n'avoir qu'une compréhension limitée du fonctionnement de l'Union. Partant de ce constat, le rapport propose une série d'initiatives permettant de mieux intégrer la dimension européenne dans les systèmes éducatifs. Parmi ces initiatives, le rapport – que j'ai approuvé – préconise notamment de mieux intégrer la construction européenne dans le matériel pédagogique et extrascolaire, de fournir aux enseignants des supports et des ressources de manière à leur permettre d'incorporer une dimension de l'Union dans leur enseignement ou encore de promouvoir le multilinguisme et des compétences interculturelles des éducateurs.

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione Drăghici dal titolo "Apprendere l'UE a scuola". Si tratta un testo che si occupa di un tema importante, strettamente collegato al senso di distanza che troppo spesso caratterizza la relazione tra cittadini e istituzioni europee. Secondo un rapporto del 2014 di Eurobarometro, infatti, il 44 % dei cittadini ritiene di avere una conoscenza limitata delle istituzioni europee e ad esso si aggiunge un 52 % di cittadini che ritiene di non aver alcuna voce all'interno delle sue dinamiche istituzionali. Sono dati preoccupanti che richiedono un intervento coordinato per rafforzare il senso di appartenenza e la costruzione dell'identità europea.

La via proposta dalla relazione è quella di creare una dimensione europea dell'istruzione che passi attraverso una maggiore attenzione al tema della costruzione europea, dell'educazione alla cittadinanza e della storia e cultura del continente. Già oggi molti Stati membri hanno integrato nei programmi scolastici parti dedicate allo studio dell'Europa, ma resta ancora molta strada da fare. È importante che le istituzioni e in particolare la Commissione dedichino risorse a tutti quei progetti e piattaforme come Erasmus+, eTwinning, School Education Gateway e EPALE che possono favorire una vera educazione alla cittadinanza europea. Solo in questo modo si potrà sconfiggere l'euroscetticismo.

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ La mayor parte de los aspectos a los que nos hemos opuesto se deben a la vaguedad del concepto de dimensión europea que se utiliza. No somos contrarios a que se imparta en los diferentes niveles formativos una mayor información sobre la UE, es más creemos que un mayor conocimiento sobre procedimientos y competencias de los organismos de la UE es algo a todas luces positivo. Sin embargo pensamos que no es conveniente confundir formación con propaganda, y en este sentido este informe no prevé ni incorpora las causas ni responsabilidades de los autores causantes de la situación de desigualdad en la que vivimos en la Europa actual, mientras que por el contrario, abunda en precisiones adicionales sobre el término euroescepticismo.

Observamos la existencia de aportaciones positivas y relevantes, pero el ánimo general del informe creemos que tiene un objetivo destinado a subsanar un déficit de legitimidad, como el que sufre el proyecto europeo en diferentes regiones, antes que a dar a conocer a la población el funcionamiento, las causas y las consecuencias del proyecto europeo. Por este motivo nuestro voto ha sido abstención.

  Joëlle Bergeron (EFDD), par écrit. ‒ "Il ne suffit pas de s'asseoir sur une chaise et de crier: "L'Europe, l'Europe, l'Europe" pour résoudre tous les problèmes économiques de notre continent", a dit le général De Gaulle il y a quelque 40 ans. Quelle prémonition, lorsqu'on constate avec quel désespoir certains de nos collègues veulent convaincre nos concitoyens et les enfants à l'école des avantages du "tout-Europe". Car pour en arriver à voter un rapport qui a pour finalité d'"apprendre l'Europe à l'école", il faut vraiment être désespéré. Dans mon pays, aux Pays-Bas, en Italie, en Flandre, en Pologne et en Hongrie, partout dans l'Union, les Européens signifient à leurs dirigeants qu'ils veulent une autre politique. Ils ne sont pas contre l'Europe. Ils veulent une autre Europe. Mais cette Europe ne les écoute pas. Et voilà qu'on croit avoir trouvé le sésame qui va sauver l'Europe bureaucratique qu'on a construit et que l'on continue à construire contre la volonté des peuples en endoctrinant les élèves dès leur plus jeune âge. George Orwell n'a rien inventé. Le newspeak si bien écrit dans son roman 1984 est plus actuel que jamais.

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ Apoyo sin paliativos este informe sobre la adquisición de conocimientos acerca de la UE en la escuela. Esto presenta dos aspectos fundamentales e interrelacionados. El primero, la adquisición de conocimientos, y el segundo basado en la idea de la legitimidad y la estabilidad de todo el sistema político democrático que se basa en gran medida en el compromiso cívico. Hay un conocimiento limitado de lo que es la UE, con una visión negativa, y de lo que representa y ha representado desde su constitución. Esto es un legado que nuestras futuras generaciones deben conocer.

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. – Étant membre de la commission culture, je me suis férocement battue contre ce rapport qui est une véritable insulte quant au respect du pluralisme des idées et de la liberté d'expression. En effet, sous prétexte d'apprendre l'Union européenne à l'école, il sera désormais interdit d'émettre des opinions eurosceptiques, critiquer l'édifice européen étant décrit dans ce rapport comme un dangereux virus à éradiquer grâce au vaccin miracle que serait la propagande pro-Union européenne. Ce médicament, qui s'assimile en fait à une vaste campagne de marketing promotionnel auprès de nos enfants, vous souhaitez l'inoculer au détriment de la souveraineté des États qui gardent pourtant officiellement la compétence exclusive en matière d'éducation. Mais les nations européennes seront sommées d'harmoniser leurs programmes scolaires et de financer des mesures vantant le multiculturalisme, objectif qui, pour vous, semble prioritaire par rapport à l'apprentissage des savoirs fondamentaux comme la lecture, l'écriture, ou les mathématiques. Afin de lutter contre cette arme de propagande massive, j'ai déposé, au nom du groupe ENL, une proposition de résolution alternative qui entend restaurer la souveraineté des États membres qui disposent en théorie encore de cette compétence, et recentrer les priorités en matière d'éducation et de formation.

  José Blanco López (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe que defiende la necesidad de integrar una dimensión europea en la enseñanza como elemento fundamental para ayudar a los ciudadanos a comprender mejor la UE —y a reconectarlos con ella—, profundizar en el papel de los valores fundamentales de la Unión y promover la adhesión a estos.

Como señala el informe, conocer y comprender la historia y los valores comunes de la UE y sus Estados miembros es clave para el entendimiento mutuo, la convivencia pacífica, la tolerancia y la solidaridad, así como para comprender los principios fundamentales de la Unión.

El informe revisa y propone medidas específicas para los planes de estudio, formación del profesorado, métodos de enseñanza, movilidad, investigación y uso de nuevas tecnologías. También reconoce el papel desempeñado por interlocutores sociales y organizaciones de la sociedad civil.

En un momento en que la UE enfrenta graves desafíos, la integración de una dimensión europea en la enseñanza debe permitir a los alumnos adquirir conocimientos y desarrollar un sentimiento de pertenencia, pero también iniciar una reflexión crítica sobre la UE, en particular a través del aprendizaje de los valores fundamentales de la UE basados en el Estado de Derecho y los derechos humanos.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, kuriame aptariamas mokymas ir švietimas Europos Sąjungos (ES) mokyklose. Šiuo metu ES susiduria su precedento neturinčiais sunkumais. Pastaraisiais metais ES patyrė didžiulę ekonomikos ir finansų krizę. Dėl jos socialinių bei politinių pasekmių atsirado nepasitikėjimas institucijomis ir Sąjungos bendrosiomis vertybėmis, įskaitant ES tapatybės sąvoką.

Atsižvelgiant į tai, atrodo, kad dabar labiau nei kada nors anksčiau svarbu skatinti dialogą apie ES mokyklose, asociacijose ir viešosiose erdvėse, taip siekiant sugrąžinti piliečių pasitikėjimą Europos integracijos proceso nauda ir svarba. Šiuo metu piliečiai neturi daug žinių apie ES ir jos institucijų darbą: remiantis 2014 m. pavasarį atliktos Eurobarometro apklausos duomenimis, 44 proc. piliečių nesutinka su teiginiu „aš suprantu, kaip veikia ES“. Turint tai omenyje, nenuostabu, kad piliečiai jaučiasi nutolę nuo Europos politinio projekto arba jis jiems atrodo vis labiau atstumiantis, stiprėja jų euroskeptinis požiūris, o Sąjungos sprendimų priėmimo procesus jie laiko nedemokratiškais. Padėtį būtų galima ištaisyti, jeigu piliečiai būtų geriau informuojami apie Europos vienijimo projektą, skatinami į jį įsitraukti ir aktyviai juo domėtis. Vienas iš geriausių būdų to pasiekti – į mokyklų programas vis labiau įtraukti ES aspektą, nes tai padėtų nugalėti euroskepticizmą ir paruošti piliečius gyventi ir dirbti vis sudėtingesniame globalizuotame pasaulyje.

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Az Európai Uniónak napjainkban új kihívásokkal kell szembenézni, így sokkal fontosabb, mint valaha, hogy az iskolákban és a közéletben egyaránt párbeszéd alakuljon ki az Európai Unióról, értékeiről, hogy a polgárok ismerjék az európai integrációs folyamat előnyeit és rendszerét.

Az uniós polgárok jelenleg hiányos ismeretekkel rendelkeznek az Európai Unióról és intézményeinek működéséről, amit az Eurobarométer 2014 tavaszi felmérése is mutat: az uniós polgárok 44%-a nem érti az Unió működését. Nem csoda tehát, hogy a polgárok nem érzik magukhoz közel az Uniót és egyre inkább elfordulnak az uniós politikától és projekttől. Ezen úgy tudunk javítani, ha már iskolás korban megfelelőbb tájékoztatásban részesítjük a polgárokat. Ennek egyik módja az iskolai oktatás uniós dimenziójának növelése, amely felkészítheti a polgárokat arra, hogy egy egyre összetettebb és globalizált világban élnek.

Meggyőződésem, hogy a jelenkori Európában még inkább szükség van az Európai unió alappilléreinek, értékeinek megismerésére, továbbá az Unió és tagállamai történelmének és értékeinek ismerete és megértése kulcsfontosságú a további békés együttéléshez, a kölcsönös megértéshez, a toleranciához és a szolidaritáshoz.

A Fidesz-KDNP képviselőcsoport álláspontjával összhangban szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Z glasovanjem za sem izrazil podporo predlogu resolucije Evropskega parlamenta o učenju o EU v šolah.

Zdi se mi zelo pomembno, da je ena izmed pomembnih nalog izobraževalnega sistema tudi vzgojiti polno ozaveščene državljane in jih pripraviti na življenje in aktivno državljanstvo v vse bolj kompleksnih, zahtevnih in integriranih družbah, bodisi doma ali v tujini.

Zadnje ankete so pokazale, da vse več ljudi meni, da ne razumejo popolnoma delovanja EU, več kot 50 odstotkov Evropejcev pa meni, da njihov glas v EU ne šteje.

Prepričan sem, da lahko ozaveščanje in učenje o prednostih evropske politike v šolah, kot so na primer prosti pretok oseb in storitev v Uniji, programi mobilnosti EU, prednosti enotnega trga ipd., prispevajo k razvoju občutka pripadnosti k skupni Evropski uniji.

S tem tudi preprečujemo porast splošnega evro-skepticizma v državah članicah in državah kandidatkah, ki izhaja predvsem iz neznanja in nepoznavanja delovanja EU.

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Podržavam ovu inicijativu jer smatram da je nužno mladima objasniti zašto EU postoji i koji su glavni ciljevi europske integracije. Euroskepticizam je u porastu, no razlozi za to nisu racionalni već populistički. Škole mogu biti jedan od načina za širenje objektivnih informacija kojima se može suzbiti euroskepticizam.

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo documento perché ritengo che la conoscenza della popolazione riguardo all'Unione europea sia estremamente limitata e carente e credo, pertanto, che sia importante che i bambini e i ragazzi possano entrare in contatto con l'universo europeo fin da piccoli.

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Tra crisi economica, deficit democratico e difficoltà ad avvicinare i cittadini europei a meccanismi istituzionali che sembrano sempre più lontani ed astratti, l'Unione europea si trova oggi in una situazione molto precaria, immersa in società pluralistiche le cui diverse componenti mostrano inoltre un crescente disagio nell'inter-relazionarsi e nel comprendersi reciprocamente.

In questo quadro così delicato, sosteniamo con estrema determinazione la risoluzione "Apprendere l'Unione europea a scuola", la quale si propone di incoraggiare il rilancio di una maggiore dimensione europea all'interno di programmi di insegnamento nazionali spesso troppo disomogenei da un paese all'altro, nonché la promozione di strumenti formativi (tra cui, in particolare, i programmi Erasmus +, Europa per i cittadini, Europa Creativa o ancora le piattaforme virtuali quali eTwinning, EPALE, School Education Gateway e Teacher's corner) capaci di migliorare le competenze linguistiche e di promuovere una maggiore conoscenza della storia, dei valori e dei meccanismi decisionali europei.

Speriamo inoltre, in tal modo, di incoraggiare ulteriormente lo sviluppo di un salutare senso critico, da parte di professori e studenti, capace di agevolare, promuovendone il rinnovamento, una maggiore comprensione dell'Unione europea e capace di favorire lo sviluppo ed il consolidamento di una cittadinanza e di un'identità europee.

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport part du principe que la montée des opinions eurosceptiques dans la plupart des États membres proviendrait d'un manque d'information des citoyens vis-à-vis de la construction européenne. Pour endiguer ce phénomène, le rapporteur propose de mettre l'accent sur la dimension européenne dans les programmes scolaires. Il préconise également de favoriser la libre circulation et de renforcer les programmes de mobilité afin de créer un sentiment d'appartenance à l'Union européenne. Est inclus enfin dans ce rapport la promotion du multiculturalisme.

Je me suis bien évidemment opposé à ce texte scandaleux. D'une part, les propositions, formulées par le rapporteur, violent les prérogatives des États membres en matière d'éducation. D'autre part, ce rapport est une véritable œuvre de propagande massive en faveur de l'Union soviétique européenne qui va à l'encontre des principes fondamentaux de notre société et qui nous rappelle certaines méthodes employées par des régimes totalitaires. J'ai voté contre ce texte inacceptable.

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ În ultimii ani, UE se confruntă cu o criză financiară și economică majoră. Efectele sociale și politice ale acesteia au pus sub semnul întrebării instituțiile și valorile comune ale UE, chiar și ideea de identitate europeană. Așadar, consolidarea dialogului dintre UE și școli, asociații și spațiile publice este mai importantă ca niciodată, aceasta fiind benefică pentru restabilirea încrederii cetățenilor în procesul și valoarea de integrare europeană.

În momentul de față, cetățenii au cunoștințe foarte limitate despre UE și despre modul cum funcționează instituțiile Uniunii. Astfel, nu este de mirare această distanțare a cetățenilor față de proiectul politic european. Cetățenii devin din ce în ce mai eurosceptici și percep un deficit democratic în cadrul proceselor decizionale ale Uniunii. Am votat în favoarea raportului cu privire la cunoașterea Uniunii Europene în școli, deoarece consider că este oportun ca cetățenii statelor membre să fie cât mai informați despre UE și despre activitatea acesteia, pentru o mai bună colaborare între cetățeni și instituțiile Uniunii.

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Relazione totalmente strumentalizzata a favore non di un'istruzione di qualità, che ovviamente insegna anche la nostra storia recente e perciò l'Unione europea, ma a favore di un supporto acritico all'UE. Voto negativo.

  Cristian-Silviu Bușoi (PPE), în scris. ‒ Plecând de la contextul economic, politic și social actual, consider importantă introducerea unor cursuri de cunoaștere a UE în școli, deoarece în rândul cetățeniilor Uniunii este nevoie de conștientizarea ideii de identitate europeană. Școala nu este altceva decât o oglindă a societății, iar într-o lume confruntată cu schimbări rapide, elementele care fac diferența sunt educația și cercetarea, inovarea și creativitatea. Subliniez faptul că una dintre cele mai eficiente metode de combatere a inegalității și a sărăciei o reprezintă consolidarea educației.

Potrivit sondajului Eurobarometru 2014, 44% din cetățenii UE au cunoștințe limitate referitoare la modul de funcționare a Uniunii și 52% dintre cetățeni consideră că părerea lor nu este luată în considerare. Mă îngrijorează nivelul scăzut de participare la vot atins la ultimele alegeri pentru Parlamentul European, unde doar 27,8% din cetățenii cu vârsta între 18-24 de ani au ieșit la vot. Așadar, se observă îndeosebi dezinteresul și dezinformarea tinerilor pentru această instituție. Trebuie luate măsuri, pentru a reduce numărul mare de persoane care au un nivel scăzut de cunoștințe cu privire la Uniunea Europeană și în vederea sporirii capacității de angajare a tinerilor și a integrității lor în câmpul muncii atât la nivel național, cât și pe teritoriul UE.

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ L'apprentissage de l'Union européenne à l'école revêt une importance considérable dans le contexte actuel. La montée de l'euroscepticisme peut s'expliquer en partie par le manque de compréhension des citoyens envers les institutions européennes. Pour cette raison, il faut que l'Union européenne fasse partie intégrante de l'éducation de nos enfants afin qu'ils comprennent dès le plus jeune âge l'intérêt du projet européen. Il faut à tout prix résorber ce fossé qui existe entre les institutions européennes et les citoyens. Il est également important que nous mettions à disposition de nos jeunes les informations nécessaires concernant les différents programmes de mobilité en Europe, comme Erasmus+. J'ai voté en faveur de ce rapport.

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Ho dato il mio voto favorevole alla relazione sul tema "Apprendere l'UE a scuola" perché ritengo che sia indispensabile dare all'istruzione scolastica di tutta l'Unione una "dimensione europea" uniforme.

Ai fini di un'effettiva costruzione dell'identità europea è necessario che fin dai tempi della scuola gli studenti – cittadini dell'Unione – acquisiscano le conoscenze relative al funzionamento delle sue istituzioni e imparino a riflettere in modo critico sui temi europei.

È tuttavia indispensabile anche evitare disparità all'interno degli Stati membri nella integrazione della dimensione dell'UE nell'istruzione scolastica, e tale ragionamento riguarda non solo i programmi (spesso frammentari e manchevoli di complementarità con altre materie insegnate), ma anche la formazione degli insegnanti, i libri di testo (che non sempre danno il giusto risalto ai temi dell'UE) e i metodi di insegnamento (introducendo esempi della pertinenza dell'UE nella vita quotidiana degli studenti).

Da parte sua, invece, l'UE dovrà continuare nella sua attività di promozione delle competenze linguistiche, della cittadinanza attiva, della consapevolezza culturale e della comprensione interculturale attraverso un sostegno finanziario continuo e un più ampio accesso alle opportunità di mobilità.

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ This report contained some positive provisions specifically regarding the positive and proactive role that the EU can play in everyday life. However, it does not encourage critical engagement or thinking within the EU. This is absolutely crucial for any well rounded and robust learning programme.

It is not simply good enough to blindly accept the authority of the EU project without it being subject to greater scrutiny and debate. If the introduction of an EU dimension into school education is being introduced, then a wider array of views must be taught to school goers than the simple assertion of the immutability of the status quo. That mind set serves no-one and it was for these reasons that I abstained on the report.

  David Casa (PPE), in writing. ‒ Too many Europeans still know too little about the EU, which leads to a distrust in the EU institutions and the false, but growing belief that the European project is failing. Measures need to be taken in order to change this and I voted in favour of this report as it outlines many of them, for example an adequate financial support for student exchange programmes which help greatly in the development of a European mentality and appreciation for the benefits that the EU citizenship brings. Education should be a key component in our struggle against populism and different forms of extremism.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo testo incentrato sull'apprendimento dell'UE a scuola. Sono d'accordo con il fatto che una dimensione UE nell'istruzione dovrebbe consentire agli studenti non solo di acquisire conoscenze e sviluppare il senso di appartenenza e la cittadinanza europea, ma anche di impegnarli in una riflessione critica sull'UE, studiandone i suoi valori fondamentali, e in particolare lo Stato di diritto ed i diritti umani, la sua governance ed i suoi processi decisionali nonché il modo in cui essi influenzano gli Stati membri.

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ L'Unione europea sta conoscendo il periodo forse più difficile e complesso della sua storia non soltanto per la persistente crisi economica e sociale, quanto piuttosto per la perdita di fiducia dei cittadini verso le Istituzioni e verso quel progetto europeo che individuava nella cittadinanza e nell'appartenenza all'Europa le sue radici più profonde.

La limitata conoscenza da parte dei cittadini del funzionamento e del ruolo dell'Unione alimenta il distacco e fa apparire poco democratici e trasparenti i complessi processi decisionali. Occorre ripartire dalla scuola e dall'istruzione. Molti Stati membri hanno progressivamente integrato la dimensione dell'UE nei programmi scolastici e nella formazione dei docenti ed è su questa strada che occorre proseguire.

Programmi come l'Erasmus hanno permesso ai giovani di sviluppare un forte senso di appartenenza e sentirsi cittadini europei, ed è su tale tipo di azioni che l'Unione dovrà concentrarsi anche nel futuro. Così come vanno incentivate le reti e le piattaforme virtuali quali eTwinning, EPALE, School Education Gateway e Teachers' Corner, che permettono un accesso a materiali aggiornati e di elevata qualità per dare ai giovani utili strumenti per apprendere e conoscere l'UE.

Credo molto nel ruolo dell'istruzione e dell'educazione per la riscoperta dei valori e del ruolo delle Istituzioni. Pertanto ho votato a favore della relazione.

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση και τονίζουμε την αυξανόμενη σημασία της ευρωπαϊκής διάστασης στους διαφορετικούς κλάδους, επίπεδα και τύπους εκπαίδευσης, τονίζοντας συγχρόνως την ανάγκη για ευρεία και βαθειά κατανόηση της ιδέας που θα λαμβάνει υπόψη την πολύπλοκη, δυναμική και πολυεπίπεδη φύση της, με την εκμάθηση για την ΕΕ στο σχολείο να αποτελεί την κεντρική συνιστώσα.

  Κώστας Χρυσόγονος ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η έκθεση σχετικά με την εκμάθηση για την ΕΕ στο σχολείο αποτελεί μια πράγματι καινοτόμο πρόταση με στόχο την αφομοίωση της ιδέας της ενωμένης Ευρώπης, από νεαρή ηλικία μέσω της σχολικής εκπαίδευσης.

Παρά τα θετικά της στοιχεία, όμως, διακρίνονται και αδυναμίες, όπως η παράλειψη αναφοράς των δομικών προβλημάτων που υπάρχουν αυτή τη στιγμή στη λειτουργία της Ένωσης, ενώ προτείνονται και λανθασμένες πολιτικές, όπως η παροχή επιπλέον δυνατοτήτων στην Επιτροπή, έναντι του Κοινοβουλίου, ως προς την εφαρμογή αυτού του προγράμματος. Γι αυτό και αποφάσισα να απέχω από τη ψηφοφορία.

  Alberto Cirio (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa relazione perché ha l'intento di migliorare il dialogo tra l'Unione europea e le nostre scuole, il che costituisce un chiaro passo in avanti verso una migliore integrazione europea.

