Indeks 
 Poprzedni 
 Następny 
 Pełny tekst 
Procedura : 2017/2257(INI)
Przebieg prac nad dokumentem podczas sesji
Dokument w ramach procedury : A8-0241/2018

Teksty złożone :

A8-0241/2018

Debaty :

PV 12/09/2018 - 18
CRE 12/09/2018 - 18

Głosowanie :

PV 13/09/2018 - 10.13
Wyjaśnienia do głosowania

Teksty przyjęte :

P8_TA(2018)0355

Debaty
Środa, 12 września 2018 r. - Strasburg Wersja poprawiona

18. Europa w ruchu – program działań dotyczący przyszłości mobilności w UE (debata)
zapis wideo wystąpień
PV
MPphoto
 

  Przewodniczący. – Kolejnym punktem porządku dziennego jest sprawozdanie sporządzone przez Istvána Ujhelyiego w imieniu Komisji Transportu i Turystyki zatytułowane „Europa w ruchu – program działań dotyczący przyszłości mobilności w UE” (2017/2257(INI)) (A8-0241/2018).

 
  
MPphoto
 

  István Ujhelyi, előadó. – Tisztelt Elnök úr! Kedves kollégák! Roppant büszke vagyok arra, hogy a Közlekedési és Turizmus Bizottságban ennek a jelentésnek az előadója lehettem és lehetek, és hogy most számot adhatok arról a munkáról a plenáris ülésen és a holnapi szavazást megelőzően, amit elvégeztünk.

„Európa mozgásban, az uniós mobilitás jövője”, ez a címe a jelentésnek. Belegondoltak már önök abba, hogy hogy fog kinézni az európai közlekedés tíz év múlva? Akkor, amikor ma még a szülőkkel iskolába menő gyermekek húsz-huszonkét évesek lesznek és önállóan közlekednek? Hogy fognak az egyik faluból a másikba, a faluból a városba, egy városból ki, haza, az egyik nagyvárosból a másik nagyvárosba vagy éppen Budapest és Strasbourg között közlekednek?

Sok minden meg fog változni körülöttünk, de ha mi nem készülünk fel erre, mi, az európai uniós intézményekben, akkor egészen biztos, hogy nem tudunk lépést tartani a technológiával, azzal a forradalommal, ami a szemünk előtt zajlik a hétköznapokban. Ezért kulcsfontosságú, hogy egyre többet beszéljünk a kérdésről.

A mobilitási ágazat, a közlekedés kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós gazdaságban is, nemcsak a társadalmunkat nézve, hanem a gazdaság számára is nagyon-nagyon fontos, hiszen az uniós GDP mintegy 4%-át és az uniós foglalkoztatás több mint 5 %-át teszi ki.

Az automatizált gépjárművek fejlesztésével, a digitalizációval és a tisztább közlekedés kialakításának szükségességével az ágazat mélyreható változásokon megy keresztül, amelyek minden tekintetben hatással lesznek társadalmunkra. A becslések szerint a személyszállítás 2010 és 2050 között mintegy 42%-kal fog nőni, az árufuvarozás esetében pedig ugyanezen időszak alatt 60%-os növekedés várható.

A jelentésben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen változáson megy keresztül a közlekedési ágazat, hogyan változik meg a mobilitáshoz való viszonyunk és mit jelent a mobilitás a XXI. században.

Egymással párhuzamos folyamatok zajlanak. Előtérbe került a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a biztonságos közlekedés megteremtése, az energiaszektor átalakítása, és ehhez folyamatos infrastruktúrafejlesztés szükséges.

A munkaerőpiac is strukturálisan változik és átalakul, és más kompetenciákra is szükség lesz. És ez a folyamat 5–10 éven belül lezajlik. Elsődleges feladatunk egy átfogó mobilitási stratégia megfogalmazása, amely magába foglalja a digitalizáció hatásait, a környezetvédelmi kérdéseket és teljesen természetesen, hogy választ ad a lakosság igényeire is. A mobilitás komplex szolgáltatássá válik, az egymással történő digitális összekapcsolódás új együttműködéseket, üzleti formákat hoz létre. Gondoljunk csak a megosztáson alapuló modellekre!

Megközelítőleg 740 milliárd euróra van szükség ahhoz, hogy a teljes transzeurópai közlekedési hálózatot kiépítsük 2030-ra. Ehhez az EU-források mellett piaci résztvevőkre és természetesen a tagállamokra is szükségünk van. A digitalizáció az egyik legfontosabb tényező, a közlekedési ágazat valamennyi területét érinti, hatással lesz a mobilitási szolgáltatások felhasználóira, a szolgáltatóira is, és ezen kívül kihat majd az európai iparra és a munkavállalókra is.

A mi jogalkotói felelősségünk, hogy biztosítsuk, hogy a mélyreható változások nem teremtenek feszültséget a társadalomban, és emellett az Európai Unió versenyképessége fennmarad. Az átalakulás gyors és jelentős lesz. Koncentrálnunk kell kutatásra, fejlesztésre is, és elengedhetetlen, hogy az Európai Unió megőrizze technológiai vezető szerepét az egyébként rendkívül versenyorientált világpiacon.

A közösségi és megosztáson alapuló gazdaság világszerte átalakítja a közlekedési ipart. Mivel az európai közlekedési iparon belül a közösségi gazdaság keretében zajló ügyletek értéke 2015-ben a becslések szerint 5,1 milliárd euró volt, és ez az előző évhez képest 77%-os növekedést jelentett, ugyanakkor a nem pénzbeli megosztáson alapuló gazdasági eredmények messze túlszárnyalják ezt a forgatókönyvet. Ez is rávilágít a jelentés fontosságára. Nem tudom Elnök úr, hány percem van, nekem azt mondták, hogy hat, de hogyha ennél rövidebb az időm, akkor gyorsan be tudom fejezni, hiszen azok, akik itt vannak a teremben...

(A képviselő angolul megköszöni az elnök válaszát.)

