Rapporti verbatim tad-dibattiti

Il-Ħamis, 27 ta' Ottubru 2016 - Strasburgu

4. L-Istrateġija tal-UE għaż-Żgħażagħ 2013-2015 (preżentazzjoni qasira)

  Elnök asszony. – A következő napirendi pont a Bocskor Andrea által a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében benyújtott „Az EU 2013–2015 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiája” címú jelentés rövid ismertetése (2015/2351(INI)) (A8-0250/2016)

  Andrea Bocskor, előadó. – Elnök Asszony! Először is szeretnék köszönetet mondani minden képviselőtársamnak, az árnyékelőadóknak, a tanácsadóknak, a munkatársaimnak és mindenkinek, aki munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a jelentés megszülethessen. A gazdasági válság érzékenyen érintette a fiatalokat, hosszú távú következményei lettek. Magas lett az ifjúsági munkanélküliség, nőtt a szakadék a fiatalok egyes csoportjai között, egy részük egyre inkább kiszorult a társadalmi életből. Bizonytalanná vált sokuk jövőképe, és nőtt a társadalmi passzivitás. A fiatalok jelentik Európa egyik legnagyobb erőforrását, jövőjének zálogát. Az Európai Uniónak és a tagországnak ezért nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a kilencven millió európai fiatal kreativitásában, alkotóképességében és tudásában rejlő lehetőségeket.

Az elmúlt időszak statisztikai adatainak elemzése azt mutatja, hogy az oktatási és foglalkoztatási mutatókból pozitív tendenciák rajzolódnak ki, bár a mutatók egyes tagállamokban mérve még mindig nagy eltéréseket mutatnak. Az eredmények fényében tovább kell folytatnunk a jobb megoldások keresését az ifjúság új problémáira, illetve nagyon fontos, hogy módszeresebb együttműködésre van szükség több szakpolitikai területen, így a foglalkoztatás, oktatás és képzés, szociálpolitika, ifjúságpolitika, sport, kultúra területén és más területeken. Az elmúlt időszakban a legtöbb tagállamban csökkent az ifjúsági munkanélküliség, de továbbra is nagy aggodalmakat okoz az aktuális szám. Például, hogy az elszegényedés közel 27 millió fiatalt fenyeget. A fiatalok körében nagyobb a szegénységi ráta, a szükségből vállalt részmunka, illetve a sokszor hosszabb időkre kitolódó ideiglenes munkavállalás a teljes lakossághoz képest, ami alacsony életminőséget rögzít e nemzedék számára.

Ezért a munkahelyteremtés és a fiatalok foglakoztatásának ösztönzése fontos prioritás kell hogy legyen. Az inaktivitás, a szegénység és a társadalom perifériájára szorulás veszélye nem egyenlő mértékben érinti a fiatalokat. Azoknál, akik eleve kevesebb lehetőséggel rendelkeznek az életben, vagy kevésbé fejlett régiókban élnek, a hátrányok gyakran csak halmozódnak. Ők nagyobb valószínűséggel vállnak „NEET” fiatallá , tehát nagyon fontosak azok a felzárkóztató programok, az olyan szociális és tehetséggondozó programok, melyek e hátrányoknak a leküzdésére irányulnak, illetve nagyon fontos a széles körű tájékoztatás a meglévő lehetőségekről. Ki kell emelni e téren még a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának támogatását, mely fontos prioritásként jelenik meg a jelentésben, és összhangban van a Régiók Bizottsága hasonló témában készült véleményével.