Sono dell'idea che l'Unione sia portatrice di infinite possibilità ed è nostro compito infatti sensibilizzare tutti i cittadini a quali sono i loro diritti e doveri istruendoli fin dal principio per prepararli inoltre ad essere cittadini di un mondo complesso e globalizzato. Un'educazione in questo senso non può che ampliare le proprie conoscenze e i propri valori aiutando la formazione di un pensiero critico e informato per poter esercitare al meglio i propri diritti. Sono dell'idea che un'istruzione in tal senso non può che incoraggiare un dialogo interculturale contribuendo a combattere la discriminazione e a rafforzare la cittadinanza nonché ad abbattere ulteriormente il divario attuale tra cittadini ed Europa.

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ As many as 44% of European citizens do not understand the functioning of the EU and as such feel like their voice is neglected within the Union. It is important, especially amongst young Europeans, that they be aware of their rights and also the history of Europe. This education could be used as a tool against euro-scepticism. Although many Member States already have content on the subject of the EU included in school curricula, the content is often too general, and there is a need for consistency with other subjects being taught.

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ Apoio o Relatório do colega Draguici que sublinha de forma positiva o papel que a educação e a escola podem e devem ter no reforço da cidadania europeia.

Não podemos, por um lado, conceber juridicamente esta cidadania e apelar à participação dos cidadãos e depois não providenciar a informação necessária que dá sentido a essa participação.

E não vale a pena expressarmos tristeza pelas altas taxas de abstenção nas eleições para o Parlamento Europeu porque o investimento tem de ser feito mais cedo.

Concordo com uma dimensão europeia do ensino e subscrevo as propostas concretas quer na valorização de iniciativas de sucesso por parte da União (como o Erasmus) quer no âmbito dos Estados-Membros (como na fixação dos curricula e planos de estudo).

  Birgit Collin-Langen (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für den Bericht gestimmt, denn ich unterstütze die Forderung des Berichterstatters nach einem stärkeren Dialog über die EU an unseren Schulen. Die Menschen verlieren immer mehr das Vertrauen in die EU und distanzieren sich von unserer Politik. Europa ist für viele zu weit weg.

Das erfahre ich leider auch bei den Schulklassen, die ich regelmäßig hier im Parlament begrüßen darf: Kenntnisse über Europa sind nicht ausreichend vorhanden. Hier müssen wir dringend Abhilfe schaffen, hier müssen wir etwas ändern. Wir müssen Europa den Menschen näher bringen. Es ist der richtige Ansatz, in Schulen bessere Informationen über Europa und seine Funktionsweise zu vermitteln.

  Jane Collins and Diane James (EFDD), in writing. – UKIP voted against this non-legislative, non-binding report. We oppose any form of EU interference in Member States’ national curricula, especially with regard to the EU being better highlighted in teaching materials, disseminating EU propaganda and calling for more funding to do so. The EU has no competency in the education systems of Member States and in fact is going against Article 165 of the TFEU which states that the EU ‘fully respect the responsibility of the Member States for the content of teaching and the organisation of education systems and their cultural and linguistic diversity’.

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Sono totalmente a favore di questa relazione volta ad incoraggiare lo sviluppo e la promozione di una dimensione europea nell'istruzione, indispensabile per aiutare i cittadini a comprendere meglio l'Unione europea e a ravvicinarli ad essa. Solo investendo nell'istruzione è possibile trasmette i valori e far conoscere e comprendere la storia, presupposti essenziali per la comprensione reciproca, la convivenza pacifica, la tolleranza e la solidarietà. Altresì è necessario promuovere e incoraggiare le competenze multilinguistiche e interculturali dei ragazzi come anche degli educatori, offrendo opportunità di mobilità, l'apprendimento tra pari e gli scambi delle migliori pratiche.

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ Amidst the threat of radicalisation striking at the heart of shared values, it becomes even more pertinent that our youths are empowered to make the European project their own. Education on EU values, such as social inclusion, solidarity, democracy, good governance and rule of law are common treads in European culture which can facilitate students’ understanding and contribute towards the development of European societies.

Most Member States teach European studies; European values and culture go beyond the study of formal structures and processes. I call upon the Commission to strengthen its contribution towards facilitating education on European values and culture by contributing towards educators’ continuous training opportunities, provide common guidelines that set high standards in education, support networking and sharing of good practices and provide teachers with e-learning platforms and digital materials that facilitate their teaching.

Teaching European values and culture is not, however, just for the classroom, and measures of informal and non-formal education that create links between youths and the institutions, and that bring students and teachers from different Member States together, need to be strongly supported.

  Ignazio Corrao (EFDD), per iscritto. ‒ Nonostante gli studenti e i giovani rappresentino una risorsa fondamentale per il futuro dell'Unione europea, questi conoscono ancora troppo poco l'Europa. Sostenere la necessità di rendere l'insegnamento della cittadinanza europea un elemento effettivamente operativo della programmazione scolastica e non un argomento da trattare episodicamente in occasione di iniziative e progetti "una tantum" è diventato necessario.

La relazione evidenzia la necessità di acquisire conoscenze sull'Unione europea già dai primi anni della scuola, permettendo ai giovani di conoscere i valori europei, sviluppare un senso di appartenenza, impegnarsi anche in valutazioni critiche riguardo i lavori dell'Unione europea o semplicemente "conoscere di più" riguardo le sue istituzioni. A causa della poca conoscenza dei sistemi dell'UE si sta verificando una crisi di legittimità, la voce dei cittadini europei non è rappresentata abbastanza e questi hanno poche opportunità per intervenire direttamente in questioni fondamentali dell'UE.

Di certo una presenza adeguata dei temi della cittadinanza UE nei programmi scolastici è una condizione di base per l'esercizio di una cittadinanza europea consapevole ed attiva; per questa ragione mi esprimo con voto positivo.

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ El propósito de este informe es el de introducir una dimensión europea en la educación en las escuelas para restaurar la confianza de los ciudadanos en la Unión Europea. Pero el informe obvia los motivos por los cuales ha aumentado la desconfianza y el descrédito de los ciudadanos hacia la actual UE. Con total cinismo, el informe promueve los principios y valores recogidos en el Artículo 2 del Tratado de la UE, pero no critica la violación sistemática de estos mismos principios en el propio territorio de la UE. Por estos motivos no he podido votar a favor.

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ La risoluzione del Parlamento europeo prende in considerazione un tema cruciale per le giovani generazioni europee: comprendere i valori fondamentali dell'Unione europea e coinvolgere attivamente i cittadini nella realtà delle istituzioni e nelle opportunità concrete che esse offrono.

Ho votato a favore di questa risoluzione, perché ritengo che tutte le istituzioni europee, con gli Stati membri attuali e candidati, debbano rispondere al diffuso sentimento di euroscetticismo che si è nutrito, negli ultimi anni, di una conoscenza limitata del funzionamento e del valore aggiunto dell'Unione europea da parte dei cittadini. Credo, altresì, che la risoluzione votata individui strumenti efficaci per far fronte a questa situazione, tra cui l'introduzione di programmi formativi ad hoc nelle scuole, insieme alla necessità di avere educatori con competenze interculturali, multilinguistiche e digitali, al passo con le esigenze delle nuove generazioni. Sostengo pienamente il ruolo della cittadinanza attiva e partecipativa, che riconosca la diversità culturale tra e negli Stati membri come una ricchezza e i valori comuni come un'opportunità.

  Andi Cristea (S&D), în scris. ‒ Crizele politice și economice prin care a trecut Uniunea Europeană au făcut ca locuitorii cetății să-și piardă încrederea în aceasta. Am votat pentru acest proiect ce are ca scop informarea cetățenilor și implicarea acestora în proiectul de unificare europeană, deoarece, după cum arată un sondaj de opinie Eurobarometru realizat în anul 2014, 44% din cei intervievați nu cunosc mecanismele prin care funcționează UE.

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Sokszor elhangzik az, hogy a mai diákok túlterheltek az oktatási anyagot illetően, a tudatos polgárok nevelésének viszont helye van az oktatásban, ezen belül pedig az uniós ismeretek, az Európai Unió történelmének és értékrendszerének közelebbről való elsajátítsa, minden európai diák tananyagát kell, hogy képezze.

A tagállamoknak, de az Európai Bizottságnak is lényeges szerepük van abban, milyen formában továbbítják a jövő generációinak az EUSZ 2. cikkében meghatározott közös értékeket. Nagyon fontos, hogy a közös európai keresztény-zsidó értékek mentén felépített szabad Európa gyökereivel, jelenlegi működésével, valamint az európai demokratikus együttélés elveivel is időben megismerkedjenek a diákok. Helyi szinten elsősorban az segíthet, ha a tanárok és a diákok több támogatást és lehetőségeket kapnak az uniós dimenzió megismeréséhez és továbbadásához.

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ W sprawozdaniu sporządzonym przez Damiana Drăghiciego i zatytułowanym „Nauczanie o UE w szkołach” wyrażono nadzieję, że opisane w nim działania będą „od wczesnego wieku, również poza klasą szkolną” zwalczać zjawisko nazwane w sprawozdaniu „przekonaniem o istnieniu deficytu demokratycznego” i „powszechnym eurosceptycyzmem”, a także tworzyć „poczucie przynależności do UE” oraz „akceptację dla społeczeństw wielokulturowych i wielonarodowych”.

Aby sprostać takim ambicjom, wymaga się od państw, by wszelkimi metodami w trybie pilnym nasiliły tzw. „edukację polityczną” ukierunkowaną na obywatelstwo Unii i by przeznaczyły na ten cel więcej środków finansowych. Według dokumentu wykorzystać do tego należy wszelkie środki i narzędzia. Jestem zdecydowanie przeciwko samej logice sprawozdania – uważam, że nauczanie w szkołach i edukacja pozaszkolna należy do właściwości państw członkowskich, w które Unia nie powinna nigdy ingerować.

Zagłosowałem przeciw.

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I cannot support this report, the premise of which undermines the fact that Member States alone are responsible for the content and organisation of their education systems. This report repeatedly proposes actions that go beyond the scope of EU competence and that promote an overtly pro-EU agenda and a specifically European approach to the teaching of history. This slanted approach is a very good example of why education systems should remain firmly in the hands of Member States.

  Viorica Dăncilă (S&D), în scris. ‒ Implementarea eficientă a programului „Europa pentru cetățeni” poate și trebuie să contribuie la îmbunătățirea participării cetățenilor la procesele decizionale.

Consider benefică dezvoltarea și promovarea pe scară cât mai largă a platformelor virtuale eTwinning, EPALE și School Education Gateway (portalul educației școlare), dar și Teachers’ Corner (Spațiul profesorilor), pentru a facilita accesul la materiale didactice de înaltă calitate, ușor de utilizat și actualizate, relevante pentru cunoașterea UE și disponibile în toate limbile Uniunii.

În plus, este benefic rolul birourilor de informare ale instituțiilor europene în ceea ce privește încurajarea relațiilor cu instituțiile de învățământ, cu organizațiile de tineret și cu media la nivel național, regional și local, pentru a se asigura că tinerii înțeleg rolul pe care îl joacă instituțiile în viața lor de zi cu zi.

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ De nombreux citoyens européens ne se sentent pas concernés par le projet de construction européenne. Cette distance est due à un manque de connaissances sur l'Union européenne. Partant de ce constat, ce rapport d'initiative s'intéresse à la dimension européenne dans l'enseignement, et vise à encourager le partage de bonnes pratiques entre les réseaux nationaux et européens qui participent et contribuent à l'apprentissage de l'Union européenne à différents niveaux. Considérant que l'enseignement tient un rôle déterminant dans le partage de connaissances et le développement d'un sentiment d'appartenance à l'Union européenne, j'ai soutenu ce rapport.

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Ce rapport, sans valeur juridique contraignante, vise à développer la dimension européenne dans l'enseignement. Il est important que les plus jeunes aient une connaissance accrue de l'Union européenne afin qu'ils puissent développer des compétences linguistiques, une sensibilité culturelle et un sentiment d'appartenance en tant que citoyen européen. Les différents programmes mis en place jouent un rôle essentiel dans l'apprentissage de l'Union européenne. J'ai naturellement soutenu ce rapport.

  Marielle de Sarnez (ALDE), par écrit. ‒ On assiste depuis plusieurs années à une grave crise de confiance des Européens vis-à-vis de la construction européenne.

Les réponses à apporter sont au moins de deux ordres: il faut que l'Europe prouve son efficacité à répondre aux défis majeurs auxquels elle est confrontée, et il faut en même temps que la démocratie s'impose dans son fonctionnement pour que les citoyens s'y retrouvent enfin.

Ce rapport traite d'une partie de la question, et propose des actions concrètes pour faire émerger une "identité européenne".

Il est ainsi rappelé que l'école joue un rôle fondamental. Et proposé que les différents systèmes éducatifs des États membres intègrent dans les programmes une approche européenne, en particulier pour l'histoire du continent.

  Jean-Paul Denanot (S&D), par écrit. ‒ Cette résolution est importante en ce qu'elle constitue un support et un appui pour les associations et les organisations engagées dans la défense et la promotion de l'Union européenne.

Partant du constat qu'une connaissance insuffisante de l'Union et une mauvaise compréhension de sa valeur ajoutée concrète peuvent contribuer à la perception d'un déficit démocratique et donner lieu à une propagation de l'euroscepticisme dans les États membres et les pays candidats, ce texte fait un rappel bienvenu sur l'ensemble des outils et dispositifs déjà existant et ceux qu'il reste à inventer pour faire de l'École l'alliée et le vecteur d'une culture européenne partagée. Il demande à la Commission de proposer un cadre commun et d'élaborer des lignes directrices assorties d'exemples concrets qui seraient mises à la disposition des États membre. Ceux-ci – tout en respectant leur compétence dans le domaine de l'éducation et de la formation – sont incités à faire encore davantage.

Je partage pleinement le contenu de cette résolution qui fait de l'école et des apprentissages le point de départ essentiel du processus de construction de la citoyenneté européenne et des institutions de l'Union.

  William (The Earl of) Dartmouth (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-legislative, non-binding report. We oppose any form of EU interference in Member States’ national curricula, especially with regard to the EU being better highlighted in teaching materials, disseminating EU propaganda and calling for more funding to do so. The EU has no competency in the education systems of Member States and in fact is going against Article 165 of the TFEU which states that the EU ‘fully respect the responsibility of the Member States for the content of teaching and the organisation of education systems and their cultural and linguistic diversity’.

  Gérard Deprez (ALDE), par écrit. ‒ J'ai soutenu l'adoption de ce rapport invitant les États membres à renforcer la dimension européenne dans l'éducation.

De nombreux citoyens européens ne se sentent pas proches du projet européen. Une distance qui est notamment liée à un manque de connaissances sur l'Union européenne. Il ressort d'un sondage que 44 % des Européens ne comprennent pas le fonctionnement de l'Union européenne et que beaucoup estiment qu'ils ne peuvent pas faire entendre leur voix.

Alors que nous vivons une crise d'identité majeure et que l'on constate partout une montée alarmante de l'euroscepticisme, il me semble essentiel de mieux intégrer la dimension européenne dans les programmes scolaires et d'intégrer cette dimension avec les autres matières enseignées afin que les générations actuelles et futures connaissent mieux leurs droits, apprennent l'histoire de l'Europe et soient informés des multiples façons qui leur permettent de s'impliquer pour une Europe meilleure.

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport vise à renforcer l'intérêt des jeunes générations pour l'Union européenne, notamment en insistant sur la citoyenneté européenne et en dénonçant l'euroscepticisme et le populisme. C'est bien sûr oublier que la citoyenneté est intrinsèquement liée à la nationalité et donc aux Nations. Pour promouvoir l'eurofédéralisme dans les programmes scolaires, le texte semble ignorer les prérogatives des États membres en matière d'éducation. Or cette dernière relève pourtant de la compétence des États, conformément à l'article 6 du traité FUE. Pour cette raison et parce que l'instrumentalisation de l'éducation à des fins idéologiques n'est pas tolérable, j'ai voté contre ce texte.

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Не подкрепих този доклад и ще обясня защо. Смятам, че трябва да оставим обучението и програмите за обучение на държавите членки и да не претендираме за правомощия, които не са предвидени в договорите. Аз защитавам идеята за субсидиарност и смятам, че ние нямаме правомощията да налагаме подобни съвети, като например в този доклад за изучаване на ЕС в училищата в Европа.

А и вижте причините, които са заложени в този доклад - да се предотврати евроскептицизмът! Аз не се смятам за евроскептик и моето мнение е, че ЕС като политическa и икономическа общност предоставя много предимства, които страна като моята не би имала, в частност общия пазар и свободната търговия. Въпреки това смятам, че да се изучава ЕС и историята на създаването на Съюза, с цел да се засили европейската принадлежност на гражданите, както се посочва в доклада, не е това, за което се борят моите избиратели - ние искаме Европа на нациите! Не федерална Европа!

  José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. ‒ De acordo com uma sondagem de opinião, 44% dos europeus não compreendem o funcionamento da UE e muitos sentem que a sua voz não é ouvida na União Europeia. De acordo com um relatório, em 2013 já existia na maioria dos Estados-Membros algum conteúdo sobre a UE em todos os níveis de ensino, exceto em quatro onde não se encontrou qualquer menção no ensino primário.

Concordo que esta situação pode ser corrigida se os cidadãos forem mais bem informados e encorajados a envolver-se e a participar ativamente no projeto de unificação europeia. Para isso, é fundamental reforçar a dimensão europeia na educação, a fim de superar o euroceticismo e preparar os cidadãos para viverem e trabalharem num mundo cada vez mais complexo e globalizado.

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ Em poucas palavras, este relatório defende a disseminação nas escolas de propaganda a favor da UE. Uma espécie de catequização, entendida como tendo uma "importância crucial" para restabelecer a confiança dos cidadãos "no mérito e na necessidade do processo de integração europeu".

Ou seja, a falta de confiança dos cidadãos na UE não reside nas políticas que esta promove e nas suas consequências devastadoras na vida quotidiana das pessoas, em especial dos trabalhadores e do povo, mas sim no facto de as pessoas terem um conhecimento limitado sobre a UE e sobre o seu modo de funcionamento. Por essa razão se defende um ensino específico, orientado e formatado pelos “valores da UE", que altere a perceção errada (pois claro) que os cidadãos têm da UE. Defende-se, assim, a imposição do pensamento único desde tenra idade.

Pelo caminho, conceitos como o da formação integral do indivíduo são atirados borda fora, não vão eles estimular a criatividade e o pensamento crítico, quando o que importa é “preparar para as necessidades do mercado de trabalho”, a “formação profissionalizante”.

O relatório defende a harmonização da estrutura de conhecimentos e de conteúdos curriculares, ignorando as especificidades dos sistemas educativos de cada país.

Não tem ponta por onde se lhe pegue este relatório. Obviamente votámos contra.

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: il s'agit d'une véritable œuvre de propagande massive.

  Laura Ferrara (EFDD), per iscritto. ‒ È necessario potenziare la dimensione europea dell'istruzione scolastica per consentire agli studenti non solo di acquisire conoscenze e sviluppare il senso di appartenenza e di cittadinanza europea, ma anche per impegnarli in una riflessione critica sull'UE e sui suoi valori fondamentali, sanciti nell'articolo 2 TUE, in primis il riconoscimento dello Stato di diritto e il rispetto dei diritti umani.

Assolutamente condivisibile è la denuncia, presente nella relazione, dei deficit democratici dell'Unione, che si manifesta in un crescente divario tra la voce dei cittadini e le istituzioni UE. A tal proposito è di fondamentale importanza ristabilire uno stretto legame con i cittadini, attraverso un loro maggiore coinvolgimento nel processo decisionale democratico.

Condividiamo inoltre la necessità di rafforzare lo studio dell'educazione civica per consentire agli studenti di pensare in modo critico e formarsi opinioni informate ed equilibrate, rafforzando la cittadinanza attiva e responsabile e incoraggiando il dialogo interculturale, interreligioso e l'esercizio dei diritti e delle responsabilità democratiche, tra cui il diritto al voto.

  Santiago Fisas Ayxelà (PPE), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe, ya que considero que el fomento del diálogo sobre la Unión en nuestras escuelas es crucial para restaurar la fe de los ciudadanos en el proceso de integración europeo, a la par que para preparar a los ciudadanos para vivir en un mundo globalizado y complejo.

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. – There is no doubt that we need to know a lot more about the guts of the EU, considering its impact now on our own legislation, on our lives; no doubt either this should begin as early in life as possible. But who controls the agenda, who writes the curriculum, how much will be included in that syllabus about the amount of damage the EU is doing? I abstained.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Začlenenie európskej dimenzie do vzdelávania a učenie o Európskej únií v školách v členských štátoch je veľmi dôležité a má za cieľ pomôcť vytvoriť zmysel pre európske občianstvo, prehĺbiť znalosti o úlohách a hodnotách Európskej únie a pomôcť tak riešiť prehlbujúci a široký euroskepticizmus naprieč Európskou úniou. Predmetné opatrenia by mali umožniť lepšie pochopenie histórie a kultúry Európskej únie, tvorbu politík a rozhodovací proces, a umožní kritické uvažovanie o európskych záležitostiach v občianskom a medzi kultúrnom dialógu. Hlavným cieľom Európskej únie by malo byť zahrnutie európskeho rozmeru do vzdelávania a viac informovať školákov o prínosoch európskeho občianstva a podporovať medzikultúrne, nediskriminačné a inkluzívne vzdelávanie na školách a univerzitách v členských štátoch Európskej únie.

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto contrario perchè questa relazione è strumentalizzata in favore di un supporto acritico all'Ue.

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI), γραπτώς. ‒ Καταψηφίζω την έκθεση σχετικά με την εκμάθηση για την ΕΕ στο σχολείο, καθώς η έκθεση θεσμοθετεί την επιβολή πρωτόγνωρων αντιλήψεων στην εκπαίδευση, ουσιαστικά δεν συνιστά τίποτα παραπάνω από απροκάλυπτη προπαγάνδα και πλύση εγκεφάλου στους μαθητές.

  Ashley Fox (ECR), in writing. ‒ In my view this own-initiative report is very damaging. It looks to give school students a biased view of the EU. It will force schools to give only a positive view of the EU.

I strongly believe that the report strengthens the case for why education systems and curricula must remain protected from EU intervention and should remain in the hands of Member States.

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ I believe this report is absolutely fundamental for the future of the EU, as it will introduce real concrete measures at EU level and to Members States to achieve learning EU at school.

The inclusion of the European dimension in education, with learning EU at school being a crucial component, aim at creating a sense of European citizenship and at deepening knowledge of the role of EU values to tackle the widespread Euroscepticism. It will allow a better understanding of the EU’s history and culture as well as its policy-making decision process, and will enable children to critically reflect on European matters and to engage themselves in the civic and intercultural dialogue that reflects the diversity of the Union.

We must be committed to EU values and to fighting Euroscepticism. Our goal has to be including a European dimension in education to strengthen European citizenship and promote intercultural, non-discriminatory and inclusive education in school and university.

  Kinga Gál (PPE), írásban. ‒ Az uniós polgárok általánosságban jelenleg kevés ismerettel rendelkeznek az Európai Unióról és intézményeinek működéséről, nem érzik magukhoz közel, sőt, inkább távolinak érzik Brüsszelt, az uniós intézményeket. Ezen úgy lehet változtatni, ha a polgárok megfelelőbb tájékoztatásban részesülnek, ennek az egyik központi módja pedig az iskolai oktatás uniós dimenziójának növelése.