Megköszönöm a kollégáknak, akik segítettek a különböző frakciókból a munkában. Kivitattuk ezt a TRAN bizottságon belül, tehát nem szükséges most a részletekbe belemenjek. Én azt hiszem, hogy a holnapi szavazáson nagy támogatottságot fog élvezni a javaslat, és külön köszönöm a saját irodámnak és különösen Benedek Attila szakértő munkatársamnak, aki rengeteget dolgozott azon, hogy ez egy közös, nagy európai parlamenti projekt legyen, közösen a Bizottsággal és a tagállamokkal.

 
  
MPphoto
 

  Violeta Bulc, Member of the Commission. – Mr President, the transport sector is changing fast. If we act now, we can seize the opportunity of this change and make European mobility sustainable, safe, smart and more accessible; European industry more competitive; and European jobs more secure. If we act now, we can lead in setting new global standards. These concepts are well reflected in the draft resolution prepared by Mr Ujhelyi, which supports more action – including at EU level – in this field. Allow me to specifically address three important topics raised in the report.

First, sustainability, transport is a major contributor to EU greenhouse gas emissions, as well as air pollution. We are committed to reducing and ultimately eliminating the negative externalities of our mobility. We can achieve this goal through stricter emissions standards, better consumer information, multimodality, smarter road charging, urban mobility planning, research and innovation, and by smarter use of public procurement to accelerate the transition towards zero— and low-emission vehicles. I would like to thank you for your support for this objective. We have several pending legislative proposals aimed at contributing to achieving exactly this. I therefore count on your active support to examine them as much as possible before the end of your mandate.

That brings me to the second point: Vision Zero. Until recently, Vision Zero – no road fatalities on European roads by 2050 – might have been perceived by some as an ambitious but distant vision. Today we can be much more confident. The fresh approach we are taking in road safety, with the so—called Safe System approach, and our move towards a connected and autonomous mobility are making Vision Zero a reality. With the third Mobility Package, we are proposing a strategy to make the EU an engaging global leader in autonomous mobility systems. We propose a clear, forward—looking and ambitious European agenda that provides a common vision, identifies clear supporting actions for developing and deploying key technology services and infrastructure, and that provides a clear action plan.

Our strategy is based on three pillars. First, a legal framework that creates a single market for autonomous mobility, covering road safety, cybersecurity, access to data and data protection. Second, financial support to establish a new partnership with a consolidated sector—wide approach towards research and deployment throughout the EU, including for the coordination of pilot projects. Third, an in-depth assessment of the socioeconomic and ethical aspects of autonomous mobility, making deployment suitable to absorption capacity as well as the maturity of autonomous relations. We also propose to make a number of new vehicle safety technologies mandatory as part of the revision of the general safety regulation, for example, intelligence speed assistance, autonomous emergency braking and detection of pedestrians and cyclists. This will make sure that all road users will be able to benefit from the latest developments in technologies.

That brings me to the third topic: one platform for connected and autonomous mobility. Citizens’ mobility demands are growing, and their attitude to mobility is indeed changing. They want to shift seamlessly between different transport modes and enjoy easy access to travel information. Meanwhile, vehicles are becoming increasingly clean, connected and automated, and ultimately driverless and zero—emissions. This opens the possibility for vehicles to become an integral part of multimodal mobility, providing first and last—mile service and inclusive solutions for the elderly, disabled, and young people. Before we get there, we are engaging with stakeholders to address some very important enabling topics such as security, data protection, fair and equal access to data, liability and ethical implications, integration of automated vehicles into existing traffic, public acceptance, global standard settings, and many more.

This is why we proposed to bundle all efforts and create a single platform, the Connected and Automated Mobility (CAM), where all stakeholders come together to push our ambitious agenda further. Under the next MFF, this platform should evolve towards a fully—fledged partnership for connected and autonomous mobility, combining public and private efforts to escalate the development and deployment of innovative mobility solutions.

 
  
MPphoto
 

  Damiano Zoffoli, relatore per parere della commissione per l'ambiente, la sanità pubblica e la sicurezza alimentare. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, l'Europa è movimento, l'Europa è in movimento verso un nuovo modello di sviluppo: un'economia a basse emissioni di carbonio.

Tanta la strada da fare. Il settore dei trasporti dipende infatti, ad oggi, per il 94 % dal petrolio, ed è responsabile di oltre il 25 % delle emissioni di gas a effetto serra. Inoltre, le attività di trasporto passeggeri e merci in Europa aumenteranno nel 2050 rispettivamente del 60 e del 40 %.

Il punto centrale della comunicazione, che condivido, è il rispetto dell'accordo di Parigi sui cambiamenti climatici e dell'Agenda 2030 per lo sviluppo sostenibile delle Nazioni Unite. Ma come raggiungere questi ambiziosi obiettivi? Questa è la risposta: promuovendo la mobilità a basse o zero emissioni, l'intermodalità, la mobilità condivisa, lo sviluppo dei veicoli automatizzati attraverso le interconnessioni delle reti infrastrutturali di trasporto, delle reti energetiche digitali, tecnologie digitali che permetteranno di implementare il principio fondamentale del "chi inquina paga", ad esempio con un sistema di telepedaggio basato sulle prestazioni ambientali dei veicoli.

 
  
MPphoto
 

  Luis de Grandes Pascual, en nombre del Grupo PPE. – Señor presidente, señora comisaria Bulc, señor ponente, gracias por su actitud abierta al diálogo. Ello ha hecho posible que nosotros nos reconozcamos con nuestras sugerencias y preocupaciones en este informe. Así, ha sido posible un texto equilibrado y razonable a nuestro juicio.

Creo que lo tratado es interesantísimo y que nos afecta a todos, pero es casi de futurología. Pero no está mal hacer previsiones de lo que va a venir, al margen de las concreciones del paquete de movilidad, que era una obligación que teníamos en este informe de propia iniciativa.

La revolución de la movilidad digital y las nuevas tecnologías inteligentes constituyen todo un fenómeno, que es producir una situación imparable e irreversible; afectan a la modernidad, formas y modos de transporte del futuro, en el que, de acuerdo con las modernas tesis de comodalidad, tienen que actuar en simbiosis, por lo que tendremos que estar muy atentos a ellas.

