Indeks 
Forhandlinger
PDF
Torsdag den 26. maj 2016 - Bruxelles Revideret udgave
1. Åbning af mødet
 2. Modtagne dokumenter: se protokollen
 3. Foranstaltninger til imødegåelse af krisen i mejerisektoren (forhandling)
 4. Strategien for det indre marked (forhandling)
 5. Parlamentets sammensætning: se protokollen
 6. Afstemningstid
  6.1. Virtuelle valutaer (A8-0168/2016 - Jakob von Weizsäcker) (afstemning)
  6.2. Mobilisering af Den Europæiske Fond for Tilpasning til Globaliseringen (ansøgning fra Frankrig – EGF/2015/010 FR/MoryGlobal) (A8-0182/2016 - Anneli Jäätteenmäki) (afstemning)
  6.3. Mobilisering af Den Europæiske Fond for Tilpasning til Globaliseringen (ansøgning fra Grækenland – EGF/2015/011 GR/Supermarket Larissa) (A8-0181/2016 - Liadh Ní Riada) (afstemning)
  6.4. Anmodning om ophævelse af Gianluca Buonannos immunitet (A8-0180/2016 - Evelyn Regner) (afstemning)
  6.5. Midlertidige foranstaltninger til fordel for Sverige på området international beskyttelse (A8-0170/2016 - Ska Keller) (afstemning)
  6.6. Transatlantiske datastrømme (B8-0622/2016, RC-B8-0623/2016, B8-0623/2016, B8-0633/2016, B8-0639/2016, B8-0642/2016, B8-0643/2016, B8-0644/2016) (afstemning)
  6.7. En ny aftale for energiforbrugere (A8-0161/2016 - Theresa Griffin) (afstemning)
  6.8. Fattigdom: et kønsperspektiv (A8-0153/2016 - Maria Arena) (afstemning)
  6.9. Ikke-toldmæssige hindringer i det indre marked (A8-0160/2016 - Daniel Dalton) (afstemning)
  6.10. Strategien for det indre marked (A8-0171/2016 - Lara Comi) (afstemning)
 7. Stemmeforklaringer
  7.1. Virtuelle valutaer (A8-0168/2016 - Jakob von Weizsäcker)
  7.2. Mobilisering af Den Europæiske Fond for Tilpasning til Globaliseringen (ansøgning fra Frankrig – EGF/2015/010 FR/MoryGlobal) (A8-0182/2016 - Anneli Jäätteenmäki)
  7.3. Mobilisering af Den Europæiske Fond for Tilpasning til Globaliseringen (ansøgning fra Grækenland – EGF/2015/011 GR/Supermarket Larissa) (A8-0181/2016 - Liadh Ní Riada)
  7.4. Anmodning om ophævelse af Gianluca Buonannos immunitet (A8-0180/2016 - Evelyn Regner)
  7.5. Midlertidige foranstaltninger til fordel for Sverige på området international beskyttelse (A8-0170/2016 - Ska Keller)
  7.6. Transatlantiske datastrømme (B8-0622/2016, RC-B8-0623/2016, B8-0623/2016, B8-0633/2016, B8-0639/2016, B8-0642/2016, B8-0643/2016, B8-0644/2016)
  7.7. En ny aftale for energiforbrugere (A8-0161/2016 - Theresa Griffin)
  7.8. Fattigdom: et kønsperspektiv (A8-0153/2016 - Maria Arena)
  7.9. Ikke-toldmæssige hindringer i det indre marked (A8-0160/2016 - Daniel Dalton)
  7.10. Strategien for det indre marked (A8-0171/2016 - Lara Comi)
 8. Stemmerettelser og -intentioner: se protokollen
 9. Fremsendelse af beslutninger vedtaget under dette møde: se protokollen
 10. Tidspunkt for næste møde: se protokollen
 11. Afbrydelse af sessionen


Puhetta johti ANNELI JÄÄTTEENMÄKI
varapuhemies

1. Åbning af mødet
Video af indlæg
 

(istunto avattiin klo 8.30)

 

2. Modtagne dokumenter: se protokollen

3. Foranstaltninger til imødegåelse af krisen i mejerisektoren (forhandling)
Video af indlæg
 

PUHEMIES. – Esityslistalla on ensimmäisenä keskustelu

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski, autor. – Szanowni Państwo! Pytanie jest wszystkim znane, skupię się więc na komentarzu do tego pytania, na jego uzasadnieniu. Można z całą odpowiedzialnością stwierdzić, że sytuacja na rynku mleka jest kryzysowa. Rynek mleka zawsze był wrażliwy, bo nawet w okresie kwotowania występowały też poważne zakłócenia, czego dowodem były lata 2008–2009. Po likwidacji kwot mlecznych sytuacja się skomplikowała. Producenci mleka jeszcze przed wygaszeniem kwotowania postawili na zwiększenie produkcji, aby mieć silniejszą pozycję na uwolnionym rynku. W roku 2015 wystąpiły sprzyjające warunki dla wzrostu produkcji. Zrozumiałe jest, że każdy producent chce zwiększać swoje dochody, stąd przy wspomnianych wyżej sprzyjających warunkach nastąpił wzrost produkcji. Większość rolników musi bowiem również finansować spłaty zaciągniętych kredytów.

Rynek mleka jest rynkiem globalnym, stąd na jego wpływ ma produkcja, podaż i popyt w różnych regionach i krajach świata. W 2015 r. wzrosła produkcja także w Stanach, Australii. Należy wziąć pod uwagę, że były również zgromadzone znaczne zapasy z roku 2014 i lat wcześniejszych. Zmniejszył się także import mleka i jego przetworów przez Chiny. Jednocześnie nie nastąpił wzrost konsumpcji, do czego zapewne przyczynił się prowadzony przekaz medialny o szkodliwości laktozy dla zdrowia człowieka. Nadwyżka podaży nad popytem doprowadziła do bardzo istotnego spadku cen mleka, są one poniżej kosztów produkcji.

Zastanawiająca jest w takim razie sytuacja na rynku europejskim, gdzie z kwoty 420 mln przeznaczonych na interwencję na rynkach rolnych jeszcze jesienią ubiegłego roku wykorzystano nieco ponad połowę środków.

Komisarz Hogan dał w tym względzie duże pole manewru krajom członkowskim w zakresie wykorzystania tych środków. Zawsze proponowaliśmy zwiększenie elastyczności dla krajów, co komisarz Hogan uczynił. Można stwierdzić, że pomimo różnych pozytywnych i bardzo istotnych działań podejmowanych na szczeblu Komisji i krajów efekty są bardzo mało widoczne.

Obecnie jest pilna potrzeba stworzenia równowagi między podażą i popytem. Brak jednak propozycji instrumentów, które by prowadziły do obniżenia produkcji. Zakładanie, że rolnicy uczynią to dobrowolnie, nie znajduje potwierdzenia w rzeczywistości. Rolnicy bronią się przed upadłością poprzez zwiększenie produkcji. Należy zatem zastosować pewną formę płatności z tytułu obniżenia produkcji, jednocześnie zapewniając gospodarstwom możliwość zachowania swojej płynności finansowej, aby nie podjęły likwidacji stada wcześniej i w szerszej skali. Pozytywnie należy ocenić działania krajów członkowskich i komisarza Hogana na rzecz zwiększenia sprzedaży w krajach trzecich, ale jednocześnie należy zwiększyć spożycie przetworów mlecznych na rynkach krajowych, szczególnie tam, gdzie jest ono stosunkowo niskie. Myślimy także tu o wykorzystaniu dystrybucji bezpłatnej żywności w ramach programu, który przyjęła Unia Europejska tym zakresie, czy także przeznaczenie większej dystrybucji produktów mlecznych grupie osób napływających do Europy.

Przedstawiona powyżej sytuacja obrazuje, jak bardzo europejski rynek mleka jest uzależniony od rynku światowego, innych uwarunkowań zewnętrznych, często mających charakter polityczny, jak w przypadku embarga rosyjskiego, czy też daleko idących ustępstw na niekorzyść rolnictwa w porozumieniach handlowych zawieranych przez Unię z krajami trzecimi, gdzie często poświęca się sprawy rolne dla korzyści w innych obszarach wymiany handlowej. Należy zatem przede wszystkim poprawić efektywność funkcjonowania łańcucha mlecznego od udoju aż do konsumenta. Wiele elementów wymaga poprawy w zakresie integracji pionowej i funkcjonowania także spółdzielczości, bo tam także różne spółdzielnie są własnością członków, kosztami obciąża się rolników. Jest możliwość zwiększenia efektywności w ramach poprawy integracji pionowej.

 
  
MPphoto
 

  Hans Hoogeveen, President-in-Office of the Council. – Madam President, it is a great honour for me, on behalf of the Netherlands Presidency, to address the European Parliament and to answer the question. The situation in the agricultural markets in many of the Member States is very difficult and severe, especially in the dairy sector, and the Council is fully aware of this situation and shares the concerns of the farmers who have to cope with these difficult problems.

Yesterday, at the hearing of the Agriculture Committee, the dairy sector clearly conveyed a clear sense of urgency, although the views on how to solve the crisis were quite different. Notwithstanding the September 2015 package, mainly directed to the dairy sector, prices are still at a low level and lower than expected. Therefore, the Council continues to work hard to properly address the concerns of farmers and of the Member States, but of course it has to be done within the framework of the Common Agriculture Policy.

It is a European crisis which needs a European answer, but at the same time, the circumstances in different Member States differ from sector to sector and from country to country. You see an average increase of milk production of about between 5% and 6%, but that is not the case in every Member State so whilst stating that we need a European answer, at the same time we need flexibility for the Member States to implement measures which are suitable for the national circumstances.

It is also clear that it should be a joint effort, a joint effort by the Council, the European Parliament, the European Commission, but also by the producers themselves. It is clear that we have to find ways to reduce milk production within the European Union. And of course we took the decision in September 2015 for the package of about EUR 420 million, and of course it was done to directly support farmers and to see how we can leverage the supply and demand. Member States – and Commissioner Hogan will probably say something about it – are still implementing those measures. The Presidency has put on the agenda of every Council meeting the market situation and discussed with the Member States how to act.

In March, we took 16 additional measures, together with the Commission and the Council, and those measures relate to intervention measures, they relate to promotion measures, to exports, as well as the possibility for Member States to give additional state aid. Also, these measures still have to be implemented and implementation is under way, and of course time will tell whether those two packages are up to the task and to see whether or not we can level supply and demand.

As stated in the Presidency conclusions of March, the Netherlands Presidency keeps the developments of the markets under close review and will discuss it of course again at the June Council. It was also stated in the March conclusions that the Council has called on the Commission to consider the availability of additional resources, including the possibility of activation of the crisis reserve as a last resort, to support market measures at the appropriate time. That will be on the agenda of the June Council to be discussed by the Council, Member States and the Commission. But also at the last Council it was clear that many Member States have stated that if we are again going to take additional measures, they have to be linked to a reduction of milk production. They cannot be standalone measures, they have to be linked to a reduction of milk in the Member States by the producers themselves.

 
  
MPphoto
 

  Phil Hogan, Member of the Commission. – Madam President, I apologise for being slightly late this morning. I welcome the opportunity to return to this House at a time of continued crisis in the agricultural markets in several Member States, but particularly in the dairy and pigmeat sectors.

The situation in the dairy sector in virtually every Member State is acute, and the most recent price information available from the Milk Market Observatory (MMO) shows that the average milk price in the European Union in April was 27.62 euro cents per kilogram. This represents a fall of 11.5% since the same time last year.

The situation is, of course, not one confined to Europe, with global supply continuing to outpace demand, which is putting pressure on dairy products in particular and indeed on their prices. Experts in the Milk Market Observatory acknowledged at their meeting on Tuesday that some improvement in market sentiment was perceptible, against a background of slowed—down milk production in the coming months, and global demand remains healthy. However, they concluded that the market fundamentals have not really changed and that an improvement in the supply—demand equation remains absolutely necessary.

Despite my commitment to identify new markets and some encouraging export data, opportunities for increased demand are limited. Accordingly, we have to focus on supply. Before looking at the extensive range of measures which the Commission has put in place, I would like to reflect further on both the supply and demand sides of the equation. Milk deliveries in the European Union increased in 2014 and 2015 by 4.4% and 2.6% respectively but in the first quarter of this year milk collection grew by 7.2%. As a result, an additional volume of 2.6 million tonnes has been collected in just three months.

At a world level, milk production increased by 3.9%, mainly due to European Union production levels, and US production was up 1.2% in April, a lower figure than was expected. Production in New Zealand is expected to be down 2% for this year and Australia down 1.2%. Within the European Union the largest increases in volume in the first two months of 2016 were reported in the Netherlands (330 000 tonnes), Germany (300 000 tonnes), Poland (140 000 tonnes) and Ireland (110 000 tonnes). In percentage terms the largest increases have been in Ireland, Cyprus, Luxembourg, Belgium and the Netherlands.

On the demand side, the view of the MMO Economic Board at its meeting on Tuesday was that world demand remains dynamic, driven by butter and cheese. European Union export data supports this view, with dairy exports having increased by some 13% in the first two months of this year. There were particularly good figures for butter, which was up 17%, and cheese, 13.4%, and double digit growth in import data from China confirms its recovery. The Union has increased cheese exports to all top ten destinations up to February 2016, principally by 9% to the United States. Significant increases of butter exports have been reported from Morocco, Canada and Turkey, while skimmed milk powder exports have also increased significantly in Algeria, Indonesia, and indeed in China it is up 71%.

As you know, the 109 000 tonne ceiling for the buying—in of skimmed milk powder at fixed price was reached on 31 March and a tender was operated on 19 April. The maximum buying—in price was fixed at the level of the intervention price and some 27 000 tonnes were additionally bought into intervention. On 20 April, buying—in at fixed price resumed under a double ceiling, up to 218 000 tonnes, which was reached yesterday. In view of this, the Commission will be proposing a further increase in the ceilings up to 350 000 tonnes.

When I spoke in this House last month about the broader European agricultural sector, I outlined the extensive set of measures that I proposed last March. Today I will focus on some of the specific measures that are providing significant support to the dairy sector and without which the current situation would be considerably worse. Last year, total private storage aid and public intervention support covered 2.8 million tonnes of product, at a time when European production had increased by 3.5 million tonnes. We have now effectively deployed all of the tools available in the CAP toolkit, including the activation of Article 222 of the CMO, a measure that was never previously used. In that regard, I want to commend the Committee on Agriculture and Rural Development (AGRI) of this House for the organisation of last evening’s hearing on the use of this instrument. I hope that those who participated now have a good understanding of the measure and its potential, which I believe should not be underestimated. This measure is part of a comprehensive and broad—ranging response and can play a significant role. It encourages action towards greater market balance in the dairy sector.

In order to encourage use of this tool as an effective contribution to the crisis, I have met with COPA-COGECA and the European Dairy Association (EDA) and I will discuss the issue again with COPA-COGECA this week. This is a voluntary instrument and its use depends ultimately on producers. It is now genuinely in the hands of dairy farmers who may, if they so wish, join forces and collectively decide to reduce production.

Before turning briefly to the question of the role of the MMO, I would like to say something about the use by Member States of the EUR 420 million targeted aid package, of which 66% was directed at the milk sector. Based on the most recent information reported to my services, just 56% of this money has been spent. The rate of spending is, of course, likely to be accelerated in the coming weeks and Member States have been reminded that they have until the end of next month to spend all of the money or to forfeit it.

Finally, I want to acknowledge the role the MMO is playing in ensuring timely and robust data to all stakeholders in the sector, including Members of this House. Transparent price information and other related data is essential for forward planning and ensures that decisions are taken on the basis of accurate information. The Milk Market Observatory provides a unique portal, where the most comprehensive possible set of market data is available. The role of the MMO is to provide such data and not to substitute for the actions of the institutions.

In conclusion, let me once again acknowledge the depth of the crisis that exists in the dairy sector. While this is not a crisis exclusively of our making, we have of course been badly affected by it. But producers must take responsibility as well for the continuing increase in production which I have just outlined and which, given current market conditions, is simply not sustainable. Despite the deployment of a range of available measures, I must emphasise that I can work only within the constraints of the legislation that is available, specifically in terms of the exceptional measures available. This was the outcome of the 2013 reform, in which Parliament and the Council reaffirmed the market orientation of the CAP.

I look forward to Members’ ideas about how we can go forward and how we can continue to help the dairy sector.

 
  
MPphoto
 

  Albert Deß, im Namen der PPE-Fraktion. – Frau Präsidentin! Herr Kommissar! Herr Ratspräsident, liebe Kolleginnen und Kollegen! Die jetzige Marktsituation bei Milch gefährdet die Existenz von Hunderttausenden Milchbauern, in der Europäischen Union. Wir haben eine Situation mit niedrigsten Preisen: Aus dem Baltikum werden mir Milchpreise um die zehn Cent berichtet, da kann kein Milchbauer mehr existieren, auch nicht mit 20 Cent. Die Kommission hat im Rahmen ihrer Möglichkeiten bei Butter und Magermilch interveniert und auch einige andere Maßnahmen beschlossen, aber diese Maßnahmen reichen in der jetzigen schwierigen Situation nicht aus.

Wir haben eine vollkommen neue Situation, und diese neue Situation erfordert neue Maßnahmen. Herr Kommissar, Sie wissen es: Ich halte das jetzige Interventionspreissystem nicht für zielführend. Wir brauchen ein Ad-hoc-Interventionssystem, wo die Kommission die Möglichkeit hat, schon früher eingreifen zu können, bevor die Preise total im Keller sind. In Anbetracht des Marktungleichgewichtes ist es notwendig, auch für eine begrenzte Zeit, Milchmengen europaweit aus der Produktion zu nehmen. Wir sollten schon überlegen, ob es möglich ist, dass verpflichtend jeder Landwirt eine gewisse Menge für eine bestimmte Zeit aus der Produktion nehmen muss.

Ich halte von einer freiwilligen Maßnahme nichts! Denn hier werden nur die schwächsten Gebiete aus der Produktion aussteigen, und in anderen Gebieten wird die Produktion ausgeweitet werden. Die jetzige Situation wird meiner Ansicht nach auch vom Einzelhandel, von den Großkonzernen brutal missbraucht. Mir wird berichtet, dass gerade jetzt diese Konzerne die Situation nutzen, um den Bauern neue Auflagen am Gesetzgeber vorbei zu diktieren und auch hier ist es notwendig, dass wir mit kartell rechtlichen Maßnahmen einschreiten. Kollegin McGuinness wird dazu sicher etwas sagen, sie arbeitet an diesem Problem. Wir müssen aber auch dafür sorgen, dass der Absatz gesteigert wird. Hier, Herr Kommissar, wäre eine Sofortmaßnahme, dass wir wieder eine Butterfettstützung einführen. Ich bin der Meinung, hier könnten wir einige Milliarden Kilogramm Milch wieder unterbringen und andere Fette durch Butterfette ersetzen, was auch im Interesse umweltpolitischer Anliegen wäre.

 
  
MPphoto
 

  Paolo De Castro, a nome del gruppo S&D. – Signora Presidente, onorevoli colleghi, Commissario, la crisi che perdura ormai da mesi nel settore lattiero-caseario ha assunto dimensioni continentali, se non globali.

A fronte di tale situazione, le misure messe in campo finora si sono rivelate non solo inefficaci, ma addirittura in alcuni casi controproducenti. Ne sono prova i dati preoccupanti riguardanti i livelli produttivi negli ultimi mesi che, nonostante la costante caduta dei prezzi, continuano ad aumentare. Le ultime analisi elaborate dalla Commissione mostrano un incremento di produzione nei primi tre mesi dell'anno, su base annua, del 7 %.

Al pacchetto di 500 milioni di euro dello scorso autunno è seguita, lo scorso marzo, la proposta di misure nazionali, o addirittura locali, implementabili in modo volontario negli Stati membri e finanziate dagli stessi con risorse proprie. Invece di sfruttare il potenziale di un uso coordinato delle risorse, volto a contenere la produzione europea, l'idea di individuare misure da gestire a livello di singolo Stato membro si sta rivelando fallimentare ed ha come diretta conseguenza il rischio di una progressiva rinazionalizzazione della PAC, l'unica politica che, da sempre, rappresenta un fattore di integrazione europea.

Per far fronte ad una crisi continentale, servono quindi strumenti di respiro europeo, che facciano riacquistare all'Unione quel protagonismo che l'ha a lungo contraddistinta. È giunto quindi il momento che la Commissione attivi senza ulteriori indugi una procedura d'urgenza per arrivare al più presto alla definizione di un atto legislativo che, da un lato, preveda misure emergenziali di contenimento dell'offerta e che, dall'altro, risponda con risposte strutturali che migliorino gli strumenti di gestione delle crisi e mitighino l'impatto della modalità dei prezzi sulle nostre filiere produttive.

Se non si fosse perso tempo, negando a lungo una crisi già evidente dall'inizio dello scorso anno, ma si fossero messe in campo le misure più volte indicate da questo Parlamento, i nostri agricoltori non si troverebbero, signor Commissario, in questa condizione.

 
  
MPphoto
 

  James Nicholson, on behalf of the ECR Group. – Madam President, I welcome this debate this morning but the reality is, of course, that no government, no politician and certainly no Commissioner is all powerful, that we can solve the problem all on our own.

We had a debate last night in the Parliament and in the committee, and I have to say I found it one of the most pessimistic debates I have ever sat through. I listened to the experts and I listened to the Commissioner. There was only one real truth and that was by the Deputy Director—General, Mr Korte, who said the situation was not good, and there was no need to beat about the bush. That is what your own Deputy Director—General said last night, Mr Commissioner.

Now I have to say to you, we have to recognise some realities here. It has been mentioned this morning, if you have an increase this year of an extra 6% or 7% of milk, a market has to be found for that. The producers in the Member States who are producing this milk need to be aware that they are continuing to stoke the fire, and that they are continuing to make the problem worse not better, and certainly voluntary cutbacks will not work. And let us be honest, some Member States are positively going out encouraging their farmers to produce more milk regardless – they are going for market share. There is only one way that this can be resolved, which is that a lot of good farmers and family farms are going to hit the wall.

There is a big difference between producers and processors, and there are processors in serious difficulty as well. We have a situation where the retailers, Mr Commissioner, are getting away on a coach. They are laughing all the way to the bank at the cost of the producer, of the farmer and the sweat of his brow in the production of that milk. What we need is to sit down and to get some new ideas on the table. We are not going to go forward and it is not good enough, Mr Commissioner, in the depth of this crisis to blame producers; it is not good enough.

I remember the reform coming forward from the old Commission. I remember Commissioner Fischer Boel and I remember we fought her hard when she talked about her soft landing and we asked her where it was going to be. Where is the soft landing today for those who the banks are going to foreclose on, Mr Commissioner? And to the Council I have to say it is time you woke up in Council. You cannot continue to do what you are doing.

(Applause)

 
  
MPphoto
 

  Jan Huitema, namens de ALDE-Fractie. – Mevrouw de voorzitter, als wij in het Europees Parlement en vanaf de zijlijn beweren dat we de marktsituatie gaan verbeteren, bieden we valse hoop. Het belangrijkste is om boeren en tuinders handvatten te geven om hun concurrentiekracht te versterken, allereerst door betere regelgeving. Juist door ruimte te geven aan innovatie en ondernemerschap en de boeren weer vertrouwen te geven, verlagen we de kostprijs en kunnen we de maatschappelijke uitdagingen aan. Daarnaast moeten we bekijken hoe we de positie van de boer in de keten kunnen verbeteren en ons richten op instrumenten waarmee boeren hun risico's en prijsschommelingen kunnen opvangen.

In Ierland loopt een interessant initiatief. Er is een fonds opgericht waaruit melkveehouders geld krijgen als de prijzen heel laag zijn en waarbij ze weer wat inleveren als de prijzen hoog zijn.

Laten we eerlijk zijn: het zit al lange tijd tegen, ook al zijn er tekenen van herstel. Het is mij echter een doorn in het oog dat de verschillen tussen de lidstaten in de EU groter worden omdat iedereen zijn gang maar gaat nu de landbouwprijzen laag zijn. Zowel op nationaal als op Europees niveau is echte actie daarom geboden. Betere regelgeving, een gelijk speelveld, maar geen blanco cheques op de rekeningen van de boeren storten.

Zo werkt Nederland aan structurele maatregelen. Op specifieke onderdelen van dit plan is het nodige aan te merken, maar dat is niet het punt. Haast is geboden, maar plannen afrafelen heeft geen enkele zin. Oplossingen moeten juist vanuit de sector worden gezocht om zo de concurrentiepositie van de boer en tuinder te verbeteren.

 
  
MPphoto
 

  Maria Lidia Senra Rodríguez, en nombre del Grupo GUE/NGL. – Señora Presidenta. Señor Hogan, es mentira que la crisis dependa de los ganaderos. La crisis la han provocado las instituciones europeas, y son ellas quienes tienen que poner las soluciones. Señor Hoogeveen, no es verdad que la crisis la vayan a resolver los Estados, que se necesiten más ayudas de Estado. La crisis es europea y necesita respuestas europeas. Más ayudas de Estado para resolver la crisis significa condenar a los ganaderos y ganaderas de los Estados del sur, de los Estados empobrecidos de la Unión Europea de la periferia, empobrecidos e intervenidos por la troika. Hay soluciones políticas. Solo depende de la voluntad política, y voy a apuntar algunas propuestas: reducción de la producción obligatoria, equilibrar oferta y demanda, redistribuir la producción entre los productores y productoras de la Unión Europea, precios que no pueden estar por debajo de los costes de producción, modelos de producción sostenibles, mirar al mercado interior.

Esta crisis responde al abandono de las políticas públicas, pone de manifiesto que el mercado internacional es un espejismo y que lo han utilizado para condenar a los campesinos y campesinas productores de leche y dejarlos totalmente vulnerables en manos de la industria y la distribución. Sean responsables por una vez.

 
  
MPphoto
 

  Maria Heubuch, im Namen der Verts/ALE-Fraktion. – Frau Präsidentin! Herr Kommissar, Sie haben gesagt, Sie hätten die Krise nicht verursacht. Ja, vielleicht haben Sie die Krise selber nicht verursacht, aber die Krise war absehbar, und es wurde vor dieser Krise gewarnt, und zwar schon vor Jahren. Es ist jetzt natürlich sehr traurig, dass diese späte Erkenntnis – die jetzt wohl inzwischen alle haben –, dass zu viel Milch auf dem Markt ist, unsere Höfe hier in Europa mit einem Verlust von über 30 Milliarden Euro bezahlen müssen und bezahlt haben – Geld, das auch im ländlichen Raum fehlt. Damit wurde eigentlich ein wirtschaftlich wie menschlich dramatischer Strukturbruch eingeleitet, und wir haben dabei zugeschaut und haben die Warnungen nicht ernst genommen. Es wurden jetzt zwar beim letzten Ratstreffen im März ordentliche Beschlüsse gefasst, um die Menge zu reduzieren. Aber jetzt haben wir Ende Mai, und wir sind nicht weiter. Im Gegenteil: Die Situation ist noch schlechter geworden. Warum? Weil noch immer der politische Wille fehlt, wirklich konsequent die Produktion zu reduzieren und die Überproduktion anzugehen.

Wir diskutieren hier immer wieder im Kreis. Es geht dann wieder um Interventionspreise, ein bisschen Stützung hier, ein bisschen Stützung da, neue Märkte erschließen. Immerhin bin ich froh, dass alle jetzt von Mengenreduzierung auch reden, aber immer hat man die Milchindustrie und deren Interessen gut im Blick. Ich frage mich schon, wo dann die Bäuerinnen und Bauern bleiben, die im Stall stehen, die Kühe melken und die Höfe über Wasser halten.

Die Verarbeiter haben nicht dieselben Interessen wie die Bäuerinnen und Bauern. Wir haben inzwischen auch gute Erkenntnisse und Studien, die zeigen, dass die Wertschöpfung der Milchindustrie sich nicht im Milchpreis widerspiegelt – da ist nichts erkennbar. Es sind die ewig gleichen Bedenken, die effektive Schritte zur Mengenreduzierung behindern. Die Mengenreduzierung – das wurde jetzt mehrfach gesagt – muss verbindlich sein, sie muss europaweit sein. Und wir können jetzt nicht einfach den Ball an die Höfe zurückspielen und sagen: Jetzt produziert ihr mal freiwillig die Milch, ihr habt es auch verursacht.

 
  
MPphoto
 

  John Stuart Agnew, on behalf of the EFDD Group. – Madam President, our House of Lords in the United Kingdom had a debate and discussion on this, and evidence presented to them suggested that sectors that have not benefited historically from direct payments are better prepared to operate in world agricultural markets, and the pig and the poultry sectors – along with a horticultural sector – were ahead of other sectors in terms of having business knowledge and recording systems to understand their production costs. They are market-focused, producing for a defined market in close collaboration with their supply chains. It is all about markets. Public policy should not aim to control prices but to help farmers develop resilience to manage the risks. The point is that government should really only be thinking in terms of helping to overcome catastrophic and extreme events on farms, such as floods or drought, and not meddling in pricing or controlling supply and demand. One—off support packages can help to counter the impact of extreme natural disasters or catastrophic events that are beyond individual farmer’s control. However, the 2015 dairy support package, for example, after endless discussion, etc., resulted in a payment of just GBP 1 500 to each UK dairy farmer. Really that is just tokenism. Farmers have always been willing and able to expand production to match increasing demand. A willingness to recognise that there is too much milk is now required.

 
  
MPphoto
 

  Philippe Loiseau, au nom du groupe ENF. – Madame la Présidente, comme nous l'avions prédit, la fin des quotas laitiers a plongé le secteur dans une profonde crise – une de plus, me direz-vous –, alors que tout est sacrifié sur l'autel du libre-échange. Les prévisions savantes des technocrates incompétents, qui expliquaient que tout irait mieux après, se sont révélées fausses. Étonnant, non?

Vous avez voulu un marché non régulé. La régulation est pourtant la seule politique viable pour réduire l'instable fluctuation des prix. Pourquoi prendre des décisions qui ne profitent finalement qu'au secteur industriel? La politique de dérégulation des marchés nous a inexorablement conduits à cette crise, comme pour d'autres secteurs agricoles. Pourtant, vous persévérez encore et encore dans cette voie sans issue. Incroyable! L'augmentation des volumes depuis la fin des quotas provoque une baisse des prix, et le prix à l'exportation n'est pas suffisant pour compenser les pertes. Même l'Allemagne est touchée: la fin des quotas y a provoqué une baisse des revenus à 27 centimes le litre, avec une prévision à 22 à 23 centimes. En France, le prix du litre est aujourd'hui de 28 centimes. Un tiers des exploitations laitières allemandes ont disparu en dix ans.

Tous les professionnels du secteur vous réclament une politique de régulation. Le paquet "lait" adopté l'an dernier, bien qu'insuffisant, a dressé des constats lucides en reconnaissant les problèmes engendrés par la fin des quotas et les graves déséquilibres entre producteurs, industriels et distributeurs. Ne restez pas au simple stade du constat, prenez des décisions courageuses: les décisions qui s'imposent, à l'inverse de celles qui ont accéléré la disparition des paysans et l'augmentation du phénomène de concentration. Quel est le coût de votre politique de dérégulation pour les contribuables européens? Combien d'emplois perdus? Combien de territoires ruraux en danger? Je crois vraiment qu'il faut que le bilan de votre politique criminelle apparaisse au grand jour.

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI). – Madam President, I do not think it is an understatement to say that the dairy sector in Northern Ireland is facing the worst crisis in a generation. Let us be clear, the impact of this crisis is much more than an imbalance within the supply chain and low prices. As a last resort, many family farms are turning to banks to borrow even more money, with some facing the really difficult situation of not being able to continue. This week in my local farming paper I have noticed five dispersal sales. This is the bitter reality of a prolonged crisis and a failure to act early – real families, real people, losing their homes and their livelihoods. Currently, we are sacrificing as well our long-term ability to produce milk by failing to act against unprecedented market volatility and political actions which are outside of farmers’ control. This is the third event this week that I have attended on this issue. We have rehearsed the problem. We have reviewed the actions taken so far, including that poorly—targeted aid package which many members have not even spent. Supply control and market support are two proven methods. Why are we ignoring these? Commissioner Hogan and the Council have indicated that we have used all the tools available in the CAP toolkit. Clearly the CAP is broken and farmers in Northern Ireland are demanding root and branch review or are simply just saying that Europe cannot help anymore.

 
  
MPphoto
 

  Michel Dantin (PPE). – Madame la Présidente, monsieur le Commissaire, nous avons beaucoup de plaisir à nous retrouver. Nous nous voyons maintenant deux fois par semaine, mais pour autant, les choses n'avancent guère. Malheureusement, pendant que nous sommes réunis ici, des exploitations agricoles vont tomber. Je pense en particulier à celles qui ont investi récemment, à celles qui se sont modernisées et aux jeunes agriculteurs. Nous sommes en train de voir partir ceux qui pouvaient pourtant constituer l'avenir de l'agriculture européenne.

La PAC, c'était la plus crédible et la plus élaborée des politiques de l'Union. Nous donnons aujourd'hui le spectacle d'une politique qui se délite. Nous avons besoin, dans cette crise, de plus d'Europe. Nous n'avons pas les moyens de stocker du lait et du beurre pendant des années. Il faut donc limiter la production. Pourquoi ne pas proposer aux agriculteurs de plus de 65 ans de cesser leur production, de manière à laisser la place aux plus jeunes? C'est une piste que je vous donne, car je crois profondément que c'est bien en réduisant et en limitant la production que nous aurons la politique la moins chère et la plus efficace.

(L'orateur accepte de répondre à une question "carton bleu" (article 162, paragraphe 8, du règlement))

 
  
MPphoto
 

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), question "carton bleu". – Madame la Présidente, cher collègue, ne croyez-vous pas que c'est le moment, alors que la Commission va lancer un programme spécial dans ce domaine, de soutenir les producteurs avec des fonds qui leur permettent de maintenir leur production, malgré les prix bas en ce moment?

 
  
MPphoto
 

  Michel Dantin (PPE), réponse "carton bleu". – Madame la Présidente, cher collègue, merci pour votre question. Peut-être est -il utile de vous rappeler que, lors de la réforme de la PAC, je suis celui qui a proposé un système de soutien aux agriculteurs qui, en période de surproduction, baisseraient leur production pour essayer de redresser le marché. Je suis toujours sur cette ligne-là. Le Parlement l'avait adoptée, le Conseil et la Commission l'ont refusée: à eux de prendre leurs responsabilités aujourd'hui.

 
  
MPphoto
 

  Jean-Paul Denanot (S&D). – Madame la Présidente, Monsieur le Commissaire, on savait d'évidence que la suppression des quotas laitiers sans nouvelle organisation de régulation allait engendrer la crise par la surproduction et, donc, mécaniquement, par la chute des cours.

Aujourd'hui, l'Union européenne est au pied du mur et vous avez, enfin, Monsieur le Commissaire, décidé d'utiliser l'article 222 de l'OCM unique. C'est une première bonne nouvelle, mais cela ne suffit pas, car la réussite de la mise en œuvre de cet article dépendra de la capacité des organisations de producteurs et des coopératives de s'imposer à la fois dans la réduction de la production et aussi dans la négociation des prix ou dans l'orientation des productions vers des solutions humanitaires.

Une bonne façon, Monsieur le Commissaire, de faciliter leurs tâches, à ces organisations, est de mettre en place, au niveau européen, une aide financière au retrait. En tant qu'élu rural, je le souhaite vivement car, sans cela, nous assisterons à de nouvelles vagues de désertification de nos campagnes, et je crois que ce n'est dans l'intérêt de personne.

 
  
MPphoto
 

  Zbigniew Kuźmiuk (ECR). – Pani Przewodnicząca! Panie Komisarzu! W dramatycznej sytuacji, w jakiej znalazła się większość producentów mleka w Polsce, bowiem ceny skupu oscylują w granicach 20 eurocentów za litr, rząd przygotował dla nich program pomocowy. W uproszczeniu polega on na możliwości umorzenia płatności drugiej i trzeciej raty kary za nadprodukcję mleka, jeżeli producent udokumentuje trudną sytuację finansową swojego gospodarstwa. Producenci mleka w Polsce zapłacili już pierwszą ratę tej kary w wysokości około 70 milionów euro, natomiast pozostała kwota do zapłaty to około 100 milionów euro. Polski budżet poniósł w pełni koszt kar mlecznych, ponieważ Komisja Europejska potrąciła kwotę 170 milionów euro z bieżących płatności na rzecz naszego kraju. Mam nadzieję, że Komisja Europejska szybko zgodzi się na zastosowanie tej formy pomocy dla producentów mleka w Polsce, bowiem zagrożony jest byt ekonomiczny tysięcy gospodarstw mleczarskich, które w ostatnich latach przeszły głęboką modernizację, korzystając ze środków II filaru WPR.

 
  
MPphoto
 

  Ulrike Müller (ALDE). – Frau Präsidentin! Die Situation am Milchmarkt ist seit rund 15 Monaten für unsere Milchbauern äußerst angespannt und ein Ende der Krise ist nicht in Sicht! Herr Kommissar Hogan, Sie haben verkündet, dass von der EU-Kommission keine weiteren Gelder aus dem EU-Haushalt zu erwarten sind. Damit kann ich mich nicht zufriedengeben! Jede Anwendung des Artikels 222 in den Mitgliedstaaten braucht eine Kofinanzierung durch die Europäische Kommission.

Zwei Dinge sollen wir tatsächlich sofort angehen: Sie haben verkündet, die Interventionsmenge für Magermilchpulver zu erhöhen. Wenn sie auf 350 000 Tonnen gehen, ist das sicher eine große Entlastung für den Markt. Das Zweite ist: Ich fordere Sie auf, die Diskussion um die Öffnung des Krisenfonds 2017 jetzt zu beginnen. Sie sagen, wir brauchen ein halbes Jahr Zeit. Dann sollten wir es jetzt tun, dass es Anfang 2017 zur Verfügung steht. Wenn nicht jetzt, wann dann, Herr Kommissar? Bitte handeln Sie!

 
  
MPphoto
 

  Miguel Viegas (GUE/NGL). – Senhora Presidente, a crise instalou-se e com ela uma evidência. As revisões sucessivas da PAC, todas elas orientadas para os mercados, todas elas visando a destruição de todos os instrumentos públicos de regulação de produção, estão na base de um excesso de produção que ameaça milhares de produtores com a falência pura e simples.

Muito se tem falado de uma redução apoiada da produção, mas como irá processar-se essa redução? Numa base voluntária? Com apoios nacionais ou comunitários? E quem irá reduzir? Serão, mais uma vez, os países mais débeis e mais dependentes aqueles que têm sido as principais vítimas das políticas neoliberais da União Europeia?

Sejamos sérios! Olhemos para a realidade! Não tenhamos medo de reconhecer o erro! As cotas leiteiras, seja com esta ou outra denominação, representam o caminho indispensável para garantir preços dignos a quem produz e, ao mesmo tempo, uma soberania alimentar a cada Estado nacional.

Abandonar tudo à voragem dos mercados apenas irá beneficiar aqueles que estão na base de todas essas reformas, ou seja, a grande indústria agroalimentar que continua a acumular lucros à custa da produção.

 
  
MPphoto
 

  Martin Häusling (Verts/ALE). – Frau Präsidentin! Liebe Kollegen! Das ist schon mehrmals gesagt worden: Die Situation ist dramatisch, und es macht sich Hoffnungslosigkeit breit, auch deshalb, weil die Kommission nicht angemessen reagiert. Sie haben gesagt, die Kommission ist nicht schuld. Ja, das mag sein, aber Sie selber, Herr Kommissar, haben ein gutes Jahr geleugnet, dass es überhaupt eine Krise gibt. Jetzt haben Sie ein Hilfsprogramm auf den Weg gebracht, was scheinbar nicht wirkt. Jetzt setzen Sie auf Intervention und auf weiteren Export. Man sieht doch, dass diese Politik zu nichts führt! Wenn wir jetzt in der Milchpolitik nicht wirklich radikal umsteuern, dann wird die Krise noch verlängert werden!

Ich habe den Verdacht, dass Sie und auch der Rat auf Zeit spielten nach dem Motto: Wenn mehr Betriebe jetzt aufgeben, dann wird sich die Menge schon automatisch reduzieren. Wenn wir darauf setzen, dann brechen wir vielen Kleinbetrieben und vielen Betrieben in den Randlagen oder in den Gebirgen endgültig das Genick. Deshalb finde ich dieses Spielen auf Zeit und dieses „schauen wir mal, ob freiwillige Maßnahmen wirken“ zynisch. Diese freiwilligen Maßnahmen werden nicht wirken. Wir müssen einen Deckel auf die Produktion machen. Jetzigen und sofortigen Produktionsstopp bei allen Betrieben, und dann müssen wir die Milchmenge reduzieren.

Sie haben wieder von Erfolgsquoten im Export gesprochen. Wenn wir das Spielchen weitermachen, haben wir den Erfolg nur, weil wir die Preise am Weltmarkt mit Dumpingpreisen noch weiter herunterbringen. Wir schädigen die Kollegen noch im globalen Süden. Dieses Spielchen dürfen wir nicht weitertreiben, und wir müssen uns auf den europäischen Markt konzentrieren.

Deshalb die Frage: Warum macht man keine Programme, warum lehnt die Kommission es immer noch ab, zum Beispiel eine klare Herkunftskennzeichnung zu machen, damit zum Beispiel die Milch aus Bergregionen besonders vermarktet werden kann? Warum setzen Sie weiter auf Interventionen, obwohl der Kollege Le Foll im Rat gesagt hat, es gebe da Missbrauch? Können Sie dazu etwas sagen, gibt es Missbrauch der Intervention? Ich glaube, wir müssen ganz klar ein eindeutiges Signal heute aussenden, nicht nur von Mengenreduzierung reden, sondern legen Sie etwas auf den Tisch, damit wir wirklich jetzt sofort und ad-hoc in den Markt eingreifen können und nicht noch ein halbes Jahr warten. Dann wird es für viele Kollegen zu spät sein.

(Der Redner ist damit einverstanden, eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“ gemäß Artikel 162 Absatz 8 der Geschäftsordnung zu beantworten.)

 
  
MPphoto
 

  Ulrike Müller (ALDE), Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“. – Herr Häusling, Sie kennen sicher das Gutachten des ife-Institutes, das die grünen Agrarminister in Deutschland in Auftrag gegeben haben. Sie reden immer von Milchmengenreduzierung. Geben Sie mir Recht, dass es, wenn wir eine Mengenreduzierung haben, auch eine Reduzierung der Rinderbestände gibt? In diesem Gutachten steht ganz klar, dass auch eine solche Marktanpassungsprämie tatsächlich Vorteile bringen würde am Markt.

 
  
MPphoto
 

  Martin Häusling (Verts/ALE), Antwort auf eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“. – Frau Kollegin! Ich verstehe Sie jetzt nicht ganz, denn gerade Ihre Fraktion hat doch in den letzten Jahren immer auf die Liberalisierung des Marktes gedrungen und alles abgelehnt, was auf irgendeine Art von Intervention hinausläuft und auf eine Mengenreduzierung. Und dass Sie jetzt gerade sagen: Wir brauchen diese Programme zum Herauskaufen – Sie haben gestern ja auch davon gesprochen, wir müssten Abschlachtprämien zahlen. Abschlachtprämien, das sind Instrumente, die gehören in die Mottenkiste der Agrarpolitik. Ich halte auch nichts davon, dass wir Betriebe jetzt aus der Produktion herauskaufen, sondern alle Betriebe sind in der Verpflichtung, die Milchmenge zu reduzieren, und wir dürfen nicht bestimmte Betriebe aus der Produktion hinausdrängen. Das wird keine Maßnahme sein, die wir verantworten können.

 
  
MPphoto
 

  Giulia Moi (EFDD). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, Commissario, oggi siamo qui a discutere della crisi del settore lattiero-caseario in Europa. Cerchiamo misure per dare sostegni, prevediamo finanziamenti, ma la verità è che noi stiamo uccidendo i nostri agricoltori e in particolare i nostri allevatori, costringendoli giorno dopo giorno a cadere sotto il peso di misure economiche che li stanno strangolando.

L'Unione europea continua a promettere aiuti, ma quello che serve agli allevatori sono urgenti interventi normativi, non sussidi. Mentre continuiamo a perdere tempo i dati ci descrivono una realtà che non possiamo più ignorare: 600 suicidi in Francia, 500 in Germania, 400 in Belgio. In Italia la situazione non è migliore: agricoltori e allevatori italiani della mia isola, la Sardegna, ogni anno cessano la loro attività perché impossibilitati a continuare.

Salvare i nostri agricoltori, i nostri allevatori e tutelare la sicurezza alimentare dei nostri cittadini è il compito che siamo chiamati a svolgere. Garantire all'Europa il primo posto nel mondo per la produzione delle eccellenze dovrebbe essere, anzitutto, interesse di tutti noi. Se non faremo questo, onorevoli colleghi, non potremo più parlare di suicidi ma di omicidi, di cui le politiche insufficienti di questa Europa saranno state le uniche responsabili.

 
  
MPphoto
 

  Mara Bizzotto (ENF). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, l'Europa deve scegliere da che parte stare. Il Consiglio, la Commissione e questo Parlamento devono scegliere da che parte stare, se dalla parte degli allevatori o delle multinazionali e della grande distribuzione del latte.

Io sto con i produttori e con i cittadini-consumatori. Dico sì all'etichettatura d'origine obbligatoria per tutti i prodotti lattiero-caseari, stop alle sanzioni alla Russia che hanno provocato, con il conseguente embargo, danni enormi a questo settore. Servono aiuti veri per produrre meglio, non per produrre meno. Come potete dire voi ai produttori italiani di produrre meno latte, se in Italia arrivano ogni anno 85 milioni di tonnellate di latte dall'estero? Come potete dirlo? Le nostre stalle stanno chiudendo, il che significa colpire nel cuore il settore agroalimentare, significa distruggere questo settore: 1 500 stalle chiuse l'anno scorso.

Spero che il governo italiano sappia difendere questo settore e non subire in silenzio scelte sbagliate che si stanno facendo qua dentro e si sono fatte in passato.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE). – Madam President, I want to start by referencing remarks about suicide, because it came up in our committee last night and it has been said today and I just want us to be very sensitive to the mental health issues that cause suicide and to ask Members to be very careful of the language and the signals we give out, and indeed to ask Member States, including my own, to put in place measures to help people who are in a very bad place at the moment, and I include in that plea the banks who may be putting undue pressure on farmers. Dairy farmers are not fools. They are watching this debate even though they are milking their cows this morning. They now have heard a very stark message from the Commissioner and from this debate. The situation on the milk market is acute. The tragedy is that when they decide to cut back production it is almost after the event. So we really do need to make sure that these measures work, Commissioner, and to be ready to do more if they do not.

 
  
MPphoto
 

  Paul Brannen (S&D). – Madam President, against the backdrop of relentless problems in the dairy sector, I strongly believe that European dairy farmers need a realistic policy approach which could be based on the following four pillars. First, the power of consumers must be harnessed in support of struggling dairy farmers by making smart use of labelling, awareness raising and campaigning. Labelling can help ensure that a fair price is paid to the farmer. Second, the CAP should boost its risk management instruments designed to even out the effects of market volatility. Participation in income support tools should be encouraged and supported with contract-based supply chain relations with the retailer. Third, we need to facilitate the development of farmers’ groupings through cooperatives or producer organisations. United farmers are stronger farmers. And fourth, it is time the EU started seriously exploring viable economic alternatives to dairy production as it becomes obvious that we cannot continue with the current levels of milk output. I invite the Commission to consider these four approaches in the interests of fairness in the food supply chain and the legitimacy of the wider common agricultural policy.

 
  
MPphoto
 

  Richard Ashworth (ECR). – Madam President, the industry has been caught in the perfect storm, and there are two actions the Commission can take. Short-term we appreciate Commissioner Hogan’s efforts to help the industry through a very deep crisis, although we must acknowledge and accept their resources are limited, and would come nowhere near offsetting the losses incurred by the industry. But longer term, there is a very great deal that we can do. The likelihood is prices do not stay depressed for ever. When we look to the future we must encourage and support the industry to become more productive, more competitive, more resilient. We must help it address market balance and to build new markets. This is not something the state does to industry, it is something the industry has to do to help itself. Only by fixing the roof when the sun is shining can farmers prepare and protect themselves from future crises.

 
  
MPphoto
 

  Jean Arthuis (ALDE). – Madame la Présidente, les producteurs de lait vendent aujourd'hui à perte. Face aux nouveaux drames humains qui se profilent, nous avons, mes chers collègues, le devoir de nous doter d'instruments de protection intelligents pour prévenir et régler les situations de crise. L'angélisme de l'Union européenne ne peut ériger l'autodésarmement commercial en dogme. Je pense notamment aux négociations sur un traité de libre-échange avec la Nouvelle-Zélande. Il en va de même du droit de la concurrence et de la prohibition des ententes.

Sachons donc nous montrer pragmatiques et osons instituer des mécanismes européens d'ajustement de l'offre à la demande. Dans la logique de l'article 222 de l'OCM, sans nostalgie excessive pour les quotas, il me paraît judicieux de confier aux associations regroupant des producteurs – les AOP – la charge de réguler les volumes livrés sur la base de règlements édictés, selon les circonstances, au niveau européen. Instrument de passage à l'acte, un système assurantiel conditionné au respect de telles directives serait de nature à motiver les éleveurs et à restreindre efficacement leur production de lait, ce qui compenserait les pertes momentanées de revenus. Le dispositif serait financé par un prélèvement dans les conjonctures de prix élevés.

Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, il est encore temps de prévenir les drames humains annoncés. Nous attendons une réponse européenne et non pas une renationalisation de la politique agricole.

(L'orateur accepte de répondre à une question "carton bleu" (article 162, paragraphe 8, du règlement))

 
  
MPphoto
 

  Maria Grapini (S&D), Întrebare adresată conform procedurii „cartonaşului albastru”. – Stimate coleg, în mare măsură sunt de acord cu ce ați spus dumneavoastră astăzi. Am însă o singură întrebare: nu credeți că politica comună a Uniunii Europene are și rolul de a găsi soluții pentru vânzarea produselor lactate și a altor produse pe alte piețe decât piața internă?

 
  
MPphoto
 

  Jean Arthuis (ALDE), réponse "carton bleu". – Certainement. Cela dit, en ce qui concerne la politique agricole commune, nous devons nous préparer à la prochaine révision. Il faut certainement développer les marchés d'exportation; c'est un impératif. Mais tous les pays auront le souci de l'autonomie alimentaire, et, donc, je crois qu'il y a surtout urgence à réconcilier ici, en Europe, les producteurs et les consommateurs, et à faire une application intelligente du droit de la concurrence et du droit sur les ententes. Faute de quoi nous risquons de déclencher des drames humains insupportables.

 
  
MPphoto
 

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL). – Madam President, it is beyond comprehension how the Commissioner can blame the farmers – the farmers who have had a half day’s work done before he turned up late for this meeting. If he wants to blame someone, then go after the supermarkets who are making an absolute killing out of this. Go after the processors. The financial markets are making money out of this. The banks are making money out of it. As he knows, although he did say he does not read the Irish newspapers, the cooperative directors are making money out of this – nine million between nine of them over the last two years. He is making money out of this – EUR 300 000 – yet he cannot turn up on time. At the meeting the other day he claimed that there was something being done about the Russian embargo, how they are talking but they are not really listening. Was he listening or did he hear what Donald Tusk said when he could not sleep last night, and he put out on Twitter: ‘EU stays the course on Russia, including economic sanctions’. It is time to get up a bit earlier, Commissioner. It is time to talk to people like Donald Tusk. It is time for a bit of joined—up thinking and it is time that the people who get up early and do the work get the money – and not people like you.

 
  
MPphoto
 

  Bronis Ropė (Verts/ALE). – Ačiū, pirmininke. Gerb. komisare, mieli kolegos, pieno krizė nėra nauja. Ji tęsiasi jau ilgą laiką. O tai atskleidžia, jog ženkliai vėluojama kuriant priemonės, kurios padėtų ją įveikti. Kol kabinetuose svarstoma, ką reikia daryti, nukenčia ūkininkai, o perdirbėjai, prekybininkai neretai bando pasipelnyti iš susidariusios situacijos. Ne kartą kartojau, kad tik privalomas, o ne savanoriškas pieno kiekio reguliavimas gali padėti spręsti pieno krizę.

Kita svarbi problema – netolygi ir nesąžininga tiesioginių išmokų sistema. Juk jų paskirtis yra mažinti neigiamą rinkų svyravimų poveikį ūkininkaujančio veiklos rezultatams ir taip stabilizuojant jų pajamas. Tačiau Lietuva yra viena iš tų šalių, kurių tiesioginės išmokos yra mažiausios. Tokiu būdu mūsų ūkininkai priversti konkuruoti nevienodomis sąlygomis, o išlaidos juk panašios. Todėl kviečiu kuo skubiau peržiūrėti tiesioginių išmokų sistema ir jas suvienodinti.

