Doslovný zápis z rozpráv

Pondelok, 21. novembra 2016 - Štrasburg

18. Jednominútové vystúpenia k otázkam politického významu

  President. – The next item is the one-minute speeches on matters of political importance (Rule 163).

  Tomáš Zdechovský (PPE). – Celá Evropa se potýká s podvody spojenými se stáčením tachometrů. Je možné s tím něco dělat? Já si myslím, že rozhodně ano.

Belgie a Nizozemí už zavedly systém car pass, který umožňuje podvody účinně potírat. Obě zmíněné země tak mohou dát inspiraci dalším státům. Ani opatření na národní úrovni bohužel nemohou zabránit přetáčení tachometrů u aut dovezených z jiného státu.

Už třetí rok proto bojuji za jednotlivé systémy car pass pro celou EU. Negativní důsledky podvodů na tachometrech bývají dalekosáhlé a největšími obětmi jsou právě chudí spotřebitelé. Kupují auto za cenu neodpovídající jeho skutečné hodnotě. Ptám se proto, pane komisaři, jak dlouho budeme těmto praktikám nečinně přihlížet?

  José Blanco López (S&D). – Señora Presidenta, la pobreza energética no puede esperar. Por eso, he decidido intervenir en este debate a estas horas de la noche para reclamar medidas, medidas para esos millones de personas en Europa que no pueden pagar el recibo de la luz o que tienen que optar entre comida o luz.

Recientemente, en España, hemos vivido una situación dramática que sensibilizó a muchos ciudadanos; pero no es necesario que tengan que ocurrir estas cosas para que todos nos sensibilicemos, para que la Comisión Europea adopte medidas, para que esas medidas sean urgentes.

Hay que actuar. No podemos mirar para otro lado. Solo la dejación de la responsabilidad, solo no tener sensibilidad, solo situaciones que están siendo y exigiendo una respuesta tienen que ser abordadas con inmediatez. Si no lo hacemos, estaremos contribuyendo a que este tipo de situaciones permanezcan y a que cada vez las situaciones sean más terribles y nos conmuevan más.

  Ruža Tomašić (ECR). – Gospođo predsjednice, krajem listopada u Orašju u Bosni i Hercegovini uhićeno je 10 pripadnika Hrvatskog vijeća obrane, vojne formacije koja je prva stala u obranu Bosne i Hercegovine od srpske agresije.

Među uhićenima su i umirovljeni časnici Oružanih snaga Republike Hrvatske, države članice NATO-a. Svi ti ljudi od završetka rata žive u Bosni i Hercegovini i dostupni su pravosudnim organima. Zanimljivo, svih ovih godina nisu gonjeni zbog ratnog zločina.

Još zanimljivije, kad god se potegne pitanje unutarnjeg preustroja Bosne i Hercegovine, revizije Daytona i ravnopravnosti Hrvata, kreće politički progon hrvatskih branitelja, bilo po nalogu Sarajeva ili Banja Luke.

Ako Bruxelles doista vidi europsku perspektivu Bosne i Hercegovine, mislim da je konačno došlo vrijeme da se Sarajevu pošalje jasna poruka kako se pravosuđe ne smije koristiti u političke svrhe i kako daljnje maltretiranje državljana Republike Hrvatske, članice Europske unije, neće biti tolerirano.

  Marian Harkin (ALDE). – Madam President, on Wednesday this Parliament will vote on a resolution that I co-authored with other MEPs. This resolution asks Parliament to refer the Canadian trade deal, CETA, to the European Court of Justice to decide if the proposed investor protection courts are compatible with the EU Treaties.

These investor protection courts appoint their own judges and they are not answerable to national or European courts. President Juncker, in one of his first speeches to this House, said: ‘My Commission will not accept that the jurisdiction of courts in EU Member States be limited by special regimes for investor-to-state disputes’. Yet that is exactly what is happening.

I am horrified that Ireland has provisionally signed this deal without rigorous debate and vote in our Dáil. We are the only country in the EU not to have these special investor courts in our legislation and yet we will leave ourselves open to multi-million-euro claims in these courts if we agree the deal. Our Seanad voted to reject the deal and the very least our Dáil can do is to debate and vote on CETA. In this context I hope this Parliament will vote on Wednesday to support the resolution if for nothing else but to have legal certainty.

