Sanatarkat istuntoselostukset

Tiistai 14. helmikuuta 2017 - Strasbourg

17. Bosnia ja Hertsegovinaa koskeva vuoden 2016 kertomus (keskustelu)

  Elnök asszony. – A következő napirendi pont a Cristian Dan Preda által a Külügyi Bizottság nevében készített, a Bizottság Bosznia-Hercegovináról szóló 2016. évi jelentéséről folytatott vita (2016/2313(INI)) (A8-0026/2017).

  Cristian Dan Preda, rapporteur. – Madame la Présidente, Monsieur le Commissaire, chers collègues, je suis très content de pouvoir vous présenter aujourd’hui le contenu de ce rapport sur le rapport 2016 de la Commission européenne concernant la Bosnie-Herzégovine.

Monsieur le Commissaire, je voudrais vous féliciter pour tous les efforts que vous déployez au quotidien pour faire avancer la Bosnie-Herzégovine vers l’Europe, et cela d’autant plus que nous sommes tous, ici, des amis de la Bosnie-Herzégovine et souhaitons accompagner et aider le pays dans son intégration européenne.

L’année 2016 a été particulièrement riche pour ce qui est du parcours européen de la Bosnie. Elle a débuté par le dépôt officiel de la demande d’adhésion à l’Union européenne en février 2016 et s’est achevée par la remise du questionnaire de la Commission européenne en décembre dernier, décidée par le Conseil de l’Union au mois de septembre.

Le chemin parcouru est notable et nous nous réjouissons à l’avance de l’avis qui sera rendu prochainement par la Commission européenne et qui permettra, nous l’espérons, à la Bosnie-Herzégovine d’obtenir le statut de pays candidat. C’est l’un des derniers pays de la région à ne pas avoir encore franchi ce cap et je pense que les autorités tout autant que les citoyens ont besoin d’encouragements.

Nos encouragements concernent d’abord la coopération au sein du pays, puis avec la Commission européenne, tout au long de la procédure d’avis. C’est un processus lourd et exigeant, qui doit être pris très au sérieux, et qui sera un véritable baptême du feu pour le mécanisme de coordination sur les questions européennes, récemment approuvé.

Nous encourageons ensuite les autorités à rester sur la voie des réformes contenues dans l’agenda pour les réformes, approuvé en 2015. Ces réformes, socioéconomiques avant tout, sont nécessaires pour améliorer de façon sensible la vie des citoyens.

Nous signalons ensuite, comme nous l’avons fait l’année dernière, que les réformes politiques doivent également se poursuivre afin de transformer la Bosnie-Herzégovine en un État efficace, inclusif, démocratique et basé sur le règne de la loi. Cependant, comme on le note dans le rapport adopté au sein de la commission des affaires étrangères, les efforts communs de réforme continuent à être entravés par des divisions ethniques et politiques. Des progrès doivent impérativement être faits sur des questions comme l’état de droit, la lutte contre la corruption et le crime organisé, la réforme de la justice et de l’administration publique.

Malgré tous les points positifs que nous avons pu observer ces derniers temps, des sources de préoccupation importantes persistent. Il en va ainsi des difficultés à établir un dialogue parlementaire institutionnalisé avec la Bosnie-Herzégovine du fait de l’impossibilité d’adopter les règles de procédure du comité parlementaire de stabilisation et d’association, ou du fait que des désaccords durables ont privé, encore une fois, les habitants de Mostar du droit de vote dans les élections locales. Le cas le plus préoccupant est peut-être le référendum sur le jour de la Republika Srpska, qui a constitué un coup sérieux porté à l’état de droit et une menace à la stabilité du pays.

Malheureusement, la polarisation de la société par des rhétoriques ethnonationalistes continue encore et risque toujours d’entraver l’avancée vers l’Europe.

C’est pourquoi nous voulons lancer aux autorités un signal fort pour la poursuite et l’accélération des réformes. Les sujets qui nécessitent une attention urgente ne manquent pas, à commencer par la lutte contre la corruption, que j’ai déjà mentionnée. Il reste beaucoup à faire pour établir aussi une administration professionnelle. L’efficacité du judiciaire et l’indépendance de la justice nécessitent également une attention particulière, entre autres. Dans la lutte contre le terrorisme et le crime organisé, nous attendons aussi plus de coordination et de détermination.

Enfin, mais nullement en dernier lieu, il y a beaucoup à faire pour améliorer le cadre stratégique légal et institutionnel pour le respect des droits de l’homme. Il faut prendre au sérieux les multiples formes de discrimination qui subsistent et qui sont listées dans le rapport, à commencer par la discrimination des citoyens constatée dans l’arrêt Sejdić-Finci et les décisions subséquentes de la Cour européenne des droits de l’homme.

Madame la Présidente, je terminerai sur cette idée d’inclusion qui devrait être porteuse d’espoir: inclusion des citoyens, plus de participation de la société civile, y compris sur la question de l’intégration européenne.

  Ian Borg, President-in-Office of the Council. – Madam President, let me start by welcoming Bosnia and Herzegovina’s significant progress on its path to the European Union over the past year.

In February 2016 Bosnia and Herzegovina submitted its EU membership application and in September 2016 the Council invited the Commission to submit an opinion on the application, and significant progress has been made as a result of Bosnian and Herzegovina’s return to the path of reform. Now it is crucial to maintain the positive momentum. Bosnia and Herzegovina should remain actively committed to the opinion process at all levels and to progress in providing their input to the Commission’s opinion.

Let me also welcome the signature on 15 December 2016 of the adaptation protocol to the Stabilisation and Association Agreement, which takes into account Croatia’s accession to the EU. The protocol provisionally entered into force on 1 February this year. It will allow Bosnia and Herzegovina to normalise trade relations with the Union and is thus an important element of the country’s pathway in the EU integration process.

The Council shares the view expressed by this Chamber as regards the importance, for Bosnia and Herzegovina, of ensuring effective implementation of the reform agenda in line with the action plan agreed by the country’s authorities. Implementation is for the benefit of Bosnia and Herzegovina’s citizens. We expect the authorities to continue to pursue socio-economic reforms while also focusing on reforms in the field of the rule of law. These include the fight against corruption and organised crime, the fight against radicalisation and terrorism, and reform of the public administration. The functionality of Bosnia and Herzegovina’s institutions, including an effective coordination mechanism on EU matters, remains a priority, and the Council calls on all levels of government in Bosnia and Herzegovina to ensure its swift and effective implementation. This mechanism, as rightly underlined in your resolution, is an essential tool for the country to be able to provide replies to the Commission.