Európának a népesség elöregedése miatt is sürgősen aktivizálnia kell a fiatalokat: a tudatos család- és ifjúságpolitika, otthonteremtési támogatások, családi adókedvezmények nagy segítséget jelenthetnek. Egyes országok felismerték ezt, és a mutatók javulásnak indultak, mint például Magyarországon, de van még teendőnk e téren. A jelentés aláhúzza a család, az iskola, a sport, és a vallási közösségek szerepének fontosságát a fiatalok szocializációja során, mindemellett fontos a helyi és a regionális önkormányzatok bevonása is az ifjúságpolitikába. A tudás, képzettség továbbra is a legnagyobb érték. A diplomások körében még mindig kisebb a munkanélküliek aránya, mint a képesítés nélküliek között. Ezért fontos az oktatás minőségének javítása, jobb és hatékonyabb összehangolása a munkaerőpiaci szükségletekkel. Jobban össze kell hangolnunk az iskolát és az oktatást a munka világával annak érdekében, hogy a fiatalok nagyobb eséllyel induljanak a munkaerőpiacon. Növelni kell a digitális és alkalmazott tudományok dominanciáját, javítani kell a digitális és más készségeket. Nagyon fontos az informális, nem formális és az egész életen át tartó tanulás révén megszerzett készségek elismerése, valamint a tudományos fokozatok, felsőfokú képesítések határokon átívelő kölcsönös elismerése az európai munkaerőpiacon.

„Catch the eye” eljárás

  Λευτέρης Χριστοφόρου ( PPE). – Κυρία Πρόεδρε, θεωρώ ότι η υπόθεση των νέων μας πρέπει να αποτελέσει την πρώτη προτεραιότητα για όλους τους Ευρωπαίους και ιδιαίτερα για την Ευρωπαϊκή Ένωση. Σας καλούμε, λοιπόν, κύριε Επίτροπε, να αναλάβουμε πρωτοβουλίες και δράσεις με τις οποίες θα ενισχύσουμε και θα στηρίξουμε τους νέους ανθρώπους.

Όπως αναλήφθηκε πολύ ορθά η πρωτοβουλία για την παροχή κάρτας Interrail στους νέους μας, έτσι είναι η ώρα να παραχωρήσουμε και το Free Wi-Fi, για να αποδείξουμε ότι Ευρωπαϊκή Ένωση είναι κοντά στους νέους μας και δίνει πρόσβαση και δυνατότητα, ιδιαίτερα σε μια εποχή που η ψηφιακή οικονομία είναι στην πρώτη γραμμή.

Ταυτόχρονα θεωρώ ότι οι νέοι μας πρέπει να είναι αυτοί οι οποίοι θα αναλαμβάνουν και τις πρωτοβουλίες και πιστεύω ότι, αν η Ευρώπη θέλει να επενδύσει στο μέλλον της, πρέπει να επενδύσει πρωτίστως στους νέους. Θεωρώ ότι πολλοί νέοι βρίσκονται σε κοινωνικό αποκλεισμό και στο περιθώριο και είναι πολύ σημαντικό να δημιουργηθεί ένα πανευρωπαϊκό ταμείο στήριξης των νέων σε όλες τις μορφές, ιδιαίτερα για τις σπουδές τους. Υπάρχουν πολλοί νέοι που, εξαιτίας της οικονομικής κρίσης, δεν μπορούν να ανταποκριθούν στην τριτοβάθμια εκπαίδευση. Θεωρώ ότι το παρόν και το μέλλον μας είναι οι νέοι και για αυτό πρέπει να τους στηρίξουμε με όλες μας τις δυνάμεις.

  Maria Grapini (S&D). –Domnule comisar, evaluarea Strategiei Uniunii Europene pentru tineret este extrem de importantă mai ales pentru ceea ce vrem să facem mai departe.

Este important ca tinerii să aibă acces la o educație și o formare de calitate dacă vrem să scădem rata ridicată a șomajului în majoritatea statelor membre. Măsuri speciale trebuie luate și pentru integrarea femeilor tinere în piața muncii. De asemenea, tinerii cu dizabilități au obstacole suplimentare în integrarea pe piața muncii datorită mentalităților, dar și lipsei unor reglementări de stimulare a companiilor pentru angajarea lor.

Sigur că multe lucruri țin de subsidiaritate dar, dacă vorbim de piața unică, atunci trebuie să avem și politici europene. Mult mai multe fonduri trebuie pentru educația formală și non formală, pentru educație vocațională și duală. Personal, regret că în bugetul pe 2017 au fost diminuate fondurile propuse de Parlament pentru IMM-uri, pentru că multe dintre IMM-uri sunt create de tineri și angajații sunt tineri.