A nemzeti alaptantervek európai dimenzióra vonatkozó részei gyakran túl általánosak, ezáltal megnehezítik azt, hogy a tanulók átfogó képet kaphassanak az Unióról. Tekintettel az állampolgárok mindennapi életére gyakorolt hatására, az Uniónak nagyobb láthatóságot kell kapni az oktatási anyagokban, a nevelés minden szintjén és minden formájában. Olyan példákat kell keresni, amelyek az EU a tanulók mindennapi életében betöltött szerepét mutatják be.

Európai szinten ki kell használni az uniós programok által az oktatás és a kultúra terén kínált lehetőségeket a nyelvismeret, az aktív polgári szerepvállalás, a kulturális érzékenység és az interkulturális megértés előmozdítása érdekében. Az ezek által a programok által biztosított mobilitási lehetőségekhez való szélesebb körű hozzáférés elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztosítsuk és növeljük a fiatalabb generáció állampolgári öntudatát és polgári részvételét.

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ A jelentés mellett teszem le a voksom. Azzal, hogy az európai identitástudatot is kihozzuk a válságból, az iskolákban fontos, hogy párbeszéd alakuljon ki Európai Unióról, hogy a polgárok újra higgyenek az európai integrációs folyamat előnyeiben. Számos állampolgár korlátozott tudással rendelkezik az Unióról. Ezért támogatom, hogy növelni kell az EU láthatóságát a tankönyvekben, valamint az európai ismeretek oktatásának tükröznie kell az Unió és a tagállamok közötti bonyolult viszonyt: az Uniót a tagállamok saját történelmükkel és kultúrájukkal formálták, és fejlődése továbbra is elválaszthatatlan a tagállamoktól.

  Francesc Gambús (PPE), por escrito. ‒ No hay duda alguna sobre los enormes beneficios, económicos, sociales, etc., que la existencia de la UE ha aportado a los Estados y los ciudadanos que la conforman. No obstante, la UE es una gran desconocida para gran parte de nuestros ciudadanos, por lo que es más importante que nunca que exista un diálogo sobre la UE en nuestras escuelas, asociaciones y espacios públicos a fin de restablecer la confianza de los ciudadanos en las ventajas y la necesidad del proceso de integración europea. Es nuestra obligación animar a los ciudadanos a participar y a interesarse de manera activa por el proyecto de la unificación europea. Por estos motivos he votado a favor del informe.

  Elisabetta Gardini (PPE), in writing. ‒ I voted yes on this report because I think that all young people should have the right to learn how they are governed, and as the EU has come to play a larger and larger part of this governance it is only natural that young people’s political education should reflect this. As the report mentions a 2014 Eurobarometer poll showing that 44% of EU citizens felt that they had a limited understanding of how the EU works, I believe that this limited understanding can breed suspicion towards the EU and can drive people to populism.

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. – Investire sullo sviluppo di una responsabilità civica e sociale dei giovani e contribuire alla crescita di un sentimento europeista che si riconosca nei valori del dialogo interculturale e nella lotta alle discriminazioni sono ambizioni imprescindibili per l'Unione europea, da sempre capofila nella promozione di politiche a tutela dei diritti umani.

Per questo voto favorevolmente ad un impegno sempre maggiore dell'Europa, che servendosi di linee di finanziamento dedicate e programmi specifici, riesca ad incoraggiare la crescita del senso di cittadinanza europea soprattutto tra i più giovani attraverso un percorso educativo costante ed approfondito dalle scuole primarie all'università, rispondendo con un'educazione all'inclusione, al confronto e alla responsabilità sociale all'euroscetticismo in crescita.

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho sostenuto con convinzione la risoluzione del PE "Apprendere l'UE a scuola", perché oggi l'Unione europea si trova ad affrontare una difficile e lunga crisi economica che sta avendo gravi effetti anche sulla stabilità politica dell'Europa e sui valori fondanti dell'Unione.

Il concetto di una dimensione europea nell'istruzione è fondamentale per accrescere la consapevolezza degli studenti dell'Unione sull'importanza di sviluppare una cultura valoriale europea che tenga conto dello studio delle lingue e della mobilità giovanile e del sistema di coordinamento tra istituti scolastici.

Tenendo in considerazione la scarsa conoscenza dell'Unione europea da parte dei cittadini, l'apprendimento a scuola potrebbe costituire un volano per la diffusione culturale e civica dei valori europei, attraverso l'introduzione di una specifica materia quale l'educazione alla cittadinanza.

Nonostante gli strumenti già a disposizione dell'Unione europea e degli Stati membri per promuovere il dialogo interculturale, sono necessari maggiori sforzi per garantire un sostegno finanziario di più ampio accesso alle opportunità offerte dall'UE.

  Arne Gericke (ECR), schriftlich. ‒ Ich habe für den Bericht über den Erwerb von Kenntnissen über die EU an Schulen gestimmt, weil ich mir grundsätzlich wünsche, dass Kinder und Jugendliche in der Schule besser vorbereitet werden auf eine kritisch-konstruktive Auseinandersetzung mit der EU und ihrer Politik. Wir alle profitieren davon!

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Besonders gerne nehme ich Termine an Schulen meiner Region war, um über die Funktionsweise der EU zu berichten und junge Menschen für Europa zu begeistern. Daher unterstütze ich die Entschließung des Parlaments, die Lehrpläne über die EU-Themen in den einzelnen Mitgliedstaaten anzugleichen und weiterhin finanziell deren Umsetzung zu unterstützen.

  Sylvie Goddyn (ENF), par écrit. ‒ L'objectif de ce rapport est de faire en sorte que les enfants s'approprient dès le plus jeune âge le drapeau de l'Union européenne comme étendard méritant allégeance.

Véritable monument de propagande contre les volontés manifestes et grandissantes d'une autre Europe, ce rapport n'hésite pas à proposer l'homogénéisation des programmes scolaires en intégrant un volet sur la citoyenneté européenne et, surtout, à soutenir que l'Union serait mieux placée pour définir les programmes que les États membres.

L'éducation est l'un des rares domaines où les États membres ont encore une compétence exclusive, ce qui provoque l'ire des députés pro-UE, bien souvent les mêmes qui promeuvent l'enseignement du genre. Ce point est d'ailleurs abordé avec la demande d'un enseignement promouvant le multiculturalisme et la non-discrimination.

Notre groupe a déposé une résolution alternative rappelant que l'éducation est du ressort exclusif des États membres et que les savoirs fondamentaux doivent être prioritaires sur l'idéologie.

J'ai bien entendu soutenu la proposition de Dominique Bilde et voté contre le rapport Draghici.

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. – La mayor parte de los aspectos a los que nos hemos opuesto se deben a la vaguedad del concepto de dimensión europea que se utiliza. No somos contrarios a que se imparta en los diferentes niveles formativos una mayor información sobre la UE, es más creemos que un mayor conocimiento sobre procedimientos y competencias de los organismos de la UE es algo a todas luces positivo. Sin embargo pensamos que no es conveniente confundir formación con propaganda, y en este sentido este informe no prevé ni incorpora las causas ni responsabilidades de los autores causantes de la situación de desigualdad en la que vivimos en la Europa actual, mientras que por el contrario, abunda en precisiones adicionales sobre el término euroescepticismo. Observamos la existencia de aportaciones positivas y relevantes, pero el ánimo general del informe creemos que tiene un objetivo destinado a subsanar un déficit de legitimidad, como el que sufre el proyecto europeo en diferentes regiones, antes que a dar a conocer a la población el funcionamiento, las causas y las consecuencias del proyecto europeo. Por este motivo nuestro voto ha sido abstención.

  Maria Grapini (S&D), în scris. ‒ Consider important acest raport deoarece consolidarea dialogului despre UE în școlile, asociațiile și spațiile noastre publice este esențială pentru restabilirea încrederii cetățenilor în avantajele procesului de integrare europeană.

În prezent, cetățenii au prea puține cunoștințe despre UE și despre modul în care funcționează instituțiile acesteia, însă acest lucru s-ar putea schimba dacă aceștia ar fi mai bine informați și încurajați să se implice.

La nivel european, posibilitățile oferite de programele UE în domeniul educației și culturii ar trebui să fie exploatate la maximum, pentru a îmbunătăți competențele lingvistice și pentru a promova conceptele de cetățenie activă, conștiință culturală și înțelegere interculturală.

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ Along with my fellow Labour MEPs, I abstained on this report because, although we fully support citizenship education in schools, we do not believe that it should be decided at an EU level. Education is a Member State competence, therefore it is up to Member States and regional governments, where authority lies on education policy, to determine the curriculum in schools.

  Sylvie Guillaume (S&D), par écrit. – L'Europe méconnue et victime de désaffection au moment des élections européennes: tel est le résultat de la portion congrue réservée aux affaires européennes dans l'enseignement.

Partant de cette analyse et considérant la valeur ajoutée certaine que présente une sensibilisation accrue aux avantages des politiques européennes comme la libre circulation des personnes et des services dans l'Union et les programmes de mobilité, j'ai voté en faveur du rapport d'initiative de mon collègue Draghici.

J'ai la conviction que si le déficit démocratique européen se creuse aujourd'hui, il est en partie dû à une forte méconnaissance de ce que l'Europe fait au quotidien pour nos citoyens. Aussi, j'estime que l'UE devrait être plus visible et mieux intégrée dans le matériel pédagogique et les activités extrascolaires organisées dans les États membres.

Par une connaissance accrue des institutions et de l'histoire européenne, il s'agit aussi de contribuer à l'élaboration de réflexions critiques sur l'UE et de faire de nos jeunes des citoyens engagés dans la vie de leur cité et dans le dialogue interculturel.

Ce rapport reconnaît également le rôle des partenaires sociaux et de la société civile dans ce travail pédagogique, qui mérite aussi d'être soutenu à tous les niveaux.

  Antanas Guoga (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report. It is increasingly important for students to gain an understanding of the mechanisms of the European construct in which they live and the growing impact of the European Union in their lives.

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ Enhancing dialogue about the European Union and its institutions in schools would be an innovative method for educating citizens on the European political process. Greater education on the EU would encourage EU citizens to engage with the EU institutions more frequently and simultaneously combat Euro-scepticism. Rapporteur Drăghici notes that 44% of European citizens feel that they have limited understanding of how the EU works and 52% of Europeans believe that their voice does not count in the EU. The benefits would be manifold if schools within the Union were to disseminate information regarding the functioning of EU institutions and their competences. This initiative would also help to celebrate the cultural and linguistic diversity of the EU, which, in turn would help to resolve several challenges which it faces, and for these reasons I support the motion.

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this motion as education is a key feature of European integration. It is important to continue the work currently in place and foster these European programmes to allow for the continued sharing of good practices among networks. It is beneficial that this support is urged by the report to include the continued active distribution of information on European educational programmes such as Europe for Citizens. As progress continues it is a necessity that funding is appropriately increased to ensure that EU education is available to all ages.

  Ian Hudghton (Verts/ALE), in writing. ‒ Whilst there are many aspects of this report which I can support, I think that Members of this House are deluding themselves if they think that hostility to the EU can or should be ‘educated’ out of people. I support the EU and will vote in June for Scotland to remain in. However the EU has no role in directing Member States as to what should be taught in schools, and reports of this kind will do nothing positive for those of us arguing against Brexit.

  Филиз Хюсменова (ALDE), в писмена форма. ‒ Уважаеми г-н Председател, уважаеми колеги, подкрепих доклада за „Обучение за Европейския съюз в училище“, тъй като смятам, че предвижданите в него мерки ще подобрят информираността и заинтересоваността на европейските граждани за европейските мерки, влияещи върху техния живот.

Въвеждането на изучаване на Европейския съюз ще доведе до по-добро разбиране на неговите институции и взаимоотношенията между тях, механизмите и сроковете на тяхната работа, както и за подобряване на информираността по отношение на правата, които Съюзът предоставя на своите граждани и средствата за тяхната защита.

Не на последно място - обучението за Европейския съюз ще припомни на децата в Европа историческите причини за неговото създаване и необходимостта от опазването му в името на нашето общо пространство на правосъдие, свобода сигурност и солидарност.

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ The objective of this report is to conclude a European dimension in education in order to strengthen European citizenship and promote intercultural, inclusive education in schools. By learning EU at school pupils would better understand their European citizenship, the EU’s cultural history as well as its policy-making decision process. I have voted in favour of this report that promotes the educational values and future networks and exchanges at all educational levels.

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za Izvješće o učenju o EU-u u školama (2015/2138(INI)), s obzirom da je neophodno nastaviti s europskom integracijom koja uključuje i zajedničke standarde što se tiče učenja u školama o Europskoj uniji. Svjedoci smo da mali broj građana poznaje EU, europske institucije i primjerice slabo poznaje zajedničku europsku povijest.

Raste euroskepticizam, nepovjerenje prema europskim institucijama, što dokazuju mnogobrojne ankete i slab odaziv birača na europskim izborima. Potrebna je minimalna zajednička razina obrazovanja o europskim temama jer integraciju ne čine samo primjerice države, institucije, zakoni, tržište i dr., već su to prije svega građani koji razumiju zajednički smisao stvaranja europskog okruženja.

U tome je važna uloga država članica da podrže, revidiraju i ažuriraju svoje obrazovne sustave i sve dijelove kurikuluma povezane s EU-om na svim razinama obrazovanja. Osim takvog procesa, držim da je izuzetno važno uz nacionalni aspekt obrazovanja uključiti i obavezu implementacije regionalne i lokalne dimenzije obrazovanja kako bi se uz „izgradnjuˮ europskog identiteta, očuvala lokalna i regionalna dimenzija identiteta građana Europske unije.

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport porté par le député socialiste Damian Drăghici est une véritable œuvre de propagande massive.

Il s'agit donc une nouvelle fois de tenter de passer outre les prérogatives des États membres en matière d'éducation (laquelle est toujours une compétence exclusive des États, selon l'article 6 du TFUE) afin de faire de nos chères têtes blondes de bons petits soldats à la solde de l'euro-fédéralisme.

En toute logique, mon vote s’est porté contre ce texte.

  Diane James (EFDD), in writing. – UKIP voted against this non-legislative, non-binding report. We oppose any form of EU interference in Member States’ national curricula, especially with regard to the EU being better highlighted in teaching materials, disseminating EU propaganda and calling for more funding to do so. The EU has no competency in the education systems of Member States and in fact is going against Article 165 of the TFEU which states that the EU ‘fully respect the responsibility of the Member States for the content of teaching and the organisation of education systems and their cultural and linguistic diversity’.

  Petr Ježek (ALDE), písemně. ‒ Nedostatečná znalost EU a jejího fungování je bezesporu jedním z důvodů klesající důvěry evropských občanů a rozšiřujícího se euroskepticismu. Domnívám se, že abychom podpořili lepší pochopení tzv. přidané evropské hodnoty a prohloubení evropské identity občanů, měly by jednotlivé členské státy více a srozumitelně informovat o faktech o EU a jejím fungování. A je jen logické začít u vzdělávání nejmladší generace, tedy žáků a studentů. Souhlasím i s tím, že je třeba pomoci učitelům v jejich nelehké práci, a to prostřednictvím školení, adekvátních výukových materiálů i dostatečnými financemi.

  Marc Joulaud (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport de mon collègue Damian Drăghici concernant l'apprentissage de l'Union européenne à l'école.

Ce rapport vise à renforcer la dimension européenne dans l'enseignement et ainsi la promotion des valeurs de l'Union et de ses États membres. Tout en insistant sur la diversité culturelle des États membres sur laquelle l'UE s'est construite, cet enseignement permettra d'affirmer le rôle des États membres dans le développement et l'influence de l'Union. Je soutiens cela et appelle la Commission à mettre au point un cadre commun et à élaborer des lignes directrices pour renforcer la dimension européenne dans l'éducation.

Cette résolution a été adoptée à une large majorité, ce dont je me félicite.

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ 44 % des Européens ne comprennent pas le fonctionnement de l'UE. Il est très important que les jeunes européens apprennent à se familiariser avec les valeurs de l'UE.

Ce rapport propose de créer un cadre commun aux États membres pour une dimension européenne dans l'éducation. Il s'inscrit donc dans un effort d'ouverture de l'UE et des institutions pour combattre l'euroscepticisme.

J'ai donc voté en faveur de ce rapport.

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Der Drăghici-Bericht „EU in der Schule lernen“ sieht vor, dass künftig Lehrinhalte des schulischen Unterrichts EU-weit einheitlich geregelt werden sollen. Dies betrifft insbesondere die Funktionsweise der Institutionen der Europäischen Union.

Ich lehne die in diesem Bericht genannten Vorschläge entschieden ab, da sie die verfassungsrechtlich geregelte Zuständigkeit der deutschen Bundesländer für den Bereich der schulischen Bildung verletzen und den Schülern ein undifferenziertes Bild der Europäischen Union vermitteln sollen.

  Kateřina Konečná (GUE/NGL), písemně. ‒ Přestože jsem se zprávou kolegyně Drăghiciové v principu souhlasila, nemohla jsem ji v konečném hlasování podpořit a rozhodla jsem se zdržet. Usnesení Evropského parlamentu ze dne 12. dubna 2016 o vyučování o EU ve škole sice mířilo dobrým směrem, ale školství stále považuji za doménu národních států. Je ovšem pravdou, že členské státy by měly v informování o pravomocech, činnostech a výsledcích práce evropských institucí výrazně přidat. Informovanost o možnostech, které EU poskytuje, jsou často žalostné a vedou k tomu, že např. dotace si často přerozdělují stále ti samí, a zejména ti, kteří je nepotřebují (viz Čapí hnízdo). Na druhou stranu se mi však nelíbilo, že kolegyně Drăghiciové dává všechny kritiky současného fungování EU do škatulky euroskeptiků. Osobně se totiž sice považuji za kritičku EU, ale nikoliv euroskeptičku. Domnívám se, že současný kurz evropské integrace napomáhá spíše velkých firmám, bankám a nadnárodním korporacím, a nikoliv občanům, kteří navíc nemají moc prostoru s danou situací něco udělat. Evropu vidím jako sjednocenou ve snaze zajistit Evropanům důstojné podmínky k životu, a ne jako příležitost pro bohaté se ještě více obohatit na úkor většiny. Patřím proto do euroskeptického tábora? Osobně se domnívám, že ne a nechci být takto škatulkována.

  Stelios Kouloglou (GUE/NGL), in writing. ‒ In the midst of social and economic challenges, it is important to enhance knowledge about the functioning and tasks of the European Union and its institutions. To that end, the present report introduces the idea of a European dimension in education. The concept embraces the promotion of learning about the EU’s history, geography and culture at school, as well as the development of skills in order for young people to live and act as citizens of pluralistic societies, without providing any harmonisation in this field.

I acknowledge some positive aspects of the report, mostly relevant to the key role of programmes like Erasmus+, the enhancement of intercultural exchanges, and training on EU topics for teachers at a national level. Nevertheless, I decided to abstain. I believe that a European dimension in education should reflect both the role of the Member States and the European Union. On this basis, I can barely see any references to the impact that the ongoing European policies and the infringement of fundamental rights within the EU have on the way in which citizens apprehend the Union nowadays.

  Agnieszka Kozłowska-Rajewicz (PPE), na piśmie. ‒ Sprawozdanie w sprawie zdobywania wiedzy o UE w szkole słusznie zauważa, że niewielka wiedza o UE obywateli państw członkowskich, ale przede wszystkim poczucie nikłego wpływu na UE mogą wpływać na słabnącą sympatię do UE i niską frekwencją w wyborach do Parlamentu Europejskiego. Wg Eurobarometru z 2014 roku 44 % obywateli UE w ograniczonym stopniu rozumie, jak działa Unia, a 52 % Europejczyków uważa, że ich głos się nie liczy. Niska frekwencja w wyborach najbardziej niepokoi w odniesieniu do ludzi młodych: w 2014 roku tylko 28 % ludzi w wieku 18–24 lata wzięło udział w wyborach do Parlamentu Europejskiego. Procesowi rozwoju i komplikacji procesów rządzących UE nie towarzyszy zwiększona kampania informacyjna ani kampania angażująca obywateli w kształtowanie Unii; brak takiej kampanii sprzyja dystansowaniu się od Unii i rozwojowi nastrojów eurosceptycznych.

Podzielam zawarte w sprawozdaniu tezy o konieczności włączenia treści europejskich do programów szkolnych i programów studiów wyższych. Dotyczy to także kwestii europejskich wartości: tolerancji, niedyskryminacji, szacunku dla różnorodności, praw mniejszości, które na równi ze wspólnym rynkiem kształtują UE. Popieram zawarte w sprawozdaniu wezwanie do uaktualnienia i upowszechnienia w państwach członkowskich nauczania obywatelskiego i języków obcych, tak aby wyposażały uczniów także w wiedzę o europejskim projekcie i zwiększały partycypację obywatelską w UE.

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Ho espresso il mio parere positivo su questa proposta innovativa che riguarda l'apprendimento della storia e dei valori dell'UE nelle scuole, includendo la formazione di insegnanti e la promozione di una cultura multilinguistica e multiculturale che promuova la convivenza, l'integrazione e la creazione di una popolazione attiva.

In una società in cui i confini si restringono grazie alla mobilità, resa possibile dalle nostre politiche e iniziative, è essenziale che bambini e giovani siano educati su tale sistema d'integrazione acquisendone a pieno i principi. Solo grazie all'investimento sulla formazione scolastica, e sui valori fondatori dell'UE, saremo in grado di creare pilastri portanti per il progresso economico, politico e socio-culturale di questa Europa, dando un contributo essenziale al rafforzamento di una solida identità europea.

  Gabrielius Landsbergis (PPE), raštu. ‒ Kryptingesnis, patrauklesnis, geriau apgalvotas mokymas apie Europos Sąjungą, jos veikimo principus, vertybes ir istoriją Europos Sąjungos mokyklose visiškai atitinka švietimo tikslus ir poreikį gilinti vieni kitų istorijos bei ES pažinimą. Europos Parlamentas ragina geriau išnaudoti turimus ES instrumentus bei glaudžiau bendradarbiauti šalių narių lygmenyje, skatinant ryšius tarp ugdymo įstaigų, pedagogų ir besimokančiųjų skirtingose ES šalyse. Pamokos apie ES, pasitelkus technines, finansines, judumo bei inovacijų galimybes, gali tapti viena įdomiausių temų ir patraukliausių būdų ugdyti kritinį mąstymą bei aktyvų pilietiškumą nuo mažens.

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ Je n'ai pas pu participer aux votes du rapport "Apprendre l'Union européenne à l'école" vu que j'ai été appelée à participer à la conférence des présidents, qui a eu lieu pendant les votes.

Cependant, je profite de cette explication de vote pour exprimer mon opposition à ce rapport. Ce rapport rédigé par le député socialiste Damian Drăghici est une véritable œuvre de propagande massive. Il s'agit une nouvelle fois de tenter de passer outre les prérogatives des États membres en matière d'éducation (laquelle est toujours une compétence exclusive des États selon l'article 6 du TFUE) afin de faire de nos chères têtes blondes de bons petits soldats à la solde de l'euro-fédéralisme.