I also want to reiterate the Council’s serious concern about the unlawful holding of the entity-level referendum on Republika Srpska Day and the subsequent celebrations. Such actions challenge the cohesion, sovereignty and territorial integrity of Bosnia and Herzegovina. And let me stress here the Council’s unequivocal commitment to Bosnia and Herzegovina’s EU perspective as a single, united and sovereign country. In this context we encourage all authorities to increase the focus on sustainable reforms and to overcome divisive rhetoric rooted in the past. We encourage Bosnia and Herzegovina actively to promote reconciliation and to ensure the equality of all its citizens, in line with the recently adopted legislation on anti-discrimination and the EU acquis. Furthermore, the Council shares Parliament’s concerns as regards the lack of progress in the area of freedom of expression and media, and we expect Bosnia and Herzegovina to intensify efforts to address these issues effectively.

To summarise, the Council expects the authorities of Bosnia and Herzegovina to ensure that the country’s challenges are addressed in a constructive manner, in a spirit of dialogue and mutual understanding. From our side, we will continue to support the country in its efforts to implement the reform agenda and to advance further on its European path.

  Johannes Hahn, Member of the Commission. – Madam President, Minister, honourable Members, I would like to thank first and foremost the rapporteur Mr Cristian Dan Preda for the report on Bosnia and Herzegovina. I really welcome the text which is balanced and largely in line with the Commission’s 2016 report on Bosnia and Herzegovina. It reflects well the state of play in the country.

This report acknowledges Bosnia and Herzegovina’s progress on the reform track, in particular regarding important steps such as: the adoption of a coordination mechanism for EU matters aimed at improving functionality and efficiency in the accession process, progress on the implementation of the reform agenda, and sustained determination to pursue further institutional and socio-economic reforms; the signature of the Stabilisation and Association Agreement protocol in December 2016; and finally the consideration of Bosnia and Herzegovina’s membership application by the Council of the European Union in September 2016 and the invitation to the Commission to deliver an opinion on the merits of the country’s application.

Concrete work has started in this respect with the questionnaire I handed over to the Bosnia and Herzegovina authorities in December 2016. All these efforts demonstrate the strong commitment of the country’s authorities to decisively advance towards the European Union, deliver on the necessary reforms and meet its citizens’ aspirations for a more prosperous future. The Commission is also fully dedicated to advancing Bosnia and Herzegovina’s EU perspective and we appreciate the support this resolution provides for the EU’s approach to the country, in particular the focus, through the reform agenda, on socio-economic, rule of law and public administration matters.

At the same time there are a number of challenges and outstanding issues on the country’s EU integration path that remain to be addressed and which are included in this report. It highlights the need for the competent authorities to provide a single and coherent set of replies to the Commission’s questionnaire. This is a key requirement in the opinion preparation process and the functioning of the coordination mechanism. Which working groups still need to be established, will be tested. The Commission shares the view that the authorities need to keep up their efforts on further implementing the agreed 2015-2018 reform agenda.

In addition to socio-economic reforms, I welcome the focus the authorities have put on strengthening the rule of law, including through the fight against corruption and organised crime, the reform of the judiciary and public administration. Another key outstanding issue is unemployment. The country suffers from the highest youth unemployment in Europe and its citizens expect jobs and economic opportunities, not nationalism and divisive rhetoric.

Madam President, honourable Members, let me also touch on two specific elements of the report, the reference to federalism and the reference to constituent peoples, where I would like to reiterate the Commission’s position as expressed over the past years on this issue. The EU has no competence to prescribe the internal organisation of a country as long as that country is able to meet its obligation as an EU Member State, and there are various models among the EU Member States. Likewise, as for any EU- aspiring country, the Commission expects that the country progressively aligns its legal system, including its constitution, with the requirements of the EU acquis. At EU level, discrimination on criteria such as ethnicity is explicitly banned. It will be up to the Bosnia and Herzegovina authorities to find legal solutions, compatible with EU principles, providing for the equality of all citizens irrespective of criteria such as ethnicity. The Commission will thoroughly assess the compliance with the EU acquis in our future opinion on the merits of Bosnia and Herzegovina’s application.

To conclude, I would like to stress that, during my latest visit to Sarajevo to hand over the Commission’s questionnaire, I witnessed a positive dynamic. The progress that led to this event has shown that Bosnia and Herzegovina can deliver, and I will continue supporting the country in further delivering in the interest of its citizens. With this in mind I look forward to continuing our fruitful cooperation with the European Parliament in the months ahead.

  David McAllister, on behalf of the PPE Group. – Madam President, also for my part I would like to welcome the 2017 draft report on Bosnia and Herzegovina. The text prepared by my distinguished colleague, Cristian Dan Preda, and adopted with overwhelming support in the Committee on Foreign Affairs, is indeed, as Johannes Hahn just put it, comprehensive, well balanced and reflects the state of play in this country. Congratulations.

Positive developments have been the result of reform efforts pursued over the last two years and should facilitate the country remaining on the path of the EU accession process. However, this country also continues to struggle with fragmentation, as well as ethnic and political polarisation. Necessary cooperation and coordination between the entities and all levels of government remain fragile and are often subject to nationalist rhetoric and actions. This is a pity. In order to improve its citizens’ lives, additional measures need to be taken and implemented, including progressive alignment with our EU acquis. I would like to invite the country’s authorities to maintain the reform momentum and to actively promote European values in order to advance the country’s European perspective. ‘Hvala na pažnji’.