De aceea, domnule comisar, trebuie făcut mult mai mult de către Comisie și Consiliu în politicile create destinate educației și integrării tinerilor în piața muncii.

  Ruža Tomašić (ECR). – Gospođo predsjednice, promocija mobilnosti ne smije biti glavna politika kojom ćemo adresirati visoke stope nezaposlenosti među mladima, koje su u nekim državama poput Hrvatske već dugo vremena na kritičnoj razini. Inzistiranje isključivo na mobilnosti dovodi do odljeva radne snage, što ugrožava dugoročnu opstojnost slabije razvijenih država članica. Drago mi je da ovo izvješće to prepoznaje. Samo je iz hrvatske regije Slavonije u posljednjih pola godine otišlo negdje oko 20 000 mladih.

Nastavi li se ovaj trend, Hrvatska će za desetak godina biti neodrživa država i teret ostalim članicama, ali nažalost nije jedina. Zato smatram da konačno moramo prestati s univerzalnim rješenjima na razini Unije i pozabaviti se strukturnim reformama u svakoj državi posebno. Situacija u svakoj od njih je specifična. Problemi su donekle slični, ne isti, i univerzalna rješenja neće dati očekivane rezultate, nisu ni do sada.

  Ilhan Kyuchyuk (ALDE). – Madam President, Commissioner, colleagues, I truly believe that investment today in skills development, encouraging and supporting participation in community-building and confidence, and also the resilience of young people, will have a long and lasting effect on the future shape of the EU, its sustainable development and competitiveness. I do recognise the importance of the structural dialogue as a means of listening to young people, both youth organisations and non-organised individuals. But a significant share of the youth still feel they do not have power over the decision-making process. More needs to be done to ensure young people’s voices are heard and that they are fairly represented. We should encourage young people to participate and contribute to all aspects of community life through sport, culture, arts, social entrepreneurship and volunteering. Many Member States need to strengthen their efforts in order to make the best use of the available EU and national policies.

  Kateřina Konečná (GUE/NGL). – Paní předsedající, jsem velmi ráda, že zpráva zdůrazňuje význam strategie Evropské unie pro mládež vzhledem ke znepokojivě vysoké nezaměstnanosti mladých lidí. Jsem přesvědčena, že je to problém, který může skutečně velmi neblaze ovlivnit naši budoucnost.

Na posledním plenárním zasedání jsme řešili, jak mladým lidem předhodit ohlodanou kost a darovat jim k osmnáctinám jízdenku. Jsem přesvědčena, že mladí lidé chtějí v prvé řadě budoucnost a tu jim nedáváme. Pravicová politika škrtů zničila naději na budoucnost pro miliony mladých a poslala je na úřad práce. Mladí lidé chtějí pracovat a naší povinností v tuto chvíli je dát jim šanci pracovat. Naše politiky a naše podpora musí být zaměřeny na to, aby mladí lidé se našli v Evropě, nechtěli z Evropy odcházet a našli zde své uplatnění a chtěli v ní v budoucnu žít. To prozatím bohužel nevidím a pevně věřím, že Komise se bude také nadále o tuto věc zajímat natolik, aby mladým lidem opravdu pomohla a nedávala jim hloupé jízdenky.

  Ernest Maragall (Verts/ALE). – Señora Presidenta, se dice en el informe —con razón— que las políticas de juventud son competencia de los Estados, y la Unión Europea, como en tantas otras cosas, adopta programas. Programas quiere decir estímulo, promoción, ayuda, cooperación, pero no política. Y ahí está una parte del problema: Europa no tiene una política propia para la juventud.

Podemos saludar el éxito de Erasmus y de muchas otras cosas, pero tenemos la Garantía Juvenil a medio camino y tenemos la Iniciativa de Empleo Juvenil aún en análisis de examen de cómo está funcionando en los diferentes Estados.