  Gilles Lebreton (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre ce rapport car il cherche à renforcer la propagande de l’UE dans les écoles.

Cette œuvre d’endoctrinement de nos enfants a hélas été adoptée par 482 voix contre 146, malgré les efforts de la députée FN Dominique Bilde, qui avait déposé une très belle contre-proposition, où il était rappelé que la priorité des écoles devrait être l’acquisition des savoirs fondamentaux (lecture, écriture), ainsi que la revalorisation de l’Histoire et de la culture nationales.

  Andrew Lewer (ECR), in writing. ‒ The decision of the British Conservatives to vote against MEP Drăghici’s ‘Learning EU at school’ report reflects deep concerns about its overall premise and content. Its proposals go well beyond the supporting competence of the EU in the area of education, advocating a concerted effort by the Commission, Parliament and Member States to put more positive content about the EU into national curricula, rather than giving young people the necessary tools to develop their own conclusions. UK legislation requires schools to deal with political issues, including consideration of the EU, in a balanced way. It is up to schools to decide how to achieve this and for Member States alone to decide the content and organisation of their education systems.

In addition, we profoundly disagree with the report’s assumption that either pro-or anti-EU views are rooted in ignorance, or what is, or is not, taught in schools. The European Parliament must stick to supporting policy and best-practice exchange on education amongst Member States, where the EU can add real value.

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Le texte soumis au vote est la démonstration même de la propagande européenne et de son ingérence dans tous les domaines nationaux, en particulier l’éducation.

Sous couvert de lutte contre de grandes menaces comme l’euroscepticisme, la xénophobie, le populisme, le rapport promeut de nouvelles mesures absurdes. Ainsi, il s’agirait de renforcer la citoyenneté européenne en approfondissant l’harmonisation des programmes scolaires dans l’Union européenne, renforcer la formation des enseignants et professeurs à ce sujet, renforcer la participation des élèves et des parents dans la gouvernance de l’école, etc.

Tout un ensemble de propositions qui transgressent la souveraineté de chaque État membre, dont l'éducation est une compétence reconnue dans l’article 6 du traité sur le fonctionnement de l’Union européenne (TFUE).

J'ai donc voté contre.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL), por escrito. ‒ El propósito de este informe es el de introducir una dimensión europea en la educación en las escuelas para restaurar la confianza de los ciudadanos en la Unión Europea. Pero el informe obvia los motivos por los cuales ha aumentado la desconfianza y el descrédito de los ciudadanos hacia la actual UE. Con total cinismo, el informe promueve los principios y valores recogidos en el Artículo 2 del Tratado de la UE, pero no critica la violación sistemática de estos mismos principios en el propio territorio de la UE. Por estos motivos no he podido votar a favor.

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ Por desgracia, una gran mayoría de europeos desconoce el funcionamiento y la relevancia de las instituciones europeas y tienden a percibir un cierto déficit democrático en las mismas. Esto lleva aparejadas dos terribles consecuencias: por un lado, la baja participación de los ciudadanos europeos en los procesos electorales europeos y, por otra, el crecimiento del denominado euroescepticismo.

Es por este motivo que, desde el Parlamento y a través de este informe, proponemos que en las escuelas europeas se refuerce el conocimiento de la Unión Europea, que los niños desarrollen el sentimiento de ciudadanía europea, que entiendan lo que significa ser europeo y el hecho de compartir, como valores fundamentales, la defensa del Estado de Derecho y de los derechos humanos.

Para ello, proponemos a la Comisión que, entre otras cuestiones, siga manteniendo y aumentando la financiación de los programas de educación y de movilidad y que elabore un marco común para el aprendizaje sobre la Unión. Asimismo, rogamos a los Estados Miembros que utilicen todos los medios a su alcance para promover entre sus profesores un alto perfil en cuanto al conocimiento de la Unión Europea.

Por lo expuesto, mi voto será favorable.

  Bernd Lucke (ECR), schriftlich. ‒ Der Drăghici-Bericht „EU in der Schule lernen“ sieht vor, dass künftig Lehrinhalte des schulischen Unterrichts EU-weit einheitlich geregelt werden sollen. Dies betrifft insbesondere die Funktionsweise der Institutionen der Europäischen Union.

Ich lehne die in diesem Bericht genannten Vorschläge entschieden ab, da sie die verfassungsrechtlich geregelte Zuständigkeit der deutschen Bundesländer für den Bereich der schulischen Bildung verletzen und den Schülern ein undifferenziertes Bild der Europäischen Union vermitteln sollen.

  Petr Mach (EFDD), písemně. ‒ Hlasoval jsem proti. Návrh vyzývá k rozšíření propagandy EU ve školách: „EU by měla být viditelnější a lépe začleněná do výukových materiálů a mimoškolní zájmové činnosti“, žáci by měli ve školách „rozvíjet svůj smysl pro sounáležitost a dovednosti evropského občanství“, učitelé mají do výuky zahrnovat „unijní rozměr“, má se podporovat „evropský přístup k výuce historie“, má se posílit „občanská výchova týkající se EU“ s cílem, aby žáci „podporovali mezikulturní a mezináboženský dialog“.

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Prema ispitivanju javnog mnijenja Eurobarometra iz 2014. godine, 44 % građana Europske unije smatra da ima ograničeno razumijevanje načina na koji funkcionira EU, 52 % Europljana smatra da njihov glas u EU-u nema nikakvu težinu, a nedovoljno znanje o Europskoj uniji i njezinoj konkretnoj dodanoj vrijednosti može doprinijeti stvaranju slike o nedostatku demokracije i dovesti do sveprisutnog euroskepticizma u državama članicama i državama kandidatkinjama.

Većina država članica je integrirala u svoje kurikulume i programe osposobljavanje nastavnika za poučavanje o EU-u. U izvješću se ističe nužnost jačanja vidljivosti Europske unije u nastavnim materijalima i izvannastavnim aktivnostima i jačanje integriranosti, s obzirom na utjecaj koji ima u svakodnevnom životu svojih građana.

Dimenzija EU u obrazovanju bi trebala omogućiti učenicima ne samo da steknu znanje i razviju osjećaj pripadnosti i europskog građanstva, nego da i sudjeluju u kritičkom razmišljanju o EU-u, između ostalog i učenjem o: temeljnim vrijednostima EU-a zasnovanima na vladavini prava i ljudskim pravima, postupcima upravljanja i donošenja odluka u EU-u te načinu na koji one utječu na države članice i njihovo vlastito demokratsko sudjelovanje.

Podržala sam ovo izvješće jer se ukazuje na važnost boljeg razumijevanja funkcioniranja Europske unije, razumijevanja EU odluka i načina na koji one utječu na svakodnevni život građana, što rezultira boljim društvenim integriranjem i jačanjem europskih vrijednosti.

  Светослав Христов Малинов (PPE), в писмена форма. ‒ Подкрепям доклада на Европейския парламент относно обучението за Европейския съюз в училище. Имах възможността да участвам в изготвянето му като докладчик за Европейската народна партия.

Убеден съм, че Европейският съюз трябва да се изучава в училище не от гледна точка на функционирането му, а чрез правата и свободите, които той осигурява на младите хора. Всяка държава членка следва да изработи методология въз основа на собствения си опит, защото само чрез познаването и преодоляването на историята можем да обясним причините за съществуването на Съюза такъв, какъвто е днес, както и ползите от членството ни в него.

Държавите членки отговарят за образователните си системи, но Съюзът ги подкрепя при определянето на общите цели и обмена на добри практики. Една от тези цели и идеи е включването на Европа и Европейския съюз в училищните предмети. Комисията по култура и образование в Европейския парламент смята, че е нужно да се задълбочи разглеждането на тематиката, свързана с ЕС, за да се скъси разстоянието между Европа и гражданите й. ЕС трябва да стане по-видим и разбираем за гражданите си.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Pretrvávajúce regionálne rozdiely, nezamestnanosť, utečenecká kríza spolu s nedostatočnými informáciami o fungovaní Únie a jej orgánov spôsobuje nárast euroskepticizmu, populizmu a extrémizmu v Európe. Zvyšuje sa nezáujem a nedôvera obyvateľov v EÚ. Podľa prieskumov až 44 % respondentov nevie, ako funguje EÚ. Ak členské štáty a Únia nepristúpia k okamžitým reformám v oblasti vzdelávania o EÚ, riešenie otázok európskeho aktívneho občianstva a európska integrácia budú ohrozené.

Komisia musí vyvinúť maximálne úsilie o začlenenie problematiky EÚ a jej fungovania do systému vzdelávania a informovať členské štáty o možnostiach financovania učebných plánov a odbornej prípravy pedagógov.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με την εκμάθηση για την ΕΕ στο σχολείο, διότι είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

Επιπλέον, επισημαίνω ότι στις τελευταίες εκλογές του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου ψήφισαν μόνο το 42.61% των πολιτών και το 27.8% των νέων από 18 έως 24 χρονών, γεγονός το οποίο οφείλεται, όχι τόσο στην έλλειψη εκμάθησης της λειτουργίας της Ε.Ε. στο σχολείο, αλλά κυρίως στις εξαιρετικά αντιλαϊκές, νεοφιλελεύθερες πολιτικές λιτότητας που επιβάλλει η Ε.Ε. στα κράτη-μέλη της. Οφείλεται, επίσης, στην αντιλαϊκή δράση της τρόικας σε Ελλάδα και σε άλλες χώρες του μνημονίου.

Η εμβάθυνση και αποσαφήνιση των σχολικών προγραμμάτων στα θέματα που αφορούν την λειτουργία της Ε.Ε. μπορεί να αποβούν χρήσιμες, αν οι προσεγγίσεις των εκπαιδευτικών είναι απόλυτα αντικειμενικές και συνδυάζονται με μία κριτική προσέγγιση των ευρωπαϊκών θεσμών και των αποφάσεων που δρομολογούν. Ιδιαίτερα, η εκμάθηση της Ε.Ε. στο σχολείο δεν πρέπει να χρησιμοποιείται ως μέσο για την παραχάραξη της ιστορίας των κρατών-μελών και την υιοθέτηση ανιστόρητων αφηγήσεων ως προς την ευρωπαϊκή ενοποίηση.

Προτού προβεί σε πρωτοβουλία για αμφιλεγόμενες εκπαιδευτικές μεταρρυθμίσεις, η ΕΕ οφείλει να δώσει τέλος στη συνεχή ισοπέδωση των δημοκρατικών της δομών και την καταδυνάστευση των λαών της Ευρώπης από τους δανειστές.

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport.

Il s'agit d'une nouvelle ingérence de l'Union européenne dans des compétences propres des États membres, en l'occurrence, en matière d'éducation.

Selon le rapport, la montée de l'euroscepticisme serait le fruit du manque d'information des "citoyens européens" sur les bienfaits de l'Union européenne. Ainsi, il conviendrait de mobiliser les systèmes d'éducation nationaux afin de développer, dès les premières classes, des programmes d'instruction sur le fonctionnement de l'Union européenne et ses "valeurs", en particulier "le multiculturalisme et la non-discrimination".

Plus grave, le rapport prône une harmonisation à terme des systèmes d'éducation primaires et secondaires, fondée notamment sur le principe d'une participation renforcée des parents d'élèves et des élèves eux-mêmes. Rien de très réjouissant, à l'heure où les enseignants sont confrontés à des difficultés exceptionnelles dans l'exercice de leurs missions.

  Barbara Matera (PPE), per iscritto. ‒ Dobbiamo trasmettere fin dall'inizio del percorso scolastico i veri valori europei e renderci contro che nelle nostre scuole stiamo formando la prossima generazione di cittadini europei e dobbiamo fare in modo che arrivino ben preparati per contribuire alla crescita della nostra Unione.

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ La incorporación de una dimensión europea en la enseñanza es fundamental para ayudar a los ciudadanos a comprender mejor la UE y a que sigan apoyando este proyecto.

La UE debería tener una mayor visibilidad y estar mejor integrada en el material educativo y en las actividades extracurriculares. Y es necesario que utilicemos todos los métodos de enseñanza activos y participativos adaptados a la edad, los niveles, las necesidades y los intereses de los alumnos, así como aprovechar plenamente las oportunidades que brindan las tecnologías de la información y la comunicación y los medios de comunicación, incluidos los medios sociales, tal y como señala la propuesta de resolución sobre la adquisición de conocimientos acerca de la UE en la escuela, a la que me sumo rotundamente.

  Κώστας Μαυρίδης ( S&D), γραπτώς. ‒ Η εκπαίδευση αποτελεί ένα σημαντικό εργαλείο στη μόρφωση και ενημέρωση των νέων της ΕΕ καθιστώντας τους ενεργούς πολίτες μέσα στις σημερινές πολυπολιτισμικές και σύνθετες κοινωνίες. Λαμβάνοντας υπόψη τις σύγχρονες προκλήσεις τις οποίες η ΕΕ καλείται να αντιμετωπίσει, η ενσωμάτωση προγραμμάτων διδασκαλίας για την ΕΕ στα σχολεία μπορεί να βοηθήσει στην αποκατάσταση της εμπιστοσύνης των ευρωπαίων πολιτών προς την Ένωση και το κοινό ευρωπαϊκό όραμα. Η σωστή ενημέρωση των πολιτών από τη νεαρή ηλικία, μπορεί να μειώσει την αδιαφορία και αποξένωση που παρατηρείται σήμερα ως προς την λειτουργία της ΕΕ και το φαινόμενο του ευρωσκεπτικισμού.

Η ανάγκη για λήψη μέτρων στον τομέα της εκπαίδευσης είναι άμεση, αφού το 44% των ευρωπαίων πολιτών αισθάνεται ότι έχει περιορισμένη κατανόηση του τρόπου λειτουργίας της ΕΕ και το 52% πιστεύει ότι η γνώμη του δεν μετράει, σύμφωνα με δημοσκόπηση του Ευρωβαρομέτρου κατά το έτος 2014. Επομένως, η εκμάθηση των διαφόρων πτυχών της ΕΕ στα σχολεία, πτυχές που περιλαμβάνουν όχι μόνο θέματα οικονομικής πολιτικής, αλλά και κοινωνικές και πολιτισμικές δυνατότητες που προσφέρει η Ένωση στους νέους, θα βοηθήσει στην καλύτερη και πληρέστερη κατανόηση των αρχών και αξιών της ΕΕ, όπως είναι η ειρηνική συνύπαρξη, η αλληλεγγύη και ο σεβασμός των ανθρωπίνων δικαιωμάτων.

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. ‒ L’histoire de la construction européenne et le fonctionnement de ses institutions font nécessairement partie intégrante de l'histoire des États qui la compose. Pour autant, ici l’objectif est clair, il s'agit d'enseigner l’UE pour développer le "sentiment de citoyenneté européenne et l'attitude pro-européenne" face au risque de "propagation de l'euroscepticisme". Le rapport part du principe que la "crise de légitimité démocratique" de l’UE est due en fait à des "connaissances insuffisantes" des citoyens, et non à son fonctionnement anti-démocratique.

Donc, un cours d’histoire sur le referendum de 2005 sur le traité constitutionnel européen devra expliquer aux enfants comment leurs parents se sont trompés en s’y opposant? Ou même passer sous silence cet épisode historique?

Certes, le Parlement souligne parallèlement la nécessité d’une éducation accessible à tous ou encore de formations pour les enseignants et demande aux "États membres d’augmenter les investissements en faveur d'une éducation de qualité" mais, même là, c’est le blabla habituel qui veut "renforcer les partenariats avec le secteur privé".

Je vote contre un tel enseignement biaisé de l’Union européenne.

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Malgré un euroscepticisme grandissant dans les États membres, l'hystérie européiste se poursuit au Parlement européen. Ce phénomène est donc compris comme ne pouvant venir que d'un manque de communication aux citoyens. Selon ce rapport, il faut donc renforcer le sentiment d'appartenance européenne et l'idéal d'intégration auprès des jeunes générations.

L'éducation tend à devenir une prérogative exclusive de l'UE dans ce rapport. Il est prévu de promouvoir le multiculturalisme, la non-discrimination et une Europe de la "mobilité".

En conséquence j'ai voté contre.

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ Votei a favor do Relatório "Aprender sobre a UE na escola". De acordo com uma sondagem de opinião do Eurobarómetro realizada em 2014, 44% dos cidadãos da União Europeia consideram que compreendem mal o modo de funcionamento da UE e 52% dos europeus consideram que a sua voz não é ouvida na UE.

É manifestamente insuficiente o conhecimento sobre a UE. Daí que faça todo o sentido a educação sobre a UE na escola, para que se tenha presente os valores comuns da União, bem como da identidade europeia. É muito importante que se reforce a dimensão europeia na educação, de forma a que se supere o euroceticismo.

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I supported this resolution which aims to improve knowledge about the Union at an early stage. By educating students about our Union and preparing citizens we can make it easier for them to contribute to the policy-making process and reduce the European Union’s perceived democratic deficit.

  Louis Michel (ALDE), schriftelijk. – Uit onderzoek is gebleken dat 44 procent van de burgers het gevoel heeft niet te weten hoe Europa functioneert. 52 procent van de burgers van Europa denkt ook dat hun stem niet meetelt in de EU. De EU is nog steeds onvoldoende gekend. Dat dit soms leidt tot verwarring, ontgoocheling en misverstanden over het functioneren van de EU is aannemelijk. Het is dus aan te bevelen om de informatiekloof die ontstaan is tussen de inwoners van Europa en de Europese instellingen, te overbruggen. Het onderwijs is een belangrijke hefboom om jongeren te helpen die kloof te dichten en de EU beter te begrijpen. Om beter inzicht te verwerven in de impact die de EU heeft in het dagelijkse leven van de mensen wordt in dit verslag gepleit voor een intensere en zichtbaardere integratie van de EU-dimensie in het lesmateriaal. Naast kennisoverdracht over Europa is het wenselijk jongeren ook vaardigheden bij te brengen die het Europees burgerschap bevorderen. Op die manier wordt jongeren geleerd kritisch na te denken over de Europese besluitvorming en worden ze tegelijk aangemoedigd de gemeenschapszin en de fundamentele waarden van de EU te promoten.

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne. – Ako poslanec Európskeho parlamentu pôsobím už dlhé roky. Za ten čas som sa stretol s obrovským počtom ľudí, s ktorými sa rozprávam a zisťujem, aké sú ich pocity a problémy. Často sa pýtam aj na ich názor na Európsku úniu a musím povedať, že čoraz častejšie vnímam ich negatívny postoj, a to aj medzi mladými ľuďmi. Vieme, že v európskom priestore prudko narastá počet euroskeptikov a nečudujeme sa, pretože ich trápi množstvo problémov, ktoré ostávajú z ich pohľadu nepovšimnuté, hoci ich riešime. Vychádza to z toho, že nerozumejú ako funguje Európska únia. Dokonca nemajú ani základné znalosti! V školách sa mladí učia o Únii veci, ktoré sú im vzdialené. Nijakým spôsobom nevnímajú, že sú členmi takého hrdého spoločenstva. Považujem za smutné, že dnešní mladí nepoznajú osobnosti, ako bol Konrad Adenauer či Robert Schuman, a pri tom bez ich pričinenia by sme nežili v mieri a stabilite, ktoré považujeme za samozrejmosť! Je nevyhnutné, aby sa zjednotila výučba na školách v tejto oblasti a aby sa tak prispelo k tomu, aby mladí vedeli, aké sú ich práva a povinnosti, aká očarujúca bola myšlienka založenia Únie, nech úsilie spomínaných veľkých osobností nie je zbytočné.

  Francisco José Millán Mon (PPE), por escrito. ‒ Doy la bienvenida al informe Drăghici sobre la adquisición de conocimientos acerca de la Unión Europea en la escuela.

Tenemos que procurar que nuestros jóvenes adquieran un mejor conocimiento de la Unión Europea. En el fondo, solo se puede valorar aquello que se conoce. Por consiguiente, hay que fomentar que los jóvenes conozcan el proceso de construcción europea. Ello contribuirá, además, a la creación de un sentimiento de pertenencia a la Unión y también a la superación de los nacionalismos radicales. Creo que resultaría útil que se incluyera en los estudios de bachillerato —o equivalentes— de los jóvenes europeos una asignatura específica sobre los antecedentes, objetivos y funcionamiento de las instituciones de la Unión Europea.

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I have voted in favour of the report on learning EU at school because I believe that the inclusion of the European dimension in education, with learning EU at school being a crucial component, aims to help create a sense of European citizenship, and deepen knowledge of the role of EU values to tackle the widespread Euroscepticism. It will allow a better understanding of EU history and culture as well as its policy-making decision process, and enable children to critically reflect on European matters and became engaged in the civic and intercultural dialogue that reflects the diversity of the Union.

The report highlights the role of the Union and Member States, calling for guidelines and a common framework to promote learning EU at school, enhance existing and future networks exchanges at all educational levels and focus on curricula, teacher training, teaching methods, mobility, research and the use of new technologies. It also recognised the role played by social partners and civil society organisations.

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió az elmúlt éveken súlyos gazdasági és pénzügyi válságon ment keresztül, amelynek szociális és politikai hatásai megkérdőjelezik az intézmények létjogosultságát és az Unió közös értékeit, ezzel együtt pedig az európai identitás fogalmát. E tekintetben most sokkal fontosabb, mint valaha, hogy a polgárok újra higgyenek az európai integrációs folyamat előnyeiben és szükségességében. Ehhez képest az uniós polgároknak csupán 42,61%-a és a 18–24 éves korosztály csupán 27,8%-a szavazott a legutóbbi európai parlamenti választásokon, ami 1979 óta a legalacsonyabb részvételi arány. Az Eurobarométer egy 2014-es közvélemény-kutatása szerint az uniós polgárok 44%-a úgy érzi, hogy korlátozottak az EU működésével kapcsolatos ismeretei, 52%-uk pedig úgy véli, hogy véleménye nem számít az Unióban.

A Kulturális és Oktatási Bizottság jelentése rámutat, hogy az Unióval kapcsolatos ismeretek hiányossága demokratikus deficit érzését keltheti, és az euroszkepticizmus tagállamokban való elterjedéséhez vezethet. Az iskolai oktatás uniós dimenziójának növelése azonban segítheti az euroszkepticizmus leküzdését. A jelentés azt taglalja, hogy a maastrichti szerződés teremtette feltételek között, amely a tananyag tartalmát, és az oktatási rendszer megszervezését a tagállamok kizárólagos hatáskörébe utalja, a tagállami törvények és jogszabályok összehangolását pedig kifejezetten kizárja, hogyan érhető el az iskolai oktatás uniós dimenziójának erősítése. Az állásfoglalást megszavaztam.

  Bernard Monot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport porté par le député socialiste Damian Drăghici est une véritable œuvre de propagande massive. Il s'agit de tenter de passer outre les prérogatives des États membres en matière d'éducation (laquelle est toujours une compétence exclusive des États selon l'article 6 du TFUE) afin d'endoctriner les jeunes.

Le postulat est le suivant: la montée des opinions eurosceptiques, véritable danger pour l'UE, proviendrait d'un manque d'information des citoyens vis-à-vis de la construction européenne et de ses soi-disant bienfaits.

À l'évidence, il ne relève pas du devoir d'éducation et d'information objective, il suite des buts politiciens qui n'ont rien à faire au sein des écoles. Le vote est donc clairement négatif.