 
  
MPphoto
 

  Rolandas Paksas (EFDD). – Pone pirmininke, kolegos! Pienas iš tikrųjų yra viena iš svarbiausių žemės ūkio šakų Europos Sąjungai. Jo gamyba sudaro apie šeštadalį visos žemės ūkio produkcijos apimčių ir natūralu, kad vienu ar kitu laiku pasitaikančios pieno krizės paliečia jo gamintojus, ir didžiausia čia problema pieno supirkimo kainos ir bankrutuojantys ūkiai. Kaip ką tik tai kalbėjo gerbiamas B. Ropė, Lietuvos pieno gamintojai yra daugumoje smulkūs, tris ketvirtadalius pieno rinkai pateikia ūkiai, kurie laiko mažiau kaip penkias karves, ir perdirbėjų diktuojamos supirkimo kainos netelpa šiandien sveiko proto ribose. Už litrą pieno Lietuvoje mokoma devyniolika euro centų. Per mėnesį supirkimo kaina nukrito septyniais procentais. Mane susitikimuose žmonės klausia, ar neatsitiks taip, kad mūsų anūkai karves matys ne be laukuose, o tik tai nuotraukose. Tuo labiau, kad ir išmokos Lietuvos žemdirbiams yra gerokai mažesnės, negu kitų šalių – Europos šalių – ūkininkams. Kaip priemonė prilaikyti pieno supirkimo kainas pakankamai gerai tarnavo galiojusios pieno kvotos. Kažkaip keistai pas mus išeina, kai nereikia jokių kvotų, bet būtina griežtai saugoti išorines Europos Sąjungos sienas, aš turiu omeny migrantus, tai tas kvotas mes įvedam, o ten kur jos reikalingos – imame ir panaikiname, taip sukeldami dar vieną krizę. Ir šioje situacijoje būtinos ne tik finansinės išmokos pieno gamintojams, reikia ir laikinų mokestinių bei paskolų lengvatų. Būtina peržiūrėti teisines perdirbėjų ir pieno tiekėjų nuostatas. Labiau apibrėžti kuo mažesnį galimą kainų intervalą sutartyse su perdirbėjais. Pieno gamintojų kooperatyvams taikyti mažesnius mokesčius, ieškoti būdų ir priemonių, o ne laukti.

 
  
MPphoto
 

  Esther Herranz García (PPE). – Señora Presidenta, la crisis del sector lácteo está demostrando hasta qué punto hoy en día la Unión Europea apenas dispone de medidas eficaces para estabilizar los mercados agrícolas tras tanto esfuerzo inútil de la liberalización alocada. Este sector tiene que hacer frente a una problemática compleja, donde la volatilidad de los precios, la escasez de instrumentos a nivel europeo para hacer frente a esa volatilidad, la caída de la demanda combinada con el aumento de la oferta y los desequilibrios de la cadena alimentaria forman un cóctel explosivo que al final ha sumido a este sector en una fuerte crisis que ya ha costado 500 millones de euros al presupuesto comunitario.

La puesta en marcha de medidas de reducción concertada de la producción por parte de organizaciones de productores, asociaciones e interprofesionales, como propone la Comisión Europea, solo tendría el efecto esperado si la emprende la mayoría de los Estados miembros, incluyendo a los países más responsables de la sobreproducción. Creo que debería ser una iniciativa conjunta, apoyada con fondos comunitarios, para lograr la respuesta que se espera.

El último paquete de medidas que anuncia el Comisario deja en manos de la iniciativa presupuestaria de cada país la búsqueda de soluciones, y no creo que esta sea la vía más adecuada. Quisiera instar a la Comisión y al Consejo de Ministros a que busquen soluciones comunes, que deberían pasar por el refuerzo de las relaciones contractuales, sin limitarlas al binomio agricultor-industria, para extenderlas igualmente al sector de la distribución comercial, para acabar con las prácticas abusivas, de las que el ganadero es la principal víctima.

 
  
MPphoto
 

  Marc Tarabella (S&D). – Madame la Présidente, monsieur le Commissaire, monsieur le Ministre, tous les constats vont dans le même sens. Depuis 18 mois, nous vivons avec un régime de prix qui ne cessent de baisser et qui sont anormalement bas, étant inférieurs aux coûts de production des agriculteurs.

Alors, forcément, la régulation de la production laitière sur une base volontaire, telle qu'elle est proposée, est un petit pas dans la bonne direction, mais qui est largement insuffisant, car il faut une régulation obligatoire, avec des sanctions pour les États membres qui ne jouent pas le jeu. En effet, si c'est volontaire, il y en aura toujours qui ne joueront pas le jeu et qui, évidemment, annihileront les efforts de ceux qui voudront bien le jouer.

Une meilleure activation de l'article 222 est fondamentale, avec une concurrence raisonnée. Mais clairement, aujourd'hui, la libéralisation à outrance ne fonctionne pas. Cela peut sembler archaïque de plaider pour le retour aux quotas, avec bien sûr des aménagements pour certains pays – je pense à l'Italie, notamment, qui avait un quota bien trop bas par rapport à la production de haute qualité dont elle a besoin. Pourtant, réaménager les quotas en fonction de la réalité économique est la seule solution viable. Les quotas ont fonctionné pendant 25 ans. Depuis qu'on les a abandonnés, cela ne marche plus. Je suis peut-être archaïque, mais je veux bien l'être en plaidant pour le retour des quotas laitiers.

 
  
MPphoto
 

  Beata Gosiewska (ECR). – Sytuacja na rynku mleka jest trudna i wynika przede wszystkim z nierównowagi podażowo-popytowej. Przez ostatnie lata europejscy rolnicy inwestowali zachęcani środkami europejskimi i rozwijali produkcję mleka. Od kwietnia 2015 roku zlikwidowano kwoty mleczne, które miały stabilizować rynek mleka. Trudną sytuację pogłębia embargo rosyjskie i spadek popytu ze strony krajów rozwijających się, szczególnie Chin. Tempo spadku pogłowia krów mlecznych w Polsce jest jednym z najwyższych w Unii Europejskiej, ceny skupu mleka w Polsce są niższe od średniej w Unii Europejskiej o około 8 procent i spadają ostatnio nawet do 17 eurocentów za litr.

Apeluję do Komisji o umorzenie kar, którymi polscy producenci zostali obciążeni na kwotę ponad 161 mln EUR, i mam pytanie, jakie działania zamierza podjąć Komisja Europejska, aby wesprzeć rolników w tej dramatycznej kryzysowej sytuacji na rynku mleka.

 
  
MPphoto
 

  Jasenko Selimovic (ALDE). – Madam President, the end of the milk quota system, the Russian embargo and the falling demand for dairy products introduced a new scenario. Producers have, rightly, concerns since the milk and milk products market is going through a very difficult period. The European Commission remains vigilant in its response to crisis, however its short—term measures such as public intervention, private storage and temporary state aid, are insufficient. I firmly believe that ambitious revision to address long-term structural problems on the milk sector, as well as other agriculture sectors, are the only way to correct our internal market failures. Production should be based on single markets which require at the same time to be more efficient, more innovative, better organised and more competitive. In this sense, I also believe that new markets can be conquered with products with high added value.

 
  
MPphoto
 

  Νικόλαος Χουντής ( GUE/NGL). – Κυρία Πρόεδρε, κύριε Επίτροπε, οι κτηνοτρόφοι της Ελλάδας, εκτός από τα προβλήματα που έχει ο γαλακτοκομικός τομέας σε όλη την Ευρώπη, υφίστανται και τις συνέπειες των μνημονιακών πολιτικών που επιβάλλετε και ακόμα της έλλειψης προστασίας προϊόντων προέλευσης στις συμφωνίες της Ευρωπαϊκής Ένωσης με άλλες χώρες. Τώρα, που μιλάμε ξεπουλάτε τη φέτα, το πιο ονομαστό προϊόν προέλευσης της Ελλάδας, στη συμφωνία με τον Καναδά και τις Ηνωμένες Πολιτείες.

Μέσω των μνημονίων και της εργαλειοθήκης του ΟΟΣΑ παρενέβητε στην ελληνική, εγχώρια αγορά γάλακτος, δήθεν για να μειωθεί η τιμή του καταναλωτή, γεγονός το οποίο είχε ως αποτέλεσμα να έχουμε εισαγωγή αμφιβόλου ποιότητας γάλακτος στην Ελλάδα, ενώ η τιμή παρέμεινε υψηλή και μειώθηκε η ελληνική παραγωγή.

Σήμερα ακόμα, με το καινούργιο μνημόνιο, ζητάτε πάλι μέσω ΟΟΣΑ να αποσυνδεθεί η χρήση γάλακτος για τη διαμόρφωση ενός άλλου ΠΟΠ προϊόντος, όπως είναι το γιαούρτι. Αυτό έχει σαν αποτέλεσμα, κύριε Επίτροπε, ο κτηνοτροφικός κλάδος στην Ελλάδα να βρίσκεται σε αφανισμό, οι κτηνοτροφικές μονάδες να κλείνουν και σας ερωτώ: αυτή είναι η λύση που προωθείτε στο πρόβλημα που συζητάμε σήμερα;

 
  
MPphoto
 

  Herbert Dorfmann (PPE). – Frau Präsidentin! Herr Kommissar! Ich frage mich manchmal, was wir eigentlich wollen. Wenn wir die Politik so weitermachen wie bisher, werden wir in Europa weiterhin Milch produzieren, wir werden sie nur irgendwo anders produzieren. Wir werden sie dort produzieren, wo es am billigsten ist und wo es am einfachsten ist. Übrig bleiben wird aber ein Schlachtfeld. Übrig bleiben werden viele aufgelassene Betriebe –vor allem dort, wo Milchproduktion schwieriger ist, in weit entfernten Gebieten und vor allem aber auch in Berggebieten.

Wenn wir Milchproduktion flächendeckend in Europa halten wollen –und ich denke, das ist auch ein Ziel, weil die Milchproduktion gerade in den Bergen auch die Erhaltung der Landwirtschaft an und für sich bedeutet–, dann muss man Politik wechseln. Dann muss man fantasievoller werden, dann muss man zum Beispiel im Berggebiet jene Betriebe unterstützen, die hochwertige Produkte erzeugen und die damit imstande sind, höhere Wertschöpfung zu generieren, das ist für jene Betriebe die einzige Chance. Wenn wie der Ratspräsident gesagt hat, es zu einem neuen Paket kommt, dann wäre es sehr angebracht, wenn wir diesmal auch in diesem Haus diskutieren würden. Dann wären wir vielleicht ein bisschen fantasievoller als bei der Ausgabe der letzten 500 Millionen.

 
  
MPphoto
 

  Michela Giuffrida (S&D). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, la crisi del settore lattiero-caseario non è più un'emergenza, sta diventando strutturale. I dati che testimoniano la pericolosità di questa dimensione della crisi sono veramente allarmanti.

Nel primo bimestre del 2016 la produzione è lievitata di più del 7 % e naturalmente le realtà produttive più colpite sono quelle dei piccoli produttori che, in paesi come il mio, l'Italia, sono il 50 % delle aziende e non hanno speranza di sopravvivere in questo contesto, che non è competitivo ed è totalmente sregolarizzato.

È proprio alla sopravvivenza di queste produzioni che dobbiamo pensare ed è nel loro interesse che è necessario attivare al più presto una serie di azioni che possano mettere in sicurezza la sopravvivenza del settore. È necessario gestire l'offerta, sì, finanziare le azioni per controllare i prezzi, ma è importante agire sulla comunicazione. L'etichettatura d'origine della materia prima, le campagne di informazione e la promozione sono interventi fondamentali per dare al consumatore la libertà di scegliere e di valorizzare i prodotti che usano latte nazionale e ai produttori di puntare sulla qualità del loro latte.

 
  
MPphoto
 

  Remo Sernagiotto (ECR). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, nessuna nostalgia per il ritorno alle quote, ma è chiaro che il passaggio da un regime a un altro non può essere lasciato così al caso.

Nessun controllo: oggi migliaia di imprese sono vicine al fallimento. Non c'è nessuna capacità di conquista di nuovi mercati, non c'è nessuna capacità di nuovi prodotti, non c'è nessuna capacità di riconoscimento delle aree di produzione, che sono fondamentali perché il consumatore possa scegliere. All'interno del sistema dei 28 non c'è stato un passaggio importante, dove si riconoscessero quelle produzioni, quelle produzioni minime, che salvaguardano territori minimi, territori difficili.

Negli interventi dei miei colleghi italiani ho sentito – anche se un intervento è stato fatto in tedesco, ma è un collega italiano – il riconoscimento di quelle piccole aree dove vengono realizzate importanti azioni più ambientali che agricole ma che hanno un riconoscimento agricolo e un grande riconoscimento ambientale. Ecco, il passaggio è veloce: nessuna capacità di governance di questo passaggio ci porta oggi alla perdita di migliaia di posti di lavoro e di grandi imprese che avevano storia e tradizione nel tempo.

 
  
MPphoto
 

  Ivan Jakovčić (ALDE). – Gospođo predsjednice, gospodine Hogan, reći ću vrlo jasno, Vi niste krivi za ovu krizu. Otkad se ja bavim politikom, a to je više od 25 godina, a i prije toga, Europska unija uvijek je imala problema s prevelikom proizvodnjom mlijeka i maslaca i uvijek sam o tome čitao, i kao ekonomist uvijek sam se pomalo i čudio.

Što su rješenja, jer je kriza tu, koja su rješenja? Svakako je jedno od rješenja veća proizvodnja mliječnih prerađevina. Trebamo poticati veću proizvodnju mliječnih prerađevina, zato što je evidentno da imamo značajno povećanje izvoza sireva u razne zemlje van Europske unije. Trebamo možda pogledati holandski model koji je upravo interesantan i daje neke novosti i pomoć proizvođačima mlijeka.

Također, ono što želim naglasiti je svakako mogućnost da se onim proizvođačima mlijeka koji žele odustati od proizvodnje financijski pomogne da prenamijene proizvodnju ili da jednostavno zaustave proizvodnju. I to može biti jedna od mjera koje možemo napraviti.

 
  
MPphoto
 

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL). – Señora Presidenta, esta es una foto de la leche a 20 céntimos en el estante de un supermercado en Asturias esta misma semana. Porque parece que o les traemos pruebas objetivas de lo que está pasando para que se les caiga directamente la cara de vergüenza o van a seguir ustedes dándose palmaditas en la espalda y mirando para otro lado.

¿Saben cuánto le cuesta de media producir la leche a un ganadero español? 37 céntimos. Esto, además de ser una absoluta vergüenza, se llama dumping y es ilegal. En España producimos un 25 % menos de lo que consumimos. Sin embargo, nuestras granjas y nuestras industrias se ven obligadas a cerrar. Un ejemplo: esta semana estuvimos reunidas y reunidos con trabajadores y trabajadoras de la planta de Lactalis en Valladolid. Más de 80 trabajadores que se van a quedar en la calle, que van a ser despedidos y más de 110 granjas que van a tener que cerrar. En nuestro país cierran unas 65 granjas de producción láctea al mes. Si esta es la situación ahora, ¿qué va a pasar cuando se apruebe el monstruo de la ATCI?

Señorías, si esta es la Europa que ustedes quieren construir, una Europa desequilibrada social y territorialmente, no se lo vamos a permitir. Esto es una estafa, y les recuerdo que en este Parlamento estamos, ante todo, para servir a nuestro pueblo.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Buda (PPE). – Doamnă președintă, domnule Comisar, sectorul lactatelor este supus unei presiuni tot mai mari din cauza creșterii cantității de lapte, dar și ca urmare a faptului că nu există o piață suficient de mare care să aibă capacitatea de a absorbi întreaga producție. Din păcate, fermierii din România și nu numai sunt puși în situația de a vinde litrul de lapte cu mult sub prețul de producție, ceea ce, în mod cert, va duce la falimentul întregului sector.

Comisia trebuie să își intensifice eforturile pentru a rezolva diferențele majore ale prețului laptelui cu care iese pe poarta fermei și cel care se regăsește la raft prin consolidarea poziției fermierului în relația cu procesatorii și retailerii. Nu este normal ca acesta să iasă cu până în douăzeci de eurocenți, iar la raft să îl găsim cu mai mult de un euro. De asemenea, trebuie să găsească mecanisme eficiente pentru reducerea voluntară a producției de lapte și sprijinirea fermierilor în vederea reorientării către sectorul de carne sau spre alte sectoare.

 
  
MPphoto
 

  Tibor Szanyi (S&D). – Amint láttuk, a tejágazatban történt piaci liberalizáció sajnos nem hozta meg azokat a várt eredményeket, amelyben oly sokan reménykedtünk. Ennek több oka is van, de kettőt szeretnék kiemelni. Az egyik az élelmiszerláncban, a piaci láncban, a termelési láncban megjelenő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ügye, a másik pedig a különböző áfa, azaz hozzáadott adó mértékeknek a kérdése. Úgy gondolom, és ezt már többször igyekeztem megfontolásra javasolni, hogy az élelmiszerek – főleg az alapvető élelmiszerek – áfájának egységes csökkentése egy helyes kívánalom lenne az Európai Unióban. Már csak azért is, mert ennek két következménye várható, mindegyiket tapasztalati tények bizonyítják alá. Az egyik, hogy megnövekednének a költségvetési bevételek minden országban, hiszen az áfacsalások mértéke jelentősen csökkenne.

Illetve egyúttal a fogyasztók is ennek hasznát látnák, tekintettel arra, hogy olcsóbb lenne mindenütt az élelmiszer. Éppen ezért azt javaslom, Elnök asszony, hogy gondolkodjunk el, fontoljuk meg, hogy az Európai Unióban az élelmiszereket legföljebb 5%-os áfa sújtsa.

 
  
MPphoto
 

  Marijana Petir (PPE). – Gospođo predsjednice, gospodine povjereniče, situacija u mljekarskom sektoru u Hrvatskoj je dramatična, jer je samo u godinu dana propalo gotovo 2000 proizvođača mlijeka. Otkupna cijena mlijeka pala je na oko 23 eurocenta, drastično se smanjila samodostatnost u proizvodnji mlijeka, a svaka druga litra na tržištu je iz uvoza. Mlijeko i mliječni proizvodi lošije kakvoće dolaze po dampinškim cijenama u Hrvatsku i uništavaju domaću proizvodnju.

Nepoštena trgovačka praksa u kojoj glavnu ulogu vode trgovački lanci mora se dokinuti s europske razine. Ne može se poljoprivrednike prepustiti tržištu kada na tržištu ne vladaju pošteni uvjeti. Komisija je uvela interventne mjere, ali one nisu dovoljne. Smatram da treba osigurati interventnu otkupnu cijenu mlijeka koja ne smije biti niža od 30 eurocenti, jer sve drugo predstavlja propast za proizvođače mlijeka.

Mljekarsku industriju treba zaustaviti u ucjenjivanju proizvođača i spriječiti ih da proizvođače dovode u robovski odnos. Dok su neki novac plasirali u Panamu, poljoprivrednici su uplaćivali novac u proračun. Spasimo ih njihovim novcem!

(Govornik je pristao odgovoriti na pitanje postavljeno podizanjem plave kartice (članak 162. stavak 8. Poslovnika)).

 
  
MPphoto
 

  Janusz Korwin-Mikke (NI), blue-card question. – I would like to ask Mr Petir and all Christian Socialists too: why do you not want poor people to have cheap milk? The milk should be cheap. If the milk is too cheap, some producers go bankrupt and the price of the milk goes to the rational level.

 
  
MPphoto
 

  Marijana Petir (PPE), odgovor na pitanje postavljeno podizanjem plave kartice. – Poštovani kolega, poljoprivredni proizvođači koji se bave proizvodnjom mlijeka također zaslužuju imati dostojan život, što znači da moraju zaraditi optimalnu cijenu. Prema nekim procjenama, optimalna cijena za proizvodnju je 30-40 eurocenti.

Da bi oni mogli zaraditi, a da bi potrošači po prihvatljivoj cijeni mogli kupiti to mlijeko koje je izvrsne kvalitete, trebamo uvesti red na tržište. Znači trebamo stati na kraj žmuklerima, nakupcima i prekupcima, i zbog toga se zalažem da interveniramo, da zaustavimo one koji dampinškim cijenama uništavaju proizvodnju mlijeka, isto tako i one koji nepoštenom trgovačkom praksom uništavaju i proizvođače i potrošače.

 
  
MPphoto
 

  Ricardo Serrão Santos (S&D). – Senhora Presidente, é urgente investir em mecanismos europeus para proteger o rendimento dos produtores de leite e reforçar os apoios a regiões onde o sector leiteiro assume importância crucial em termos económicos, sociais e ambientais, associado a um tecido produtivo com maior capacidade de resistir aos choques de preços, como é o caso dos Açores.

Os Açores produzem 30 % do leite em Portugal. O sector rejuvenesceu-se e modernizou—se e vê-se hoje com dificuldades de perspetivas futuras. A ajuda tem de ir para quem precisa, ouvia-se ontem na COMM AGRE e é isto que as instituições europeias têm obrigação de garantir.

Estamos perante um problema europeu que exige um forte incentivo europeu para comprometer toda a produção no objetivo de controlo da oferta. De contrário, haverá sempre os que continuarão a aumentar a produção e a agravar a situação dos que têm menos vantagens competitivas de base geográfica. E precisamos de medidas para garantir preços justos à produção, face às pressões vergonhosas das grandes superfícies.

 
  
MPphoto
 

  Franc Bogovič (PPE). – Vsi se strinjamo, da ni Komisija v sedanji sestavi krivec za nastale razmere, vendar pa ukrepi, ki so se sprejemali na predlog Komisije v Evropskem parlamentu, kot je ukinitev kvot, tudi ruski embargo, imajo zagotovo za posledico na eni strani preveliko pridelavo mleka, na drugi strani pa drastičen padec cen.

Slovenski kmet je pri vsaki kravi izgubil v enem letu približno 600 do 800 evrov. Ukrep Evropske unije je ... da mu da nadomestilo okoli 30 evrov. To ne more biti nadomestilo, ki bi pokrilo izpad tega prihodka, ampak je potrebno z resnejšimi ukrepi – predvsem ukrepi, ki bodo omejili proizvodnjo in pa tudi vzpostavili normalne poštene odnose v trgovski verigi.

V kolikor takoj ne ukrepamo, se bo zagotovo zgodilo sledeče: najprej bodo propadli kmetje v hribovskih, gorskih območjih, nadaljevali bodo propadi kmetov, ki niso vertikalno povezani z mlekarsko industrijo, s trgovino. In propadli bodo kmetje v državah, ki nimajo toliko sredstev, da bi podprle z državnim proračunom kmete.

Takšne Evrope si ne želimo in v primeru takšne Evrope se bo mlečna proizvodnja selila v ravninska področja, v hribovskih območjih pa bo raslo grmovje. Moramo takoj ukrepati, ne čakati do leta 2020.

 
  
MPphoto
 

  Nuno Melo (PPE). – Senhora Presidente, falo em nome de cada produtor de leite português, do Minho aos Açores. É de gente que falo, não é apenas de gado.

Tem de haver medidas nacionais e europeias que combatam o impacto do fim de umas cotas leiteiras, contra o qual Portugal esteve. Teremos de ter medidas nacionais e medidas europeias, o aumento do apoio de minimis, a rotulagem com a designação de origem do leite, a defesa de um mercado livre, mas de um mercado justo, um mercado sem práticas de dumping que distorcem as suas regras.

Temos de ter um acordo-fileira que acabe com a loucura de promoções do leite a quarenta cêntimos o litro, e menos, à custa dos produtores. Temos de ter uma intervenção junto da distribuição, que não pode abusar de uma posição dominante para esmagar preços, impondo aos produtos valores por falta de alternativas dos produtores.

O problema está detetado e é público. Certamente que teremos a boa intervenção também da Comissão Europeia.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE). – Frau Präsidentin! Wir sind uns einig: Die Preise sind existenzbedrohend. Man kann auch sagen: Die Preise sind auch eine Frechheit, sie sind ein Generalangriff auf den gesamten Berufsstand in der Europäischen Union. Worin liegt eine der Ursachen? Ich würde sagen, wir – und ich sage bewusst „wir“ – haben es versäumt, die Vertragsbeziehungen und das Krisenmanagement innerhalb der Lieferkette den neuen marktwirtschaftlichen Bedingungen im Milchsektor anzupassen. Das heißt: Die Quote ist weg, aber wir haben noch die alten Instrumente, und das kann einfach nicht funktionieren.

Deshalb habe ich einige Fragen an uns selber und auch an den Berufsstand: Warum bezahlen wir eigentlich jeden Liter Milch gleich? Denn Vertragstreue in diesem Sinne heißt auch, dass, wer zu wenig liefert, normalerweise Vertragsstrafe zahlt, und wer zu viel liefert, kann nicht den Vertragspreis, sondern den Tagespreis bekommen. Warum haben eigentlich Erzeugergemeinschaften kein Sonderkündigungsrecht bei Preisänderungen durch die Molkereien? Warum liefern eigentlich Landwirte Milch an Molkereien, wo definitiv kein Absatz besteht?

Was wir aber andererseits auch brauchen, sind Sofortmaßnahmen. Herr Kommissar, wir brauchen Zuschüsse für mengenreduzierende Maßnahmen. Vielleicht können Sie uns noch einmal schnell erklären, was alles im Rahmen des Artikels 222 möglich ist.

(Der Redner ist damit einverstanden, eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“ gemäß Artikel 162 Absatz 8 der Geschäftsordnung zu beantworten.)

 
  
MPphoto
 

  Martin Häusling (Verts/ALE), Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“. – Herr Jahr, ich erinnere mich noch an Ihre Reden von vor zwei Jahren, als Sie doch so freudig begrüßt haben, dass der Milchsektor endlich liberalisiert wird und die Bauern jetzt alle marktwirtschaftlichen Möglichkeiten hätten, endlich der freien Marktwirtschaft gerecht zu werden und richtig Geld zu verdienen.

Würden Sie im Nachhinein sehen, dass es ein Fehler war, diesen Markt so total zu liberalisieren, und würden Sie sagen: Ich habe mich geirrt, wir müssen zurück zu Instrumenten, die auch eine Marktsteuerung zulassen?

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE), Antwort auf eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“. – Ich könnte antworten auch zu den Landwirten antworten: I never promised you a rose garden. Also wir haben zwar gesagt, Marktwirtschaft will man, wir haben aber nicht das Paradies versprochen. Was ich noch einmal sage: Wir haben es versäumt, auch das Krisenmanagement an diese neuen Marktwirtschaftsbedingungen anzupassen, und wir reden nun über eine Krise, wir müssen aber natürlich auch das Vertragsmanagement verbessern!

Die Lieferbeziehungen –Landwirte, Molkerei, Marktketten– sind immer noch so gestaltet, als hätten wir die Quote, und das ist der riesengroße Widerspruch, der jetzt ganz deutlich wird. Wir kriegen auch über den Preis kein Signal an die Landwirte: Bitte, produzier etwas weniger! Wir hauen alles in einen großen Topf, rühren dreimal um, und alle kriegen den Mischpreis. Das kann so nicht funktionieren. Deshalb brauchen wir Kriseninstrumente, aber auch diese müssen neu angepasst werden. Albert Deb hat schon gesagt, wenn es um Interventionen geht und auch um mengen reduzierenden Maßnahmen, dann nicht als Dauermaßnahme, sondern als Krisenmanagement.

 
  
MPphoto
 

  Annie Schreijer-Pierik (PPE). – Mevrouw de voorzitter, gisteren hoorden we dat twee derde deel van de winst van de coöperaties naar het bedrijfsleven vloeit. Multinationals moeten daarom ook op hun verantwoordelijkheid worden gewezen en ook bijdragen aan oplossingen. Het geld moet ook naar de boeren.

Daarnaast moeten we af van het idee van de vrijwillige productiebeperking voor de melkveehouderij, dat gisteren uitgebreid is besproken. Er zijn gewoon niet-bindende afspraken nodig. Niet via een quotumsysteem, maar via een tijdelijke Europese verlaging van de productie van vijf procent voor een periode van bijvoorbeeld drie tot zes maanden, om de balans weer terug te krijgen tussen vraag en aanbod. Dan kan de melkprijs herstellen.

Verder moeten boeren die met hun bedrijf willen stoppen daarvoor de mogelijkheid krijgen, zonder dat ze achterblijven met torenhoge schulden. De schuld is nu nog steeds de reden om door te blijven gaan en de groep heeft grote problemen. Als we dit doen, slaan we twee vliegen in één klap. Ten eerste worden grote sociale, economische problemen verholpen. Ten tweede wordt de productiecapaciteit verlaagd.

Tot slot zal de afzet van botervet moeten worden ondersteund. Dit levert drie miljard euro op. Voorzitter, tot slot nog één opmerking: ik vind het erg jammer dat minister van Dam, voorzitter van de Raad, vandaag niet aanwezig is. Hij gaat vandaag een bedrijfje openen in Nederland. Ik vind dat dit van weinig respect getuigt voor boeren en het Parlement in deze ernstige, trieste situatie. En dat was gisterenavond ook al zo.

 
  
MPphoto
 

  Elisabeth Köstinger (PPE). – Frau Präsidentin, geschätzter Herr Kommissar! Ich darf Ihnen ausdrücklich noch einmal Danke sagen, dass Sie heute schon sehr früh am Morgen den Forstmanagern zur Verfügung gestanden sind. Wir hatten eine ganz großartige Diskussion rund um nachhaltige Waldbewirtschaftung. Herzliches Dankeschön nochmal, dass Sie heute auch rund um die Uhr arbeiten.

Jetzt aber zum Milchsektor: auch hier meinerseits noch einmal wirklich der Appell, die Alarmsignale sehr ernst zu nehmen. Wir haben vor allem im Berggebiet und im benachteiligten Gebiet schon lange nicht mehr die Möglichkeit, kostendeckend zu produzieren. Österreich hat sich immer für eine Beibehaltung einer Mengensteuerung ausgesprochen, wurde damals – 2003 – überstimmt. Aber wir wissen und wir sehen – vor allem, wenn wir dieser Diskussion heute auch folgen –, dass es nicht rein nur auf liberalisierten Märkten funktionieren wird. Unsere Bauern haben sich angepasst, haben all diese Anforderungen der Gesellschaft auch erfüllt. In Österreich beispielsweise produzieren wir mittlerweile in sehr hohem Maße gentechnikfrei, biologisch, in der Heumilchproduktion und vielem anderem mehr.

Es müssen jetzt wirklich Taten folgen – eine Ursprungskennzeichnung. Das Dumping der Handelsketten und vieles andere mehr, das unsere Bauern in der Produktion wirklich massiv beeinträchtigt und natürlich auch zu dieser Krise führt, muss behoben werden. Hier wirklich die Bitte um Aktion.

 
  
MPphoto
 

  Sofia Ribeiro (PPE). – Senhora Presidente, a crise está instalada na União Europeia, mas nos Açores enfrentamos uma verdadeira catástrofe, com 60 % dos produtores em falência técnica. É por isso, Senhor Comissário, que está na hora de ativarmos o artigo 349.º do Tratado sobre o Funcionamento da União Europeia e de apoiarmos as regiões ultraperiféricas, em especial os Açores.

Para a União, proponho três medidas. Primeira: um controlo obrigatório e global da oferta em situação de excesso de produção e de rutura de mercados. Segunda: compensar os produtores quando o preço que lhes é pago for inferior aos custos de produção. Não podemos assistir a esta pressão sobre os produtores. Terceira, criar uma campanha europeia de estímulo ao consumo, uma vez que o consumo na União Europeia, e a nível globalizado, está a diminuir e é preciso contrariar esta tendência.

Sr. Comissário, as respostas que estamos a dar não são suficientes. Numa crise, precisamos de mais Europa, precisamos de mais coesão, precisamos de mais solidariedade, precisamos de uma Europa que proteja os mais desfavorecidos.

(A oradora aceita responder a uma pergunta segundo o procedimento “cartão azul”, nos termos do artigo 162.º, n.º 8, do Regimento)

 
  
MPphoto
 

  Maria Grapini (S&D), Întrebare adresată conform procedurii „cartonaşului albastru”. – Stimată colegă, și eu susțin să rezolve Comisia, dar nu numai Comisia, problema crizei laptelui, dar nu am înțeles cum ați propus dumneavoastră: cum să cereți Comisiei să sisteze, să selecteze, pe ce criterii, cine, cât să producă? Suntem într-o economie de piață liberă. Care sunt criteriile pe care le vedeți dumneavoastră, pe care le propuneți Comisiei, să sisteze producția în funcție de consum? Este absolut inexplicabilă propunerea.

 
  
MPphoto
 

  Sofia Ribeiro (PPE), Resposta segundo o procedimento "cartão azul". – Cara colega, creio que fui muito clara.

Pedia, em primeiro lugar, a ativação de um artigo específico de apoio às regiões ultraperiféricas, que está consagrado no nosso Tratado, o artigo 349.º.

Em segundo lugar, pedia em termos globais três estratégias: uma estratégia de controlo obrigatório à produção em situações de crise, uma segunda estratégia de apoio financeiro aos produtores, que não podem estar a ser pressionados da forma como estão a ser e a vender o leite a preços abaixo dos custos de produção, e uma terceira estratégia de incentivo ao consumo a nível europeu.

Creio que são três estratégias muito claras.

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (ENF). – Frau Präsidentin! Während wir hier diskutieren, fallen die Milchpreise in ganz Europa in den Keller. In Österreich liegen sie bei derzeit 28 Cent, in Deutschland vielleicht bald unter 20 Cent, und mich wundert es, dass die Frau Kollegin Köstinger von einer Mengenbeschränkung spricht, wo unser österreichischer Landwirtschaftsminister offensichtlich nichts von einer Quotenregelung hält!

Meine Damen und Herren, wenn es so weitergeht, haben wir ein Bauernsterben in ganz Europa! Allein in Österreich sind 6000 Betriebe gefährdet! Da geht es aber nicht nur um die Milchproduzenten, da geht es nämlich auch um die Landschaftserhalte, die unsere Kulturlandschaft im alpinen Bereich pfleglich erhalten, und das hätte ja auch katastrophale Auswirkungen für die Umwelt und den Tourismus. Was wir daher brauchen, meine Damen und Herren, sind keine langen Diskussionen. Es heißt, rasch zu handeln, sonst haben wir ein Bauernsterben in Gesamteuropa!

Wir wissen ganz klar, dass wir hier entsprechende Maßnahmen setzen, und eine der ersten Maßnahmen wäre das temporäre Aussetzen bzw. das Wiedereinführen der Milchquote. Wir brauchen keine Almosenempfänger als Bauern, sondern wir brauchen Bauern, die hervorragende Qualität leisten, die hervorragende Qualität liefern, wir brauchen faire Preise für eine faire Milch!

(Der Redner ist damit einverstanden, eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“ gemäß Artikel 162 Absatz 8 der Geschäftsordnung zu beantworten.)

 
  
  

PRESIDENZA DELL'ON. DAVID-MARIA SASSOLI
Vicepresidente

 
  
MPphoto
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“. – Herr Obermayr! Können Sie den Unterschied zwischen einem Mengensteuerungsinstrument und der Quote erklären, weil Sie das jetzt angesprochen haben? Oder sehen Sie hier keine Unterschiede?

 
  
MPphoto
 

  Franz Obermayr (ENF), Antwort auf eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“. – Frau Kollegin Köstinger! Wir haben schon des Öfteren die Diskussion zum Thema Milch und Milchprodukte, Überproduktion geführt. Ich habe Sie schon vor Jahren gefragt, ob Sie wissen, was eine Vollkostenrechnung für einen Bauern bedeutet. Da sind Sie mir ausgewichen. Ich kenne die Unterschiede sehr wohl, ohne Landwirt zu sein. Ich erwarte mir aber von Ihnen, dass Sie heute klare Aussagen treffen, ob wir das Aussetzen der Milchquotenregelung heute überlegen sollten. Sprechen Sie und sagen Sie ganz klar, was Sie wollen.

 
  
 

Procedura "catch-the-eye"

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sógor (PPE).(A felszólalás első része technikai probléma miatt nem került rögzítésre.) …súlyos gondokkal küszködik Európa-szerte, az alacsony árak lehetetlen helyzetbe hozzák a termelőket, akik közül sokan azon gondolkodnak, hogy elhagyják az ágazatot. Egyes esetekben a tej előállítási ára meghaladja a piaci árat, ezért a gazdák veszteséggel működnek. Ez a helyzet fenntarthatatlan, a tagállami kormányok pedig sok esetben tehetetlenek. Azt gondolom, hogy ebben a kérdésben a Bizottság felelőssége óriási – a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók is Brüsszeltől várják a megoldást a helyzetre. Egyesek szerint a tejpiaci rendellenességek csak egy időszakos válság tünetei, hamarosan normalizálódni fog a piac. Nem tudjuk, hogy ez valóban így lesz-e, de amíg ez megtörténik, addig termelők ezrei mehetnek tönkre és hagyhatnak fel a gazdálkodással. Tennünk kell valamit!

 
  
MPphoto
 

  José Blanco López (S&D). – Señor Presidente, hace unos meses la Comisión Europea anunció una batería de medidas para hacer frente a la crisis que atraviesa el sector lácteo. Hoy en mi tierra de origen, Galicia, la mayor productora de leche de España, los precios pagados a los ganaderos no cubren ni los costes de producir la leche. Es la constatación de un fracaso.

En el debate sobre el estado de la Unión Europea interpelé al Presidente Juncker, y se comprometió a tomar medidas adicionales para atajar la crisis. Nada hemos sabido de ellas. El sector languidece, y miles de explotaciones de mi Comunidad están en riesgo de cerrar por inviabilidad. Se trata de la supervivencia de un sector económico, de soberanía alimentaria, de un modo de vida, del futuro del mundo rural europeo.

No sigan ciegos y de brazos cruzados. Se trata de una crisis europea, y tiene que tener una respuesta europea. Escuche, señor Comisario, el clamor del sector, el clamor de este Parlamento. Dé respuestas. El sector no puede esperar, y usted no puede seguir inactivo. Y si sigue inactivo, señor Comisario, le tendremos que censurar.

 
  
MPphoto
 

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, η συνεχιζόμενη πτώση της τιμής του γάλακτος προσβάλλει πρωτίστως τη βιωσιμότητα των μικρών παραγωγών, ιδίως στις απομακρυσμένες και ορεινές περιοχές. Πρέπει λοιπόν να ληφθούν μέτρα που να τους προστατεύουν. Τα Προϊόντα Ονομασίας Προέλευσης κινδυνεύουν να εξαφανιστούν στο πλαίσιο της CETA και της ΤΤΙΡ.

Στην Ελλάδα με το νέο μνημόνιο επήλθε πλήρης απελευθέρωση της διάρκειας ζωής του παστεριωμένου γάλακτος. To αποτέλεσμα είναι να έχουμε παστεριωμένο γάλα διάρκειας έως έντεκα ημέρες, χρονική περίοδος που είναι επαρκής για να μεταφερθεί παστεριωμένο γάλα από την Ολλανδία στην Ελλάδα.

Ταυτόχρονα, στο όνομα της προσαρμογής με την εργαλειοθήκη του ΟΟΣΑ επιχειρείται απελευθέρωση της αγοράς γιαουρτιού. Έτσι υπάρχει κίνδυνος να χαθεί μια για πάντα το παραδοσιακό ελληνικό γιαούρτι.

Κύριε Hogan, οι φτωχοποιημένοι από το μνημόνιο έλληνες κτηνοτρόφοι δεν μπορούν να ανταγωνιστούν τις τιμές των εισαγομένων προϊόντων χαμηλής ποιότητας, ούτε έχουν κεφάλαια να απορροφήσουν τις μεγάλες διακυμάνσεις των τιμών. Για αυτόν τον λόγο πρέπει να υπάρξουν διαδικασίες γενναίας αποζημίωσης των ελλήνων κτηνοτρόφων, απόσυρσης του προϊόντος τους και δωρεάν παροχής αυτών των γαλακτοκομικών προϊόντων στους φτωχοποιημένους από τη λιτότητα έλληνες πολίτες.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). – Señor Presidente, la presión que padece el sector lácteo europeo necesita medidas urgentes a corto plazo para salvar muchas explotaciones. Pero, además, un plan a largo plazo que libere al mercado de unas oscilaciones de costes y precios que hacen muy difícil una gestión sosegada del sector.

El mercado de destino final de las producciones y el tipo de productos son muy relevantes para garantizar precios más estables. Igualmente, una participación más intensa de los productores en la cadena de valor mediante la creación de cooperativas o asociaciones de productores y su implicación en la transformación y comercialización es una medida muy útil para poder enfrentar la crisis. Lo mismo cabe decir de la progresiva aparición de nuevos productos o modos de venta, o la puesta en valor del origen, que están teniendo éxito en el mercado.

Por estas razones, señor Comisario, nos gustaría saber cómo piensa la Comisión apoyar este tipo de apuestas, con qué modelos de referencia trabaja y qué piensa hacer para mejorar los estudios de prospectiva que animaron a acabar con el sistema de cuotas lácteas y no acertaron en sus previsiones sobre aspectos tan importantes como el crecimiento de la demanda externa. Espero su respuesta.

 
  
MPphoto
 

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI). – Κύριε Πρόεδρε, ο αγροτικός τομέας στην Ένωση έχει πληγεί σε πολύ μεγάλο βαθμό από την κρίση των τελευταίων ετών. Όμως, η κρίση δεν ήταν παρά η αφορμή για το τελειωτικό χτύπημα σε έναν ήδη αποδυναμωμένο τομέα της οικονομίας. Η πραγματική αιτία δεν είναι άλλη από τις διαταραχές στην αγορά που προκλήθηκαν από τις λάθος πολιτικές των Βρυξελλών που εδώ και χρόνια, με την περίφημη Αγροτική Πολιτική, σημειώνει τη μία παταγώδη αποτυχία μετά την άλλη. Άσχετοι γραφειοκράτες, μην έχοντας την παραμικρή ιδέα, πραγματοποιούν πειράματα στις πλάτες των αγροτών, αλλά και του συνόλου των πολιτών.

Προσπαθήσατε να ρυθμίσετε πανευρωπαϊκά την αγροτική πολιτική. Το μόνο που καταφέρατε, όμως, είναι να αποδυναμώσετε ουσιαστικά τους αγρότες. Βέβαια, αυτός ήταν ο σκοπός σας εξαρχής, εξυπηρετώντας συμφέροντα μεγάλων εταιρειών. Η τιμή του γάλακτος έχει φτάσει σε πολύ χαμηλά επίπεδα. Ποιο είναι όμως το όφελος των καταναλωτών; Πίνουν φτηνό γάλα; Όχι, γιατί τα καρτέλ ζουν και βασιλεύουν.

Τώρα, μετά από μια σειρά αποτυχιών, είμαστε έτοιμοι για άλλη μια φορά να εφαρμόσουμε ένα ακόμα πείραμα με αμφίβολα, πάλι, αποτελέσματα. Αν όντως θέλετε να κάνετε κάτι προς το συμφέρον των αγροτών, τότε καταργήστε - σήμερα κιόλας - την Κοινή Αγροτική Πολιτική. Η αγορά από μόνη της, σίγουρα θα τα καταφέρει καλύτερα από εσάς.

 
  
 

(Fine della procedura "catch-the-eye")

 
  
MPphoto
 

  Phil Hogan, Member of the Commission. – Mr President, thank you to all Members who have contributed to this debate. I wanted to thank MEPs Köstinger and Kumpula-Natri for their Forestry meeting at 8 a.m. this morning. I am glad that Mr Flanagan will be able to get that information.

Today’s dairy crisis is not, as some would have us believe, a factor of the abolition of dairy quotas; rather it is something of a perfect storm, as Mr Selimovic said earlier on, which reflects increased production throughout the world at the same time as access to the Russian market was lost and demand in China had been reduced.

But I can assure Mr Nicholson and others that I am not at all blaming producers for over-production, but I am agreeing with him that producers have to take their share of responsibility in terms of bringing about balance in the marketplace between demand and supply. And that is what Article 222 is about. It is a voluntary measure, but I have doubled the state aid ceilings in order to allow Member States to incentivise Article 222 measures if they so wish.

Mr Blanco López has mentioned earlier that I have taken no measures in the last few months in order to deal with this particular crisis. In fact I have taken 23 measures since last September. And I have already told you that a significant number of Member States and regions, in respect of the targeted aid package last September, have not yet spent their money. I would remind Mr Dantin that it is very difficult to seek more money if eight Member States, including France, have not spent their allocation yet from last September. I think it is important as well that we have to be realistic about the possibility of new money, when you consider that in recent days one German minister suggested that 10% of all programme expenditure should be diverted directly to address the refugee crisis. So is this the view of the German MEPs? You can see how difficult it is to get additional money when that is the particular message being advised in the system.

Mr Häusling advises me to put a cap on milk production, but he also advises me to give more support to the farmers in the ANC areas in order to produce more – slightly contradictory, and it therefore indicates how difficult it is to get solutions.

I think a number of people have mentioned the possibility of the crisis reserve. Any further financial support would inevitably raise the issue of the activation of the crisis reserve, which could generate in excess of EUR 400 million. Its activation has been suggested, and I have been reluctant to propose its activation in the past because it represents nothing more than a redistribution of farmers’ payments. However, it is something that I am prepared to consider, and the ultimate decision, of course, will be yours.

In relation to the MMO, your vote today and on previous occasions proposed a strengthening of the Milk Market Observatory, and I have done that. I believe that the MMO is now playing a very important role in providing up-to-date, reliable information, on the basis of which, operators and other stakeholders can make important commercial decisions. I have not been able to go into full detail today in relation to those Member States who are generating the largest increases in dairy production, but all of that information is readily available on the website of the MMO, proving that it is a credible source of transparent information.

As well as turning to the Commission as a source of additional support for a sector which is clearly in crisis and for a longer time than would reasonably have been anticipated, I would invite Member States to consider if they have exhausted the full range of measures under the rural development programme. It is up to Member States to trigger these mechanisms. At a time of crisis, cash flow is important, and this is one of the reasons why I have been frustrated at the slow roll-out by a number of Member States of the targeted aid, and also the fact that I am aware of the challenge that it will be for some paying agencies to have some payments made that are outstanding by the end of June 2016. For this reason I am looking carefully at how best the Commission can help those Member States, and by extension the farmers, without the application of any penalty.

Finally Mr President, while we are in the midst of this crisis, it is difficult to take time to stand back and assess the adequacy of the toolbox for which we must work, but we have to do that sooner or later. Perhaps in the context of proposing any changes to the existing CAP that will help to deal with risk management would also help to target measures better.

 
  
MPphoto
 

  Hans Hoogeveen, President-in-Office of the Council. – Mr President, I would like to thank all the Members of Parliament for their remarks but also for their suggestions, and certainly the Presidency will take them with us to our next discussion in the Council of June, because there we are going to discuss again the very severe situation in the dairy sector as well as the need for additional measures.

I would like to reiterate what was said by Commissioner Hogan: that the Commission and the Council were not resting on their laurels. Many measures have been taken, not only in September but also in March, and of course we see some effects of those measures – perhaps not enough, but there are effects of those measures, and the situation could have been worse if we did not have taken those measures.

And yes, I would like to reiterate that we need a European approach. But the Council also clearly stated that we have to take into account national circumstances, and the Council is very much agreeing with remarks of Mr De Castro and Mr Deß, that we at the same time have to ensure that there is a level playing field within the European Union.

It is also clear that there is no ‘one size fits all’ solution. We have to be creative, but also what was said by Commissioner Hogan, we have to work within the current framework of the common agriculture policy. And it is clear that the Council also stated that we do not want to go back to a quota system.

I agree with what was said by Mr Huitema, that we have to improve the situation of the farmers in the supply chain. We have to give them a fair price for their products. Therefore the work of the market taskforce installed by the European Commission is so important, and in the June Council we have the first report of this taskforce and hopefully we get some interesting and creative ideas.

Also I and the Council would like to reiterate the words of Mr Ashworth as well as Mr Huitema: that we have to make sure that the farmers maintain the position as drivers of the dairy chain. They are the first responsible persons to take action. But at the same time, of course, we have to support those farmers and see how we can help them balancing supply and demand.

In this respect I also would like to thank Mr Jakovčić for referring to the Dutch model. It is not the Dutch model of the Dutch Government but it is also the Dutch model of the Dutch dairy producers, and they are looking into niche markets, into improving quality, into new market concepts. But they are also now at this moment discussing possibilities of reduction of the milk production in the Netherlands on a voluntary basis, and I think it is up to the Council in June to see how we can support those initiatives of farmers’ organisations to reduce the milk production.

Last but not least, I would like to reiterate and underline the words of Ms McGuinness as well as Mrs Schreijer-Pierik: that also the banks and industry have to take their responsibility. Also they have to give their support to measures to be taken by farmers and governments, and in this respect I think one of the measures which were taken in March to support the banking sector to be involved is the possibility of Member States to give some support to liquidity problems in close relation with the banks.

 
  
 

Presidente. – La discussione è chiusa.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Borghezio (ENF), per iscritto. – L'Unione europea è la principale responsabile del crollo del prezzo del latte che, attestato oggi ad una media di 27cent/litro, sta mettendo in ginocchio il settore zootecnico e sta provocando la chiusura di migliaia di aziende agricole. In Italia nel solo 2015 sono state chiusi più di 1.000 allevamenti. Non c'è solo un tema di controllo dei livelli produttivi, c'è un problema di "valore" della materia prima continuamente svilito dalle regole europee le quali, ad esempio, ancora non prevedono l'etichettatura obbligatoria sull'origine per tutti i prodotti lattiero-caseari e, di fatto, privilegiano il settore industriale e della grande distribuzione organizzata rispetto a quello primario. Consiglio e Commissione devono muoversi rapidamente quindi, con atti legislativi, per offrire al settore zootecnico un mercato più giusto e che valorizzi maggiormente la materia prima, frutto del lavoro degli agricoltori, nel contesto di una filiera da riorganizzare e da rendere maggiormente competitiva.

 
  
MPphoto
 
 

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D), por escrito. – Desde el fin del régimen de las cuotas lácteas, el PE ha venido alertando a la Comisión Europea sobre las dificultades del sector. La situación ha venido agravándose con un incremento de 6% de la oferta registrada en el primer trimestre de 2016, en relación al mismo período del año pasado. Exceso de oferta que sumada al continuo bajo nivel de precios al productor, caída de la demanda mundial, efectos del veto ruso y las prácticas desleales en la cadena de suministro, suponen la "tormenta perfecta" para los ganaderos de leche. Necesitamos soluciones europeas ante una crisis europea. El reparto de 420 millones a los Estados miembros del pasado otoño no ha surtido efecto. Este es el mensaje que hemos transmitido tanto al Consejo como a la Comisión. Sin embargo, ambas Instituciones insisten en ceñirse al marco jurídico disponible tras la última reforma de la PAC y en dar flexibilidad a los Estados miembros para abordar el problema según su situación interna. Seguimos esperando un enfoque común y voluntad política por parte de la Comisión y el Consejo para atajar esta situación. Está en juego la viabilidad económica y social de muchas zonas rurales y de montaña de la UE.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. – La crisi del settore lattiero-caseario è ormai divenuta strutturale: solo sul mercato europeo si registrano 700.000 tonnellate di surplus, i prezzi crollano e la produzione continua ad aumentare. Tuttavia, nonostante la drammaticità della situazione, sembra che i margini di bilancio per intervenire siano limitati. Davvero paradossale! La Commissione deve introdurre misure eccezionali e straordinarie perché drammatica è la crisi del settore. L'attivazione dell'articolo 222 è una buona notizia ma non può bastare. Per ridare dignità al settore lattiero-caseario occorre introdurre misure impegnative che lei da solo, Commissario Hogan, purtroppo non può adottare. Vanno rafforzate le norme sull'etichettatura, sulle indicazioni di origine e sulla tracciabilità, vanno introdotti sistemi di assicurazione innovativi e previsti interventi per correggere gli squilibri nella filiera alimentare. Ci vuole uno sforzo congiunto e coraggioso di Commissione e Consiglio. Va adottato un programma specifico per regolamentare e ridare competitività al settore con una strategia pluriennale che ne favorisca una radicale riorganizzazione e ristrutturazione.

 
  
MPphoto
 
 

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. – The Commissioner claims that he is doing everything within his power to help dairy farmers in distress. He has placed a great deal of reliance on the use of Article 222 from the Common Market Organisation (CMO) Regulation as a stress-relieving measure, so that Member States have the option of funding milk suppliers that cut their production. However the success of this measure is dependent on the Irish Government actually activating the scheme, something it has already said it does not plan on doing. In this situation, what real measures can the Commission claim to have provided directly to the farmers? Its refusal to find a way to suspend super-levy fines shows neglect towards the cash-flow problems being experienced by European farmers.

 
  
MPphoto
 
 

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. – Пазарът на мляко в Европа преживява труден период на ниски цени и много ниски маржове на печалба. Обсерваторията за наблюдение на пазара на мляко наскоро предупреди, че настоящият спад и ниските цени в сектора на млякото не показват никакви признаци на подем. През последните няколко месеца цената на суровото мляко беше с 13% по-ниска от средната цена през предходните пет години, като цените на пълномасленото мляко на прах продължават да се понижават – те са с 5% по-ниски, и се отчита също така спад на средните цени на обезмасленото мляко на прах и маслото. Тази тенденция на понижаване на цените на мляко са довод, че съществуващите инструменти на ОСП и предприетите мерки спрямо млекопроизводителите не са ефективни в тази сфера и не могат да се справят с кризата в млекопроизводителния сектор. Очаквам от Съвета и Комисията да представят подробности за стъпките, които трябва да се предприемат незабавно и в дългосрочен план, за да се облекчи натискът върху производителите на мляко и млечни продукти.

 
  
MPphoto
 
 

  Norbert Erdős (PPE), írásban. – Tisztelt Biztos Úr! Ön többek között a tagállamok hanyagságát, a tavalyi mentőcsomag ki nem fizetését hozza fel indokként arra, hogy egyre súlyosabb a helyzet az európai tejpiacon. Először is szeretném tájékoztatni Önt, hogy az 500 millió eurós mentőcsomagból ránk eső közel 3 milliárd forint 99,6 százalékát a magyar kormány már kifizette a gazdáknak, akik további 11 és fél milliárd forint nemzeti támogatást is kapnak. A termelői tej áfáját pedig 5 százalékra mérsékli a kormány 2017-től. A válságot azonban elsősorban itt, Brüsszelben kell megoldanunk. Az eddigi lépések jók, de nem húzták ki a termelői árakat a zuhanásból. Véleményem szerint ezt egyedül az intervenciós ár önköltségi szintre történő megemelése eredményezheti.