  Κώστας Χρυσόγονος ( GUE/NGL). – Κυρία Πρόεδρε, την περασμένη εβδομάδα, σε συνέδριο στη Φρανκφούρτη, ο υπουργός Οικονομικών της Γερμανίας εξαπέλυσε συκοφαντική επίθεση κατά της Ελλάδας. Ισχυρίστηκε ψευδώς ότι οι Έλληνες ζουν πάνω από τις δυνατότητές τους, ενώ το ελληνικό ισοζύγιο τρεχουσών συναλλαγών ήταν ήδη ισοσκελισμένο σχεδόν από το 2015 και έχει καταστεί πλεονασματικό κατά περισσότερο από ένα δισεκατομμύριο ευρώ για το 2016. Το πλεόνασμα αυτό έχει επιτευχθεί με τεράστιες θυσίες του ελληνικού λαού στα τελευταία επτά χρόνια, τις οποίες δεν δικαιούται να αγνοεί ο κύριος Schäuble.

Εξίσου ψευδής είναι ο ισχυρισμός του ότι οι συντάξεις στην Ελλάδα εξακολουθούν να είναι υψηλές, όταν η μέση νέα σύνταξη βρίσκεται πια στα επίπεδα των 660 περίπου ευρώ, δηλαδή οριακά μόνο πάνω από το ελάχιστο όριο αξιοπρεπούς διαβίωσης με βάση τα σημερινά επίπεδα τιμών. Με όλα αυτά ο κύριος Schäuble δημαγωγεί και υπονομεύει την ευρωπαϊκή ιδέα.

  Tatjana Ždanoka (Verts/ALE). – Madam President, this week we will vote on the Fotyga report which accuses Russia of engaging in propaganda against the West. But where is the condemnation of anti-Russian propaganda?

One recent example: on 11 November 2016 my country, Latvia, celebrated Bear Slayer’s Day, which commemorates the victory of Latvian independence fighters in 1919 over the troops of German-backed warlord Pavel Bermont-Avalov. On 14 November the Financial Times Europe published an article saying that Bear Slayer’s Day honoured Latvian freedom fighters who secured independence against Russian forces. This year, US troops were in Riga for the commemoration — part of NATO’s attempt to reassure the Baltic states in the face of a ‘renewed threat from the big bear to the east’ (end of quote). But Bermont-Avalov did not represent any Russian Government, neither that of Imperial Russia nor that of Soviet Russia. His idea was to create a pro-German Baltic duchy.

The blatant Russophobic propaganda based on false historical facts must be punished, a serious manifestation of racism and xenophobia. We must not allow historic misrepresentation to stand in the way of reconciliation.

  Beatrix von Storch (EFDD). – Frau Präsidentin! Der designierte Präsident der Vereinigten Staaten wird die TTIP nicht unterschreiben, und ich denke, das ist ein Glücksfall. Die TTIP steht nicht für Freihandel schlechthin. Die meisten TTIP-Befürworter sind für Handelssanktionen, zum Beispiel gegen Russland. Das sind keine Freihändler. Im Programm unserer Partei, der AfD, steht wörtlich: „Internationaler Handel ist die Grundlage unseres Wohlstands und des friedlichen Miteinanders. Wirtschaftliche Sanktionen halten wir grundsätzlich für falsch.“

Handelsschranken wollen wir in Europa und weltweit abbauen. Das ist eine klar freihändlerische Position. Und das ist gut so. Denn da, wo Waren die Grenzen nicht überschreiten, werden es Armeen tun. Wer Russlandsanktionen fordert, leistet dem Frieden keinen Vorschub. Daher freue ich mich, dass sich der Ostausschuss der deutschen Wirtschaft dafür ausgesprochen hat, die Strafmaßnahmen der EU gegen Russland wieder einzustellen. Danke dafür. Das ist ein dringender Schritt zur Normalisierung unserer Beziehungen mit Russland.