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ Segundo uma sondagem de opinião do Eurobarómetro realizada em 2014, 44 % dos cidadãos da União Europeia consideram que compreendem mal o modo de funcionamento da UE e 52 % dos europeus consideram que a sua voz não é ouvida na UE. É importante termos presente que o conhecimento insuficiente sobre a UE pode contribuir para a perceção de um défice democrático e conduzir a um euroceticismo generalizado nos Estados-Membros.

A educação terá obrigatoriamente de ter uma dimensão europeia, com o objetivo de ajudar a uma melhor compreensão e reaproximação da UE por parte dos seus cidadãos.

A UE deve ser mais visível e bem integrada nos materiais pedagógicos e nas atividades extracurriculares, dado o seu impacto na vida quotidiana dos cidadãos, e a inclusão de conteúdos relacionados com a UE pode valorizar substancialmente os programas escolares e o desenvolvimento e o crescimento pessoais dos alunos.

Defendo o papel determinante dos Estados-Membros na implementação da dimensão europeia dos sistemas de ensino e de todos os tipos de currículos relacionados com a UE em todos os níveis de ensino, incluindo no ensino e na formação profissionais.

  Sophie Montel (ENF), par écrit. – Ce rapport, œuvre de propagande massive, propose un apprentissage méthodique et général des supposés bienfaits de l’UE dès le plus jeune âge, à l’école, pour permettre à l’UE d’endiguer l’euroscepticisme et le populisme.

Le texte propose de passer outre la compétence exclusive des États en matière d’éducation (article 6 TFUE) pour accroître l’efficacité de l’enseignement de la doxa européiste en harmonisant les programmes scolaires en particulier dans ce domaine au demeurant très politique. J’ai donc voté contre cette résolution socialiste et propagandiste.

  Claude Moraes (S&D), in writing. ‒ The Labour Party abstained on this report because, although we fully support citizenship education in schools, we do not believe that it should be decided at an EU level. Education is a Member State competence, therefore it is up to Member States and regional governments, where authority lies on education policy, to determine the curriculum in schools.

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui vise à encourager l’apprentissage du fonctionnement de l’Union européenne à l’école. Je soutiens notamment les dispositions qui insistent sur la diversité culturelle des États membres sur laquelle l'Union européenne s'est construite, et qui montrent que l'Union européenne doit être une Europe des nations, avec des identités différentes, mais complémentaires, qu'il faut faire découvrir.

Dans ce contexte, je me réjouis de la présence dans ce rapport d'une volonté de renforcer et d'élargir les programmes Erasmus +, l’Europe pour les citoyens, Europe créative ou encore le service volontaire européen qui participent à l’acquisition de compétences linguistiques et qui permettent de valoriser les cultures de chaque État membre.

  Luigi Morgano (S&D), per iscritto. ‒ Secondo Eurostat il 52 % di cittadini europei ritiene che la sua voce non conti nell'UE ed il 44 % dichiara di avere una comprensione limitata del funzionamento dell'UE. La partecipazione elettorale alle ultime elezioni europee è stata, di riflesso, bassa: questi dati devono farci riflettere.

Convinto che la legittimità di ogni democrazia dipenda dalla partecipazione attiva dei suoi cittadini alla res publica, ho voluto sostenere questa relazione che include la dimensione europea nei progetti educativi come strumento fondamentale per contribuire a promuovere il senso di cittadinanza europea e contrastare un euroscetticismo che rischia di pensare al domani proponendo un antistorico, irreale ritorno ad un passato comunque oggi non ripetibili. Accompagnare i giovani nella riflessione critica sulle vicende e sulle questioni europee li rende partecipi del dialogo civile, politico e interculturale che riflette la diversità, ma contestualmente l'unione dell'UE, ovvero il principio cardine dell'unità nella diversità.

La conoscenza e la comprensione della storia e dei valori comuni dell'UE e dei suoi Stati membri costituiscono, infatti, un fattore chiave per la comprensione reciproca, della convivenza pacifica, della tolleranza e della solidarietà.

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport Drăghici "apprendre l'Union européenne à l'école". Ce rapport d’initiative vise à renforcer la dimension européenne dans l’enseignement.

L’enseignement est fondamental pour diffuser des valeurs auprès des citoyens ainsi que des connaissances. Le manque de connaissances sur l’intégration européenne peut contribuer à la perception d’un déficit démocratique et la diffusion de l’euroscepticisme.

Le rapporteur souhaite donc que l’UE encourage le lancement de nouvelles initiatives locales, nationales et européennes pour rapprocher l’UE de ses citoyens et améliorer la compréhension du processus d’intégration. Pour autant le rapport respecte la subsidiarité quant aux compétences de l’Union européenne dans le domaine de l’enseignement.

Le rapport insiste aussi sur la diversité culturelle des États membres sur laquelle l'UE s'est construite. Le rôle des États membres dans le développement et l'influence de l'Union doit tenir une place importante dans l’enseignement de l’UE à l’école.

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Sosteniamo con ferma convinzione la relazione di Drăghici sull'insegnamento e la sensibilizzazione dei temi europei a scuola.

In un momento in cui l'Europa affronta essenziali sfide per la crescita e lo sviluppo del progetto politico europeo, è importante promuovere una cultura e un senso europeo fra i più giovani, in particolare nelle scuole e nelle associazioni. Il progetto, attraverso informazione e cultura, si pone come uno strumento utile per combattere sentimenti di euroscetticismo fondati sulla disinformazione.

La proposta di inserire all'interno dell'istruzione scolastica la divulgazione di una dimensione europea, istituendo una linea guida d'insegnamento comune per tutti gli Stati membri, che si appoggi su diversi strumenti interculturali e continui corsi di aggiornamento, è quindi un'opportunità imprescindibile per formare una generazione consapevole di futuri cittadini europei. Risulta, quindi, indispensabile l'utilizzo dell'informazione come strumento per coinvolgere e incoraggiare i cittadini a impegnarsi e interessarsi attivamente al progetto di integrazione europea. Solo in questo modo, con la partecipazione attiva della cittadinanza, con la circolazione dell'informazione, con la promozione di una cultura europea fin dall'età scolare sarà possibile perseguire il grande progetto della formazione dell'Unione europea che già ci vede protagonisti.

  Renaud Muselier (PPE), par écrit. ‒ Face à la montée de discours anti-européens absurdes et dangereux, dénués de sens des réalités et faisant fi des nombreux avantages que nous procure l'Union européenne, nous avons la responsabilité de former notre jeunesse, de lui transmettre nos valeurs.

La position du Parlement, que je partage, est celle de la promotion de l'Union européenne au sein des établissements scolaires. Nous appelons également la Commission européenne à communiquer plus largement sur les programmes d'éducation que sont "Erasmus Plus" ou encore "L'Europe pour les citoyens", ainsi qu'à promouvoir la mobilité des acteurs de l'éducation. C'est seulement ainsi que nous saurons renforcer le processus européen d'intégration.

  Alessandra Mussolini (PPE), per iscritto. ‒ L'Unione europea in questi ultimi anni ha dovuto affrontare un'importante crisi economica e finanziaria, i cui effetti sociali e politici rimettono in discussione le istituzioni e i valori comuni dell'Unione, compreso il concetto di identità europea. C'é quindi la necessità di rafforzare il dialogo sull'UE nelle nostre scuole e associazioni al fine di ripristinare la fiducia dei cittadini nel merito e nella necessità del processo di integrazione europea. Per questo ho votato a fare della relazione che mette in evidenza aspetti come il riconoscimento del ruolo essenziale dell'apprendimento dell'UE a scuola e l' importanza della conoscenza e comprensione della storia e dei valori comuni europei e degli Stati membri.

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ Az oktatás legfőbb szerepe hogy tudatosan gondolkodó, aktív állampolgárokat neveljen, akik alapvető ismeretekkel rendelkeznek az Európai Unió működéséről, szerepéről és hozzáadott értékéről. Ezt úgy tudjuk leghatékonyabban elérni, ha a tagállamok oktatási rendszerébe egy kis európai állampolgári oktatást csempészünk, felkeltve ezzel a diákok érdeklődését és fellendítve az EU-ról szóló párbeszédet. Így végeredményben képesek lehetünk közelebb hozni a gyakran „messzinek” nevezett Európai Uniót az állampolgárokhoz, aminek pozitív hatását jó eséllyel a választásokon való részvétel számának növekedésében is észlelhetjük majd. Ezzel egy időben lehetőséget teremtünk az emberek bizalmának visszaszerzésére és az euroszkepticizmus eliminálására is.

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The EU faces unprecedented challenges after experiencing major economic and financial crisis. The social and political effects call into question the institution and common values of the Union. I have voted for this report that will progressively integrate an EU dimension into educational curricula and into teachers’ training.

  Dan Nica (S&D), în scris. ‒ Am votat pentru rezoluția Parlamentului European privind cunoașterea UE în școală, deoarece UE ar trebui să fie mai vizibilă și mai bine integrată în materialele didactice și în activitățile extrașcolare, introducerea unei dimensiuni europene în învățământ fiind esențială pentru a ajuta cetățenii să înțeleagă mai bine Uniunea.

Consider că posibilitățile oferite de tehnologiile digitale trebuie valorificate la maxim pentru a dezvolta predarea transfrontalieră și schimbul de bune practici.

Solicităm Comisiei să dezvolte și să promoveze pe scară cât mai largă platformele virtuale existente și să continue să sprijine și să dezvolte și alte platforme digitale (dedicate profesorilor și elevilor), pentru a facilita accesul la materiale didactice de înaltă calitate, ușor de utilizat și actualizate, relevante pentru cunoașterea UE și disponibile în toate limbile Uniunii.

Încurajăm statele membre să crească investițiile în calitatea educației, inclusiv prin intermediul consolidării parteneriatelor cu sectorul privat, să promoveze egalitatea universală de șanse și să ofere sprijinul necesar tuturor instituțiilor de învățământ și formare, profesorilor și celorlalți educatori, astfel încât să fie capabili să introducă și să dezvolte în permanență o dimensiune europeană în educație.

  Norica Nicolai (ALDE), în scris. ‒ Am votat pentru raportul colegului meu Damian Drăghici, pentru că am certitudinea că, la baza oricărei societăți, dar mai ales a Uniunii Europene, trebuie să stea sistemul educațional. Întrucât o bună parte a cetățeniilor europeni nu cunosc modul de funcționare a UE, au o cunoaștere insuficientă în privința țărilor membre și nu își exercită dreptul de vot cu ocazia alegerilor pentru Parlamentul European, am convingerea că, prin adoptarea măsurilor prevăzute în acest raport, vom face pași importanți către cunoaștere, înțelegere și, mai ales, toleranță. Mă bucură faptul că raportul de astăzi insistă asupra introducerii în programa educațională a unei dimensiuni europene, cu scopul dobândirii de cunoștințe despre UE.

De asemenea, apreciez faptul că statele membre sunt invitate să ia măsuri suplimentare pentru a promova beneficiile educației, ale înțelegerii cetățeniei caracterizate de interculturalitate; putem dobândi valori, principii ca nediscriminarea și incluziunea socială prin modernizarea sistemului de învățământ din țările noastre. Consider absolut benefic acest raport și cred că el constituie, prin ceea ce reprezintă, un pilon de bază pentru crearea unui sentiment legitim de cetățean european.

  Péter Niedermüller (S&D), írásban. ‒ Támogattam a jelentés elfogadását.

Az Európai Unió nemcsak tagállamok, hanem a polgárok közössége is. Éppen ezért fontos, hogy a jövő nemzedékei is megfelelő információkat kapjanak az Unió alapértékeiről, történetéről, működéséről és ilyen módon az Unió felelős polgáraivá válhassanak majd. Különösen fontosnak tartom azt is, hogy a diákok megismerjék más tagállamok és az Európában élő kisebbségek történetét és kultúráját is. Ennek érdekében támogattam a jelentés elfogadását.

  Андрей Новаков (PPE), в писмена форма. ‒ Вярвам в необходимостта от европейското измерение в образованието, имайки предвид огромното въздействие на ЕС в ежедневието на гражданите. ЕС трябва да бъде по-видим и по-добре интегриран в учебните материали и извънкласните дейности - това би спомогнало за по-голямо разбиране и насърчаване на привързаността към основните му ценности. EС преминава през криза на своята демократична легитимност, но именно това би бил един логичен начин за възстановяване и укрепване на връзката на Съюза с неговите граждани.

Докладът подчертава и важната роля на програмите „Еразъм+“, „Европа за гражданите“ и „Творческа Европа“ за насърчаването на образованието и обучението, езиковите умения, активното гражданство, културната осведоменост и междукултурното разбирателство. Тези програми спомагат без съмнение за укрепване на европейското гражданство и е необходимо да се осигури подходяща финансова подкрепа за тези програми.

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Ich finde den Grundgedanken sehr gut, da wirklich viele Bürger wenig über die Europäische Union und deren Funktionen wissen. Meiner Meinung nach schadet Wissen nicht, daher sollte die EU in Lehrbüchern vorkommen. Wichtig dabei ist, dass die Informationen völlig wertfrei vermittelt werden. Meiner Meinung nach wird im Bericht genau das Gegenteil übermittelt, hier handelt es sich nur um eine nicht wertfreie EU-Propaganda. Aus diesem Grund habe ich mich gegen diesen Bericht ausgesprochen. Ich bin gegen den Einzug von EU-Propaganda in Klassenzimmern und dass diese durch verschiedene Sektoren finanziert wird.

  Younous Omarjee (GUE/NGL), par écrit. – J’ai voté en faveur de ce rapport qui vise à promouvoir l’apprentissage, à l’école, de l’Union européenne, de ses valeurs et de son fonctionnement. Le rapport soutient également les actions de formation européenne telles qu’Erasmus et promeut les échanges de bonnes pratiques entre les États membres sur l’apprentissage de l’Europe.

L’histoire de l’Europe, de ses valeurs, fait partie intégrante de l’histoire des citoyens européens d’aujourd’hui et son apprentissage est important pour le développement du sens critique de chacun.

  Rolandas Paksas (EFDD), raštu. – Švietimas turi išlikti kiekvienos valstybės narės kompetencijos ribose.

Kiekvienoje valstybėje skiriasi socialinės ir ekonominės sąlygos, todėl nustatant švietimo programas lemiamas vaidmuo tenka nacionalinėms valdžios institucijoms. Tik jos gali tinkamai įvertinti, kokių patobulinimų reikia mokyklų mokymo turinio ir pradinio mokytojų mokymo srityje.

Pažymėtina, jog piliečiai turi būti skatinami mokintis ne tik apie ES, bet prioritetas turi būti teikiamas savo šalies istorijai. Tik įgyję pakankamai žinių jie gali tinkamai suprasti Europos kūrimo procesą. Atsižvelgiant į tai svarbu skatinti dialogą apie ES mokyklose, asociacijose ir viešosiose erdvėse, taip siekiant sugrąžinti piliečių pasitikėjimą Europos integracijos proceso nauda ir svarba. Manau, kad Komisija turi ir toliau skatinti švietimo srities atstovų judumą ir aktyviai skleisti informaciją pagrindiniams suinteresuotiesiems asmenims ir piliečiams.

  Κωνσταντίνος Παπαδάκης ( NI), γραπτώς. ‒ Την περεταίρω ενίσχυση του προπαγανδιστικού μηχανισμού της ΕΕ με επιδίωξη να εμποτιστούν οι μαθητές κι οι εκπαιδευτικοί από τις δήθεν "αξίες" του μεγάλου κεφαλαίου, στο όνομα της λεγόμενης "ευρωπαϊκής συνείδησης", επιδιώκει η έκθεση για την "εκμάθηση για την ΕΕ στο σχολείο". Το ΚΚΕ την καταψήφισε, τονίζοντας ότι η αντιλαϊκή πολιτική της ΕΕ και των κυβερνήσεων που φέρνει ανεργία, δουλειά με μισθούς πείνας μέχρι τα βαθειά γεράματα και φτώχεια δεν φτιασιδώνονται.

Η έκθεση ανάγει σε επιστήμη την "πλύση εγκεφάλου" περί "προσαρμοστικότητας στις ανάγκες της αγοράς" με αέναο κυνήγι δεξιοτήτων, "δια βίου μάθησης" για τα κέρδη των επιχειρηματικών ομίλων.

"Εντός ύλης" είναι η δικαιολόγηση των ιμπεριαλιστικών επεμβάσεων που οδηγούν στην προσφυγιά, ενώ ρόλος ενεργού προπαγανδιστή αυτών των αιματοβαμμένων "αξιών" της ΕΕ προορίζεται για τους εκπαιδευτικούς στο πλαίσιο της "δια βίου επαγγελματικής εξέλιξής τους" και αξιολόγησής τους

"Κορμό" της ευρωενωσιακης κατήχησης αποτελεί το ξαναγράψιμο της ιστορίας των λαών με αντικομμουνισμό στον οποίο θα πρωτοστατούν τα "ειδικά προγράμματα για μαθητές και διδάσκοντες" από το "Σπίτι της Ευρωπαϊκής Ιστορίας".

Με ουσιαστική συζήτηση στα σχολεία μπορεί να πέσει στο κενό η επιχείρηση "ωραιοποίησης" της λυκοσυμμαχίας της ΕΕ.

Οι λαοί έχουν τη δύναμη να ανατρέψουν την εξουσία των μονοπωλίων, να αποδεσμευτούν από τη μέγγενη της ΕΕ, ανοίγοντας το δρόμο των συμφερόντων τους.

  Δημήτρης Παπαδάκης ( S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της σχετικής έκθεσης που ετοιμάστηκε από την Επιτροπή Πολιτισμού και Παιδείας όσον αφορά την προβολή και την εκμάθηση των δράσεων της Ε.Ε. από τα εκπαιδευτικά συστήματα των κρατών μελών όπως και την κλήση της τελευταίας προς την Επιτροπή της Ε.Ε. να προβεί άμεσα σε σχετική νομοθετική πρωτοβουλία.

Μεταξύ άλλων στην έκθεση διατυπώνεται με σαφήνεια ότι η Ε.Ε. διέρχεται μια περίοδο κρίσης όσον αφορά τη δημοκρατική της νομιμοποίηση, όχι μόνο ένεκα της ανεπαρκούς γνώσης από τους ευρωπαίους πολίτες των μηχανισμών της Ε.Ε., αλλά και λόγω του περιορισμούς της συμμετοχής των τελευταίων στις διαδικασίες λήψης αποφάσεων.

Σε μια εποχή, λοιπόν, έντονου ευρωσκεπτικισμού η καθιέρωση μιας πιο ευρωπαϊκής διάστασης στον τομέα της εκπαίδευσης μπορεί να αποτελέσει καθοριστικό παράγοντα για τη διατήρηση της συνοχής της Ε.Ε.

Η επικαιροποίηση των εκπαιδευτικών συστημάτων και η υιοθέτηση μιας πιο ευρωπαϊκής προσέγγισης σε αυτά θα συμβάλει επίσης καθοριστικά και στη διαδικασία της περαιτέρω ενοποίησης της Ένωσης.

  Margot Parker (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-legislative, non-binding report. We oppose any form of EU interference in Member States’ national curricula, especially with regard to the EU being better highlighted in teaching materials, disseminating EU propaganda and calling for more funding to do so. The EU has no competency in the education systems of Member States and in fact is going against Article 165 of the TFEU which states that the EU ‘fully respect the responsibility of the Member States for the content of teaching and the organisation of education systems and their cultural and linguistic diversity’.

  Aldo Patriciello (PPE), per iscritto. ‒ Considerato che la grave crisi economica e finanziaria che i paesi europei hanno dovuto affrontare ha messo in discussione il "senso di Europa" tra i cittadini. Considerato che, in assenza di interventi volti a riavvicinare i cittadini alle istituzioni europee, l'identità europea viene messa a dura prova. Considerato che la promozione della dimensione europea negli istituti scolastici rappresenta un valido strumento per riavvicinare i cittadini all'UE.

Considerato che secondo un sondaggio Eurobarometro del 2014, il 44 % dei cittadini europei ha dichiarato di non sapere come funzioni l'Unione europea. Considerati i tanti sforzi finora fatti per creare una "cittadinanza europea" in senso stretto. Considerata l'importanza che informare i giovani sul funzionamento dell'UE e incoraggiarli a riflettere sui temi europei possa costituire un modo efficace per formare ed educare i ragazzi di oggi a diventare protagonisti nell'Europa del domani. Considerato che in questo processo di rilancio europeo, gli Stati membri sono chiamati a ricoprire un ruolo centrale e che, sebbene molti paesi abbiano già integrato la dimensione europea nei programmi scolastici e nella formazione dei docenti, permangono ancora molte disparità, ho votato a favore.

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Podržala sam ovu rezoluciju jer smatram da obrazovanje o poznavanju zajedničke povijesti EU-a pridonosi boljem razumijevanju naših različitih kultura i tradicija, a to sve doprinosi jedinstvu naše živopisne i brojne zajednice naroda. Osim edukacije djece o povijesti EU-a, nužno je poticati kritičko razmišljanje i društvenu svijest kod svakog građanina EU-a.

Pozdravljam rezoluciju jer poziva Komisiju da nastavi podržavati nastojanja usmjerena na razvoj i promicanje različitih dimenzija EU-a putem obrazovanja, ali i mobilnosti dionika u obrazovanju. Uz navedeno smatram potrebnim poticati bolju upotrebu novih komunikacijskih tehnologija i medija, što podrazumijeva i društvene medije.

Prema podacima Eurobarometra iz 2014. godine 44 % građana Europske unije smatra kako ima ograničeno razumijevanje načina na koji funkcionira EU što utječe i na odaziv građana na izbore za Europski parlament. Nedostatak interesa i volje doprinosi stvaranju slike o nedostatku demokracije i dovodi do euroskepticizma. Hrvatska je jedna od sedam zemalja u kojoj je na izborima za Europski parlament povećana izlaznost na izbore 2014. godine, premda je još uvijek riječ o vrlo niskoj izlaznosti.

  Florian Philippot (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport est un intéressant exemple d'européisme: il s'attaque à une compétence qui ne relève absolument pas de l'Union européenne, l'éducation, pour transformer l'école en véritable centre de propagande européiste.

Il porte donc doublement atteinte à la démocratie, d'une part en ne respectant pas la souveraineté des États membres et le principe de subsidiarité, d'autre part en considérant que les citoyens doivent être formatés idéologiquement dès l'enfance.

L'école doit être un lieu de savoir où les élèves acquièrent des connaissances et non une officine déformant le processus de construction d'une conscience politique. Une telle instrumentalisation de la scolarité ne se rencontre ordinairement que dans les pires régimes dictatoriaux que l'humanité a connus.

Je vote évidemment contre ce texte liberticide.