Kérem, írja meg nekem, mit gondol arról a javaslatomról, amely szerint az intervenciós ár emelése ellentételezéseként az intervención felajánló tejtermelők vállalnák, hogy egy további – akár a felajánlott mennyiséggel megegyező mértékű – tejmennyiséget ingyen vonnának ki a piacról, méghozzá úgy, hogy ezt a tejet, tejport, vajat, sajtot EU-n belüli karitatív és segélyezési célokra adnák át? Az intervenciós mechanizmus fentiek szerinti átalakításával Ön szerint működne ez a módszer?

 
  
MPphoto
 
 

   Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. – Desde el fin del régimen de las cuotas lácteas, el PE ha venido alertando a la CE sobre las dificultades del sector. La situación ha venido agravándose con un incremento de 6% de la oferta registrada en el primer trimestre de 2016, en relación al mismo período del año pasado. La demanda también es débil y hay que evitar una guerra interna entre los productores europeos de acusarse mutuamente de sobreproducción. Todos ellos están tratando de sobrevivir, debido a que en muchos casos se les paga menos que sus costes de producción. Esto es inaceptable y debe encontrarse una solución a nivel europeo. El paquete de 420 millones de euros puesto en marcha por la Comisión el pasado otoño no tuvo el efecto significativo que ésta hubiera querido. Esto muestra claramente que las medidas adoptadas no han sido suficientes para hacer frente a la crisis que atraviesa el sector. Hoy en día el sustento de estos agricultores está en riesgo, lo que significa que la vitalidad a largo plazo de las zonas rurales de Europa también lo está. Esta situación es insostenible y exige una intervención firme por parte de la UE.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. – Desde el fin del régimen de las cuotas lácteas, el PE ha venido alertando a la Comisión Europea sobre las dificultades del sector. La situación ha venido agravándose con un incremento de 6% de la oferta registrada en el primer trimestre de 2016, en relación al mismo período del año pasado. Exceso de oferta que sumada al continuo bajo nivel de precios al productor, caída de la demanda mundial, efectos del veto ruso y las prácticas desleales en la cadena de suministro, suponen la "tormenta perfecta" para los ganaderos de leche. Necesitamos soluciones europeas ante una crisis europea. El reparto de 420 millones a los Estados miembros del pasado otoño no ha surtido efecto. Este es el mensaje hemos transmitido tanto al Consejo como a la Comisión. Sin embargo, ambas Instituciones insisten en ceñirse al marco jurídico disponible tras la última reforma de la PAC y en dar flexibilidad a los Estados miembros para abordar el problema según su situación interna. Seguimos esperando un enfoque común y voluntad política por parte de la Comisión y el Consejo para atajar esta situación. Está en juego la viabilidad económica y social de muchas zonas rurales y de montaña de la UE.

 
  
MPphoto
 
 

  Krzysztof Hetman (PPE), na piśmie. – Sytuacja w europejskim sektorze mleka od dłuższego czasu jest trudna, a w ostatnich miesiącach możemy już mówi o dramacie. Cena mleka o 13% niższa w porównaniu z okresem ostatnich pięciu lat z dodatkową tendencją spadkową sprawia, że produkcja staje się nieopłacalna i wielu producentów stoi na krawędzi bankructwa. Komisja Europejska wdrożyła już szereg działań mających na celu poprawę sytuacji, włączając w to uruchomienie ponad miliarda euro w ciągu ostatnich 2 lat na wsparcie dla sektora mleka, czy też pakiet działań dodatkowych z marca tego roku. Są to niewątpliwie bardzo ważne kroki na drodze do pokonania tego kryzysu, obecna sytuacja pokazuje jednak, że w dalszym ciągu nie są one wystarczające.

Chcąc zrekompensować niskie ceny rolnicy produkują więcej, prowadząc do nadprodukcji mleka, która nie idzie w parze ze zwiększoną konsumpcją. Sądzę, że jednym z potrzebnych i pilnych rozwiązań jest promocja europejskich produktów mlecznych i znalezienie dla nich nowych rynków zbytu. Jest to szczególnie ważne również w kontekście zmniejszonego popytu ze strony Chin oraz embarga rosyjskiego. Doceniam obecne działania Komisji Europejskiej w tym aspekcie, sądzę jednak, iż w obliczu powagi sytuacji należy maksymalnie zintensyfikować podejmowane wysiłki, aby możliwie jak najszybciej i na jak największą skalę osiągnąć pożądany efekt.

 
  
MPphoto
 
 

  Sandra Kalniete (PPE), rakstiski. – Jautājums par situāciju piena nozarē ir jāskata kontekstā ar situāciju globālajā tirgū — embargo Krievijā un pieprasījuma kritumu Ķīnā. Tuvojoties Eiropadomei, ir saprotams, ka sankcijas pret Krieviju netiks atceltas vai pārskatītas un būtisks pieprasījuma pieaugums Ķīnā nav novērojams. Tāpēc ES jādomā par mērķtiecīgu atbalstu piena nozarei. Situācija visā ES ir dramatiska, taču Latvijā tā ir kritiska. Piena iepirkuma vidējā cena kopš embargo līdz 2016. gada aprīlim samazinājās par 33 %. Tas ir viens no lielākajiem samazinājumiem ES dalībvalstu starpā. Aprīlī cena noslīdēja līdz 0,20 euro/kg, savukārt maijā tās samazinājums varētu sasniegt pat 37 %. Piena iepirkuma cenas līmenis jau ilgstoši nenosedz ražošanas izmaksas. Viss ES piešķirtais pagaidu ārkārtas atbalsts piena ražotājiem ir izmaksāts. Uzskatu, ka pašreizējā situācijā tieša finanšu atbalsta piešķiršana piena ražotājiem ir nepieciešamais risinājums, kas kaut nedaudz mazinātu pieaugošo zaudējumu slogu un novērstu ražotājiem draudošo masveida bankrotu. Svarīgi būtu palielināt intervences iepirkuma apjomu, diskutēt par finanšu instrumentiem un lielāku elastību valsts atbalsta regulējumā. Es apšaubu brīvprātīgu ražošanas samazināšanas efektivitāti tirgus stabilizēšanai un redzu vairāk risku nekā ieguvumu ražotājiem. Vēl vēlos piebilst, ka mums neatliekami ir jādomā arī par atbalstu cūkkopības, augļu un dārzeņu nozarēs, kur situācija kļūst arvien satraucošāka.

 
  
MPphoto
 
 

  Karol Karski (ECR), na piśmie. – Przed kilku laty zachęcano europejskich rolników do rozwijania produkcji, aby nie stracić szansy związanej z rosnącym popytem na rynkach światowych. Rolnicy inwestowali więc i rozwijali produkcję. Tamta sytuacja wykorzystana została w UE do osłabienia lub rozmontowania instrumentów WPR, które miały stabilizować rynek. Dodatkowe karanie polskich rolników za przekroczenie kwot mlecznych w sytuacji kryzysowej na rynku mleka i po zniesieniu 1 kwietnia 2015 r. kwot mlecznych jest absolutnie nie do przyjęcia. Sytuacja producentów mleka w Polsce jak i w całej Unii Europejskiej jest dramatyczna. Obciążenie nawet najbardziej nowoczesnych gospodarstw mleczarskich tak wysokimi karami przy jednoczesnym spadku cen skupu mleka w Polsce doprowadza do ich bankructw. Niektórzy rolnicy otrzymują 17 centów za litr mleka. Apeluję do Komisji w sytuacji niekończącego się rosyjskiego embarga na produkty mleczne o umorzenie kar, którymi polscy producenci zostali obciążeni na kwotę ponad 161 mln EUR. Ponownie wzywam Komisję, aby przeznaczyła dodatkowe środki finansowe dla producentów sektora mlecznego, wieprzowego i innych sektorów, które są dotknięte kryzysem. Los producentów mleka uzależniony jest od udzielenia im natychmiastowej pomocy finansowej przez Komisję.

 
  
MPphoto
 
 

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. – Die Liberalisierung des EU-Milchmarktes mit der Abschaffung der Milchproduktionsquote im März 2015 ist der Grund für die niedrigen Milchpreise. Durch diese Liberalisierung haben österreichische Bauern das Nachsehen. Man muss kein Wissenschaftler sein, um diesen Zusammenhang zu erkennen. Jedoch kann man nicht nur der Liberalisierung des EU-Milchmarktes die Schuld an dieser Krise geben. Denn auch die Sanktionen der Europäischen Union gegenüber Russland haben ihren Teil dazu beigetragen. Nachdem die Europäische Union Sanktionen gegenüber Russland beschlossen hat, hat Russland mit einem Importverbot für Molkereiprodukte geantwortet. Dies hat zu einer massiven Überproduktion im Milchsektor geführt, welche wiederrum zu einem massiven Preisverfall für Milch geführt hat. Der jetzige Milchpreis ist für viele Bauern existenzbedrohend, und Experten kündigen bereits weitere Preisverluste für das Jahr 2016 an. Hier muss gehandelt werden, und zwar jetzt!

 
  
MPphoto
 
 

  David McAllister (PPE), schriftlich. – Unter den 28 Mitgliedsstaaten der EU ist Deutschland mit einem Produktionsanteil von etwas über 20 Prozent der größte Milcherzeuger. Etwa jeder vierte landwirtschaftliche Betrieb in Deutschland hält Milchkühe. Die Situation der Milchbauern spitzt sich von Tag zu Tag zu. Sie leiden unter drastischen Preisrückgängen ihrer Erzeugnisse. Seit Dezember 2013 sind die durchschnittlichen Rohmilchpreise in der EU von rund 40 Euro pro 100 kg auf gerade einmal 25 Euro jetzt im April zurückgegangen. Der Preisverfall treibt viele Höfe an den Rand der Existenz. Betroffen sind besonders die, die eigentlich alles richtig gemacht hatten. Sie haben investiert, um sich auf das Ende der Quote vorzubereiten. Nun sind die Märkte zusammengebrochen, der Preis fällt ins Bodenlose. Wir brauchen einen Schulterschluss in Europa. Denn letztlich wirken nationale Maßnahmen nur begrenzt. Die Europäische Union sollte nun zügig ein weiteres Hilfspaket auf den Weg bringen – aber nicht finanziert aus den bestehenden Agrartöpfen, sondern mit neuem Geld.

 
  
MPphoto
 
 

  Момчил Неков (S&D), в писмена форма. – Новините за трусове в млечния сектор са вече ежедневие. И докато бюрократите може би приемат това за нормално, хиляди млечни ферми из цяла Европа фалират. Това са малките и средни семейни стопанства, които не могат да отговорят на всички пазарни тенденции, които съпътстват млечния сектор. Органът за наблюдение на пазара на мляко наскоро предупреди, че настоящият спад и ниските цени не показват никакви признаци на подем. През последните няколко месеца цената на суровото мляко в Европа е била с 13% по-ниска в сравнение с предходните пет години. В моята страна - България, изкупната цена на млякото в някои региони е паднала до 15-16 евроцента, което производителите с основание приемат за подигравка с вложените труд и инвестиции. А за някои от тях това е основен и/или единствен поминък и източник на доходи. В някои региони, като например планинските, това е единствената възможна икономическа дейност. Европа трябва да спре да превръща земеделието само в поминък за големите производители, а напротив, да подаде ръка и да предостави помощ и на малките и средните производители от млечния сектор. Тази помощ трябва да бъде насочена към специфичните млечни продукти, характерни за всяка страна, а не за такива, които покриват нуждите на само някои от държавите членки.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), în scris. – În timpul reformei PAC 2014-2020, am afirmat de nenumărate ori nevoia de a avea instrumente de piață care să funcționeze. Am spus că liberalizarea completă va duce la probleme semnificative și am propus menținerea unor instrumente de reglementare a ofertei, însă majoritatea a decis liberalizarea. Da, prețurile au început să fluctueze semnificativ, veniturile fermierilor sunt din ce în ce mai nesigure și noi pare-se că nu găsim soluții pentru a pune punct acestei crize perpetue. În plus, va trebui să gândim în perspectivă. Îmi doresc ca și în cazul acordurilor comerciale pe care UE le va semna să cântărim bine impactul pe care acestea le vor avea asupra fermierilor și a veniturilor acestora. Sper ca o dată pentru totdeauna Comisia să realizeze că producătorii de lapte au nevoie de venituri stabile și aceasta se poate îndeplini doar având instrumente de piață care să fie accesate la nevoie.

 
  
MPphoto
 
 

  Isabelle Thomas (S&D), par écrit. – Je pourrais reprendre de nombreuses interventions développées par mes collègues pour dénoncer la libéralisation effrénée et désorganisée de la PAC. Dénoncer la destruction des tissus économiques ruraux. Dénoncer la fragilisation des acteurs face à la grande distribution. Dénoncer les pertes de savoir-faire. Et, surtout, dénoncer les conséquences humaines terribles, les familles déchirées, les suicides. Oui, cette PAC dérégulée tue. Mais je n'ai qu'une minute.

Alors je me contenterai de parler de ma spécialité: le budget de l'Union. Parce que la PAC, contaminée par le virus du juste-retour, se résume en une série d'enveloppes nationales. Pour pouvoir mesurer plus facilement leur retour financier, les États ont sacrifié la dimension communautaire de la PAC. Les outils d'interventions de marché sont désormais minimes, les aides d'urgences sont dérisoires et la régulation des marchés disparait. Or, les agriculteurs ont besoin de ces outils car ils veulent des prix justes pour leurs productions et ne pas dépendre de subventions.

Tant que l'on ne changera pas profondément le mode de financement de l'Union, la PAC restera malade du juste-retour et elle continuera à être inefficace. La PAC continuera à tuer.

 
  
MPphoto
 
 

  Владимир Уручев (PPE), в писмена форма. – Наред с финансовия пакет от 500 млн. евро за подкрепа на европейските фермери, Комисията предложи набор от мерки за справяне с кризата в млечния сектор, като прилагане на доброволни споразумения за производството и предлагането на мляко, временно увеличаване на държавните помощи, удвояване на интервенционните тавани за обезмаслено мляко на прах и масло, рекламни кампании и увеличаване на международната търговия, експортно кредитиране и др. Въпреки това кризата продължава да се задълбочава, млекопроизводителите трупат загуби и дългове и са застрашени от фалит. Средноевропейската цена на млякото е под 28 цента/литър, а същевременно производството продължава да расте. През първите два месеца на 2016 г. е произведено 7,4% повече мляко спрямо същия период на миналата година. Трябва ясно да се подчертае, че основната причина за настоящата ситуация е свръхпроизводството! Не е възможно стабилизиране на пазара без да се ограничи производството на мляко в държавите, които са го увеличили след отпадането на квотния режим. Мерките за временно изваждане на количества мляко от пазара не работят. Най-засегнатите от кризата млекопроизводители в планинските и необлагодетелстваните райони имат нужда от специфични мерки за подпомагане, като насърчаване на изкупуването и съфинансиране на транспортните разходи с европейски средства, за да се предпазят от фалит и да се съхрани млекопроизводството в тези райони.

 

4. Strategien for det indre marked (forhandling)
Video af indlæg
 

Presidente. – L'ordine del giorno reca la relazione di Lara Comi, a nome della commissione per il mercato interno e la protezione dei consumatori, sulla strategia per il mercato unico (2015/2354(INI)) (A8-0171/2016).

 
  
MPphoto
 

  Lara Comi, relatrice. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, ringrazio anche e saluto il Commissario e rivolgo un ringraziamento molto forte a tutti i colleghi che hanno partecipato al single market strategy. Vedete, oggi con l'approvazione del single market strategy, diamo una risposta ai bisogni delle nostre imprese, soprattutto di piccole e medie dimensioni, e ai nostri consumatori nonché ai nostri cittadini.

Il mercato interno è il vero strumento per far crescere il concetto di Europa come potenza economica unica e non sempre divisa dai 28 egoismi rappresentati dagli Stati membri. Oggi daremo un forte segnale non a parole, ma con i fatti alla crisi economica. Per superarla dobbiamo stare vicino ai nostri settori produttivi, alle nostre famiglie, che sono intese sia come lavoratori che come consumatori. Quello che gli Stati membri non sono riusciti a fare in questi ultimi anni, bene, lo stiamo portando a termine noi in tempi molto più rapidi. Passerò, punto per punto, in modo rapido, a quello che andremo ad ottenere.

Primo, compensazione tra i debiti della pubblica amministrazione e la tassazione delle imprese. Uno Stato non può chiedere il pagamento delle tasse quando lui stesso non è solvente con le imprese, quindi vogliamo che si effettui un automatismo nella differenza tra il dare e l'avere. Vedete, solo nel mio paese più di 5 000 imprese oggi falliscono per crediti non riscossi dalla pubblica amministrazione; non possiamo accettare che lo Stato sia l'artefice di questo, perché incapace di essere solvente. Esiste anche per la pubblica amministrazione la legge del mercato, come la si richiede alle imprese. Non vogliamo uno Stato suicida delle imprese, ma uno Stato a sostegno delle imprese.

La seconda chance: se un'impresa è fallita per crediti non riscossi o per calamità naturali noi abbiamo il dovere di aiutarla, finanziando la sua ricostruzione. L'Europa, a differenza di quanto si possa credere, è molto più vicina ai cittadini e lo stiamo dimostrando con i fatti.

Terzo punto, la diversità dei regimi fiscali. Noi in Europa abbiamo diversi regimi fiscali che complicano la vita alle nostre imprese e ai nostri cittadini. Ben vengano le proposte della Commissione per un'armonizzazione dei regimi fiscali, ben venga anche la proposta che abbiamo avanzato, ovvero la possibilità di introdurre una tassa unica nel settore dell'e-commerce.

Ho ribadito la necessità di un migliore accesso ai fondi europei da parte delle piccole e medie imprese, agevolazioni nelle traduzioni, riduzione dei tempi della presentazione. Noi dobbiamo facilitare le imprese, soprattutto piccole, a ricevere soldi e a presentare progetti.

Passaporto di servizio: sembrerà un miracolo, oggi lo realizziamo. Un modo semplice e uguale per tutti per presentare documenti e creare imprese in tutta Europa. Vedete, questo è meno burocrazia, legge uguale per tutti e vinca il migliore: è la legge di mercato.

E infine, caro Presidente, il famoso made in, Lei da italiano mi può capire bene. E qui, Commissario, ci giochiamo la nostra credibilità: diversi studi di impatto ci dicono che i cittadini vogliono maggiori dettagli sui prodotti, la tracciabilità, la trasparenza e la vera tutela, e io ritengo che la tracciabilità sia l'elemento di tutela della nostra qualità, una qualità importante e fondamentale anche per la nostra economia.

Vede, mi permetta la schiettezza, è ora che si sblocchi questa vicenda. Il Parlamento europeo e la Commissione hanno già dato l'ok per il market surveillance e attendiamo l'ok del Consiglio. Non siamo noi a dover fare passi indietro, sono gli Stati membri ad avere il coraggio di superare i loro egoismi nazionali ed approvare definitivamente il made in. La gente deve sapere chi ha la responsabilità di bloccare sempre il nostro lavoro; noi approviamo le leggi a sostegno delle imprese e dei cittadini, leggi che riducono la burocrazia, ma dal Consiglio arriva sempre uno stop. È ora di smetterla, perché questo stop rappresenta il vero fallimento dell'Europa.

Lo abbiamo visto con gli immigrati, concludo Presidente, con la direttiva sul ritardo dei pagamenti, con il regolamento sulla protezione dei dati, ora basta. Il voto di oggi, Commissario, non darà più nessun alibi al Consiglio per non approvare il made in. Confidiamo in Lei e nel Presidente Juncker perché, vede, noi proponiamo ed approviamo soluzioni reali e utili a risolvere i problemi dei cittadini. Questo vuol dire che siamo popolari e non populisti, perché siamo la sostanza e non l'apparenza.

 
  
MPphoto
 

  Elżbieta Bieńkowska, Member of the Commission. – Mr President, first I want to express that the Commission strongly welcomes the report by the Committee on the Internal Market and Consumer Protection on the Single Market Strategy. I would like in particular to thank personally Ms Comi for all her hard work as rapporteur, and of course the shadow rapporteurs.

We know that the single market is a great asset in Europe. It is the best available instrument to improve the investment climate, business environment and productivity of the EU, the whole EU economy. The report clearly recognises that. We need to create more opportunities and dismantle unwarranted barriers. The single market must work and this is very important, both for the citizens, for the consumers, and for businesses. They must see it is an opportunity, not as a threat. We talked to citizens and businesses to understand what is really keeping the single market from reaching its full potential and, based on that, we proposed steps forward in our Single Market Strategy adopted last October.

We are focusing on the real—life problems. I really want to underline this: the real—life problems. Our strategy is about targeted initiatives to tackle practical barriers and obstacles. I welcome very much the support in your report. I cannot cover all the good points that you make in your report, so let me just focus on three issues that I think and I know are of importance also to you: on geographical discrimination against consumers; the services passport and the collaborative economy.

First, geographical discrimination. Article 20 of the Services Directive is very clear about it. European consumers are not to be discriminated against based on their nationality or residence but we still, unfortunately, see this kind of discrimination all over Europe. Four out of five consumer respondents tell us that they have experienced geo—blocking in their lives, so yesterday we came forward with an ambitious but very realistic proposal about this. With your help we will address the discrimination against our citizens and companies based on their nationality or place of residence. I therefore welcome very much your support for our legislative proposal which you have voiced in your report.

Second, the services passport. It is still far too complicated for companies to offer their services cross-border. There are too many bureaucratic hurdles and too many delays so we are designing the services passport, a voluntary instrument for service providers who want to access other Member State markets. I am very much aware of the discussions you had on the services passport for the Comi report. I appreciate the compromise you have found and I really want to hear your views and the views of the citizens, and of course economic operators. That is why three weeks ago we launched a public consultation on the subject. This consultation will run until the end of July, until 26 July. Stakeholders need to be informed of this consultation and encouraged to take part in it. I would welcome also your support and your help on this.

Third, the collaborative economy. This is really a fundamental transformation of our economy. This is not going back. I have always repeated that resisting it would be like resisting the printing press and steam engine in earlier times. It is also a major opportunity for Europe. We need to get it right. We need to find a way to embrace these new business models; otherwise we know exactly what will happen. Five years from now our successors will complain and regret how Europe lost the collaborative economy.

I fully understand that some people are uncertain about what this all means. We need to respond to their questions. We advocate a balance. I want to really underline this: a balanced development of the collaborative economy within the single market. That means clarity of the rules, clarity for businesses that apply and how they apply. It means avoiding market fragmentation in Europe. Next week we will provide more clarity with a communication on the application of the existing EU law in this area and we will make a number of recommendations of course to Member States.

Thank you for welcoming and supporting our approach on the collaborative economy in your report. I very much hope that you will equally support all the initiatives presented in the Single Market Strategy, because our recommendation speaks a clear language. We in the Commission are starting to roll out our proposals, but we need of course your help and your support. It is in all our interests to deliver a better-functioning single market to our citizens and businesses.

 
  
MPphoto
 

  Ulrike Trebesius, Verfasserin der Stellungnahme des mitberatenden Ausschusses für Beschäftigung und soziale Angelegenheiten. – Herr Präsident! Die Binnenmarktstrategie der EU ist ein grundlegend sinnvolles Projekt und kann dazu beitragen, Wachstumskräfte zu stärken. Der Bericht gesteht ein, dass in der Union rund 22 Millionen Menschen ohne Beschäftigung und die Folgen der Eurokrise nicht überwunden sind. Wachstumsfördernde Maßnahmen sind deshalb sehr sinnvoll. Hilfreich finde ich in diesem Bericht beispielsweise die Marktzugangserleichterung durch Einführung eines Dienstleistungspasses, der hier auch schon erwähnt wurde, oder die Schaffung gesetzlicher Grundlagen für neue Geschäftsmodelle im Bereich des E-Commerce.

Leider muss ich auch auf Schwächen im Bericht hinweisen. Besonders problematisch ist aus meiner Sicht die wiederkehrende Forderung nach einem einheitlichen oder hohen Schutzniveau bei Produkten oder der Arbeitsplatzsicherung oder sozialen Normen. Wir müssen uns darüber im Klaren sein, dass gerade kapitalschwächere Unternehmen in ärmeren Ländern nicht jedes Niveau der stärker entwickelten Länder leisten können. Wenn wir also ein gleichmäßig hohes Schutzniveau einfordern, dann führt das dort zu mehr Arbeitslosigkeit, zu mehr EU-interner Migration und dem Ruf nach mehr Transferzahlungen.

Gleichzeitig sollten wir verhindern, dass die Arbeitnehmer in den entwickelten Ländern durch immer mehr Niedriglohnkonkurrenz Wohlstandseinbußen hinnehmen müssen. Das Schutzniveau sollte sich nach der jeweiligen Leistungsfähigkeit der Länder richten. Deutschland beispielsweise muss deshalb ein hohes Niveau durchsetzen.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Schwab, im Namen der PPE-Fraktion. – Herr Präsident, Frau Kommissarin, liebe Kolleginnen und Kollegen! Ich möchte zunächst einmal für die EVP-Fraktion unserer Berichterstatterin zu diesem gelungenen Bericht gratulieren. Ich glaube, dass wir ganz viele Punkte in diesen Bericht haben aufnehmen können, die auch von der Europäischen Kommission in der Binnenmarktstrategie angesprochen wurden. Beispielsweise wird die Tatsache, dass wir ein europäisches Insolvenzrecht brauchen, das gerade europaweit sehr viel zur Vereinfachung wirtschaftlicher Strukturen beitragen kann, hier nochmals betont.

Aber Frau Kollegin Comi hat ja auch die Bedeutung des Binnenmarktes gerade für kleinere und mittlere Unternehmen angesprochen. Das ist auch in meinem Wahlkreis ein Herzensanliegen, das wir in der Binnenmarktgesetzgebung verfolgen. Ich glaube, dass, wenn wir heute neue Regeln im Binnenmarkt erlassen, diese Regeln dann tatsächlich zu einer Verbesserung für kleinere und mittlere Unternehmen beitragen müssen. An diesem Maßstab muss sich alles messen lassen.

Das Verhalten der öffentlichen Verwaltung in vielen Mitgliedstaaten, was die Zahlungsverpflichtungen bei öffentlichen Aufträgen angeht, ist in der Tat erschreckend. Auch das macht der Bericht deutlich. Auch beim Produktsicherheitspaket geht es aus meiner Sicht darum, dass wir einen undogmatischen, pragmatischen Ansatz finden, zu Lösungen zu kommen, die gerade kleineren und mittleren Unternehmen am Ende auch helfen. Frau Kommissarin, wenn Sie von real life problems sprechen, denke ich, dass das der Common-Sense-Ansatz ist, den wir brauchen.

Frau Kommissarin, Sie haben jetzt in Ihrer Darstellung auch Geoblocking angesprochen. Darüber haben wir gestern mit Vizepräsident Ansip hinreichend diskutiert. Deswegen möchte ich gerne noch etwas zum services passport sagen, dessen Gesetzgebung ja in den nächsten Wochen auch ins Parlament kommen wird. Alles, Frau Kommissarin, was die Vereinfachung des grenzüberschreitenden Dienstleistungsmarktes mit sich bringt, wird willkommen sein, wenn wir es schaffen, dass dabei berechtigte Sicherheitsstandards in einzelnen Berufszweigen nicht einfach über Bord geworfen werden. Wenn ich mir die Situation in meinem Wahlkreis zwischen Deutschland und Frankreich anschaue, dann glaube ich, dass wir an vielen Stellen pragmatische Lösungen finden können, die wir hinbekommen können, ohne dass wir mit den beruflich Beteiligten, mit den Beteiligten in der Öffentlichkeit zu viele Schwierigkeiten haben. Deswegen möchte ich Sie ausdrücklich ermuntern, diesen Prozess konstruktiv zu gestalten.

 
  
MPphoto
 

  Marlene Mizzi, on behalf of the S&D Group. – Mr President, the single market is one of the most tangible results of European integration and yet, despite its significant achievements, citizens, consumers and businesses have become increasingly dissatisfied with it as it often fails to convince them that it truly represents their interests and their aspirations.

The main problem is that, in the average citizen’s eyes, the market is more concerned with vested interests than it is with their needs. We need to start working towards a fairer single market that is politically supported, economically viable and socially accepted by European citizens, a market that stimulates sustainable economic growth and job creation, but also considers citizens’ hopes, fears and expectations.

The Comi report is an important step towards achieving a strong, green, knowledge-based social market economy which by turning its focus back to its people will become a common asset of all its citizens, reduce unemployment, poverty, inequalities, social exclusion and wage dumping, promote respect of fundamental social rights, fair mobility and improvement of living and working conditions in Europe.

As a shadow rapporteur, I have striven to ensure that essential elements are added to the text aimed at improving the well—being of European citizens. Therefore, I urge MEPs to support the report, and in particular the measures aimed at endorsing a highly-competitive social market economy, providing consumers with the highest level of protection, promoting innovative start-ups, SMEs and social economy enterprises, opposing abuses in the single market, which are trying to circumvent existing rules and lower worker and consumer and environmental standards, highlighting the economic, social and environmental benefits and challenges of the sharing economy, calling for a single European system for the protection of geographical indications for non-agricultural products, and supporting the ‘Made in’ labelling, which is of crucial importance to protect consumers and provide them with the information they need. Last but not least, we need to ensure that there is enough political will to ensure that a revitalized and redefined single market does happen for the benefit of all citizens.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Dalton, on behalf of the ECR Group. – Mr President, I also want to thank the rapporteur, particularly for her work to try and keep us on board. This report shows there is a clear will to improve the single market and make it work better for everyone, both consumers and businesses, and I welcome the emphasis on cutting red tape, on reducing burdens for businesses. This should be at the heart of future efforts in this area. The report’s emphasis on opening up the service sector and addressing weaknesses in mutual recognition is also welcome, and the report is also right to focus on supporting SMEs and start-ups and cutting burdens for them.

I welcome the support for a once—only principle for administrative requirements and I also agree with the importance of the sharing economy. So we will support the report and we thank the rapporteur for her efforts, but we do have some concerns in areas which we cannot support. For example, non-agricultural GIs. We do not support this. It is not workable and I personally do not agree with the premise for an extension to the system. On the ‘Made in’ label, I have not seen any evidence that a mandatory scheme is more beneficial than a voluntary scheme, nor would it contribute to product traceability. A product made in China with a slight finishing in Europe should not be packaged as European. That would be cheating consumers. So we cannot support those elements but we will support the overall package.

 
  
MPphoto
 

  Antanas Guoga, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, I would also like to support and thank the rapporteur for an excellent performance so far. The single market, however, is underperforming in almost all areas and we do need some stimulation in a digital-driven market. We need to encourage start-ups, integration of global supply chains and dealing with new business models, which is a challenge to us, ensuring market facilitation and stabilisation, and licensing of professionals. Also, the draft report recognises the overall support initiatives of the single market, which is important. We need a single market for services. The service passport initiative should not only address administrative obstacles, but also tackle regulatory barriers and advance mutual recognition of priority sectors. So we really need to focus on this passport initiative.

You should also look at useless labelling of products. We tend to have this problem, so we need to fix this and we need to think about digital solutions in the labelling area. An overload of information does confuse the consumers. We also need to tackle geo—blocking. The proposal that was proposed by the Commission yesterday is definitely a step in the right direction. I personally look positively at the collaborative sharing economy. It brings competition to the market and gives us a new start in so many areas, which means better and less expensive services for all Europeans. Let us embrace it. Let us be ambitious and create a better functioning single market.

 
  
MPphoto
 

  João Pimenta Lopes, em nome do Grupo GUE/NGL. – Senhor Presidente, mais de vinte anos do Mercado Único significaram o acelerar do processo de concentração e acumulação capitalista a favor dos grupos monopolistas, o desmantelamento de instrumentos ao serviço dos Estados-Membros, de regulação soberana das economias, as privatizações e a liberalização de setores estratégicos e serviços públicos, a harmonização da legislação.

Mas não chega. O grande capital monopolista quer mais e é explícito o objetivo de aprofundamento da integração no Mercado Único e de contribuir para reformas estruturais, leia-se a liquidação das funções sociais do Estado e direitos laborais.

Propõe—se a articulação com o Plano Juncker, servil aos interesses da alta finança e das grandes empresas e que privilegia as Parcerias Público-Privadas, injetando dinheiros públicos no sistema financeiro, ou com o TTIP que liquidaria milhares de PME e aprofundaria o ataque aos direitos laborais e sociais dos trabalhadores.

Valoriza-se o capital de risco e a criação de produtos financeiros, como os securities, que estiveram na origem da crise financeira de 2008, elementos que confirmam que o Mercado Único não serve o desenvolvimento soberano dos Estados-Membros, menos ainda os interesses dos povos e dos trabalhadores.

A alegação de que "trabalho igual, salário igual, no mesmo local" compromete o Mercado Único, na argumentação que levou ao cartão amarelo à revisão da Diretiva relativa ao destacamento de trabalhadores, é revelador de como este tem promovido o nivelamento por baixo das condições de vida e de trabalho na Europa, aumentando as desigualdades, a exclusão e a pobreza.

 
  
MPphoto
 

  Julia Reda, on behalf of the Verts/ALE Group. – Mr President, I would like to thank the Commissioner, and especially the rapporteur, for ensuring a broad political support for this report. I think we have managed to add a lot of important elements to this report, particularly so that we are not just talking about deepening the single market but also strengthening social and ecological factors and preserving limits on the free market in the public interest where necessary.

We think it is very important that the single market strategy and the digital single market proceed in coherence with each other and that we need a coordinated European approach to the collaborative economy, where possible based on existing legislation. Strengthening the enforcement of consumer protection is also a very important element of this. We fully support the call for open standards that can easily be implemented by SMEs and more transparency and participation in the standard setting process. The call for greater tax coordination, particularly in the VAT sector, is also very important and would strengthen the possibility for SMEs to deal with the VAT system, as well as the strong call for greater fairness in the tax sector, fighting tax avoidance and a clear call for a country—by—country reporting obligation.

Parliament also very much supports the SPC manufacturing waiver that would allow companies to produce generic medicines within Europe, which would lower healthcare costs and allow companies to keep jobs in the EU. We think it is important that the single market works for consumers and not just for companies. So actually in the text I would have liked more ambition on geoblocking, because when a company wants to segment the market, this is not always justified. We are also not completely convinced that we need geographical indication protection for non-agricultural products. But overall we can support the report.

 
  
MPphoto
 

  Marco Zullo, a nome del gruppo EFDD. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, grazie alla relatrice per il buon lavoro svolto.

Mi rivolgo ai colleghi per ribadire l'importanza di istituire un sistema di tutela basato sulle indicazioni geografiche per i prodotti non agroalimentari, un sistema che permetterebbe all'eccellenza del nostro continente di vedere riconosciute le proprie peculiarità.

Invito inoltre il Commissario Bieńkowska, che è qui, a definire al più presto una proposta legislativa sulle indicazioni di provenienza e di produzione nell'etichetta, il famoso made in. Maggiori informazioni al consumatore possono aiutarlo a compiere una scelta più informata e consapevole, non sono un ostacolo alla libera circolazione delle merci.

Il mercato unico si deve certamente sviluppare attorno a regole comuni, dobbiamo tutti parlare sì la stessa lingua, ma non deve essere un gioco al ribasso. Dal mio punto di vista, l'Europa sarà forte se saprà valorizzare le specificità presenti sul proprio territorio; l'Europa sarà forte se saprà costruire un mercato per cittadini informati e consapevoli.

 
  
MPphoto
 

  Mylène Troszczynski, au nom du groupe ENF. – Monsieur le Président, votre rapport trace sans doute des pistes de réflexion intéressantes pour l'avenir, comme l'économie collaborative, l'amélioration du financement des PME, des jeunes pousses, des artisans ou des commerçants. Seulement, vous omettez une chose: votre bilan. Vous ne partez pas de zéro. Le marché unique existe depuis des décennies et les plans tirés sur la comète doivent laisser la place aux bilans pragmatiques et aux projections réalistes. Et là, tout s'effondre!

L'actualité démontre partout en Europe que l'intégration européenne plus poussée ne fonctionne pas. Pire, que les populations n'en veulent plus, ou du moins en veulent moins. Or, par autisme politique ou aveuglement idéologique, vous proposez plus d'Europe et demandez l'éradication des derniers obstacles au fédéralisme tant désiré par les commissaires et technocrates non élus de Bruxelles. Peu importe le cri des peuples, la détresse des gens, le bon sens, la réalité. Mme Comi arrive à concilier, dans un joli tour de magie, l'intensification de la lutte contre le protectionnisme, la mise en œuvre de la directive "Services", véritable catastrophe pour les entreprises françaises, ou celle sur le détachement des travailleurs, qui détruit les emplois locaux, avec la protection des artisans et des PME. Expliquez-nous, autrement que par des incantations, comment ces deux objectifs peuvent être conciliables.

 
  
MPphoto
 

  Λάμπρος Φουντούλης ( NI). – Κύριε Πρόεδρε, δεν υπάρχει καλύτερο και πιο πετυχημένο επιχείρημα από τη δήθεν ενιαία αγορά για όλους όσους κατηγορούν την Ευρωπαϊκή Ένωση, πως είναι εθισμένοι στις μεγαλοστομίες και τις διακηρύξεις που όμως απέχουν πάρα πολύ από την πραγματικότητα.

Πού ακριβώς είδατε την ενιαία αγορά, όταν σε κάθε χώρα έχουμε διαφορετικούς βασικούς μισθούς, διαφορετικούς έμμεσους και άμεσους φόρους και σε μεγάλο βαθμό διαφορετικές κανονιστικές διατάξεις σχετικά με τη λειτουργία της αγοράς; Πώς μπορείτε να αναφέρετε ακόμα τον όρο «ενιαία»; Το μόνο που έχει δημιουργήσει η Ένωση είναι ένα παραοικονομικό σύστημα, δομημένο έτσι ώστε να ωφελεί τις μεγαλύτερες κυρίως επιχειρήσεις, ειδικά δε τις πολυεθνικές, που έχουν τα μέσα να παρακάμψουν τα νομικά και φορολογικά εμπόδια για να διασφαλίσουν μεγαλύτερα κέρδη.

Επιπλέον, έχετε καταδικάσει τις χώρες εκείνες που έχουν αδύναμες οικονομίες σε μια μόνιμη και διαρκή απώλεια πολύτιμου ανθρώπινου δυναμικού προς όφελος των ισχυρότερων κρατών. Αποφασίστε λοιπόν όταν μιλάτε για «ενιαία αγορά» ποιον ακριβώς κοροϊδεύετε, τους εαυτούς σας ή τους πολίτες;

Όσο για τους απάνθρωπους, αντεθνικούς και αντιλαϊκούς μηχανισμούς που δημιουργείτε, όσο περισσότερο προσπαθείτε να τους επιβάλλετε τόσο συντομεύετε την αναπόφευκτη κατάρρευση.

 
  
MPphoto
 

  Carlos Coelho (PPE). – Senhor Presidente, Senhora Comissária, Caros Colegas, quero começar por felicitar a relatora Lara Comi pelo relatório que nos propõe. É um importante contributo para a melhoria do Mercado Único. Elenca um conjunto de medidas vitais para um mercado mais forte e mais justo, virado para o século XXI e centrado nos consumidores.

Recordo, como a Sra. Comissária já fez, que, a par de Schengen, o Mercado Único que é uma das maiores realizações da União Europeia, que os cidadãos europeus sentem no seu dia-a-dia e que transformou, por completo, o modo como comercializamos, como consumimos e como circulamos dentro do espaço europeu.

O potencial deste mercado com mais de quinhentos milhões de consumidores não está totalmente aproveitado. Estimam-se potenciais ganhos de eficiência de 615 mil milhões de euros com o aprofundamento da integração do Mercado Único.

Persistem, porém, obstáculos à livre circulação de bens e serviços, como requisitos regulamentares não pautais injustificados e diversos Estados—Membros que não aplicam parte da importante legislação em vigor. Persiste também uma desconfiança dos consumidores pelos contratos transfronteiras e alguma iliteracia digital.

Tudo isto representa desperdícios desnecessários para a economia real e entraves a maior crescimento e mais criação de emprego.

Congratulo-me, pois, com o resultado alcançado, em especial a tónica dada às pequenas e médias empresas, ao forte investimento na digitalização do mercado e ao combate ao geo—blocking, à otimização do portal digital único, às iniciativas na economia da partilha e às melhorias na contratação pública.

Para terminar, sublinho a urgência do Pacote da Segurança dos Produtos e Fiscalização do Mercado, que se encontra bloqueado no Conselho, e a premência dos Estados—Membros de assegurarem a adequada aplicação da Diretiva Serviços.

 
  
MPphoto
 

  Evelyne Gebhardt (S&D). – Herr Präsident! Ganz anders, als ich gerade vorhin gehört habe, wollen die Bürger und Bürgerinnen nicht weniger Europa, sie wollen ein besseres Europa, in dem auch wirklich ein holistischer, ein ganzheitlicher Ansatz angegangen wird! Das bedeutet, dass wir eben nicht nur die Wirtschaft sehen, sondern auch die ArbeitnehmerInnen, die Verbraucher, die Menschen in den Mittelpunkt unserer Politik stellen. Das ist das, was die Bürger und Bürgerinnen wollen!

Deswegen freue ich mich, dass es uns gelungen ist, da einiges hinzuzufügen in diesem Bericht von Frau Comi, der ganz wichtig ist – gerade was Arbeitnehmerschutz, was Sozialschutz, was Verbraucherschutz und Umweltschutz angeht. Eine ganz wichtige Frage! Umso befremdlicher finde ich, Frau Comi, dass ausgerechnet Ihre Fraktion den Antrag stellt, den Grundsatz herauszustreichen, dass wir für gleichwertige Arbeit einen gleichen Lohn am gleichen Ort haben wollen. Das kann ich einfach nicht nachvollziehen, das verstehe ich nicht! Verstehe, wer wolle, was dieser Ansatz will, denn das ist genau das Gegenteil dessen, was die Bürger und Bürgerinnen haben wollen.

Liebe Frau Kommissarin, unsere Fraktion, die Sozialdemokratische Fraktion, hat auch eine gewisse Skepsis, was den europäischen Dienstleistungspass angeht. Wir sehen noch nicht so recht, was er bedeuten soll, was er an Mehrwert bringen soll neben all den Instrumenten, die bereits existieren, wie zum Beispiel dem IMI-System oder den einheitlichen Ansprechpartnern aus der Dienstleistungsrichtlinie oder aber zum Beispiel dem europäischen Berufsausweis, den wir in der Berufsanerkennungsrichtlinie festgeschrieben haben.

Ich denke nicht, dass wir –wenn wir immer mehr neue Instrumente machen– wirklich eine Erleichterung für die Unternehmer und für die Dienstleister bringen. Wahrscheinlich wäre da eine Vereinfachung und vielleicht ein Zusammenführen von unterschiedlichen Systemen zielführender.

 
  
MPphoto
 

  Anneleen Van Bossuyt (ECR). – Mijnheer de voorzitter, het verslag, zoals het vandaag voorligt, biedt een antwoord op wat de Europese Commissie eerder voorstelde ter verbetering van de interne-marktwerking.

Ik denk dat iedereen het er vandaag de dag over eens is dat de interne markt nog niet is voltooid, en het is dan ook een stap in de goede richting dat deze strategie veel aandacht besteedt aan die sectoren waar er nog veel werk aan de winkel is. Dan denk ik in het bijzonder aan de dienstensector.

We moeten het zowel voor consumenten als voor bedrijven eenvoudiger maken om zich in die interne markt te bewegen: te consumeren, maar ook om te ondernemen. Weg met de administratieve, de tarifaire en de niet-tarifaire belemmeringen die ervoor zorgen dat onze bedrijven jammer genoeg nog altijd uit Europa wegtrekken.

Ik ben blij dat ook de principes van beter regelgeven op meerdere plaatsen in een aantal paragrafen in de tekst terug te vinden zijn. Daarentegen wil ik wel mijn bezorgdheden uiten over de paragrafen die betrekking hebben op belastingen, want dat is nog altijd een nationale bevoegdheid.

In het algemeen denk ik wel dat we met dit verslag een stap in de goede richting zetten voor een beter werkende interne markt. Ik zal dan ook voor het verslag stemmen.

 
  
MPphoto
 

  Margot Parker (EFDD). – Mr President, in this Chamber it is becoming quite a regular theme to discuss how the single market is faltering, and as always the so-called problems lie not with the Commission proposals but with Member States who fail to implement these laws. Blaming Member States is of course an easy answer to deflect the real issue of the single market, but we all know that the elephant in the room is the issue of over-regulation. Take, for example, manufacturers of bathroom goods. To sell toothbrushes in the single market they must abide by 31 EU laws, and to sell towels they must abide by an astonishing 454 EU laws. When you look into food regulation, it gets even more ridiculous. For bread, you need to abide by 1 200 laws, and to produce and sell milk you must abide by 12 000 EU laws.

The single market is an instrument that favours big business. Endless rules and regulations which are simply too complex to comply with destroy the prospects of small-sized businesses and lead to higher prices and less choice for the consumer. British businesses have a choice, a once-in-a-generation opportunity to oppose more decades of costly regulations, endless red tape and unnecessary bureaucracy. On 23 June, many Britons can take back control and vote to leave the European Union.

 
  
MPphoto
 

  Gianluca Buonanno (ENF). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, intanto sono d'accordo sulla relazione e ovviamente il voto sarà favorevole su quelle che sono le tematiche presentate.

Però mi domando, ma chi presenta le tematiche non sono gli stessi che governano questa Europa da decenni? Quindi mi ricorda un po' Renzi, che prima mette le tasse, poi le tira via, poi le rimette e si fa i complimenti da solo. Ad esempio, la Bolkestein è una cosa schifosa, che è un disastro per l'Italia soprattutto, e c'è ancora la Bolkestein. Abbiamo gli operatori balneari, abbiamo gli ambulanti che reclamano questa situazione paradossale in Italia, e cosa si fa? Le norme sul mercato interno. Delocalizzano un sacco di aziende in Slovacchia, Slovenia, Romania e qui cosa succede? Che, ad esempio, i camionisti italiani sono perseguitati rispetto a quelli che fanno concorrenza sleale.

Poi abbiamo il made in e noi abbiamo chiesto e chiediamo di votare oggi l'obbligatorietà del made in, perché così com'è scritto, chi fa il furbo è sempre la solita Germania. Noi vogliamo che ci sia scritta l'obbligatorietà di dove vengono prodotte le cose, non far finta di nulla, perché qua ancora una volta la Germania, che fa parte del PPE, fa quello che vuole, come al solito, fa e disfa, sembra Penelope.

Quindi, andiamo avanti e votate l'obbligatorietà del made in.

 
  
MPphoto
 

  Janusz Korwin-Mikke (NI). – Słyszeliśmy od pani Elżbiety Bieńkowskiej masę słusznych słów o wolnym rynku, o jednolitym rynku, a zaraz potem nie wiadomo dlaczego dopuszczono do głosu panią z EMPL, Komisji Zatrudnienia i Spraw Socjalnych, której celem jest oczywiście, żeby żadnego tam jednolitego rynku nie było. Są tam wszyscy socjaliści: pani Reda i inni mówili, że sprawy socjalne są ważniejsze niż jakiś tam wolny rynek. Przed chwilą była dyskusja o mleku. Posłanka Marijana Petir martwiła się tylko tym, jak odgrodzić dzieci z Chorwacji od taniego mleka z innych krajów, od mleka o nieodpowiedniej jakości. Otóż jeżeli tylko jakiś urzędnik będzie decydował, jakie mleko jest dobrej jakości, to wiadomo, że łapówkę da wielka firma i wielkie firmy uzyskają status mleka dobrej jakości. Tylko wolny rynek może ochronić konsumenta przed dominacją wielkich firm, które przekupują urzędników państwowych. Wolny rynek panował à la Belle Époque, kiedy nie było Unii Europejskiej, pod koniec XIX w., i dlatego sądzę, że Unia Europejska musi zostać zniszczona.

 
  
MPphoto
 

  Róża Gräfin von Thun und Hohenstein (PPE). – Panie Przewodniczący! Zwracając się jeszcze do mojego przedmówcy, dziwię się, że ktoś, kto uznaje się za liberała, marnuje pieniądze publiczne po to, żeby tutaj opowiadać takie dyrdymały, i to już od dłuższego czasu, i trochę jest mi za to wstyd, i żenada.

Pani komisarz, pani koleżanko Laro Comi, koleżanki i koledzy! Domagamy się już od dawna dobrej i uczciwej informacji dla konsumenta, tylko ja się zastanawiam i skupię się dzisiaj tylko na jednym punkcie, czy informacja o kraju pochodzenia, ten punkt made in rzeczywiście budzi kolosalne emocje w nas wszystkich tutaj. Czy informacja o kraju pochodzenia, a chodzi mi tutaj o kraje wewnątrz Unii Europejskiej, to naprawdę jest informacja o jakości produktu, kto jest odpowiedzialny za jakość produktu: kraj czy firma? Weźmy ten szalik na przykład: nić może pochodzić z jednego kraju, spleciony może być w innym kraju, farbowany może być jeszcze gdzie indziej, jeśli chodzi o design, to artysta może pochodzić jeszcze z jakiegoś innego kraju, więc firma łączy te wszystkie elementy, o których tutaj mówię, firma, do której konsument powinien mieć zaufanie i która powinna konsumentowi dostarczać właściwe informacje i chciałabym takiego wspólnego rynku, na którym konkurują właśnie firmy, a nie państwa europejskie między sobą. To powinien być rynek, który nie obciąża małych i średnich przedsiębiorstw dodatkową biurokracją.

 
  
MPphoto
 

  Sergio Gaetano Cofferati (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, la relazione della quale stiamo discutendo è molto importante, la strategia del mercato unico è davvero un riferimento necessario per milioni di cittadini europei.

La relatrice e gli shadow hanno lavorato con competenza e con passione intorno a questo tema e ci hanno consegnato quello che a me pare un importante arricchimento della proposta iniziale della Commissione, che non aveva l'ambizione sufficiente.

Vorrei sottolineare il fatto che ha un ruolo decisivo, come già è stato detto peraltro, il contenuto sociale del mercato interno. I cittadini europei devono riconoscersi in queste strategie, devono considerarle come efficaci, perché migliorano la loro condizione di vita, la loro condizione di cittadini quando lavorano oppure semplicemente quando vivono nella loro comunità.

Allora dobbiamo sottolineare e poi rendere praticabili l'avanzamento dei loro diritti e delle loro condizioni materiali. Per questo motivo è molto importante, ad esempio, riconoscere che, a parità di lavoro, la paga sia la stessa. È un diritto fondamentale, è il riconoscimento di una condizione di uniformità, che non capisco per quale ragione debba essere messo in discussione.

Poi quei cittadini vanno garantiti come consumatori. I loro diritti fondamentali sono quelli della consapevolezza attraverso la conoscenza. Il made in a questo serve, a garantire alle imprese una concorrenza leale, non fatta di attività frammiste tra di loro, realizzate in luoghi lontani e spacciate per attività invece del territorio vicino, e a chi compra e a chi consuma è molto importante far sapere che cosa comprano e cosa consumano.

Infine, credo che proprio nel vantaggio dell'impresa e, contemporaneamente, di chi lavora, sia molto importante che in un'economia ci siano procedure decisive per la lealtà nei comportamenti fiscali, come quelle che vengono sollecitate. La trasparenza ha un valore in sé ed ha una ricaduta di grande efficacia sulle condizioni economiche generali.

 
  
MPphoto
 

  Vicky Ford (ECR). – Mr President, the single market makes it easier for businesses and consumers to trade across a marketplace of 500 million customers in 28 countries. It helps us to reduce costs and therefore increase choice. It is good to hear Members from across Europe support it. In the east of England that I represent, 50% of our exports go to customers in other parts of the single market; 300 000 jobs are directly linked to this trade, and it is 10% of our GDP. Of course there is always more we can do, especially to increase trade in services, to make the market fit for purpose in a digital age, to support innovators and to support businesses, small and large, and this report makes 100 specific recommendations. I am very pleased that in this report, Parliament will endorse the reforms negotiated by our national leaders in February to reduce red tape and set specific targets to reduce burden reductions in key sectors. Thank you also for supporting my suggestion for a more transparent and accessible appeals process on standardisations. There are a few issues I do not agree with but we can strip those out. In general this sets a clear direction of travel for improving and modernising our single market, and this will support jobs and growth, choice, and reduce costs.

(The speaker agreed to take a blue-card question under Rule 162(8))

 
  
MPphoto
 

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), blue-card question. – Dear colleague, you are talking about standardisation, and you know, I received some letters from my country, from the small and medium-sized and micro-enterprises organisations, that are calling again and again that the Commission should have to come with a real definition on social economy enterprises. Do you not think that it is time that we should have to call again the Commission to come with this definition?

 
  
MPphoto
 

  Vicky Ford (ECR), blue-card answer. – So the standardisation process works with industry, businesses small and large, to let them set common European standards to make it easier for them to trade together, and I believe businesses small and large, from the social economy as well as traditional players, should work together and make that case to the European Commission. But this has to be industry-led, working with consumers and businesses.

 
  
MPphoto
 

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE). – Κύριε πρόεδρε, θεωρώ την έκθεση σχετικά με τη στρατηγική για την ενιαία αγορά μια πολύ σημαντική και ολοκληρωμένη έκθεση, που πιστεύω ότι θα αποτελέσει σταθμό για τα επόμενα χρόνια. Είναι μια, επαρκώς ολοκληρωμένη, ιδιαίτερα σημαντική έκθεση που έγινε από την αγαπητή συνάδελφο, την κυρία Comi στην οποία αξίζουν πραγματικά συγχαρητήρια για αυτήν την ολοκληρωμένη δουλειά σε ένα τόσο σημαντικό ζήτημα.