  Δημήτρης Παπαδάκης, εξ ονόματος της ομάδας S&D. – Κυρία Πρόεδρε, ως Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο, φέρουμε ευθύνη να μην αποστείλουμε λανθασμένα μηνύματα που θα δημιουργούσαν περαιτέρω προβλήματα σε μια πολύπλοκη και αρκετά διχασμένη χώρα. Πρέπει να αναδείξουμε το γεγονός ότι η ευρωπαϊκή προοπτική της χώρας θα αλλάξει τα μέχρι σήμερα δεδομένα, θα επηρεάσει θετικά τον τρόπο με τον οποίο οι πολιτικοί πολιτεύονται στο εσωτερικό της χώρας και θα δώσει ελπίδα για ένα καλύτερο μέλλον σε όλους τους πολίτες της χώρας, ανεξάρτητα από την εθνική τους προέλευση ή τη θρησκεία τους. Σε αυτό το σημείο, θέλω να επισημάνω το γεγονός ότι είναι πολύ σημαντικό οι μεταρρυθμίσεις στη Βοσνία-Ερζεγοβίνη να προωθηθούν με ισορροπημένο τρόπο, με διαφάνεια και με διάλογο με τους κοινωνικούς εταίρους, ούτως ώστε να επιφέρουν θετικές αλλαγές στην καθημερινότητα όλων των κατοίκων της χώρας, εξασφαλίζοντας νέες θέσεις εργασίας με την απαραίτητη προστασία για τους λιγότερο ευνοημένους στην κοινωνία. Αυτό είναι πολύ σημαντικό, κυρίως, για τη νεολαία, ούτως ώστε να παραμείνει στη χώρα και να πιστέψει σε ένα καλύτερο κοινό μέλλον. Βεβαίως οι δυσκολίες παραμένουν και χρειάζεται ακόμη πολλή δουλειά και έμπρακτη εφαρμογή των συμφωνηθέντων. Όλες οι εμπλεκόμενες πλευρές πρέπει να εγκαταλείψουν τις εθνικιστικές εξάρσεις και να σκεφτούν το κοινό όφελος των πολιτών· οι γειτονικές χώρες πρέπει επίσης να συμβάλουν σε αυτό. Η πολιτική μας ομάδα τόνισε, από την αρχή των συζητήσεων για την έκθεση προόδου, τη σημασία της κοινωνικής διάστασης στην εν λόγω χώρα· σχετικές αναφορές περί τούτου συμπεριλαμβάνονται πλέον στην έκθεση. Η Ομάδα S&D θα επιμείνει στα ίσα δικαιώματα για όλους τους πολίτες και στην ανάγκη να δοθεί έμφαση στην προώθηση της συμφιλίωσης και στις κοινωνικά ευαίσθητες μεταρρυθμίσεις.

  Bas Belder, namens de ECR-Fractie. – Toen ik in de vroege jaren 60 van de vorige eeuw geschiedenis studeerde, vrolijkte een buurman mij op met de voorspelling dat ik voor werkloze studeerde, geen baan in de toekomst. Gelukkig voor mij kwam dit sombere scenario niet uit, integendeel. Nog vóór mijn afstuderen stond ik voor een vrolijke klas op een middelbare school. Hoe anders, hoe ontmoedigend echter ogen de toekomstperspectieven voor jonge mensen in Bosnië-Herzegovina? Commissaris Hahn wees er ook terecht op. De harde cijfers spreken boekdelen: 67 procent van jongvolwassenen is werkloos en maar liefst 77 procent van hen zou het land graag willen verlaten indien mogelijk. Uit beschikbare gegevens blijkt trouwens dat bijna 150 000 jongeren inmiddels metterdaad zijn vertrokken.

Paragraaf 40 van het uitstekende rapport van collega Preda, waarvoor mijn complimenten, is dan ook volkomen terecht gewijd aan het ernstige probleem van de hoge jeugdwerkloosheid in Bosnië-Herzegovina en het gevolg daarvan, namelijk een eveneens hoge braindrain. Dezer dagen namen wij kennis van het indringende essay van Adna Subašić, studente in Sarajevo “A life dilemma of young people in Bosnia and Herzegovina: leave or stay?”. Haar zelfkritische situatieschets, die ook kritisch is voor de apathie onder jongeren, vraagt om een werkelijk betrokken antwoord van de verantwoordelijke politici in Bosnië-Herzegovina en in de EU.

  Jozo Radoš, u ime Kluba zastupnika ALDE-a. – Gospođo predsjednice, najprije bih želio zahvaliti kolegi Predi na dobrom Izvješću i suradnji, te iskazati službenu potporu ALDE grupe za put i napredak Bosne i Hercegovine na putu prema Europskoj uniji. Izvješće naglašava poteškoće s kojima se Bosna i Hercegovina suočava na socijalnom i gospodarskom planu, kao što su visoka nezaposlenost, korupcija i loše pravosuđe, ali i po pitanju ustroja zemlje, u smislu slabih institucija središnje države, sukoba nadležnosti vlasti raznih razina, te sporog donošenja odluka i česte blokade na svim razinama vlasti.

Primjerice, niz odluka Ustavnog suda Bosne i Hercegovine nije proveden, što dovodi do toga da se zemlja nalazi zapravo u bespravnom stanju, u pogledu funkcioniranja pravosuđa i pravne države. Jedna od takvih odluka jest odluka o izboru članova i funkcioniranju članova skupštine Federacije Bosne i Hercegovine, Doma naroda. U postojećim rješenjima, Bošnjaci mogu izabrati predstavnike Srba i Hrvata, imati većinu i formirati vlast bez sudjelovanja predstavnika koji su većinski izabrani od strane druga dva naroda. To je izigravanje načela o ravnopravnosti triju konstitutivnih naroda u Bosni i Hercegovini, izigravanje Ustava Bosne i Hercegovine, kao i izigravanje Dejtonskog sporazuma, na kojem počiva Bosna i Hercegovina.

Bosna i Hercegovina je prevažna zemlja. I zato smatram da bi Rezolucija Europskog parlamenta trebala preciznije, jasnije i odlučnije pozivati na rješenje svih ovih poteškoća s kojima se Bosna i Hercegovina suočava. Zbog važnosti Bosne i Hercegovine na tom prostoru, zbog nestabilnosti i nemira koji prijete cijelom prostoru, pozivam Europsku komisiju i Vijeće na snažniji angažman i u Bosni i Hercegovini, ali i na prostoru cijeloga zapadnog Balkana.

  Jaromír Kohlíček, za skupinu GUE/NGL. – Paní předsedající, Bosna a Hercegovina je poslední konstitutivní jednotka bývalé Jugoslávie, kterou se podařilo zlikvidovat v krvavé občanské válce. Vypukl zde podobný konflikt, jako kdysi mezi katolíky a protestanty v Irsku. Je smutné, že iniciátoři této války, nacionalisté muslimské a chorvatské entity, nebyli nikdy potrestáni a tak zvaný masakr v Srebrenici dodnes zůstal jedním ze zdůvodnění ostrakizace Srbů na Balkáně.

Současná zpráva vychází z fikce existence tří národů, které jsou vymezeny na konfesním základu. Ti, kteří podporovali hrůzné činy v období občanské války, svalují dnes vinu na Republiku srbskou a Mezinárodní trestní tribunál jedná právě v těchto intencích. V rozporu se stavem v některých zemích v současné EU, kde je slabá centrální vláda a silné postavení konstitutivní jednotek jednotlivých národů, například v Belgii, vyžaduje EU i projednávaná zpráva co největší přiblížení k unitárnímu státu.