  Σωτήριος Ζαριανόπουλος ( NI). – Κυρία Πρόεδρε, παρά την αποθέωσή του από την κυβέρνηση ΣΥΡΙΖΑ-ΑΝΕΛ, ο Αμερικανός πρόεδρος Obama δεν επισκέφθηκε την Ελλάδα ούτε από θαυμασμό για την ιστορία της ούτε από συμπάθεια προς τον λαό της. Η παρέμβασή του για το ελληνικό χρέος απαιτεί σκληρότερα αντιλαϊκά μέτρα. Στόχος ήταν τα γεωπολιτικά συμφέροντα επέμβασης των Ηνωμένων Πολιτειών και του ΝΑΤΟ, μαζί με Ευρωπαϊκή Ένωση, στη Μέση Ανατολή, τη Μεσόγειο, το Αιγαίο για τον έλεγχο της ρωσικής παρουσίας.

Αυτοί, μαζί με τις κυβερνήσεις της Ελλάδας, της Τουρκίας και της Κύπρου, προωθούν τη διχοτόμηση της Κύπρου ως σταθερή βάση επενδυτών ενέργειας στην περιοχή. Κουβέντα δεν ειπώθηκε για την αμφισβήτηση των συνόρων από την τουρκική κυβέρνηση. Συμφώνησε με την ελληνική κυβέρνηση την περαιτέρω εμπλοκή της και νέες στρατιωτικές διευκολύνσεις βάζοντας σε άμεσο κίνδυνο τον ελληνικό λαό και τους γειτονικούς λαούς.

Trump, Obama και Clinton: δεν τους χωρίζει χάος· έχουν την ίδια αποκρουστική ιμπεριαλιστική στρατηγική. Οι λαοί πρέπει να ανησυχούν και να μην διαλέξουν ανάμεσα στη Σκύλλα και τη Χάρυβδη. Πρέπει να χαράξουν τον δικό τους αυτοτελή δρόμο ανατροπής του καπιταλισμού, ο οποίος επιφυλάσσει μόνο φτώχεια, ανεργία, πολέμους και προσφυγιά για τους λαούς

  Andrea Bocskor (PPE). – Elnök Asszony, üdvözölni szeretném az Ukrajna vízummentességéről szóló elvi megállapodást, amelyet remélem, hamarosan a folyamat pozitív befejezése követ. Ukrajna két éve az európai integráció útját választotta, emiatt aggodalomra ad okot az a napirenden lévő oktatási reform, mely szerint a nemzeti kisebbségek rovására módosítják az oktatási törvény oktatás nyelvére vonatkozó cikkelyét. A törvénytervezet szerint nemzetiségi tanulóknak csupán az ukrán nyelv mellett lenne joguk az anyanyelvű oktatáshoz, csak alap- és középfokon, és csak azokon a helyeken, ahol az adott nemzeti kisebbség egy tömbben él. Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, illetve nemzeti kisebbségek jogai fontos elemeit képezik az EU–Ukrajna közötti társulási egyezménynek. Így a törvénytervezet ellentmond a nemzetközi kötelezettségeknek, de megsérti az ukrajnai nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait is. Remélem, ez a nem európai szellemiségű folyamat, mely nagy visszalépést jelent a kisebbségi joggyakorlat terén, még megállítható, és Ukrajna törekedni fog arra, hogy a kisebbségeit tiszteletben tartó jogállammá váljon.

  Maria Grapini (S&D). – Doamnă președintă, respectarea drepturilor omului este reglementată atât la nivel european, cât și la nivelul fiecărui stat membru. Cu toate acestea, sunt încălcări grave ale drepturilor cetățenilor în multe state membre. Și, din păcate, acest lucru afectează grav și, câteodată, iremediabil viața și demnitatea oamenilor.

Cazul cetățeanului Mariana Rarinca din țara mea este bine-cunoscut și, de aceea, consider că acest exemplu este elocvent pentru afirmația mea. Doamna Rarinca, din reclamantă în raport cu președinta CSM-ului din România, a ajuns acuzată. A fost arestată 191 de zile înainte de a fi judecată. Calvarul acestei doamne a durat ani de zile și, în final, după ce a fost achitată, a fost din nou condamnată.

Cazul Rarinca este un caz tipic în care simplul cetățean se luptă cu instituțiile pentru dreptate și nu reușește să câștige. Este grav, în acest caz, că atât instituția CSM, cât și instituția prezidențială nu au respectat prevederea legală privind timpul de cincisprezece zile acordat unui cetățean pentru a depune o contestație.