Είναι μια έκθεση που στοχεύει ουσιαστικά στην ανάπτυξη της οικονομίας, γεγονός που θα οδηγήσει στην ευημερία και των λαών της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Αλλά, πολύ περισσότερο στοχεύει σε περισσότερες ευκαιρίες για τους πολίτες και για τις μικρομεσαίες επιχειρήσεις. Για εμάς από τη στιγμή που αυτή η έκθεση ουσιαστικά προσδίδει ιδιαίτερο νόημα και αξία τόσο στις μικρομεσαίες επιχειρήσεις όσο και στη στήριξη των καταναλωτών εκπληρώνει τους στόχους και την αποστολή της.

Ιδιαίτερα για τους καταναλωτές πρέπει να τονίσουμε ότι είναι αδιανόητο τα προϊόντα που κυκλοφορούν στην ενιαία αγορά να μην αναφέρουν τη γεωγραφική προέλευση. Ουσιαστικά αυτά τα προϊόντα να μην έχουν το γνωστό "Made In",την ταυτότητά τους. Δεν μπορεί να κυκλοφορούν προϊόντα και να καταναλώνονται και να διοχετεύονται ουσιαστικά στην αγορά χωρίς να υπάρχει ο τόπος προέλευσής τους, η γεωγραφική ένδειξη.

Άλλωστε, αυτό αποτελεί βασικό δικαίωμα των καταναλωτών. Αν πραγματικά στην πράξη, σεβόμεθα τους καταναλωτές, οφείλουμε να τους στηρίξουμε έμπρακτα. Και έμπρακτη στήριξη σημαίνει να καταγράφεται η γεωγραφική προέλευση, να καταγράφονται τα στοιχεία εκείνα που απαιτούνται για τους καταναλωτές προκειμένου να είναι πλήρως ενήμεροι.

Και έναν τελευταίο, κύριε πρόεδρε, θα ήθελα να πω ότι όσον αφορά τη γεωγραφική προέλευση εμείς ως Κύπρος το έχουμε υποστεί, γιατί στα κατεχόμενα παράγονται προϊόντα χωρίς ταυτότητα, χωρίς διαδικασίες, χωρίς ουσιαστικά τις πρόνοιες της Ευρωπαϊκής Ένωσης και χωρίς την ένδειξη της γεωγραφικής προέλευσης. Υπάρχει παραπλάνηση. Με αυτή την έκθεση χτυπούμε την παραπλάνηση και την παραποίηση, στηρίζοντας τη σήμανση και την εγγραφή της γεωγραφικής προέλευσης των προϊόντων

 
  
MPphoto
 

  Nicola Danti (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, Commissario, la comunicazione della Commissione e la relazione di cui discutiamo oggi tracciano una strategia di lungo periodo, riaffermando la vocazione dell'Europa quale continente in grado di offrire a sé stesso e al mondo un modello di sviluppo efficiente, sostenibile e socialmente evoluto.

La valorizzazione delle produzioni di qualità e il loro stretto collegamento con i territori rappresentano uno dei pilastri del nostro modello economico e sociale, che l'Europa deve tutelare, pena l'irrilevanza nel mercato globale. Il sistema di protezione delle indicazioni geografiche, attualmente in vigore per i prodotti agricoli, che ha tutelato efficacemente le qualità europee deve essere esteso anche ai beni non agricoli. Commissario, ci auguriamo che la Commissione non indugi ulteriormente nel presentare una proposta legislativa che risponda alla volontà politica che questo Parlamento ha già manifestato a larghissima maggioranza solo pochi mesi fa.

In secondo luogo, la tutela delle proprie produzioni di qualità passa attraverso il riconoscimento dell'obbligatorietà dell'indicazione dell'origine dei prodotti, il cosiddetto made in, norma peraltro già adottata da molti nostri partner commerciali.

Credo che la ricerca di un nobile compromesso che permetta di introdurre, almeno in alcuni settori chiave, un principio che finalmente garantisca sia i consumatori che il nostro sistema produttivo sia un atto di responsabilità necessario da parte del Consiglio e che la Commissione deve efficacemente facilitare.

Signor Presidente, io vorrei fare anche una riflessione conclusiva. La grande conquista del mercato comune e il suo necessario rafforzamento rischiano tuttavia di infrangersi contro il muro degli egoismi nazionali, in assenza di una visione strategica. Un mercato unico, senza un'anima politica, resterà una mera costruzione burocratica, capace solo di alimentare l'antieuropeismo delle opinioni pubbliche europee.

 
  
MPphoto
 

  Elisabetta Gardini (PPE). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, vorrei iniziare ringraziando e riconoscendo il grande lavoro svolto dalla relatrice Lara Comi, perché con il suo lavoro ha migliorato sicuramente la strategia del mercato unico e ha aggiunto un nuovo capitolo importante e determinante su quella che è una battaglia della delegazione italiana, ma non solo, da sempre, da quando esiste il Parlamento europeo potrei dire, perché, avendo messo l'emendamento 82 sull'indicazione di origine obbligatoria noi ci troviamo oggi a poter dare di nuovo, come Parlamento, dopo averlo già votato il 15 aprile 2014 all'interno del pacchetto sulla sicurezza dei prodotti e sorveglianza, un messaggio chiaro alla Commissione e al Commissario qui presente: sblocchi, faccia tutti gli sforzi per sbloccare quel negoziato bloccato in Consiglio perché è quello che si aspettano i consumatori.

Garantire il consumatore è un passaggio chiave per ridare slancio alla nostra economia, con benefici per tutti, per le imprese, ma soprattutto per tutti i cittadini europei.

 
  
MPphoto
 

  Olga Sehnalová (S&D). – Strategií pro vnitřní trh zboží a služeb se Komise otevřeně zavázala bojovat proti diskriminaci spotřebitelů na vnitřním trhu.

Nejen spotřebitelská centra od spotřebitelů často dostávají stížnosti týkající se neodůvodněných rozdílů v zacházení na základě státní příslušnosti nebo bydliště. Jakákoli forma diskriminace spotřebitelů na základě jejich národnosti nebo země pobytu je pro mě absolutně nepřípustná a proti samotné myšlence vnitřního trhu.

Velmi proto vítám, že usnesení stávající formy diskriminace rázně odmítá, a to jak v elektronickém prostředí, tak mimo něj. Rostoucí význam digitální agendy nemůže vést k tomu, že se přestaneme soustředit na dodržování a účinné vymáhání pravidel ve světě offline. Usnesení také, na rozdíl od Komise, neomezuje formy diskriminace na rozdílné ceny, prodejní podmínky, nebo možnosti doručení.

Vyzývám proto Komisi, pokud svůj závazek boje proti diskriminaci myslí opravdu vážně, aby respektovala požadavek této sněmovny a provedla důkladné prošetření možných rozdílů kvality výrobků stejné značky a stejného balení distribuovaných v rámci jednotného trhu, což je dalším z konkrétních příkladů diskriminace spotřebitelů.

 
  
MPphoto
 

  Pilar Ayuso (PPE). – Señor Presidente, felicito a la señora Comi por su informe y apoyo muy especialmente los apartados 82 y 53. Sería muy conveniente indicar el origen, el «made in», para productos que tienen que competir con imitaciones y falsificaciones que confunden al consumidor. Pero, desde luego, es totalmente necesario un sistema europeo de indicaciones geográficas para proteger los productos artesanales e industriales no agrícolas, porque los mecanismos de protección de los países varían mucho de un Estado a otro. Solo a título de ejemplo, en mi país tenemos la cuchillería de Albacete, la piel de Ubrique o de Ventas con Peña Aguilera o los encajes de Almagro, que sufren muy especialmente este problema.

Estas pequeñas y medianas empresas basadas en métodos de producción tradicionales y que suponen un valor añadido a la producción local tienen que luchar constantemente contra productos de imitación y falsificaciones, sin disponer de mecanismos adecuados para protegerse. Por ello, invito a la Comisión a presentar una propuesta legislativa que solucione este problema.

 
  
MPphoto
 

  Evelyn Regner (S&D). – Herr Präsident! Für mich das Wichtigste zuerst: Gleicher Lohn für gleiche Arbeit am gleichen Ort ist ein Grundprinzip auch des europäischen Binnenmarktes. Der Binnenmarkt ist eines der Kernstücke der europäischen Integration. Er beruht auf den bekannten vier Freiheiten, die es zu respektieren, aber auch durchzusetzen gilt. Und deshalb wiederhole ich es nochmal: gleicher Lohn für gleiche Arbeit am gleichen Ort – das gehört in diesen Bericht.

Im Zeitalter der immer weiter fortschreitenden Globalisierung und Digitalisierung entstehen durch den europaweiten Handel mit Gütern und Dienstleistungen viele neue und innovative Geschäftsmodelle und Chancen. Wir müssen den gemeinsamen Binnenmarkt strategisch so gestalten, dass die Chancen, die der gemeinsame Markt bringt, möglichst effizient und zum Wohle der gesamten Gesellschaft genutzt werden können. Der Binnenmarkt muss daher fair und gerecht gestaltet werden. Dazu gehört auch, dass in unserer sozialen Marktwirtschaft –wie wir es uns ja im EU-Vertrag selbst auferlegen– auch die Dienstleistungen im allgemeinen wirtschaftlichen Interesse ausreichend respektiert werden.

Schließlich möchte ich einen Aspekt des Berichts Comi noch besonders hervorheben, das ist das Thema Steuern. Auch die Steuern, die aggressive Steuerplanung, die Steuerumgehung, die Steuerpraktiken sind eindeutig ein Thema für uns und hier im Binnenmarkt-Bericht zu behandeln.

 
  
MPphoto
 

  Marc Tarabella (S&D). – Monsieur le Président, Madame la Commissaire, nous, socialistes et démocrates, pouvons être fiers des améliorations substantielles que notre groupe a apportées au rapport de Mme Comi, afin d'insuffler un nouvel élan social à ce texte, qui, à la base, résumait très bien la proposition de la Commission. Il était en effet nécessaire de continuer à garantir un niveau élevé de protection du consommateur, l'égalité de traitement et la création d'emplois durables.

Au-delà de ces aspects, je tiens à épingler certaines priorités qui me sont chères, et qui sont chères à notre groupe, dans la stratégie pour le marché unique, à savoir une protection égale pour le consommateur faisant des achats en ligne ou hors ligne, la définition du concept d'entreprise d'économie sociale, mais aussi une proposition législative relative à la protection des indications géographiques pour les produits non agricoles et, enfin, la promotion de l'artisanat. Quant au passeport de services, nous devons être vigilants, car il risque d'être un outil de concurrence déloyale en favorisant le dumping social au sein de l'Union européenne.

Voulez-vous, dans ce cadre-là, être les fossoyeurs d'une Europe déjà malade de la concurrence déloyale au sein du marché intérieur?

 
  
 

Procedura "catch-the-eye"

 
  
MPphoto
 

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL). – Señor Presidente, si con la estrategia de mercado único se pretende crear empleo y riqueza en todos los pueblos de la Unión Europea —como se ha dicho—, hay que actuar para revertir el impacto negativo que el mercado único ha tenido, hasta el momento, en los pueblos que constituimos la periferia económica de la Unión, donde nuestras empresas ya son casi inexistentes, nuestras marcas han sido absorbidas y nuestras producciones totalmente deslocalizadas. Creo que no es cierto lo que se dice aquí, que nos permite elegir.

Ahora que ya tienen los mercados, nos aplican la austeridad. Por eso, me parece fundamental que, antes de aplicar o de aprobar una nueva estrategia, se garanticen políticas que prioricen la relocalización de las empresas y de la producción, que prioricen la presencia de los productos locales en los mercados locales y de proximidad. Hacer lo contrario es seguir empobreciendo a la periferia, a los pueblos de la periferia de la Unión Europea.

 
  
MPphoto
 

  Ruža Tomašić (ECR). – Gospodine predsjedniče, izvješće ide u dobrom smjeru jer prepoznaje važnost malih i srednjih poduzeća za europsku ekonomiju i ističe najveće prepreke na koje ona nailaze na jedinstvenom tržištu. Platforma REFIT i niz drugih programa konačno su se uhvatili u koštac s administrativnim opterećenjem koje guši poslovanje svima, a posebice manjim igračima na tržištu, pa ih svakako vrijedi poduprijeti i dodatno osnažiti.

Pojednostavljenje pravila i procedura, smanjenje troškova u proizvodnji i trgovini te lakši pristup javnoj nabavi u cijeloj Europskoj uniji mogu samo podržati. No, ne mogu se složiti s pozivom Komisiji da se bori protiv porezne neusklađenosti u Uniji, jer smatram kako je harmonizacija poreznih stopa apsolutno štetna za siromašnije države članice.

One, naime, ne mogu ni na koji način konkurirati razvijenijim državama s kvalitetnom infrastrukturom i većom pravnom sigurnošću za ulagače i poduzetnike osim nižim poreznim stopama, pa bismo ih na ovaj način osudili na trajno zaostajanje.

 
  
MPphoto
 

  Ivan Jakovčić (ALDE). – Gospodine predsjedniče, želim jasno podržati ovo izvješće o strategiji jedinstvenog tržišta i želim istaknuti pet elemenata ovoga izvješća. Prvo je jačanje uloga srednjih i malih poduzeća i njihovog prava pristupa na informacije, na financije i na fondove. Drugo što želim podržati je usklađivanje poreza, jer mislim da je to vrlo važno za funkcioniranje jedinstvenoga tržišta.

Treće što želim podržati je jedinstveno digitalno tržište o kojemu smo jučer više razgovarali, a jedinstveno digitalno tržište je velika pretpostavka kako bi upravo digitalna ekonomija napokon ugledala pravo svjetlo dana i bila konkurentna na europskome tlu. Četvrto je naravno jačanje prekograničnih usluga i peto, možda čak i najvažnije u ovom izvješću, ja podržavam logiku Made in, jer vjerujem da su kvaliteta i pravo potrošača na zemlju porijekla i proizvod koji je kvalitetno proizveden i da se zna gdje je proizveden, iznimno bitni za budućnost europskoga gospodarstva.

 
  
MPphoto
 

  Marijana Petir (PPE). – Gospodine predsjedniče, zalažem se za uvođenje oznake Made in jer smatram da je važno uspostaviti jedinstveni europski sustav za zaštitu oznaka zemljopisnog podrijetla za nepoljoprivredne proizvode u Uniji, na što je Parlament već pozivao. Time bi se stalo na kraj neprimjerenoj i izuzetno neujednačenoj situaciji u Europi te bi se za građane, potrošače, proizvođače i cijelo europsko gospodarsko i socijalno okruženje ostvarili brojni i raznoliki pozitivni učinci.

Takvim instrumentom bi se jasno istaknula dodana vrijednost brojnih lokalnih i tradicijskih proizvoda, uz očite koristi za proizvođače, područja s kojih proizvodi dolaze i osviještenost potrošača. Navođenje odgovarajućih informacija na proizvodima za maloprodaju, onim ručnim i onim industrijskim, posebno navođenje zemlje podrijetla, ključno je za zaštitu potrošača i jačanje borbe protiv krivotvorenja.

Jer važno je potrošačima znati da je doista Lepoglavska čipka proizvedena u Lepoglavi, Petrinjska stucka u Petrinji, Slavonski zlatovez u Slavoniji, a ne negdje drugdje u svijetu. Oznakom Made in štitimo naše tradicijske obrte i zlatne ruke naših ljudi.

 
  
MPphoto
 

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κύριε Πρόεδρε, οι στόχοι της ενιαίας αγοράς υποτίθεται ότι είναι η τόνωση της ανταγωνιστικότητας, η δημιουργία νέων θέσεων εργασίας και η ενίσχυση των μικρομεσαίων επιχειρήσεων. Ωστόσο, στην περίοδο της χρηματοοικονομικής κρίσης που διανύουμε η ενιαία αγορά κάθε άλλο παρά πλησιάζει αυτούς τους στόχους.

Η ενιαία αγορά αποδείχθηκε ότι ενίσχυσε κατά πολύ τις μεγάλες επιχειρήσεις και τις βιομηχανίες του Βορρά, σε βάρος των μικρομεσαίων επιχειρήσεων του Νότου, αύξησε την ανεργία με το κλείσιμο χιλιάδων μικρομεσαίων επιχειρήσεων και διένειμε άνισα τα παραχθέντα οικονομικά αποτελέσματα.

Αυτό ισχύει ιδιαίτερα για τη φτωχοποιημένη από το μνημόνιο Ελλάδα, όπου έκλεισαν πάνω από 250.000 μικρομεσαίες επιχειρήσεις. Επομένως, είναι αναγκαία η άμεση βελτίωση της στρατηγικής της ενιαίας αγοράς προκειμένου να ενισχυθούν η απασχόληση και οι μικρομεσαίες επιχειρήσεις του Νότου, καθώς επίσης να δημιουργηθεί ένα κοινωνικό δίχτυ προστασίας όσων πλήττονται από τη λειτουργία της ίδιας της ενιαίας αγοράς.

 
  
MPphoto
 

  Maria Grapini (S&D). – Domnule președinte, stimată doamnă comisar, strategia privind piața unică digitală este o necesitate. Vreau să felicit raportorii pentru amendamentele făcute și să subliniez că, așa cum și eu am prezentat în amendamente, este necesar, urgent, să eliminăm barierele nejustificate din piața unică. Avem nevoie de rezultate concrete și rapide în competitivitate, cercetare, inovare, crearea de locuri de muncă și pentru aceasta trebuie, doamnă comisar, să propuneți măsuri de sprijin pentru IMM-uri, pentru cei care își asumă să creeze locuri de muncă. Trebuie să regândim filozofia fiscală și regimul TVA în piața internă . Vreau să subliniez nevoia de a adopta made in și a extinde la produsele non agricole indicația geografică. Piața unică digitală poate funcționa doar dacă avem programe de formare profesională, vocațională și dacă ajung până în cele mai sărace zone și cele mai îndepărtate și izolate zone aceste mesaje ale noastre, dar și posibilitatea de a se conecta și online, și offline. Doamnă comisar, cred că este nevoie de a susține problema întreprinderilor mici și mijlocii și din punct de vedere al accesului la capital, a accesului la finanțare și, așa cum spuneam, de o nouă politică fiscală. Trebuie să susținem artizanatul și meșteșugurile pentru că acestea pot să genereze locuri de muncă.

 
  
 

Fine della procedura "catch-the-eye"

 
  
MPphoto
 

  Elżbieta Bieńkowska, Member of the Commission. – Mr President, honourable Members, I know that given the time I can only give you a few remarks most important for me.

The first one is that we have just started the implementation phase of the single market strategy. We started yesterday with the e-commerce package with geo-blocking and anti-geographical discrimination measures put together, so as you ask, in a very coordinated way. Next week we will have communicational collaborative economy and on joint initiatives on standardisation – very important for our industry – and of course the next in line are geographical indicators for non-agricultural products, IPR, insolvency law that was mentioned by a few of you, start-ups initiative.

I am very much sure about it – I believe in this – the single market is really a clear answer to many European problems, also social problems. It is not a barrier, not a threat; it is an opportunity, and it will be especially beneficial because, while preparing our single market strategy, we wanted to look at the situation with small companies’ license, with scale-ups, start-ups, they are the most important for us.

So thank you very much for your support in this, as I have heard. I want to again congratulate Lara Comi for the report – a very good one – and I am looking forward for your help, your support and our cooperation.

 
  
MPphoto
 

  Lara Comi, relatrice. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, ringrazio tutti per gli interventi costruttivi e vorrei fare solo due precisazioni.

La prima, in merito al caso dei balneari e degli ambulanti. Innanzitutto, è un caso che seguo da sette anni e quindi non è uno spot elettorale arrivato sempre in vista delle elezioni, è un problema prevalentemente italiano, perché la Bolkestein è stata accettata e recepita in Italia, quindi sarà il governo italiano, e ringrazio il Commissario, che è in attesa della proposta di legge, per la sua disponibilità. Quindi qui l'Europa non c'entra.

Secondo, io vorrei lanciare solo un messaggio. Invece di dare sempre la colpa agli altri, forse è meglio guardarsi in casa propria, perché per vincere le battaglie bisogna esserci ai negoziati, alle riunioni e ai voti e non siamo in un regime, soprattutto quando si presentano degli emendamenti last minute a pochi giorni dal voto, chi stesso li presenta sa bene che non avranno un risultato, perché non sono concordati né con il relatore né, soprattutto, con i gruppi.

Vedete, io penso che, e concludo con una frase, "l'amore vince sempre sull'odio e sull'invidia" e forse qualcuno deve avere meno invidia e meno odio.

 
  
 

Presidente. – La discussione è chiusa.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. – Az Európai Unió belső piacáról szóló új stratégiáját nagyon fontos jelentésnek tartom, úgy vélem ugyanis, hogy az ebben megfogalmazott javaslatok segítségével megvalósítható az egységes piacban rejlő potenciál kiteljesítése, s azok jó kiindulópontként szolgálhatnak, hogy Európa sikereket érjen el a globális gazdasági színtéren. A mai ambiciózus és gyakorlatias stratégiával az eredményekre koncentrálunk. A következő lépés, hogy az uniós intézmények a tagállamokkal együttműködésben igyekezzenek a lehető leggyorsabban meg is valósítani ezeket a konkrét intézkedéseket. Meglátásom szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy azoknak a fogyasztóknak, akik egy másik tagállamban szeretnének szolgáltatást vagy termékeket venni, történjen a vásárlás online vagy személyesen, ne kelljen különböző árakkal, változó eladási feltételekkel, eltérő kiszállítási módokkal szembesülniük, hacsak ezt nem lehet objektív és ellenőrizhető érvekkel alátámasztani.

Az Európai Bizottsághoz és az Európai Fogyasztói Központhoz gyakran érkeznek olyan panaszok, melyek szerint a vásárlók állampolgárság vagy lakóhely alapján jogtalanul részesültek eltérő bánásmódban. Ezt a gyakorlatot a jövőben meg kell szüntetni. Tovább kell folytatni a beruházásokat korlátozó intézkedések csökkentését, és új lehetőségeket kell teremteni a fogyasztók, a szakemberek és a vállalatok számára. Az egységes piacnak mindig lépést kell tartania a változásokkal, tehát bátorítania kell és be kell fogadnia az innovatív új üzleti modelleket.

 
  
MPphoto
 
 

  Birgit Collin-Langen (PPE), schriftlich. – Ich unterstütze den Initiativbericht zur Binnenmarktstrategie; er ist ein wichtiger Schritt, um den europäischen Binnenmarkt zu vollenden und damit Europa auch in Zukunft wettbewerbsfähig zu machen. Auf der Grundlage der von der Europäischen Kommission im Oktober 2015 veröffentlichten Strategie für den Binnenmarkt ist es uns gelungen, weitere wichtige Akzente zu setzen. Ziel unserer Arbeit war es, den Binnenmarkt innovativer und moderner zu gestalten. Wichtige Ansätze sind, dass wir eine Erleichterung des Zugangs zu EU-Mitteln für KMU fordern. Des Weiteren fordern wir, dass es Erleichterungen im Zugang zu Patenten für KMU, Mikrounternehmen und Start-ups geben muss. Diese oft sehr innovativen Unternehmen müssen die Möglichkeit haben, ihre Ideen und Entwicklungen zu schützen. Ebenso behandelt der Initiativbericht intensiv das Thema der Sharing-Economy. Es ist wichtig, dass wir in diesem Bereich gleiche Regeln für gleiche Dienstleistung etablieren.

 
  
MPphoto
 
 

  Enrico Gasbarra (S&D), per iscritto. – Dal rilancio del mercato interno possono venire opportunità e risorse di grande beneficio per l'Europa: il cuore pulsante del progetto comunitario è infatti la capacità produttiva e di competitività costruita in tutti questi anni grazie all'integrazione del mercato comune. Per un Paese come l'Italia, che ha nel manifatturiero di qualità e nelle piccole e medie imprese un valore di eccellenza, il consolidamento della rete del mercato interno è certamente una proprietà strategica, mi compiaccio pertanto del messaggio forte e autorevole che questa aula invia alla Commissione europea con la relazione sulla strategia del mercato comune. L'Europa è uno spazio di cittadinanza che si integra ad una delle più vaste aree al mondo per peso commerciale: il connubio tra alta qualità della produzione e modernizzazione del mercato è la chiave per garantire la competitività europea. Sottolineo pertanto l'importante pronunciamento a favore del principio del Made in contenuto in questa relazione, un principio che quest'aula ha ribadito in più occasioni riuscendo ad orientare le nuove strategie della Commissione europea.

 
  
MPphoto
 
 

  Ádám Kósa (PPE), írásban. – A Munkaügyi- és Szociális Bizottság tagjaként üdvözlöm, hogy az egységes piacra vonatkozó stratégia támogatja a megkülönböztetés-mentességgel kapcsolatos uniós joghézagok megszüntetését, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyekre. Szeretném kiemelni, hogy a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelvet késedelem nélkül végre kell hajtani. Aggodalomra ad okot, hogy az uniós lakosság 40–47%-ának elégtelenek a digitális készségei, pedig a digitális készségekkel rendelkező munkavállalók iránti kereslet évente 4%-kal nő. Véleményem szerint ösztönözni kell a képzéseket és az oktatást az információs és kommunikációs technológiák, illetve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén annak érdekében, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeli munkavállalók rendelkezzenek a vonatkozó digitális készségekkel. Hangsúlyozom, hogy befogadó oktatásra van szükség, amelyben a fogyatékossággal élő személyek is részt vehetnek, mert ez segíti a fogyatékossággal élő emberek munkahelyi- és társadalmi integrációját is. Álláspontom szerint az oktatásra fordított állami kiadásoknak kulcs szerepe van az EU középtávú versenyképességének és munkaerejének megőrzésében ezért ösztönözni kell a tagállamokat a digitális oktatásba és készségekbe való beruházásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Claude Rolin (PPE), par écrit. – Mesdames, messieurs, chers collègues, je vous invite à voter en faveur de ce rapport car il avance des éléments importants notamment pour les consommateurs et travailleurs européens. Tout d'abord, la mise en place au niveau européen d'un système obligatoire de communication d'informations essentielles sur les produits faits main et industriels.

Ce système constituerait une véritable plus-value pour les consommateurs et j'espère que la Commission européenne entendra notre appel. Enfin, le principe de l'égalité des rémunérations pour un travail égal au même endroit comme un outil important pour lutter contre les distorsions du marché. Les citoyens et travailleurs européens attendent de l'Europe qu'elle combatte plus efficacement le dumping social, et le respect de ce principe dans le cadre du détachement des travailleurs constituerait un premier pas en avant.

Compte tenu de tous ces éléments, il me semblait important que le Parlement européen apporte son soutien à ce texte. J'espère également que la Commission saura se montrer ambitieuse sur ces deux sujets. Je vous remercie pour votre attention.

 
  
MPphoto
 
 

  Theodor Dumitru Stolojan (PPE), în scris. – Piața unică reprezintă coloana vertebrală a integrării economice europene. De aceea, strategia pentru dezvoltarea pieței unice este binevenită. Efortul trebuie să fie concentrat pe două priorități: eliminarea oricăror bariere în circulația liberă a produselor, serviciilor, capitalului și a forței de muncă; stoparea corupției și a practicilor abuzive de transferare a profiturilor dintr-o țară în alta, în condițiile în care comerțul cu intangibile este în creștere. Trebuie să recunoaștem că piața unică este încă fragmentată pentru produse și servicii esențiale cum sunt energia electrică și gazele naturale, pentru care investițiile în conectările necesare se lasă așteptate. De asemenea, Uniunea Europeană adoptă încă multe reglementări care scad competitivitatea companiilor europene, îndeosebi a celor mici și mijlocii. Oprirea transferului abuziv de profituri dintr-o țară în alta trebuie făcută cât mai rapid, pentru a nu fi distrusă, în continuare, încrederea cetățenilor în statul de drept și în autoritățile de stat.

 
  
MPphoto
 
 

  Patricija Šulin (PPE), pisno. – Potrebujemo dokončno vzpostavitev enotnega trga, ki bo predstavljal steber povezovanja EU in gonilo za trajnostno rast in delovna mesta. Kljub razvoju v zadnjih letih, imamo še veliko rezerv, predvsem pri odpravi neupravičenih fizičnih, pravnih in tehničnih ovir. Strinjam se s poročilom, ki podpira splošne cilje strategije Komisije za enotni trg za blago in storitev ter ukrepe na ključnih področjih, s katerimi bomo izkoristili ves potencial enotnega trga v korist potrošnikov in podjetij, zlasti zagonskih. S tem bomo povečali število trajnostnih delovnih mest ter krepili mala in srednja podjetja.

 
  
  

(La seduta è sospesa per alcuni istanti)

 
  
  

ΠΡΟΕΔΡΙΑ: ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΠΑΠΑΔΗΜΟΥΛΗΣ
Αντιπρόεδρος

 

5. Parlamentets sammensætning: se protokollen
Video af indlæg

6. Afstemningstid
Video af indlæg
 

Πρόεδρος. – Tο επόμενο σημείο στην ημερήσια διάταξη είναι η ώρα των ψηφοφοριών.

 

6.1. Virtuelle valutaer (A8-0168/2016 - Jakob von Weizsäcker) (afstemning)

6.2. Mobilisering af Den Europæiske Fond for Tilpasning til Globaliseringen (ansøgning fra Frankrig – EGF/2015/010 FR/MoryGlobal) (A8-0182/2016 - Anneli Jäätteenmäki) (afstemning)

6.3. Mobilisering af Den Europæiske Fond for Tilpasning til Globaliseringen (ansøgning fra Grækenland – EGF/2015/011 GR/Supermarket Larissa) (A8-0181/2016 - Liadh Ní Riada) (afstemning)

6.4. Anmodning om ophævelse af Gianluca Buonannos immunitet (A8-0180/2016 - Evelyn Regner) (afstemning)

6.5. Midlertidige foranstaltninger til fordel for Sverige på området international beskyttelse (A8-0170/2016 - Ska Keller) (afstemning)

6.6. Transatlantiske datastrømme (B8-0622/2016, RC-B8-0623/2016, B8-0623/2016, B8-0633/2016, B8-0639/2016, B8-0642/2016, B8-0643/2016, B8-0644/2016) (afstemning)
 

Πρόεδρος. – Πριν περάσουμε στην ψηφοφορία της επόμενης έκθεσης, θα ήθελα να σας ενημερώσω ότι ο Πρόεδρος της Αραγονίας, κύριος Χαβιέρ Λαμπάνς, βρίσκεται στις Βρυξέλλες για να παρευρεθεί σε διάφορες συνεδριάσεις των θεσμικών οργάνων της Ένωσης. Σήμερα βρίσκεται στο θεωρείο των επισήμων για να παρακολουθήσει τις ψηφοφορίες μας και θα ήθελα, εκ μέρους όλων μας, να τον καλωσορίσω θερμά.

 

6.7. En ny aftale for energiforbrugere (A8-0161/2016 - Theresa Griffin) (afstemning)

6.8. Fattigdom: et kønsperspektiv (A8-0153/2016 - Maria Arena) (afstemning)

6.9. Ikke-toldmæssige hindringer i det indre marked (A8-0160/2016 - Daniel Dalton) (afstemning)

6.10. Strategien for det indre marked (A8-0171/2016 - Lara Comi) (afstemning)
 

Πρόεδρος. – Η ώρα των ψηφοφοριών έληξε.

 

7. Stemmeforklaringer
Video af indlæg

7.1. Virtuelle valutaer (A8-0168/2016 - Jakob von Weizsäcker)
 

Προφορικές αιτιολογήσεις ψήφου

 
  
MPphoto
 

  Beatrix von Storch (EFDD). – Herr Präsident! Es geht um virtuelle Währungen wie zum Beispiel Bitcoin. Richtig ist, dass virtuelle Währungen und die Technologie dahinter sehr positive Auswirkungen haben können. Man kann mit Einsparungen in Milliardenhöhe rechnen. Die sogenannten distributed ledgers sind technologische Quantensprünge, die dezentrale Transaktionsnetzwerke ermöglichen.

Doch dieser dezentrale Ansatz macht eines unmöglich: zentrale Steuerung, Regulierung und Überwachung. Und das ist das Problem der Bürokraten. Die Regulierung braucht den zentralen Ansatz. Sie ist hilflos gegenüber der blockchain. Diese Hilflosigkeit durchzieht den ganzen Bericht. Aber wir brauchen gerade eine neue Technologie, die ohne Regulierung und Überwachung und ohne Bürokraten auskommt –auch in Zukunft–, ohne die Aufsicht von Kommission und EZB. Die Bürokraten von der EZB sollen ihre Finger von den virtuellen Währungen und von den Bitcoins lassen. Deswegen habe ich dagegen gestimmt.

 
  
MPphoto
 

  Andrejs Mamikins (S&D). – Priekšsēdētāja kungs! Kopš to lietošanas sākuma septiņus gadus atpakaļ bitmonētas un pārējās virtuālās valūtas, kā arī to pamatā esošā tehnoloģija jau līdz šim momentam pietiekami plaši ietekmē pasaules finanšu tirgu un dažādus ekonomiskos sektorus. Līdz ar to viennozīmīgi ir pienācis brīdis kvalitatīvi izvērtēt šādu jaunievedumu faktisko un turpmāko potenciālu, pienesumu un pēc nepieciešamības izstrādāt to darbību regulējošus principus. To es atbalstu.

Bet virtuālām valūtām ir potenciāls krietni samazināt sociālo transakciju un darbības izmaksas maksājumiem, jo īpaši pārrobežu līdzekļu pārskaitījumiem. Tās var arī, balstoties uz pielietojuma drošības arhitektūras specifiku, viennozīmīgi pozitīvi ietekmēt šādu darbību realizācijas ātrumu. Tātad – izmantošanas vieglums! Atbalstu!

 
  
MPphoto
 

  Stanislav Polčák (PPE). – Já jsem tuto zprávu podpořil, nicméně na rozdíl od několika svých předřečníků chci varovat před tím, aby virtuální měny byly plně vpuštěny do finančního systému bez jakési úvodní regulace.

Já si myslím, že to, aby byla regulována každá lidská činnost, je samozřejmě i pro mě nepřijatelné. Na druhou stranu stabilita finančního systému a možnost reagovat i na negativa, která virtuální měny přinášejí do toho systému, tak to je povinností právě zákonodárce, tj. tedy povinností naší.

Ta negativa, která u virtuální měny jsou popisována všemi shodně, jsou skutečně legalizace výnosů trestné činnosti a vysoká volatilita, která je spojena právě s těmito virtuálními měnami a spekulativními bublinami, které mohou vyústit až v pád finančního systému. Já tudíž volám po regulaci, která bude předem.

 
  
 

Γραπτές αιτιολογήσεις ψήφου

 
  
MPphoto
 
 

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il Parlamento europeo con questa relazione si è occupato per la prima volta delle valute virtuali basate principalmente su una tecnologia di registro distribuito (distributed ledger technology, DLT). Nella relazione si fa riferimento, oltre ad una legislazione snella e performante, ad una chiara definizione di valute virtuali. La relazione propone inoltre la creazione di una Task Force orizzontale, composta dai principali attori ed esperti in materia di valute virtuali. Per questi motivi ho votato a favore.

 
  
MPphoto
 
 

  Νίκος Ανδρουλάκης ( S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της έκθεσης σχετικά με τα εικονικά νομίσματα, διότι θεωρώ πως για να αποφευχθεί η φίμωση της καινοτομίας χρειάζεται προληπτικός έλεγχος και όχι προληπτικός νομοθετικός κανονισμός

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport d'initiative fait un état des lieux du développement des monnaies virtuelles dont le principal danger, en plus de la dématérialisation de la monnaie qui est censée être tangible, est l'apparition d'un marché de devises international indépendant du pouvoir des banques centrales et donc des États. Il est d'ailleurs à craindre qu'une des motivations qui incite les grandes banques internationales à investir dans les monnaies virtuelles est la possible mise en place d'un marché interbancaire géré exclusivement par elles-mêmes.

J’ai donc voté contre ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ This is a non-legislative report that attempts to regulate virtual currencies that operate on a global basis. The tone of this report clearly demonstrates that the EU is scared of the fact people have a choice of the currency they use online, and the EU thinks the United States is in control of the internet. I voted against this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Zoltán Balczó (NI), írásban. ‒ A jelentés a jelenleg gyorsan terjedő virtuális fizetőeszközökről szól, amelyeknek legismertebb képviselője a Bitcoin, és azt javasolja, hogy a Bizottság hozzon létre egy munkacsoportot ennek tanulmányozására. Hét évvel a Bitcoin, az első és legelterjedtebb virtuális fizetőeszköz bevezetését követően egyértelművé vált, hogy a mögöttes innováció, a megosztott könyvelési technológia jelentős hatást gyakorol a pénzügyi ágazatra és azon túl is. E technológia elvileg lehetővé teszi bármilyen tranzakció decentralizált, gyors, megbízható és viszonylag biztonságos rögzítését a korábbi tranzakciók történetével együtt egy megosztott főkönyvben.

Egyre többet fektetnek be a megosztott könyvelési technológiába, és bizonyos alkalmazások gyorsan rendszerszintűvé válhatnak. Ugyanakkor, mint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja rá a figyelmet, virtuális fizetőeszközök használata potenciális kockázatokat rejt magában a pénzügyi rendszerre nézve, mind a szabályozás, mind a piacfelügyelet és a biztonság tekintetében, és fenyegetést jelenthet a pénzügyi integritásra és a hatékony pénzügyi szabályozásra nézve. A virtuális fizetőeszközök terjedésével markánsabban jelentkezhetnek a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok. Mivel a jelentés csupán azt javasolja, hogy a virtuális pénznek nevezett internetes fizetőeszköz tanulmányozására egy munkacsoportot hozzanak létre, ezt támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten (EFDD), in writing. – Any attempt to regulate internet virtual currencies on a geographical basis is futile and misplaced. An EU which has created the euro as its single currency cannot hope to lend credibility and reliability to virtual currencies, in fact the EU’s record is so bad that any regulation by it would be bad for confidence. Accordingly UKIP voted against.

 
  
MPphoto
 
 

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ 7 ans après la création des bitcoins, il semblait opportun de faire un rapport d'initiative sur ce nouveau genre de monnaie. Cette technologie, en principe, permet une décentralisation des moyens, rapides, souples et assez sûrs d'enregistrer toute sorte de transaction ainsi que l'historique des transactions précédentes dans un "livre distribué".

Les principales possibilités des monnaies virtuelles et DLT (base de données distribuées) dans le domaine des paiements se rapportent à la réduction des coûts de transaction et la facilité d'utilisation tout en assurant la résilience et les niveaux de vie privée. Dans ce contexte, il convient de noter que les coûts de transaction pour les paiements restent étonnamment élevés. En moyenne, plus de 7% des envois de fonds transfrontaliers sont consommés par les coûts de transfert. À moyen terme, la concurrence pourrait être renforcée par l'introduction d'un portefeuille unique non exclusif et interopérable.

Les points importants du rapport sont: facilitation des micropayements pour achats online de biens; potentiel des DLT au niveau européen; difficultés liées au pseudo anonymat; création d'une task force sous l'égide de la Commission pour évaluer les évaluations potentielles des DLT et des monnaies virtuelles; transparence et sensibilisation des consommateurs; lutte contre le blanchiment d'argent.

 
  
MPphoto
 
 

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Le valute virtuali, spesso definite denaro digitale, rappresentano un nuovo mezzo di pagamento basato in larga parte su una tecnologia di registro distribuito (DLT). Tra queste valute virtuali, quella più rilevante è senza dubbio bitcoin che detiene, pur non avendo raggiunto dimensioni sistemiche, il 90% del mercato.

La relazione von Weizsäcker, che ho sostenuto con il mio voto, sottolinea efficacemente le opportunità e le sfide che sono legate all'utilizzo delle valute virtuali e della DLT. La loro introduzione ha già condotto ad una riduzione dei costi delle operazioni ma in futuro potrebbe dimostrarsi ancora più importante in ambiti in cui rivestono un ruolo cruciale la standardizzazione, l'affidabilità e la titolarità come ad esempio i servizi pubblici, i contratti intelligenti, i trasferimenti di proprietà intellettuale e la gestione della catena di approvvigionamento.

Il testo presentano chiede inoltre l'introduzione di una regolamentazione intelligente che non soffochi la crescita tecnologica connessa alle applicazioni della DLT e garantisca al contempo di evitare i rischi legati all'abuso di questi mezzi per scopi illeciti, come il riciclaggio di denaro e il finanziamento del terrorismo. A tal fine la Commissione europea dovrebbe creare una task force per regolamentare le valute virtuali

 
  
MPphoto
 
 

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este informe, referido al fenómeno reciente de las monedas virtuales, tales como Bitcoin. Estas monedas tienen el potencial de convertirse en parte estructural de nuestros sistemas financieros. Sin embargo, encierran riesgos importantes como la facilidad para generar burbujas especulativas, y su uso para actividades criminales. El informe menciona estos aspectos y llama a una mayor regulación de las monedas virtuales.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He votado a favor de esta propuesta de resolución sobre Monedas Virtuales de la comisión ECON del Parlamento Europeo. En ella se destaca que dichas monedas pueden contribuir positivamente al bienestar del ciudadano y el desarrollo económico reduciendo los costes de las operaciones y de funcionamiento de los pagos, el coste de acceso a la financiación incluso sin una cuenta bancaria tradicional, aumentando la resiliencia, posibilitando sistemas que aúnen facilidad de uso, sistemas para desarrollar sistemas de seguros de micropagos en línea y permitiendo la posibilidad de fusión de diferentes tipos de mecanismos de pago tradiciones e innovadores.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport qui voit d'un œil positif la dématérialisation de la monnaie par le biais des monnaies dites virtuelles. Pourtant, celles-ci représentent un grand danger, une opacité totale des transactions favorables aux activités criminelles telles que le blanchiment d'argent, le financement d'activités terroristes ou les activités de fraudes et/ou d'évasion fiscale.

Par ailleurs, si elles restent aujourd'hui marginales - le "bitcoin" détenant 90% des parts de ce marché pour "seulement" 5 milliards d'euros - ces monnaies virtuelles font peser le risque de création d'un marché de devises indépendant du pouvoir des banques centrales, donc a fortiori, des États. À terme, on en arriverait à un marché interbancaire exclusivement géré par les grandes banques internationales et donc à la soumission de tous et sans limite ni restriction au pouvoir de l'argent.

Je serais toutefois moins catégorique concernant la technologie des registres distribuées (DLT), laquelle, correctement utilisée, offre un potentiel formidable, par exemple en termes de financement participatif.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ La relazione Von Weizsäcker sulle monete virtuali non è del tutto condivisibile e presenta alcuni passaggi che potrebbero portare a criticità. Per questo non ho inteso sostenerla col mio voto.

 
  
MPphoto
 
 

  José Blanco López (S&D), por escrito. Actualmente, operan más de 600 sistemas de moneda virtual. Tal y como señala este informe, las monedas virtuales y la tecnología de registros distribuidos pueden contribuir positivamente al bienestar de los ciudadanos y al desarrollo económico, también en el sector financiero, reduciendo los costes de las operaciones y los costes de funcionamiento de los pagos; reduciendo el coste de acceso a la financiación, incluso sin una cuenta bancaria tradicional, o aumentando la velocidad de los sistemas de pago y el comercio de bienes y servicios. No obstante, también entrañan riesgos, como la ausencia de estructuras de gobernanza flexibles y fiables, su elevada volatilidad o la inseguridad jurídica que las rodea.

El informe recomienda aumentar la capacidad reguladora, así como desarrollar un marco jurídico sólido que esté a la altura de la innovación, garantizando una respuesta oportuna y proporcionada si estas llegan a convertirse en sistémicamente pertinentes. Por ello, reclama la creación de un grupo operativo horizontal dirigido por la Comisión y compuesto por expertos reguladores y técnicos para analizar en profundidad estos nuevos sistemas y apoyar una respuesta oportuna, fundada y proporcional a las nuevas oportunidades y desafíos que entrañan. Asimismo, reclama a la Comisión una mejora de la información al consumidor sobre ellas.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas pasisakė dėl vis labiau populiarėjančių virtualiųjų valiutų. Siekiant pažaboti virtualiųjų valiutų, pavyzdžiui, bitkoinų, atveriamus kelius pinigų plovimui ir terorizmo finansavimui, Europos Komisija turėtų sukurti darbo grupę, kuri stebėtų šių valiutų naudojimą. Ši ekspertų grupė turėtų sutelkti turimą patirtį ir žinias apie virtualiąsias valiutas, analizuoti jų riziką ir naudą bei teikti rekomendacijas dėl galimo jų proporcingo reguliavimo, kuris neužkirstų kelio inovacijų plėtrai. Savo rezoliucijoje Parlamentas parėmė išankstinę priežiūrą, o ne aklą reguliavimą. Informacinės technologijos plinta labai greitai ir tampa sistemomis, todėl raginame Europos Komisiją sukurti darbo grupę, kuri prižiūrėtų šių technologijų plėtrą ir būtų pasirengusi pasiūlyti naujas taisykles, kai ir jei jų prireiktų. Parlamentas palankiai įvertino Europos Komisijos planus į ES kovos su pinigų plovimu taisykles įtraukti virtualiųjų valiutų keitimo platformas. Tai panaikintų su tokiomis platformomis susijusį anonimiškumą ir sumažintų pinigų plovimo ir terorizmo finansavimo riziką.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ A virtuális fizetőeszközök innovatív termékek, egy olyan lehetőség, amellyel élni kell, de mivel újdonságról van szó, alapos gondossággal kell eljárnunk, már ami annak szabályozását illeti. A Bitcoin esetét az Uberhez tudnám leginkább hasonlítani, mindkettő egy új dolog, polgáraink körében népszerű eszközök, ugyanakkor mindkettő veszélyt is hordoz magában. Az első probléma, hogy hagyományos társai körében ellenérzést vált ki, a másik, hogy a tagállami szervek sem tudták még felvenni a ritmust, már ami a szabályozásukat illeti. Ezen tényezők pedig gyengítik e termékeket, köztük a legnagyobb virtuális pénzeszköz szereplőt, a jelentésben is nevesített Bitcoint is.

Biztos vagyok abban, hogy a belső piacnak újabb fejlődési lehetőséget adhatnak a virtuális árfolyamok, s akár alapszámlaként is funkcionáló eszközként vagy internetes vásárlások lebonyolítójaként mindenképp haszonnal bírnak. Persze nagyon fontos, hogy a fogyasztóinknak megfelelő garanciát adjunk a termék biztonságára vonatkozóan. Úgy vélem, hogy a virtuális árfolyamok kérdése és szabályozása kezelhető kell hogy legyen. Fontos, hogy átgondoljuk a technikai fejlődés lehetőségeit, e kérdésben a jelentéstevő pedig nagyszerű munkát végzett, így szavazatommal támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Podprl sem predlog resolucije Evropskega parlamenta o virtualnih valutah. Sedem let po uvedbi valute bitcoin, prve in najpomembnejše virtualne valute, je postalo jasno, da bo inovacija, na kateri bitcoin temelji, tako imenovana tehnologija distribuirane knjige transakcij (tehnologija DLT), močno vplivala na finančni sektor in širše. Glavne priložnosti virtualnih valut in tehnologije DLT na področju plačil se nanašajo na zmanjšanje stroškov transakcij in enostavnost uporabe, hkrati pa zagotavlja visoko raven varovanja zasebnosti. Opozoril bi pa na precej visoke stroške transakcij za plačila, kar pomeni, da bo za popolni izkoristek potenciala virtualnih valut še treba veliko delati.

 
  
MPphoto
 
 

  Simona Bonafè (S&D), per iscritto. ‒ Di fronte alla rapida evoluzione delle monete virtuali, con questa risoluzione si chiede alla Commissione di approfondire il fenomeno e in particolare gli sviluppi del database Blockchain. Consapevolezza dei consumatori, trasparenza e fiducia restano importanti anche sul piano virtuale e per questo la risoluzione invita la Commissione a elaborare orientamenti per garantire che agli utenti attuali e futuri siano fornite informazioni corrette e chiare, per consentire loro di compiere scelte informate e accrescere la trasparenza dei sistemi di valute virtuali riguardo al modo in cui sono organizzati e gestiti e alle caratteristiche che li distinguono, in termini di protezione dei consumatori, dai sistemi di pagamento regolamentati e sottoposti a vigilanza. Non sfugge poi come anche le monete virtuali possano essere oggetto di pratiche di riciclaggio o possano essere interessate sul fronte dei canali di finanziamento al terrorismo. Per questo il Parlamento auspica che anche le piattaforme di scambio di monete virtuali vengano trattate dalla direttiva antiriciclaggio.

 
  
MPphoto
 
 

  Biljana Borzan (S&D), napisan. ‒ Pitanje virtualnih valuta je vrlo složeno, ali je svakako stvarnost i nužna je regulacija tog područja. Čestitam kolegi Dantiu na odrađenom poslu i podržavam njegov rad.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Les monnaies virtuelles présentent deux principaux dangers. Tout d'abord, elles font apparaître un marché de devises international indépendant du pouvoir des banques centrales et ainsi des États. Ensuite, les transactions effectuées grâce à ces monnaies permettent un anonymat total. Elles sont ainsi utilisées principalement sur le "marché noir" pour le blanchiment de capitaux, le financement du terrorisme, la fraude et l'évasion fiscale et d'autres activités criminelles.

Ces monnaies n'ont aucun fondement réel, ne sont soumises à aucune règlementation et servent principalement à financer les activités criminelles.

Quant à la technologie des registres distribués, elle permet de traiter de façon fiable et très rapide de vastes quantités de transactions. Son potentiel est en train de se développer au-delà du secteur financier. Cette technologie présente également une opportunité pour les organismes publics en simplifiant et en sécurisant les services d'administration en ligne et la protection des données.

Je vote tout de même contre ce rapport qui présente les monnaies virtuelles comme un moyen de contribuer positivement au développement de l’économie et des peuples.

 
  
MPphoto
 
 

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo documento perché ritengo che le valute virtuali presentino un potenziale enorme per rendere più semplice la vita dei cittadini europei poiché in grado di accelerare, decentrare, automatizzare e standardizzare i processi basati sui dati a un costo inferiore. Queste sue caratteristiche potrebbero pertanto favorire l'inclusione finanziaria e il conseguimento dell'obiettivo "5x5" del G20 e del G8.

 
  
MPphoto
 
 

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Le valute virtuali sono un nuovo interessante strumento in espansione, capace, in particolare, di favorire una significativa diminuzione dei costi delle operazioni di pagamento, garantendo al tempo stesso la privacy degli utenti.

Si tratta in effetti (oltre al contante) dell'unica tipologia di pagamento attualmente esistente in grado di consentire la liquidazione in tempo reale, cioè di permettere al destinatario di ricevere il 100 % del denaro al momento stesso del pagamento. Per queste ragioni, sostengo un maggiore sviluppo delle monete virtuali, non in ultimo in quanto rappresentano un interessante strumento in grado di incoraggiare e incentivare la crescita del mercato unico europeo.

In quest'ottica, ritengo che occorra promuovere l'elaborazione di norme condivise e omogenee a livello europeo che favoriscano condizioni di parità tra i vari paesi membri e che prevengano fenomeni quali il riciclaggio e il finanziamento del terrorismo, regolamentazioni che, al tempo stesso, non devono però penalizzare, attraverso norme preventive troppo severe, l'eventuale sviluppo delle valute virtuali anche in altri settori alternativi all'ambito dei pagamenti.

 
  
MPphoto
 
 

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport fait un état des lieux du développement des monnaies virtuelles et de la technologie sous-jacente permettant leur fonctionnement. Les monnaies virtuelles sont présentées comme un moyen de contribuer positivement au développement économique de nos nations. Nous considérons au contraire qu'elles représentent un réel danger dans la mesure où elles échappent totalement au contrôle des banques centrales et des États.

Par ailleurs, les monnaies virtuelles offrent un anonymat total à ceux qui s'en servent pour réaliser des transactions; elles sont par conséquent principalement utilisées pour financer des activités criminelles. Parce que nous sommes opposés à l'utilisation de ces monnaies virtuelles qui ne sont soumises à aucune réglementation, j'ai voté contre ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ Monedele virtuale și tehnologia registrelor distribuite au un impact pozitiv asupra bunăstării cetățenilor contribuind la crearea unor sisteme sigure, ușor de utilizat și cu costuri de tranzacții și operaționale reduse, garantând totodată respectarea vieții private. De asemenea, vor fi reduceri și în ceea ce privește costul accesului la finanțare, chiar și în lipsa unui cont bancar tradițional, ceea ce favorizează atingerea obiectivelor de incluziune financiară și de reducere a costului transferului de fonduri cu 5% în cinci ani.

Tehnologia registrelor facilitează înregistrarea descentralizată, rapidă, rezilientă a oricărui tip de tranzacție, împreună cu istoricul tranzacțiilor anterioare. De asemenea, oferă posibilitatea de fuzionare a unor tipuri de instrumente de plată tradiționale și inovatoare într-o aplicație unică, ceea ce ar contribui la dezvoltarea comerțului electronic, dar și la aprofundarea pieței unice. Pentru o reglementare inteligentă în acest domeniu în vederea sprijinirii inovației este necesară dezvoltarea capacității autorităților de reglementare în materie de cunoștințe tehnice de specialitate.

M-am exprimat în favoarea acestui raport deoarece consider că este un raport oportun care va contribui la îmbunătățirea nivelului de bunăstare a cetățenilor din punct de vedere financiar și de asemenea va duce la consolidarea pieței unice.

 
  
MPphoto
 
 

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ Il tema delle monete virtuali basate sulla tecnologia DLT non sembra raggiungere ancora dimensioni di carattere "strutturale" tali da giustificarne la normazione; in più si aggiunge il nostro scetticismo ad uno strumento "virtuale" riguardo alla moneta con tutte le possibili distorsioni e difficoltà applicative che esso può comportare. Voto contrario.