  Pina Picierno (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questa risoluzione poiché riconosce una delle principali sfide che l'Unione europea non ha ancora risolto, quella riguardante il concetto di identità. La crisi economica e la crisi di rappresentatività che ne è conseguita hanno reso più scivoloso questo ambito della riflessione intorno all'Europa imponendo un ripensamento degli strumenti di integrazione e democraticizzazione delle idee. Nel tentativo di ricreare uno spazio pubblico europeo e ripristinare la fiducia dei cittadini verso la rilevanza e l'ineluttabilità di questo processo, l'istruzione svolge un ruolo principale. Promuovere un'istruzione europea significa - sul piano pratico - fornire l'insegnamento e la diffusione delle lingue degli Stati membri, rafforzare le azioni volte a favorire la mobilità degli studenti e degli insegnanti, nonché favorire la cooperazione tra gli istituti di insegnamento. L'Unione può anche promuovere lo scambio di informazioni sui sistemi d'istruzione degli Stati membri e le migliori pratiche, incentivare l'impegno civico e la partecipazione dei giovani alla vita democratica in Europa. Pilastri di questo processo di istruzione europea debbono essere da un lato, l'acquisizione di conoscenze relative alla geografia europea, alla sua storia e cultura, e al funzionamento delle sue istituzioni; dall'altro, promuovere l'educazione alla cittadinanza europea, vero elemento fondante ogni sistema politico democratico.

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Obrazovanje je temeljno ljudsko pravo i javno dobro, a čija je glavna uloga formiranje potpuno osviještenih građana te priprema pojedinaca za život i aktivno građanstvo u sve složenijim, zahtjevnijim i integriranijim društvima koja su ujedno i sve više multikulturna. Budući da je u 2014. godini 44 % građana Europske unije smatralo da ima ograničeno razumijevanje načina na koji funkcionira EU, a 52 % Europljana smatralo da njihov glas u EU-u nema nikakvu težinu, želim istaknuti sve veću važnost europske dimenzije u obrazovanju u raznim disciplinama, razinama i tipovima obrazovanja.

Posebno ističem da bi dimenzija EU-a u obrazovanju trebala omogućiti učenicima ne samo da steknu znanje i razviju osjećaj pripadnosti i europskog građanstva, nego da i sudjeluju u kritičkom razmišljanju o EU-u. U kontekstu društvenih i političkih učinaka kriza s kojima se EU suočava u posljednje vrijeme, jačanje dijaloga u školama, udrugama i drugim javnim prostorima čini se važnije nego ikada. Iz tog razloga, pozdravljam izvješće o učenju o EU-u u školama, budući da se uključivanjem europske dimenzije u obrazovanje osnažuje europsko građanstvo te promiče interkulturalno, nediskriminirajuće i inkluzivno obrazovanje u školama i sveučilištima.

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ Defende este relatório que se formatem consciências, distorcendo a realidade e pintando, com as mais vivas cores, os pretensos valores do projeto de integração capitalista que é a União Europeia, condição inevitável para alterar a perceção “errada” da maioria dos cidadãos sobre a UE.

De que forma? Aprofundando na UE a harmonização dos programas de ensino, enviesados e de pensamento único; promovendo o beneplácito das políticas neoliberais que se impõem aos Estados-Membros; desenvolvendo políticas assentes numa lógica de privatização e subfinanciamento do ensino, numa insuficiente rede pré-escolar, na centralização de escolas e na apologia de uma escola e um ensino ao serviço dos interesses do mercado; impedindo a formação integral do indivíduo para potenciar a sua criatividade e a elevação da consciência individual e coletiva.

As dinâmicas de transformação progressista das sociedades passaram sempre pela afirmação do Estado laico, na escola. As que hoje se exigem passarão, na escola, pela necessária afirmação da soberania dos Estados e dos Povos de decidirem do seu próprio rumo e projeto de desenvolvimento nacional, livre do espartilho das políticas de empobrecimento e de austeridade que a UE tem imposto.

Votámos contra.

  Andrej Plenković (PPE), napisan. ‒ Podržavam izvješće Damiana Drăghicija o učenju o EU-u u školama. Činjenica kako, prema ispitivanju javnog mnijenja Eurobarometra iz 2014. godine, 52 % Europljana smatra da njihov glas u EU-u nema nikakvu težinu uistinu je problematična. Na posljednjim izborima za Europski parlament glasovalo je samo 42,61 % građana EU-a, što ukazuje na nedovoljnu informiranost o Europskoj uniji što može dovesti do stvaranja slike o nedostatku demokracije i rastućeg euroskepticizma u državama članicama.

Stoga, smatram da je nužna razmjena dijaloga o EU-u u školama, društvu i javnim prostorima kako bi vratili vjeru naših građana u europski projekt. Moramo krenuti od najmlađih generacija na način da povećamo edukaciju o EU-u u školama koja će im pomoći živjeti i raditi u složenom i globaliziranom svijetu. Svjestan sam da to podrazumijeva velika ulaganja, međutim samo ćemo na taj način smanjiti jaz između glasa EU građana i institucija EU-a.

  Pavel Poc (S&D), písemně. ‒ Neinformovanost o fungování Evropské unie a rolích jejích institucí má přímý důsledek na růst euroskepticismu v členských i kandidátských státech. Je smutným výsledkem, že k posledním volbám přišlo méně než polovina občanů, a to zejména mladých osob. Právě kvůli tomuto narušení demokratické legitimity a prohlubování demokratického deficitu je důležité zvrátit negativní trend nevyužívání volebního práva. Hlubší výuka o evropské historii a souvislostech umožní vytvoření znalostní báze potřebné k zapojení se do společnosti a kritické reflexe. Jsem proto toho názoru, že členské státy by měly vytvořit společný rámec, na jehož základě by mělo dojít například ke zlepšení výuky, mobility na všech vzdělávacích stupních, školení vyučujících, výzkumu a využití nových technologií. Vzdělávání o evropských záležitostech jde ruku v ruce se zvýšením potřebné mezikulturní tolerance, solidarity, respektu k právnímu státu a jiným principům našeho demokratického dědictví. Pokud se zlepší výuka o Evropské unii, budou občané schopni provést u příštích voleb nejen demokratickou, ale i informovanou volbu. Zmenší se také šance, že podlehnou radikálním a nacionálním postojům, které historicky vždy zavedly Evropu jedině do válečných konfliktů.

  Miroslav Poche (S&D), písemně. ‒ Evropská unie je součástí našeho každodenního života. V této turbulentní době hospodářské, finanční a uprchlické krize však dochází ke zpochybňování významu evropské integrace a základních hodnot EU. Domnívám se, že tyto příčiny spolu s nedostatečnými vědomostmi občanů o fungování EU jsou důvodem pro zlepšení jejich informovanosti. Návrh na zavedení výuky související s EU poskytne studentům vhled do procesů přijímání evropské legislativy a celkového fungování EU. Takovýto přístup zlepší jejich kriticko-analytické myšlení vzhledem k mediálním zprávám a budou tak schopni lépe rozlišit pravdivé informace od těch vykonstruovaných. Domnívám se, že výuka o EU rovněž povede ke zvýšení zájmu občanů o unijní záležitosti, sníží rostoucí euroskepticismus, umožní lépe formulovat věcnou kritiku a zároveň připraví občany na život a práci ve stále složitějším a globalizovanějším světě. Je třeba, aby žákům a studentům byl představen celkový obraz o EU k vytvoření jejich ucelené představy o tom, jak EU ovlivňuje a působí na jejich každodenní život. Informovanost o EU je stejně tak důležitá, jako například výuka dějepisu, jelikož je součástí naší historie i dnešní reality. A na to bychom neměli zapomínat.

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ Attualmente i cittadini europei dispongono di conoscenze limitate in merito all'UE e al funzionamento delle sue istituzioni. Per questo motivo ritengo che rafforzare la conoscenza delle nuove generazioni sia una priorità dell'UE. Pertanto serve un'azione mirata che parta dalle scuole. Promuovere una dimensione europea all'interno dei programmi scolastici può aiutare a superare l'euroscetticismo e preparare i cittadini a vivere e lavorare in un mondo sempre più complesso e globalizzato. Anche grazie al mio voto favorevole di oggi mi auguro che tutti gli Stati membri intraprendano nuove azioni per promuovere un'istruzione che valorizzi la comune identità europea e che possa infondere nei più giovani l'orgoglio di appartenere ad una grande civiltà.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ W sprawozdaniu sporządzonym przez Damiana Drăghiciego i zatytułowanym „Nauczanie o UE w szkołach” wyrażono nadzieję, że opisane w nim działania będą „od wczesnego wieku, również poza klasą szkolną” zwalczać zjawisko nazwane w sprawozdaniu „przekonaniem o istnieniu deficytu demokratycznego” i „powszechnym eurosceptycyzmem”, a także tworzyć „poczucie przynależności do UE” oraz „akceptację dla społeczeństw wielokulturowych i wielonarodowych”. Aby sprostać takim ambicjom, wymaga się od państw, by wszelkimi metodami w trybie pilnym nasiliły tzw. „edukację polityczną” ukierunkowaną na obywatelstwo Unii i by przeznaczyły na ten cel więcej środków finansowych.

Wykorzystać do tego należy wszelkie środki i narzędzia: materiały dydaktyczne, podręczniki i programy szkolne (historia UE, system rządów w UE, wartości, języki itd.), doskonalenie zawodowe nauczycieli, zajęcia pozaszkolne, media społecznościowe, platformy wirtualne, gry fabularne, badania, przyuczanie do zawodu, wolontariat, sport, mobilność geograficzną, wymianę dobrych praktyk, utworzenie znaku jakości „Euro Nauczyciel”, wymiany między szkołami, wizyty w instytucjach europejskich, spotkania z urzędnikami UE itd. Jednakże nauczanie w szkołach i edukacja pozaszkolna należą do właściwości państw członkowskich, w które Unia nie powinna nigdy ingerować. Niniejszym nie mogłem poprzeć sprawozdania

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ Je soutiens sans réserve ce rapport qui vise à renforcer la dimension européenne dans l'enseignement. Trop souvent critiquée, l'Union européenne est en réalité méconnue.

Pour remédier à cela, j'ai souhaité encourager de nouvelles initiatives locales, régionales, nationales et européennes, visant à rapprocher l'UE de ses citoyens en améliorant la compréhension du processus d'intégration.

Toutefois, en suivant le principe de subsidiarité dans le domaine de l'enseignement, ce sera bien aux États membres de développer concrètement ces nouvelles initiatives de promotion des valeurs européennes et d'information liées à son histoire et son fonctionnement.

  Frédérique Ries (ALDE), par écrit. ‒ Le vote de cet après-midi demande que l’enseignement de l’Europe à l’école soit plus cohérent au sein de chaque État membre et s’inscrive dans une meilleure complémentarité avec les autres matières enseignées.

Quarante-quatre pour cent des Européens ne comprennent pas le fonctionnement de l’UE: c’est inadmissible. Comment les citoyens pourraient-ils connaître leurs droits, faire entendre leurs voix, et s’impliquer pour façonner l’Europe de demain si les institutions et les mécanismes démocratiques qui les servent restent pour eux un mystère?

Une étude d’ICF GHK de 2013 révélait que 85 % des États membres parlaient déjà de l’Europe à leurs écoliers. Ce que le rapport d’aujourd’hui souhaite, c’est renforcer ces chiffres et rendre l’apprentissage de l’Europe plus cohérent et structuré.

Cette demande s’inscrit dans un réel effort d’ouverture des institutions et de combat de l’euroscepticisme, pour faire vivre la démocratie européenne!

  Dominique Riquet (ALDE), par écrit. ‒ Alors que bon nombre de défis aujourd'hui appellent une réponse collective, la défiance et le désengagement des citoyens envers l’Union européenne n'ont jamais été aussi grands. Il lui faut donc être mieux comprise et renforcer le lien civique et politique qu’elle entretient avec les Européens.

Cette "éducation sur la citoyenneté" et cette implication des citoyens au sein des processus décisionnels et démocratiques européens sont d’autant plus fondamentaux chez la jeunesse, les électeurs de demain.

L’identité européenne se fonde par ailleurs sur un socle de valeurs communes, comme la tolérance, la justice et la solidarité, que nous nous devons de transmettre aux futures générations.

Dans cette perspective, le rapport d’initiative invite les États membres à mieux intégrer la dimension européenne dans les enseignements et les programmes scolaires, pour permettre aux enfants et étudiants de comprendre l'histoire, le fonctionnement et la valeur ajoutée de l’Union européenne et de ses institutions, tout en leur offrant les outils pour une réflexion critique. À cet égard, c’est la participation active au débat européen par tous les citoyens qui est visée.

Pour cette raison, j’ai voté en faveur de ce rapport.

  Robert Rochefort (ALDE), par écrit. ‒ Pourquoi faut-il "apprendre l'Union européenne à l'école"? Certains chiffres suffisent à démontrer la nécessité d'améliorer la visibilité et la compréhension, par l'éducation, de l'Union européenne auprès des citoyens. 44 % des citoyens estiment n'avoir qu'une compréhension limitée du fonctionnement de l'Union; 52 % des Européens considèrent que leur voix ne compte pas dans l'Union. Conséquence? Moins de la moitié des citoyens et environ 28 % des jeunes ont voté lors des dernières élections européennes. Il faut que les citoyens puissent se réapproprier le projet européen.

C'est pourquoi des efforts doivent être engagés afin d'améliorer l'apprentissage de l'Union, à partir d'exemples concrets. Par ailleurs, il semble essentiel d'accroitre le soutien financier à des programmes tels qu' "Erasmus +", "l'Europe pour les citoyens" et "Europe créative" tout en augmentant l'accès à la mobilité via ces programmes.

Les États membres ont également une responsabilité tant en termes d'information sur les programmes européens disponibles qu'en termes de réexamen et d'actualisation de leurs systèmes d'enseignement.

Il faut réapprendre à vivre le rêve européen. Apprendre l'Union européenne à l'école peut y contribuer.

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ Aprender sobre a UE na escola pode ajudar a desenvolver um sentimento de cidadania europeia desde cedo, dar a conhecer os valores europeus e assim combater o crescente euroceticismo que se faz sentir em todos os Estados-Membros.

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este informe que defiende la necesidad de integrar una dimensión europea en la enseñanza como elemento fundamental para ayudar a los ciudadanos a comprender mejor la UE —y a reconectarlos a ella-; profundizar en el papel de los valores fundamentales de la Unión Europea y promover la adhesión a estos.

Tal y como señala el informe, conocer y comprender la historia y los valores comunes de la UE y sus Estados miembros es clave para el entendimiento mutuo, la convivencia pacífica, la tolerancia y la solidaridad, así como para comprender los principios fundamentales de la Unión Europea.

El informe revisa y propone medidas específicas para los planes de estudio, la formación del profesorado, métodos de enseñanza, la movilidad, la investigación y el uso de las nuevas tecnologías.

En un momento en que la UE enfrente graves desafíos, la integración de una dimensión europea en la enseñanza no solo debe permitir a los alumnos adquirir conocimientos y desarrollar un sentimiento de pertenencia, sino también iniciar una reflexión crítica sobre la UE, en particular a través del aprendizaje de los valores fundamentales de la UE basados en el Estado de Derecho y los derechos humanos.

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-legislative, non-binding report. We oppose any form of EU interference in Member States’ national curricula, especially with regard to the EU being better highlighted in teaching materials, disseminating EU propaganda and calling for more funding to do so. The EU has no competency in the education systems of Member States and in fact is going against Article 165 of the TFEU which states that the EU ‘fully respect the responsibility of the Member States for the content of teaching and the organisation of education systems and their cultural and linguistic diversity’.

  Sofia Ribeiro (PPE), por escrito. ‒ Este relatório, a favor do qual votei, salienta que os temas relacionados com a UE devem ser mais visíveis e bem integrados nos materiais pedagógicos e nas atividades extracurriculares e entende que a inclusão de conteúdos explicitamente relacionados com a UE pode valorizar substancialmente os programas escolares e o desenvolvimento e o crescimento pessoais dos alunos.

Para além disso, frisa que o conhecimento e a compreensão da História e dos valores comuns da UE e dos seus Estados-membros são essenciais para a compreensão mútua, a coabitação pacífica, a tolerância e a solidariedade, bem como para o entendimento dos princípios fundamentais da União Europeia, pelo que mereceu o meu voto positivo.

Desta forma, estas medidas irão permitir que os alunos reflitam de modo crítico sobre a UE, sobre a governação, sobre os processos de tomada de decisão e sobre o modo como eles próprios e a sua participação democrática influenciam o Estado-Membro a que pertencem.

Para além disso, o documento solicita a adoção de uma abordagem intercultural no âmbito das políticas educativas que proporcione uma verdadeira integração dos alunos imigrantes nas escolas, com base no conhecimento mútuo das diferentes culturas e no desenvolvimento de valores comuns partilhados.

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur du rapport Drăghici sur l'apprentissage de l'Union européenne à l'école, car je suis convaincu qu'il y a un réel besoin de connaitre et de comprendre l'Europe pour lui permettre d'évoluer, voire en modifier le fonctionnement.

Dès le plus jeune âge, les citoyens européens doivent apprendre l'histoire et se familiariser avec les valeurs de l'UE, car cette connaissance est indispensable à la compréhension de l'autre et à l'élaboration commune - car il est impératif de les y associer - du projet européen.

Pour ce faire, il est demandé à la Commission de proposer un cadre commun pour un apprentissage relatif à l'Union européenne et de renforcer la mobilité européenne des apprenants. Les États membres gardent leur prépondérance en matière d'éducation, aussi ils devront faciliter un "enseignement interculturel, non discriminatoire et ouvert à tous" et prôner les valeurs de la citoyenneté dans leurs programmes scolaires et universitaires.

C'est en déconstruisant les préjugés et les caricatures par le biais de la connaissance, tout en favorisant l'esprit critique, que nous pourrons, ensemble, réenchanter le projet européen.

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešima, kuriame pateikiama daug gerų idėjų dėl geresnio švietimo organizavimo mokyklose. Pranešime pabrėžiama būtinybė lavinti kritinį mąstymą, pabrėžiama mobilumo užtikrinimo nauda jaunų žmonių pasaulio ir skirtingų kultūrų pažinimui. Taip pat dėmesys skiriamas kalbų mokymuisi kaip priemonei perteikti žinias apie Europą.

  Virginie Rozière (S&D), par écrit. ‒ Aujourd'hui l'Union européenne souffre d'un manque de notoriété auprès des citoyens qui alimente les critiques sur le déficit démocratique.

Selon un sondage Eurobaromètre de 2014, 44 % des citoyens de l'Union estimaient n'avoir qu'une compréhension limitée du fonctionnement de l'Union et 52 % des Européens estimaient que leur voix ne compte pas dans l'UE.

Le rapport de Monsieur Drăghici invite les États membres à renforcer la dimension européenne dans l'éducation. Il met l'accent sur l'importance de la compréhension de la construction européenne d'un point de vue historique mais également d'un point de vue pratique, l'objectif étant de favoriser la compréhension du fonctionnement de cette dernière et de développer le civisme des élèves.

Bien que l'Union ait un rôle subsidiaire en matière d'éducation, le rapport souligne l'importance des programmes européens ainsi que des plateformes de coopération pour faire avancer l'éducation sur l'Europe. Il incite également les États membres à renforcer la dimension européenne dans leurs programmes d'enseignement. Enfin, il prend en considération la formation des enseignants aux questions européennes.

J'ai donc voté en faveur de ce rapport.

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ No momento histórico em que vivemos, a União Europeia enfrenta desafios sem precedentes e, nos últimos anos, tem passado por uma grave crise económica e financeira. Os efeitos sociais, económicos e políticos desta crise colocam em causa as instituições e os valores comuns da União, incluindo a noção de identidade europeia.

Neste contexto, a intensificação do estudo e do diálogo sobre a União Europeia nas escolas, associações ou em espaços públicos revela-se crucial para restaurar a confiança dos cidadãos, o sentimento de pertença a esta união de povos e Estados e, consequentemente, a promoção do processo de construção europeia.

Assim, afigura-se-nos essencial melhorar a dimensão europeia no ensino escolar, dando melhores ferramentas aos cidadãos para viver e trabalhar numa União de 28 Estados-Membros que se encontra inserida num mundo bastante complexo e globalizado.

Embora a competência seja exclusivamente dos Estados-Membros, notamos que, infelizmente, a situação que diz respeito à inclusão de conteúdos sobre a UE nos programas escolares nacionais está longe de ser uniforme, pelo que julgamos necessárias medidas especificas sobre esta matéria, razão pela qual votei a favor do presente relatório.

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui insiste sur l'apprentissage à l'école de l'Union européenne et de son fonctionnement.

Un sondage a récemment avancé que 44 % des Européens ne comprennent pas le fonctionnement de l'Union européenne. Il est donc urgent de renforcer le dialogue sur l'Union dans les écoles, les associations et les espaces publics en vue de rétablir la confiance des citoyens et de favoriser le processus d'intégration européen.

En parallèle, nous devons également diffuser davantage les informations relatives à ces sujets. À ce titre, les programmes "Erasmus +", l'"Europe pour les citoyens" et "Europe créative" ont un rôle central à jouer dans la promotion de l'éducation et la formation, les connaissances linguistiques, la citoyenneté active et la compréhension interculturelle.

Enfin, il est important que les États membres investissent davantage dans une éducation de qualité qui puisse éveiller la curiosité des écoliers ou étudiants et susciter un réel intérêt pour l'Union européenne et son fonctionnement.

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ La mayor parte de los aspectos a los que nos hemos opuesto se deben a la vaguedad del concepto de dimensión europea que se utiliza. No somos contrarios a que se imparta en los diferentes niveles formativos una mayor información sobre la UE, es más creemos que un mayor conocimiento sobre procedimientos y competencias de los organismos de la UE es algo a todas luces positivo. Sin embargo pensamos que no es conveniente confundir formación con propaganda, y en este sentido este informe no prevé ni incorpora las causas ni responsabilidades de los autores causantes de la situación de desigualdad en la que vivimos en la Europa actual, mientras que por el contrario, abunda en precisiones adicionales sobre el término euroescepticismo.

Observamos la existencia de aportaciones positivas y relevantes, pero el ánimo general del informe creemos que tiene un objetivo destinado a subsanar un déficit de legitimidad, como el que sufre el proyecto europeo en diferentes regiones, antes que a dar a conocer a la población el funcionamiento, las causas y las consecuencias del proyecto europeo. Por este motivo nuestro voto ha sido abstención.

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), in writing. ‒ There clearly needs to be more education about the role of the EU, its decision making structures, and the relationship between the EU institutions and Member States. A lack of information about these issues feeds euro-scepticism and prevents citizens from engaging effectively with the European policy process. I therefore welcome this report and its call to improve education and awareness, and the emphasis it places on including all actors, including civil society and social partners.

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für den Bericht zum Erwerb von Kenntnissen über die EU an Schulen gestimmt, da ich es für sehr wichtig halte, dass der europäische Integrationsprozess gefördert und das Vertrauen der Unionsbürger wiederhergestellt wird. Ich unterstütze die bestehenden nationalen und internationalen Programme und Netzwerke, die auf verschiedenen Ebenen die Vermittlung von Kenntnissen über die Europäische Union fördern. Die Schaffung einer EU-Dimension im Bildungswesen sollte unter anderem dazu beitragen, die Bürger über konkrete Finanzierungsmöglichkeiten zu informieren, um sowohl die allgemeine und berufliche Bildung, den Spracherwerb, das interkulturelle Verständnis als auch das kulturelle Bewusstsein zu fördern.

