Rapporti verbatim tad-dibattiti

L-Erbgħa, 13 ta' Ġunju 2018 - Strasburgu

9.4. Relazzjonijiet UE-NATO (A8-0188/2018 - Ioan Mircea Paşcu)

Προφορικές αιτιολογήσεις ψήφου

  Jasenko Selimovic (ALDE). –Herr talman! Världen har de senaste åren onekligen blivit mycket osäkrare, oroligare och oförutsägbarare. Den ryska aktiviteten i Östersjön ökar, aggressioner mot Georgien och östra Ukraina, Krim, har skett, aggressiva handlingar har noterats mot Moldavien och Armenien och tonläget mot oss i Norden har förändrats totalt.

Förra året sa president Putin att ett svenskt Nato-medlemskap skulle utgöra ett hot mot Ryssland. Vi svenskar förväntas alltså bete oss och välja vår framtid utifrån vad något annat land tycker om det, hur det påverkar något annat land. Det är helt otroligt, det är faktiskt helt otroligt. Utifrån det kan inte de som opponerar sig mot svenskt Nato-medlemskap längre hävda alliansfrihet. Det är omöjligt att vara alliansfritt när Ryssland beter sig som det gör. Vår oroliga värld kräver att vi söker oss till Nato och kräver att vi skaffar oss all säkerhet, som ingen annan garanterar. Vi bör inte ha några illusioner, för illusioner i säkerhetspolitiken betalas väldigt dyrt.

  Monica Macovei (ECR). – Domnule președinte, un punct esențial al summitului NATO de luna viitoare este apărarea contra atacurilor cibernetice, care sunt tot mai frecvente. Evenimentele recente arată că atacurile cibernetice fac parte din războiul hibrid, iar NATO trebuie să răspundă eficient și rapid. În plus, trebuie să fim pregătiți pentru situațiile de criză. Infrastructura de transport, drumurile, podurile, căile ferate trebuie modernizate în toate statele membre. Iar barierele birocratice trebuie eliminate, pentru ca fluxul transportului de personal și echipamente să meargă, nu să fie oprit de birocrație. Trebuie să colaborăm definitiv și foarte clar cu NATO în toate aceste aspecte care privesc apărarea noastră.

  Tibor Szanyi (S&D). – Elnök Úr! Támogatom e fontos jelentés stratégiai megközelítését, mert ez nemcsak átfogó képet ad és őszinte szembenézést szorgalmaz az Európa előtt álló, minőségi és mennyiségi szempontból is rendkívüli biztonsági kihívásokra, hanem az ennek való megfelelés útját is jelzi az Európai Unió számára. A már a közeljövőben egységes döntést és EU-akciót igénylő változások sorából kiemelnék hármat: a hibrid jellegű biztonsági kockázatok, ezen belül a kiberhadviselés megjelenése, ami sürgetővé teszi az EU–NATO szinergiák kihasználását.

Kettő: a brexit nyomán az EU-tagok NATO-n belüli súlyának csökkenése, ami a következő években az Európai Unió stratégiai autonómiájának erősítése mellett a NATO-val való párbeszéd és együttműködés rugalmasabbá és hatékonyabbá tételével kompenzálandó. A folytatódó putyini orosz expanziós politika az a harmadik, ami az Unió közvetlen határán, Ukrajnából és másutt is rendszeresen teszteli a szövetség erejét, miközben minden eszközzel az EU megosztására törekszik, és ebben sajnos némely tagállam vezetőiben partnerre talál. A markánsabb, valóban közös EU...

(Az elnök megvonta a szót).

  Mirosław Piotrowski (ECR). – Panie Przewodniczący! Pakt Północnoatlantycki jest gwarantem obrony i bezpieczeństwa nie tylko dla Europy, ale i innych krajów świata. Zdecydowana większość krajów Unii to członkowie NATO. Formułując w sprawozdaniu ambitne cele dotyczące relacji Unii z NATO, nie pomija się wielokrotnie powtarzanego apelu prezydenta Donalda Trumpa, dotyczącego obowiązku przeznaczania 2% PKB na obronność. Wiele krajów Unii się z tego wywiązuje, jak na przykład Polska, ale w tyle pozostają kraje takie jak na przykład Niemcy. Co do tego sprawozdania nasza grupa EKR wyrażała wątpliwości, które nie do końca zostały rozwiane. Jednakże zdecydowaliśmy się głosować za, mocno podkreślając, że NATO jest fundamentem europejskiej obrony i nie należy dublować jego roli.

  Adam Szejnfeld (PPE). – Panie Przewodniczący! Debatujemy nie tylko na bardzo ważny temat, ale także w ważnym momencie. Już niedługo, 11 i 12 lipca, odbędzie się kolejny szczyt NATO w Brukseli – pierwszy po szczycie, który miał miejsce dwa lata temu w Polsce, w Warszawie. Minęły tylko dwa lata, a świat się bardzo pod względem bezpieczeństwa zmienił i to zmienił się na gorsze. Dlatego trzeba brać to pod uwagę.

Zagrożenia, które czyhały na pokój w Europie i na świecie, bardzo radykalnie się zmieniają. Mamy teraz do czynienia z działaniami, z zagrożeniami, które nazywamy zagrożeniami hybrydowymi. Mamy do czynienia z niekonwencjonalnymi zagrożeniami. To wszystko powoduje, że powinniśmy się zastanowić, po pierwsze, nad przyszłością NATO, a po drugie – nad przyszłością bezpieczeństwa Europy, Unii Europejskiej. Pamiętajmy, że sześć państw Unii Europejskiej nie należy do NATO, a siedem państw NATO nie należy do Unii Europejskiej. Nastąpiła kompletna zmiana sytuacji politycznej w Stanach Zjednoczonych i w Turcji. To musi wpływać na nasze stanowisko w tej sprawie.