Zpráva se pozastavuje nad rozdíly mezi výsledky sčítání lidu, údajem nezbytným pro přípravu voleb. Při provedení statistickým úřadem v Sarajevu a statistickými šetřeními srbské entity s přihlédnutím k odlišné metodice je rozdíl pochopitelný. Velmi trapně působí snaha zakázat pravoslavný svátek. Jako by nebyl dostatek jiných důležitějších událostí. Vzhledem k tomu, že zpráva nevidí ani nebezpečí vznikajících no go zón v muslimské části státu, mám k jejím závěrům oprávněné zásadní výhrady.

  Igor Šoltes, v imenu skupine Verts/ALE. – Torej, najprej bi se želel zahvaliti reporterju, gospodu Predi, in ostalim kolegom, poročevalcu v senci za sodelovanje, za vložen trud in pa pripravo besedila resolucije o napredku BiH v letu 2016.

Bosna in Hercegovina je država, ki ni lahka zgodba, sooča se z veliko težavami, z veliko problemi, ni pa seveda tako brezupno, kot se včasih skuša prikazati. Seveda so tudi problemi na področju korupcije, na področju svobode medijev, izražanja, tudi seveda zelo perečega problema, kot je visoka stopnja brezposelnosti in pa slaba ekonomska situacija v državi, ki posledično vodi do velikega bega možganov. In mislim, da je tudi naša dolžnost, da pri tem pomagamo iskati rešitve, kako zadržati to dragoceno delovno silo doma.

Res je, seveda, da je Bosna in Hercegovina država, ki ji glede organizacije skoraj ni para, država kompromisov in mislim, da, seveda, tudi s to resolucijo pošiljamo določene signale v Bosno.

Mislim pa seveda, da, na kar se opozarja že kar nekaj let in so, seveda, bila jasna sporočila tudi komisarja in nekaterih naših kolegov, seveda, v Bosni še vedno obstaja, če rečemo, delitev etnične pripadnosti kot kriterija participacije pri oblasti, in tukaj bi še enkrat opozoril na sodbo Sejdić-Finci, ki mora seveda čim prej biti implementirana tudi v praksi (predsedujoča je prekinila govornika) vseh državljanov Bosne.

(Govornik je odgovoril na vprašanje, postavljeno z dvigom modrega kartončka (člen 162(8) Poslovnika)

  Ivan Jakovčić (ALDE), pitanje koje je podizanjem plave kartice postavio. – Gospodine Šoltes, rekli ste da je Bosna i Hercegovina komplicirana država i mogu se složiti s vama, jer su način funkcioniranja i strukture zaista vrlo komplicirane.

Želio bih vas pitati da li se slažete sa mnom da su koncept države građana, po logici „Sejdić-Finci“, ali i koncept konstitutivnih naroda koji su omogućili kroz Dejtonski sporazum mir u Bosni i Hercegovini, što je i zapisano u Ustavu, pretpostavka za daljnji napredak Bosne i Hercegovine i njezin ulazak u Europsku uniju?

  Igor Šoltes (Verts/ALE), Odgovor na vprašanje, postavljeno z dvigom modrega kartončka. – Hvala za vprašanje. Seveda se strinjam, da je mir ena od najpomembnejših vrednot v Bosni in Hercegovini, ki jo moramo seveda vsi podpirati.

Želel bi pa si, da bi, seveda, v tej participaciji, napredku in sodelovanju k temu trajnemu miru sodelovali vsi državljani Bosne in Hercegovine pod, seveda, enakimi pogoji in da bi torej vsi imeli tudi možnost sodelovanja in participiranja v družbi in pa seveda tudi pri oblasti. In mislim, da bi to pomenilo tudi en velik korak naprej. Predvsem pa je pomemben dialog, strpnost in sodelovanje.

  Dominique Bilde, au nom du groupe ENF. – Madame la Présidente, chers collègues, vous le notez dans vos considérants, la durabilité du processus de réconciliation en Bosnie—Herzégovine reste un défi. Je m’y suis rendue au mois de janvier dernier et j’ai constaté sur place que, certes, les accords de Dayton ne sont pas parfaits, mais ils ont permis de mettre un terme au conflit interethnique en Bosnie-Herzégovine. En prévoyant la partition du pays en deux entités autonomes, les accords garantissent le respect des identités particulières des populations locales.

Je constate dans votre rapport que, malheureusement, la perspective européenne fragilise cette réconciliation nationale. Dans votre bouche, l’unité devient uniformisation, mettant à mal les spécificités des communautés pour satisfaire votre obsession d’une UE élargie à l’infini. Vous avez quand même une drôle de vision de la démocratie quand vous forcez les différentes parties prenantes à avoir toutes le même point de vue sur le processus d’intégration. Ce n’est pas en pointant du doigt la République serbe de Bosnie, qui tente seulement de défendre ses intérêts vitaux, que vous maintiendrez la paix entre les différentes entités.

  Dubravka Šuica (PPE). – Gospođo predsjednice, zahvaljujem gospodinu Predi na maksimalnom angažmanu oko ovog izvješća, ali i gospodinu povjereniku Hahnu na razumijevanju stanja u Bosni i Hercegovini. Zahvaljujem vam na tome što pratite i što ste danas spremni poslati jasni signal u Bosnu i Hercegovinu oko daljnjeg nastavka euro-atlantskog puta Bosne i Hercegovine. Smatram da je vrlo važno da ovaj Europski parlament, i ja vjerujem da će to napraviti sutrašnjim glasovanjem, pošalje jak signal u Bosnu i Hercegovinu da moramo nastaviti na ovom putu.

Pozitivna dinamika je vrlo važna. Ono što ovo izvješće sadrži ne mogu ovdje sada nabrajati, međutim, nakon svih ovih rasprava, ukazuje se potreba za izmjenom izbornog zakona. Ono što pozdravljam, to je po četvrti put u ovom izvješću naglašavanje principa federalizma, supsidijarnosti i decentralizacije, što mislim da je neophodno kako bi sva tri konstitutivna naroda i, naravno, manjine u Bosni i Hercegovini, uživali jednaka prava. Ovdje posebno ističem prava hrvatskog naroda, njihovo pravo na jezik, na TV kanal i sva ona prava koja im pripadaju i po Daytonskom sporazumu i po aktualnim, vrijedećim zakonima.

  Tonino Picula (S&D). – Gospođo predsjednice, čestitam izvjestitelju, kolegi Predi na odličnoj suradnji na ovoj vrlo zahtjevnoj Rezoluciji. Od situacije u Bosni i Hercegovini kompleksnije su samo ideje kako razvijati odnose u zemlji najteže stradaloj u ratovima iz devedesetih na području bivše Jugoslavije. Ovo je ipak prilika da postavimo pitanje što je danas prava realnost Bosne i Hercegovine?