 
  
MPphoto
 
 

  Soledad Cabezón Ruiz (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este pionero informe sobre las monedas virtuales porque identifica correctamente las oportunidades y riesgos que ofrece esta tecnología. Las monedas virtuales son de naturaleza privada y descentralizada, lo que permite reducir costes al no ser necesaria una caja de compensación. Al mismo tiempo, deben ser adecuadamente reguladas para evitar su uso por redes criminales y terroristas, así como para informar oportunamente a los inversores.

En el futuro, habrá que considerar también el papel que pueda desempeñar el Banco Central Europeo en el campo de las monedas virtuales, al ser la institución, junto con los Bancos Centrales de los países que no han adoptado todavía el euro, los que tienen el monopolio de la emisión de monedas y billetes de curso legal.

Cabe destacar que el informe ha contado con un amplísimo respaldo tanto en comisión como en el pleno.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ Les monnaies virtuelles sont les représentations numériques d'une valeur qui ne sont émises ni par une banque ni par une autorité publique. Elles ne sont pas nécessairement liées à une monnaie fiduciaire mais sont acceptées comme mode de paiement.

Il existe plus de 600 systèmes de monnaies virtuelles. La plus connue d'entre elles est le Bitcoin. Les monnaies virtuelles comportent certains avantages tels que la réduction des coûts de transaction, la réduction de l'accès au financement ou l'amélioration de la résilience et de la rapidité des systèmes de paiement. Elles comportent également certains risques liés à l'absence de gouvernance qui engendre de l'insécurité et des problèmes de protection des consommateurs ou encore la volatilité et l'incertitude juridique.

Le rapport ne demande pas de législation immédiate par rapport aux monnaies virtuelles mais propose avant toute nouvelle législation dans le domaine une analyse d'impact approfondie. Le rapport appelle à la création d'une task force sur les monnaies virtuelles et la technologie des registres distribués dirigée par la Commission et composée d'experts en réglementation et d'experts techniques. L'objectif est de créer à terme un cadre réglementaire proportionné qui ne constitue pas un frein à l'innovation. J’ai voté en faveur de ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Dopo attenta lettura e discussione in Aula ho dato il mio voto positivo alla relazione sulle valute virtuali e ne condivido innanzitutto le cautele, in considerazione di una riflessione di fondo: i mercati valutari e finanziari non sono pronti a questa rivoluzione e quelli bancari non la vogliono. Basti considerare, sul punto, che esse sono avversate dalle banche, in quanto tale moneta rende più economiche le transazioni meglio di Paypal, molto meglio delle carte di credito, e dai mercati valutari, per la enorme volatilità del titolo, che può destabilizzare i mercati.

È necessaria una regolamentazione preventiva. Le innovazioni tecnologiche possono diffondersi molto rapidamente e diventare sistemiche. È per questo che chiediamo alla Commissione di istituire una task force che monitori attivamente l'evoluzione della tecnologia e, in caso di necessità, avanzi proposte tempestive per una regolamentazione specifica.

 
  
MPphoto
 
 

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this report, which calls for an analysis of the rising use of virtual currencies (VCs) such as the bitcoin, which are stored and traded online through distributed ledger technology (DLT). The report outlines the risks associated with the use of a totally unregulated currency which has been issued privately instead of through a central bank or public authority – for example, legal uncertainty for consumers, anonymous use which contributes to tax fraud and money laundering, potential for speculative bubbles, etc.

It also notes that the worldwide web and DLT are internet-based and that despite efforts to create an international governance system the internet is still governed by an agency in the US Department of Commerce.

While the report does not propose pre-emptive legislation to regulate virtual currencies at this stage, it does call for the Commission to carry out an analysis of VCs and consider revising existing relevant EU legislation on payments to include regulation of VCs if appropriate.

 
  
MPphoto
 
 

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ Any attempt to regulate internet virtual currencies on a geographical basis is futile and misplaced. An EU which has created the euro as its single currency cannot hope to lend credibility and reliability to virtual currencies, in fact the EU’s record is so bad that any regulation by it would be bad for confidence. Accordingly UKIP voted against.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE), in writing. ‒ Virtual currencies are an interesting phenomenon and they are increasingly popular. I agree that they need to be looked at closely and the risks and opportunities associated with them need to be explored. I therefore voted in favour of this report. However, I would like to point out that when creating new legislation in future in order to protect consumers and prevent fraud, we need to remember to avoid over-regulation.

 
  
MPphoto
 
 

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione esamina gli aspetti positivi e i rischi connessi all'utilizzo delle valute virtuali, le quali rappresentano una nuova forma di pagamento di crescente importanza sui mercati internazionali. Ho votato a favore della relazione, la quale si presenta equilibrata nell'analisi dei possibili rischi e benefici per i consumatori europei. Peraltro, la relazione insiste proprio sulla necessità di una regolamentazione di questa nuova forma di pagamento nonché di una definizione universale di valuta virtuale.

 
  
MPphoto
 
 

  Caterina Chinnici (S&D), per iscritto. ‒ Le monete virtuali (bitcoin) si stanno diffondendo in particolare tramite la cosiddetta tecnologia di registro distribuito (distributed ledger technology, DLT) che costituisce il fondamento tecnologico di oltre 600 sistemi di valuta virtuale. Pur non avendo ancora raggiunto dimensioni sistemiche, le valute virtuali in circolazione hanno un valore superiore ai 5 miliardi di euro.

La riduzione dei costi di transazione e dei costi operativi per i pagamenti potrebbe rivelarsi un vantaggio per i cittadini, ma affinché si arrivi ad un'ampia diffusione delle bitcoin occorrerà che vengano adeguatamente regolamentate per garantire che le transazioni rispettino elevati livelli di sicurezza.

La volatilità delle monete virtuali si presta particolarmente alla creazione di bolle speculative ma soprattutto a transazioni sul "mercato nero", quali il riciclaggio di denaro o il finanziamento di attività criminali. Le monete virtuali possono rappresentare una minaccia e per questo, come richiesto dalla risoluzione, va istituita all'interno della Commissione europea una task force composta da esperti tecnici ed esperti di regolamentazione sulla DLT, per verificare ed eventualmente tracciare un quadro giuridico snello che non penalizzi l'innovazione ma che sia in grado di contrastare efficacemente i rischi che tali nuovi tecnologie comportano.

Ho quindi ritenuto di votare a favore della risoluzione.

 
  
MPphoto
 
 

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση και θεωρούμε πως έχει καταστεί σαφές ότι η υποκείμενη καινοτομία, η τεχνολογία κατανεμημένου καθολικού (DLT), αναμένεται να έχει σημαντική επίδραση στον χρηματοπιστωτικό τομέα και όχι μόνο.

Καθώς οι επενδύσεις σε τεχνολογία DLT εκτινάσσονται στα ύψη και ορισμένες εφαρμογές θα μπορούσαν γρήγορα να γίνουν συστημικές, οι σημαντικές ευκαιρίες και οι μη αμελητέοι κίνδυνοι που συνεπάγεται καθιστούν την παρούσα πρώτη έκθεση του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου σχετικά με τα εικονικά νομίσματα και την τεχνολογία DLT ένα επίκαιρο εγχείρημα.

Πιστεύουμε πως χρειάζεται θέσπιση έξυπνης νομοθεσίας για την τεχνολογία DLT.

 
  
MPphoto
 
 

  Κώστας Χρυσόγονος ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Ψηφίσαμε σήμερα ως προς την έκθεση σχετικά με τα εικονικά νομίσματα. Είναι προφανές πως η διαδικασία μετάβασης της παγκόσμιας οικονομίας σε ένα καθεστώς εικονικών νομισμάτων πρέπει να τύχει σοβαρού και προσεκτικού ελέγχου. Παρότι οι διαδικτυακές υπηρεσίες και η πρόσβαση όλο και περισσότερων πολιτών σε ένα τεχνολογικά ανεπτυγμένο περιβάλλον ευνοούν την ανάπτυξη εικονικών νομισμάτων, είμαστε υποχρεωμένοι να τονίσουμε τους κινδύνους που υπάρχουν, όπως επίσης και να εξετάσουμε όλα τα δεδομένα όπως επισημαίνει η έκθεση.

Γι αυτό το λόγο ψήφισα θετικά.

 
  
MPphoto
 
 

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ Seven years after the launch of the bitcoin, the first and most prominent virtual currency (VC), it has become clear that the underlying innovation, distributed ledger technology (DLT), is set to have a significant impact on the financial sector and beyond. This technology, in principle, enables a decentralised, rapid, resilient and rather secure means of recording any sort of transaction together with the history of previous transactions in a ‘distributed ledger’. Investment in DLT is soaring and certain applications could rapidly become systemic. While there are still some questions regarding the scope of this ongoing technological transformation, the considerable opportunities and non-negligible risks involved make this first report by Parliament on VC and DLT a timely undertaking.

 
  
MPphoto
 
 

  David Coburn (EFDD), in writing. ‒ Any attempt to regulate internet virtual currencies on a geographical basis is futile and misplaced. An EU which has created the euro as its single currency cannot hope to lend credibility and reliability to virtual currencies, in fact the EU’s record is so bad that any regulation by it would be bad for confidence. Accordingly UKIP voted against.

 
  
MPphoto
 
 

  Jane Collins and Mike Hookem (EFDD), in writing. – Any attempt to regulate internet virtual currencies on a geographical basis is futile and misplaced. An EU which has created the euro as its single currency cannot hope to lend credibility and reliability to virtual currencies, in fact the EU’s record is so bad that any regulation by it would be bad for confidence. Accordingly UKIP voted against.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ La trasformazione tecnologica apportata nel sistema finanziario con l'introduzione delle valute virtuali rappresenta importanti opportunità legate alla diminuzione dei costi delle operazioni e alla facilità di utilizzo. Al contempo, è necessario vigilare sui rischi legati allo sviluppo di tale tecnologia nei confronti dei consumatori, che devono essere tutelati con operazioni trasparenti e informazioni chiare e complete. Solo garantendo il buon funzionamento del sistema e la conoscenza dell'uso delle valute virtuali, è possibile accrescere la fiducia degli utenti nell’utilizzo delle stesse. Ho votato a favore della relazione perché ritengo sia opportuno sviluppare una regolamentazione efficace che sia sufficientemente dinamica per adattarsi all'innovazione tecnologica, nel pieno rispetto dei diritti dei consumatori. A tale proposito, è fondamentale istituire organismi di controllo e vigilanza che monitorino le innovazioni nell'applicazione di tali strumenti finanziari.

 
  
MPphoto
 
 

  Therese Comodini Cachia (PPE), in writing. ‒ Clearing, settlement and other post-trade management processes currently cost the global financial industry well in excess of EUR 50 billion per year. Together with bank reconciliation processes, these are areas where the use of DLT might turn out to be transformational in terms of efficiency, speed, and resilience, but would also raise new regulatory challenges.

I agree that a merge into one secure and user-friendly application could advance certain aspects of e-commerce in Europe and deepen the single market.

I favour the development of a level European playing field to allow the valuable potential of DLTs to be unleashed and fully developed. They can be used in numerous innovative fields and in a wide range of industries and services, such as ‘smart contracts’, crypto-equity crowdfunding and dispute mediation services, in particular in the financial and juridical sectors.

I support the call to encourage public bodies to evaluate the benefits and explore the possibility of applying such innovative technologies to other fields with the aim of providing better, more rapid and more efficient services to EU citizens.

 
  
MPphoto
 
 

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ Me he abstenido en este informe porque aun cuando caracteriza adecuadamente los riesgos de las monedas virtuales, no exige que sean reguladas de manera análoga con los servicios financieros que desempeñan. Como en la Agenda Digital, la digitalización de los servicios deja la puerta entreabierta a su desregulación, en este caso de los sistemas de pago y depósitos financieros: algo a lo que nos oponemos frontalmente.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrea Cozzolino (S&D), per iscritto. ‒ Le valute virtuali possono contribuire positivamente al benessere dei cittadini e allo sviluppo economico, anche nel settore finanziario attraverso, ad esempio, una riduzione sia dei costi di transazione che del costo di accesso ai finanziamenti e un potenziamento della velocità dei sistemi di pagamento. Tuttavia, i sistemi di valute virtuali possono comportare anche dei rischi, come l'elevata volatilità delle valute virtuali e il rischio di bolle speculative, problemi di tutela degli utenti e attività criminali come le possibilità di transazioni sul mercato nero, riciclaggio di denaro, finanziamento di attività terroristiche.

La risoluzione del Parlamento europeo, su cui ho votato a favore, suggerisce che per far fronte a tali rischi e incrementare l'affidabilità delle valute virtuali è necessario trovare un equilibrio tra il rafforzamento della capacità normativa e di un quadro giuridico solido che stia al passo con le innovazioni e al tempo stesso mantenere una certa flessibilità ed evitare che una regolamentazione precoce, che poco si adatta ad una realtà ancora in evoluzione, possa trasmettere al pubblico un messaggio errato sui vantaggi o la sicurezza delle monete virtuali.

 
  
MPphoto
 
 

  Andi Cristea (S&D), în scris. ‒ Aflată încă într-o etapă incipientă, industria monedelor virtuale a cunoscut o dezvoltare rapidă datorită potențialului tehnologiei registrelor distribuite de a accelera, descentraliza, automatiza și standardiza procesele bazate pe date, reducând costurile aferente transferului de active și gestionării registrelor.

Această tehnologie poate contribui pozitiv la bunăstarea cetățenilor și la dezvoltarea economică a statelor membre prin promovarea incluziunii financiare și facilitarea accesului la finanțare într-o gamă largă de industrii și servicii atât în sectorul public cât și în cel privat.

Însă, reglementarea și crearea unui cadru juridic solid nu au ținut pasul cu rapiditatea dezvoltării acestei tehnologii inovatoare, crescând riscurile de utilizare în scopuri ilicite. Promovarea transparenței operaționale și elaborarea unor soluții eficiente de reglementare în vederea asigurării protecției consumatorilor, a rezilienței și a fiabilității arhitecturii sistemului sunt necesare pentru reducerea incertitudinii legată de evoluția acestui domeniu și a vulnerabilității utilizatorilor.

Am votat în favoarea raportului referitor la monedele virtuale solicitând Comisiei Europene dezvoltarea unei strategii coerente, cuprinzătoare în vederea identificării beneficiilor și a riscurilor aferente acestei tehnologii, cât și consolidarea capacității de reglementare pentru supravegherea și asigurarea securității piețelor și consumatorilor.

 
  
MPphoto
 
 

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ A virtuális fizetőeszközök innovatív termékek, egy olyan lehetőség, amellyel élni kell, de mivel újdonságról van szó, alapos gondossággal kell eljárni a szabályozást illetően. Hagyományos társai körében ellenérzést válthat ki, és a tagállamok illetékes szervei késve tudnak csak reagálni a szabályozásukkal kapcsolatosan. E tényezők gyengítik ezen új termékeket, köztük a legnagyobb virtuális pénzeszköz szereplőt, a Bitcoint is.

A belső piacnak újabb fejlődési lehetőséget adhatnak a virtuális árfolyamok, s akár alapszámlaként is funkcionáló eszközként vagy internetes vásárlások lebonyolítójaként mindenképp haszonnal bírnak. A fogyasztóknak viszont megfelelő garanciát kell adni a termék biztonságát illetően.

Fontos a technikai fejlődés lehetőségeinek átgondolása a virtuális fizetőeszközökre vonatkozóan. Ehhez járul hozzá a parlamenti jelentés.

 
  
MPphoto
 
 

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ W tym bardzo wyważonym sprawozdaniu omówiono szanse i zagrożenia związane z walutami wirtualnymi i technologią zdecentralizowanej księgi rachunkowej w obszarze płatności. Poruszono kwestię zastosowań DLT w obszarach innych niż płatności oraz przedstawiono zalecenia dotyczące podejścia, jakie należałoby przyjąć. W sprawozdaniu podkreślono potencjał walut wirtualnych, jeżeli chodzi o obniżenie kosztów transakcji i kosztów obsługi w odniesieniu do transgranicznych transferów środków pieniężnych, zmniejszenie kosztów dostępu do finansowania dla osób nieposiadających rachunku bankowego, a także możliwości rozwoju bezpiecznych systemów mikropłatności online. Jeżeli chodzi o zagrożenia, w sprawozdaniu zwrócono uwagę na brak struktur zarządzania, ograniczone możliwości organów regulacyjnych, aspekty związane z ochroną konsumenta oraz potencjał w zakresie wykorzystania do prania pieniędzy i finansowania terroryzmu.

Popieram wypracowany kompromis w tych kwestiach, gdyż proponowane rozszerzenie zakresu dyrektywy w sprawie przeciwdziałania praniu pieniędzy ograniczono do platform wymiany walut wirtualnych po przeprowadzeniu oceny skutków, nie obejmuje ono zatem usług portfeli elektronicznych. Mając na uwadze główne postanowienia sprawozdania oraz wypracowane kompromisy, zagłosowałem za jego przyjęciem.

 
  
MPphoto
 
 

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ This innovative method of payment focuses on both opportunities and risks in the technological landscape of payments. I believe that even though we need to recognise the welfare and economic contribution of virtual currencies and distributed ledger technology we need a solid framework that does not hinder innovation yet provides a basis of precautionary monitoring. The current framework needs to be closely analysed in both technological and regulatory terms, we need to ensure a resilient and consumer protected system. This is why I voted in favour of this report, as I believe that together with the other proposals, the horizontal task force DLT is an important step forward, especially when considering the growing fear that these virtual currencies could be used with criminal intent.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I voted in favour of this report which supports the development of virtual currencies, which in turn have the potential to lower costs for businesses and consumers when making cross-border transfers of funds. This report could also help reduce costs to accessing finance for those without a bank account whilst it also supports monitoring, rather than harmful regulation of these new forms of currency.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicola Danti (S&D), per iscritto. ‒ Il Parlamento europeo ha suggerito l'approccio complessivo che l'UE dovrebbe adottare con riguardo alle monete virtuali e le tecnologie che ne stanno alla base, i Distributed Ledger Technology. Un universo innovativo che suscita curiosità, date le sue infinite possibilità di sviluppo ed utilizzo, ma anche qualche sincera perplessità, dovuta al suo possibile utilizzo per fini non leciti, quali il riciclaggio di denaro, frodi, evasione fiscale o addirittura il finanziamento di attività criminali.

Sono soddisfatto del risultato finale della relazione di Von Weizsäcker, che propone la creazione di una Task Force specifica europea sul tema, che nei prossimi mesi possa analizzare e monitorare questo fenomeno in continua evoluzione, in modo da esplorarne appieno le enormi potenzialità e possibili nuovi utilizzi, non soltanto nel settore finanziario, ma anche ad esempio nel settore dei servizi e-government o in quello dei servizi giuridici, che potrebbero facilitare e rendere più semplice la vita dei nostri cittadini.

Le tecnologie legate alle valute virtuali rappresentano una delle tante facce della rivoluzione digitale in corso e vanno affrontate attraverso la definizione di una strategia a livello europeo che affronti la materia in maniera coordinata, coerente e trasversale, senza mai dimenticare la piena protezione e informazione dei nostri cittadini.

 
  
MPphoto
 
 

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport aborde les enjeux et les opportunités du phénomène des crypto-monnaie, monnaie électronique décentralisée, et des transactions bancaires régies par les technologies blockchain, technologie de stockage et de transmission d’informations. Le rapport demande notamment le renforcement du cadre juridique pour garantir la sécurité dans l’utilisation de la monnaie virtuelle et la mise en place d’un groupe de travail dédié à ce sujet. Considérant que la modernisation du secteur financier doit être accompagnée d’un encadrement clair, afin de soutenir l’économie réelle dans le long terme, j’ai soutenu ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – Ce rapport sur les monnaies virtuelles souligne les avantages et les risques liés aux monnaies virtuelles et à la technologie des registres distribués. J'ai voté en faveur de ce rapport qui appelle à une réglementation intelligente et proportionnée au niveau de l'Union. Toutefois, j'insiste sur le fait qu'il faut encadrer avec prudence ces monnaies virtuelles afin de mettre un terme à leur utilisation dans le cadre d'activités criminelles telles que la vente d'armes, de drogues, le blanchiment d'argent ou le financement du terrorisme.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle de Sarnez (ALDE), par écrit. ‒ La monnaie virtuelle Bitcoin a été créée il y a sept ans. Depuis, de nombreuses devises dématérialisées se sont développées en ligne. Ces monnaies virtuelles présentent l’intérêt de réduire les coûts des transactions. Mais la monnaie virtuelle est critiquée pour sa volatilité: après avoir dépassé 1.100 dollars en 2013, elle était retombée à 150 dollars début 2015 avant d'entamer un rebond le mois dernier.

L’absence de contrôle juridique crée également une zone grise pouvant favoriser l’utilisation des monnaies virtuelles à des fins de blanchiment, de fraude ou de financement du terrorisme. C’est pourquoi, l’Union européenne doit se doter au plus vite d’une législation comprenant des mesures visant à assurer la surveillance de ces transactions et protéger les intérêts des utilisateurs de ce type de plate-forme.

 
  
MPphoto
 
 

  Andor Deli (PPE), írásban. ‒ A virtuális fizetőeszközök innovatív termékek, egy olyan lehetőség, amellyel élni kell, de mivel újdonságról van szó, alapos gondossággal kell eljárnunk, már ami annak szabályozását illeti. A Bitcoin esetét én az Uberhez tudnám leginkább hasonlítani, mindkettő egy új dolog, polgáraink körében népszerű eszközök, ugyanakkor mindkettő veszélyt is hordoz magában. Az első probléma, hogy hagyományos társai körében ellenérzést vált ki, a másik, hogy a tagállami szervek sem tudták még felvenni a ritmust, már ami a szabályozásukat illeti. Ezen tényezők pedig gyengítik e termékeket, köztük a legnagyobb virtuális pénzeszköz szereplőt, a jelentésben is nevesített Bitcoint is.

Biztos vagyok abban, hogy a belső piacnak újabb fejlődési lehetőséget adhatnak a virtuális árfolyamok, s akár alapszámlaként is funkcionáló eszközként vagy internetes vásárlások lebonyolítójaként mindenképp haszonnal bírnak. Persze nagyon fontos, hogy a fogyasztóinknak megfelelő garanciát adjunk a termék biztonságára vonatkozóan. Úgy vélem, hogy a virtuális árfolyamok kérdése és szabályozása kezelhető kell hogy legyen. Fontos, hogy átgondoljuk a technikai fejlődés lehetőségeit. E kérdésben a raportőr pedig nagyszerű munkát végzett, így szavazatommal támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Paul Denanot (S&D), par écrit. ‒ Ce rapport demande la création d’un groupe de travail pour mieux appréhender la question des monnaies virtuelles, comme le bitcoin, et la technologie des registres distribués. Il semblerait qu’il y ait quelques avantages: réduction des coûts de transaction financière et des risques associés, traçabilités des échanges, réponse à la crise financière et au problème qui en découlent quant à la pénurie de crédit pour financer l’économie, amélioration des prestations de service administrés en ligne...

Mais la part d’obscurité reste importante, notamment concernant la possibilité d’utiliser ces monnaies virtuelles dans le cadre d'activités de blanchiment et de financement du terrorisme ou de contournement de l’impôt. Je m’interroge pour ma part sur les liens entre cette innovation liée aux TIC et la taxe sur les transactions financières que j’appelle de mes vœux. Le groupe de travail ad hoc devra faire toute la lumière sur les enjeux, les opportunités et les dangers pour l’intérêt général des registres distribués et le cas échéant, faire les propositions de régulation adéquate si le besoin s'en fait sentir.

 
  
MPphoto
 
 

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. – A virtuális fizetőeszközök innovatív termékek, egy olyan lehetőség, amellyel élni kell, de mivel újdonságról van szó, alapos gondossággal kell eljárnunk, már ami annak szabályozását illeti. A Bitcoin esetét én az Uberhez tudnám leginkább hasonlítani, mindkettő egy új dolog, polgáraink körében népszerű eszközök, ugyanakkor mindkettő veszélyt is hordoz magában. Az első probléma, hogy hagyományos társai körében ellenérzést vált ki, a másik, hogy a tagállami szervek sem tudták még felvenni a ritmust, már ami a szabályozásukat illeti. Ezen tényezők pedig gyengítik e termékeket, köztük a legnagyobb virtuális pénzeszköz szereplőt, a jelentésben is nevesített Bitcoint is.

Biztos vagyok abban, hogy a belső piacnak újabb fejlődési lehetőséget adhatnak a virtuális árfolyamok, s akár alapszámlaként is funkcionáló eszközként vagy internetes vásárlások lebonyolítójaként mindenképp haszonnal bírnak. Persze nagyon fontos, hogy a fogyasztóinknak megfelelő garanciát adjunk a termék biztonságára vonatkozóan. Úgy vélem, hogy a virtuális árfolyamok kérdése és szabályozása kezelhető kell hogy legyen. Fontos, hogy átgondoljuk a technikai fejlődés lehetőségeit. E kérdésben a raportőr pedig nagyszerű munkát végzett, így szavazatommal támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ Ce texte présente un état des lieux du développement des monnaies virtuelles et de la technologie sous-jacente des registres distribués (DLT) permettant leur fonctionnement. Le Bitcoin est une monnaie virtuelle, créée en 2009, qui risque de servir de fondement à un marché international des devises, indépendant du pouvoir des banques centrales et donc des États. En outre, les transactions concernées sont couvertes par l’anonymat et favorisent ainsi les mouvements douteux tels le blanchiment, le financement du terrorisme, la fraude et l'évasion fiscale.

La technologie DLT permet quant à elle de traiter de façon fiable et très rapide de vastes quantités de transactions, via de nouveaux acteurs intermédiaires plus efficaces et moins coûteux. Elle peut également simplifier et sécuriser les services d'administration en ligne des organismes publics. Il convient donc de rester vigilant sur cette technologie au fort potentiel. Il ne faut pas qu’elle soit instrumentalisée par des grands groupes numériques qui veulent mettre la main sur le secteur de la sécurité et de l'information numériques. Pour ces raisons, j’ai voté contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Виртуалните пари от една страна са улеснение за ползващите ги и с тях по-лесно се правят задгранични плащания, а и по-важно таксите са в пъти по-малки от тези на банките. Виртуалната валута (ВВ) е нещо иновативно и най-вероятно ще ни е трудно да вкараме тази среда на разплащания в регулация, но ще трябва. Ще трябва, защото тези ВВ може да се използват за изпиране на пари от терористични организации и/или за организирането на тяхната дейност.

 
  
MPphoto
 
 

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Καταψήφισα την έκθεση καθώς θεωρώ λανθασμένη συνολικά την ανάπτυξη εικονικών νομισμάτων, τα οποία δεν έχουν κανένα πραγματικό αντίκρισμα και αποτελούν σοβαρό και υπαρκτό κίνδυνο για την σταθερότητα της οικονομίας.

 
  
MPphoto
 
 

  Norbert Erdős (PPE), írásban. ‒ A virtuális fizetőeszközök innovatív termékek, egy olyan lehetőség, amellyel élni kell, de mivel újdonságról van szó, alapos gondossággal kell eljárnunk, már ami annak szabályozását illeti. A Bitcoin esetét én az Uberhez tudnám leginkább hasonlítani, mindkettő egy új dolog, polgáraink körében népszerű eszközök, ugyanakkor mindkettő veszélyt is hordoz magában. Az első probléma, hogy hagyományos társai körében ellenérzést vált ki, a másik, hogy a tagállami szervek sem tudták még felvenni a ritmust, már ami a szabályozásukat illeti. Ezen tényezők pedig gyengítik e termékeket, köztük a legnagyobb virtuális pénzeszköz szereplőt, a jelentésben is nevesített Bitcoint is.

Biztos vagyok abban, hogy a belső piacnak újabb fejlődési lehetőséget adhatnak a virtuális árfolyamok, s akár alapszámlaként is funkcionáló eszközként vagy internetes vásárlások lebonyolítójaként mindenképp haszonnal bírnak. Persze nagyon fontos, hogy a fogyasztóinknak megfelelő garanciát adjunk a termék biztonságára vonatkozóan. Úgy vélem, hogy a virtuális árfolyamok kérdése és szabályozása kezelhető kell hogy legyen. Fontos, hogy átgondoljuk a technikai fejlődés lehetőségeit. E kérdésben a raportőr pedig nagyszerű munkát végzett, így szavazatommal támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Jonás Fernández (S&D), por escrito. He votado a favor de este pionero informe sobre las monedas virtuales porque identifica correctamente las oportunidades y riesgos que ofrece esta tecnología. Las monedas virtuales son de naturaleza privada y descentralizada, lo que permite reducir costes al no ser necesaria una caja de compensación. Al mismo tiempo, deben ser adecuadamente reguladas para evitar su uso por redes criminales y terroristas, así como para informar oportunamente a los inversores.

En el futuro, habrá que considerar también el papel que pueda desempeñar el Banco Central Europeo en el campo de las monedas virtuales, al ser la institución, junto con los Bancos Centrales de los países que no han adoptado todavía el euro, los que tienen el monopolio de la emisión de monedas y billetes de curso legal.

Cabe destacar que el informe ha contado con un amplísimo respaldo tanto en comisión como en el pleno.

 
  
MPphoto
 
 

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote contre: ces monnaies n'ont aucun fondement réel, ne sont soumises à aucune règlementation et servent principalement à financer les activités criminelles.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ As moedas virtuais representam uma tecnologia com inegável potencial, mas que carece de maior apuro, ainda não dando garantias de poder ser considerada com uma moeda com todas as suas prerrogativas.

O relatório é equilibrado e procura evitar uma falsa mensagem de total tranquilidade aos potenciais utilizadores deste novo instrumento.

Desde a criação do conceito de "block-chain", muitas moedas foram criadas e muitas morreram. Muitas ainda hão de nascer. Outras foram obrigadas compulsivamente a encerrar por darem cobertura a atividades ilícitas.

Vivemos ainda um período de incerteza. Persistem dúvidas sobre o carácter limitado ou mesmo finito da oferta de moeda, pelo menos, no atual formato de mineração. Persistem dúvidas sobre o seu caráter ainda muito volátil.

O relatório, no essencial, reflete adequadamente estas dúvidas e limitações das moedas virtuais. Aponta insuficiências e reconhece a necessidade de acompanhar este fenómeno, que desperta já o apetite de grandes grupos económicos.

Votámos favoravelmente.

 
  
MPphoto
 
 

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della presente relazione poiché ritengo che l'innovazione tecnologica di registro distribuito (Distributed Ledger Technology, DLT) è destinata ad avere un impatto considerevole sul settore finanziario e non solo. Tale tecnologia, in via di principio, consente di registrare in maniera decentralizzata, rapida e sicura qualsiasi tipo di operazione in un "registro distribuito". Le principali opportunità offerte dalle valute virtuali e dalla DLT nell'ambito dei pagamenti sono legate alla diminuzione dei costi delle operazioni e all'agevolezza d'uso, garantendo al contempo resilienza e vari livelli di riservatezza.

 
  
MPphoto
 
 

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour as overall it makes sense. Virtual currencies are the future.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Virtuálne meny prinášajú obrovské príležitosti a výhody v oblasti platieb. Ide prioritne o zníženie transakčných nákladov a jednoduchosti používania pri súčasnom zabezpečení odolnosti a rôznych úrovní ochrany súkromia. Treba však pripomenúť, že transakčné náklady zostávajú aj naďalej na veľmi vysokej úrovni a predstavujú až 7 % z hodnoty cezhraničných prevodov. Konkurencieschopnejšie transakčné náklady sa však môžu dosiahnuť v rámci jednotného trhu. V strednodobom horizonte by sa konkurencieschopnosť mohla ďalej posilniť zavedením nepatentovanej a interoperabilnej jednotnej peňaženky.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto negativo alla relazione in quanto sono scettico sul suo funzionamento.

 
  
MPphoto
 
 

  Ashley Fox (ECR), in writing. ‒ My colleagues and I voted in favour of this report which importantly highlights the potential of virtual currencies and distributed ledger technology (DLT) in various areas. These include lowering costs in cross-border transfers of funds, allowing for easier access to finance for people without bank accounts and the ability to develop secure online micropayment systems. The risks of virtual currencies are also addressed.

Overall, I believe this report to be well balanced and it does not advocate measures which would regulate virtual currencies and DLT out of existence.

 
  
MPphoto
 
 

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. – I welcome and support the inclusion in the report of a Commission task force on virtual currencies, which would propose any necessary legislation to regulate the sector and to update current legislation, e.g. the Money Laundering Directive/Payment Services Directive. Also, I support the suggestion to explore the promotion of an electronic wallet. The virtual currencies and distributed ledger technology have the potential to contribute positively to citizens’ welfare and economic development, including in the financial sector.

However, virtual currencies and distributed ledger technology schemes entail risks which need to be addressed appropriately so as to enhance their trustworthiness. Addressing these risks will require enhanced regulatory capacity, including technical expertise, and the development of a sound legal framework that keeps up with innovation, ensuring a timely and proportionate response if and when the use of some distributed ledger technology applications becomes systemically relevant.

I also agree with precautionary monitoring instead of pre-emptive regulation in order to avoid stifling innovation.

Lastly, I support the development by the Commission, in cooperation with the Member States and the virtual currencies industry, of guidelines with the aim of guaranteeing that correct, clear and complete information is provided for existing and future virtual currency users.

 
  
MPphoto
 
 

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ A virtuális fizetőeszközök innovatív termékek, egy olyan lehetőség, amellyel élni kell, de mivel újdonságról van szó, alapos gondossággal kell eljárnunk, már ami annak szabályozását illeti. A Bitcoin esetét én az Uberhez tudnám leginkább hasonlítani. Mindkettő egy új dolog, polgáraink körében népszerű eszközök, ugyanakkor mindkettő veszélyt is hordoz magában. Az első probléma, hogy hagyományos társai körében ellenérzést vált ki, a másik, hogy a tagállami szervek sem tudták még felvenni a ritmust, már ami a szabályozásukat illeti. Ezen tényezők pedig gyengítik e termékeket, köztük a legnagyobb virtuális pénzeszköz szereplőt, a jelentésben is nevesített Bitcoint is.

Biztos vagyok abban, hogy a belső piacnak újabb fejlődési lehetőséget adhatnak a virtuális árfolyamok, s akár alapszámlaként is funkcionáló eszközként vagy internetes vásárlások lebonyolítójaként mindenképp haszonnal bírnak. Persze nagyon fontos, hogy a fogyasztóinknak megfelelő garanciát adjunk a termék biztonságára vonatkozóan. Úgy vélem, hogy a virtuális árfolyamok kérdése és szabályozása kezelhető kell, hogy legyen. Fontos, hogy átgondoljuk a technikai fejlődés lehetőségeit, e kérdésben a raportőr pedig nagyszerű munkát végzett, így szavazatommal támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Iratxe García Pérez (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este pionero informe sobre las monedas virtuales porque identifica correctamente las oportunidades y riesgos que ofrece esta tecnología. Las monedas virtuales son de naturaleza privada y descentralizada, lo que permite reducir costes al no ser necesaria una caja de compensación. Al mismo tiempo, deben ser adecuadamente reguladas para evitar su uso por redes criminales y terroristas, así como para informar oportunamente a los inversores.

En un futuro, habrá que considerar también el papel que pueda desempeñar el Banco Central Europeo en el campo de las monedas virtuales, al ser la institución, junto con los Bancos Centrales de los países que no han adoptado todavía el euro, los que tienen el monopolio de la emisión de monedas y billetes de curso legal.

Cabe destacar que el informe ha contado con un amplísimo respaldo tanto en comisión como en el pleno.

 
  
MPphoto
 
 

  Eider Gardiazabal Rubial (S&D), por escrito. He votado a favor de este pionero informe sobre las monedas virtuales porque identifica correctamente las oportunidades y riesgos que ofrece esta tecnología. Las monedas virtuales son de naturaleza privada y descentralizada, lo que permite reducir costes al no ser necesaria una caja de compensación. Al mismo tiempo, deben ser adecuadamente reguladas para evitar su uso por redes criminales y terroristas, así como para informar oportunamente a los inversores.

En un futuro, habrá que considerar también el papel que pueda desempeñar el Banco Central Europeo en el campo de las monedas virtuales, al ser la institución, junto con los Bancos Centrales de los países que no han adoptado todavía el euro, que tiene el monopolio de la emisión de monedas y billetes de curso legal.

Cabe destacar que el informe ha contado con un amplísimo respaldo tanto en comisión como en el pleno.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore della risoluzione non legislativa del Parlamento europeo sulle valute virtuali, con la quale si chiede alla Commissione europea un quadro giuridico per monitorare il database denominato Blockchain, ovvero l'infrastruttura sulla quale si appoggiano numerosi server, che permette le transazioni in moneta virtuale, perché condivido fortemente il timore di un utilizzo del database che favorisca il riciclaggio del denaro sporco.

Sono trascorsi sette anni dal lancio del Bitcoin, la più nota moneta virtuale, destinata ad avere un impatto sempre più considerevole sul settore finanziario e non solo. Questa ed altre monete virtuali basano la loro esistenza sulla tecnologia del database Blockchain, che consente di registrare in modo decentrato, rapido, resiliente e alquanto sicuro qualsiasi tipo di transazione.

Tuttavia, il Parlamento europeo mantiene forti dubbi sulla portata complessiva della trasformazione in atto in termini di rischi ad essa correlati, prima di tutto il riciclaggio del denaro sporco Di qui la richiesta di un'iniziativa tempestiva della Commissione e nello specifico l'estensione dell'ambito di applicazione della direttiva antiriciclaggio anche alle piattaforme di scambio delle monete virtuali. Inoltre, il Parlamento europeo chiede che le agenzie governative adottino un approccio olistico alla moneta virtuale, garantendo il reporting in tempo reale e il contrasto dell'evasione fiscale (IVA).

 
  
MPphoto
 
 

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Eine allgemeine Begriffsbestimmung für virtuelle Währungen ist ein sehr wichtiger Schritt, wenn man bedenkt, dass diese seit mehreren Jahren als Zahlungsmittel akzeptiert sind. Es gibt mittlerweile über 600 von ihnen. Bei Zahlungen entstehen oft hohe Transaktionskosten. Durch die Regelung dieses Zahlungsmittels werden konkurrenzfähigere Transaktionskosten erzielt, die Bedienbarkeit bei Zahlungen erleichtert und die Innovation in dieser aufsteigenden und wichtigen Branche gefördert. Aus diesen Gründen unterstütze ich die Entschließung.

 
  
MPphoto
 
 

  Neena Gill (S&D), in writing. ‒ It has become clear that, with the growth of virtual currencies such as the bitcoin, the distributed ledger technology behind it will impact on both the financial sector and beyond. As with any new technology, there are both opportunities and risks. But this is not about stifling innovation – this report proposes that we should be smart with regulation, not heavy-handed. Instead, the rapporteur (my S&D colleague) proposes a precautionary monitoring approach and includes updating the existing Money Laundering Directive. For these reasons, I voted in favour of this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Goddyn (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport d'initiative fait un état des lieux du développement des monnaies virtuelles et de la technologie sous-jacente permettant leur fonctionnement, la technologie des registres distribués (DLT).

Ainsi, le Bitcoin, créé en 2009, correspond actuellement à 90 % du marché des monnaies virtuelles et ne pèse pour le moment que 5 milliards d'euros.

Avec ces monnaies virtuelles, nous assistons à l'émergence d'un marché indépendant du pouvoir des États et des banques centrales. Ce développement va à l'encontre de l'un des principaux attributs de la souveraineté des États: le droit de frapper monnaie. Il est d'ailleurs possible que les grandes banques internationales investissent précisément dans les monnaies virtuelles dans le but de mettre en œuvre un marché interbancaire géré exclusivement par elles-mêmes.

En outre, les monnaies virtuelles manquent aussi de transparence. Elles permettent l'anonymat des transactions, ce qui facilite par exemple le blanchiment de capitaux et le financement du terrorisme. J'ai donc voté contre ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este informe, referido al fenómeno reciente de las monedas virtuales, tales como Bitcoin. Estas monedas tienen el potencial de convertirse en parte estructural de nuestros sistemas financieros. Sin embargo, encierran riesgos importantes como la facilidad para generar burbujas especulativas, y su uso para actividades criminales. El informe menciona estos aspectos y llama a una mayor regulación de las monedas virtuales.

 
  
MPphoto
 
 

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report as it calls on the Commission to establish a task force to monitor the further evolution of virtual currencies, to provide technical expertise ensuring a timely reaction from regulators if and when needed, and to develop stress tests to protect us against potential systemic threats.

 
  
MPphoto
 
 

  Enrique Guerrero Salom (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este pionero informe sobre las monedas virtuales porque identifica correctamente las oportunidades y riesgos que ofrece esta tecnología. Las monedas virtuales son de naturaleza privada y descentralizada, lo que permite reducir costes al no ser necesaria una caja de compensación. Al mismo tiempo, deben ser adecuadamente reguladas para evitar su uso por redes criminales y terroristas, así como para informar oportunamente a los inversores.

En un futuro, habrá que considerar también el papel que pueda desempeñar el Banco Central Europeo en el campo de las monedas virtuales, al ser la institución, junto con los Bancos Centrales de los países que no han adoptado todavía el euro, que tiene el monopolio de la emisión de monedas y billetes de curso legal.

Cabe destacar que el informe ha contado con un amplísimo respaldo tanto en comisión como en el pleno.

 
  
MPphoto
 
 

  Antanas Guoga (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report. It is important to present not only possible risks, but also opportunities which open up while using virtual currencies. It is important to positively welcome this new technology, let it evolve and then, knowing better the real situation, to apply the regulation which would fit the best.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Gutiérrez Prieto (S&D), por escrito. He votado a favor de este pionero informe sobre las monedas virtuales porque identifica correctamente las oportunidades y riesgos que ofrece esta tecnología. Las monedas virtuales son de naturaleza privada y descentralizada, lo que permite reducir costes al no ser necesaria una caja de compensación. Al mismo tiempo, deben ser adecuadamente reguladas para evitar su uso por redes criminales y terroristas, así como para informar oportunamente a los inversores.

En un futuro, habrá que considerar también el papel que pueda desempeñar el Banco Central Europeo en el campo de las monedas virtuales, al ser la institución, junto con los Bancos Centrales de los países que no han adoptado todavía el euro, que tiene el monopolio de la emisión de monedas y billetes de curso legal.

Por ultimo me felicito por el amplísimo respaldo con el que ha contado el informe, tanto en comisión como en el pleno.

 
  
MPphoto
 
 

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Το ζήτημα των εικονικών νομισμάτων είναι ένα ζήτημα που απασχόλησε πρόσφατα την κυπριακή κοινωνία. Παρά τις κακές εμπειρίες της Κύπρου, τα εικονικά νομίσματα συνεχίζουν να αναπτύσσονται στην Ευρωπαϊκή Ένωση. Υπερψηφίσαμε την έκθεση για το λόγο ότι δεν παίρνει θέση υπέρ ή κατά των νομισμάτων αυτών, αλλά παραινεί την Ευρωπαϊκή Επιτροπή να ερευνήσει τον αντίκτυπο και τις προοπτικές αυτών των νομισμάτων.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of this well balanced own-initiative report that responsibly addresses the emergence and growth of virtual currencies (VC) and their underlying technologies, specifically distributed ledger technology (DLT) and its new and fast developing technology. In principle, this new technology brings a lot of opportunities such as low transaction and operational costs, reducing costs of access to finance, enhancing resilience and speed of payment systems, thereby facilitating the trade in goods and services, etc. However, this report equally highlights the risks of such decentralised technology, such as its use for criminal purposes, money laundering, tax evasion and terrorist financing. There are also risks linked to the fact that there is no clear governance structure which, together with the high volatility of VCs, creates a high degree of uncertainty.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I supported this report as it takes a measure approach to virtual currencies, which are becoming more and more popular. The report addresses issues that could arise from their use and helps to plan for a future where the phenomenon of non-central bank governed crypto currencies and transactions via block chain technologies become part of the norm.

 
  
MPphoto
 
 

  Hans-Olaf Henkel (ECR), schriftlich. ‒ Der Bericht zum Thema virtuelle Währungen war auch ein Erfolg von Ulrike Trebesius. Sie hat im Ausschuss für Binnenmarkt und Verbraucherschutz ihre Linie weitgehend durchsetzen können und breite Unterstützung für eine technologiefreundliche Position gefunden. Die ALFA will erreichen, dass die Möglichkeiten der virtuellen Währungen und der DLT-Technologie in Europa entwickelt und genutzt werden. In diesem Sinne kam es darauf an, zuerst die Chancen zu sehen und die jungen Technologien nicht mit zu vielen Vorschriften zu belasten. Es ist natürlich möglich, dass auch Probleme entstehen, aber man sollte diese erst bekämpfen, wenn sie sichtbar werden und nicht im Vorfeld aufgrund von Vermutungen und Befürchtungen. In diesem Sinne stellt die ALFA das Gebotsprinzip vor das Verbotsprinzip.

Der Hauptausschuss (ECON) hat die Linie des IMCO-Ausschusses weitgehend übernommen, und so habe ich dem Abschlussbericht gerne zugestimmt. Im Übrigen bin ich der Meinung, dass der Einheitseuro abgeschafft werden muss. Er führt zu Zwist und Zwietracht in Europa.

 
  
MPphoto
 
 

  György Hölvényi (PPE), írásban. ‒ A virtuális fizetőeszközök innovatív termékek, egy olyan lehetőség, amellyel élni kell, de mivel újdonságról van szó, alapos gondossággal kell eljárnunk, már ami annak szabályozását illeti. A Bitcoin esetét én az Uberhez tudnám leginkább hasonlítani, mindkettő egy új dolog, polgáraink körében népszerű eszközök, ugyanakkor mindkettő veszélyt is hordoz magában. Az első probléma, hogy hagyományos társai körében ellenérzést vált ki, a másik, hogy a tagállami szervek sem tudták még felvenni a ritmust, már ami a szabályozásukat illeti. Ezen tényezők pedig gyengítik e termékeket, köztük a legnagyobb virtuális pénzeszköz szereplőt, a jelentésben is nevesített Bitcoint is.

Biztos vagyok abban, hogy a belső piacnak újabb fejlődési lehetőséget adhatnak a virtuális árfolyamok, s akár alapszámlaként is funkcionáló eszközként vagy internetes vásárlások lebonyolítójaként mindenképp haszonnal bírnak. Persze nagyon fontos, hogy a fogyasztóinknak megfelelő garanciát adjunk a termék biztonságára vonatkozóan. Úgy vélem, hogy a virtuális árfolyamok kérdése és szabályozása kezelhető kell hogy legyen. Fontos, hogy átgondoljuk a technikai fejlődés lehetőségeit. E kérdésben a raportőr pedig nagyszerű munkát végzett, így szavazatommal támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), in writing. ‒ Whilst there are some concerns with regard to the increasing use of virtual currencies, it is clear that this technology has potential benefits. It is important that the EU keeps up to date on these issues and I welcome this report.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), in writing. ‒ The bitcoin was launched seven years ago; however it has not yet reached a critical mass and does not have the nature of a highly liquid asset. I believe that the underlying innovation, distributed ledger technology (DLT), will have a significant impact on the financial sector. The new technologies have the potential to contribute positively to consumer welfare and economic development, as well as bringing changes to the banking sector. However, some significant risks have already become apparent, like the abuse of certain applications for criminal conduct, including money laundering and terrorist financing. It is better to have precautionary monitoring instead of pre-emptive regulation.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za izvješće o virtualnim valutama (2016/2007(INI)), jer smatram da je izuzetno važno da se EU parlament bavi ovim razvojnim pitanjem. Postoji više važnih činjenica o ovoj temi: danas postoji više od 600 sustava virtualnih valuta; tehnologija ubrzano daje nova rješenja koja zakonodavni okvir ne može pratiti; virtualne valute mogu doprinijeti blagostanju ekonomije i građana, sniziti transakcijske troškove, troškove pristupa financiranju, osigurati transparentnost i smanjiti rizike od prekršaja; postoje i rizici kao što je izrazita nestabilnost valuta, mogućnost napuhavanja i špekulacija, ograničena mogućnost djelovanja regulatora, mogu postati izvor za financijske nestabilnosti, potencijalna ograničenja monetarne politike uslijed povećanja opsega uporabe virtualnih valuta, potencijal za „crno tržišteˮ.

Podržavam prijedlog stvaranja proporcionalnog regulatornog pristupa na razini EU-a koji će podupirati inovacije te ih neće onemogućavati suvišnim troškovima, te podržavam potrebu da se pripremi opsežan pregled stanja virtualnih valuta te u skladu s tehnološkim mogućnostima razvoja razmotri reviziju relevantnog sustava plaćanja EU-a. U svemu tome važno je uzeti u obzir informiranost i zaštitu potrošača EU-a.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport d'initiative fait un état des lieux du développement des monnaies virtuelles et de la technologie sous-jacente permettant leur fonctionnement, la technologie des registres distribués (DLT). Bien que cette technologie semble être prometteuse, elle ne doit pas être un moyen pour quelques grands groupes numériques de faire main-basse sur le secteur de la sécurité et de l'information numériques. Malgré tout, ce rapport présente les monnaies virtuelles comme un moyen de contribuer positivement au développement économique et au développement des peuples, et c’est pourquoi je m’y suis opposé en votant contre.

 
  
MPphoto
 
 

  Petr Ježek (ALDE), in writing. ‒ I was pleased to support the report on virtual currencies and was particularly pleased that the approved version of the report calls for the creation of a task force within the Commission to examine the effects of the proliferation of virtual currencies and the technology underpinning them, such as blockchain. As the report highlights, it is important that legislators do not rush to regulate this industry, as we must encourage innovation and the building of new technologies. Blockchain in particular has huge potential beyond virtual currencies, such as helping to reduce fraud and being used as the basis for smart contracts. Nevertheless, there are areas where we should pay close attention with regard to the use of virtual currencies. Therefore I support the extension of the Anti-Money Laundering Directive to include virtual currencies, but as I emphasised in my amendments to the draft report, any such extension must be based on an impact assessment by the Commission which clearly demonstrates the necessity of such measures. Overall, this is a report which strongly supports innovation and I fully agree with it.

 
  
MPphoto
 
 

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui aborde les enjeux et les opportunités liés au phénomène émergent des monnaies virtuelles comme le BitCoin. Ces monnaies virtuelles soulèvent en effet des défis importants au regard des garanties et de la protection du consommateur, auxquels je suis particulièrement vigilant.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva Kaili (S&D), in writing. ‒ I have voted for the report of my colleague, Jakob von Weizsäcker, as it reflects the need to be ahead of evolutions and make the most out of virtual currencies and block chain in general. There is a huge potential, and if Europe capitalises it we could have a competitive advantage in a cross—cutting technology that could put Europe in the driver’s seat of a new technological revolution. This report achieves its goal in defining the key elements that need our attention with regard to virtual currencies and block chain.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ein ausgewogener, schwerpunktmäßig technischer Bericht über virtuelle Währungen und die dezentrale Transaktionsnetzwerk-Technologie. Virtuelle Währungen haben noch keine systemrelevante Dimension erreicht, und es besteht derzeit kein Regulierungsbedarf. Der Bericht schlägt eine Beobachtung der Entwicklung dieser Technologie durch Experten vor, um die Entwicklung einer systemischen Relevanz zu beobachten und gegebenenfalls Regulierungsmöglichkeiten zu veranlassen. Dem ist nichts entgegenzusetzen. Daher stimme ich für diesen Bericht.

 
  
MPphoto
 
 

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the report as it calls on the Commission to establish a task force to monitor the further evolution of virtual currencies, to provide technical expertise ensuring a timely reaction from regulators if and when needed, and to develop stress tests to protect us against potential systemic threats.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernd Kölmel (ECR), schriftlich. ‒ Der Bericht zum Thema virtuelle Währungen war auch ein Erfolg von Ulrike Trebesius. Sie hat im Ausschuss für Binnenmarkt und Verbraucherschutz ihre Linie weitgehend durchsetzen können und breite Unterstützung für eine technologiefreundliche Position gefunden. Die ALFA will erreichen, dass die Möglichkeiten der virtuellen Währungen und der DLT-Technologie in Europa entwickelt und genutzt werden. In diesem Sinne kam es darauf an, zuerst die Chancen zu sehen und die jungen Technologien nicht mit zu vielen Vorschriften zu belasten. Es ist natürlich möglich, dass auch Probleme entstehen, aber man sollte diese erst bekämpfen, wenn sie sichtbar werden und nicht im Vorfeld aufgrund von Vermutungen und Befürchtungen. In diesem Sinne stellt die ALFA das Gebotsprinzip vor das Verbotsprinzip.

Der Hauptausschuss (ECON) hat die Linie des IMCO-Ausschusses weitgehend übernommen, und so habe ich dem Abschlussbericht gerne zugestimmt.

 
  
MPphoto
 
 

  Ádám Kósa (PPE), írásban. ‒ A virtuális fizetőeszközök innovatív termékek, egy olyan lehetőség, amellyel élni kell, de mivel újdonságról van szó, alapos gondossággal kell eljárnunk, már ami annak szabályozását illeti. A Bitcoin esetét én az Uberhez tudnám leginkább hasonlítani, mindkettő egy új dolog, polgáraink körében népszerű eszközök, ugyanakkor mindkettő veszélyt is hordoz magában. Az első probléma, hogy hagyományos társai körében ellenérzést vált ki, a másik, hogy a tagállami szervek sem tudták még felvenni a ritmust, már ami a szabályozásukat illeti. Ezen tényezők pedig gyengítik e termékeket, köztük a legnagyobb virtuális pénzeszköz szereplőt, a jelentésben is nevesített Bitcoint is.