Nuestras preocupaciones principales son la seguridad, la legalidad de estos modos de transporte, la responsabilidad jurídica y las capacitaciones de los trabajadores del sector, entre otros puntos. Es importante crear puentes para que la convivencia entre los viejos y los nuevos modos de transporte se desarrolle fácilmente y de una forma progresiva para así adelantarse a los avances a los que se va a ver sometido el sector.

La economía colaborativa, señorías, que es un gran rótulo donde caben tantas cosas, que ha llegado para quedarse, no puede, a mi juicio, ser una jungla. No se puede dejar al devenir de lo que ocurra, sino que es necesario reglarlo, es necesario que el sistema tenga unas reglas de juego en que no se impida la innovación, pero que se respeten los derechos adquiridos.

Estas son las dos claves en las que debemos basar el futuro de la movilidad europea, porque me parece que es el campo de la equidad, de la justicia en el caso concreto.

Debemos tratar de que la economía colaborativa no sea un rótulo más, señora comisaria. Las decisiones políticas no se están tomando, las regulaciones no son previas, las empresas nuevas se ven sometidas a sentencias sucesivas en los distintos Estados miembros de forma incoherente. Este no es el camino, me parece que no es el terreno en el que nos corresponde trabajar como políticos, sino que es una obligación inexcusable atajarlas. Espero con toda sinceridad que este informe sirva de precedente para que el futuro de la movilidad europea sea otro, sea positivo para toda Europa. Ese es mi juicio y deseo.

 
  
MPphoto
 

  Brando Benifei, a nome del gruppo S&D. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, il futuro della mobilità deve fondarsi su alcuni principi cardine non negoziabili: accessibilità per tutti i cittadini, transizione verso un sistema sostenibile, ricerca scientifica di settore di altissima qualità, e a mio parere, in via prioritaria, i massimi standard di sicurezza dei trasporti e delle infrastrutture.

Credo che assurde tragedie come quella del crollo del ponte autostradale Morandi nella mia regione, la Liguria, ci obblighino davvero a una seria riflessione. È necessario garantire che adeguate risorse, sia europee che nazionali, siano messe in campo per progetti all'avanguardia, che siano parte fondante di una strategia sulla mobilità al passo con lo sviluppo tecnologico e con le sfide della globalizzazione e del cambiamento climatico.

È inoltre necessario che l'impatto della transizione nei trasporti si accompagni davvero a un investimento nelle competenze dei lavoratori del settore. Questa trasformazione del settore e della produzione e del consumo della mobilità deve essere un'opportunità, non una minaccia o un danno. Credo che dipenda molto da noi.

 
  
MPphoto
 

  Kosma Złotowski, w imieniu grupy ECR. – Panie Przewodniczący! Pani Komisarz! Trudno rozpatrywać projekt tej rezolucji w oderwaniu od wniosków legislacyjnych Komisji Europejskiej, którymi Komisja Transportu i także ten Parlament zajmowały się przez ostatnie miesiące. Grupa ECR w pełni popiera wiele postulatów zawartych w tym sprawozdaniu, w tym potrzebę cyfryzacji sektora transportu oraz konieczność zwiększenia nakładów na nowoczesną i bezpieczną infrastrukturę. Są to sprawy oczywiste.

Mamy jednak wątpliwości, czy niektóre z proponowanych rozwiązań nie wpłyną szkodliwie na pozycję konsumentów oraz warunki funkcjonowania małych i średnich przedsiębiorstw. Nie możemy również uzależnić inwestycji w nowoczesne środki transportu wyłącznie od celów klimatycznych. Nie zgadzamy się również na stosowanie niezwykle kontrowersyjnego pojęcia „dumping socjalny”. Nie ma czegoś takiego jak dumping socjalny, nie ma definicji dumpingu socjalnego, ale jest to pojęcie, które po tej Sali „fruwa” od kilku lat. W jutrzejszym głosowaniu wstrzymamy się zatem od głosu i nie popierzemy Pańskiej propozycji.

 
  
MPphoto
 

  Matthijs van Miltenburg, namens de ALDE-Fractie. – Voorzitter, ik dank allereerst de Commissie en de rapporteur voor hun werk over de toekomst van mobiliteit. Europa is on the move maar staat voor hele grote uitdagingen. En een van die uitdagingen is de verkeersveiligheid. Hoe gaan wij de Europese wegen veiliger maken voor alle weggebruikers?

Elk jaar sterven er 25 000 mensen op Europese wegen door verkeersongevallen. Ik herhaal: vijfentwintigduizend! De verkeersveiligheid in Europa moet en kan beter!

De mobiliteit van personen en goederen neemt nog steeds verder toe en dat is goed voor onze economie en de welvaart van Europeanen, maar dat zorgt ook voor vollere wegen en voor verkeersinfarcten. Het gaat mij persoonlijk nog meer aan het hart dat dit alles ten koste gaat van het milieu en van het klimaat. Onze mobiliteit kan alleen toekomstbestendig zijn als deze ook duurzaam is.

De uitdaging waar wij voor staan, kunnen de afzonderlijke lidstaten niet in hun eentje oplossen. We hebben een gezamenlijke Europese aanpak nodig, een aanpak die inzet op innovatie met slimme vormen van mobiliteit. De ontwikkeling bijvoorbeeld van zelfrijdende voertuigen. En dat kan bijdragen aan minder verkeersongevallen, betere verkeersdoorstroming en een lage CO2-uitstoot. Maar ook intelligente transportsystemen helpen ons ons duurzamer, veiliger en efficiënter te verplaatsen.

Ik ben dan ook zeer verheugd over Europese initiatieven, waaronder het Europese ITS-congres. Dit congres wordt in 2019 in Nederland in mijn eigen regio Brabant, in de steden Eindhoven en Helmond georganiseerd. Ik zou letterlijk willen zeggen: be my guest! Want de toekomst van mobiliteit geven wij samen vorm.