Neovisno o nezakonitom referendumu u Republici Srpskoj, pred Bosnom i Hercegovinom stoje mnogi krupni socioekonomski i sigurnosni izazovi. Međutim, za razliku od drugih zemalja zapadnog Balkana, razlozi za blokade i krize u Bosni i Hercegovini pretežno su unutrašnjopolitički. Da je Bosna i Hercegovina drugačija država, njezine obveze na europskom putu mogle bi se podijeliti na lakše i teže, kratkoročne i dugoročne, ali u Bosni i Hercegovini svaki pomak u pravcu europske transformacije pogađa okoštali Dejtonski poredak. Politička proturječja, gospodarski problemi i socijalna neizvjesnost neće nestati preko noći jer su odraz osobito složenog državnog uređenja, koje stimulira kulturu konflikta, a ne dogovora.

Treba pozdraviti svako rješenje koje će biti posljedica unutrašnjeg konsenzusa, a ne vanjskog nametanja. Ono na što treba biti posebno osjetljiv jest ustavna jednakopravnost i ravnopravnost svih konstitutivnih naroda i građana Bosne i Hercegovine. Uz to, pravednu zastupljenost treba osigurati i drugim zajednicama. Principi konstitutivnosti federalizma vrlo su važni za funkcioniranje tako složene i asimetrične države kakva je Bosna i Hercegovina. Njihovo daljnje kršenje izložilo bi stabilnost zemlje većim rizicima od bilo kakvih vanjskih pritisaka.

  Ruža Tomašić (ECR). – Gospođo predsjednice, Hrvate za Bosnu i Hercegovinu vežu povijesne, kulturne i rodbinske veze, a Republiku Hrvatsku najduža kopnena granica, obveze koje ima kao potpisnica Dejtonskog sporazuma, ustavna obveza zaštite Hrvata u BiH, kao konstitutivnog naroda, i značajna ekonomska razmjena. Stoga odgovorno tvrdim kako nikome nije više stalo do stabilnosti, održivosti i prosperiteta Bosne i Hercegovine nego hrvatskom narodu i hrvatskoj državi. No neće biti dovoljna samo dobra volja kako bi BiH profunkcionirala kao država.

Dejtonska formula odavno više ne odgovara potrebama bosanskohercegovačkog društva, a separatističke i centralističke težnje ometaju zarastanje ratnih rana i rad institucija. BiH mora postati decentralizirana zajednica triju ravnopravnih naroda koji upravljaju sami sobom, ne ugrožavaju druge i grade međusobno povjerenje na državnoj razini. To se može postići samo federalnim modelom kojim će i hrvatski narod dobiti ono što druga dva naroda već praktički imaju.

  Edouard Ferrand (ENF). – Monsieur Preda, votre rapport est naïf et participe au suicide de la civilisation européenne. L’erreur originelle, c’est la création d’une entité musulmane en 1974 par Tito. Il n’y aurait jamais dû y avoir une nationalité musulmane, qui crée aujourd’hui un vrai problème.

Ce rapport est uniquement un rapport à charge contre la Republika Srpska. Vous mettez en cause de manière claire les accords de Dayton, qui ont le mérite au moins de créer deux entités. Les Serbes de Bosnie sont aujourd’hui ceux qui sont le plus attaqués. Ils cherchent à défendre leur identité et leur culture, ils cherchent à défendre leur politique et, aujourd’hui, la composante croate et musulmane est une composante qui veut justement aller vers l’adhésion à l’Union européenne pour faire céder les Serbes.

Aujourd’hui, il est temps d’ouvrir les yeux. La République serbe de Bosnie est une république qui a le mérite de pouvoir défendre son d’identité, et il faut aussi le souligner ici.

(L’orateur accepte de répondre à une question «carton bleu» (article 162, paragraphe 8, du règlement))

  Dubravka Šuica (PPE), pitanje koje je podizanjem plave kartice postavila. – Kolega, ne mislite li da postoje različiti geopolitički utjecaji i različite geopolitičke sfere u tom dijelu Europe i ne mislite li da bi nama, kao Europskoj uniji, bilo važno imati mirno i pouzdano susjedstvo?

  Edouard Ferrand (ENF), réponse «carton bleu». – Monsieur Preda, allez manifester contre la corruption à Bucarest! Selon moi, ils vous attendent, parce que je crois que la classe politique en Roumanie n’a pas de leçon à me donner.

Madame Šuica, pour vous répondre très clairement, aujourd’hui, il y a le problème de l’islamisme radical en Bosnie. L’entité musulmane a développé l’islamisme radical. Aujourd’hui, l’islamisme radical, ce qu’on appelle le djihadisme blanc en Bosnie, menace directement la sécurité de l’Union européenne.

  Elnök asszony. – Képviselőtársaim, nyugalom! Nem engedek bekiabálást. Mindenkinek lehetősége és joga van, hogy hozzászóljon, kihasználja a rendelkezésre álló hozzászólási időt. Tartsuk tiszteletben a másiknak a véleményét, nincs kiabálás!

  László Tőkés (PPE). – Elnök Asszony! Magyarország egyik legfontosabb regionális biztonságpolitikai érdeke, hogy a szomszédságában béke, biztonság és stabilitás legyen. Bosznia-Hercegovina stabilitása viszont nem csupán Magyarország, hanem az egész Nyugat-Balkán és Közép-Európa számára egyaránt fontos. Éppen ezért messzemenően támogatom Bosznia-Hercegovina európai integrációját. Gratulálok Cristian Preda képviselőtársamnak a jelentéshez, valamint elismerésemet fejezem ki az ország által elért eddigi eredményekhez. Szorgalmazom, hogy a továbbra is fennálló etnikai és politikai megosztottságon felülemelkedve, következetesen hajtsa végre a maga elé kitűzött reformterveket.

Bosznia-Hercegovina uniós integrációja csupán akkor lehet sikeres, hogyha az ország összehangolt módon halad a jogállamiság felé, ha a mélyen gyökerező korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi kereteit megerősíti, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hiányosságait orvosolja, a nemzeti és kisebbségi közösségek védelmére szolgáló jogrendet pedig életbe lépteti. A kommunista és a háborús múlt kísért ebben a törékeny jugoszláv utódállamban. Csak az igazság és a megbékélés, az emberi jogok és a demokratikus jogállamiság révén emelkedhet föl és juthat el az egyesült Európába.