Cred că trebuie, de aici, de la nivel european, să supraveghem instituțiile unui stat de drept astfel încât acestea să acționeze separat, nediscriminatoriu, cu respectarea dreptului omului. Și mai cred că lipsa, în legislația unor state, a răspunderii magistraților duce la abuzuri și suferințe, dar și la cheltuirea unor sume imense din buget pentru despăgubirile cetățenilor care, în final, își găsesc dreptatea la instituții europene.

  Marek Jurek (ECR). – Obecne władze Unii Europejskiej ponoszą współodpowiedzialność za eskalację kryzysu imigracyjnego i towarzyszących mu tragedii. Gdyby w Unii obowiązywały zasady odpowiedzialności politycznej, dobra wspólnego, czy wreszcie demokracji, to ta Komisja Europejska byłaby już dawno odwołana przez ten właśnie Parlament. Artykuł 79 Traktatu o funkcjonowaniu Unii Europejskiej uznaje wyraźnie, że zwalczanie nielegalnej imigracji jest zadaniem Unii, obowiązkiem wobec naszych państw. Tymczasem Komisja nie tylko kontynuuje swoją destrukcyjną politykę, ale co więcej wywołuje nowe konflikty, dopuszczając się presji wobec naszych państw na uruchomienie mechanizmu przymusowego rozsyłania imigrantów po Europie. Tymczasem państwa Europy Środkowej, w tym Polska – mój kraj – nie kierują się w tej sprawie żadnym egoizmem, tylko odpowiedzialnością wobec przyszłych pokoleń. Kto tego nie rozumie, godzi nie tylko w naszą wolność, ale godzi również w przyszłość Europy.

  Jasenko Selimovic (ALDE). – Madam President, the enlargement process in the Balkans is complex and challenging. If we do not handle it right it might be an extremely long process. Meanwhile, Russian influence in the region is increasing; pro-Russian candidates are winning in Bulgaria and Moldova. Part of Bosnia – Republika Srpska – is helping to spread Russian influence through energy and several other countries are exposed to organised information campaigns from the Kremlin.

If we do not find a way to stop this, Russia will be a hurdle to the enlargement process and eventually will stop it. We cannot afford this. The EU is having an existential crisis and we need the Balkan countries to show that the EU is still worth joining and that there is a reason for its existence. We need to see the flame of the will of these countries to join the EU. We need these countries as much as they need us. The integration of the Balkans into the EU must be a strategic and urgent asset for us. We cannot allow those who want to destroy the EU to succeed. The enlargement process has to be faster and the Commission must take it steadily forward.

  Miguel Viegas (GUE/NGL). – Senhora Presidente, presenciamos hoje mais uma página negra da história deste Parlamento. Perante o coro de protestos sobre o CETA, as reservas levantadas por partidos, associações de todo o tipo, este Parlamento inviabilizou a realização de um debate que teria tido o mérito de clarificar os seus reais objetivos e confrontar cada deputado com um debate livre e democrático. Desta forma, iremos ter uma votação sobre um projeto de resolução sem direito a debate, o que diz muito sobre a qualidade da democracia que se respira neste hemiciclo.

O CETA foi discutido de forma secreta ao longo de sete anos, tendo sido apresentado sob a forma de um documento de 1 600 páginas, sem qualquer possibilidade de alteração. O CETA representa um instrumento destinado a abrir os mercados públicos às multinacionais e a nivelar por baixo todas as normas sociais e ambientais. É isto que o Parlamento recusa discutir. Perde a democracia, perdem os povos da Europa.

  Josep-Maria Terricabras (Verts/ALE). – Señora Presidenta, hace muy pocas horas hemos sabido que el Tribunal Supremo de España ha confirmado la sentencia que condenaba al juez Santiago Vidal por haber redactado un esbozo de posible Constitución para Cataluña. Lo hizo en su tiempo libre, sin encargo de nadie y sin menoscabo de su ejemplar dedicación a la judicatura. Se había condenado al juez a tres años de suspensión de empleo y sueldo. La confirmación de la condena es tan absolutamente increíble y ridícula, tan negadora de la libertad democrática de expresión, que provoca el más enérgico rechazo. Desde luego, el mío, que ya no me sorprendo de ninguna decisión de las más altas magistraturas españolas, porque los antecedentes de resoluciones del Tribunal Supremo y del Tribunal Constitucional van a aparecer algún día en los manuales europeos como jurisprudencia ideológica carente de sentido de la realidad.