  Bruno Gollnisch (NI). – Monsieur le Président, j’étais partisan de l’OTAN quand 6 000 chars soviétiques campaient à une nuit de route de nos frontières, quand l’Union soviétique tenait sous la poigne démoniaque du communisme la moitié de l’Europe que les Américains lui avait livrée à Yalta, qu’elle était une puissance menaçante, que le communisme continuait sa progression impitoyable par la subversion ou par la conquête armée en Asie, en Amérique latine.

Mais aujourd’hui, qu’en est-il? Le communisme s’est effondré, l’Union soviétique s’est retirée de l’Europe orientale, d’anciens pays qui faisaient partie de l’Empire tsariste, elle a rendu sa liberté aux Baltes, aux pays du Caucase – même s’il subsiste un problème en Abkhazie –, à la Biélorussie, à l’Ukraine – même s’il subsiste un problème en Crimée.

L’OTAN ne se justifie plus, il est l’instrument de notre soumission stratégique et politique aux États-Unis...

(le Président retire la parole à l’orateur)

  Younous Omarjee (GUE/NGL). – Monsieur le Président, êtes-vous aveugle, n’avez-vous pas vu ce qui vient de se jouer au G7? N’avez-vous pas vu le mépris affiché par Donald Trump pour tous ses alliés européens, y compris pour son proche voisin, le Canada? N’avez-vous pas perçu l’isolement des États-Unis? N’avez-vous pas compris que c’est une occasion unique, historique, pour l’Europe d’exister?

Quand Justin Trudeau, dans une réaction de dignité, dit non à Donald Trump, vous, vous nous proposez, dans votre rapport, de continuer à jouer les servants dans l’OTAN et à continuer de dangereuses politiques de tension avec la Russie. C’est désespérant, et c’est pourquoi j’ai voté contre ce rapport; au fond, ceux qui veulent l’Europe de la paix, c’est nous, quand vous, vous voulez l’Europe de la guerre à travers l’OTAN.

  Stefano Maullu (PPE). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, questa relazione ripropone un cliché completamente vecchio e sbagliato. Un cliché che vede un atteggiamento revanscista da parte dell'Unione europea nei confronti della Federazione russa. Un atteggiamento che si scontra con quello che è il nuovo ordine mondiale, che fa a pugni in faccia con ciò che gli Stati Uniti stanno proponendo nei confronti dell'Europa, un atteggiamento contraddittorio e aggressivo dal punto di vista commerciale. Soprattutto io credo che non tenga conto dei nuovi equilibri mondiali, non tiene conto nello specifico di ciò che si muove nel Pacifico e di questa specie di isolazionismo che noi rischiamo di avere.

Credo che usare la NATO come schema per riproporre questo atteggiamento russofobico contro la Federazione russa non sia negli interessi dell'Europa, non sia negli interessi che rappresentiamo dei nostri cittadini, non sia neanche nell'interesse di una dimensione strategica che noi dobbiamo avere. Soprattutto io credo che non si possa continuare a non tener conto di ciò che accade nel resto del mondo, in una competizione sempre più ampia, sempre più globale. Ecco perché questa relazione non ha avuto il mio voto.

  Νότης Μαριάς (ECR). – Κύριε Πρόεδρε, οι σχέσεις Ευρωπαϊκής Ένωσης–ΝΑΤΟ είναι σημαντικές, όπως επίσης και η μελλοντική διεύρυνση των δύο αυτών οργανισμών. Η χθεσινή κατάπτυστη και επαίσχυντη συμφωνία Τσίπρα- Ζaev για το Σκοπιανό ανοίγει τον δρόμο στο μόρφωμα των Σκοπίων για ένταξη στην Ευρωπαϊκή Ένωση και στο ΝΑΤΟ. Πρόκειται για μια συμφωνία που ξεπουλά το όνομα της Μακεδονίας μας και της ιστορίας μας, γιατί η Μακεδονία είναι μία και ελληνική.

Δεν υφίσταται καμία δήθεν «Βόρεια Μακεδονία», δήθεν «μακεδονική γλώσσα» και δήθεν «μακεδονική υπηκοότητα». Η συμφωνία Τσίπρα- Ζaev βλάπτει το ελληνικό εθνικό συμφέρον, αποτελεί μια απαράδεκτη εθνική υποχώρηση στις ανιστόρητες και αλυτρωτικές απαιτήσεις των Σκοπίων. Γιατί η επιτομή του Σκοπιανού αλυτρωτισμού βρίσκεται στο όνομα «Μακεδονία». Ζητάμε δημοψήφισμα για το Σκοπιανό εδώ και τώρα, για να μιλήσει επιτέλους ο ελληνικός λαός που δεν ανέχεται την ταπείνωση! Το ποτάμι των συλλαλητηρίων δεν γυρίζει πίσω! Καμία υποχώρηση στο Σκοπιανό!

  John Howarth (S&D). – Mr President, I believe support for today’s report is important, and my party has always stood firmly behind the collective defence of Europe. And at this time, which is a dangerous time in our history, I believe that it’s important that European nations step up to the plate and contribute that 2% that is essential to our future defence in the face of isolationism in the United States.

We can’t have it both ways. We can’t on the one hand suggest that we should be relying on the United States and on the other hand suggest that we shouldn’t step up to the plate and contribute to our own defence. It is indeed a dangerous collection of forces that we face, and I find it remarkable that we have a very, very strange form of patriotism going on when people are prepared to sit behind the flag of their country and seek to demolish the structures that have defended their country over the last 70 years.