Biztos vagyok abban, hogy a belső piacnak újabb fejlődési lehetőséget adhatnak a virtuális árfolyamok, s akár alapszámlaként is funkcionáló eszközként vagy internetes vásárlások lebonyolítójaként mindenképp haszonnal bírnak. Persze nagyon fontos, hogy a fogyasztóinknak megfelelő garanciát adjunk a termék biztonságára vonatkozóan. Úgy vélem, hogy a virtuális árfolyamok kérdése és szabályozása kezelhető kell hogy legyen. Fontos, hogy átgondoljuk a technikai fejlődés lehetőségeit. E kérdésben a raportőr pedig nagyszerű munkát végzett, így szavazatommal támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Béla Kovács (NI), írásban. – Egymással gyakran ütköző vélemények kereszttüzében működnek a virtuális fizetőeszközök. Az EU nem rendelkezik saját állásponttal, holott ez a gyorsan terjedő technológia lehetővé teszi bármilyen tranzakció decentralizált, megbízható, gyors és biztonságos lebonyolítását, a korábbi tranzakciók történetének rögzítésével együtt. A jelentés mindössze annyit tartalmaz, hogy a Bizottság hozzon létre egy munkacsoportot a virtuális fizetőeszközök tanulmányozására, ami kicsi, de mégis örvendetes lépés. Elképzelhető, hogy ezen az úton már a közeljövőben az egységes piacon belül is versenyképesebb tranzakciós költségeket lehet elérni, de a virtuális fizetőeszközök használata potenciális kockázatokkal is járhat. Mindenképpen időszerű az új technológia részletesebb áttekintése.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Il tema delle valute virtuali suscita e necessita grande attenzione. Quando si parla di valute virtuali ci si riferisce a delle riproduzioni di valori digitali che vengono gestite privatamente, definite quindi come denaro digitale privato, e che si basano principalmente su una tecnologia di registro distribuito (DLT). Essa costituisce il fondamento tecnologico di molti sistemi di valuta virtuale, il più noto dei quali risulta essere il bitcoin. La relazione oggi al voto rileva che si tratta di banche dati decentralizzate, in grado di elaborare in maniera immediata grandi quantità di transazioni finanziarie, e che hanno la capacità di trasformare non solo l'ambito delle valute virtuali, bensì anche la tecnologia finanziaria. Nell'approvare questo testo ricordiamo che, nell'uso delle valute virtuali, dei punti fermi di riferimento devono essere la consapevolezza dei consumatori, la trasparenza e la fiducia.

 
  
MPphoto
 
 

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ J’ai voté contre le rapport sur les monnaies virtuelles. Ce texte fait un état de lieu sur les monnaies virtuelles et la technologie qui permet leur fonctionnement, la technologie des registres distribués (DLT) ou Blockchain.

Bien qu'il mette en avant le potentiel important des DLT et le fait qu'ils peuvent révolutionner le secteur des services financiers, le rapport présente les monnaies virtuelles comme un moyen de contribuer positivement au développement économique et au développement des peuples. Nous nous opposons farouchement à cette vision sur les monnaies virtuelles car ces-dernières permettent surtout la création d'un système monétaire indépendant des banques centrales et donc des États.

Par ailleurs, les transactions effectuées grâce aux monnaies virtuelles, qui offrent un anonymat total, sont souvent faites sur le marché noir, pour le blanchiment de capitaux, le financement du terrorisme, la fraude et l'évasion fiscale, et d'autres activités criminelles.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (S&D), na piśmie. ‒ Poparłem sprawozdanie Jakoba von Weizsäcke, w którym Parlament Europejski wzywa Komisję Europejską do utworzenia grupy roboczej zajmującej się walutą wirtualną. To wszystko ma na celu rozwinięcie narzędzi regulacyjnych i promocji wirtualnych portfeli. Wirtualne waluty są bardzo prężnie rozwijającym się segmentem na rynku globalnym, wartość światowych transakcji przekroczyła już miliard euro, dlatego moim zdaniem nie powinniśmy pozostawać bierni wobec tego segmentu rynku. Bardzo ważne jest wprowadzenie nadzoru w celu uniknięcia potencjalnych zagrożeń systemowych. Jednocześnie popieram inicjatywę Komisji Europejskiej dotyczącą rozszerzenia dyrektywy o przeciwdziałaniu praniu brudnych pieniędzy o platformy wymiany wirtualnych walut w celu przeciwdziałania praniu brudnych pieniędzy i finansowaniu terroryzmu.

 
  
MPphoto
 
 

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Le développement des monnaies virtuelles présente des avancées mais comporte également des risques. Elles s'appuient sur de nouvelles technologies pour fonctionner, appelées technologie des registres distribués (DLT), qui présentent de nombreux avantages. Elles favorisent, en particulier, un traitement plus simple et moins cher des données numériques. En outre les monnaies virtuelles permettent de simplifier les services d'administration en ligne et la protection des données.

Néanmoins, ces avantages se pondèrent d'inconvénients. En effet, le texte fait état de l'apparition d'un marché international de devises. Cette entité en cours de développement tend à mettre à l'écart les banques centrales et les États, et donc à échapper à leur contrôle. Les transactions qui l'alimentent se font de manière anonyme, ce qui laisse libre cours au financement des activités criminelles et terroristes. Par conséquent je m'oppose à cette situation créée par les monnaies virtuelles. J'ai donc voté contre.

 
  
MPphoto
 
 

  Javi López (S&D), por escrito. He votado a favor de este pionero informe sobre las monedas virtuales porque identifica correctamente las oportunidades y riesgos que ofrece esta tecnología. Las monedas virtuales son de naturaleza privada y descentralizada, lo que permite reducir costes al no ser necesaria una caja de compensación. Al mismo tiempo, deben ser adecuadamente reguladas para evitar su uso por redes criminales y terroristas, así como para informar oportunamente a los inversores.

En un futuro, habrá que considerar también el papel que pueda desempeñar el Banco Central Europeo en el campo de las monedas virtuales, al ser la institución, junto con los Bancos Centrales de los países que no han adoptado todavía el euro, que tiene el monopolio de la emisión de monedas y billetes de curso legal.

Cabe destacar que el informe ha contado con un amplísimo respaldo tanto en comisión como en el pleno.

 
  
MPphoto
 
 

  Juan Fernando López Aguilar (S&D), por escrito. ‒ He votado a favor de este pionero informe sobre las monedas virtuales porque identifica correctamente las oportunidades y riesgos que ofrece esta tecnología. Las monedas virtuales son de naturaleza privada y descentralizada, lo que permite reducir costes al no ser necesaria una caja de compensación. Al mismo tiempo, deben ser adecuadamente reguladas para evitar su uso por redes criminales y terroristas, así como para informar oportunamente a los inversores.

En un futuro, habrá que considerar también el papel que pueda desempeñar el Banco Central Europeo en el campo de las monedas virtuales, al ser la institución, junto con los Bancos Centrales de los países que no han adoptado todavía el euro, que tiene el monopolio de la emisión de monedas y billetes de curso legal.

Cabe destacar que el informe ha contado con un amplísimo respaldo tanto en comisión como en el pleno.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ Tras el éxito de la primera y más importante moneda virtual (bitcoin), la tecnología de registros distribuidos (TRD) está generando un impacto enorme en el sector financiero.

La principal ventaja ofrecida tanto por monedas virtuales como por TRD consiste en la reducción de los costes de transacción y aumento de privacidad de los pagos realizados. En el informe también se plantea la posibilidad de incorporar la TRD al sector privado, por ejemplo en transferencias de propiedad intelectual.

No debemos dejar de lado la existencia de riesgos derivados de las monedas virtuales o la TRD, como por ejemplo el uso indebido de ciertas aplicaciones para fines delictivos tales como el blanqueo de dinero.

Para acabar con ciertas malas prácticas y conseguir un aumento de la eficiencia se pretende llevar a cabo una regulación inteligente de la TRD, basado en la excelencia analítica y la proporcionalidad, evitando así una regulación preventiva y rígida.

En base a la importancia que reviste el tema, apoyo favorablemente este informe.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernd Lucke (ECR), schriftlich. ‒ Der Bericht zum Thema virtuelle Währungen war auch ein Erfolg von Ulrike Trebesius. Sie hat im Ausschuss für Binnenmarkt und Verbraucherschutz ihre Linie weitgehend durchsetzen können und breite Unterstützung für eine technologiefreundliche Position gefunden. Die ALFA will erreichen, dass die Möglichkeiten der virtuellen Währungen und der DLT-Technologie in Europa entwickelt und genutzt werden. In diesem Sinne kam es darauf an, zuerst die Chancen zu sehen und die jungen Technologien nicht mit zu vielen Vorschriften zu belasten. Es ist natürlich möglich, dass auch Probleme entstehen, aber man sollte diese erst bekämpfen, wenn sie sichtbar werden und nicht im Vorfeld aufgrund von Vermutungen und Befürchtungen. In diesem Sinne stellt die ALFA das Gebotsprinzip vor das Verbotsprinzip.

Der Hauptausschuss (ECON) hat die Linie des IMCO-Ausschusses weitgehend übernommen, und so habe ich dem Abschlussbericht gerne zugestimmt.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ Popularnost i korištenje virtualnih valuta u nekoliko zadnjih godina raste, no trenutno još ne postoji definicija s kojom bi se univerzalno definiralo što su to virtualne, odnosno digitalne valute. Europsko nadzorno tijelo za bankarstvo (EBA) iznijelo je stajalište da virtualne valute smatra digitalno iskazanom vrijednosti koja se ne mora povezivati s fluktuirajućim realnim valutama.

EBA je također utvrdila da se virtualnim valutama može trgovati samo ako je pravne i fizičke osobe prihvaćaju kao sredstvo plaćanja i međusobne razmjene. Bitcoin kao najpoznatija virtualna valuta nakon sedam godina u opticaju stekla je znatan utjecaj na financijski sektor koristeći se tehnologijom decentraliziranog vođenja evidencije transakcije (DLT). Tehnologijom se omogućilo decentralizirano, relativno sigurno, otporno i brzo vođenje evidencije o raznim transakcijama. Prednosti i mogućnosti koje se otvaraju zahvaljujući virtualnim valutama i DLT-u uglavnom se odnose na snižavanje transakcijskih troškova i osiguranje jednostavnije upotrebe uz mogućnost osiguranja različite razine privatnosti.

Rizici koji su povezani s virtualnim valutama i DLT-om još su nepoznanica i takvo što će se moći definirati tek širom upotrebom istih. Podržala sam izvješće Europskog parlamenta o virtualnim valutama iz razloga što virtualne valute i DLT mogu pozitivno utjecati na gospodarski razvoj i doprinijeti blagostanju.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Virtuálne meny menia finančné systémy vo svete a prispievajú k ich hospodárskemu rozvoju. Uľahčujú a zlacňujú cezhraničné finančné operácie, mnoho firiem im dôveruje viac ako inštitucionalizovaným menám. Napriek všetkým výhodám pokladám za dôležité vytvorenie podmienok a regulárneho prostredia tak, aby nedošlo k zneužitiu týchto systémov na pranie špinavých peňazí, nelegálnu a trestnú činnosť a aby sa zabránilo ich zneužitiu na možnú podporu terorizmu.

 
  
MPphoto
 
 

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Απείχα κατά την ψηφοφορία της έκθεσης σχετικά με τα εικονικά νομίσματα διότι η εν λόγω έκθεση δεν είναι πλήρης. Επιπλέον, δρομολογεί διαδικασίες αχρήματης κοινωνίας προς την οποία είμαι κάθετα αντίθετος όπως έχω άλλωστε εκφράσει δημόσια εντός και εκτός του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και της Ελληνικής Βουλής.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté contre ce rapport.

Ce rapport porte sur le développement des monnaies virtuelles et de leur technologie sous-jacente: la technologie des registres distribués.

La technologie des registres distribués facilite les transactions financières. Elle est transposable à d'autres domaines et usages: au financement participatif, à la signature numérique de documents juridiques, ainsi qu'aux services en ligne de l'administration publique. Nous sommes donc favorables à l'usage de cette technologie.

Nous sommes en revanche farouchement opposés à l'essor des monnaies virtuelles.

Pour l'heure, celui-ci reste à l'état d'hypothèse: en témoigne le succès médiocre du Bitcoin créé en 2009: bien qu'il compte pour 90% du marché des monnaies virtuelles, il ne pèse que cinq milliards d'euros. Le développement des monnaies virtuelles servirait avant tout les intérêts des établissements bancaires en permettant la création d'un marché interbancaire dont ils auraient l'exclusivité. En outre, l'anonymat complet favoriserait la fraude et les activités criminelles et terroristes.

D'une manière générale, nous rejetons la dématérialisation complète des paiements. En effet, la tangibilité de la monnaie est un gage d'indépendance des citoyens face à l'emprise des banques.

 
  
MPphoto
 
 

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ Ho votato favorevolmente la relazione sulle monete virtuali. Ho lavorato a questa relazione come relatore ombra. Abbiamo trovato l'accordo per supportare un'azione di regolamentazione dell'utilizzo delle monete virtuali che seguirà lo sviluppo in rapida espansione di questo tipo di realtà. La tendenza sarà quella di avere un minore costo delle transazioni e una rapida efficacia delle stesse. Si tratta di un tema nuovo, ancora poco conosciuto, ma sicuramente in grande crescita e di possibile grande utilità per il consumatore, cui verrà comunque dedicata una grande attenzione in merito a una sua tutela.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. ‒ Bitcoin přináší poměrně velké množství nových přístupů, které vzbuzují diskuse a otázky nad budoucností měny. Osobně se sice ztotožňuji s tím, že je potřeba podporovat nové a moderní trendy, kterým se ve vývoji společnosti nevyhneme. Zároveň mám ale řadu pochybností, které se týkají např. zneužitelnosti měny pro trestnou činnost – měna je kvůli náročné vystopovatelnosti a nemožnosti kontroly vhodná k trestné činnosti, kvůli omezenému množství peněz bude podle mě docházet k trvalé deflaci. Navíc hodnota měny je pouze spekulativní, samotná měna není ničím kryta. Dalším problémem je podle mě pak nutnost generování adres, pro každou platbu – má-li být identifikovatelná – je nutné vytvořit další adresu. Při hlasování jsem se zdržel.

 
  
MPphoto
 
 

  Gabriel Mato (PPE), por escrito. ‒ En los últimos años nos estamos acostumbrando a convivir con las llamadas monedas virtuales, un avance que puede contribuir positivamente en el bienestar de los ciudadanos y el desarrollo económico, también en el sector financiero.

Sin embargo, los sistemas de monedas virtuales entrañan riesgos que deben abordarse adecuadamente con objeto de aumentar la fiabilidad y la confianza de los consumidores.

Por esa razón, me sumo a la propuesta que hoy aprobamos en este sentido, pidiendo un enfoque regulador proporcionado a escala de la Unión a fin de no asfixiar la innovación o añadir costes superfluos en esta fase temprana, pero tomando en serio los desafíos que puede suponer en términos de regulación la generalización del uso de monedas virtuales.

 
  
MPphoto
 
 

  Κώστας Μαυρίδης ( S&D), γραπτώς. ‒ Ο χρηματοπιστωτικός τομέας έχει επηρεαστεί πολύ τα τελευταία χρόνια μετά την είσοδο του πρώτου ηλεκτρονικού νομίσματος (Bitcoin). Τέτοιου είδους τεχνολογία και συγκεκριμένα η τεχνολογία Κατανεμημένου Καθολικού (DLT) παρέχει τα μέσα για ασφαλή καταγραφή των συναλλαγών όλων των ειδών. Παρόλα αυτά, θεωρώ ότι είναι πολλά ακόμα αυτά που πρέπει να μελετηθούν για να υπάρξει ελεγχόμενη εξέλιξη της τεχνολογίας DLT, γεγονός που καθιστά το θέμα επίκαιρο για το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο.

Στόχος της συγκεκριμένης έκθεσης είναι η υιοθέτηση μιας έξυπνης Ευρωπαϊκής νομοθεσίας αναφορικά με τα εικονικά νομίσματα και την τεχνολογία κατανεμημένου καθολικού, η οποία να έχει ευελιξία έτσι ώστε να προωθείται η ανάπτυξη και η εξέλιξη στον τομέα αυτό. Για να υπάρξει καινοτομία θα πρέπει να υπάρχουν όμως και οι σωστές βάσεις με τη βοήθεια «τεχνικής πραγματογνωσίας» όπως αναφέρει χαρακτηριστικά η ίδια η έκθεση. Επομένως, για να αποκτηθούν οι ρυθμιστικές ικανότητες που χρειάζονται για την δημιουργία της νομοθεσίας, η έκθεση προτείνει τη σύσταση οριζόντιας ειδικής ομάδας DLT.

Θα ήθελα να υπερψηφίσω τις παραπάνω προτάσεις επειδή θεωρώ πως τα εικονικά νομίσματα και η τεχνολογία DLT μπορούν να συμβάλουν θετικά στην οικονομική ευημερία της Ένωσης αφού μειώνουν τόσο το κόστος συναλλαγής, όσο και το κόστος πρόσβασης των χρηστών.

 
  
MPphoto
 
 

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Hier wird über virtuelle Währung und dezentrale Transaktionsnetzwerktechnologie berichtet. Virtuelle Währung ist zurzeit noch nicht systemrelevant, somit enthalte ich mich meiner Stimme.

 
  
MPphoto
 
 

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Manau, jog virtualios valiutos sukuria nemažai galimybių verslui ir vartotojams, prisideda prie ekonomikos plėtros, tačiau siekiant užkirsti kelią naujo tipo piktnaudžiavimams bei neteisėtoms operacijoms yra būtina stiprinti šios srities priežiūrą ir reglamentavimą.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I support this report that examines the potential challenges of a non-bank regulated currency and the impact that this could have on consumers and exchange rates.

 
  
MPphoto
 
 

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Le rapport en question fait un point sur les monnaies virtuelles et les technologies permettant leur cours. Le rapport se montre en faveur de la propagation de monnaies virtuelles, en soutenant qu’elles sont les vecteurs de nos développements économiques. Entre autres choses, elles offrent un anonymat total ouvrant à des évasions fiscales ou des blanchiments d’argent sans pression. Nous nous opposons au système de banques centrales, échappant au contrôle des États, que sous-tend la vision développée sur ces monnaies. Celles-ci n’ont aucun fondement réel, ne sont soumises à aucune règlementation et profitent d’abord aux escrocs.

En conséquence j’ai voté contre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ As moedas virtuais e a tecnologia de livro—razão distribuído podem contribuir de forma positiva para o bem-estar dos cidadãos e o desenvolvimento económico, nomeadamente no setor financeiro. É assim necessário reforçar a capacidade de regulação, incluindo a capacidade técnica, e desenvolver um quadro jurídico sólido que acompanhe o ritmo da inovação, assegurando uma resposta tempestiva e proporcionada se e quando a utilização de algumas aplicações da tecnologia de livro-razão distribuído assumir uma importância sistémica. Daí o meu voto favorável.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of this report that underlines the benefits that virtual currencies, such as the bitcoin, have for SMEs. This report ensures the safety of virtual currencies without overburdening SMEs.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – Le développement de nouvelles technologies est source d'innovation et de transformation profonde de notre société. Le développement de monnaies virtuelles en est un exemple dont nous ne connaissons pas encore totalement son potentiel à long terme.

Il existe actuellement plus de 600 systèmes de monnaies virtuelles dans le monde. Nous le savons cette technologie pourrait permettre notamment de réduire les coûts de transaction ou encore les coûts de l'accès au financement. Toutefois, des risques peuvent être également soulignés en raison notamment du manque de fiabilité lié à l'absence de structures de gouvernance ou le risque d'une instabilité financière lié au risque d'une forte volatilité des monnaies virtuelles et de la création de nouvelles bulles spéculatives. De plus, les monnaies virtuelles pourraient devenir un moyen favorisant le marché noir et le blanchiment d'argent.

Nous devons donc règlementer mais ce de manière adéquate afin d'éviter de casser le potentiel innovant de cette nouvelle technologie. Je me réjouis donc que ce rapport appelle la Commission à mettre en place un groupe d'étude transversal afin de mieux cerner ce phénomène, d'analyser les risques et avantages et de concevoir des tests de résistances pour en assurer sa stabilité.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne. – Bitcoin je jednou z najvýznamnejších virtuálnych mien (VM) a je viac než zrejmé, že príslušná inovácia, technológia distributed ledger (DLT), bude mať významný vplyv na finančný sektor a mimo neho. Táto technológia v zásade predstavuje rýchly, pružný a pomerne bezpečný spôsob zaznamenania akejkoľvek transakcie spolu s históriou predchádzajúcich transakcií v tzv. distribučnom súpise. Investície do DLT prudko stúpajú a niektoré spôsoby použitia sa môžu rýchlo rozšíriť do celého systému. VM a DLT v oblasti platieb pomáhajú znižovať transakčné náklady a prispievajú k jednoduchému používaniu pri súčasnom zabezpečení odolnosti a rôznych úrovní ochrany súkromia. Avšak transakčné náklady na platby ostávajú naďalej prekvapivo vysoké. Veľká časť potenciálu DLT sa pravdepodobne prejaví mimo platobného sektoru. Ako vzorový príklad použitia DLT v súkromnom sektore je riadenie po dokončení obchodnej transakcie. V širšom zmysle sa však dajú použiť pri inteligentných zmluvách, prevodoch práv duševného vlastníctva, riadení dodávateľského reťazca a pri niektorých vládnych službách. Prinášajú však so sebou aj riziká v podobe zneužívanie niektorých aplikácií na trestnú činnosť vrátane prania špinavých peňazí a financovania terorizmu. Preto je nevyhnutné správne fungovanie a odolnosť týchto systémov, čo si vyžiada dobre fungujúcu správu a štruktúry dohľadu. Predmetný návrh má moju podporu.

 
  
MPphoto
 
 

  Marlene Mizzi (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of the Report on Virtual currencies, which calls on the Commission to set up a task force to monitor virtual currencies like the bitcoin. In my opinion, this task force will help prevent virtual currencies being used to launder money or finance terrorism and will better protect consumers.

 
  
MPphoto
 
 

  Csaba Molnár (S&D), írásban. ‒ A Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésében rámutat, hogy a fizetések tranzakciós költségei továbbra is meglepően nagyok, a virtuális fizetőeszközök és a megosztott könyvelési technológia viszont lehetőséget nyújt e tranzakciós költségek csökkentésére, használata könnyű, továbbá megbízható és változó szintű titkosságot biztosít. Ugyanakkor már most is látható néhány ezzel kapcsolatos kockázat, például, hogy egyes alkalmazásokat bűncselekmények elkövetésére, többek között pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására használnak, és a szélesebb körű elterjedéssel további kockázatokra is fény derülhet. A jelentés ezért olyan intelligens szabályozást sürget, amelynek révén a kockázatokat adott esetben még azelőtt kezelni lehet, hogy azok rendszerszintűvé válnának.

A jelentés ezért egy megosztott könyvelési technológiával foglalkozó, a Bizottság vezetésével működő horizontális munkacsoport létrehozására tesz javaslatot. A jelentés elfogadását támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Cláudia Monteiro de Aguiar (PPE), por escrito. ‒ A tecnologia da moeda virtual está em franco crescimento. Reconheço as vantagens hipotéticas das moedas virtuais para a economia, que incluem uma maior rapidez e eficiência e menos custos ao realizar pagamentos e transferências, em especial a nível internacional, e as suas potencialidades para promover a inclusão financeira e favorecer o acesso do sector empresarial e das PME ao financiamento e aos recursos financeiros.

Contudo, as moedas virtuais podem comportar riscos relacionados com atividades criminosas como o financiamento do terrorismo, o branqueamento de capitais e a fraude e a evasão fiscais, entre outras.

É importante destacar que os detentores de moeda virtual são vulneráveis a atividades ilegais e desafios como burlas, furto de moeda virtual, cibercriminalidade, pirataria informática, avarias do software/hardware, fraude e sistemas fraudulentos, falsas alegações ou deturpação e é vital assegurar um nível adequado de proteção e vias de recurso para os consumidores que eventualmente se deparem com alguns riscos associados à utilização de moedas virtuais.

Voto favoravelmente o presente relatório que defende a criação de um grupo de trabalho que estude as vantagens, desvantagens e vulnerabilidades sobre as moedas virtuais de modo a garantir a proteção dos consumidores, a transparência e a confiança na sua utilização, assim como a do sistema financeiro.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Montel (ENF), par écrit. ‒ Les monnaies virtuelles sont un système hors du contrôle des banques centrales et des États, je vote donc contre ce rapport qui les présente comme un simple outil pouvant favoriser le développement économique.

 
  
MPphoto
 
 

  Nadine Morano (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui met en regard les avantages, au premier rang desquels la réduction des coûts de transaction, et les inconvénients des monnaies virtuelles, parmi lesquels l’absence de gouvernance susceptible de garantir la protection des utilisateurs. Je soutiens notamment la demande faite à la Commission européenne de créer une Task force composée d’experts en réglementation mais également d’experts techniques qui aura pour mission de mettre en place un cadre réglementaire pour ces nouvelles monnaies.

 
  
MPphoto
 
 

  Alessia Maria Mosca (S&D), per iscritto. ‒ Accogliamo con favore la relazione sulle valute virtuali. Il Parlamento europeo dimostra, ancora una volta, la sua capacità di stare al passo con i tempi, affrontando una questione nuova, che tocca ancora marginalmente le nostre vite, ma che potenzialmente potrebbe cambiare la nostra quotidianità in maniera profonda. Le valute virtuali, secondo la definizione della Banca d'Italia, sono rappresentazioni digitali di valore, utilizzate come mezzo di scambio o detenute a scopo di investimento, che possono essere trasferite, archiviate e negoziate elettronicamente. Al momento, le valute virtuali non hanno corso legale ma possono essere utilizzate dagli utenti per acquistare beni o servizi, qualora il venditore sia disponibile ad accettarle. L'esempio più celebre è quello del Bitcoin, che ad oggi rappresenta la fetta più consistente del mercato delle valute virtuali. Pur non essendo ancora equiparata alla moneta, la valuta virtuale rappresenta certamente un sistema di pagamento innovativo, veloce, poco costoso ed efficace. È necessario dunque che le istituzioni continuino a monitorare il fenomeno, provando a introdurre una sistema di regole snello ed efficace, che vada a colpire e risolvere le criticità individuate in questo rapporto.

 
  
MPphoto
 
 

  József Nagy (PPE), írásban. ‒ A virtuális pénznemekről szóló javaslat mellett szavaztam, mivel a mai, felgyorsult világban követnünk kell a technológia fejlődését. Az ezen az új területen megjelenő virtuális valutákban, technológiákban sok lehetőség rejlik. A határokon átnyúló pénzátutalások leegyszerűsítéséről, költségeinek csökkentéséről is említést tesz a jelentés, ami jelentős összeggel csökkentheti a teljes globális tranzakciós költséget. Élni kell ezzel az új lehetőséggel, az új technológiával, figyelemmel kell követni a rendszer fejlődését, de azt is tudni kell, hogy lehetnek eddig még fel nem térképezett kockázatok.

 
  
MPphoto
 
 

  Victor Negrescu (S&D), in writing. ‒ The definition of virtual currency (VC) appeared in 2012 drafted by the European Central Bank as ‘a type of unregulated, digital money, which is issued and usually controlled by its developers, and used and accepted among the members of a specific virtual community’. Distributed ledger technology (DLT) will enable a decentralised, resilient, rapid and secure means of recording transactions of any sort together with the history of previous transactions. I voted for this report that will introduce smart regulation of the DLT.

 
  
MPphoto
 
 

  Dan Nica (S&D), în scris. ‒ Monedele virtuale și tehnologia registrelor distribuite au potențialul de a contribui în mod pozitiv la bunăstarea cetățenilor și la dezvoltarea economică, inclusiv în sectorul financiar.

Până în prezent, nu s-a formulat încă o definiție universal aplicabilă, însă monedele virtuale sunt denumite uneori „bani electronici”, iar Autoritatea Bancară Europeană (ABE) le consideră o reprezentare digitală a unei valori care nu este emisă de o bancă centrală sau autoritate publică, nu sunt neapărat legate de o monedă fiduciară, ci sunt acceptate de persoanele fizice sau juridice ca mijloc de plată și pot fi transferate, stocate sau tranzacționate electronic. Subliniez importanța sensibilizării consumatorilor, a transparenței și a încrederii în legătură cu utilizarea monedelor virtuale.

Comisia ar trebui să elaboreze, în cooperare cu statele membre și cu industria monedelor virtuale, orientări cu scopul de a garanta că sunt furnizate informații corecte, clare și complete utilizatorilor de monede virtuale existenți și viitori, pentru a le permite să facă o alegere în cunoștință de cauză, crescând astfel transparența sistemelor de monede virtuale în ceea ce privește felul în care sunt organizate și utilizate și felul în care se deosebesc de sistemele reglementate și supravegheate de plată din punctul de vedere al protecției consumatorilor.

 
  
MPphoto
 
 

  Liadh Ní Riada (GUE/NGL), in writing. – I voted in favour of this report. The report notes the rise of the use of virtual currencies such as the bitcoin which are stored and traded online through distributed ledger technology (DLT).

In principle, virtual currencies could provide a much more democratically regulated currency, regulated by the community. Moreover, the tech – blockchain – could also provide a more transparent transaction system which could counter illicit capital flows and money laundering if it is paired with the right form of regulation such as anti-money laundering regulations.

However, the report further outlines the risks associated with the use of a totally unregulated currency which has been issued privately instead of through a central bank or public authority – i.e., legal uncertainty for consumers, anonymous use which contributes to tax fraud and money laundering, potential for speculative bubbles, etc. However, as stated above this can be countered by the right form of regulation such as anti-money laundering regulations.

The most significant aspect of the report is the call for the Commission to carry out an analysis of virtual currencies and consider (if appropriate) revising existing relevant EU legislation on payments to include regulation of virtual currencies.

 
  
MPphoto
 
 

  Luděk Niedermayer (PPE), písemně. ‒ Podpořil jsem usnesení o virtuálních měnách, protože v nich spatřuji příležitost v podobě snižování transakčních nákladů a snadném používání. V této souvislosti je třeba upozornit na vysoké transakční náklady na platby. Data G8 ukazují, že v průměru více než 7 % přeshraničních převodů finančních prostředků spolykají náklady na převod. Komise by proto měla provést komplexní analýzu k tématu virtuálních měn a na základě tohoto posouzení zvážit případné přepracování příslušných právních předpisů EU týkající se plateb, včetně směrnice o platebních účtech, směrnice o platebních službách a směrnice o elektronických penězích, s ohledem na nové možnosti, které se otevírají díky novým technologiím včetně virtuálních měn. Cílem by měla být podpora hospodářské soutěže a snížení transakčních nákladů.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht behandelt die virtuellen Währungen sowie die dezentrale Transaktionsnetzwerk-Technologie (Distributed Ledger Technology). Virtuelle Währungen wie Bitcoin haben noch keine systemrelevante Dimension erreicht, es besteht also noch kein Regulierungsbedarf. Der Bericht schlägt eine Beobachtung der Entwicklung dieser Technologie durch Experten vor. Des Weiteren enthält der Antrag durchaus positive Ansätze, jedoch ist er in elementaren Bereichen zu vage formuliert.

 
  
MPphoto
 
 

  Urmas Paet (ALDE), kirjalikult. ‒ Toetasin. Virtuaalvääringute ja nende tehnoloogiate arengute jälgimiseks ning sellega kaasnevate kasude ja riskide analüüsimiseks on mõistlik kokku kutsuda ekspertide töögrupp, mis vajadusel suudaks soovitada meetmeid selle valdkonna reguleerimiseks ning riskide maandamiseks.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFDD), raštu. ‒ Balsavau už šį pranešimą.

Reikia kuo skubiau prisitaikyti prie besikeičiančių rinkų ir vartotojų poreikių, kadangi informacinės technologijos plinta labai greitai ir tampa sistemomis. Pažymėtina, kad kriziniu atveju virtuali valiuta gali būti kaip išeitis, sprendžiant pinigų nuvertėjimo ar atsiskaitymų problemas. Be to, virtualių pinigų schemos kur kas greičiau integruojasi šalyse, susiduriančiose su ekonominiais ar politiniais neramumais. Todėl labai svarbu griežčiau kontroliuoti virtualiųjų valiutų naudojimą. Siekiant pažaboti šių valiutų atveriamus kelius pinigų plovimui ir terorizmo finansavimui, yra tikslinga steigti specialią grupę, kuri teiktų siūlymus dėl jų reguliavimo. Pritariu pasiūlymui, kad į kovos su pinigų plovimu taisykles būtų įtrauktos virtualiųjų valiutų keitimo platformos.

 
  
MPphoto
 
 

  Margot Parker (EFDD), in writing. ‒ Any attempt to regulate internet virtual currencies on a geographical basis is futile and misplaced. An EU which has created the euro as its single currency cannot hope to lend credibility and reliability to virtual currencies, in fact the EU’s record is so bad that any regulation by it would be bad for confidence. Accordingly UKIP voted against.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva Paunova (PPE), in writing. – Virtual currencies are a big step towards a digital single market, nevertheless we need to be cautious in underestimating the dangers they could bring due to their exclusivity. I support the draft report, which aims for additional legislation and the establishment of a dedicated task force with budget and staff to address the challenges of virtual currencies, in particular the lack of guarantees and safeguards for consumers, and the volatility of exchange rates. I am a strong supporter of innovation and believe that we should not hinder the development of an innovative digital single market; however I also understand the dangers associated with a virtual currency and want to be certain of its secure and legitimate use for all citizens of the EU.

 
  
MPphoto
 
 

  Marijana Petir (PPE), napisan. ‒ Virtualne valute omogućuju prijenos novca bez posredovanja banaka. DLT, virtualna osnova tehnoloških valuta, može imati znatan utjecaj na financijski sektor i šire. Tom se tehnologijom u načelu omogućuje decentralizirano, brzo, otporno i relativno sigurno vođenje evidencije o bilo kakvim vrstama transakcija. Današnja ulaganja u DLT snažno rastu i neke njezine primjene brzo bi mogle postati sistemske.

Do primjene DLT-a vjerojatno će prije svega doći u područjima u kojima su važni pouzdanost, dokazivanje identiteta i vlasništva. Već sada poznati brojni rizici koji su povezani s virtualnim valutama i DLT-om postati će jasniji tek kad njihova primjena postane raširenija. Sve su to podaci na koje se upozorava u naslovnom izvješću. Pozdravljam preporuku Europske komisije o potrebi opsežnog pregleda stanja virtualnih valuta i mogućnosti revizije relevantnog zakonodavstva te sam podržala ovu rezoluciju.

 
  
MPphoto
 
 

  Pina Picierno (S&D), per iscritto. ‒ La prima e più nota valuta virtuale, il bitcoin, è stata introdotta ormai da sette anni ed è chiaro che l'innovazione tecnologica alla sua base, la tecnologia di registro distribuito (DLT), è destinata ad avere un impatto considerevole sul settore finanziario e non solo. Tale tecnologia consente di registrare in maniera decentralizzata, rapida, resiliente e alquanto sicura, qualsiasi tipo di operazione. Gli investimenti nella tecnologia DLT stanno aumentando notevolmente e alcune applicazioni potrebbero presto diventare sistemiche.

Le opportunità più evidenti offerte da queste nuove tecnologie riguardano in primo luogo il settore dei pagamenti, permettendo una riduzione dei costi e garantendo al tempo stesso sicurezza e riservatezza. D'altro canto, le potenzialità della DLT sono rilevanti anche per altri ambiti quali i contratti intelligenti, i trasferimenti di proprietà intellettuale, la gestione della catena di approvvigionamento e una serie di servizi pubblici.

I rischi più evidenti (ma probabilmente altri ne emergeranno col tempo) comprendono il riciclaggio e il finanziamento di attività criminali e terroristiche. In un tale contesto di rapida evoluzione è giusto auspicare, come chiede questa relazione, una regolamentazione intelligente che favorisca il libero sviluppo delle nuove tecnologie, ma allo stesso tempo affronti i rischi prima che questi diventino sistemici.

 
  
MPphoto
 
 

  Tonino Picula (S&D), napisan. ‒ Europski parlament je istaknuo da virtualne valute i DLT imaju sposobnost pozitivno doprinijeti blagostanju i gospodarskom razvoju građana, između ostalog i financijskom sektoru, tako što će sniziti transakcijske troškove za plaćanja i, posebice, prekogranične prijenose novčanih sredstava, vrlo moguće i ispod 1 % u usporedbi sa sadašnjim troškovima koji u tradicionalnim sustavima za plaćanje na internetu iznose 2 % – 4 %, a za prekogranične prijenose novčanih doznaka u prosjeku više od 7 %, čime bi se ukupni globalni troškovi za novčane doznake mogli smanjiti do 20 milijardi EUR.

Napomenuo je da virtualne valute i DLT podrazumijevaju rizike na koje je pod postojećim uvjetima potrebno adekvatno odgovoriti kako bi se poboljšala vjerodostojnost te tehnologije. Jedan od tih rizika je i pravna nesigurnost povezana s novim primjenama DLT-a. Za pronalaženje rješenja tih problema bit će potrebno unaprijediti regulatorne kapacitete i tehničko znanje te razviti čvrst pravni okvir koji se razvija ukorak s inovacijama, čime bi se osigurao pravovremen i proporcionalan odgovor ako i kada neka od primjena DLT-a postane sistemski relevantna. Podržavam prijedlog rezolucije Europskog parlamenta i ističem važnost informiranosti potrošača, transparentnosti i povjerenja pri korištenju virtualnih valuta.

 
  
MPphoto
 
 

  João Pimenta Lopes (GUE/NGL), por escrito. ‒ As moedas virtuais representam uma tecnologia com inegável potencial, mas que carece de maior apuro, ainda não dando garantias de poder ser considerada como uma moeda com todas as suas prerrogativas.

O relatório é equilibrado e procura evitar uma falsa mensagem de total tranquilidade aos potenciais utilizadores deste novo instrumento.

Desde a criação do conceito de "block-chain", muitas moedas foram criadas e muitas morreram. Muitas ainda hão de nascer. Outras foram obrigadas compulsivamente a encerrar por darem cobertura a atividades ilícitas.

Vivemos ainda um período de incerteza. Persistem dúvidas sobre o carácter limitado ou mesmo finito da oferta de moeda, pelo menos no atual formato de mineração. Persistem dúvidas sobre o seu caráter ainda muito volátil.

O relatório, no essencial, reflete adequadamente estas dúvidas e limitações das moedas virtuais. Aponta insuficiências e reconhece a necessidade de acompanhar este fenómeno, que desperta já o apetite de grandes grupos económicos.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrej Plenković (PPE), napisan. Zajedno s elektroničkim alatima koji su usmjereni na olakšanje kretanja ljudi, roba i usluga, iznimno brze tehnološke promjene događaju se i u području upravljanjem i prijenosom kapitala te novčanih sredstava. Virtualne valute pritom zauzimaju sve šire područje kao sredstvo financijske razmjene, na što trebamo odgovoriti prikladnim tržišnim sigurnosnim mjerama.

U skladu s tim, ovo izvješće namjerava potaknuti elastičnost onih kapaciteta koji su zaduženi za operabilnost elektronskog načina plaćanja kako bi se proces olakšao i ubrzao. Uzimajući u obzir rizik za sigurnost građana prilikom obavljanja takvih operacija, izvješće naglašava kako je potrebno usuglasiti postojeći pravni okvir utvrđen kroz provedbu tehničkih vještačenja u državama članicama kako ove mjere ne bi bile donesene bez da se prethodno potvrdi njihova ispravnost i funkcionalnost.

Podržao sam izvješće zastupnika von Weizsäckera te posebno naglašavam kako se valjane mjere mogu pronaći u postojećim uredbama poput uredbe EMIR i uredbe CSDR, kao i postojećim direktivama kako bi stvaranje daljnjih elektroničkih olakšica predstavljalo pogodnost za građane, a ne novi razlog za brige oko razine privatnosti i sigurnosti koju uživaju.

 
  
MPphoto
 
 

  Pavel Poc (S&D), písemně. ‒ Digitální hotovost se již před několika lety stala součástí v současnosti využívaných finančních technologií tím, že značně snížila náklady při převodu finančních prostředků a zvýšila jejich dostupnost. Jelikož je však tento druh měny doposud spjat se značnými riziky, podpořil jsem zprávu, která se právě řešením rizik, jako kupříkladu jejich vysokou volatilitou, tvorbou spekulativních bublin či absencí řídících struktur, zabývá. Jsem přesvědčen, že se technologická dokumentace o fungování virtuálních měn musí stát transparentnější a že by mělo dojít k vypracování řádného právního rámce, který momentálně schází. Podpořil jsem proto doporučení, aby Evropská komise provedla komplexní analýzu týkající se digitální hotovosti a nových možností, které se v tomto kontextu nabízí. Současně bych rád podotkl, že v této oblasti hraje velmi významnou roli spotřebitel a jeho ochrana. Hlasoval jsem se proto pro navázání spolupráce mezi Komisí, členskými zeměmi a zástupci z tohoto inovativního finančního odvětví, která musí zaručit poskytování správných informací. Je nutností, aby kterémukoliv spotřebiteli bylo umožněno na evropském vnitřním trhu provádět optimální rozhodnutí založené na jasných a nezkreslených informacích. Stejně tak jsem podpořil ustanovení žádající Evropskou komisi o změně legislativy, aby nemohlo dojít ke zneužívání těchto nových technologií pro účely praní špinavých peněz či jiných aktivit černé ekonomiky, včetně financování terorismu.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Domenico Pogliese (PPE), per iscritto. ‒ La presente relazione è la prima elaborata dal Parlamento europeo in merito alle valute virtuali e la DLT (distributed ledger technology). Le principali opportunità offerte dalle valute virtuali e dalla DLT, nell'ambito dei pagamenti, sono legate alla diminuzione dei costi delle operazioni e alla facilità del loro impiego. Inoltre, è probabile che buona parte delle potenzialità della DLT si svilupperanno ben oltre il settore dei pagamenti, ad esempio in ambiti in cui riveste un ruolo centrale l'affidabilità e la possibilità di dimostrare l'identità della titolarità, ossia i cosiddetti "contratti intelligenti". Per tutto ciò ho votato a favore e auspico che si possa arrivare presto a una regolamentazione chiara ed efficace relativamente a tale sistema di pagamento.

 
  
MPphoto
 
 

  Tomasz Piotr Poręba (ECR), na piśmie. ‒ W sprawozdaniu omówiono szanse i zagrożenia związane z walutami wirtualnymi i technologią zdecentralizowanej księgi rachunkowej DLT w obszarze płatności, poruszono kwestię zastosowań DLT w obszarach innych niż płatności oraz przedstawiono zalecenia dotyczące podejścia, jakie należałoby przyjąć.

W sprawozdaniu podkreślono potencjał walut wirtualnych i DLT, jeżeli chodzi o obniżenie kosztów transakcji i kosztów obsługi w odniesieniu do transgranicznych transferów środków pieniężnych, zmniejszenie kosztów dostępu do finansowania dla osób nieposiadających rachunku bankowego, a także możliwości rozwoju bezpiecznych systemów mikropłatności online.

Jeżeli chodzi o zagrożenia, w sprawozdaniu zwrócono uwagę na brak struktur zarządzania, ograniczone możliwości organów regulacyjnych, aspekty związane z ochroną konsumenta oraz potencjał w zakresie wykorzystania do prania pieniędzy i finansowania terroryzmu.

Najbardziej kontrowersyjne punkty sprawozdania dotyczyły podejścia regulacyjnego, jakie należy przyjąć, oraz propozycji utworzenia grupy zadaniowej pod przewodnictwem Komisji.

W wypracowanym kompromisie proponowane rozszerzenie zakresu dyrektywy w sprawie przeciwdziałania praniu pieniędzy ograniczono do platform wymiany walut wirtualnych po przeprowadzeniu oceny skutków, nie obejmuje ono zatem usług portfeli elektronicznych. W sprawozdaniu zaleca się, aby przeprowadzono analizę dotyczącą walut wirtualnych oraz aby na jej podstawie, w stosownych przypadkach, dokonano zmiany odpowiedniego prawodawstwa z zakresu płatności. Niniejszym poparłem sprawozdanie.

 
  
MPphoto
 
 

  Franck Proust (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte qui incite la Commission européenne à développer une expertise nécessaire relative aux technologies de monnaies virtuelles et qui recommande la préparation d'une législation à cet égard. Néanmoins, il ne s'agit pas d'étouffer l'innovation et réguler excessivement la technologie. Encadrement et surveillance doivent être les mots d'ordre en matière d'accompagnement des mutations technologiques.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), por escrito. ‒ O recurso às moedas virtuais e à tecnologia de livro-razão distribuído assume, hoje, um impacto significativo no sector financeiro. Estes instrumentos contribuem para o bem-estar dos cidadãos e para o desenvolvimento económico, nomeadamente através da redução dos custos de transação e da proteção da privacidade dos utilizadores.

Porém, as moedas virtuais e a tecnologia de livro-razão distribuído apresentam riscos, tais como a insegurança jurídica e a elevada volatilidade associadas ao seu uso, a propensão à formação de bolhas especulativas e o potencial estímulo à economia paralela e a atividades criminosas. A utilização da tecnologia de livro—razão distribuído fora do domínio dos pagamentos e do sector financeiro vem ademais exponenciar estas contingências.

A meu ver, o relatório sobre moedas virtuais dá uma resposta adequada a estes riscos, advogando o reforço da regulação inteligente e o desenvolvimento de um quadro jurídico sólido e proporcional, e promovendo a criação de um grupo de trabalho, dotado de um orçamento, de um quadro de pessoal e de competências direcionadas para o incremento dos benefícios e a prevenção dos riscos inerentes à utilização da tecnologia de livro-razão distribuído.

Pelo exposto, voto favoravelmente a aprovação do relatório.

 
  
MPphoto
 
 

  Julia Reid (EFDD), in writing. ‒ Any attempt to regulate internet virtual currencies on a geographical basis is futile and misplaced. An EU which has created the euro as its single currency cannot hope to lend credibility and reliability to virtual currencies, in fact the EU’s record is so bad that any regulation by it would be bad for confidence. Accordingly UKIP voted against.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE), par écrit. ‒ J’ai voté pour cette résolution sur les monnaies virtuelles. Les monnaies virtuelles sont considérées comme étant des espèces numériques acceptées comme moyen de payement par des personnes physiques ou morales et qui peuvent être transférées, conservées ou échangées par voie électronique. Celles-ci sont principalement fondées sur une technologie de registres distribués, qui a le potentiel de traiter de vastes quantités de transactions rapidement et la capacité de révolutionner le secteur des monnaies virtuelles mais aussi, plus généralement, celui des technologies financières.

Les monnaies virtuelles et la technologie de registres distribués présentent de nombreux avantages mais également des risques qu’il convient d’examiner minutieusement : la forte volatilité des monnaies virtuelles, l’absence de formes traditionnelles de surveillance, de garanties et de protection réglementaires, ou encore la possibilité de transaction sur le "marché noir", de blanchiment de capitaux, de financement du terrorisme, etc.

Nous recommandons dès lors une approche réglementaire proportionnée au niveau de l’Union, sans toutefois freiner l’innovation. Il serait également judicieux de créer un groupe d’étude transversal composé d’experts techniques et réglementaires. Enfin, nous soulignons l’importance de la sensibilisation des consommateurs, de la transparence et de la confiance dans l’utilisation des monnaies virtuelles.

 
  
MPphoto
 
 

  Liliana Rodrigues (S&D), por escrito. ‒ As principais oportunidades das moedas virtuais dizem respeito à redução dos custos de transação e à facilidade de utilização, proporcionando simultaneamente resiliência e níveis variáveis de proteção da vida privada.

Muitas das potencialidades desta tecnologia são suscetíveis de se estender para além do sector dos pagamentos.

No entanto, as moedas virtuais e a tecnologia de livro-razão que lhe está subjacente comportam riscos que só se tornarão mais claros à medida que a sua utilização se generalizar. Alguns desses riscos já se tornaram visíveis, por exemplo, o abuso de certas aplicações para praticar atividades criminosas, nomeadamente o branqueamento de capitais e o financiamento do terrorismo. O seu bom funcionamento e a resiliência destes sistemas têm de ser assegurados com base em estruturas sãs de governação e de supervisão.

Além disso, as questões relativas à proteção do consumidor são suscetíveis de ser relevantes numa série de aplicações. Daí a necessidade de assegurar as capacidades regulatórias, defendendo a criação de um grupo de trabalho horizontal sob a direção da Comissão.

 
  
MPphoto
 
 

  Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández (S&D), por escrito. ‒ Actualmente, operan más de 600 sistemas de moneda virtual. Tal y como señala este informe, las monedas virtuales y la tecnología de registros distribuidos pueden contribuir positivamente al bienestar de los ciudadanos y al desarrollo económico, también en el sector financiero, reduciendo los costes de las operaciones y los costes de funcionamiento de los pagos; reduciendo el coste de acceso a la financiación incluso sin una cuenta bancaria tradicional o aumentando la velocidad de los sistemas de pago y el comercio de bienes y servicios. No obstante, también entrañan riesgos, como la ausencia de estructuras de gobernanza flexibles y fiables, su elevada volatilidad o la inseguridad jurídica que las rodea.

El informe recomienda aumentar la capacidad reguladora, así como desarrollar un marco jurídico sólido que esté a la altura de la innovación, garantizando una respuesta oportuna y proporcionada si estas llegan a convertirse en sistémicamente pertinentes. Por ello, reclama la creación de un grupo operativo horizontal dirigido por la Comisión y compuesto por expertos reguladores y técnicos para analizar en profundidad estos nuevos sistemas y apoyar una respuesta oportuna, fundada y proporcional a las nuevas oportunidades y desafíos que entrañan. Asimismo, reclama a la Comisión una mejora de la información al consumidor sobre las mismas.

 
  
MPphoto
 
 

  Claude Rolin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte qui précise que l'encadrement européen des monnaies virtuelles, telles que le Bitcoin, et des technologies Blockchain qui les sous-tendent n'est pas nécessaire à ce stade. J'estime, par contre, davantage nécessaire de suivre ces technologies en créant une task force au niveau de la Commission européenne. Un tel groupe de travail pourrait en effet être appelé à suivre l'évolution de ces technologies innovantes sans brider leur capacité à faire baisser de manière significative le coût des transactions financières, tout en veillant à ce qu'elles ne soient pas détournées à des fins criminelles.

(La technologie Blockchain est une base de données décentralisée stockée sur de multiples serveurs qui permet de vérifier et de documenter de manière rapide et sûre des transactions financières malgré l'absence d'une autorité centrale de compensation.)

 
  
MPphoto
 
 

  Bronis Ropė (Verts/ALE), raštu. ‒ Virtualiosios valiutos yra vis dar naujas finansinis instrumentas bei technologinis fenomenas ir jau vien todėl, be savo potencialios įtakos pasaulio ekonomikai, nusipelno atskiro dėmesio.

Jos iki ketvirčio ar net septintadalio sumažina su sandorių sudarymu ir operacijomis susijusias mokėjimų sąnaudas ir gali sąlygoti iki 20 mlrd. eurų ekonominį efektą pasauliniu mastu, jos padidina mokėjimo sistemų bei prekybos prekėmis ir paslaugomis atsparumą ir spartą, didina saugumą ir kartu atveria erdvę naujo tipo piktnaudžiavimams ir neteisėtoms operacijoms.

Todėl esu įsitikinęs, jog virtualiųjų valiutų sritis nusipelno kruopščios priežiūros, tačiau tokios, kuri skatintų šios itin konkurencingos srities plėtrą, o ne stabdytų šią galimybę didinti Europos konkurencingumą pasauliniu mastu. Šiuo aspektu išsklaidytosios operacijų knygos technologijos, nors ir kuriamos nevalstybinių subjektų, tebėra ta sritis, kuri privalo būti kruopščiai stebima atsakingų institucijų, aptariama politinės kontrolės institucijose, tokiose kaip Europos Parlamentas, ir sėkmingai integruojama į kasdienį gyvenimą ir panaudojama konkurencingumo didinimui.

 
  
MPphoto
 
 

  Fernando Ruas (PPE), por escrito. ‒ Este Relatório de Iniciativa relativo à moeda virtual e à tecnologia de "livro-razão distribuído" - técnica de organização de registos digitais em blocos, unidos de forma criptográfica e cronológica numa cadeia, através da utilização de complexos algoritmos matemáticos, na qual todas as transações ficam registadas - em todos os nós da rede.

Esta nova técnica permitirá registar qualquer operação bancária de forma descentralizada, mantendo a privacidade/segurança dos dados e evitando a sua alteração ou adulteração. Possui ainda a vantagem de poder ser feito por qualquer pessoa, em qualquer parte do mundo, sem limite mínimo/máximo de valor, nem recurso a intermediários.

Apesar de tudo, existem alguns riscos associados às moedas virtuais e à tecnologia de "livro-razão distribuído", nomeadamente, o phishing, bem como a possibilidade de branqueamento de capitais ou financiamento do terrorismo. Daí a importância em assegurar estruturas de regulação funcionais e eficientes, bem como mecanismos de monitorização/supervisão eficazes.

Globalmente, considero que este é um primeiro bom relatório sobre esta matéria, cuja implementação poderá trazer benefícios para os consumidores, as empresas e a economia de uma forma geral, contribuindo para a melhoria das transferências de dinheiro, logo contribuindo positivamente para o desenvolvimento do mercado único digital, pelo que votei favoravelmente este Relatório.

 
  
MPphoto
 
 

  Tokia Saïfi (PPE), par écrit. ‒ J’ai voté en faveur de ce rapport qui porte sur les monnaies virtuelles. Celles-ci sont les représentations numériques d'une valeur qui ne sont émises ni par une banque ni par une autorité publique. Elles ne sont pas nécessairement liées à une monnaie fiduciaire mais sont acceptées comme mode de paiement. Il existe plus de 600 systèmes de monnaies virtuelles.