 
  
MPphoto
 

  Jakop Dalunde, för Verts/ALE-gruppen. – Herr talman! Transporter står i dag för en fjärdedel av Europas växthusgasutsläpp, och nu är det dags att vi digitaliserar transportsektorn, så att vi både kan minska utsläppen och se till att vi inför principen om att förorenaren ska betala. Vi behöver exempelvis införa elektroniska vägavgifter baserade på fordonens klimatpåverkan. Vi välkomnar även utvecklingen av nya innovationer för smart mobilitet, men mer måste göras och därför uppmanar vi kommissionen och medlemsstaterna att främja mer ambitiösa planer för att göra den smarta mobiliteten hållbar, både i våra städer och på landsbygden.

Samtidigt måste EU bli säkrare. Vi ska skydda de allra mest utsatta i trafiken och säkerställa att vi har bättre uppkoppling mellan fordon, infrastruktur och själva nätet som ska säkerställa ett obehindrat och säkert trafikflöde.

Till slut vill jag understryka innovationens roll för en ren och hållbar framtid. Vi behöver se till att råvaror och battericeller tillverkas och återvinns på ett sätt som är hållbart, transparent och rättvist. En ambitiös grön transportpolitik behövs för att få ner utsläppen snabbt och effektivt. Vi behöver göra detta nu för klimatet kan inte vänta.

 
  
MPphoto
 

  Tania González Peñas, en nombre del Grupo GUE/NGL. – Señor presidente, el transporte representa un tercio del consumo de energía final de Europa, según la Agencia Europea de Medio Ambiente. Así que hablar de una agenda para el futuro de la movilidad en Europa es —o debe ser—, sin ninguna duda, hablar de movilidad sostenible e inteligente, menos contaminante, más segura, más accesible y también más asequible.

Impulsar la movilidad sostenible pasa en el transporte de carretera por reducir las emisiones de CO2, por una apuesta clara por los vehículos eléctricos, con baterías limpias y con el uso de energías renovables, donde se está empezando a hacer esfuerzos. Y, sin embargo —no nos engañemos—, pasa claramente por una apuesta por el transporte público, por reducir el uso del transporte por carretera individual, donde, sin embargo, la demanda sigue aumentando. Hacer un verdadero esfuerzo por impulsar el transporte público —lamentablemente, hemos visto cómo en esta Cámara se ha aprobado en esta legislatura el cuarto paquete ferroviario, que supone una liberalización y de alguna manera un ataque al tren, que es el medio de transporte más sostenible y más seguro que tenemos— pues creo que debe ser algo que debemos revisar y que debe ser una prioridad.

Hablar de movilidad sostenible es también tener en cuenta el impacto social del transporte en los distintos niveles territoriales, la necesidad de vertebrar el territorio rural, ingeniar nuevas formas de transporte colectivo. Y no hablamos de la falsa economía colaborativa, hablamos de formas de transporte público, para que el transporte sirva para nutrir el ámbito territorial y no para despoblarlo. Y, desde luego, las zonas urbanas son los lugares donde más se concentran las emisiones de CO2 y es necesario y urgente apostar por una movilidad más verde, más sostenible, más humana, impulsando la bicicleta, impulsando poner al peatón en el centro de las ciudades y proyectar las ciudades de manera que se incentive el uso del transporte público para conectarse con otros territorios.

Desde luego es algo que no debería ser solamente para el año 2050, sino que es urgente y debe ser ya.

 
  
MPphoto
 

  Daniela Aiuto, a nome del gruppo EFDD. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, signora Commissario, il tema del futuro della mobilità in Europa è strettamente correlato alla visione che abbiamo di città, dei nuclei urbani, e di come intendiamo metterli in relazione tra loro, ma anche di come immaginiamo il futuro della logistica in Europa, lo scambio delle merci interne e l'approvvigionamento di quelle esterne.

Sempre più cittadini europei vivono nelle aree urbane, che sono sempre più congestionate e che spesso sono state progettate in epoche lontane, senza tener conto ovviamente delle esigenze moderne legate alla mobilità. Queste esigenze oggi sono profondamente cambiate e cambieranno ancora.

Occorre, tuttavia, essere coraggiosi e permettere ai cittadini europei di riappropriarsi delle proprie città, di renderle più vivibili, più fluide, più facilmente percorribili. Questo significa fare scelte importanti a favore dei trasporti pubblici, della loro implementazione, ma anche scelte per migliorare la qualità dell'aria che si respira nelle aree urbane, attraverso l'agevolazione della mobilità sostenibile, a zero emissioni inquinanti, e implementando l'uso del mezzo collettivo a discapito di quello privato. Solo così potremo mettere in campo iniziative degne di ridisegnare un futuro vivibile per i cittadini europei.

Per quanto riguarda la mobilità delle merci, in commissione per i trasporti abbiamo elaborato un testo di cui sono stata relatrice, e che presto spero andrà in negoziazione con il Consiglio, per rilanciare ad esempio il trasporto merci combinato, ossia per trasferire più merci possibili dalla gomma al ferro.

Ma il futuro della mobilità significa anche maggiore sicurezza nelle infrastrutture, con un deciso aumento delle risorse economiche per monitorare lo stato delle reti europee, soprattutto in punti sensibili dal punto di vista strutturale come viadotti, tunnel e tratti particolarmente a rischio.

Occorre avere maggiori disponibilità finanziarie, magari scorporate dai vincoli di bilancio, soprattutto per Stati come l'Italia, per esempio, con caratteristiche geografiche che impongono infrastrutture ardite come ponti e tunnel, per operare una frequente manutenzione sulle infrastrutture esistenti, per implementarne, per esempio, la resilienza nei confronti di eventi sismici, o in ogni caso per prolungare la vita di esercizio e far sì che i cittadini ne possano usufruire in completa sicurezza.

Il futuro della mobilità in Europa, cari colleghi, passa anche da Genova, da una città colpita da una disgrazia che è diventata un simbolo al quale tutti dobbiamo guardare per capire quanto sia importante avere infrastrutture sicure e di qualità, pensando prioritariamente a quelle esistenti, prima ancora di cantierare grandi opere che mobilitano milioni di euro.