  Julie Ward (S&D). – Madam President, I want to highlight the fact that progress towards candidacy to the EU is crucial for young people in Bosnia and Herzegovina, who crave a European future. They also need to play a full and active role in the negotiation process. But there are still key issues to resolve – in particular regarding peace-making, reconciliation and strengthening relations between communities.

Here again, I want to reiterate the importance of people-to-people contacts and civil society initiatives, in particular through the use of arts and culture, which are tools for both empowerment and intercultural dialogue. The perfect example is a pan-European arts and democracy project called ‘The Complete Freedom of Truth’: it won a European Citizens’ Award in 2015 and it continues to grow and to develop young leaders.

I also want to recall the role of women, including some from my own north-west England constituency, who have made and continue to make a crucial contribution to the reconciliation process for building a more coherent and harmonious society.

  Željana Zovko (PPE). – Gospođo predsjednice, Poštovani povjereniče, zahvaljujem kolegi Predi na kvalitetnom izvješću. U prethodnim rezolucijama ovaj je Parlament ukazao kako je federalizam, a ne unitarizam ili separatizam, jedini integrativni faktor koji donosi mir i sigurnost u Bosnu i Hercegovinu. To je srednji put kojim se zemlja treba vratiti iz dva desetljeća dugog traženja modela kako pomiriti tri zajednice koje su prošle teški rat i traže zajedničku budućnost uz uvažavanje svojih različitosti.

Protivnici tog srednjeg puta, odnosno federalizma, nude nam iste politike koje ne daju nikakve rezultate već 20 godina od Dejtonskog i Pariškog sporazuma. Konstitutivnost triju naroda temelj je Dejtonskog sporazuma, njezin integrativni faktor i garancija stabilnosti zemlje. Promjena izbornog zakona na temelju principa federalizma i legitimne zastupljenosti prvi je korak prema povratku povjerenja i stabilnosti da brojniji narod više neće drugom narodu birati političke predstavnike.

Zatim slijedi provedba presude Ustavnog suda koja će vratiti demokraciju u lokalnu zajednicu, kao što je slučaj u Mostaru, gradu taocu dugo godina nametnutog statuta koji se pokazao neustavnim. I na kraju, nadamo se otvaranju šire rasprave o izmjeni Ustava koji će konačno tri naroda u BiH učiniti ravnopravnim i sigurnim.

  Marijana Petir (PPE). – Gospođo predsjednice, Čestitam kolegi Predi na ovom izvješću i zahvaljujem što su u konačnom tekstu usvojeni i moji amandmani koje sam podnijela s kolegama iz Kluba zastupnika Europske pučke stranke. Čvrsto podržavam europski put Bosne i Hercegovine i pozivam na provođenje nužnih reformi, uključujući i ustavne, koje će omogućiti potpunu funkcionalnost i stabilnost Bosne i Hercegovine te ravnopravnost svih konstitutivnih naroda. Za ostvarenje tog cilja treba razmotriti federalizaciju kao mogući model. Temeljna ljudska i građanska prava Hrvata na dnevnoj se bazi krše te su oni konstitutivan narod samo na papiru.

Tražimo jednakopravnost svih triju naroda da mogu izabrati svoje političke predstavnike, da djeca imaju obrazovanje na njihovom materinskom jeziku, da se medijski programi emitiraju na svim trima službenim jezicima Bosne i Hercegovine. Uz političke probleme koji se moraju nadići, u Bosni i Hercegovini postoje problemi vezani uz zaštitu okoliša i onečišćenje zraka koji izravno utječu i na hrvatske građane, posebice u Slavonskom Brodu. Smatram kako je napredak u ovom području bio slab te je potrebno poduzeti odlučnije korake.

„Catch the eye” eljárás

  Eduard Kukan (PPE). – Madam President, 2016 has been a year of progress in Bosnia and Herzegovina, with practical steps forward on its European path. That is why this report rightfully reflects the positive achievements in the country and focuses on the work on the outstanding issues in 2017.

I noted a growing interest from a number of MEPs in calling for electoral law reform and further decentralisation and federalism. I would like to know what exactly ‘federalism’ means. As it is, I am sorry, but for me it sounds like a call for the creation of new entities in a system which is more than complicated enough. So, let us define it.

I would argue that, in our resolution, we should concentrate on the reforms ahead for 2017 and our focus should be on the acute social and economic reforms required for implementation of the reform agenda: steps such as reform of the judiciary, implementation of constitutional court decisions and guaranteeing the equality and democratic representation of all the country’s citizens.

  Jean-Paul Denanot (S&D). – Madame la Présidente, l’histoire est particulièrement lourde et douloureuse dans les Balkans, et l’Union européenne peut, de mon point de vue, et doit jouer un rôle essentiel dans l’aide à la réconciliation.

Je suis, bien sûr, satisfait du dépôt de la demande officielle d’adhésion et du regard bienveillant de la Commission.

Je remercie M. Preda de son rapport, qui est très complet et qui met en évidence les forces et les faiblesses de la demande d’adhésion.

Effectivement, la volonté d’adhésion à l’Union européenne doit s’accompagner d’efforts d’organisation administrative et politique. Un État de droit est évidemment la première marche à franchir, cet État de droit qui doit permettre de lutter contre la délinquance, contre la corruption et le crime organisé. Mais, bien entendu, il faut aussi, comme l’a justement souligné le rapporteur, que la Bosnie-Herzégovine mette en œuvre les réformes socio-économiques qui permettront aux jeunes, notamment, de recommencer à espérer dans leur pays.

Toutes ces réformes, l’Union européenne peut et doit les accompagner, mais elle ne pourra le faire sans l’aide de l’adhésion complète de toutes les populations, qui doivent être associées au processus.