  Jasenko Selimovic (ALDE), skriftlig. ‒ EU-medborgarna visar mycket begränsad kunskap om EU och dess institutioner. Av alla utfrågade i en enkät framtagen av Eurostat erkänner 44 % att de inte vet hur EU fungerar. Detta är väldigt problematiskt utifrån en demokratisk synvinkel, eftersom EU påverkar våra liv i väsentlig grad. Utan kunskap om EU, gemensam utbildningsplan och gemensamt offentligt medieutrymme kommer EU att förbli en papperskonstruktion överkänslig för politiska konjunktursvängningar.

Att detta sker i en kontext där EU brottas med flera allvarliga kriser är ännu mer alarmerande. EU-medborgare behöver därför lära sig mycket mer om EU, inte bara i skolor, utan också i politiska partier, föreningar, företag etc.

När Garibaldi enade Italien så sade den italienska patrioten Massimo d’Azeglio: ”Nu när vi har skapat Italien, återstår att skapa italienare.” I dag frestas man att säga: ”Nu när vi har skapat EU, återstår att skapa européer – innan EU går sönder.”

Jag välkomnar därför detta betänkande.

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. ‒ El propósito de este informe es el de introducir una dimensión europea en la educación en las escuelas para restaurar la confianza de los ciudadanos en la Unión Europea. Pero el informe obvia los motivos por los cuales ha aumentado la desconfianza y el descrédito de los ciudadanos hacia la actual UE. Con total cinismo, el informe promueve los principios y valores recogidos en el Artículo 2 del Tratado de la UE, pero no critica la violación sistemática de estos mismos principios en el propio territorio de la UE. Por estos motivos no he podido votar a favor.

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this non-legislative, non-binding report. We oppose any form of EU interference in Member States’ national curricula, especially with regard to the EU being better highlighted in teaching materials, disseminating EU propaganda and calling for more funding to do so. The EU has no competency in the education systems of Member States and in fact is going against Article 165 of the TFEU which states that the EU ‘fully respect the responsibility of the Member States for the content of teaching and the organisation of education systems and their cultural and linguistic diversity’.

  Davor Škrlec (Verts/ALE), napisan. ‒ Podržao sam Izvješće o učenju o EU-u u školama, budući da statistike pokazuju da je upoznatost Europljana s Europskom unijom na poražavajućoj razini, što se najbolje očituje na odazivu za izbore za Europski parlament zbog loše percepcije važnosti glasovanja.

Obrazovanje je temeljno ljudsko pravo, a ciljevi obrazovanja podrazumijevaju i pripremu pojedinaca za život i aktivno građanstvo u složenim, multikulturalnim društvima. Uključivanje dimenzije Europske unije u obrazovanje doprinijeti će boljem razumijevanju te ponovnom povezivanju Unije s građankama i građanima. Bitnu ulogu ima nastavno osoblje kojeg je potrebno poticati na mobilnost, uzajamno podučavanje i razmjenu najbolje prakse.

U izvješću se poziva Komisiju na osmišljavanje i pripremu zajedničkog okvira i pripremu smjernica s konkretnim primjerima za učenje o Uniji, kako za učenike tako i za nastavnike. Izvješće navodi ERASMUS+, Europu za građane te Kreativnu Europu, kao programe koji su pokazali izvrsne rezultate i treba ih nastaviti provoditi, stavljajući veći fokus na njihov kvalitativni ishod i širi pristup mobilnosti.

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Hneď v úvode chcem poďakovať spravodajcovi za predloženú správu, pretože získavanie vedomostí o EÚ v škole a posilnenie dialógu o EÚ považujem za veľmi vážnu výzvu, ktorá môže výrazným spôsobom podporiť formovanie občianskeho povedomia v žiakoch a študentoch na školách. Počas roka absolvujem množstvo besied a diskusii na rôznych školách na celom území Slovenska, preto môžem zodpovedne prehlásiť, že vedomosti žiakov a študentov bez ohľadu na vek sú v súčasnosti pomerne obmedzené. Aj keď väčšina členských štátov postupne zahrnula rozmer EÚ do svojich učebných plánov a odbornej prípravy, naďalej existujú výrazne rozdiely medzi členskými štátmi a v rámci nich. Keďže na školách na výučbu o európskych a demokratických hodnotách neexistuje žiadna metodika niet divu, že študenti na školách sa často krát cítia vzdialení a odlúčení od európskeho politického projektu a narastá u nich euroskepticizmus. Podporila som uznesenie, lebo verím, že na základe prijatých opatrení sa podarí žiakov a študentov na školách vybaviť dostatočnými vedomosťami o tom, ako funguje EÚ, a zároveň ich pripraví na prácu a život aktívnych občanov v čoraz integrovanejšej Európe.

  Michaela Šojdrová (PPE), písemně. ‒ Podpořila jsem zprávu Výboru pro kulturu a vzdělávání o vyučování o EU ve škole. Výuka o EU je tématem, které je dnes aktuálnější než kdy jindy.

Ve všech zemích EU se snaží učitelé o EU vyučovat. Výsledky jsou různé a bohužel ne vždy dostatečné. EU sice nemůže členským státům ani školám říkat, co a jak mají učit, ale Evropská komise by jim měla poskytnout systematickou podporu a vytvořit společný rámec pro obsah vzdělávání. Vznikající Dům evropských dějin by naopak mohl přispět tím, že vypracuje metodiku a vzdělávací moduly pro výuku dějepisu v evropském kontextu.

Ve zprávě vyzýváme také k lepšímu využití programu ERASMUS+ pro vzdělávání a výměnné pobyty učitelů i studentů za účelem posílení jejich motivace a výměny zkušeností. Evropská komise by měla iniciovat vznik certifikovaného modulu vzdělávání učitelů, včetně certifikovaného výstupu, samozřejmě na bázi dobrovolnosti.

Jsem přesvědčená o tom, že učitelé mají zájem o téma Evropské unie a uvědomují si její hodnoty, ale jejich povinnosti jsou zaměřeny na výkon žáků u zkoušek. Pokud ale chceme, aby si žáci odnesli lepší vědomosti o fungování EU a aby nepodléhali populistickým kampaním, musíme se lépe starat o to, jak probíhá na školách výchova k občanství, do čehož spadá i povědomí o EU.

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Samo 42,61 % državljanov EU in le 27,8 % ljudi starih med 18 in 24 let se je udeležilo zadnjih volitev v Evropski parlament, kar je najnižja volilna udeležba od leta 1979 (podatki Eurobarometer). Evropska unija se sooča z izzivom naraščajočega EU-skepticizma.

Ključno je najti načine, kako državljane seznaniti s strukturami in politikami EU. Potrebno je potrditi vrednote demokracije in raznolikosti, omogočati dostop do vseh pravic in poročati o EU na splošno.

Prav tako je jasno, da se je razdalja med EU in njenimi državljani poslabšala zaradi nezmožnosti razumevanja, kako delujejo institucije in kako je mogoče sodelovati v političnem življenju EU.

Da bi okrepili zavest državljanov, je treba začeti že v šolah z vključitvijo EU zadev v okvir učnega načrta. Glavne tematike, ki so vključene v poročilu za povečanje občutka pripadnosti EU, so sledeče: formalno in neformalno izobraževanje, medkulturni pristop k izobraževalni politiki, sodelovanje pri kritičnemu razmisleku, mobilnost med učenci in učitelji (da imajo neposredne izkušnje pri spoznavanju drugih kontekstov v EU), učenje jezikov in priznavanje pomena jezikovnega vprašanja pri posredovanju evropskih sporočil. Potrebno je, da se okrepi dialog o EU v šolah, združenjih in javnem prostoru.

Da bi spodbujali zavest o evropski identiteti sem glasoval za sprejetje poročila.

  Renato Soru (S&D), per iscritto. ‒ Includere una dimensione europea nell'educazione scolastica è un elemento cruciale per creare un senso di appartenenza comune e dare un contenuto alla cittadinanza europea e anche uno strumento importante per contrastare il crescente euroscetticismo. Per questo ho votato a favore della relazione che chiede una strategia per promuovere l'apprendimento dell'azione e delle politiche UE a scuola, migliorando le attuali e future reti di scambio a tutti i livelli di istruzione e concentrandosi sui programmi didattici, sulla formazione degli insegnanti, sulla mobilità e le nuove tecnologie per raggiungere l'obiettivo di una maggiore conoscenza dell'azione dell'UE da parte dei giovani cittadini.

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Der Drăghici-Bericht „EU in der Schule lernen“ sieht vor, dass künftig Lehrinhalte des schulischen Unterrichts EU-weit einheitlich geregelt werden sollen. Dies betrifft insbesondere die Funktionsweise der Institutionen der Europäischen Union.

Ich lehne die in diesem Bericht genannten Vorschläge entschieden ab, da sie die verfassungsrechtlich geregelte Zuständigkeit der deutschen Bundesländer für den Bereich der schulischen Bildung verletzen und den Schülern ein undifferenziertes Bild der Europäischen Union vermitteln sollen.

  Ivan Štefanec (PPE), písomne. ‒ Som presvedčený, že vplyv EÚ na členské štáty je značný a vzdelávanie o EÚ na školách by malo zohľadňovať tak úlohu členských štátov pri rozvoji EÚ, ako aj vplyv EÚ na vývoj v jednotlivých členských štátoch. Európsky rozmer vo vzdelávaní umožňuje žiakom a študentom získavať vedomosti, rozvíjať pocit spolupatričnosti a takisto pomáha rozvíjať kritické myslenie v súvislosti s EÚ, a to aj prostredníctvom vzdelávania o základných hodnotách EÚ založených na zásadách právneho štátu a ľudských právach, o správe vecí verejných a rozhodovacích procesoch EÚ a o ich dôsledkoch pre ich členský štát a ich demokratickú účasť. Členské štáty a EÚ musia ísť príkladom všetkým aktérom zapojeným do výučby a vzdelávania o EÚ v škole a praktikovať základné európske hodnoty sociálneho začleňovania a európskej a medzinárodnej solidarity.

  Jaromír Štětina (PPE), písemně. ‒ Zprávu o vyučování o EU ve škole jsem podpořil. Evropské hodnoty nejsou něčím vzdáleným a neuchopitelným. Jsou to hodnoty, na kterých je shoda napříč Unií a kterým by měl být ve výuce systematicky věnován dostatečný prostor pro jejich univerzální charakter. Takovými hodnotami jsou například právní stát a svobodné volby. Každý občan by měl mít o takových hodnotách povědomí a měl by si uvědomit jejich důležitost v historickém kontextu. Rozšíření unijního rozměru ve vzdělávání může sloužit jako katalyzátor kritické diskuze žáků s učiteli o takových hodnotách a rovněž jako podnět pro žáky aktivně se podílet na správě věcí veřejných jak ve vlastní obci, tak v rámci EU. 44 % občanů Unie má nedostatečné povědomí o jejím fungování. Je proto nutné, aby rozhodovací postupy a instituce Unie dostávaly v rámci výuky dostatečný prostor. Pokud má občan Unii pochopit, musí o ní získat přehledným způsobem základní informace. Informovanost žáků by rovněž měla být posílena v oblasti „volných pohybů“, ideálně formou jednoduchých praktických příkladů. Apel zprávy na zlepšování znalostí a dovedností učitelů v tomto ohledu lze uvítat. Rovněž podporuji praktické projekty, například Evropský parlament mládeže, ve kterých mladí občané zhodnocují nabyté znalosti v praxi. Též si cením plánu lepšího využití výměnného programu ERASMUS+ v budoucnu.

  Helga Stevens (ECR), schriftelijk. ‒ Het verslag onderstreept terecht dat de EU is gevormd door haar lidstaten, die ieder een unieke geschiedenis en cultuur hebben. Het is tevens positief dat de nadruk wordt gelegd op het informeren van burgers. Dit moet het mogelijk maken om kritisch na te denken en te debatteren over het belang van de Europese samenwerking.

Hoewel het verslag de lidstatelijke bevoegdheid inzake onderwijs- en opleidingsbeleid erkent, lijkt het daar in bepaalde paragrafen aan voorbij te gaan. Meer bepaald is het verslag dikwijls te prescriptief waar het gaat over onderwijs met betrekking tot het verleden en de toekomst van de Europese integratie. De N-VA-delegatie onthield zich daarom van stemming.

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. ‒ Većina država članica Europske unije je integrirala u svoje kurikulume i programe osposobljavanja nastavnika učenje o Europskoj uniji. Europsku uniju su oblikovale države članice sa svojom jedinstvenom poviješću i kulturom te postoji neodvojiva povezanost Unije s državama članicama.

Europska unija se trenutno suočava s brojnim izazovima, uključujući ekonomsku i financijsku krizu, što dovodi u pitanje institucije i zajedničke vrijednosti Unije. U tome pogledu stavlja se naglasak na pojam europskog identiteta. Većina građana Europske unije nije upoznata ili posjeduje ograničeno znanje o načinu funkcioniranja EU-a i radu institucija, stoga ne iznenađuje porast euroskepticizma te činjenica da se građani osjećaju distancirano od europskog projekta.

Kako bi se informiralo građane Europske unije potrebno je osnažiti dimenziju EU-a u školskom obrazovanju, te iz tog razloga podržavam ovo izvješće. Smatram da je bitno da sve države članice integriraju dimenziju EU-a u školsko obrazovanje kako bi se učenicima prenijelo relevantno znanje, vještine i sposobnosti te stvorio osjećaj pripadnosti i osnažio duh zajednice.

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ S obzirom da prema anketi iz 2014. godine čak 44 % građana EU-a ne razumije funkcioniranje EU-a, izvješće Komisije je predložilo uvođenje učenja o Europskoj uniji u školama. U njemu su određene uloge EU-a kao cjeline te uloge država članica. Države članice bi svakako trebale prilagoditi svoje obrazovne sustave, a Unija treba raditi na ujednačavanju i koordinaciji istih.

Podržavam ovo izvješće i njegove prijedloge, prvenstveno jer mislim da građani nisu svjesni važnosti izbora za Europski parlament te koliko je njihov glas zapravo bitan. Ako bi se djecu od rane dobi učilo o EU-u i njegovim institucijama, probudila bi se i najvažnija svijest, a to je ona da smo svi mi europski građani. Zbog toga Europska unija treba biti vidljiva u nastavnim materijalima kroz cijelo školovanje. Ujedno se tim putem među djecom promiče multikulturalna tolerancija te se motivira na učenje stranih jezika.

  Richard Sulík (ECR), písomne. ‒ Návrh som nepodporil, pretože zásadne nesúhlasím s tým, že za rastúcim vnímaním demokratického deficitu, rozširovaním euroskepticizmu a celkovo nízkej podpory Európskej únie je nedostatočné „politické vzdelávanie“. Som presvedčený, že obraz EÚ je možné skutočne napraviť len vtedy, keď sa zmení aj fungovanie samotnej Európskej únie.

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o učenju o EU v šolah.

Številne javnomnenjske raziskave kažejo, da je še vedno visok odstotek državljank in državljanov, ki premalo poznajo Evropsko unijo. To je posledica več dejavnikov. Vsekakor bomo ta odstotek znatno popravili ter Evropsko unijo približali ljudem, če bomo uvedli učenje o Evropski uniji v šole.

Danes se soočamo tudi z veliko volilno abstinenco na volitvah v Evropski parlament ter s pomanjkanjem zaupanja v evropske institucije, tako da bi učenje o Evropski uniji v šolah prispevalo tudi k večji udeležbi na volitvah ter k večjemu zaupanju ljudi v institucije EU.

Podpiram, da bi morala EU biti bolj vidna in bolje vključena v učno gradivo in obšolske dejavnosti.

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η Έκθεση είχε αρκετές θετικές αναφορές όσον αφορά την αντιμετώπιση του ρατσισμού και την ανάγκη σεβασμού και προώθησης των ανθρωπίνων δικαιωμάτων. Εντούτοις, η έννοια της ευρωπαϊκής διάστασης στην εκπαίδευση όπως εγείρεται είναι ασαφής.

Πολλές αναφορές είναι αμφιλεγόμενες. Για παράδειγμα ενώ αναγνωρίζεται το δημοκρατικό έλλειμμα και η ύπαρξη των ανισοτήτων μεταξύ και εντός των κρατών μελών, εντούτοις δεν γίνεται καμία κριτική στις ευρωπαϊκές πολιτικές και πρακτικές που έχουν δημιουργήσει αυτές τις πραγματικότητες. Επίσης, ιδιαίτερα αρνητική είναι η προσπάθεια που γίνεται να συνδεθεί η εκπαίδευση με την απασχολησιμότητα και να υπάρξει σύμπραξη με τον ιδιωτικό τομέα. Επίσης, δεν γίνεται καμία αναφορά στις παραβάσεις ανθρωπίνων δικαιωμάτων στην ΕΕ.

Δυστυχώς, σειρά τροπολογιών που κατέθεσε η ομάδα της Ευρωπαϊκής Ενωτικής Αριστεράς για βελτίωση του κειμένου απορρίφθηκαν. Ως εκ τούτου τηρήσαμε αποχή.

  Ελευθέριος Συναδινός ( NI), γραπτώς. ‒ Η έκθεση θεσμοθετεί την επιβολή πρωτόγνωρων αντιλήψεων στην εκπαίδευση. Ουσιαστικά συνιστά μία απροκάλυπτη προπαγάνδα και πλύση εγκεφάλου στους μαθητές

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam az európai uniós ismeretek iskolai elsajátításáról szóló jelentést, amely helyesen mutat rá, hogy az uniós állampolgárság intézményét valós ismeretekkel kell megtölteni. Ahogy azt a jelentéstevő is kiemeli, az oktatási anyagokban az európai dimenzió nagyobb arányú megjelenése számos előnnyel járna: uniós polgársággal összefüggő kompetenciákat alakítana ki illetve segítné a kritikus gondolkodás fejlesztését azáltal, hogy a tanulók megismerik az Unió alapvető értékeit, az uniós döntéshozatali folyamatokat és azok hatását mindennapi életükre. Az Unió szélesebb körű ismerete lehetővé tenné más kultúrák felfedezését a fiatalok számára, illetve azt, hogy aktív és toleráns állampolgárokká váljanak.

Egyetértek azzal, hogy növelni kell a tanárok és tanulók motivációját és lehetőségeit arra, hogy saját személyes tapasztalataik alapján többet tudjanak meg az EU-ról. A tagállamok többsége fokozatosan integrálta az európai dimenziót a tantervébe és a tanárképzésbe, de továbbra is jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Így osztom a jelentéstevő véleményét, hogy nemzeti és helyi, de európai szinten is további intézkedésekre van szükség e téren.

A politika csak akkor szolgálhatja a polgárokat, amennyiben abban mindannyian aktív szerepet vállalunk. Ezért fontos az állampolgári ismeretek és az európai uniós ismeretek oktatása is.

  Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. ‒ Trwający do lat kryzys gospodarczy i finansowy spowodował znaczne osłabienie euroentuzjazmu na Starym Kontynencie, a nawet podał w wątpliwość zasadność istnienia instytucji oraz wspólnych wartości Unii Europejskiej.

W tym kontekście wydaje się koniecznym zintensyfikowanie działań mających na celu przekazywanie wiedzy o znaczeniu Wspólnoty w instytucjach oświatowych. Krzewienie w młodych ludziach ducha wartości europejskich i wiary w potrzebę istnienia UE jest niezwykle ważne dla tworzenia europejskiego społeczeństwa obywatelskiego.

Obywatele mało wiedzą na temat UE i funkcjonowania jej instytucji. Nie dziwi więc fakt, że nie czują się związani z europejskim projektem politycznym, a nawet są do niego zrażeni, co przejawia się w rosnących w siłę ruchach eurosceptycznych.

Konieczne jest zatem lepsze informowanie obywateli oraz zachęcanie ich do aktywnego uczestnictwa we Wspólnocie. Większy nacisk powinien być położony na unijny wymiar w kształceniu szkolnym, co zahamuje rozwój eurosceptycyzmu, a zarazem pozwoli przygotować obywateli do życia w coraz bardziej zglobalizowanym świecie.

Z uwagi na wagę kwestii propagowania wiedzy o Unii Europejskiej zdecydowałem się poprzeć przedłożone sprawozdanie.

  Dario Tamburrano (EFDD), per iscritto. ‒ Abbiamo votato a favore della relazione d'iniziativa sul rafforzamento della dimensione UE nell'istruzione. Crediamo che, come riaffermato dalla relazione, l'istruzione sia un diritto umano fondamentale e un bene pubblico cui tutti i cittadini devono avere accesso ed è ritengo cruciale che avvenga una riflessione critica sul ruolo dell'Unione nelle loro vite. Riconosciamo che la relazione va nella giusta direzione indicando a Commissione e Stati membri misure concrete per dare una vera dimensione europea ai sistemi educativi, con l'obiettivo di fermare il degrado democratico nelle istituzioni, promuovere valori fondamentali come inclusione sociale, solidarietà e dialogo e rafforzare la cittadinanza attiva e l'esercizio di diritti e responsabilità democratiche, inclusi quelli di voto. Auspichiamo che la Commissione e gli Stati membri seguano le indicazioni della relazione, favorendo la diffusione delle conoscenze, la creazione di una dimensione europea della storia, l'interazione tra sistemi educativi e la mobilità dei loro attori, per garantire a tutti i cittadini dell'Unione un'istruzione pubblica e di qualità. Non posso fare a meno di far notare tuttavia come ciò sarà possibile dato che le politiche di austerity stanno portando alla distruzione della scuola pubblica in molti Stati membri.

  Claudia Tapardel (S&D), in writing. ‒ The inclusion of the European perspective in education, by learning EU at school, aims to help creating a sense of European identity, to deepen knowledge of the role of the EU. It will allow a better understanding of the EU history and culture as well as its policy-making decision process. This measure will engage children in the civic and intercultural dialogue that reflects the diversity of the Union.

The report highlights the role of the European Union and the importance of promoting learning EU at school, enhancing existing and future networks and exchanges at all educational levels and focusing on curricula, teaching methods, mobility, research and the use of new technologies. It also underlines the role played by social partners and civil society organisations.

I support this report, because it is very important to include a European dimension in education in order to strengthen EU citizenship and promote intercultural, non-discriminatory and inclusive education in schools and universities.

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ Je suis bien sûr en faveur de cette initiative. Il faut souligner l'importance croissante d'une dimension européenne dans l'éducation dans les différentes disciplines et les différents niveaux et formes d'éducation, tout en mettant l'accent sur la nécessité d'une acception large et approfondie du concept qui tienne compte de sa nature complexe, dynamique et multidimensionnelle, l'apprentissage de l'Union à l'école étant un élément essentiel.

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ According to a 2014 Eurobarometer opinion poll, 71% of EU citizens felt that they have limited understanding of how the EU works and 52% of Europeans believe that their voice does not count in the EU. I voted in favour of introducing the EU dimension in education to remedy to this appalling situation. This will equip our children with a concrete understanding of how the EU works and enable them to critically reflect on European matters and how they influence their own country and identity. Instead of allowing the gap between the citizens and the EU to grow even further, it is important to start a dialogue on the EU from a young age, to enable our children to become educated citizens, capable of making their own choices about the European project.

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Ovo izvješće otvoreno poziva države članice Europske unije na poticanje stvaranja osjećaja pripadnosti Europskoj uniji i stvaranje europskog identiteta kroz školske knjige, nastavni plan i program, nastavna sredstva, stručne obuke učitelja, izvannastavne i slične aktivnosti političkog obrazovanja.