No me sorprende, pero me duele, y quiero que quede constancia en el Parlamento Europeo de este nuevo abuso del Tribunal Supremo español, por ahora, el último.

  Gerard Batten (EFDD). – Madam President, the recent decision of the High Court demonstrates the British establishment’s desire to delay, impede and eventually prevent our exit from the EU. If the Supreme Court upholds the High Court decision it will precipitate a constitutional crisis. This has been possible because our political establishment persists in saying that we can only leave the EU by means of Article 50. We are being led up the garden path so that we can all bark up the wrong tree. We can restore the supremacy of our own law by repealing the European Communities Act 1972. We will then have left the EU. Parliament will have to vote on that anyway, either at the beginning or at the end of the process of disentangling Britain from the European Union. Parliament should accept the vote of the referendum and repeal the act as a first step, not as a last step. Brexit means exit.

  Anna Záborská (PPE) – Tento týždeň v piatok si pripomenieme Svetový deň boja proti násiliu na ženách. Je to príležitosť odsúdiť všetky formy násilia a zároveň upriamiť pozornosť na ženy, ktoré sú až príliš často jeho obeťami. Chcem žiť vo svete, v ktorom sa každá žena môže cítiť bezpečne, v ľudskom spoločenstve, ktoré urobí maximum pre prevenciu násilia a pomoc jeho obetiam, vo svete, kde je každý svojvoľný násilný skutok namierený voči žene prísne potrestaný bez ohľadu na motívy páchateľa. Násilie voči žene je vždy odsúdeniahodné a nemá zmysel skúmať, či je namierené voči žene ako žene, žene ako manželke alebo partnerke, žene ako kolegyni alebo žene ako náhodnej okoloidúcej na ulici. V tomto duchu vítam aj plánovanú rozpravu o návrhu uznesenia o predchádzaní násiliu na ženách a veľmi rada sa do nej zapojím.

  Javi López (S&D). – Señora Presidenta, mi intención hoy es denunciar aquí un caso que recientemente hemos padecido en España —en Cataluña, en Reus— especialmente derivado de la pobreza energética, un problema que hemos tratado en algunas ocasiones aquí.

Rosa, una mujer de ochenta y un años —así se llamaba: Rosa—, murió fruto de un incendio en su casa porque Gas Natural, una gran compañía eléctrica española, le cortó la luz tras dos meses de impagos. Una vela con la que alumbraba su casa acabó finalmente provocando un incendio y su muerte.

Eso hoy está pasando en casas europeas: tenemos cinco millones de personas que padecen pobreza energética en España y cincuenta en Europa. Y ya es hora de que la Comisión Europea tome cartas en el asunto, afronte medidas claras para poder asegurar que las compañías no cortan el suministro ni hacen escoger a los ciudadanos entre comer o pagar la luz, haga un control claro sobre las tarifas e imponga a las compañías reglas claras para poder enviar el mensaje de que la Unión Europea está para proteger a los ciudadanos.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κυρία Πρόεδρε, πριν λίγες ώρες ακούσαμε τον απολογητικό λόγο του κυρίου Draghi. Απέφυγε να απαντήσει στα καίρια ερωτήματα που του θέσαμε. Απέφυγε να απαντήσει στο γιατί έχει αποκλείσει την Ελλάδα από την ποσοτική χαλάρωση. Δεν είπε ούτε μια συγγνώμη στον ελληνικό λαό, τον οποίο ως μέλος της τρόικας πτώχευσε και τον έστειλε στην ανεργία.

Μάλιστα ο κύριος Draghi, ως νέος Πόντιος Πιλάτος, έριξε τις ευθύνες στην Επιτροπή. Επίσης είπε ότι δήθεν δεν υπάρχει απόφαση του Δικαστηρίου της Ευρωπαϊκής Ένωσης για έξωση της Ευρωπαϊκής Κεντρικής Τράπεζας από την τρόικα. Να διαβάσει ξανά την απόφαση C 62/2014 του Δικαστηρίου. Να διαβάσει την παράγραφο 30 της περσινής έκθεσης του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου, που ενέκρινε την πρότασή μου.