Quizá es tiempo de adoptar una política en nombre del interés común general europeo; de saber que, solo mediante la auténtica relación mutua entre países, realidades, regiones, etc., podremos obtener resultados.

Nos llenamos la boca con el concepto de mercado único, pero necesitamos una política europea que resuelva la diferencia entre el 0 % de paro en Baden-Wurtemberg...

(La Presidenta retira la palabra al orador)

  Romana Tomc (PPE). – Strategija za mlade bi morala biti temelj aktualne evropske politike. Njeni glavni cilji so namreč zelo pomembni za našo družbo: zagotoviti več priložnosti za mlade v izobraževanju in na trgu dela ter jih spodbuditi k aktivnemu sodelovanju v celotni družbi.

V naslednjem ciklu izvajanja strategije se morajo države članice bolj odločno zavzemati za doseganje ciljev. Morale bi sprejeti konkretnejše ukrepe, kot so na primer spodbujanje podjetništva med mladimi. Uvesti je potrebno pripravništva, vajeništva in poklicna usposabljanja za pridobitev ustreznih znanj in spretnosti, ki seveda odgovarjajo trenutnim in aktualnim potrebam na trgu dela.

Prav tako pa je bistvena in izrednega pomena tudi uskladitev izobraževalnih programov s politikami zaposlovanja in povpraševanjem na trgu dela.

  Caterina Chinnici (S&D). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, i giovani rappresentano forza ed energia, su cui Europa e Stati membri devono investire attraverso strategie strutturate di lungo periodo che possano avere effetti non solo in termini di partecipazione attiva e inclusione sociale, come sottolineato nella relazione, ma soprattutto per l'occupazione, per la formazione e l'autoimprenditorialità. Elaborare strategie efficaci significa, però, mettere in campo dotazioni finanziarie significative, così da creare opportunità, in cui i giovani possano esprimere idee, competenze e talenti. Su questo l'Europa deve essere più coraggiosa, perché investire sui giovani equivale a investire sul futuro della stessa Europa. In questo senso ritengo fondamentale, sia a livello europeo che nazionale e regionale, che si provveda comunicare, attuare e coordinare più efficacemente i vari programmi europei che si occupano di politiche giovanili. È solo tramite obiettivi chiari e una gestione attenta e coordinata degli strumenti a nostra disposizione che riusciremo a dare una risposta concreta alle istanze dei giovani, anche per evitare il rischio di passività sociale ed emarginazione.

  Franc Bogovič (PPE). – Radi rečemo, da so mladi naša prihodnost, vendar je vse prevečkrat to zgolj na ravni neke floskule. Zelo podpiram to, kar je bilo zapisano in kar je zapisano v tem poročilu, in zagotovo je ustvarjanje delovnih mest in delo tisto, česar si mladi najbolj želijo in kar tudi mladi v Evropi danes najbolj pogrešajo. Zato tudi sam zelo podpiram to, da se mladi skupaj s šolskim sistemom in z različnimi drugimi politikami danes usposabljajo za delovna mesta, ki imajo perspektivo v 21. stoletju, ki imajo perspektivo v digitalnem svetu.

Sam ocenjujem, da so napake v šolskem sistemu. Premalo dualnega sistema, tisto, kar danes v Evropi najbolj onemogoča mladim dostop do delovnega mesta, in od tam naprej se mladi sami znajdejo. Zato upam, da bo to priporočilo, poročilo pomagalo pri kreiranju teh zelo pomembnih politik.

  Jean-Paul Denanot (S&D). – Madame la Présidente, effectivement, les mutations économiques et la mondialisation ont sensiblement modifié le marché du travail et les jeunes en ont été les premières victimes. Il faut donc, par tous les moyens, faciliter leur insertion sociale et professionnelle.

La formation est, bien entendu, l'un des moyens. Un certain nombre de dispositifs, à la fois dans les États et au niveau européen, vont dans ce sens, mais la mobilité est, selon moi, un autre moyen. Il faut bien sûr saluer le programme Erasmus et je crois qu'il faut aller encore plus loin, notamment sur la mobilité des apprentis. Un projet pilote en cours peut effectivement préfigurer une nouvelle organisation de l'apprentissage européen qui permette à la fois la mobilité et l'acquisition de compétences et de langues nouvelles.