 
  
MPphoto
 

  Dieter-Lebrecht Koch (PPE). – Herr Präsident, liebe Frau Bulc, verehrte Kolleginnen und Kollegen! Wollt ihr, dass die zukünftige Mobilität sicher, nachhaltig und gerecht ist? Dann müssen wir sie auch innovativ, digital und wettbewerbsorientiert machen. Wie können wir das bewirken: durch smarte Fahrer, Fahrzeuge und Infrastruktur.

Ein Schritt zur Erhöhung der Straßenverkehrssicherheit ist der verpflichtende Einbau von sicherheitsrelevanten Fahrerassistenzsystemen. Sie können das menschliche Fehlverhalten, welches für circa 92 Prozent der Unfälle verantwortlich ist, ausgleichen. Ein weiterer Schritt besteht in der Schaffung einer Infrastruktur, welche flächendeckend Ladesäulen für nachhaltige Kraftstoffe umfasst. Zudem muss diese Infrastruktur eine Kommunikation mit den Fahrzeugen ermöglichen, vor allem in einer Übergangsphase auf dem Weg zur nächsten Automatisierungsstufe.

Bei allen Regelungen sollten wir einen technologieneutralen Ansatz verfolgen, der den gesamten Fußabdruck der Fahrzeuge umfasst. Jeder Verkehrsträger muss an seiner Effizienz arbeiten, denn es gibt keine Technologie, die alle Probleme lösen kann. Und die künftige Mobilität muss – sogar grenzüberschreitend – eine reibungslose Tür-zu-Tür-Beförderung ermöglichen. Dazu sollten die EU-Bürger auf multimodalen Plattformen Reisen mit dem Zug, Bus und dem Flugzeug buchen können sowie bestenfalls mit nur einem einzigen Ticket reisen.

Weder die saubersten und emissionsarmen Fahrzeuge noch Diesel-Fahrverbote können das Hauptproblem in den Städten lösen – nämlich den Stau. Wir brauchen hierfür, unter anderem, einen attraktiven und zuverlässigen öffentlichen Personennahverkehr, der auch für den letzten Teil einer Reise eine sichere und angenehme Ankunft ermöglicht. Das alles wird uns um ein Vielfaches weiter bringen als einfache Diesel-Fahrverbote.

 
  
MPphoto
 

  Isabella De Monte (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, signora Commissario, il dossier prende in considerazione i grandi cambiamenti che stanno avvenendo e quelli che avverranno nei prossimi anni nel settore dei trasporti.

Siamo a una svolta epocale, la digitalizzazione e i veicoli connessi cambieranno per sempre le abitudini dei cittadini e anche il modo di fare impresa. Nel considerare ciò dobbiamo però ricordare che la vera rivoluzione sarà tale solo se tutte le aree verranno prese in considerazione, e mi riferisco alle aree rurali, montane, tutte le aree remote e ultraremote, la cui inclusione è essenziale per la loro accessibilità e anche per promuovere il turismo.

Inoltre, non possiamo parlare di trasporti del futuro se essi non garantiranno l'obiettivo zero vittime entro il 2030. Per ultimo, ma non per importanza, dovranno contribuire alla riduzione dell'inquinamento atmosferico e quindi dell'emissione di CO2.

 
  
MPphoto
 

  Mark Demesmaeker (ECR). – Voorzitter, schone, competitieve en geconnecteerde mobiliteit, daar is het ons inderdaad om te doen. Mobiliteit veroorzaakt een kwart van alle uitstoot in de Europese Unie en blijft de hoofdoorzaak van problemen met luchtvervuiling in onze steden. Fijnstof, NOx – de gezondheid van onze burgers lijdt eronder en het is in de eerste plaats voor hen dat we werk moeten maken van een schonere mobiliteit.

Daarnaast zullen we meer ambitie aan de dag moeten leggen om onze klimaatdoelstellingen te behalen. Daarvoor moeten beleidsmakers de modal shift, nieuwe technologieën en principes als mobiliteit als dienst omkaderen en faciliteren.

Mag ik tot slot toch ook even benadrukken dat we nog altijd een sterke Europese concurrentiële automobielsector nodig hebben? Als ik hoor dat het marktaandeel van onze Europese sector de laatste tien jaar sterk is gedaald, maak ik me zorgen. De autoproducenten kunnen hun positie alleen veiligstellen als ze aangemoedigd worden om te innoveren. De auto werd in Europa uitgevonden! Laten we ervoor zorgen dat we ook in de toekomst een pioniersrol kunnen blijven spelen.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). – Señor presidente, comisaria, quiero apoyar el sentido de este informe sobre movilidad y abogar por que se integre desde el principio a las autoridades locales en el necesario proceso de colaboración público-privado, que debe impulsar la innovación y mantener el liderazgo tecnológico europeo en el mercado mundial del transporte y en especial de la integración de sus diferentes modos.

Las ciudades son el medio en el que hay que resolver los más complejos problemas de movilidad. El positivo impacto que una mejor movilidad tendrá sobre ellas, con un desarrollo más humano y sostenible, es ya uno de los factores clave en la buena gobernanza y en el desarrollo sostenible.

En la puesta en marcha de acciones estratégicas para hacer frente a los grandes desafíos, las ciudades son claves para acoger e impulsar experiencias prácticas basadas en la investigación y el desarrollo. Son eficaces palancas de cambio en los hábitos de las personas; permiten ensayar, evaluar y compartir resultados rápidamente. Por eso, experiencias como las que se van a poner en marcha en la capital del País Vasco, que convertirán a la ciudad de Vitoria-Gasteiz en un laboratorio de movilidad, son el camino a seguir. Una vía que espero encuentre apoyo y aliento en la Unión Europea.