Δεν είπε κουβέντα ο κύριος Draghi για το γεγονός ότι, με εντολή της Ευρωπαϊκής Κεντρικής Τράπεζας, οι ελληνικές τράπεζες πωλούν τα δάνεια των Ελλήνων στα κοράκια που τους αρπάζουν τα σπίτια. Ο κύριος Draghi πέταξε την μπάλα στην εξέδρα και για το ζήτημα του ελληνικού χρέους, ένα χρέος το οποίο είναι επονείδιστο (odious debt) και για το οποίο o ελληνικός λαός πρέπει πλέον να προχωρήσει στη διαγραφή του. Να γνωρίζει, λοιπόν, ο κύριος Draghi ότι σύντομα ο ελληνικός λαός θα πετάξει την τρόικα έξω από την πατρίδα μας.

  Paloma López Bermejo (GUE/NGL). – Señora Presidenta, 2016 va camino de ser otro año negro para la siniestralidad laboral en España: los accidentes con baja aumentan un 7,6 % y la siniestralidad mortal eleva en un 1,5 % los fallecimientos: 461 víctimas mortales de la explotación y de la avaricia, de la precarización de la clase trabajadora. Datos que además se quedan cortos, pues el miedo de muchos a perder el trabajo y la manipulación de las mutuas esconden muchas de las enfermedades y accidentes de los que son víctimas los trabajadores y las trabajadoras.

La Unión Europea es responsable junto con el Gobierno de España del ataque a la negociación colectiva y de las políticas de recortes que han disparado el desempleo, la temporalidad y el deterioro de las condiciones laborales, así como el recorte de los recursos de salud y seguridad laboral.

Exigimos que se refuerce el papel de las inspecciones y el reconocimiento de las enfermedades profesionales, con la participación de los sindicatos y organizaciones europeas como la OSHA o la plataforma contra el trabajo no declarado, y que en el futuro pilar de derechos sociales europeos el trabajo digno, seguro, decente, esté en el centro de la norma europea.

  Ignazio Corrao (EFDD). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, Nino Di Matteo in Italia è il pubblico ministero che indaga sulle stragi di mafia degli anni Novanta e sulle relazioni tra la stessa mafia e la politica italiana. Il suo costante impegno contro "Cosa nostra" ha prodotto un invito, da parte dello Stato italiano, a lasciare Palermo e la Sicilia.

Chi, come me, è cresciuto in Sicilia negli anni delle stragi di mafia, non può non ricollegare i comportamenti istituzionali di quei terribili anni con alcuni eventi che riguardano oggi Nino Di Matteo. Lo Stato italiano sta, per l'ennesima volta, dimostrando di non avere paura più grande che processare se stesso, mentre il silenzio dei media amplifica l'ancora attuale commistione tra mafia e politica.

Per questo, a nome degli italiani, inviterò tutti i deputati di questo Parlamento a vedere il documentario prodotto da Al Jazeera sul magistrato più in pericolo d'Europa. Nino Di Matteo ci prova da vent'anni a dire che il problema non è la mafia in se stessa, ma che la stessa si nutre di collusione e copertura politica. Forse sarebbe ora che a livello europeo qualcuno si interessasse di più del fenomeno mafioso.

  Stanislav Polčák (PPE). – Já bych chtěl opětovně hovořit o problému právě propojení vodní dopravy v rámci evropského regionu střední Evropy, a to je propojení kanálu Dunaj-Odra-Labe.

O tom se mimo jiné zmiňuje i jedna ze zpráv, o které budeme zítra hlasovat, a já tuto vodní cestu nejen že podporuji dlouhodobě, ale zároveň bych chtěl volat i orgány EU k tomu, aby tento projekt našel jejich dostatečnou podporu, protože není v zájmu pouze ČR, Polska, případně Německa, pokud by šlo to propojení i na Labe, ale zároveň i Slovenska a nepochybně Rakouska i Maďarska.

Podle mého názoru je to rovněž velmi strategická investice i do naší bezpečnosti. Přivede alpskou vodu, propojí regiony z hlediska vodní dopravy. Má své nepochybné náklady, a to si musíme přiznat, i v oblasti životního prostředí. Přesto bych chtěl podpořit tento projekt, protože ho vnímám jako strategickou investici do naší společné budoucnosti.