Je pense qu'il est important, en Europe, de permettre cette mobilité pour que les jeunes de notre Europe puissent parler des langues différentes et acquérir des compétences de niveau européen.

(A „catch the eye” eljárás vége)

  Tibor Navracsics, Member of the Commission. – Madam President, first I wish to thank the Committee on Culture and Education and especially the rapporteur, Mrs Bocskor, for her excellent report, which follows up on the Joint Council and Commission report regarding the EU Youth Strategy. I would also like to thank all the participants for their very valuable remarks in that debate.

Thanks to the joint report, we defined our new shared priorities in the field of youth, which all contribute to the current top priorities of the EU. I am very pleased that the European Parliament is stressing the importance of the EU Youth Strategy. It is indeed an essential framework that has proved useful for Member States and for young people. The mid—term evaluation of the EU Youth Strategy conducted for the years 2010-2015 shows many positive impacts of European cooperation in the youth field.

With the EU Youth Strategy Work Plan for 2016—2018 we have a focused cooperation agenda which deals with important issues: the need for increased social inclusion of all young people, stronger youth participation in democratic and civic life, and an easier transition of young people from youth to adulthood. Your report also stresses the importance of the structured dialogue with young people. I believe that this tool is very useful to engage with young people. For example, more than 67 000 young people participated in the consultation on the evaluation of youth policy cooperation in the EU launched during the summer.

However, there is room for improvement. To this end, I want to promote bottom—up mechanisms, such as the one developed with my One Million outreach project and the New Narrative for Europe, where young people from a broader range of backgrounds make their voice heard and participate.

Your report focuses on investing in young people through the creation of quality and secure jobs, more mobility, more apprenticeship and a stronger focus on key competences such as digital skills and entrepreneurship. I particularly welcome the emphasis the report places on promoting civic education and a set of soft competences that will contribute to personal development and will ensure young people’s engagement in society, critical thinking and languages, for instance.

For this to happen, Europe has to optimise its education assistance and fully exploit all aspects of education, both formal and non-formal. Europe also needs to get better at linking the worlds of education and the job market. Cooperation with education and training providers is also an integral part of the Youth Guarantee. Schools’ central role in supporting its implementations stems from their ability to ensure that pupils make the most of the opportunities at school, signal where there is a risk of early exits, and provide support to students on professional pathways available to them.

We need to continue and step up our efforts to address youth unemployment. From the Commission’s side, we want to continue supporting Member States and particularly the hardest hit regions. That is why we have proposed to further boost the Youth Employment Initiative with EUR 1 billion for 2017—2020, which should be matched by at least another EUR 1 billion from the European Social Fund. This will make it possible to support more young people after 2020 in Member States most affected by youth unemployment. National funding to boost youth unemployment also needs to be prioritised in Member States’ budgets, as the European structural and investment funds and the Youth Employment Initiative alone are not sufficient to overcome the problem.

Finally, your report rightly stresses the importance of supporting and recognising youth voluntary activities as a form of non-formal learning. The Commission could not agree more. This is why we are strengthening youth volunteering in all its forms, not least by launching the European Solidarity Corps in the very year of the twentieth anniversary of the European Voluntary Service. The Corps will allow even more young people in Europe to get this life experience and to make a valuable contribution to our society. We aim to have 100 000 young people signed up by 2020.

Let me end by once again thanking Parliament and the rapporteur for the very valuable input and strong support for our joint efforts in this field.

  Elnök asszony. – A vitát lezárom.