 
  
MPphoto
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE). – Panie Przewodniczący! Pani Komisarz! Dziedzina transportu i wszystkie gałęzie przemysłu z nią związane przechodzą obecnie kluczową fazę rozwoju. Na naszych oczach pojawiają się nowe trendy, pojazdy autonomiczne, drony, inteligentne systemy transportowe. Jesteśmy też świadkami gwałtownie rozwijającego się sektora kosmicznego. Wszystkie tendencje, które wymieniłam, muszą znaleźć odzwierciedlenie w odpowiednich, przygotowanych przez nas, ramach prawnych, bo możemy obudzić się w rzeczywistości, której po prostu nie będziemy rozumieli albo na którą nie będziemy przygotowani.

Szczególnie istotne jest dostosowanie edukacji, kształcenia i odpowiedniego systemu zdobywania umiejętności do potrzeb zmieniającego się rynku. Dzięki temu pracownicy będą mogli z pewnością odnaleźć się w nowej sytuacji i nie będzie nadmiernej luki w kompetencjach. Myślę, że to jest bardzo ważne i na to musimy zwrócić szczególną uwagę.

Bardzo istotne jest również zadbanie o bezpieczeństwo, szczególnie w sytuacji, gdy nowe technologie umożliwiają produkcję pojazdów poruszających się bez kierowców. Europa absolutnie potrzebuje programu „Zero ofiar na drogach” oraz bezpiecznego transportu. Nie możemy zapominać, że za dwadzieścia lat zarówno ruch lotniczy, jak i drogowy wzrośnie dwukrotnie. Nie możemy też zapominać o zrównoważonym transporcie, który pozwoli na lepsze standardy i obniżenie emisji CO2. Mam nadzieję, że dzięki dzisiejszej propozycji uda się nam osiągnąć zakładane cele lub przybliżyć się do nich, i z tego względu propozycja ta zasługuje na wsparcie, a pan sprawozdawca na gratulacje.

 
  
MPphoto
 

  Петър Курумбашев (S&D). – Г-н Председател, позволете ми да поздравя докладчика за усилията в тази изключително важна област и за неговия навременен доклад. Много е важно да говорим за иновации, за автономни транспортни средства и за намаляването на емисиите на въглероден двуокис, за прекратяването на практиките за незаконно наемане на работници и осигуряването на подходящи условия за работа.

От друга страна, искам да обърна специално внимание, особено на г-жа комисарката Булц, че не е възможно да въвеждаме противоречиви практики с двата пакета за мобилност. В пакет за мобилност 1 ние забраняваме либерализацията на камионния транспорт, а в пакет за мобилност 2 ние продължаваме с либерализацията в областта на автобусите. В пакет за мобилност 1 ние искаме да забраним каботажа, защото смятаме, че е лош за камионите, а в пакет за мобилност 2 смятаме, че трябва да разрешим каботажа над 100 километра. В пакет за мобилност 1 искаме да приложим Директивата за командировани работници по отношение на камионния транспорт, а в пакет за мобилност 2 искаме да не прилагаме тази директива.

Оставам с впечатлението за много разнороден и разнообразен подход на Комисията, с който тя едва ли иска да бъде запомнена.

 
  
MPphoto
 

  Ruža Tomašić (ECR). – Gospodine predsjedavajući, transformacija sektora mobilnosti potaknuta digitalizacijom gospodarstva očito zahtijeva prilagodbu zakonodavnog okvira i politike Unije na tom području. Nova stručna znanja i načini rada koje implicira ta transformacija zahtijevaju od država članica da prilagode svoje sustave obrazovanja budućim, novim zahtjevima tržišta rada, posebice u automobilskoj industriji.

Sektoru inovacija i istraživanja potrebno je dati punu potporu kako u financijskom, tako i u regulatornom smislu, a specijalnu potporu u tom sektoru moraju uživati mala i srednja poduzetništva koji su motori gospodarskog razvoja u svim zdravim tržišnim ekonomijama. Hvala lijepa.

 
  
MPphoto
 

  Henna Virkkunen (PPE). – Arvoisa puhemies, haluan kiittää esittelijää tästä laajasta mietinnöstä, missä kuvataan liikenteen tulevaisuuden haasteita. Itse ehkä keskittyisin nyt kolmeen isoon kysymykseen, joista ilman muuta kaikkein tärkein ja kiireellisin on liikenteen päästöjen vähentäminen. Siinä olemme todella suurten haasteiden edessä, koska tiedämme, että liikenteessä päästöt ovat vain kasvaneet. Ennuste on, että liikenne tulee huomattavasti kasvamaan, joten nyt tarvitaan todella merkittäviä isoja leikkauksia liikenteen päästöihin. Siihen liittyen meillä on juuri täällä käsittelyssä lainsäädäntöä, missä pyritään ohjaamaan autonvalmistajia myöskin siihen suuntaan, että he pystyvät tuottamaan vähäpäästöisempiä autoja. Tässä on tärkeää ottaa huomioon hyvin monenlaiset eri teknologiat. Kaikkein nopein tapa, niin kuin tiedämme, on se, että lisätään uusiutuvaa polttoainetta autojen tankkeihin, koska autokanta uudistuu tavattoman hitaasti. Mutta samalla on selvää, että on edistettävä myös liikenteen sähköistymistä ja muita vaihtoehtoisia polttoaineita.

Toinen iso trendi on digitalisaatio ja sen edistäminen. Toisaalta digitaalisaatio myös auttaa meitä vähentämään päästöjä, kun pystymme suunnittelemaan koko liikennejärjestelmän entistä tehokkaammin.

Kolmantena haluan nostaa esiin Euroopan unionin investoinnit sekä innovointiin että infrastruktuuriin. Olemme parhaillaan käsittelemässä tulevan kauden budjettikehyksiä ja on tärkeää, että sijoitamme riittävästi rahaa liikenneinfrastruktuurin, liikenteen digitalisaatioon, vaihtoehtoiseen energiaan ja toisaalta innovaatioihin ja tutkimukseen, koska tarvitsemme myös lisää tietoa, jotta pystymme säilymään maailman kärjessä puhtaan liikenteen edelläkävijänä Euroopassa.

 
  
MPphoto
 

  Nicola Caputo (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, con lo sviluppo dei veicoli automatizzati, la digitalizzazione e l'esigenza di rendere i trasporti meno inquinanti, il settore della mobilità sta cambiando radicalmente.

