Ádám Kósa (PPE), írásban. – Az új európai készségfejlesztésről szóló európai parlamenti jelentés számos eleme az Orbán-kormány oktatáspolitikáját támasztja alá. Az e-készségekkel kapcsolatos fejlesztések, vagy a szakképzési rendszerek korszerűsítése, duális képzés bevezetése mind kiemelt hangsúlyt kapnak hazánkban 2010 óta. A magyar kormány évekkel ezelőtt elkezdte kidolgozni és megvalósítani a digitális készségekre vonatkozó átfogó nemzeti stratégiákat, valamint az e-készségekkel kapcsolatos fejlesztéseket. Jelenleg 270 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre a 2014–2020-as időszakban, amiből csak 125 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre fordít a kormányzat. Ez elsősorban új iskolákat és a meglévők felújítását jelenti egy gyökeresen megújuló oktatási eszközállománnyal.
A fennmaradó részt tartalomfejlesztésre fordítják, mint például a digitális tananyagok és az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) kidolgozása. Jelentős összegeket fordítanak továbbá a központi régión kívüli iskolák digitális fejlesztésére, bővül az iskolák mobileszköz-állománya, valamint 50 ezer pedagógus vehet részt az új tartalmak, eszközök használatát célzó továbbképzéseken. Ugyanakkor a baloldali frakciók olyan módosítást nyújtottak be a végén, amelyben homályosan utalnak a migránsok számára biztosítandó követelményekre, amely alapján több értelmezéssel is lehet élni, ideértve az illegális bevándorlók támogatását is, amit a magyar néppárti frakció egységesen ellenzett. Mindezekre tekintettel a szavazás végén tartózkodtam a teljes dokumentum elfogadása kapcsán, hiszen alapvetően egy jó szakmai jelentést sikerült politikailag és felelőtlenül felülírni.