A szavazásra ma, 2016. október 27-én 12.00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (162. cikk)

  Nicola Caputo (S&D), per iscritto. – Il capitale umano e sociale rappresentato dai giovani è la principale risorsa dell'Unione europea. Sebbene la competenza in materia di gioventù spetti agli Stati membri, l'UE svolge il fondamentale ruolo di coordinamento, orientamento e sostegno. Molti giovani faticano a trovare un'occupazione di qualità, e ciò ostacola il raggiungimento della loro autonomia. Ritengo che il metodo di coordinamento aperto adottato dall'UE sia appropriato ma non ancora sufficiente per l'inquadramento di politiche concrete in materia di gioventù. È necessaria una maggiore e più intensa collaborazione tra i diversi attori per perseguire concretamente le priorità definite dalla Strategia europea per la gioventù. Il dialogo strutturato dell'UE fra decisori politici, giovani e loro rappresentanti è strumento di ascolto essenziale per influenzare i dialoghi nazionali in corso. Gli Stati membri devono compiere ogni sforzo per diffondere tra i giovani i programmi dell'UE e le relative opportunità di finanziamento. Un'Europa che investe sui giovani sarà sicuramente un'Europa migliore.

  Fabio Massimo Castaldo (EFDD), per iscritto. – I cosiddetti millennials, nati negli ultimi vent'anni del secolo scorso, affrontano grandissimi problemi, in primis quelli relativi all'inclusione nel mondo del lavoro e, anche in conseguenza di ciò, di inclusione sociale. Una relazione sulla strategia dell'UE per la gioventù dovrebbe quindi avere questo come punto di partenza e obiettivo primario di ogni tipo di intervento, e non adagiarsi su politiche da "business as usual" che, evidentemente, non hanno sortito effetti sufficienti. Per questo motivo, la strategia individuata, pur non affermando nulla di sbagliato, non può dirsi soddisfacente. È infatti fondamentale che, in un momento in cui la disoccupazione giovanile è alle stelle, il segnale da parte delle istituzioni giunga forte e chiaro.

  Miriam Dalli (S&D), in writing. – Franklin D. Roosevelt once said ‘We cannot always build the future for our youth, but we can build our youth for the future’ and this must be the premise for today’s debate. To build a better future, a better generation, we must focus on empowering our young people by giving them the tools to face the challenges of today with solutions of tomorrow.

With 5.6 million young people under 25 still not in work, it is more than ever essential that we implement measures to help young people have careers, not just jobs. We must raise our youth in a way that makes them aware of how crucial sustainability is, and helps them implement this principle in their day-to-day lives without a second thought. We need generations of eco-warriors and young people with a social conscience to ensure a maintainable, progressive future. We must, above all, address the issues of today, to ensure a better tomorrow.

  András Gyürk (PPE), írásban. – Üdvözlöm az Európai Unió ifjúságügyi stratégiájának értékelésére vonatkozó jelentést. Sok érdekes és fontos témával foglalkozunk a Parlamentben, de úgy gondolom, nem vagyok egyedül azzal, ha az ifjúság és családpolitika kérdését tartom az egyik legfontosabbnak. Amennyiben nem támogatjuk az új generációkat, akkor minden más tevékenységünk ebben a házban csak önmagáért való, hiszen nem lesz, aki folytassa a megkezdett munkát, nem lesz aki továbbvigye az örökséget. Ha nem tudjuk biztosítani, hogy megfelelő számú gyermek szülessen, akik megfelelő minőségű oktatásban és nevelésben részesülnek, akkor nem lesz, aki átvegye majd tőlünk a munkát, amikor mi generációnk mar letenné azt. Úgy gondolom, hogy a gyermekvállalás ösztönzése az egyik legfontosabb feladat, amely egyben korunk egyik legnagyobb kihívása is. Támogatnunk kell a családalapítást és fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a gyermekvállalás nem egy kényszerű kötelesség, hanem az élet természetes rendje. Kiemelném a jelentés még egy fontos témáját, az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet. Nem szabad hagyunk, hogy a fiatalok már a pályájuk legelején elveszítsék a motivációjukat. Támogatnunk kell a fiatal munkavállalókat minden lehetséges eszközzel.