La sicurezza dei trasporti resta l'obiettivo fondamentale, e poiché l'errore umano rappresenta la principale causa di incidenti, i trasporti automatizzati potranno contribuire in maniera significativa all'obiettivo di azzerare i decessi sulle strade europee. Tuttavia, penso che il periodo di transizione sarà non semplice, dovendo esso comportare non solo l'integrazione dei trasporti automatizzati nel contesto attuale, compresa la creazione della connettività e delle infrastrutture necessarie, ma anche la realizzazione di una coesistenza sicura con i mezzi di trasporto tradizionali.

Il settore dei trasporti è attualmente la causa principale dell'inquinamento atmosferico nelle aree urbane ed è responsabile di più del 25 % delle emissioni di gas a effetto serra nell'Unione europea. La trasformazione del settore dei trasporti dovrà quindi essere sempre più orientata allo sviluppo di soluzioni in grado di assicurare gli standard di sostenibilità ambientale.

 
  
MPphoto
 

  Stanislav Polčák (PPE). – Pane předsedající, jsem rád, že se věnujeme i tomuto problému, protože se odhaduje, že přeprava cestujících poroste v období následujících čtyřiceti let asi o 40 % osobní a nákladní o 60 %. Vysoký počet obětí nehod na evropských silnicích: např. 25 tisíc usmrcených osob ročně. Je důležité mluvit o emisích, které jsou důsledkem dopravy, znečištění ovzduší ve městech, které je zdrojem více než 25 % emisí skleníkových plynů. Další dopady již nevyjmenovávám, zmínil bych i pozitiva. Doprava se podílí na 4 % HDP a více než 5 % celkové zaměstnanosti v EU.

Měli bychom se řídit zásadou, že kdo je uživatel a znečišťovatel, ten platí. Měli bychom prosazovat plány udržitelné městské a venkovské mobility. Měli bychom podporovat zavedení multimodálního dopravního systému pro cestující, zlepšovat mobilitu a kvalitu služeb pro občany. Je důležité zvyšovat rovněž informovanost občanů právě o dopadech jednotlivých druhů dopravy na životní prostředí. Rozvoj dopravních služeb s nízkými emisemi uhlíku by měl být naší prioritou. Také bychom měli poskytovat dostatečné množství informací pro občany, aby našli alternativu k silniční dopravě, zejména právě k té autonomní. Jedno z dalších opatření je rovněž např. sdílení kol ve městech a obcích.

 
  
MPphoto
 

  Maria Grapini (S&D). – Domnule președinte, doamna comisar, stimați colegi, cred că nimeni dintre noi nu poate să nege - transportul influențează tot. Influențează economia, randamente, productivități, influențează mediul, influențează, evident, viața oamenilor oriunde, în orice țară. Încă în Uniunea Europeană, din păcate, găsim cetățeni supărați, companii supărate, avem ambuteiaje, avem aglomerări în mediul urban.

Este foarte bine binevenit acest raport și a plecat, sigur, de la comunicarea Comisiei „Europa în mișcare”. Eu vreau să felicit raportorul și pe toți colegii care vor susține acest raport. Sper să fie votat mâine, pentru că, da, în domeniul transportului trebuie să avem o viziune. Nu putem să schimbăm infrastructura, fie ea rutieră, pe cale ferată sau orice alt mijloc de transport, așa cum schimbăm un mobilier.

De aceea, doamna comisar, aveți o problemă foarte complicată. Să finalizăm în sfârșit pachetul de mobilitate și să vedem cum facem o agendă și o viziune pe termen lung, pentru că avem nevoie să ne adaptăm. Avem o Europă digitalizată și trebuie să adaptăm și transportul la aceste noi tehnologii și să venim din urmă cu automobile moderne, asistate de calculator. Trebuie să trecem de la transportul rutier la cel pe cale ferată. Sunt foarte multe lucruri, le cunoașteți foarte bine. Important este să le integrăm și să le rezolvăm.

 
  
 

Zgłoszenia z sali

 
  
MPphoto
 

  Νότης Μαριάς (ECR). – Κύριε Πρόεδρε, πράγματι η συζήτηση είναι ιδιαίτερα ενδιαφέρουσα για το πώς μπορούμε να έχουμε βιώσιμες μεταφορές, πώς δεν θα υπάρχει μόλυνση στο περιβάλλον, πώς θα έχουμε αυτόματα συστήματα κινητικότητας. Όλα αυτά έχουν πάρα πολύ ενδιαφέρον. Σκέπτομαι τους κατοίκους των νησιών του Αιγαίου, κυρία Bulc, οι οποίοι, ιδίως τον χειμώνα, δεν μπορούν να μετακινηθούν από το ένα νησί στο άλλο ή να έρθουν από τα νησιά του Αιγαίου στην Αθήνα. Το μεγάλο πρόβλημα που υπάρχει είναι το σήμερα. Αυτοί οι άνθρωποι θέλουν να υπάρξει ένα μεταφορικό ισοδύναμο, θέλουν να έχουν τη δυνατότητα να μετακινηθούν. Σύμφωνα με τους κανονισμούς, δεν μπορεί να χρηματοδοτηθεί το μεταφορικό ισοδύναμο από την ίδια την Ευρωπαϊκή Ένωση και γίνεται με κονδύλια κρατικά τα οποία όμως δεν επαρκούν. Πιστεύω ότι πρέπει να εξετάσετε αυτό το θέμα, πώς θα υπάρξει χρηματική ενίσχυση του μεταφορικού ισοδυνάμου για να μπορούν πραγματικά να ανακουφιστούν και οι επιχειρήσεις και οι πολίτες των νησιών του Αιγαίου που έχουν πραγματικά απομονωθεί.

 
  
 

(Koniec zgłoszeń z sali)

 
  
MPphoto
 

  Violeta Bulc, Member of the Commission. – Mr President, I would like to thank the honourable Members for this open and interesting debate. I have taken note of your comments. I also want to use this opportunity to thank Mr Ujhelyi one more time for the report. It highlights accurately that to achieve the best possible mobility in the future we need a holistic approach. Before I share my final thoughts with you, let me elaborate on two issues.