  Virginie Rozière (S&D). – Madame la Présidente, depuis 2011, la Commission européenne et le Parlement ont uni leurs efforts pour renforcer la transparence au moyen d'un registre qui recense les représentants d'intérêts qui peuvent accéder aux institutions – louable effort qui devrait se voir renforcé par la révision du 28 septembre dernier.

Malheureusement, une catégorie entière de groupes d'influence échappe à ces obligations. En effet, les églises et les communautés religieuses sont purement et simplement exemptées d'enregistrement. Ces organisations ont déjà, du fait de l'article 17 du traité, un accès privilégié aux institutions européennes. Le minimum serait qu'elles se voient appliquer les mêmes obligations de transparence.

En tant que coprésidente de la plateforme du Parlement européen pour la laïcité, j'ai pu constater, lors de nos réunions, la présence de certains groupes extrémistes, comme Civitas, ou sectaires, comme l'Église de scientologie, et les failles instaurées par cette révision ne peuvent que renforcer leur capacité à influencer nos décisions. Nous connaissons leur force de frappe en la matière, et nul n'est besoin de leur faciliter la tâche.

Alors, à défaut de pouvoir, pour l'instant, prémunir nos institutions de l'influence de groupes religieux, exposons au grand jour leurs pratiques. Trop de droits, trop de libertés sont en jeu pour maintenir l'obscurité. Il nous appartient de faire la lumière et de faire en sorte que la transparence soit la règle.

  Lynn Boylan (GUE/NGL). – Madam President, recently two EU-funded independent reports into media ownership in Ireland documented the chilling effect Denis O’Brien, one of the largest shareholders of Ireland’s print and broadcast media, is having on media freedom and plurality in Ireland. Now, in spite of his domination of the media industry and his history as a serial litigator of journalists, it is revealed that his sphere of influence stretches to the broadcast media watchdog, the Broadcasting Authority of Ireland (BAI).

In February 2015 a Mr Nigel Heneghan was appointed to the BAI watchdog without public consultation or competition despite his PR company being a client of the same Denis O’Brien by representing his print media company and the business interests of Siteserve. Concerns of conflicts of interest were brushed aside and to this day Mr Heneghan sees no problem with adjudicating on complaints to the watchdog about his client Mr O’Brien’s broadcast companies.

Media freedom in Ireland is under serious threat and the next European Centre for Press and Media Freedom report will likely show no change. It seems that our politicians are too scared to act when it comes to dealing with the media.

  Csaba Sógor (PPE). – Elnök Asszony, nagyon sok olyan hanggal lehet találkozni az európai közvéleményben, amely szerint a romániai korrupcióellenes harc példát mutat sok más államnak is. Magam is úgy gondolom, hogy nagy változás ment végbe Romániában és a közélet megtisztulása óriási pozitívuma lehet ennek a folyamatnak. Ám nem tehetünk úgy, mintha nem látnánk a rendszer túlkapásait is. Jelenleg épp egy, a romániai restitúciós törvények értelmében a katolikus egyháznak visszaszolgáltatott épületben működő katolikus magyar iskola kapcsán vizsgálódik a korrupciós ügyészség, mert a gyanú szerint az engedélyezési eljárás kapcsán szabálytalanságok történhettek. Ha történt ilyen, akkor azt ki kell javítani, ám elfogadhatatlan, hogy korrupcióval vádolnak olyan tisztviselőket, akik csak a törvényeket ültették gyakorlatba és megkérdőjelezik az iskola igazgatójának jóhiszeműségét, továbbá bizonytalanságot keltenek szülőkben és gyermekekben. A visszakapott egyházi ingatlanokban működő iskolák törvényességének megkérdőjelezése egyre gyakoribb Romániában, félő, hogy a teljes restitúciós folyamat visszafordításának szándéka vezérli az illetékeseket.