Étant donné le caractère nouveau et innovant des monnaies virtuelles ainsi que leur manque de régulation, l’objectif de ce rapport est de pouvoir donner la position du Parlement sur les monnaies virtuelles.

Au final, le texte demande de procéder tout d’abord à une analyse d’impact approfondie avant d’établir une législation et appelle également à la création d’une task force sur les monnaies virtuelles et la technologie des registres distribués, dirigée par la Commission et composée d'experts en règlementation et d'experts techniques.

 
  
MPphoto
 
 

  Massimiliano Salini (PPE), per iscritto. ‒ Il crescente fenomeno delle valute virtuali pone problematiche nuove, in particolare riguardo al regime economico e giuridico del loro statuto e delle operazioni connesse a questi strumenti monetari sui generis. Questa relazione è il frutto di un compromesso per il quale ho espresso il mio voto favorevole in unità col gruppo PPE: la necessità di predisporre una unità operativa per una valutazione preventiva e approfondita del tema è stata anteposta alla richiesta di un immediato intervento legislativo.

 
  
MPphoto
 
 

  Lola Sánchez Caldentey (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este informe, referido al fenómeno reciente de las monedas virtuales, tales como Bitcoin. Estas monedas tienen el potencial de convertirse en parte estructural de nuestros sistemas financieros. Sin embargo, encierran riesgos importantes como la facilidad para generar burbujas especulativas, y su uso para actividades criminales. El informe menciona estos aspectos y llama a una mayor regulación de las monedas virtuales.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), in writing. ‒ A Commission task force should be set up to monitor developments in virtual currencies and inform any necessary legislative proposals in this area. Virtual currencies have implications for money laundering and other important issues related to monetary regulation, and this calls for a dedicated task force to provide the necessary analysis and advice.

 
  
MPphoto
 
 

  Christel Schaldemose (S&D), skriftlig. ‒ Med betænkningen opfordrer vi EU-Kommissionen til oprette en taskforce, der kan overvåge virtuelle valutaer, så de ikke kan bruges til at hvidvaske penge eller finansiere terrorisme. Det er vigtigt, at vi følger udviklingen, så vi kan sætte ind med lovgivningen, hvis virtuelle valutaer bliver misbrugt.

 
  
MPphoto
 
 

  Sven Schulze (PPE), schriftlich. ‒ Ich habe für den Bericht gestimmt. Wir fordern zu Recht eine genaue Folgenabschätzung, um die Risiken und Chancen einer solchen Währung besser verstehen zu können. Auch beim Verbraucherschutz sehe ich noch einigen gesetzgeberischen Handlungsbedarf, bevor eine solche Währung eingeführt werden könnte.

 
  
MPphoto
 
 

  Olga Sehnalová (S&D), písemně. ‒ Důvěra v poskytovatele finančních služeb ze strany spotřebitelů a zároveň vysoká míra ochrany spotřebitelů v případě, že tato důvěra není naplněna, jsou zásadními faktory pro dobře fungující a stabilní finanční systém. Virtuální měny jsou rychle se rozvíjející technologií, která stejně jako další novinky digitálního prostředí v současné době nepodléhají pevně stanoveným a vymahatelným pravidlům a není nad nimi vykonáván dohled. To samozřejmě přináší řadu rizik, která je třeba vhodným způsobem řešit. Vítám proto, že toto usnesení nejen vyzdvihuje možné přínosy virtuálních měn, ale zejména jasně pojmenovává oblasti, kterými je nutno se zabývat, aby virtuální měny nebyly nástrojem podvodů, krádeží, kyberkriminality či klamavého jednání vůči spotřebitelům. Jsem ráda, že usnesení zdůrazňuje význam informovanosti spotřebitelů, transparentnosti a důvěry při používání virtuálních měn a vyzývá Komisi, aby vypracovala konkrétní pokyny, jejichž cílem bude zaručit, aby byly uživatelům virtuální měny poskytovány správné, jasné a úplné informace.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Lidia Senra Rodríguez (GUE/NGL), por escrito. Me he abstenido en este informe porque aun cuando caracteriza adecuadamente los riesgos de las monedas virtuales, no exige que sean reguladas de manera análoga con los servicios financieros que desempeñan. Como en la Agenda Digital, la digitalización de los servicios deja la puerta entreabierta a su desregulación, en este caso de los sistemas de pago y depósitos financieros: algo a lo que nos oponemos frontalmente.

 
  
MPphoto
 
 

  Remo Sernagiotto (ECR), per iscritto. ‒ Nell'ultimo periodo si è sviluppato il fenomeno delle valute virtuali che stanno diventando sempre più popolari, tra cui i Bitcoin. Con questa risoluzione il Parlamento ha richiesto alla Commissione di creare una task force per regolamentare l'utilizzo e la diffusione delle valute virtuali, senza frenarne l'innovazione e lo sviluppo. Il compito di questa task force sarebbe quello di monitorare la loro evoluzione e, in caso di necessità, intervenire al riguardo in maniera tempestiva. Mi auguro che questa task force venga costituita in breve tempo affinché possa combattere l'uso illegale delle valute virtuali come mezzo per riciclare denaro sporco o finanziare attività terroristiche. Ho deciso quindi di votare a favore.

 
  
MPphoto
 
 

  Jill Seymour (EFDD), in writing. ‒ Attempting to regulate a virtual currency that operates on a global basis is futile.

 
  
MPphoto
 
 

  Siôn Simon (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of this report which recognises that the key to smart regulation of virtual currencies is for the regulators to develop a sufficient capacity to address the highly technical challenges that such dynamic innovations bring with it. Pre-emptive and heavy-handed regulation would stifle growth and should be avoided. And, indeed, as this report outlines, this can be avoided.

 
  
MPphoto
 
 

  Branislav Škripek (ECR), písomne. ‒ V dnešnej modernej dobe, založenej na rýchlom technologickom pokroku, je zrejmé, že štandardné formy bankovníctva a finančných operácií, ako ich poznáme, sa významným spôsobom menia. Jednu zo zmien predstavuje zavedenie virtuálnych mien, ako je bitcoin. Preto som hlasoval za prijatie tohto uznesenia, ktoré vhodným spôsobom hodnotí pozitívne atribúty týchto systémov, ako je znižovanie nákladov na transakcie alebo decentralizovaný, rýchly, pružný a pomerne bezpečný spôsob zaznamenania prevodov, súčasne však poukazuje na nezanedbateľné riziká, ktoré so sebou tieto systémy prinášajú a vyzýva na zriadenie pracovnej skupiny, ktorá bude aktívne sledovať, ako sa tieto technológie vyvíjajú a tak umožní v dostatočnom predstihu reagovať na prípravu legislatívneho rámca, ktorého vytvorenie bude pre túto oblasť potrebné.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Smolková (S&D), písomne. ‒ Podľa agentúry Reuters v súčasnosti existuje približne šesťsto virtuálnych mien (VM), z ktorých 90 % trhu pokrýva bitcoin. Tento sektor predstavuje asi 7 miliárd dolárov, čo nie je z globálneho pohľadu veľa, lebo transakcie na svetových burzách denne predstavujú asi päť biliónov dolárov. Uznávam, že VM sú pre spotrebiteľov, podniky, charitatívne organizácie a hospodárstvo istým prínosom, no treba mať na zreteli aj to, že VM v mnohých prípadoch predstavujú pre spotrebiteľa hrozbu súvisiacu s trestnou činnosťou, napr. financovaním terorizmu, praním špinavých peňazí, daňovými podvodmi a daňovými únikmi, ako aj inými potenciálnymi nezákonnými činnosťami a problémami. Aj keď v súčasnosti existuje iba málo dôkazov o tom, že sa VM využívajú ako platobný prostriedok pri trestnej činnosti, som presvedčená o tom, že v záujme spotrebiteľa je potrebné z úrovne EÚ zabezpečiť správne fungovanie a odolnosť týchto systémov. Z pohľadu predkladanej správy oceňujem a podporujem to, že EÚ má prirodzený záujem pochopiť fungovanie a vplyv VM na ekonomiku a tak zabezpečiť ochranu spotrebiteľov, najmä pokiaľ ide o kybernetickú bezpečnosť, použité algoritmy, kontaktné osoby a kontaktné údaje.

 
  
MPphoto
 
 

  Igor Šoltes (Verts/ALE), pisno. ‒ Sedem let po uvedbi valute bitcoin, prve virtualne valute, je postalo jasno, da bo inovacija, na kateri bitcoin temelji, močno vplivala na finančni sektor in širše. Ta tehnologija načeloma omogoča decentralizirano, hitro, odporno in precej varno beleženje kakršne koli transakcije skupaj z zgodovino preteklih transakcij v tako imenovano distribuirano knjigo transakcij. Čeprav še vedno obstaja nekaj vprašanj v zvezi z obsegom teh tehnoloških sprememb, prihaja to prvo poročilo Evropskega parlamenta o virtualnih valutah in tehnologiji DLT zaradi znatnih priložnosti in nezanemarljivih tveganj ob pravem času. Poročilo tudi upošteva mnenje Zelenih glede energijske potrošnje Bitcoina ter tudi naše mnenje glede definicije virtualne valute. Poročilo je dobro uravnoteženo ter predstavlja smiselno pot naprej glede virtualnih valut, zaradi česar sem ga tudi podprl in glasoval za njegovo sprejetje.

 
  
MPphoto
 
 

  Joachim Starbatty (ECR), schriftlich. ‒ Der Bericht zum Thema virtuelle Währungen war auch ein Erfolg von Ulrike Trebesius. Sie hat im Ausschuss für Binnenmarkt und Verbraucherschutz ihre Linie weitgehend durchsetzen können und breite Unterstützung für eine technologiefreundliche Position gefunden. Die ALFA will erreichen, dass die Möglichkeiten der virtuellen Währungen und der DLT-Technologie in Europa entwickelt und genutzt werden. In diesem Sinne kam es darauf an, zuerst die Chancen zu sehen und die jungen Technologien nicht mit zu vielen Vorschriften zu belasten. Es ist natürlich möglich, dass auch Probleme entstehen, aber man sollte diese erst bekämpfen, wenn sie sichtbar werden und nicht im Vorfeld aufgrund von Vermutungen und Befürchtungen. In diesem Sinne stellt die ALFA das Gebotsprinzip vor das Verbotsprinzip.

Der Hauptausschuss (ECON) hat die Linie des IMCO-Ausschusses weitgehend übernommen, und so habe ich dem Abschlussbericht gerne zugestimmt.

 
  
MPphoto
 
 

  Davor Ivo Stier (PPE), napisan. Pošto još uvijek nije uvedena univerzalno primjenjiva definicija, virtualne valute se ponekad naziva digitalnom gotovinom, a Europsko nadzorno tijelo za bankarstvo (EBA) smatra ih digitalno iskazanom vrijednosti koju nije izdala središnja banka ni javno tijelo niti je ta vrijednost nužno povezana s fiducijarnom valutom, ali je fizičke ili pravne osobe prihvaćaju kao sredstvo plaćanja koje se može elektronski prenositi, pohranjivati i kojim se može elektronski trgovati.

Virtualne valute i DLT imaju sposobnost pozitivno doprinijeti blagostanju i gospodarskom razvoju građana, između ostalog i financijskom sektoru. Virtualnim valutama bi se snizili transakcijski troškovi plaćanja, posebno prekogranični prijenosi novčanih sredstava, ali će se općenito sniziti trošak pristupa financiranju, čak i ako korisnik nema konvencionalan bankovni račun, te tako potencijalno doprinijeti financijskoj uključivosti te ostvarenju „cilja 5X5” skupina G20 i G8.

U ovom trenutku važno je imati proporcionalan regulatorni pristup na razini EU-a kojim se neće kočiti inovacije i dodavati suvišni troškovi u ovoj ranoj fazi, pri čemu treba ozbiljno shvatiti regulatorne izazove koje sa sobom nosi široka upotreba virtualnih valuta i DLT-a. Stoga, pozivam na osnivanje horizontalne radne skupine za DLT predvođene Komisijom s osobljem sastavljenim od tehničkih stručnjaka i regulatora, te podržavam izvješće.

 
  
MPphoto
 
 

  Dubravka Šuica (PPE), napisan. ‒ Još uvijek ne postoji univerzalna definicija virtualne valute, no ona se ponekad naziva i digitalnom gotovinom. Fizičke ili pravne osobe prihvaćaju je kao sredstvo plaćanja koje se može elektronski prenositi, pohranjivati i kojim se može elektronski trgovati. Trenutno postoji preko 600 virtualnih valuta od kojih je najpoznatija bitcoin.

Virtualne valute imaju sposobnost pozitivno pridonijeti gospodarskom razvoju građana, ali i financijskom sektoru na način da mogu sniziti transakcijske troškove za plaćanja i prekogranične prijenose novčanih sredstava. Također, virtualne valute imaju potencijal unaprijediti otpornost i brzinu sustava plaćanja te trgovanja proizvodima i uslugama. Virtualne valute mogu stvoriti sustave u kojima se kombiniraju jednostavnost upotrebe, niski transakcijski i operativni troškovi te visok stupanj privatnosti, ali ne i potpuna anonimnost, kako bi se transakcije u slučaju prekršaja donekle mogle pratiti.

Podržavam ovaj prijedlog rezolucije, jer smatram da će virtualne valute omogućiti sparivanje različitih vrsta tradicionalnih i inovativnih načina plaćanja u jednu sigurnu aplikaciju koja je jednostavna za korištenje. Smatram da bi to moglo unaprijediti određene aspekte e-trgovine u Europi i dodatno produbiti jedinstveno tržište.

 
  
MPphoto
 
 

  Patricija Šulin (PPE), pisno. ‒ Glasovala sem za poročilo o virtualnih valutah. Virtualna valuta se je pojavila pred 7 leti, zato lahko že realno ocenimo njen učinek ter njen doprinos. Zaradi znižanja transakcijskih in operativnih stroškov za plačilo, zmanjšanja stroškov dostopa do financiranja tudi brez tradicionalnega bančnega računa, povečanja odpornosti in hitrosti plačilnih sistemov ter trgovine z blagom in storitvami, lahko ugotovimo, da virtualne valute pozitivno prispevajo k blaginji državljanov in gospodarskemu razvoju. Zato podpiram priporočilo Komisiji, naj opravi celovito analizo virtualnih valut in na podlagi te ocene razmisli o tem, da bi po potrebi spremenila veljavno zakonodajo EU o plačilih.

 
  
MPphoto
 
 

  Νεοκλής Συλικιώτης ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Το ζήτημα των εικονικών νομισμάτων είναι ένα ζήτημα που απασχόλησε πρόσφατα την κυπριακή κοινωνία. Παρά τις κακές εμπειρίες της Κύπρου, τα εικονικά νομίσματα συνεχίζουν να αναπτύσσονται στην Ευρωπαϊκή Ένωση. Υπερψηφίσαμε την έκθεση για το λόγο ότι δεν παίρνει θέση υπέρ ή κατά των νομισμάτων αυτών, αλλά παραινεί την Ευρωπαϊκή Επιτροπή να ερευνήσει τον αντίκτυπο και τις προοπτικές αυτών των νομισμάτων.

 
  
MPphoto
 
 

  Ελευθέριος Συναδινός (NI), γραπτώς. ‒ Η ανάπτυξη εικονικών νομισμάτων είναι λανθασμένη συνολικά , γιατί δεν έχουν κανένα πραγματικό αντίκρισμα και αποτελούν σοβαρό και υπαρκτό κίνδυνο για την σταθερότητα της οικονομίας.

 
  
MPphoto
 
 

  Tibor Szanyi (S&D), írásban. ‒ Szavazatommal támogattam a virtuális fizetőeszközökről szóló jelentést, mely kiegyensúlyozott képet ad a forgalomban lévő pénznemek alternatívájaként használt virtuális fizetőeszközökről. Helyesnek tartom, hogy a jelentéstevő felhívja a figyelmet a virtuális fizetőeszközökben és a megosztott könyvelési technológiában rejlő potenciális kockázatokra, úgy mint a terrorizmus finanszírozása, a pénzmosás, az adócsalás és -kijátszás, illetve azokra a veszélyekre, amelyek a virtuális fizetőeszközök birtokosait érhetik, mint a virtuális fizetőeszközök ellopása, a feltörés vagy a szoftver/hardver hibás működése. Ugyanakkor a jelentés e viszonylag új fizetőeszköz előnyeire és a benne rejlő további lehetőségekre is rávilágít.

Egyetértek azzal, hogy a virtuális fizetőeszközök kereskedési platformjaira is terjesszék ki a pénzmosás elleni irányelv hatályát és támogatom a javaslatot, hogy a Bizottság végezzen átfogó elemzést a virtuális fizetőeszközök kapcsán és ezen elemzés alapján, szükség esetén fontolja meg a kifizetésekre vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatát, elősegítve ezzel a verseny erősítését és a tranzakciós költségek csökkentését. Szintén támogatom egy olyan, a virtuális fizetőeszközöket és technológiákat érintő koherens és átfogó, uniós szintű stratégia megalkotását, mely védelmet ad a felsorolt veszélyekkel szemben, azonban nem gátolja az innovációt, valamint nem okoz piaci torzulást sem. Végül pedig különösen üdvözlöm, hogy a jelentés rámutatott a fogyasztói tudatosság növelésének fontosságára.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Szejnfeld (PPE), na piśmie. ‒ Wirtualna waluta, czyli nieuregulowany, cyfrowy pieniądz, wydawany i zazwyczaj kontrolowany przez swoich twórców, używany i akceptowany wśród użytkowników określonej wirtualnej społeczności, w ostatnich latach zyskał na popularności. Siedem lat po wprowadzeniu Bitcoina, pierwszej i najbardziej popularnej wirtualnej waluty, o wartości inwestycji typu venture wynoszącej ponad miliard euro, oczywistym jest, że technologia ta ma ogromny potencjał. Mimo że nie ma ona jeszcze znaczenia systemowego, jej innowacyjny charakter i tempo rozwoju może wprawiać w zdumienie.

W sprawozdaniu Parlament Europejski wzywa Komisję do utworzenia grupy zadaniowej w sprawie walut wirtualnych i do zwiększenia nadzoru nad walutami wirtualnymi, aby zapobiec potencjalnym negatywnym skutkom ich wykorzystania do prania brudnych pieniędzy czy finansowania działalności przestępczej i terrorystycznej. W sprawozdaniu słusznie podkreślono także, iż zakres stosowania dyrektywy w sprawie zapobiegania wykorzystywaniu systemu finansowego do prania pieniędzy lub finansowania terroryzmu powinien zostać rozszerzony o platformy wymiany walut wirtualnych.

Z tych względów zdecydowałem się zagłosować za przyjęciem sprawozdania dotyczącego wirtualnej waluty.

 
  
MPphoto
 
 

  Hannu Takkula (ALDE), kirjallinen. ‒ Äänestin puolesta, koska on tärkeää, että Euroopan parlamentti reagoi modernin yhteiskunnan muutoksiin varhaisessa vaiheessa.

 
  
MPphoto
 
 

  Dario Tamburrano (EFDD), per iscritto. ‒ Per la prima volta al Parlamento europeo si è discussa e votata le relazione sulle valute virtuali basate principalmente su una tecnologia di registro distribuito. La relazione affronta la questione da diverse prospettive, tentando di analizzare costi-opportunità delle valute virtuali e chiedendo una regolamentazione appropriata. Vengono analizzati gli aspetti positivi, generando una riduzione dei costi, e le nuove possibili applicazioni per i consumatori basate sulla tecnologia di registro distribuito.

I rischi principali sono soprattutto legati alla mancanza di una regolamentazione chiara e dall'alta volatilità di questi strumenti. Per questo motivo abbiamo votato a favore della richiesta di costituire un framework regolamentare a livello di UE tenendo conto della legislazione già esistente per evitare costi eccessivi. Abbiamo chiesto, come 5 Stelle, la creazione di una task force di esperti guidata dalla Commissione per garantire una expertise in materia di valute virtuali. Un'altra nostra richiesta passata è stata quella di utilizzare le risorse già disponibili all'interno della Commissione coadiuvandole con quelle degli esperti nazionali.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. ‒ Tehnologiile informaționale au înregistrat progrese remarcabile în ultimii ani, schimbând în mod esențial viața noastră cotidiană. Un astfel de progres este și apariția monedelor virtuale care permite realizarea unor tranzacții în rețelele informaționale, fără a mai fi nevoie de folosirea monedelor naționale sau regionale. Avantajele acestei proceduri sunt facilitarea tranzacțiilor de tip financiar, mai ales prin reducerea costurilor suplimentare, dar și a operațiunilor de monitorizare a fluxurilor financiare, creșterea consumului și combaterea evaziunii fiscale. În prezent, însă, operațiunile respective sunt taxate la un nivel exagerat, afectând dezvoltarea și extinderea sectorului monedelor virtuale. În același timp, există și riscurile ca acest tip de operațiuni să fie folosite de crima organizată sau de grupările teroriste pentru activități de spălare de bani. Toate aceste probleme ar putea fi rezolvate mult mai eficient, însă, prin reglementarea mai atentă a noului domeniu, folosind tehnologiile adecvate (tehnologia registrelor distribuite) în mod proporțional și evitând birocratizarea. Raportul de față recomandă crearea unui grup operativ orizontal privind tehnologia registrelor distribuite, care să elaboreze o reglementare inteligentă în vederea încurajării inovației și garantării integrității. Este o inițiativă lăudabilă, în consecință susțin adoptarea acestui raport.

 
  
MPphoto
 
 

  Marc Tarabella (S&D), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte bien balancé. Nous reconnaissons les avantages potentiels associés aux monnaies virtuelles et aux technologies propres à ce domaine pour les consommateurs, les entreprises, les associations caritatives et l'économie dans son ensemble, qui englobent une rapidité et une efficacité accrues et des coûts réduits pour les paiements et les virements, notamment transfrontaliers, et, potentiellement, la promotion de l'inclusion financière ainsi qu'un accès plus aisé aux financements et aux ressources financières pour le secteur des entreprises et les PME.

 
  
MPphoto
 
 

  Pavel Telička (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on virtual currencies, as I believe that this is a much needed step to address the emergence and growth of virtual currencies (VC) and their underlying technologies. Virtual currencies offer both great opportunities by contributing positively to citizens’ welfare and economic development, including in the financial sector, but can also entail non-negligible risks such as their use for criminal purposes. I believe that this report has managed to present a responsible and balanced way of addressing virtual currencies, by avoiding over-regulation, allowing this new and still developing technology to reach its full potential, while at the same time taking precautionary measures to be able to regulate when necessary and deal with potential risks before they become systemic.

 
  
MPphoto
 
 

  Ruža Tomašić (ECR), napisan. ‒ Podržala sam izvješće kojim se prepoznaje potencijal virtualnih valuta i tehnologija decentraliziranog vođenja evidencije transakcija za smanjivanje transakcijskih i operativnih troškova za prekogranične transfere. Smatram da se virtualnim valutama mogu smanjiti troškovi pristupa financijama osobama bez bankovnih računa te olakšati kupnja robe preko interneta.

Željela bih naglasiti da je veoma važno informirati potrošače, odnosno postojećim i budućim korisnicima virtualnih valuta pružiti točne, jasne i potpune informacije kako bi se osigurala transparentnost tih sustava te zaštita potrošača.

 
  
MPphoto
 
 

  Romana Tomc (PPE), pisno. ‒ Predlog resolucije Evropskega parlamenta o virtualnih valutah sem podprla. Virtualne valute bodo v prihodnje pridobile večji vpliv na finančni sektor, ker omogočajo hitre in varne transakcije. Glavne prednosti virtualnih valut se nanašajo na znižanje transakcijskih stroškov in lahko uporabo. Tveganja glede uporabe virtualnih valut pa so vidna že danes, saj se uporabljajo tudi za pranje denarja ter financiranje kriminalnih in terorističnih dejavnosti. Vendar bo šele ob večjem obsegu uporabe virtualne valute mogoče oceniti, kakšna so ostala tveganja. Za nadzor virtualnih valut je treba imeti razvite zadostne kapacitete, ki vključujejo predvsem tehnično znanje. Izogniti se je treba okornim predpisom za ureditev področja, saj bi ti lahko zatrli rast. Kljub temu pa je treba to področje urediti s takojšnjimi in zanesljivimi nadzornimi ukrepi ter na ta način nasloviti tveganja, še preden postanejo sistemska.

 
  
MPphoto
 
 

  Estefanía Torres Martínez (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este informe, referido al fenómeno reciente de las monedas virtuales, tales como Bitcoin. Estas monedas tienen el potencial de convertirse en parte estructural de nuestros sistemas financieros. Sin embargo, encierran riesgos importantes como la facilidad para generar burbujas especulativas, y su uso para actividades criminales. El informe menciona estos aspectos y llama a una mayor regulación de las monedas virtuales.

 
  
MPphoto
 
 

  Ulrike Trebesius (ECR), schriftlich. ‒ Der Bericht zum Thema virtuelle Währungen war ein Erfolg. Ich habe im Ausschuß für Binnenmarkt und Verbraucherschutz meine Linie weitgehend durchsetzen können und breite Unterstützung für eine technologiefreundliche Position gefunden. Wir wollen erreichen, daß die Möglichkeiten der virtuellen Währungen und der DLT-Technologie in Europa entwickelt und genutzt werden. In diesem Sinne kam es darauf an, zuerst die Chancen zu sehen und die jungen Technologien nicht mit zu vielen Vorschriften zu belasten. Es ist natürlich möglich, daß auch Probleme entstehen, aber man sollte diese erst bekämpfen wenn sie sichtbar werden und nicht im Vorfeld aufgrund von Vermutungen und Befürchtungen. In diesem Sinne habe ich mich an der wettbewerbspolitischen Überlegung orientiert, das Verbotsprinzip vor das Gebotsprinzip zu stellen.

Der Hauptausschuß (ECON) hat die Linie meines Ausschusses weitgehend übernommen, und so habe ich dem Abschlußbericht gerne zugestimmt.

 
  
MPphoto
 
 

  Mylène Troszczynski (ENF), par écrit. ‒ Ce rapport d'initiative fait un état des lieux du développement des monnaies virtuelles et de la technologie sous-jacente permettant leur fonctionnement, la technologie des registres distribués (DLT).

Pour le moment, le marché des monnaies virtuelles reste très marginal et très récent. Le principal danger qu'elles représentent, en plus de la dématérialisation de la monnaie qui est censée être tangible, est l'apparition d'un marché de devises international indépendant du pouvoir des banques centrales et donc des États.

Par ailleurs, les transactions effectuées grâce aux monnaies virtuelles, qui offrent un anonymat total, sont faites en quasi-totalité sur le "marché noir", pour le blanchiment de capitaux, le financement du terrorisme, la fraude et l'évasion fiscales, et d'autres activités criminelles.

Bien que ce rapport mette en avant le potentiel important des DLT et le fait qu'ils peuvent révolutionner le secteur des services financiers, ce rapport présente les monnaies virtuelles uniquement comme un moyen de contribuer positivement au développement économique et au développement des peuples.

Je vote donc contre ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  István Ujhelyi (S&D), írásban. ‒ Hét évvel a Bitcoin, az első és legelterjedtebb virtuális fizetőeszköz bevezetését követően egyértelművé vált, hogy a mögöttes innováció, a megosztott könyvelési technológia jelentős hatást gyakorol a pénzügyi ágazatra és azon túl is. Egyre többet fektetnek be a megosztott könyvelési technológiába, és bizonyos alkalmazások gyorsan rendszerszintűvé válhatnak. Bár van még néhány kérdés a jelenlegi technológiai átalakulás mértéke vonatkozásában, a hatalmas lehetőségek és a nem elhanyagolható kockázatok miatt időszerű az Európai Parlament első jelentése a virtuális fizetőeszközökről és a megosztott könyvelési technológiáról. Voksommal támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Urbán Crespo (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor de este informe, referido al fenómeno reciente de las monedas virtuales, tales como Bitcoin. Estas monedas tienen el potencial de convertirse en parte estructural de nuestros sistemas financieros. Sin embargo, encierran riesgos importantes como la facilidad para generar burbujas especulativas, y su uso para actividades criminales. El informe menciona estos aspectos y llama a una mayor regulación de las monedas virtuales.

 
  
MPphoto
 
 

  Ernest Urtasun (Verts/ALE), in writing. ‒ I voted in favour of this report. While we may have doubts about the use of virtual currencies (VC) like Bitcoin for criminal and speculative purposes, the ‘Blockchain’/’distributed ledger’ technology underlying virtual currencies could be used to increase access to finance, e-government initiatives and tax transparency and in other useful ways.

The report sets out a number of the risks and benefits of VCs and DLT (including the fact we raised, that Bitcoin is hugely energy intensive), which we agree need exploring. The report calls for the creation of a horizontal Task Force DLT (TF DLT) led by the Commission, consisting of technical and regulatory experts to explore technological benefits and associated regulatory issues.

Overall the report is balanced and represents a sensible way forward on the issue of VC/DLT.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. – Pabrėžiu, kad virtualiosios valiutos ir išsklaidytosios operacijų knygos technologija gali nemažai prisidėti prie piliečių gerovės ir ekonomikos vystymosi (be kita ko, finansų sektoriuje), nes jos: a) sumažina su sandorių sudarymu ir operacijomis susijusias mokėjimų (ypač tarpvalstybinių lėšų pervedimo operacijų) sąnaudas b) plačiau žiūrint, sumažina prieigos prie finansų sąnaudas, net ir neturint įprastos banko sąskaitos, todėl gali padidinti finansinę įtrauktį c) padidina mokėjimo sistemų bei prekybos prekėmis ir paslaugomis atsparumą ir, priklausomai nuo atitinkamos schemos architektūros, spartą, nes naudojama iš esmės decentralizuota išsklaidytosios operacijų knygos technologijos struktūra, kuri gali patikimai veikti d) suteikia galimybių taikyti sistemas, kurias lengva naudoti ir kurios užtikrina mažas sandorių ir operacijų sąnaudas ir aukšto lygio privatumą.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivo Vajgl (ALDE), in writing. ‒ I voted in favour of the report on virtual currencies. I believe that this new technology can offer significant opportunities for the consumer and economic development. However, we have to approach this issue carefully. IT innovations can spread very rapidly and become systemic and therefore it is essential that the Commission establishes a task force to actively monitor how the technology evolves and to make timely proposals for specific regulation if the need arises.

 
  
MPphoto
 
 

  Ramón Luis Valcárcel Siso (PPE), por escrito. ‒ El informe no legislativo trata las principales oportunidades y riesgos de las monedas virtuales y de la tecnología de registros distribuidos (TRD) en un entorno de pagos en rápida evolución, la utilización de la TRD para fines distintos de los pagos o la regulación inteligente con miras a fomentar la innovación y garantizar la integridad. Hablamos en definitiva de un asunto de gran importancia en el actual entorno digital y sobre el cual el Parlamento expresa su postura mediante este informe. Habida cuenta del consenso alcanzado entre las fuerzas políticas en el texto creo conveniente votar a favor de dicho informe.

 
  
MPphoto
 
 

  Hilde Vautmans (ALDE), schriftelijk. ‒ Ik heb voor dit verslag gestemd omdat virtuele valuta een positieve bijdrage kunnen leveren aan het welzijn van de burger en de economische ontwikkeling, met inbegrip van de financiële sector.

Het kan bijvoorbeeld verlaging van de operationele en transactiekosten voor betalingen met zich meebrengen. Waardoor, volgens een optimistische schatting, de totale kosten voor overmakingen met tot 20 miljard EUR zouden kunnen worden verlaagd.

We moeten wel zorgen dat deze valuta niet misbruikt worden door criminele milieus.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), par écrit. ‒ Le "Bitcoin" est une monnaie cryptée et virtuelle.

C’est de l’argent électronique qui a la particularité de se développer indépendamment de toute autorité notamment étatique, bancaire ou même entrepreneuriale.

Le "Bitcoin" est la monnaie virtuelle la plus répandue et la plus utilisée dans le monde depuis son lancement en 2011.

Ce type de monnaie présente nombre d'avantages: pas de coût entre les transactions, pas d’intermédiaire, paiement rapide...

Mais elle n'est pas exempte de risques pour les utilisateurs du fait même de son absence de régulation, de sa volatilité et de sa dépendance aux algorithmes qui peuvent en faire un outil spéculatif non négligeable.

L’utilisateur non protégé peut donc se faire hacker et perdre son argent sans compensation.

Cette monnaie peut même servir au blanchiment de capitaux et donc financer les réseaux criminels ou le marché noir. C'est pourquoi elle a été interdite dans certains pays.

Le rapport soumis au Parlement européen est un rapport qui m'a paru équilibré présentant les risques et les améliorations nécessaires en invitant à la prudence tout en prenant en compte le faible impact de ce type de monnaie sur l’économie actuelle notamment en Europe.

En tenant compte de ces éléments, j'ai voté pour.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Viegas (GUE/NGL), por escrito. ‒ As moedas virtuais representam uma tecnologia promissora, sem dúvida, mas que ainda não dá garantias de poder ser considerada com uma moeda com todas as suas prerrogativas.

Neste sentido, pensamos que o relatório é equilibrado e procura evitar uma falsa mensagem de total tranquilidade aos potenciais utilizadores deste novo instrumento.

Desde a criação do conceito de "block-chain", muitas moedas foram criadas e muitas morreram e muitas ainda hão de nascer. Outras foram obrigadas compulsivamente a encerrar por darem cobertura a atividades ilícitas.

Vivemos ainda um período de incerteza. Persistem dúvidas sobre o caráter limitado ou mesmo finito da oferta de moeda, pelo menos no atual formato de mineração. Persistem dúvidas sobre o seu caráter ainda muito volátil.

Acompanhamos, portanto, o relatório que aponta estas insuficiências, mas reconhece a necessidade de acompanhar este fenómeno que desperta já o apetite de grandes grupos económicos.

 
  
MPphoto
 
 

  Harald Vilimsky (ENF), schriftlich. ‒ Der Bericht behandelt die virtuellen Währungen sowie die dezentrale Transaktionsnetzwerk-Technologie (Distributed Ledger Technology). Virtuelle Währungen haben noch keine systemrelevante Dimension erreicht, daher besteht zurzeit kein Regulierungsbedarf. Der Bericht schlägt eine Beobachtung der Entwicklung dieser Technologie durch Experten vor, damit im Falle einer gesteigerten Relevanz Regulierungen überdacht werden können. Der Antrag enthält durchaus verfolgenswerte Ansätze, jedoch ist er in elementaren Bereichen zu vage formuliert.

 
  
MPphoto
 
 

  Pablo Zalba Bidegain (PPE), por escrito. – Estoy a favor de este informe, ya que considero que, en muchos aspectos de nuestra vida cotidiana, la digitalización es una realidad: prueba de ello es el lanzamiento, hace ya más de siete años, del bitcoin, la primera y más importante moneda virtual. Las monedas virtuales están destinadas a tener un impacto significativo en el sector financiero, al igual que en otros muchos mercados, ya que ofrecen un medio descentralizado, rápido, resiliente y bastante seguro para registrar operaciones de cualquier tipo junto con el historial de operaciones anteriores.

En 2015 las instituciones europeas dimos más pasos para avanzar en un mercado de pagos más digitalizado, logrando un acuerdo para el paquete de pagos, compuesto de la Directiva de Servicios de Pagos (PSDII) y el Reglamento de la Tasas Multilaterales de Intercambio (MIF). Debemos continuar con los esfuerzos para fomentar los pagos electrónicos y continuar trabajando para crear un verdadero mercado único digital en favor de los consumidores europeos.

 
  
MPphoto
 
 

  Marco Zanni (EFDD), per iscritto. ‒ Con questa relazione, per la prima volta, il Parlamento europeo si è occupato delle valute virtuali basate principalmente su una tecnologia di registro distribuito (distributed ledger technology, DLT), data la crescente importanza che questa nuova forma di pagamento sta avendo nei mercati internazionali. La relazione affronta la questione da diverse prospettive. Richiede innanzitutto una definizione chiara ed univoca di "valute virtuali" che sia universalmente applicabile. In seguito, analizza gli aspetti positivi che questa nuova forma di pagamento e le possibili nuove applicazioni basate sulla DLT generano per i consumatori, principalmente attraverso una riduzione dei costi. La relazione esamina anche i rischi connessi alle valute virtuali spesso dovuti dalla mancanza di una regolamentazione appropriata e dalla volatilità di questi strumenti. Per questo motivo viene richiesta la costituzione di un framework regolamentare a livello di UE tenendo conto della legislazione già in essere per evitare oneri eccessivi. In ultimo, si propone la creazione di una task force orizzontale guidata dalla Commissione e composta dai principali attori ed esperti a livello nazionale per garantire la necessaria expertise in materia di valute virtuali. Per tutti questi motivi ho espresso il mio voto favorevole.

 
  
MPphoto
 
 

  Milan Zver (PPE), pisno. ‒ Glasoval sem za poročilo o virtualnih valutah. Virtualne valute in tehnologija DLT lahko pozitivno prispevajo k blaginji državljanov in gospodarskemu razvoju, tudi v finančnem sektorju. Pri tem je potrebno oblikovanje trdnega pravnega okvira, ki bo šel v korak z inovacijami in s katerim se bo mogoče pravočasno in ustrezno odzvati na vsa tveganja pri uporabi virtualne valute.

 

7.2. Mobilisering af Den Europæiske Fond for Tilpasning til Globaliseringen (ansøgning fra Frankrig – EGF/2015/010 FR/MoryGlobal) (A8-0182/2016 - Anneli Jäätteenmäki)
  

Γραπτές αιτιολογήσεις ψήφου

 
  
MPphoto
 
 

  Isabella Adinolfi (EFDD), per iscritto. ‒ Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione è lo strumento che può intervenire direttamente per tamponare le gravi crisi occupazionali. La relazione Jäätteenmäki propone di destinare circa 5 milioni di euro per ricollocare 2.132 lavoratori occupati nel settore dei trasporti e della logistica in Francia. In mancanza di alternative valide, questo fondo è sicuramente uno strumento che può aiutare al meglio i lavoratori in esubero. Per questo motivo ho votato a favore.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Aliot (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce texte sur la mobilisation du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation.

L'objectif de ce texte est de mobiliser la somme de 5,1 millions d'euros dans le but de réintégrer sur le marché du travail 2 132 travailleurs licenciés par l'entreprise française de transport routier Mory-Global. Même si ce texte tente de dissimuler la concurrence déloyale exercée par le détachement de travailleurs étrangers en France et par le cabotage routier qui représente 10 % des transferts de marchandises réalisés en France, je me positionne en défenseur de ces travailleurs. En effet, ces derniers étant les premières victimes de la multiplication des accords de libre-échange, je soutiens fermement l'octroi de cette aide.

 
  
MPphoto
 
 

  Martina Anderson (GUE/NGL), in writing. ‒ This application relates to 2132 workers who were made redundant in the transport sector - MoryGlobal SAS - in France. It is also a crisis-based application based on the decline in freight transport in Europe by 13% (and by 21% in France) since the crisis. There were some issues with this application as the company had sought state funds in recent years and then relocated anyway. However, the French trade unions while critical of the company’s action still supported the use of the fund for the workers. Therefore, I voted in favour of this application.

 
  
MPphoto
 
 

  Νίκος Ανδρουλάκης (S&D), γραπτώς. ‒ Ψήφισα υπέρ της έκθεσης σχετικά με την πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου για την κινητοποίηση του Ευρωπαϊκού Ταμείου Προσαρμογής στην Παγκοσμιοποίηση (αίτηση από τη Γαλλία – EGF/2015/010 FR/MoryGlobal), διότι θεωρώ ότι η επικείμενη χρηματοδότηση θα συνεισφέρει σημαντικά στην επανένταξη πολλών απολυμένων στην αγορά εργασίας.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Arnautu (ENF), par écrit. ‒ Suite aux licenciements survenus après la liquidation de l'entreprise française de transport routier Mory-Global, la France a sollicité une aide du Fonds d'ajustement à la mondialisation (5,1 millions d'euros) en vue de la réintégration sur le marché du travail de 2 132 travailleurs licenciés. Le gouvernement français avance que depuis la crise de 2008, le secteur du transport routier a fondu de 14 % dans l'Union européenne et de 21 % en France. Il fait également valoir qu'une course à la baisse des prix s'est engagée dans l'Union européenne.

Ce fonds agit donc comme un mécanisme déresponsabilisant à la fois pour les dirigeants des entreprises qui peuvent ainsi plus facilement délocaliser, mais aussi pour les gouvernements nationaux qui n'osent pas affronter le vrai problème de la concurrence déloyale imposée par le libre-échange.

Cependant, il s'agit tout de même d'une aide substantielle nécessaire pour faciliter la réintégration des travailleurs licenciés, j'ai donc voté en faveur de ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Jonathan Arnott (EFDD), in writing. ‒ The principle of subsidiarity dictates that decisions should be taken at the closest possible level to the citizen – in this case, at regional or national level. Therefore, these projects should not be funded by the European Union.

It is absurd that the arbiters of whether this funding should, or should not, be given are Members of the European Parliament with no detailed knowledge of the situation. This project may well be of benefit to the people of France, but I am not best placed to judge.

The European Globalisation Adjustment Fund should be scrapped, which would give money back to the Member States to decide for themselves about the appropriateness of such funding. Consequently, I had no option but to vote against – even though this may be a worthwhile project.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten (EFDD), in writing. – UKIP voted against this budgetary vote as it would approve €5,146,800 of taxpayer's money to be given to 2,132 workers made redundant in France. UKIP is totally opposed to the EU spending British taxpayers money as dole money for poor economic decisions in other countries.

 
  
MPphoto
 
 

  Hugues Bayet (S&D), par écrit. ‒ Tout comme j'avais approuvé en avril 2015 l'aide du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation (FEM) à l'ancienne entité de MoryGlobal SAS-France, Mory-Ducros, j'ai voté pour cette contribution de 5 146 800 EUR afin de venir en aide aux 2 093 personnes licenciées de la société MoryGlobal. Le secteur de transport routier peine en effet encore à se relever de la crise de 2008, son activité restant inférieure de plus de 10 % à celle d'avant la crise.

 
  
MPphoto
 
 

  Beatriz Becerra Basterrechea (ALDE), por escrito. Los Fondos Europeos de Adaptación a la Globalización proporcionan ayuda puntual a trabajadores despedidos debido a grandes cambios estructurales en el comercio mundial. Estas ayudas son de suma importancia ya que proporcionan la oportunidad de reciclarse a trabajadores de muy variados sectores. No cabe duda, de que, además hay que instar a las instituciones europeas a adoptar las disposiciones y medidas necesarias para poner freno a movimientos empresariales que, sin ajustarse a la legalidad, perjudican al presente y futuro industrial de la Unión.

 
  
MPphoto
 
 

  Brando Benifei (S&D), per iscritto. ‒ Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione è uno strumento pensato per fornire un sostegno supplementare ai lavoratori che risentono delle conseguenze dei grandi cambiamenti strutturali del commercio mondiale. La relazione Jäätteenmäki, che oggi ho sostenuto in Parlamento, appoggia la proposta della Commissione di mobilitare il FEG a favore della Francia per sostenere i 2.132 lavoratori collocati in esubero dalla MoryGlobal SAS in seguito al fallimento e alla chiusura dell'impresa. Il mio voto a favore del testo presentato muove dalla convinzione che la mobilitazione del FEG, con 5 146 800 EUR, sarà fondamentale per fornire un pacchetto coordinato di strumenti dedicati alla formazione, alla ricerca di lavoro e alla creazione di un percorso professionale personalizzato.

 
  
MPphoto
 
 

  Xabier Benito Ziluaga (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor en este informe, puesto que promueve unos fondos destinados a compensar y establecer medidas indemnizatorias en casos de relocalización o cierres de empresas por los cambios estructurales de los mercados a causa de la globalización. Servirán para atender la situación de los trabajadores despedidos, y ayudas a jóvenes sin estudios ni empleo. Se trata de medidas que, de no existir dejarían en peor lugar a los trabajadores afectados. Este tipo de medidas tienen efecto sólo a corto plazo, pero no solucionan el problema a largo plazo, puesto que la cuestión del empleo y las relocalizaciones debieran tener otro enfoque de actuación. Por un lado, Europa necesita un plan de inversión, de un corte sumamente diferente al de Juncker, y otra política de empleo, para actuar en materia laboral. En segundo lugar, esa alternativa debiera consistir en invertir en actividades de futuro, especialmente en un cambio de modelo productivo.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), por escrito. ‒ He apoyado este informe sobre el Fondo Europeo de Adaptación a la Globalización en favor a Francia para apoyar la reincorporación al mercado laboral de los trabajadores despedidos en MoryGlobal SAS que operan en transporte terrestre y por tuberías, almacenamiento y actividades anexas al transporte en departamentos de Francia continental. La solicitud de transferencia es de un importe total de 5.146.800 euros de la reserva del FEAG. Teniendo en cuenta la importancia de este fondo he apoyado la misma tal y como suelo hacer siempre.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Bilde (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui concerne l'aide apportée par le Fonds européen d'ajustement à la mondialisation qui offrira une – maigre – compensation aux 2 132 travailleurs licenciés de l'entreprise française de transport routier Mory-Global.

L'existence même de ce fonds est une nouvelle preuve, s'il en était, des effets dévastateurs de cette soi-disant "mondialisation heureuse": depuis 2008, le secteur du transport routier a fondu de 14 % dans toute l'Union européenne et de 21 % en France.

Le rapport n'ose pourtant pas évoquer les ravages de la concurrence déloyale: probablement parce que Bruxelles est elle-même responsable de la directive sur le détachement des travailleurs, laquelle a assassiné nos salariés grâce au dumping social. La Commission a beau jeu de vouloir réformer cette directive en y prévoyant le salaire minimum des travailleurs détachés: il sera toujours beaucoup plus bas que le salaire moyen des routiers français et le différentiel des cotisations sociales peut toujours représenter jusqu'à 30 % du coût du travail.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (ENF), per iscritto. ‒ Ho sostenuto, con il mio voto, la mobilitazione del FEG per un valore di 5 146 800 EUR in favore di 2.132 lavoratori operanti nel settore del trasporto di terra e della logistica dopo il fallimento dell'azienda francese MoryGlobal. Il Fondo di adeguamento alla globalizzazione è uno strumento chiave per il sostegno dei cittadini in questo momento di crisi, ma sono ferma nella mia convinzione che l'UE si deve concentrare per risolvere i malfunzionamenti alla base del mercato interno nel suo complesso, invece di limitarsi ad erogare sostegno economico per cercare di sostenere le sue vittime.

 
  
MPphoto
 
 

  José Blanco López (S&D), por escrito. He votado a favor de la movilización de 5,1 millones de euros con cargo al Fondo Europeo de Adaptación a la Globalización en favor de los 2 132 trabajadores de la compañía de transportes Mory Global en Francia despedidos como consecuencia de la crisis económica y financiera en el sector del transporte por carretera en la UE.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. ‒ Balsavau dėl šio pranešimo, nes juo Parlamentas nusprendė pritarti paramos iš Europos Globalizacijos fondo teikimui Prancūzijai paremti siekiant padėti 2 132 darbuotojams, atleistiems iš įmonės „MoryGlobal SAS“, veikiančios sausumos transporto ir transportavimo vamzdynais sektoriuje. Prancūzijos valdžios institucijos teigia, kad darbuotojai buvo atleisti dėl įmonės bankroto ir uždarymo. Prancūzijos banko skaičiavimais, lyginant 2007 m ir 2013 m., matyti, kad metinis bankrotų krovinių vežimo keliais sektoriuje skaičius padidėjo 35 proc. Manoma, kad dėl pasaulinės finansų ir ekonomikos krizės krovinių vežimo keliais sunkesnėmis kaip 3,5 t transporto priemonėmis apimtis 2007–2012 m. ES sumažėjo 13,7 proc., o Prancūzijoje – 21 proc. (Eurostatas). Šis mažėjimas susijęs su bendrųjų fizinių išdirbių rodiklių mažėjimu Europoje. Kadangi vežamų krovinių kiekis sumažėjo, sektoriuje kilo kainų karas, o padėtį dar labiau apsunkino įvairių kitų išlaidų (degalų, darbo užmokesčio, medžiagų) augimo tendencija, todėl nuo 2007 m. Prancūzijoje vis mažėjo šio sektoriaus veiklos maržos ir daugėjo nuostolių.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrea Bocskor (PPE), írásban. ‒ Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) célja, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacon történő újbóli beilleszkedéshez. Franciaország „EGF/2015/010 FR/MoryGlobal” referenciaszámon az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt. A kérelem a Bizottság vizsgálata szerint megfelel a vonatkozó rendeletben foglalt követelményeknek, ezért szavazatommal támogattam a javaslat elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Franc Bogovič (PPE), pisno. ‒ Podprl sem tudi predlog resolucije Evropskega parlamenta o uporabi sredstev Evropskega sklada za prilagoditev globalizaciji, vlogo za katero je vložila francoska vlada za lajšanje težav presežnih delavcev v podjetju MoryGlobal. Namen Evropskega sklada za prilagoditev globalizaciji (ESPG) je namreč zagotavljanje podpore presežnim delavcem, ki so ostali brez dela zaradi velikih strukturnih sprememb v svetovnih trgovinskih tokovih, ki so posledica globalizacije. Delavci bodo imeli na voljo ukrepe mentorstva, možnost zaposlitvenih in poslovnih storitev, usposabljanje, subvencioniranje plač, nadomestila za potne stroške, stroške prenočitve in selitve. Veseli me tudi, da se bodo sredstva namenila tudi za pomoč pri zagonu podjetja in spodbujanju podjetništva. Vseeno upam, da bo v prihodnje podobnih primerov čim manj.

Za navedene ukrepe smo v Evropskem parlamentu potrdili sredstva ESPG v višini 5.146.800 EUR in verjamem, da bodo pomagala pri lajšanju socialnih problemov prizadetih delavcev.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Boutonnet (ENF), par écrit. ‒ Il s'agit ici de la mobilisation du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation pour une aide de 5,1 millions d'euros en vue de la réintégration de 2 132 travailleurs licenciés sur le marché du travail.

Bien que ce fonds agisse comme un mécanisme déresponsabilisant les dirigeants des entreprises qui peuvent ainsi plus facilement délocaliser et les gouvernements nationaux qui n'osent affronter le problème de la concurrence déloyale imposée par le libre-échange, ce fonds sert d'aide principale visant à faciliter la réintégration des travailleurs licenciés.

J'ai, par conséquent, voté pour.

 
  
MPphoto
 
 

  Mercedes Bresso (S&D), per iscritto. ‒ Ho votato a favore di questo documento perché ritengo che sia compito dell'Unione europea sostenere i lavoratori in difficoltà a causa degli effetti della globalizzazione e che i lavoratori in esubero della Moryglobal debbano essere sostenuti in questo momento difficile.

 
  
MPphoto
 
 

  Renata Briano (S&D), per iscritto. ‒ Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione (FEG) è utile per fornire sostegno ai lavoratori collocati in esubero e ai lavoratori autonomi la cui attività sia cessata in conseguenza di trasformazioni rilevanti della struttura del commercio mondiale dovute alla globalizzazione, o a causa del persistere della crisi finanziaria ed economica globale oppure a causa di nuove crisi economiche e finanziarie a carattere sovra-regionale.

Il Fondo deve essere utilizzato per assisterli nel reinserimento nel mercato del lavoro, aggiornando la loro formazione e dando loro un sostegno economico nel contempo. È pertanto opportuno procedere alla mobilitazione del FEG per erogare un contributo finanziario ai lavoratori della MoryGlobal che hanno subito gravi dissesti a causa di questi fenomeni.

 
  
MPphoto
 
 

  Steeve Briois (ENF), par écrit. ‒ Cette proposition vise à accorder à la France une contribution financière de 5,1 millions d'euros, issue du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation, afin de réintégrer sur le marché du travail 2 132 salariés licenciés à la suite de la liquidation de l'entreprise de transport routier, Mory Global.

Si ce fonds a le mérite de répondre à l'urgence de la situation, il ne permet pas, en revanche, de s'attaquer aux racines de la désindustrialisation à laquelle les pays occidentaux sont confrontés depuis les années 1980. Il serait, en effet, indispensable de lutter contre la concurrence internationale déloyale que subissent nos entreprises et de récupérer notre souveraineté monétaire afin de corriger les divergences de compétitivité existantes au sein de la zone euro. En bon pompier pyromane, l'Union européenne livre nos économies à la mondialisation sauvage en supprimant la quasi-totalité des barrières tarifaires et non tarifaires qui nous protègent du dumping social et environnemental des pays émergents puis vient au chevet de nos salariés licenciés à la suite de la fermeture de leur entreprise.

J'ai tout de même voté pour cette proposition qui apporte une réponse immédiate à l'urgence de la situation.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Buda (PPE), în scris. ‒ În contextul concedierii colective a 2 132 de lucrători din cadrul întreprinderii MoryGlobal, Franța a înaintat o cerere în vederea obținerii unei contribuții financiare din Fondul european de ajustare la globalizare.

Evenimentele care au condus la aceste concedieri s-au produs pe fondul crizei financiare și economice mondiale. Ca urmare a reducerii volumelor de mărfuri de transportat, a izbucnit un război al prețurilor în acest sector, drept urmare întreprinderea MoryGlobal a intrat în faliment fiind nevoită să disponibilizeze peste 2 000 de angajați. Lucrătorii concediați vor beneficia de o serie de servicii de consiliere și reconversie profesională, dar și de alocații pentru căutarea unui loc de muncă.

M-am exprimat în favoarea cererii din partea Franței deoarece consider că în astfel de situații, în care se impune o concediere colectivă, sunt necesare măsuri de sprijin a angajaților în vederea susținerii unei formări profesionale și reintegrării pe piața forței de muncă.

