Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve

2016. október 26., Szerda - Strasbourg

Transzzsírsavak (B8-1115/2016)

  Norbert Erdős (PPE), írásban. – Döntő mennyiségű tudományos tény bizonyítja az ipar által előállított transzzsírsavak egészségkárosító hatását. Túlzott fogyasztásuk nemcsak a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát növeli, hanem összefüggésbe hozható a kóros elhízással, valamint a 2-es típusú cukorbetegséggel is.

A kötelező címkézés, az ipar önkéntes vállalásai önmagukban nem nyújtanak elegendő védelmet a fogyasztók számára. Hasonló következtetésekre jutott az Európai Bizottság 2015 decemberében közzétett jelentése is: a megelőzés leghatékonyabb eszköze az ipari transzzsírok tartalmának jogszabályi korlátozása lehet.

Magyarország az elsők között cselekedett, amikor 2014-ben Dánia és Ausztria után rendeletben szabályozta az élelmiszerek transzzsírsavtartalmának legmagasabb elfogadható szintjét. Az előírás értelmében nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A magyar példát azóta Lettország is követte.

A kötelező érvényű jogszabály bevezetése után az érintett országokban rövid időn belül jelentősen csökkent a jogszabályi határérték feletti mennyiségben transzzsírsavakat tartalmazó élelmiszerek aránya, ami jelentős népegészségügyi előnyökkel is jár.

Figyelemre méltó, hogy az élelmiszeripar – társadalmi felelősségét felismerve – egyre nagyobb szerepet vállal a transzzsírsavak csökkentésében. A konszenzusos helyzet nyújtotta előnyöket kihasználva ezért fontos, hogy az Európai Bizottság mielőbb javasoljon uniós határértékeket e mesterséges zsírok tekintetében.

Mindezek alapján támogattam szavazatommal az állásfoglalást.