  Csaba Molnár (S&D). – Elnök Asszony, néhány hete kiderült, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök családja egy nemzetközileg körözött bűnözővel, szaúdi milliárdossal, Ghaith Pharaonnal üzletel. Pharaont többek között terrorizmus támogatása és illegális fegyverkereskedelem miatt már hosszú évek óta körözi az FBI és az Interpol, Magyarországon viszont nem fenyegeti őt a letartóztatás veszélye. Annál inkább nem, hiszen épp a közelmúltban vásárolt egy nagy érékű ingatlant a magyar miniszterelnök közvetlen szomszédságában. Annál inkább nem fenyegeti a letartóztatás, mert a magyar hatóságok annak ellenére adtak neki európai vízumot és letelepedési, tartózkodási engedélyt, hogy nemzetközi körözés alatt áll, és mindezt úgy tették, hogy még ujjlenyomatot sem vettek tőle – ami egyébként a törvények szerint kötelező lenne –, nehogy kiderüljön később, hogy kiket engedtek be az országba, és az európai vízum miatt az egész Európai Unióba.

Ez egy európai botrány, hiszen Pharaon, ez a körözött nemzetközi bűnöző nem csak Magyarországon, hanem a vízuma miatt az egész Európai Unióban szabadon mozoghat. Mivel a magyar hatóságok nem tartóztatták le ezt a bűnözőt, ezért az európai hatóságoknak, az Europolnak lesz a dolga a körözött bűnöző kézre kerítése.

  László Tőkés (PPE). – Elnök Asszony, az 1989-es temesvári népfelkelés decemberi évfordulója közeledtével az egykori és az új román titkosszolgálat volt magas rangú vezetői a televízió széles nyilvánossága előtt próbálják hiteltelenné tenni az antikommunista és Szekuritate-ellenes román forradalmat, egy Erdély elszakítására irányuló, szovjet és magyar hátterű szubverziónak és államcsínynek állítva be azt. Ezúton hívom fel az Unió és a Parlament figyelmét arra, hogy Románia demokratikus átalakulására nézve a legnagyobb veszélyt mind a mai napig a hatalmát és befolyását átmentett volt Szekuritate, a régi-új titkosszolgálat jelenti, mely Ceausescu nacionálkommunista politikájának folytatójaként a soviniszta magyarellenesség eszközének bevetésével fejti ki ellenforradalmi tevékenységét. Védjük meg a román forradalmat és a román–magyar történelmi szolidaritást!

  Victor Negrescu (S&D). – Doamnă președintă, Uniunea Europeană are printre obiective stimularea cercetării la nivel european. Dar, din păcate, prin modul în care implementează programele sale, generează noi discriminări de salarizare între cercetătorii din estul și cei din vestul Europei. În ciuda faptului că fondurile sunt câștigate prin competiții la nivel european, în cadrul principalului program de cercetare și inovare Orizont 2020 există diferențe uriașe între grilele de salarizare aplicate.

Întreb, astfel, Comisia Europeană: cum este posibil ca un expert de tip A în cadrul unui proiect european să poată câștiga aproximativ 70 de euro (300 de lei), în timp ce venitul cercetătorului român în cadrul aceluiași proiect să fie de zece ori mai mic, fiind redus la doar aproximativ șapte euro?

Mă solidarizez, astfel, cu inițiativa Universității Babeș Bolyai din Cluj-Napoca și a Universității Politehnica din București și solicit cu toată fermitatea Comisiei Europene să restabilească o salarizare unitară pentru toți cercetătorii europeni. La muncă egală, plată egală. În calitate de membru în Parlamentul European și de cadru universitar român, nu pot accepta o astfel de discriminare și voi lupta pentru a restabili dreptatea.

  Deirdre Clune (PPE). – Madam President, last month a former Taoiseach (Prime Minister) of Ireland and former EU Ambassador to Washington, John Bruton, appeared before a committee in the British House of Lords to discuss the impact of Brexit, or Britain leaving the EU, on its closest neighbour, Ireland. He said that Brexit might deal Ireland’s economy an even heavier blow then Britain’s, even though we had no say in the referendum.

Already we have seen the impact of the changes on sterling. This has had an immediate effect on small businesses, particularly those that export. Their exports are less competitive, they are more expensive on the shelves and when dealing with UK relationships. Imports from Britain are cheaper, thus putting further pressure on small businesses in Ireland. Britain takes two-fifths, or 40%, of exports from Ireland. Beef and dairy are already feeling a strong impact, as is the mushroom sector, which exports 80% of its production to Britain. Undoubtedly, the impact of Brexit on Ireland – as has been said by others and not just in our country – is going to be severe, and it needs to be ensured that this is reflected in the negotiations as we move forward.

  Puhemies. – Kohdan käsittely on päättynyt.