 
  
MPphoto
 
 

  Gianluca Buonanno (ENF), per iscritto. ‒ 5 146 800 euro a favore di 2 132 lavoratori operanti nel settore del trasporto di terra e della logistica dopo il fallimento dell'azienda francese MoryGlobal. Tra il 2007 e il 2012 Eurostat ha registrato una contrazione dei volumi trasportati pari al 13 % in Europa e al 21 % in Francia. Questo fenomeno, sommato alla caduta delle tariffe e agli aumenti dei costi, ha determinato il progressivo deterioramento dei margini di profitto fino alla perdita netta. Voto a favore.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de la mobilisation du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation demandée par la France pour les salariés licenciés de l'entreprise Mory Global. La contribution s'élève à 5 146 800 euros pour 2 132 travailleurs répartis dans 54 sites sur le territoire français. Ces travailleurs pourront bénéficier entre autres d'une formation les aidant dans leur réorientation professionnelle.

La mobilisation du Fonds dans le cas de Mory Global était justifiée. En effet, la concurrence mondiale trop souvent déloyale dans le domaine du transport pénalise les entreprises européennes. Le Fonds européen d'ajustement à la mondialisation témoigne de la solidarité de l'Union face à certaines conséquences négatives de la mondialisation sur l'emploi.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. ‒ Oggi ho votato a favore della relazione sulla proposta relativa alla mobilitazione del Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione (FEG) istituito per fornire sostegno supplementare ai lavoratori che risentono delle conseguenze di rilevanti cambiamenti della struttura del commercio mondiale. La domanda in questione è stata presentata dalla Francia in relazione a 2.132 esuberi presso la MoryGlobal, azienda operante nel settore del trasporto. Penso che gli esuberi presso MoryGlobal siano imputabili al calo generale della produzione nell'UE, circostanza che ha causato la riduzione dei volumi da trasportare nonché una guerra dei prezzi nel settore del trasporto di merci su strada, portando dal 2007 a un continuo deterioramento dei margini operativi e a una serie di perdite per il settore in particolare in Francia. Mi rammarico, e lo ribadirò in ogni mia dichiarazione di voto, che le aziende italiane non possano usufruire maggiormente di questo Fondo per la mancanza di sostegno da parte delle istituzioni locali e nazionali. Fra il 2007 e il 2015, l'Italia ha presentato solo 15 richieste al Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione, 3 delle quali nel 2007, soltanto una nel 2008, zero tra il 2009 e il 2010, 7 nel 2011, 2 nel 2012, zero nel 2013, una nel 2014 ed una nel 2015.

 
  
MPphoto
 
 

  Matt Carthy (GUE/NGL), in writing. ‒ This report was an approval of an application by the French government for the mobilisation of the European Globalisation Adjustment Fund (EGF) of €5.1 million to support 2,132 former drivers from road haulage firm MoryGlobalSAS.

The EGF funds are used to provide re-training and personalised job search supports to workers made redundant as a result of globalisation and major changes in global trade patterns. In recent years changes to the rules of the EGF has meant that workers made redundant as a result of the financial crisis can also be covered by the EGF programmes.

This application was based on the crisis-related criteria, relating to the decline in freight transport in Europe by 13% (and by 21% in France) since the crisis began.

While there were some criticisms raised by French workers of the company’s behaviour in previously seeking and receiving public aid, and then shutting down anyway, I vote in favour of the report to approve the mobilisation of the fund. The aid directly benefits only the workers and not the company.

 
  
MPphoto
 
 

  James Carver (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this budgetary vote as it would approve €5 146 800 of taxpayer’s money to be given to 2,132 workers made redundant in France. UKIP is totally opposed to the EU spending British taxpayers money as dole money for poor economic decisions in other countries.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of the report because the European Globalisation Adjustment Fund should be mobilised in order to help over two thousand workers of Mory Global who were made redundant reintegrate into the labour market. Among others, they will be provided with career counselling, training workshops and job offers which should make their return to the labour market easier.

 
  
MPphoto
 
 

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. ‒ La relazione ha a oggetto la domanda di mobilitazione di circa 5 milioni di euro dal fondo FEG per aiutare il ricollocamento di 2.132 lavoratori precedentemente occupati nei settori dei trasporti e della logistica in Francia. Nonostante il FEG non rappresenti lo strumento che meglio può aiutare i lavoratori in esubero, in assenza di alternative valide ho votato a favore della proposta di mobilitazione.

 
  
MPphoto
 
 

  Λευτέρης Χριστοφόρου (PPE), γραπτώς. ‒ Στηρίζουμε την έκθεση, καθώς θεωρούμε πως η αίτηση EGF/2015/010 FR/ MoryGlobal για χρηματοδοτική συνεισφορά από το ΕΤΠ κατόπιν απολύσεων στη MoryGlobal SAS στη Γαλλία πληροί τις απαιτήσεις που ισχύουν για τον καθορισμό χρηματοδοτικής συνεισφοράς από το ΕΤΠ. Οι απολύσεις οφείλονται στις συνεχείς μεγάλες διαρθρωτικές αλλαγές της μορφής του παγκόσμιου εμπορίου λόγω της παγκοσμιοποίησης.

 
  
MPphoto
 
 

  Κώστας Χρυσόγονος ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Η ψηφοφορία που πραγματοποιήθηκε ως προς την πρόταση κινητοποίησης του Ευρωπαϊκού Ταμείου Προσαρμογής στην Παγκοσμιοποίηση είχε, για μια ακόμα φορά, χαρακτήρα υποστήριξης κοινωνικά ευαίσθητων στρωμάτων, αφού αφορά τους κινδύνους που αντιμετωπίζουν χιλιάδες εργαζόμενοι στη Γαλλία. Καθώς σκοπός της ύπαρξης του ταμείου αυτού είναι ακριβώς η υποστήριξη εργαζομένων σε οργανισμούς και εταιρίες που αδυνατούν να ανταπεξέλθουν σε βάρη τα οποία προέρχονται από ανακατατάξεις στην παγκόσμια οικονομία, ψήφισα θετικά με γνώμονα το συμφέρον των πολιτών.

 
  
MPphoto
 
 

  Deirdre Clune (PPE), in writing. ‒ The application relates to 2 132 workers made redundant in MoryGlobal SAS. This enterprise operated primarily in the economic sector classified under the NACE Revision 2 Division 49 (Land transport and transport via pipelines) and also in the NACE Revision 2 Division 52 (Warehousing and support activities for transportation). The redundancies made by MoryGlobal SAS are located throughout mainland France.

 
  
MPphoto
 
 

  David Coburn (EFDD), in writing. ‒ UKIP voted against this budgetary vote as it would approve €5 146 800 of taxpayer’s money to be given to 2,132 workers made redundant in France. UKIP is totally opposed to the EU spending British taxpayers money as dole money for poor economic decisions in other countries.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), por escrito. ‒ Apoio o Relatório Jäätteenmäki que vem permitir a utilização de 58 146,800 euros do Fundo de Ajustamento à Globalização na reintegração no mercado de trabalho de 2 132 trabalhadores despedidos pela empresa MoryGlobal SAS.

Estes despedimentos estão associados ao declínio geral da produção física na Europa, que tem resultado na diminuição dos volumes transportados e numa guerra de preços no sector do transporte rodoviário, provocando uma redução constante das margens de exploração e uma série de perdas para o sector, em França, desde 2007, a que se seguiu uma vaga de falências.

Através da utilização deste Fundo, criado para prestar um apoio complementar aos trabalhadores por mudanças estruturais importantes no comércio mundial, vai ser possível apoiar estes trabalhadores através de medidas que vão desde a orientação/interpretação e a facilitação da procura de emprego ao apoio à criação de empresas ou requalificação profissional personalizada.

 
  
MPphoto
 
 

  Jane Collins and Mike Hookem (EFDD), in writing. – UKIP voted against this budgetary vote as it would approve €5 146 800 of taxpayer’s money to be given to 2,132 workers made redundant in France. UKIP is totally opposed to the EU spending British taxpayers money as dole money for poor economic decisions in other countries.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), per iscritto. ‒ Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione è un utile strumento atto a fornire un sostegno a quei lavoratori che risentono delle conseguenze dei cambiamenti strutturali del mercato globale. Ho espresso il mio voto a favore della procedura di attivazione del Fondo dopo aver visionato la conclusione positiva della commissione per i bilanci, la quale attesta che la domanda presentata dalla Francia soddisfa le condizioni per un contributo finanziario europeo.

 
  
MPphoto
 
 

  Javier Couso Permuy (GUE/NGL), por escrito. ‒ He votado a favor del informe ya que permite la movilización de un importe de 5 146 800 euros a raíz del despido de 2 132 trabajadores de la empresa MoryGlobal en Francia. Esta movilización de fondos tiene como objetivo mitigar las desastrosas consecuencias sociales de la crisis económica del sistema capitalista.

Si bien estos fondos no son capaces de solucionar las problemáticas de estos trabajadores en este país, al menos dan la posibilidad de paliar una pequeña parte del drama humano. Es por todo esto por lo que he decidido votar a favor del presente informe

 
  
MPphoto
 
 

  Pál Csáky (PPE), írásban. ‒ Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak. A Bizottság 2016. április 7-én határozatra irányuló javaslatot fogadott el az EGAA Franciaország javára történő igénybevételére, hogy támogassa a MoryGlobal vállalattól elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését. A kérelem 2132 elbocsátott munkavállalóra vonatkozik. A francia hatóságok szerint az elbocsátásokhoz a vállalkozás csődje és felszámolása vezetett. A Banque de France becslései szerint 2007 és 2013 között évente 35%-kal növekedett a közúti fuvarozási ágazatban bekövetkezett csődök száma.

Ez a globális pénzügyi és gazdasági válságnak tudható be, melynek következtében 2007 és 2012 között a 3,5 tonna feletti járművekkel végzett közúti árufuvarozás forgalma az EU-ban 13,7%-kal, Franciaországban pedig 21%-kal esett vissza. Az elbocsátott munkavállalóknak nyújtandó személyre szabott szolgáltatások szakértői csapat által nyújtott tanácsadást és útmutatást foglalnak magukban – képzési műhelytalálkozókat is szerveznek általános ismeretekről, képzést nyújtanak az internet használatáról, állásbörzéket és az oktatási intézmények munkatársaival történő megbeszéléseket szerveznek. A francia hatóságok minden szükséges biztosítékot benyújtottak az alábbiakra vonatkozóan, ezért az Európai Parlament mai döntésével beleegyezett, hogy Franciaország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 5,1 millió eurós pénzügyi hozzájárulásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Edward Czesak (ECR), na piśmie. ‒ EFG pomaga pracownikom znaleźć nową pracę i zdobyć nowe umiejętności, gdy stracili pracę na skutek zmian w strukturze światowego handlu, np. w przypadku zamknięcia dużej firmy, przeniesienia fabryki poza UE czy światowego kryzysu finansowo-gospodarczego. Francja wnioskowała o łączny wkład finansowy z EFG w wysokości 5,1 mln EUR w celu pokrycia kosztów zindywidualizowanych usług (szkolenia, pisanie CV, przygotowanie do rozmowy rekrutacyjnej, umiejętności w zakresie poszukiwania pracy i zakładanie firmy) i wydatków na działania przygotowawcze, działania w zakresie zarządzania, dostarczania i rozpowszechniania informacji oraz kontroli i sprawozdawczości. Sądzę, że Europejski Fundusz Dostosowania do Globalizacji jest właściwym narzędziem wdrażania tych strategii oraz skutecznym i opłacalnym narzędziem przywracania zwolnionych pracowników na rynek pracy. W związku z powyższym, zagłosowałem na tak.

 
  
MPphoto
 
 

  Miriam Dalli (S&D), in writing. ‒ As a general rule, the European Globalisation Adjustment Fund can be used only where over 500 workers are made redundant by a single company, or if a large number of workers are laid off in a particular sector in one or more neighbouring regions. I voted in favour of this report as the eligibility for a financial contribution from the European Globalisation Adjustment fund is met.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Dalton (ECR), in writing. ‒ I voted against as in my view we need to reduce EU spending wherever possible and also provide stronger budget scrutiny to reduce waste and inefficiency of taxpayers’ money. I support less spending at the EU level, not more.

 
  
MPphoto
 
 

  Michel Dantin (PPE), par écrit. ‒ Ce rapport législatif propose la mobilisation de 5 146 800 euros du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation (FEM) au bénéfice des 2 132 licenciés de l'entreprise de transport routier et de services de livraison MoryGlobal SAS en France, suite à la fermeture de l'entreprise.

Le FEM aide les personnes ayant perdu leur emploi à la suite de changements structurels majeurs survenus dans le commerce international en raison de la mondialisation ou du fait de la crise économique et financière mondiale. Cet instrument européen dispose d'un budget annuel maximum de 150 millions d'euros pour la période 2014-2020 et vise notamment à fournir des services d'orientation professionnelle.

Considérant que l'Union européenne doit favoriser la transition des secteurs en perte de vitesse vers un modèle économique compétitif, j'ai soutenu ce rapport.

 
  
MPphoto
 
 

  Rachida Dati (PPE), par écrit. – La proposition de la Commission européenne relative à la mobilisation du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation (FEM) vise à permettre à la France de recevoir des contributions financières du FEM afin de soutenir la réinsertion sur le marché de l'emploi des travailleurs licenciés. La France ayant respecté les conditions d'octroi des contributions financières du FEM et les licenciements étant dus aux répercussions, dans le secteur du transport routier de marchandises, de la crise financière et économique mondiale, j'ai voté en faveur de ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle de Sarnez (ALDE), par écrit. ‒ La crise économique et financière mondiale a durement touché de nombreux secteurs de l'industrie européenne. D'après la Banque de France, depuis 2007, les faillites dans le secteur du transport routier de marchandises ont augmenté de 35 % par an.

Dans ce contexte, 2 132 conducteurs de poids lourds ont récemment perdu leur emploi à la suite de la fermeture de l'entreprise de transport routier et de services de livraison MoryGlobal. Il est donc naturel que l'Union européenne vienne en aide à ces travailleurs licenciés via le Fonds européen d'ajustement à la mondialisation. Cinq millions d'euros ont donc été débloqués afin de financer un programme de formation à l'emploi et de remise à niveau des compétences ou encore des programmes de soutien à l'entreprenariat.

Mais au-delà de l'aide ponctuelle et spécifique que peut apporter le Fonds, il est urgent que l'Union européenne mette en place une véritable stratégie pour mieux anticiper les mutations économiques, préserver les PME, mettre en œuvre une politique d'investissements tournée vers l'avenir, et se doter de véritables instruments de défense commerciale.

 
  
MPphoto
 
 

  Angélique Delahaye (PPE), par écrit. ‒ Le Fonds européen d'ajustement à la mondialisation (FEM) aide les personnes ayant perdu leur emploi à la suite de changements structurels majeurs survenus dans le commerce international en raison de la mondialisation. Il dispose d'un budget annuel maximum de 150 millions d'euros pour la période 2014-2020 et peut financer jusqu'à 60 % du coût des projets destinés à aider les personnes ayant perdu leur emploi à retrouver du travail ou à créer leur propre entreprise.

Ainsi, j'ai voté en faveur de la mobilisation du FEM sur demande de la France suite aux licenciements chez MoryGlobal. En effet, après la crise du secteur des transports routiers en 2015, l'entreprise a fait faillite et 2 132 salariés ont été licenciés. Neuf sites ont notamment dû fermer en région Centre, soit 383 licenciements. Grâce à ce vote, le FEM va débloquer 5 146 800 euros afin d'apporter un soutien aux salariés licenciés. Cette somme permettra entre autres de financer les séances d'information collective et individuelle des salariés, la transition professionnelle (adhésion, bilan de compétences, projet professionnel), l'accompagnement et reclassement vers de nouveaux emplois.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Paul Denanot (S&D), par écrit. ‒ J'ai été rapporteur fictif sur ce dossier d'accompagnement de l'entreprise Mory-Global (qui avait repris 2 107 anciens travailleurs de Mory-Ducros) à la suite des différentes faillites qui affectent le secteur du transport routier de marchandises. J'en ai profité pour faire passer les principaux messages de mon rapport sur le bilan du FEM depuis 2007. C'est un instrument utile de solidarité envers les travailleurs.

J'estime que celui—ci doit continuer à fonctionner en dehors du CFP durant la prochaine période de programmation tout en s'enrichissant d'un certain nombre d'améliorations sur l'exécution du budget, la rapidité des procédures, son rôle plus prospectif pour des financements sectoriels anticipatifs, sa coordination avec les fonds structurels et sur les critères d'attribution afin de tenir compte des PME et des dégâts collatéraux dans l'environnement immédiat de l'entreprise visée (commerce, artisanat, vie sociale).

J'appelle par ailleurs de mes vœux une réflexion plus globale sur l'impact de la mondialisation secteur par secteur et je demande à la Commission européenne de formuler des propositions pour introduire une réelle harmonisation sociale et fiscale, notamment dans le domaine des transports.

 
  
MPphoto
 
 

  Tamás Deutsch (PPE), írásban. – A MoryGlobal SAS vállalatnál történt elbocsátásokat követően a francia hatóságok EGF/2015/010 FR/MoryGlobal referenciaszámmal kérelmet nyújtottak be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt. A kérelem értékelése után a Bizottság az EGAA-rendelet valamennyi vonatkozó rendelkezése alapján megállapította, hogy az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás odaítélésének feltételei teljesülnek. A kérelem 2 132, a MoryGlobal SAS-tól elbocsátott munkavállalót érint az igényelt összeg: 5 146 800 euró. A Fidesz-KDNP delegációja a szolidaritás jegyében támogatja az indítványt. Fontos, hogy az elbocsátott munkavállalók megfelelő támogatást kapjanak a munkaerőpiacon való újbóli elhelyezkedésükhöz.

 
  
MPphoto
 
 

  Mireille D'Ornano (ENF), par écrit. ‒ À la suite des licenciements ayant suivi la liquidation de l'entreprise française de transport routier Mory-Global, la France a sollicité une aide du Fonds d'ajustement à la mondialisation (5,1 millions d'euros) en vue de la réintégration sur le marché du travail de 2 132 travailleurs concernés. Il est à souligner que le gouvernement français ne fait aucune allusion à la concurrence déloyale exercée par le détachement de travailleurs étrangers en France.

Malheureusement, ce fonds risque de déresponsabiliser les dirigeants des entreprises qui auront davantage tendance à délocaliser, mais aussi les gouvernements nationaux qui n'osent pas remettre en question le dogme d'un libre-échange toujours plus grand.

Néanmoins, il s'agit tout de même d'une aide substantielle nécessaire pour faciliter la réintégration des travailleurs licenciés. Pour des raisons pragmatiques, j'ai néanmoins voté pour ce texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Ангел Джамбазки (ECR), в писмена форма. ‒ Групата на EКР и аз лично напълно подкрепяме мерки и политики, които създават растеж и работни места. Знаем, че в днешно време на криза те са напълно необходими. Въпреки това ние не вярваме, че Европейският фонд за приспособяване към глобализацията е правилният инструмент за въвеждането на такива политики, нито пък вярваме, че е ефикасен инструмент, който оправдава инвестицията от гледна точка на реинтегриране на съкратените работници обратно на пазара на труда. Говорим за 6.4 милиона евро за 200 работника. Затова и гласувах против този доклад.

 
  
MPphoto
 
 

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), γραπτώς. ‒ Πρόκειται για χρηματική συνεισφορά ύψους 5.146.800 EUR, για τους απολυμένους της MoryGlobal στη Γαλλία.

Τα χρήματα του Ταμείου Προσαρμογής πρέπει να δίνονται κατά βάση στους απολυμένους και όχι σε προγράμματα επανένταξης ή μετεκπαίδευσης. Δεν χρειαζόμαστε εξειδικευμένους ανέργους

 
  
MPphoto
 
 

  Fredrick Federley (ALDE), skriftlig. ‒ Vår övertygelse är att välstånd skapas genom fri handel och rättvis konkurrens. Därför är vi principiellt emot den europeiska globaliseringsfonden, som vi menar är ett uttryck för protektionism. Vi har tidigare accepterat att fonden använts som en ren akutåtgärd i en tid av djup ekonomisk kris, som ett sätt att möta människors känsla av hopplöshet och det utanförskap som följer i krisens spår och som riskerar att ytterligare förstärka den våg av nationalism och främlingsfientlighet som sprider sig i Europa. Särskilt i ljuset av den svenska Riksrevisionens analys, där man menar att fonden rentav har en negativ effekt på återgången till arbete, anser vi dock att fonden förlorat sitt berättigande och inte bör användas mer.

 
  
MPphoto
 
 

  Edouard Ferrand (ENF), par écrit. ‒ Vote pour: il s'agit d'une aide substantielle nécessaire pour faciliter la réintégration des travailleurs licenciés.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. ‒ Mory-Ducros foi a segunda maior operadora no sector dos transportes terrestres e transportes por oleodutos ou gasodutos em França, mobilizando cerca de 4 a 500 veículos por dia. A partir de 2008, o transporte rodoviário em veículos com peso superior a 3,5 toneladas teve uma queda na UE e em França. As falências no sector aumentaram 35 %/ano entre 2007 e 2013, de acordo com estimativas do Banco da França.

A falência da Mory-Ducros foi declarada em novembro de 2013. Os procedimentos de liquidação foram iniciados. A empresa Arcole Industries, o acionista principal, uma sociedade de investimento especializada em empresas em dificuldade, apresentou uma oferta para a aquisição da Mory-Ducros, apresentando um «Plano Social» para os seus trabalhadores. Foi criada uma nova empresa a Mory-Global, que assumiu parte do negócio Mory-Ducros recontratando apenas metade dos trabalhadores, apesar de muitas conversações com os sindicatos e o Governo Francês. Os sindicatos continuaram a sua luta e 200 trabalhadores foram reintegrados.

A liquidação da Mory-Global foi declarada no início de 2015. No entanto, o Tribunal observou que o «acionista parecia ter perdido o interesse no projeto de reestruturação da empresa Mory-Global e na sua sustentabilidade». Os sindicatos acusam a Arcole Industries de subinvestimento intencional.

Uma vergonha. O capitalismo, em todo o seu esplendor.

 
  
MPphoto
 
 

  Raffaele Fitto (ECR), per iscritto. ‒ Ho espresso il mio voto contrario in quanto non ritengo il provvedimento in oggetto uno strumento utile allo sviluppo di politiche che favoriscano la crescita e la creazione di nuova occupazione, né in grado di dare una risposta esaustiva per quanto riguarda i lavoratori in esubero.

 
  
MPphoto
 
 

  Luke Ming Flanagan (GUE/NGL), in writing. ‒ I voted in favour of this support to the dismissed workers, especially considering it concerns an SME close down, following the deep Greek crisis since 2008.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), písomne. ‒ Európsky fond na prispôsobenie sa globalizácii bol vytvorený na poskytovanie dodatočnej podpory pracovníkom postihnutým dôsledkami veľkých štrukturálnych zmien v usporiadaní svetového obchodu. V tomto predmetnom prípade ide o tretiu žiadosť, pričom sa týka mobilizácie celkovej sumy 5 146 800 EUR z EGF v prospech Francúzska. Týka sa 2 132 prepustených pracovníkov. Spoločnosť MoryGlobal doplatila na spomalenie vývoja a rastu v oblasti nákladnej dopravy vo Francúzsku.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (ENF), per iscritto. ‒ Voto favorevole per l'aiuto concreto a 2.132 lavoratori francesi.

 
  
MPphoto
 
 

  Doru-Claudian Frunzulică (S&D), in writing. ‒ The application relates to 2 132 redundancies in MoryGlobal SAS in France, operating in the economic sector, classified under NACE Revision 2 Division 49 (Land transport and transport via pipelines) and also under NACE Revision 2 Division 52 (Warehousing and support activities for transportation) during the reference period from 27 April 2015 to 27 August 2015.

The EGAF funding of EUR 5 146 800 is to contribute to the costs of a coordinated package of eligible personalised services, providing assistance for the reintegration of 2 132 redundant workers into employment. The redundancies are linked to the general decline in physical output in Europe, caused by major structural changes in world trade patterns. This has led to a reduction in volumes to be transported and a price war in the road haulage sector, followed by a wave of bankruptcies.

I voted in favour of the mobilisation of the European Globalisation Adjustment Fund (EGAF) in France.

 
  
MPphoto
 
 

  Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. ‒ Megszavaztam az EGAA igénybevételéről szóló kérelmet Franciaország részéről. Az Unió azért hozta létre a jogalkotási és költségvetési eszközöket, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, valamint támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket. Az európai munkavállalók érdekeit szem előtt tartva, a válság hatására nehéz helyzetbe került munkavállalók számára lehetővé kell tennünk azokat a kiigazító lépéseket, amelyek újrapozícionálják őket a munkaerőpiacon.

Az előadóval egyetértésben úgy gondolom, Franciaország kérelme jogos, mivel az érintett munkavállalók helyzetéhez a vállalkozás csődje és felszámolása vezetett. Franciaország elindította a szociális tervet, amelyben a MoryGlobal is részt vesz pénzügyileg, mielőtt megkapná a kiegészítő EGAA-támogatást. A MoryGlobalnál történt elbocsátások a termelés európai általános visszaeséséhez köthetőek, amely a fuvarozandó mennyiségek csökkenéséhez és árháborúhoz vezetett a közúti fuvarozási ágazatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Gentile (S&D), per iscritto. ‒ Ho sostenuto la proposta di risoluzione del PE relativa alla decisione del PE e del Consiglio per la mobilitazione di un contributo del Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione di 5 146 800 EUR in relazione agli esuberi della società MoryGlobal, perché l'esubero di 2 123 lavoratori ha colpito gravemente diverse località della Francia continentale del settore dei trasporti e del settore attività di magazzinaggio. Fra questi, il 17 % ha più di 55 anni ed affronta un rischio maggiore di disoccupazione di lunga durata ed esclusione sociale.

La vicenda della Moryglobal, collegata al fallimento della Mory-Ducros, è la conseguenza di quella che può essere definita come una guerra dei prezzi nel settore del trasporto merci, con una drastica diminuzione della produzione fisica in Europa e la conseguente compressione dei volumi da trasportare e dei margini operativi delle imprese. Ai lavoratori, ancora una volta, tocca pagare il prezzo della crisi.

Il finanziamento del FEG di servizi personalizzati d'assistenza nella ricerca d'impiego e riqualificazione professionale, unito a una prima applicazione del "contratto sociale", permetterà dunque di mettere in campo azioni individuali e collettive a tutela dei lavoratori in esubero, con particolare attenzione ai lavoratori con più di 55 anni, che rappresentano il 19 % degli esuberi.

 
  
MPphoto
 
 

  Jens Gieseke (PPE), schriftlich. ‒ Der Europäische Fonds für die Anpassung an die Globalisierung wurde für Arbeitnehmer geschaffen, die unter den Folgen weitreichender Strukturveränderungen im Welthandelsgefüge leiden. Dies betrifft auch die Insolvenz und Schließung des Großunternehmens Mory Global in 22 Departments in Frankreich. Den vielen Arbeitnehmern muss bei der Wiedereingliederung in das Berufsleben finanziell geholfen werden.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Goddyn (ENF), par écrit. ‒ La France a demandé une aide de 5,1 millions d'euros du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation, afin de soutenir la reconversion de 2 132 salariés licenciés par la société Mory-Global.

Cette société, spécialisée dans le transport routier, a subi de plein fouet la crise de 2008. En France, les volumes transportés ont baissé de 21 % entre 2007 et 2012.

Les transporteurs français subissent également la concurrence déloyale exercée par le détachement de travailleurs étrangers et par le cabotage routier.

À ce titre, l'application du salaire minimum aux travailleurs détachés ne permettra pas de remédier au problème, puisque le salaire moyen des transporteurs routiers français est supérieur. À cela s'ajoute un différentiel de cotisations sociales qui représente jusqu’à 30 % du coût du travail!

Bien que l'aide demandée par la France ne règle pas ce problème de concurrence déloyale, elle donnera l'occasion à l'Union européenne de réparer une petite partie des dégâts qu'elle a occasionnés.

 
  
MPphoto
 
 

  Tania González Peñas (GUE/NGL), por escrito. ‒ Hemos votado a favor en este informe, puesto que promueve unos fondos destinados a compensar y establecer medidas indemnizatorias en casos de relocalización o cierres de empresas por los cambios estructurales de los mercados a causa de la globalización. Servirán para atender la situación de los trabajadores despedidos, y ayudas a jóvenes sin estudios ni empleo. Se trata de medidas que, de no existir dejarían en peor lugar a los trabajadores afectados. Este tipo de medidas tienen efecto sólo a corto plazo, pero no solucionan el problema a largo plazo, puesto que la cuestión del empleo y las relocalizaciones debieran tener otro enfoque de actuación. Por un lado, Europa necesita un plan de inversión, de un corte sumamente diferente al de Juncker, y otra política de empleo, para actuar en materia laboral. En segundo lugar, esa alternativa debería consistir en invertir en actividades de futuro, especialmente en un cambio de modelo productivo.

 
  
MPphoto
 
 

  Theresa Griffin (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of mobilisation of the fund, as I support giving assistance to reintegrate workers in the labour market made redundant due to major structural changes in world trade patterns, due to globalisation and the economic crisis.

 
  
MPphoto
 
 

  Τάκης Χατζηγεωργίου ( GUE/NGL), γραπτώς. ‒ Υπερψηφίσαμε την εκροή των κονδυλίων από το Ταμείο Παγκοσμιοποίησης της ΕΕ ώστε να δοθούν στους απολυμένους εργαζόμενους με στόχο την στήριξη μετεκπαίδευση τους. Η εν λόγω εταιρία για την οποία έγινε συζήτηση, απόλυσε πέραν των 2000 εργαζομένων και έκλεισε 54 εργοστάσια στη Γαλλία, την ίδια στιγμή που το γαλλικό κράτος προσπάθησε με κάθε κόστος να αποτρέψει το κλείσιμο της.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Harkin (ALDE), in writing. ‒ I supported this application to mobilise EUR 5 146 800 of the EGF for 2 132 workers in France made redundant following the closure due to bankruptcy of MoryGlobal SAS across 54 different sites throughout mainland France.

MoryGlobal was active in the fields of courier services, freight transport and delivery, warehousing and rental of related materials, providing these services in France and abroad. As a result of the global financial and economic crisis, road haulage in vehicles weighing more than 3.5 tones declined by 13.7% in the EU and by 21% in France between 2007 and 2012. In 2014 the activity of the road freight transport remained more than 10% lower than the pre-crisis activity and due to the reduction in volumes to be transported a price war broke within the sector, leading to a steady deterioration of operating margins followed by a wave of bankruptcies in the road haulage sector.

I was very pleased to see that the application will support co-funded personalised services to be provided to the redundant workers consisting of advice and guidance provided by a team of expert consultants, which comes on top of the social plan and the Contrat de Sécurisation Profesionelle funded by France in order to support the workers on the labour market.

 
  
MPphoto
 
 

  Brian Hayes (PPE), in writing. ‒ I voted in support of this motion as it supports the reintegration in the labour market of workers who have been made redundant and works to decrease unemployment within the affected area and social grouping.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), în scris. ‒ Fondul european de ajustare la globalizare a fost format pentru a sprijini oamenii care își pierd locurile de muncă ca urmare a unor schimbări structurale majore în structura comerțului mondial ca urmare a globalizării.

Cererea venită din partea Franței privind mobilizarea FEG pentru sprijinirea reintegrării pe piața forței de muncă a lucrătorilor disponibilizați în cadrul întreprinderii MoryGlobal SAS cuprinzând 2 132 de lucrători a fost aprobată de către Comisia Europeană pentru suma de 5 146 800 EUR. Salut decizia Comisiei în acest sens pentru efortul de a sprijini lucrătorii disponibilizați prin oferirea de servicii personalizate, acestea concretizându-se în ateliere de formare pentru competențe generale, formare și instruire privind utilizarea internetului, târguri de locuri de muncă și întâlniri cu angajatorii sau cu reprezentanți ai sectorului; toate contribuind la creșterea șanselor reale de reintegrare pe piața forței de muncă.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivan Jakovčić (ALDE), napisan. ‒ Glasao sam za prijedlog rezolucije Europskog parlamenta o prijedlogu odluke Parlamenta i Vijeća o mobilizaciji Europskog fonda za prilagodbu globalizaciji, čime se pruža financijska potpora otpuštenim francuskim radnicima poduzeća MoryGlobal, jer se time omogućuje njihov ostanak na tržištu rada te se aktivno doprinosi suočavanju s posljedicama velikih strukturnih promjena u tokovima svjetske trgovine.

U tom kontekstu, potrebno je napomenuti da je u Europi došlo do pada proizvodnje materijalnih dobara, te je u skladu s tim smanjena količina robe za prijevoz te porasla cijena cestovnog prijevoza. Stoga, podržavam pružanje financijske pomoći otpuštenim radnicima ovog francuskog poduzeća na što brži i učinkovitiji način.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-François Jalkh (ENF), par écrit. ‒ Ce fonds agit comme un mécanisme déresponsabilisant à la fois pour les dirigeants des entreprises qui peuvent ainsi plus facilement délocaliser, mais aussi pour les gouvernements nationaux qui n'osent pas affronter le vrai problème de la concurrence déloyale imposée par le libre-échange.

Cependant, il s'agit tout de même d'une aide substantielle nécessaire pour faciliter la réintégration des travailleurs licenciés. D'où mon vote favorable au texte.

 
  
MPphoto
 
 

  Petr Ježek (ALDE), písemně. ‒ Evropský fond pro přizpůsobení se globalizaci poskytuje pomoc pracovníkům, kteří byli propuštěni v důsledku velkých strukturálních změn v celosvětovém obchodu souvisejících s globalizací. V tomto případě se jednalo o uvolnění prostředků ve prospěch francouzské firmy MoryGlobal zabývající se oblastí kurýrních služeb, nákladní přepravou a dodávkami zboží. Uvolněné prostředky by měly propuštěným pracovníkům zajistit konzultace s kariérními odborníky, vzdělávací semináře a školení a další podporu vedoucí k lepšímu postavení na pracovním trhu. Vzhledem k tomu, že francouzské orgány poskytly nutná ujištění týkající se čerpání fondů, hlasoval jsem ve prospěch dané zprávy.

 
  
MPphoto
 
 

  Philippe Juvin (PPE), par écrit. ‒ J'ai voté en faveur de ce rapport qui propose de mobiliser, à la demande de la France, le Fonds européen d'ajustement à la mondialisation à hauteur de 5 146 800 euros afin d'aider les salariés licenciés du groupe MoryGlobal en France.

 
  
MPphoto
 
 

  Εύα Καϊλή ( S&D), γραπτώς. ‒ Υπερψήφισα την εκθεση της συναδέλφου, καθώς είναι απαραίτητο σε περιπτώσεις όπως αυτες της εταιρίας οδικών μεταφορών MoryGlobal SAS στη Γαλλία. 2.132 οδηγοί φορτηγών που απασχολούνταν στην εταιρία οδικών μεταφορών MoryGlobal SAS στη Γαλλία έχασαν τις δουλειές τους λόγω της πτώχευσης της εταιρείας MoryGlobal ως αποτέλεσμα της παρατεταμένης παγκόσμιας οικονομικής και χρηματοπιστωτικής κρίσης. Είναι σημαντικό να δείχνουμε ότι η ΕΕ στέκεται δίπλα στον πολίτη.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Kappel (ENF), schriftlich. ‒ Ich stimme diesem Bericht zu, da der eingereichte Antrag für die Inanspruchnahme des EGF die Voraussetzungen erfüllt, damit ein Finanzbeitrag bereitgestellt werden kann. Es ist mir ein persönliches Anliegen, Arbeiter, die durch die Globalisierung ihre Jobs verlieren, bestmöglich wieder in den Arbeitsmarkt einzugliedern und ihnen die Möglichkeit zu geben, ihre Qualifikationen an die neuen Herausforderungen anzupassen.

 
  
MPphoto
 
 

  Afzal Khan (S&D), in writing. ‒ I voted in favour of mobilisation of the fund, as I support giving assistance to reintegrate workers in the labour market made redundant due to major structural changes in world trade patterns, due to globalisation and the economic crisis.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), per iscritto. – Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione è stato istituito per fornire un sostegno suppletivo ai lavoratori che risentono delle conseguenze dei grandi cambiamenti strutturali del commercio mondiale. Negli anni esso ha garantito un sostegno efficace a molti lavoratori in difficoltà a causa della crisi.

Oggi ci occupiamo di una richiesta di mobilitazione del FEG a favore della Francia, per sostenere il reintegro professionale dei lavoratori collocati in esubero presso l'impresa Mory Global SaS, la quale si occupa del settore economico del trasporto terrestre e trasporto mediante condotte, ma anche del magazzinaggio e attività di supporto ai trasporti.

Tra le azioni finanziate, sono previsti dei servizi personalizzati da offrire ai lavoratori in esubero, che consistono in una consulenza ed orientamento forniti da un gruppo di consulenti esperti, in grado di individuare un percorso professionale personalizzato, e un numero sufficiente di offerte di lavoro. Si tratta di uno stanziamento per un importo complessivo di 5 146 800 euro, che sostengo con il mio voto.

 
  
MPphoto
 
 

  Marine Le Pen (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour le rapport sur la mobilisation du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation en faveur des licenciés de Mory-Global. À la suite des licenciements survenus après la liquidation de cette entreprise française de transport routier, la France a sollicité une aide (5,1 millions d'euros) en vue de la réintégration de 2 132 travailleurs licenciés sur le marché du travail.

Le gouvernement français avance que depuis 2008, le secteur du transport routier a fondu de 14 % dans l'Union européenne et de 21 % en France. Mais à aucun moment il n'est fait allusion à la concurrence déloyale exercée par le détachement de travailleurs étrangers et par le cabotage routier qui représente 10 % des transferts de marchandises réalisés en France. Et l'application du salaire minimum aux travailleurs détachés ne résout rien puisque le salaire moyen des transporteurs routiers français est bien supérieur. Le différentiel de cotisations sociales peut représenter jusqu'à 30 % du coût du travail. Ce fonds agit donc comme un mécanisme déresponsabilisant pour les dirigeants des entreprises, mais aussi pour les gouvernements nationaux qui n'affrontent pas le vrai problème de la concurrence déloyale imposée par le libre-échange.

Cependant, il s'agit tout de même d'une aide substantielle pour faciliter la réintégration des travailleurs licenciés.

 
  
MPphoto
 
 

  Philippe Loiseau (ENF), par écrit. ‒ Le Fonds européen d'ajustement à la mondialisation est une aide européenne mobilisable pour soutenir les salariés licenciés par leurs entreprises en difficulté. Dans le cas présent, elle est sollicitée pour les 2 132 débauchés de l'entreprise française de transport routier Mory—Global, à hauteur de 5,1 millions d'euros.

La crise de 2008 est la cause principale de la défaillance du secteur routier et la liquidation de cette entreprise. Cependant, les travailleurs étrangers détachés en France sont une autre concurrence déloyale, née de la mondialisation et du libre—échange.

Bien que le Fonds européen soit un moyen de dédouaner les autorités nationales de toute responsabilité, il est nécessaire de réhabiliter les travailleurs de Mory—Global, qui n'ont pas à payer le prix des politiques malhonnêtes de leurs dirigeants. C'est pourquoi j'ai voté POUR l'octroi de cette aide.

 
  
MPphoto
 
 

  Javi López (S&D), por escrito. He votado a favor porque se trata de la movilización del EGF para ayudar a 2132 trabajadores de la compañia de transportes MoryGlobal en Francia, despedidos como consecuencia de la crisis económica y financiera en el sector del transporte por carretera en la UE.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonio López-Istúriz White (PPE), por escrito. ‒ El Fondo Europeo de Adaptación a la Globalización (FEAG) proporciona ayuda a aquellos trabajadores que sufren las consecuencias de cambios estructurales en los patrones del comercio mundial.

Según estimaciones del Banco de Francia, en 2013 se incrementaron en un 35% las quiebras en el sector del transporte por carretera respecto a 2007. En este caso, nos encontramos con una solicitud del Estado francés debido al despido de trabajadores de MoryGlobal SAS.

A través de este informe, se pretende que los trabajadores despedidos sean asesorados y orientados por consultores expertos para que les proporcionen un plan de carrera personalizado así como una serie de ofertas de trabajo.

Cabe destacar que las autoridades francesas han proporcionado todas las garantías necesarias respecto a los principios de igualdad de trato y no discriminación en el acceso a las acciones propuestas. De igual manera, todos los requisitos que se exigen a nivel nacional en el ámbito de despidos colectivos se han cumplido.

Considero que este informe debe aprobarse, siempre y cuando no haya desacuerdo en la solicitud de transferencia, para que el FEAG pueda dotar de la ayuda que se considere necesaria a aquellos trabajadores que han sido víctimas de los cambios estructurales anteriormente mencionados.

 
  
MPphoto
 
 

  Ivana Maletić (PPE), napisan. ‒ EGF je osnovan radi davanja dodatne potpore radnicima suočenima s posljedicama velikih strukturnih promjena u tokovima svjetske trgovine. Ovom fondu upućuju se zahtjevi za davanje potpore radnicima, a u slučaju pozitivne procjene zahtjeva, on se podnosi proračunskom tijelu za mobilizaciju Fonda te istodobno odgovarajući zahtjev za prijenos. U slučaju neslaganja pokreće se postupak trijaloga.

U ovakvom postupku Komisija je 7. travnja donijela prijedlog odluke o mobilizaciji EGF-a u korist Francuske radi pružanja potpore ponovnom uključivanju na tržište rada ukupno 2132 radnika koji su proglašeni viškom u poduzeću MoryGlobal SAS. Ovaj postupak odnosi se na mobilizaciju ukupnog iznosa od 5 146 800 eura iz EGF-a za Francusku, a Komisija je u skladu sa svim važećim odredbama iz Uredbe o EGF-u zaključila da zahtjev ispunjava uvjete za financijski doprinos.

Uzrok otpuštanja radnika je bankrot i zatvaranje poduzeća, a prema procjeni Francuske središnje banke, broj bankrota u sektoru cestovnog prometa prijevoza robe povećao se za 35 %, što se smatra posljedicom gospodarske krize. Otpuštenim radnicima stručni tim savjetnika pružit će se aktivne mjere za pomoć na tržištu rada, a za predložene se mjere neće primati financijska potpora iz drugih fondova ili financijskih instrumenata Unije, stoga sam podržala ovo izvješće.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrejs Mamikins (S&D), rakstiski. ‒ Šī Eiropas Globalizācijas pielāgošanās fonda finansiālo līdzekļu piešķiršanas gadījumā runa iet par kopējo summu 5 146 800 euro apmērā, kurus plānots izmantot 2132 franču strādnieku reintegrācijai nacionālajā darba tirgū. Viņi tika nodarbināti sauszemes transporta un cauruļvadu transporta jomā 22 Francijas departamentos valsts kontinentālajā daļā. Atbalsta sniegšanas nepieciešamība parādījusies uzņēmuma bankrotēšanas un tai sekojošās slēgšanas dēļ.

Var piezīmēt, ka laikā no 2007. līdz 2013. gadam bankrotēšanas frekvence autopārvadājumu nozarē palielinājusies par veseliem 35 % — lielā mērā finansiālās krīzes un tās seku dēļ.

Ņemot vērā skarto cilvēku skaitu, kā arī sektora svarīgumu ES un konkrēti Francijas ekonomikai bija loģiski atbalstīt pieprasīto līdzekļu izsniegšanu no EGF.

 
  
MPphoto
 
 

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. ‒ Mobilizácia v objeme 5 146 800 EUR sa týka francúzskej spoločnosti pôsobiacej v oblasti cestnej dopravy, kde v dôsledku globálnej finančnej a hospodárskej krízy klesol objemu cestnej nákladnej dopravy, čo viedlo k cenovým vojnám a následne ku konkurzu a zatvoreniu spoločnosti. Vyčlenená suma sa použije v prospech 2 132 prepustených pracovníkov, a to na personalizované služby zamerané na opätovné zaradenie týchto ľudí na trh práce. Žiadosť spĺňa schválené podmienky mobilizácie z EFG, preto ju podporujem.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis-Joseph Manscour (S&D), par écrit. ‒ Le Fonds européen d'ajustement à la mondialisation (FEM) intervient lorsque plus de 500 personnes se retrouvent sans emploi en raison de la mondialisation ou du fait de la crise économique et financière mondiale.

Dans ce cadre, la Commission européenne a présenté, le 7 avril 2016, une proposition de soutien financier, à la suite d'une demande introduite par la France pour apporter une aide à 2 132 travailleurs licenciés de l'entreprise Mory—Global. Cette dernière ayant été conduite à la fermeture suite à des difficultés persistantes (chute de volumes à transporter, guerre des prix…) depuis la crise financière de 2008.

Cette attribution de crédits proposée par la Commission, permettra de déployer des plans de formation ou de réinsertion professionnelle pour ces employés. Soucieux de réaffirmer le soutien de l'Europe en matière d'emploi, je vote en faveur du présent dossier FEM.

 
  
MPphoto
 
 

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. ‒ Ψηφίζω υπέρ της έκθεσης σχετικά με πρόταση απόφασης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου και του Συμβουλίου όσον αφορά την κινητοποίηση του Ευρωπαϊκού Ταμείου Προσαρμογής στην Παγκοσμιοποίηση, διότι είναι πλήρης και τεκμηριωμένη.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Martin (ENF), par écrit. ‒ J'ai voté pour ce rapport.

Il s'agit d'apporter une aide financière d'un montant de 5,1 millions d'euros aux 2 132 salariés de l'entreprise française de transport routier MoryGlobal. Cette dernière a été liquidée en 2015.

Ce rapport ne remet nullement en cause les méfaits de la libre circulation des travailleurs et de la directive sur le détachement.

La directive sur le détachement des travailleurs permet à un employeur de s'acquitter des charges sociales du pays d'origine d'un salarié en provenance d'un autre État membre. En France, ce différentiel de cotisations sociales est de l'ordre de 30 %.

Le secteur des transports routiers emploie l'essentiel des travailleurs détachés en France. En outre, le cabotage routier, qui consiste en la possibilité pour un transporteur européen de livrer des marchandises entre deux villes d’un État membre dans lequel il n’est pas établi, aggrave ce dumping social.

Ces considérations mises à part, nous soutenons ce rapport. En effet, nous souhaitons que ces anciens salariés puissent bénéficier de ce soutien matériel bienvenu.

 
  
MPphoto
 
 

  Fulvio Martusciello (PPE), per iscritto. ‒ Sono a favore della relazione concernente la mobilitazione del Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione a favore della Francia.

La Francia ha presentato la domanda EGF/2015/010 FR/MoryGlobal per ottenere un contributo finanziario del FEG per sostenere il reinserimento professionale di circa 2 132 lavoratori collocati in esubero presso MoryGlobal SAS, impresa operante nel settore economico "Trasporto terrestre e trasporto mediante condotte", per un importo totale di 5 146 800 EUR a favore della Francia.

Il Fondo europeo di adeguamento alla globalizzazione (FEG) fornisce sostegno ai lavoratori in esubero e ai lavoratori autonomi che risentono degli effetti e delle conseguenze della crisi economica e finanziaria sostenendoli nel trovare soluzioni per rimanere nel mercato di lavoro e trovare nuovi posti di lavoro attraverso servizi quali sessioni di informazione collettive e singole, transizione professionale e accompagnamento verso nuovi posti di lavoro.

L'Unione europea deve rappresentare un esempio e una guida negli aiuti per lo sviluppo.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. ‒ Dnes jsme hlasovali o zprávě, která se zabývá uvolněním prostředků z Evropského fondu pro přizpůsobení se globalizaci, což je jeden z nástrojů, který vytvořila EU, aby mohla poskytovat dodatečnou podporu pracovníkům, kteří jsou postiženi důsledky významných změn ve struktuře světového obchodu nebo důsledky celosvětové finanční a hospodářské krize, a pomáhat jim při opětovném začlenění na trh práce. Francie podala žádost o pomoc z tohoto fondu pro zaměstnance firmy MoryGlobal, která byla v důsledku globalizace nucena propustit přes 2 500 pracovníků, z toho řada z nich dosáhla již důchodového nebo předdůchodového věku. Souhlasím s nutností finanční pomoci, proto jsem hlasoval pro uvolnění odpovídajících finančních prostředků z Evropského fondu pro přizpůsobení se globalizaci.

 
  
MPphoto
 
 

  Georg Mayer (ENF), schriftlich. ‒ Hier sollen Gelder des Fonds für Globalisierung zugunsten französischer Arbeitnehmer ausgeschüttet werden. Der Betrag von ca. 5 Mio. Euro soll für Wiedereingliederungsmaßnahmen in den Arbeitsmarkt zur Verfügung gestellt werden. Dies kann ich nur unterstützen.

 
  
MPphoto
 
 

  Valentinas Mazuronis (ALDE), raštu. ‒ Europos prisitaikymo prie globalizacijos padarinių fondo (toliau – EGF) tikslas – teikti paramą atleistiems darbuotojams ir savarankiškai dirbantiems asmenims, nutraukusiems darbo veiklą dėl su globalizacija susijusių esminių pasaulio prekybos sistemos struktūrinių pokyčių, ir padėti jiems vėl integruotis į darbo rinką.

2015 m. lapkričio 19 d. Prancūzija pateikė paraišką „EGF/2015/010 FR/ MoryGlobal“ dėl finansinės paramos iš EGF, nes Prancūzijoje iš bendrovės „MoryGlobal SAS“ buvo atleisti 2132 darbuotojai.

EP palankiai vertina tai, kad Prancūzijos teikiama paraiška yra ne išmokoms išmokėti, o ši parama yra nukreipta į priemones, turinčias tikrą pridėtinę vertę užtikrinant būsimą atleistų darbuotojų grąžinimą į darbo rinką.

 
  
MPphoto
 
 

  Mairead McGuinness (PPE), in writing. ‒ I voted in favour of releasing funds to help workers adjust to changes in their work situation.

 
  
MPphoto
 
 

  Joëlle Mélin (ENF), par écrit. ‒ Il est proposé que le Fonds d'ajustement à la mondialisation vienne en aide aux 2 132 employés licenciés de l'entreprise française Mory-Global.

En principe je désapprouve l'existence de ce fonds, car il rend les entreprises irresponsables de leurs délocalisations. Je n'ignore pas ce phénomène qui pose question quant à l'utilité de ce fonds. Il empêche par ailleurs que les États se préoccupent de la concurrence déloyale que permet le libre-échange.

Cependant, il est juste de venir en aide à ces travailleurs afin de permettre leur réinsertion. En conséquence j'ai voté pour.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), por escrito. ‒ A UE é um espaço de solidariedade e nela se enquadra o Fundo Europeu de Ajustamento à Globalização. Estes apoios são fundamentais para o auxílio aos desempregados e às vítimas das deslocalizações que se verificam num contexto globalizado. É cada vez maior o número de empresas que se deslocalizam, aproveitando os reduzidos preços do fator trabalho que são praticados em vários países, nomeadamente a China e a Índia, com efeitos nocivos para os países que respeitam os direitos dos trabalhadores.

O FEG destina-se a ajudar os trabalhadores vítimas da deslocalização de empresas e é fundamental para facilitar o acesso a um novo emprego. O FEG já foi no passado utilizado por outros países da UE, cabendo agora dar esse auxílio à França que apresentou a candidatura EFG/2015/010 FR/MoryGlobal a uma contribuição financeira do FEG, na sequência de despedimentos em toda a França metropolitana no setor económico classificado na Divisão 49 da NACE Revisão 2 (Transportes terrestres e transportes por oleodutos ou gasodutos) e na Divisão 52 (Armazenagem e atividades auxiliares dos transportes), em que se prevê que 2 132 trabalhadores despedidos e elegíveis para a contribuição do FEG participem nas medidas. Daí o meu voto favorável.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Metsola (PPE), in writing. ‒ The European Globalisation Adjustment Fund (EGF) is one of the tools at the Union’s disposal to provide additional assistance to workers negatively impacted upon by major structural changes in world trade patterns. The Commission approved this specific application as it met the conditions for mobilising EGF to support the local economy. I therefore voted in favour of this report to alleviate the situation of 2 132 French lorry drivers.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), par écrit. – J'ai voté en faveur de la mobilisation du Fonds européen d'ajustement à la mondialisation à hauteur de 5 146 800 EUR en faveur de la France afin de soutenir la réinsertion sur le marché du travail de 2 132 travailleurs licenciés chez MoryGlobal SAS. La crise économique et financière a durement frappé le secteur du transport routier de marchandises. Par cette contribution, les travailleurs se verront octroyer des services personnalisés pour les soutenir dans leur transition professionnelle. Il s'agit avant tout de les aider à acquérir les compétences nécessaires pour rester sur le marché du travail.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE), písomne. – Európsky fond na prispôsobenie sa globalizácii bol vytvorený na poskytovanie dodatočnej podpory pracovníkom postihnutým dôsledkami veľkých štrukturálnych zmien v usporiadaní svetového obchodu. Tento fond nesmie prekročiť maximálnu ročnú sumu 150 miliónov EUR. Príslušné sumy sú zahrnuté do všeobecného rozpočtu Únie ako rezerva. Európska komisia prijala návrh rozhodnutia o mobilizácii EGF v prospech Francúzska s cieľom podporiť opätovné začlenenie pracovníkov do trhu práce prepustených z podniku MoryGlobal SAS „Pozemná doprava a doprava potrubím“ a divízii „Skladové a pomocné činnosti v doprave“ v 22 departementoch Francúzska. Komisia v súlade so všetkými platnými ustanoveniami nariadenia o EGF dospela k záveru, že žiadosť spĺňa podmienky na udelenie finančného príspevku z EGF. Francúzske orgány oznámili Komisii, že opatrenia EGF predbežne financuje a spolufinancuje ministerstvo práce, zamestnanosti, odbornej prípravy a sociálneho dialógu prostredníctvom rozpočtového riadku pre sprevádzanie ekonomických zmien a rozvoj zamestnanosti. Súhlasím s týmto návrhom.