  Νότης Μαριάς ( ECR). – Κυρία Πρόεδρε, η Βοσνία-Ερζεγοβίνη πρέπει να λάβει μέτρα ώστε να καταπολεμηθεί το οργανωμένο έγκλημα και η διαφθορά που αποτελούν καθημερινή πραγματικότητα της χώρας. Επιπλέον, χρειάζεται να εφαρμοστούν μεταρρυθμίσεις που να περιλαμβάνουν εφαρμογή του κράτους δικαίου, αξιοκρατική δημόσια διοίκηση και σεβασμό των ανθρωπίνων δικαιωμάτων. Η Βοσνία δεν σέβεται τα ανθρώπινα δικαιώματα των μειονοτήτων, τόσο των Σερβοβόσνιων που έχουν επιστρέψει εκεί, όσο και των Ρομά. Είναι προφανές ότι η συμφωνία του Dayton δεν έλυσε τα ουσιαστικά προβλήματα που διχάζουν τους λαούς της Βοσνίας. Από τη μια πλευρά, οι Κροάτες εμφανίζουν τη δυσαρέσκειά τους που αναγκάζονται να μοιράζονται την επικράτεια της Βοσνίας με τους Βόσνιους Μουσουλμάνους, ενώ από την άλλη ο Σερβικός πληθυσμός της Βοσνίας-Ερζεγοβίνης επιθυμεί την απόσχιση της Σερβικής Δημοκρατίας από το Ομοσπονδιακό κράτος. Η κατάσταση είναι τεταμένη. Οι αρχές της Βοσνίας οφείλουν να λάβουν μέτρα για να εκτονωθεί η ένταση που υπάρχει και σε αυτό πρέπει να συμβάλει και η Ευρωπαϊκή Ένωση.

  Jasenko Selimovic (ALDE). – Gospođo predsjednice, Federalizacija Bosne i Hercegovine predlaže se od strane nekih političara kao rješenje problema na Balkanu i u Bosni. Dakle, u zemlji s četrnaest parlamenta, tri predsjednika, 130 ministara, predlaže se daljnja fragmentacija. Zemlja ne funkcionira s 14 parlamenata pa hajmo pokušati s 30, možda profunkcionira. Nije funkcionirala s dva dijela pa hajmo je podijeliti na tri, možda će biti bolje. Pa divno, svaka čast. Federalizacija je jedan deminutiv za daljnje etničko dijeljenje Bosne i Hercegovine.

Problem Bosne je da nacionalistička politika djeluje nekažnjeno zadnjih 20 godina. A nakon 20 godina, naravno da i drugi počnu razmišljati: „Zašto i mi ne bismo vodili takvu politiku, izgleda da se to očito isplati?” Ako Europa želi pomoći Bosni da se pridruži EU-u, treba promovirati stvaranje funkcionalne države. Federalizacija, dijeljenja, entiteti, sve to treba zaboraviti. Pomozimo Bosni da postane funkcionalna i pravna država, sve će se ostalo samo srediti.

  Ivana Maletić (PPE). – Gospođo predsjednice, Sretna sam što je Bosna i Hercegovina pred drugom fazom puta prema Europskoj uniji, a to je stjecanje statusa države kandidatkinje i nadam se da će ovaj proces pripreme odgovora na pitanja iz upitnika, ali isto tako i analize odgovora u Europskoj komisiji, nakon toga biti brz i učinkovit te da će uz izmjenu izbornog zakona i uspostavu mehanizma koordinacije, Bosna i Hercegovina najkasnije do kraja ove godine postati kandidatkinja za članstvo i brzo prijeći u treću fazu formalnih pregovora.

Zašto je to važno? To je važno za modernizaciju i demokratizaciju države, za jačanje pravnog i političkog sustava u kojem se njeguju visoki standardi zaštite ljudskih prava, prava manjina i ono što je jako bitno, to je i odgovor kolegi, jednakopravnog sudjelovanja sva tri konstitutivna naroda u institucijama i procesima donošenja odluka u Bosni i Hercegovini. Po ekonomskoj snazi, Bosni i Hercegovinu potrebne su informacije (govornici je oduzeta riječ).

  Nicola Caputo (S&D). – Signora Presidente, onorevoli colleghi, la domanda di adesione all'Unione europea della Bosnia-Erzegovina dimostra che il progetto europeo è ancora forte, attrattivo e capace di dare impulso agli Stati per avviare radicali processi di riforma. La Bosnia-Erzegovina ha puntato a ristrutturarsi fino a diventare uno Stato pienamente inclusivo, funzionale e basato sullo Stato di diritto, che garantisca l'uguaglianza e la rappresentanza democratica di tutti i popoli.

Da sempre i fondamenti dello Stato di diritto costituiscono per la cultura politica europea qualcosa di non negoziabile. Per questa ragione, la Bosnia-Erzegovina non sarà un candidato con buone prospettive di adesione fino a quando gli sforzi di riforma saranno ostacolati da divisioni etniche e politiche, causate da tendenze disgregatrici che ostacolano il normale sviluppo democratico. Mi auguro che il paese continui con convinzione il lungo processo di avvicinamento all'Unione europea e che lo faccia con una rinnovata affermazione dei valori di cui l'Unione è portatrice.

  Ivan Jakovčić (ALDE). – Gospođo predsjednice, Referendumsko opstruiranje u Bosni i Hercegovini od strane nekih osoba iz Republike Srpske, pozivanje na unitarističku Bosnu i Hercegovinu od strane nekih Bošnjaka ili jednostrani pokušaj stvaranja trećeg entiteta od strane nekih Hrvata, idu u prilog razaranju Bosne i Hercegovine i stvaranju onoga što sigurno ne znači stabilna Bosna i Hercegovina.

Izgubio sam možda neke glasove, izgubio sam možda i neke prijatelje zbog toga što ovo govorim, ali sam uvjeren da to nije na dobrobit građana Bosne i Hercegovine, svih onih koji žele i vide sebe ovdje u Europskoj uniji. Zato se zalažem za decentraliziranu Bosnu i Hercegovinu u kojoj će svaki građanin biti građanin, ali u kojoj će i konstitutivni narodi biti konstitutivni narodi. Samo takva politika može biti mudra i efikasna, na dobrobit svih u Bosni i Hercegovini.

  Stanislav Polčák (PPE). – Paní předsedající, já bych chtěl poděkovat panu zpravodaji za velmi vyváženou zprávu a chtěl bych zde uvést, že já si přeji skutečně z celého srdce, aby se Bosna a Hercegovina stala kandidátskou zemí.

Vím, že tato země prošla složitým vývojem, já se k tomu vracet nechci, myslím si, že bychom měli ocenit reformy, které učinili za dva roky s tím, že v tomto roce je čekají další zásadní socio-hospodářské reformy, ale já nevím, která jiná organizace, světová organizace, by mohla problém Bosny a Hercegoviny pomoci vyřešit než Evropská unie, než organizace, která je v těsném sousedství této země.

Myslím si, že je skutečně naší povinností dát té zemi naději, pomoci jí překonat roztříštěnost a vlít naději do žil, protože toto je skutečně nezbytné, dát i mladým lidem v této zemi naději. Já bych se o to velmi rád snažil.