  Vladimír Maňka (S&D), písomne. – Stratégia pre mládež musí vychádzať z reálneho poznania potrieb mládeže. Samotní mladí ľudia sa musia aktívne zapájať do týchto procesov, vnášať do nich svoje poznanie, potreby a skúsenosť. Napriek existencii formálnych dokumentov sú faktická spolupráca a zapájanie mládeže do verejného života nedostatočné, čo sa prejavuje aj nízkou účasťou na voľbách. Nezáujem, nedostatočné a nie vždy kvalitné vzdelanie, nezodpovedajúce potrebám trhu práce, nedostatočný a nefunkčný sociálny program vytvárajú priestor na prienik extrémistických názorov, hnutí a strán, ktoré môžu mať katastrofálne dopady na budúcnosť generácií. Preto je nevyhnutné vyčleňovať zdroje a vyvíjať aktivity, ktoré aj prostredníctvom moderných technológií povedú k širšiemu zapojeniu mladých ľudí do verejného života, zvýšia ich záujem o vzdelávanie a celoživotný odborný rast. Budúcnosť generácií záleží od kvality vzdelávania a práce so súčasnou generáciou mladých ľudí, čo sa prejaví v celom spektre spoločenského aj politického života.

Európska únia musí pokračovať aj v programoch podpory mladých ľudí, ktoré vedú k zníženiu nezamestnanosti. Iniciatíva podpory zamestnanosti mladých ľudí je toho dôkazom.

  Νότης Μαριάς ( ECR), γραπτώς. – Η πολιτική λιτότητας που ασκείται στην Ελλάδα τα τελευταία 6 χρόνια, έχει πλήξει δριμύτατα το εργατικό δυναμικό της χώρας μας. Η ανεργία μαστίζει την κοινωνία μας και ειδικότερα την νεολαία, με τα ποσοστά ανεργίας των νέων να αγγίζουν το 50%. Οι νεότερες γενιές του τόπου μας βουλιάζουν στην μακροχρόνια ανεργία, στις εποχιακές ανασφάλιστες εργασίες και στα εξοντωτικά δωδεκάωρα των 300 ευρώ. Επακόλουθο των μνημονιακών πολιτικών και της καταστροφής που υφίσταται κάθε παραγωγική ικμάδα του τόπου μας είναι η τάση της νέας γενιάς να μεταναστεύει σε άλλες χώρες της ΕΕ. Βάσει των στοιχείων της Τράπεζας της Ελλάδας, η Ελλάδα κατέχει την τέταρτη θέση στην ΕΕ στη μαζικότητα της μεταναστευτικής εκροής αναλογικά με το εργατικό δυναμικό της χώρας. Μόνο το 2013, περισσότερο από το 2% του συνολικού εργατικού δυναμικού της χώρας έφυγε για να δουλέψει στο εξωτερικό. Οι νέοι που αποτελούν τους βασικούς εγγυητές για το μέλλον της Ελλάδας θα ανατρέψουν με τους αγώνες τους τα μνημόνια εξαθλίωσης και θα αναζητήσουν μια καλύτερη ζωή.

  Bogdan Brunon Wenta (PPE), na piśmie. – Mając na uwadze wysokie bezrobocie młodzieży w UE, a także często niewykorzystany jej potencjał, grupie tej należy się szczególna uwaga i wsparcie. Niezbędne jest zapewnienie młodzieży odpowiedniego wykształcenia, umiejętności praktycznych i dostępu do rynku pracy, a także podjęcie zintensyfikowanych działań angażujących jak największą liczbę młodych ludzi w działania społeczne i oddolne inicjatywy. To one właśnie mają ogromny wpływ na rozwój osobisty i przyczyniają się do większego włączenia społecznego osób niepełnosprawnych i innych grup podatnych na marginalizację. Istotne znaczenie ma konieczność nauki języków obcych czy kształcenia dostosowanego do realnych potrzeb rynku. Należy też podkreślić duży potencjał edukacji nieformalnej czy rozwoju poprzez sport, w tym potrzebę tworzenia warunków do kształcenia dwutorowego i alternatywy zawodowej po zakończeniu kariery sportowej. Jednocześnie realizacja powyższych celów powinna być dokonywana w ramach możliwie szerokiej współpracy i w oparciu o dialog z młodzieżą.