First, on the impact on jobs: in order to support workers in the transport industry in adjusting to digitalisation and the transition to low-emission mobility, the Commission, in partnership with Member States and stakeholders such as employers, workers’ representatives and education and training providers, is addressing skill gaps and mismatches. Key initiatives include the EU Skills Agenda and the ‘Blueprint for sectorial cooperation on skills’ and we are really looking forward to the results of these measures.

Secondly, on financing: as you know, the Commission has proposed an ambitious budget envelope for research and development for the next Multiannual Financial Framework period 2021-2027. New mobility solutions should be among the main beneficiaries of the Horizon Europe programme, with almost EUR 15 billion for mobility and energy activities. This will allow us to accelerate technological innovation. Of course, our Connecting Europe Facility (CEF) will also continue to support the deployment of new, modern infrastructure equipped with intelligent transport systems, and for the use of alternative sources of energy. We have proposed a budget of EUR 30.6 billion for CEF between 2021 and 2027, which, for the first time, will also include investment in road safety. I hope that, as we have proposed, this will be among the main criteria for project prioritisation.

Technology is evolving faster and faster, and promises to find solutions. I do not doubt that there is always a technical solution to a problem, but I would like to stress one more time that technology is the means and not the final objective. I believe we should always put the users first – right next to the collective social benefits.

Connected and autonomous mobility will flourish only if it is socially acceptable. Let’s not forget that our societies can only absorb a certain amount of new things. This is why it is so important that our strategy on connected and autonomous mobility covers not only technological and legal but also social and ethical questions. When we implement the necessary flanking measures to prepare for changes in jobs requirements and skills, and when we give meaningful answers to difficult ethical questions, then we can fully reap the benefits of the mobility of the future. Triple ‘Vision Zero’, no road fatalities, no pollution and no congestion: this is the commitment that can be achieved with such a holistic approach. But until then, we have a lot of work ahead and I am sure we will have many more discussions on this topic. I hope they will be as invigorating as today’s debate, and I count on your continued support. Together I am sure we can make a real and urgently needed difference.

 
  
MPphoto
 

  István Ujhelyi, előadó. –Elnök úr! Tisztelt Parlament! Megköszönöm a vitát, és hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy biztos asszonynak és azoknak a kollégáknak is, akik a Bizottságban az eredeti kommunikációt, az eredeti előterjesztést megírták, azoknak is megköszönjem a munkát. Nem csak addig végeztek jó munkát, amíg elkészült minden a Bizottság kommunikációjához, hanem utána is, mert kollégáimmal rendkívül aktív kapcsolattartásban voltak, és szerintem példaszerű együttműködés volt a Bizottság és a Parlament munkatársai között. És hadd köszönjem meg a jelentéstevő kollégáknak is, a különböző frakciókból nagyon sokat segítettek.

Három dolgot emelek ki most így, a vita végén. Az egyik, talán a legfontosabb, hiszen bármelyikünket érintheti: 25 000 vagy azt is meghaladó halálos áldozat van Európa közlekedési útjain minden évben. Alapvető feladatunk és célunk, hogy ezt a minimálisra csökkentsük. Ez is része a közös feladatunknak.

Második: abba, hogy beléptünk a digitális korszakba, a digitális fejlődés világába, ebből az is következik, hogy nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy ugyanolyan közlekedési elérés és ugyanolyan közlekedési lehetősége legyen minden egyes európai polgárnak, szülessék a keleti, a nyugati, az északi vagy déli részén Európának, és nagyvárosban vagy egy kistelepülésen. Ez is nagyon fontos.

A harmadik: hogy a közlekedési ágazat munkavállalói – beleértve a közlekedési iparágunknak, tehát gyárainknak a munkavállalói – ugyancsak rendkívül komoly figyelmet kell, hogy kapjanak tőlünk európai és nemzetállami szinten is, hiszen nagyon gyors technikai fejlődést látunk Kínában és mindenhol máshol. Egészen biztos, hogy föl kell vegyük velük a versenyt.

Ehhez utolsó mondatomként hadd jegyezzem meg: magyarként különösen fontosnak tartottam ezt az előterjesztést, hiszen Magyarországon közel 170 000 ember munkáját és a GDP 10%-át, az export egynegyedét ez az iparág adja. Van még mit tehát dolgozunk. Köszönöm szépen a lehetőséget és köszönöm a közös munkát!

 
  
MPphoto
 

  Przewodniczący. – Zamykam debatę.

Głosowanie odbędzie się w czwartek 13 września 2018 r.

Oświadczenia pisemne (art. 162)

 
  
MPphoto
 
 

  Claudia Țapardel (S&D), în scris. – Decarbonizarea transportului și folosirea noilor tehnologii oferă oportunități pentru viitorul mobilității. Inițiativa „Europa în mișcare” permite industriilor europene să devină lideri mondiali în domeniul inovării, al digitalizării și al decarbonizării. Avem speranța că această inițiativă va veni în ajutorul strategiei de reînnoire a politicii industriale din Uniunea Europeană. Mobilitatea curată este esențială pentru viitorul nostru, dar la fel de important este și să venim în ajutorul companiilor care asigură această mobilitate.

Consider că tranziția spre modernizarea fundamentală a mobilității în Uniunea Europeană va avea mai multe provocări, dar ea trebuie să fie corectă din punct de vedere social, companiile de transport nu trebuie să fie împovărate de obligații administrative, iar statele periferice să nu fie pedepsite pe motivul operațiunilor transfrontaliere.

Susțin ideea de a trasa o direcție clară, care să vină în sprijinul investițiilor în domeniul transporturilor, dar care să țină cont și de posibilitățile fiecărui stat membru și sper ca, pe viitor, să ne putem concentra și pe probleme cum ar fi companiile fantomă care exploatează atât lacunele legislative, cât și propriii angajați.

 
Ostatnia aktualizacja: 13 listopada 2018Informacja prawna