  Csaba Sógor (PPE). – Elnök Asszony! A nyugat-balkáni államok európai integrációjának folyamatában előrehaladásra van szükség. Bosznia-Hercegovina is végig kell menjen azon az úton, amelyet más államok már megtettek. Nem lesz rövid és könnyű ez az út, de mindannyiunk érdeke, hogy sikerrel záruljon. Az egymás mellett élő népek közötti megbékélés egykor kulcsfontosságú volt Nyugat-Európa társadalmai számára, ezért nem kell meglepődni rajta, hogy ez Kelet-Európában sem megy könnyen. Ráadásul itt nincs olyan gazdasági fejlődés, mint a második világháború utáni nyugaton, ezért sokkal nehézkesebb és lassabb ez a folyamat. Ha a térség államai nem nyújtanak vonzó kilátásokat a különböző nemzetiségű lakosok számára, akkor sajnos újra erőre kaphat a feszültség és a szembenállás. A gazdasági fejlődés tehát a békét szolgálja, ezért szükséges az állandó előrelépés a csatlakozási folyamatban. A mai bizonytalan világban Európa egysége nem lehet teljes a Nyugat-Balkán nélkül, ezért nem kérdés, hogy előbb vagy utóbb Bosznia-Hercegovina is EU tagállam kell legyen.

A „catch the eye” eljárás vége.

  Johannes Hahn, Member of the Commission. – Madam President, the Commission will welcome the adoption of the resolution on Bosnia and Herzegovina and may I say the Commission takes good note of this resolution and will take Parliament’s views into account in its future engagement, including those expressed today.

I understand that there has been at times a difficult discussion as regards some elements and references to EU principles and values. Let me stress here that difficult issues will be progressively addressed throughout the country’s EU integration process, starting with the future opinion of the Commission on the merits of Bosnia and Herzegovina’s application for EU membership. The Commission will continue in this respect providing policy guidance to the country’s authorities as to how to progressively meet EU accession criteria, including compliance with the EU acquis.

Finally, I would like to stress that the Commission in general, and myself in particular, will spare no effort in supporting Bosnia and Herzegovina on its path towards the EU. In this regard I am glad that the next Western Balkans 6 meeting within the connectivity agenda will take place on 16 March in Sarajevo.

The Commission will continue to keep Parliament informed on further developments regarding Bosnia and Herzegovina and I think there is probably no country in the region where talking about the ‘process’ – rather than just the term ‘work in progress’ – so precisely addresses the challenges we are facing in the country. It is definitely about the process and it is not simply about negotiating something. Indeed we have to give the country some time, some patience, but we should also be passionate to advance the country’s European perspectives.

  Ian Borg, President fil-Kariga tal-Kunsill. – Grazzi Madame Chair, grazzi wkoll lis-Sur Kummissarju, kif ukoll lilkom, Onorevoli Membri, b’mod partikolari lill-Onorevoli Preda tar-rapport u l-biċċa xogħol tajba li għamel, u tad-diskussjoni li kien hawn f’dan id-dibattitu u għal darb’oħra nixtieq nilqa’ b’sodisfazzjon bħala Kunsill il-progress sinifikattiv li l-Bożnija u l-Ħerzegovina għamlu fil-mixja tagħhom lejn l-Unjoni Ewropea. Aħna qegħdin hemmhekk sabiex nagħtu s-“support” u l-assistenza kollha lill-Bożnija u l-Ħerzegovina, però l-ikbar sfida tibqa’ proprju għall-mexxejja tagħhom f’dan ir-rigward. U allura nisperaw issa li jibqgħu kommessi wkoll dwar il-proċess tal-opinjoni fuq il-livelli kollha, u jiżguraw li jkun hemm progress sinifikattiv speċjalment fejn tidħol l-implimentazzjoni tal-aġenda tar-riforma. L-iktar punt kruċjali, nemmnu wkoll kif irreferjna ħafna minna għalih illejla, li jegħlbu r-retorika diviżiva ta’ bejniethom. Grazzi ħafna u kien ta’ pjaċir li pparteċipajna f’dan id-dibattitu.

Președinte: IOAN MIRCEA PAŞCU
Vicepreședinte

  Cristian Dan Preda, rapporteur. – Monsieur le Président, merci à tous les collègues pour leurs interventions et, encore une fois, un grand merci au commissaire Hahn et à la présidence maltaise. Je voudrais souligner trois  choses.

Premièrement, il y a en Bosnie la tentation de reporter les choses, de ne pas les faire au bon moment. On l’a déjà vu et j’espère que ce ne sera pas le cas. Je vois venir le danger justement au sujet du questionnaire. Ils ont déjà commencé, ici ou là, à dire que le questionnaire doit être soumis question par question au jugement politique. S’ils le font pour reporter la réponse, ce n’est pas bon du tout. Il y a de la patience, comme le commissaire Hahn le dit, mais la patience a aussi des limites.

Deuxièmement, je voudrais parler des réformes politiques. Nous avons mentionné dans notre résolution des principes politiques courants dans nos États, mais, bien sûr, ces principes politiques et le débat sur le fond politique ne doivent pas être un blocage, un obstacle pour les réformes politiques. Personne ne dit cela. D’autre part, si les Bosniens, les Croates, les Bosniaques et les Serbes sont capables de faire ces réformes, s’ils sont capables d’appliquer l’arrêt Sejdić-Finci, s’ils sont capables de faire une meilleure représentation électorale, pourquoi pas? Nous allons les féliciter. C’est à eux de le faire. Nous n’allons pas dicter de Strasbourg comment mener une réforme électorale. S’ils sont capables de le faire, bravo! Sinon, qu’ils ne bloquent pas les réformes économiques.

Troisièmement, tous les groupes politiques, à l’exception de celui de Mme Marine Le Pen, ont dit «oui» au soutien à la Bosnie. Il n’y a que ce seul groupe qui, en fait, représente la voix de la Russie. Tout comme en Republika Srpska, ce n’est pas le point de vue des Serbes de Bosnie-Herzégovine, mais les intérêts de la Russie qui sont exprimés. C’est fabuleux, d’ailleurs, de voir qu’un groupe politique comme celui dirigé par Marine Le Pen parle des intérêts des peuples quand on voit très clairement comment, dans cette assemblée, les intérêts de la Russie sont clamés haut et fort par ces membres du groupe de Marine Le Pen. Il faut que les gens de Bosnie-Herzégovine le sachent. Les seuls qui s’opposent ici, dans ce Parlement, au soutien à la Bosnie sont les amis de la Russie, les porte-parole de la Russie, et c’est honteux pour notre Parlement.

  Președinte. – Dezbaterea a fost închisă.

Votul va avea loc miercuri, 15 februarie 2017.