Iako držim da građani Europske unije trebaju biti educirani o Europskoj uniji i institucijama, smatram da se uvođenjem predloženih programa, instrumenata i aktivnosti neće pružiti objektivan prikaz povijesti, kao ni slobodno razvijanje svijesti i vjerni prikaz europske stvarnosti. Naime, ovakav pristup djeluje kao propaganda koja ima krajnji cilj nadomještanje ili poništenje nacionalnih identiteta građana Europske unije.

Osim toga, edukacija i školstvo treba ostati u nadležnosti država članica te se Europska unija nikada ne smije miješati u taj sektor. Štoviše, smatram da države članice trebaju iskoristiti pogodnosti članstva u Europskoj uniji kako bi dodatno ojačale i promicale vlastite nacionalne identitete.

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Poročilo o učenju o EU v šolah sem podprla, saj se Evropska unija trenutno sooča z izzivi brez primere.

Zadnjih nekaj let doživlja veliko gospodarsko in finančno krizo. Družbene in politične posledice te krize pa postavljajo pod vprašaj institucije in skupne vrednote Unije, tudi pojem evropske identitete.

V tem kontekstu se zdi okrepitev dialoga o EU v naših šolah, združenjih in javnem prostoru pomembnejša kot kdaj koli prej za povrnitev zaupanja državljanov v prednosti in nujnost procesa evropskega povezovanja.

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ La mayor parte de los aspectos a los que nos hemos opuesto se deben a la vaguedad del concepto de dimensión europea que se utiliza. No somos contrarios a que se imparta en los diferentes niveles formativos una mayor información sobre la UE, es más creemos que un mayor conocimiento sobre procedimientos y competencias de los organismos de la UE es algo a todas luces positivo. Sin embargo pensamos que no es conveniente confundir formación con propaganda, y en este sentido este informe no prevé ni incorpora las causas ni responsabilidades de los autores causantes de la situación de desigualdad en la que vivimos en la Europa actual, mientras que por el contrario, abunda en precisiones adicionales sobre el término euroescepticismo.

Observamos la existencia de aportaciones positivas y relevantes, pero el ánimo general del informe creemos que tiene un objetivo destinado a subsanar un déficit de legitimidad, como el que sufre el proyecto europeo en diferentes regiones, antes que a dar a conocer a la población el funcionamiento, las causas y las consecuencias del proyecto europeo. Por este motivo nuestro voto ha sido abstención.

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport souhaite redéfinir le rôle de l'UE dans les systèmes éducatifs des pays membres et renforcer l'intégration européenne.

Nous avons là une nouvelle démarche intrusive de l'Union européenne prônant l'intégration au détriment des fondamentaux de l'éducation qui sont l'apprentissage de l'écriture, de la lecture et de notre histoire nationale. Sans ces bases solides, nous ne sommes plus rien.

C'est pourquoi j'ai soutenu la résolution alternative de ma collègue Dominique Bilde, et j'ai voté CONTRE un texte dangereux pour l'avenir de nos enfants.

  Mihai Ţurcanu (PPE), în scris. ‒ Conform unui sondaj Eurobarometru realizat în 2014 la nivel european, 44% dintre cetățenii UE consideră că nu au decât o cunoaștere limitată în ceea ce privește funcționarea acesteia. Mai mult, doar 42,61% dintre cetățeni și doar 27,8% dintre tinerii cu vârstele cuprinse între 18 și 24 ani au votat la ultimele alegeri ale Parlamentului European.

O cunoaștere insuficientă și o rea înțelegere a mecanismelor UE pot contribui la creșterea deficitului democratic și la propagarea euroscepticismului. Așadar, este nevoie să se umple spațiul dintre cetățenii UE și instituțiile europene. În această perspectivă, raportul subliniază necesitatea unei dimensiuni europene a educației cu scopul de a ajuta cetățenii să înțeleagă mai bine mecanismele de funcționare ale UE și pentru a se restabili legătura dintre aceștia și UE. Această dimensiune europeană a educației nu ar trebui numai să contribuie la dobândirea de cunoștințe și dezvoltarea sentimentului de apartenență la UE, dar și la dezvoltarea unor reflecții critice la adresa UE, în special prin cunoașterea valorilor fundamentale. În acest sens, raportul propune, în vederea creșterii vizibilității UE, de a o integra cât mai mult în materialele pedagogice și în activitățile extrașcolare.

Prin urmare, am votat în favoarea Raportului privind cunoașterea UE în școli.

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Az Európai Unió jelenleg előre nem látott kihívásokkal kell, hogy szembenézzen. Az elmúlt pár évben súlyos gazdasági és pénzügyi válságon ment keresztül. Ennek szociális és politikai hatásai megkérdőjelezik az intézmények létjogosultságát és az Unió közös értékeit, ezzel együtt pedig az európai identitás fogalmát. E tekintetben most sokkal fontosabb, mint valaha, hogy az iskolákban, egyesületekben és közéleti találkozóhelyeken párbeszéd alakuljon ki Európai Unióról, hogy a polgárok újra higgyenek az európai integrációs folyamat előnyeiben és szükségességében.

Az uniós polgárok jelenleg kevés ismerettel rendelkeznek az Európai Unióról és intézményeinek működéséről, amit mutat az is, hogy az Eurobarométer 2014 tavaszi felmérése során az uniós polgárok negyvennégy százaléka nem értett egyet az „Értem, hogyan működik az Unióˮ kijelentéssel. Ilyenformán nem csoda, hogy a polgárok nem érzik magukhoz közel, sőt egyre inkább elfordulnak az európai politikai projekttől és euroszkeptikusokká válnak, illetve demokratikus hiányosságokat fedeznek fel az uniós döntéshozás folyamatában. Szavazatommal támogattam.

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ La mayor parte de los aspectos a los que nos hemos opuesto se deben a la vaguedad del concepto de dimensión europea que se utiliza. No somos contrarios a que se imparta en los diferentes niveles formativos una mayor información sobre la UE, es más creemos que un mayor conocimiento sobre procedimientos y competencias de los organismos de la UE es algo a todas luces positivo. Sin embargo pensamos que no es conveniente confundir formación con propaganda, y en este sentido este informe no prevé ni incorpora las causas ni responsabilidades de los autores causantes de la situación de desigualdad en la que vivimos en la Europa actual, mientras que por el contrario, abunda en precisiones adicionales sobre el término euroescepticismo.

Observamos la existencia de aportaciones positivas y relevantes, pero el ánimo general del informe creemos que tiene un objetivo destinado a subsanar un déficit de legitimidad, como el que sufre el proyecto europeo en diferentes regiones, antes que a dar a conocer a la población el funcionamiento, las causas y las consecuencias del proyecto europeo. Por este motivo nuestro voto ha sido abstención.

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. ‒ My vote was positive. The initiative is taken obviously on the grounds of growing EU-scepticism and in the urgent need to find ways to familiarise citizens with the EU structures and policies, reaffirm values of democracy, sharing diversity and giving access to all to their rights, and communicate on the EU at large. It is also quite clear that the gap between EU and its citizens is aggravated by the impossibility to grasp the functioning of institutions, and how one could participate in the political life of the EU. In order to empower citizens, it is necessary to start at school level, to integrate EU issues within the curriculum.

  Владимир Уручев (PPE), в писмена форма. ‒ Уважаеми колеги, ЕС е изправен пред безпрецедентни предизвикателства, на които трябва да се реагира на европейско и национално ниво, но най-важното е тези реакции да имат подкрепа от гражданите. За съжаление, съгласно Евробарометър за 2014 г. гражданите имат ограничени познания за ЕС, за работата на неговите институции, за общите политики, защитаващи техните права и благосъстояние. Нещо повече, нараства евроскептицизмът и броят на гражданите, които се чувстват дистанцирани от европейския проект.

В тези условия е необходимо да се започне по един организиран начин диалог за ЕС в училищата. Макар образованието да е компетентност на държавите членки, ЕС може да насърчава сътрудничеството между тях, да подкрепя и допълва националните действия в тази сфера. Предишните общоевропейски програми в сектора на образованието и днешната програма „Еразъм+“ са допринесли в немалка степен за интеграционните процеси в ЕС.

Необходими са действия на ниво ЕС, които да доведат до европейско измерение в образованието на нашите деца, за да могат да знаят не само европейската география, история и култура, но и че са граждани на един велик съюз на утвърдени свободи и ценности. Държавите членки имат интерес ЕС да бъде по-видим и разбираем за собствените си граждани, затова не би следвало да се противопоставят на инициативата за изучаване на ЕС в училищата.

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on ‘Learning EU at school’. The report underlines the increasing importance of a European dimension in education across the different disciplines, levels and forms of education. It equally points out that the Union should be more visible, and better integrated, in teaching materials and extracurricular activities.

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ Hablamos de un asunto clave a día de hoy puesto que incrementar el debate y el diálogo sobre la Unión Europea en nuestras escuelas, asociaciones y espacios públicos es básico y esencial para que los ciudadanos puedan apoyar con más ímpetu el proceso de integración europeo. Por ello es vital seguir incrementando la dimensión europea en la educación escolar, como bien destaca este informe. Por todo ello considero necesario votar a su favor.

  Hilde Vautmans (ALDE), schriftelijk. ‒ Volgens een peiling van Eurobarometer heeft 71% van alle Europeanen het gevoel dat ze de werking van de Europese Unie niet begrijpen. Bovendien heeft 52% van alle Europese burgers het gevoel dat hun stem niet telt in Europa. Ik stemde daarom voor dit voorstel, omdat ik denk dat deze maatregel deze desastreuze cijfers op termijn kan terugdringen.

  Paavo Väyrynen (ALDE), kirjallinen. ‒ Tänään äänestetyssä mietinnössä "EU-asioiden oppimisesta koulussa" tarkasteltiin EU-osaamisen lisäämistä koulutuksen keinoin. Suomessa sekä useiden muidenkin EU-maiden koululaitoksissa EU-asioita käsitellään jo nykyisin mm. historian ja yhteiskuntaopin opetuksessa. Mielestäni tärkeintä on kuitenkin laajan sivistyksen hankkiminen ja oman tiedonkeruun oppiminen, joka antaa parhaat eväät tarkastella myös EU:ta. Lisäksi Euroopan unionin toiminnasta tehdyn sopimuksen (SEUT) 6 artiklan mukaan koulutus kuuluu jäsenvaltioiden toimivaltaan. Näistä syistä äänestin loppuäänestyksessä tyhjää.

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Este relatório assume que o facto de as pessoas terem um conhecimento limitado sobre a UE e sobre o seu modo de funcionamento é o fator chave para que as pessoas se sintam distantes e cada vez mais alheias ao "projeto político europeu" e mais eurocéticas e "percecionem um défice democrático nos processos de decisão da UE".

Este relatório não condena, claro, antes trazendo como incumbência a subordinação da educação e formação ao cumprimento da estratégia 2020, defendendo a harmonização da estrutura de conhecimentos e até de conteúdos, ignorando as especificidades do sistema educativo de cada país, numa tendência para a formação profissionalizante ao invés da "educação" integrada.

Para que as pessoas passem a acreditar no "projeto europeu" é necessário, antes de mais, que o dito projeto seja para a concretização de direitos, para a cooperação e solidariedade entre países; o que é necessário nas escolas dos Estados-membros da UE, como defendemos, é que seja garantindo o direito de todos a um ensino público, gratuito e de qualidade.

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht stellt eine einzige EU-Propaganda dar, die in den Klassenzimmern Einzug finden und durch verschiedene Sektoren finanziert werden soll.

  Udo Voigt (NI), schriftlich. ‒ Hier war ein „Nein“-Votum geboten, weil nicht die Implantierung eines europäischen Bewusstseins oder einer „EU-Dimension“ von Bildung wünschenswert ist, sondern die Vermittlung und das Heranführen an die jeweils eigenen nationalen Traditionen und Historien. Im Licht der Erfahrung steht zudem zu befürchten, dass auch die Implementierung einer „EU-Dimension“ im Schul- und insbesondere Geschichtsunterricht einer subtilen EU-Propaganda Tür und Tor öffnen würde.

  Beatrix von Storch (EFDD), schriftlich. – Das Konzept von EU-Unterricht in Schulen ist nicht nur lächerlich, sondern auch beängstigend. Die Kontrolle des nationalen Schulsystems ist ganz klar eine Kompetenz der Mitgliedstaaten. Jegliche Art von EU-Intervention in das nationale Bildungssystem ist eine krasse Überschreitung des Subsidiaritätsprinzips.

  Julie Ward (S&D), in writing. ‒ According to a 2014 Eurobarometer opinion poll, 44 % of European Union citizens feel that they have limited understanding of how the EU works and 52 % of Europeans believe that their voice is not taken into account. This disconnect from political institutions also exists at national and local level, with few people voting in the UK Police and Crime Commissioner elections, for example.

Enhancing dialogue about the EU in public spaces is important in order to rebuild citizens’ involvement in common European ideals and fundamental values of freedom and democracy, as enshrined in the treaties. Sharing knowledge about the EU in formal, non-formal and informal education settings is a way to address democratic deficits and tackle the gap between the voice of European citizens and the EU institutions. I fully support citizenship education in schools.

However, ‘education’ remains a Member State competence as reflected in the non-legislative status of this report which seeks to support educators and learners through the sharing of best practice. I am very proud of schools and education organisations in my region which have recognised the democratic deficit and are addressing it through innovative programmes to teach pupils about their rights and responsibilities in respect of British, European and global citizenship.

  Iuliu Winkler (PPE), în scris. – Salut adoptarea raportului din proprie inițiativă referitor la cunoașterea UE în școală.

Am votat acest raport, care subliniază importanța din ce în ce mai mare a unei dimensiuni europene în educație, în diferitele sale materii, niveluri și forme, accentul fiind pus pe necesitatea unei înțelegeri mai ample și mai profunde a conceptului, care să țină seama de caracterul său complex, dinamic și pluristratificat, a cărei componentă esențială este dobândirea cunoștințelor despre UE în școală.

Raportul mai arată că introducerea unei dimensiuni UE în învățământ este esențială pentru a ajuta cetățenii să înțeleagă mai bine Uniunea și să restabilească conexiunea cu aceasta, precum și pentru a accentua rolul valorilor consacrate la articolul 2 din TUE și a maximiza poziția Uniunii într-o lume interdependentă.

  Anna Záborská (PPE), písomne. ‒ Historicky najnižšia volebná účasť občanov Slovenska v posledných voľbách do Európskeho parlamentu je jedným z dôsledkov nedostatočnej úrovne vedomostí občanov o Európskej únii, jej histórii a fungovaní. Obsah vzdelávania je v kompetencii členských štátov, na úrovni EÚ je však možné ponúkať štátom a učiteľom kvalitné informácie formou, ktorá najlepšie vyhovuje potrebám škôl a učiteľov. No zároveň je potrebné dbať o zachovanie takých štandardov kvality, ktoré zabezpečia, aby ponúkané materiály stimulovali v žiakoch kritické myslenie.

  Θεόδωρος Ζαγοράκης (PPE), γραπτώς. ‒ Υπερψήφισα την έκθεση σχετικά με την εκμάθηση για την ΕΕ στο σχολείο, η οποία συζητήθηκε εκτενώς στα πλαίσια της Επιτροπής Πολιτισμού και Παιδείας. Η εκμάθηση για την ΕΕ στο σχολείο θα βοηθήσει τους πολίτες να κατανοήσουν καλύτερα τη λειτουργία και τους θεσμούς της ΕΕ, ενώ η γνώση και η κατανόηση της κοινής ιστορίας και των κοινών αξιών έχει καθοριστική σημασία για την αμοιβαία κατανόηση, την ειρηνική συνύπαρξη, την ανεκτικότητα και την αλληλεγγύη.

  Pablo Zalba Bidegain (PPE), por escrito. ‒ Teniendo en cuenta el contexto actual, considero que esta iniciativa es clave para poder lograr reinstaurar la confianza de todos los ciudadanos en la Unión Europea y para conseguir mejorar el proceso de integración.

Creo que la mejor opción para lograr este objetivo es, sin duda, promover los valores de la UE desde la educación. De esta forma, se podrá asegurar que todos los ciudadanos tengan pleno conocimiento de la UE en todos sus aspectos, tales como funciones que desempeña, instituciones que la componen, actividades realizadas y valores promovidos.

A pesar de que ya se ofrece educación sobre Europa, considero que ésta tiene un gran margen de mejora, que podría comenzar por facilitar más instrumentos al personal docente con información sobre la UE y plataformas de aprendizaje.

  Flavio Zanonato (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato favorevolmente alla relazione sull'insegnamento della storia e delle istituzioni europee in tutte le scuole degli Stati membri. Grazie a questo provvedimento saranno programmate una serie di iniziative per promuovere con più forza i valori europei tra gli strati giovani della popolazione. Tra queste mi sembrano particolarmente rilevanti la proposta di creare una comune piattaforma educativa inerente alla storia europea da estendere a tutti gli Stati membri e la proposta di garantire corsi di formazione ad hoc per tutti gli insegnanti. Colgo l'occasione per ringraziare il relatore e collega Damian Draghici per l'ottimo lavoro. Con la sua iniziativa il gruppo S&D dimostra ancora una volta di essere la forza politica guida nelle iniziative per diffondere i valori europei e per combattere l'euroscetticismo.

  Tomáš Zdechovský (PPE), písemně. ‒ Plně podporuji tuto zprávu. Jsem přesvědčen, že bez základního pochopení toho, jak Evropská unie funguje, se nelze kriticky zamýšlet nad jakýmikoli evropskými záležitostmi, včetně hodnot, na kterých je evropská integrace postavena, a také nad tím, jak tento projekt ovlivňuje každodenní život obyvatel uvnitř EU. Domnívám se, že výuka o Evropské unii na školách by měla žáky připravit na úlohu aktivních občanů v rámci stále integrovanější Evropy v globalizovaném světě. Osobně považuji za nutné, aby občané Evropské unie disponovali základními dějinnými znalostmi historického vývoje EU a toho, jak fungují orgány EU, a znali hodnoty a cíle, ke kterým tento projekt směřuje. Pevně věřím, že jedním z hlavních způsobů, jak překonat euroskepticismus, který je přítomen u velké části obyvatelstva, je posílit unijní rozměr ve školním vzdělávání.

  Bogdan Andrzej Zdrojewski (PPE), na piśmie. ‒ Sprawozdanie w sprawie zdobywania wiedzy o UE w szkole pojawiło się bez wątpienia we właściwym momencie, gdy UE zmaga się z problemem narastającego eurosceptycyzmu, a obywatele tym bardziej dostrzegają problem deficytu demokracji w procesach decyzyjnych UE. Motywacją dla postaw eurosceptycznych często pozostaje jednak brak wiedzy na temat zasad funkcjonowania UE i wartości, na których opiera się integracja europejska.

Badania opinii publicznej z 2014 r. wskazują, że 44% obywateli Unii Europejskiej ma poczucie, że w ograniczonym stopniu rozumie, jak działa UE, a blisko 52% Europejczyków uważa, że ich głos nie liczy się w UE. Najniższa od 1979 r. frekwencja w ostatnich wyborach do Parlamentu Europejskiego stanowi niewątpliwie refleks tych statystyk.

Silnie popieram założenia sprawozdania, jednocześnie zaznaczając, że unijny wymiar kształcenia powinien opierać się nie tylko na zdobywaniu wiedzy, lecz także na krytycznej refleksji nad problematyką UE. W tym kontekście podkreślam rolę, i tym samym również potrzebę zapewnienia stabilnego finansowania, inicjatyw mających u swych podstaw założenia wzmacniania poczucia przynależności do UE oraz propagowania świadomości kulturowej i zrozumienia międzykulturowego – unijnych programów „Erasmus+”, „Europa dla obywateli” i „Kreatywna Europa”, nowo powstającego Domu Historii Europejskiej w Brukseli, czy sieci ogólnoeuropejskich rozgłośni radiowych Euranet+ mającej na celu redukowanie dystansu dzielącego Unię Europejską od jej obywateli.

  Jana Žitňanská (ECR), písomne. ‒ Cieľom tejto správy je prostredníctvom vyučovania o európskom občianstve, histórii a hodnotách už od skorého veku pôsobiť proti šíreniu euroskepticizmu, vytvárať pocit väčšieho prepojenia s Európskou úniou a vštepovať silnejšiu európsku identitu, ako aj podporovať prijímanie multikultúrnej spoločnosti. Spravodajca v správe vyzýva členské štáty, aby urýchlene začlenili predmety s touto obsahovou náplňou do školských osnov a vyčlenili na to potrebné zdroje. K prostriedkom zlepšovania povedomia o Európskej únii majú patriť mimo iného aj medzinárodná mobilita, vylepšené učebnice či návštevy európskych inštitúcií. Takto koncipované výzvy však výrazne prekračujú kompetencie Európskej únie. Školstvo, a to najmä vytváranie školských osnov, sú totiž výlučnou právomocou členských štátov, do ktorej Európska únia nemôže zasahovať. Z toho dôvodu som hlasovala proti správe ako celku.

  Kosma Złotowski (ECR), na piśmie. ‒ Postulat pogłębiania tożsamości europejskiej przez zwiększenie ilości materiałów i zajęć dydaktycznych na temat Unii Europejskiej w szkołach jest trudny do obronienia i przywołuje na myśl najgorsze skojarzenia z czasów, gdy w moim kraju ideologia była przedmiotem wykładowym. Przytaczane w tym sprawozdaniu dane statystyczne dotyczące udziału w wyborach europejskich nie powinny stanowić argumentu dla obowiązkowej indoktrynacji na temat korzyści płynących z istnienia UE, gdyż niska partycypacja w wyborach jest charakterystyczna także dla wyborów krajowych.

Niewłaściwy też wydaje się postulat jednostronnego przedstawiania korzyści płynących z istnienia Unii Europejskiej bez możliwości prezentacji całego kontekstu gospodarczego i politycznego funkcjonowania Wspólnoty. Uważam, że każdy obywatel UE ma prawo negatywnie oceniać jej funkcjonowanie i nie powinien być przymusowo informowany oraz przekonywany do zmiany swoich poglądów.

Swobodny dostęp do wiedzy jest dzisiaj dzięki internetowi standardem, dzięki któremu każdy, kogo interesuje tematyka europejska może taką wiedzę zdobyć. Również programy nauczania historii najnowszej w szkołach uwzględniają wątek integracji europejskiej, gdzie ta problematyka jest poruszana i dyskutowana. Przygotowanie tego sprawozdania to dowód, że instytucje europejskie wychodzą ze swojej roli i zaczynają bardziej troszczyć się o dobry odbiór społeczny i słupki sondażowe niż o rozwiązywanie problemów stojących przed UE. Głosowałem przeciw przyjęciu tego sprawozdania.

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ V sedanjih razmerah je krepitev dialoga o temah Evropske unije v šolah in drugih javnih prostorih ključnega pomena za ponovno vzpostavitev zaupanja državljanov in spodbujanje procesa evropske integracije.

S tem namenom sem tudi podprl poročilo o učenju o EU v šolah.

Menim, da je eden od najpomembnejših ciljev izobraževanja pripraviti posameznike na življenje in aktivno državljanstvo v Evropski Uniji in prispevati h krepitvi vloge vrednot iz člena 2 PEU.