Märksõnaregister 
 Eelnev 
 Järgnev 
 Terviktekst 
Menetlus : 2018/2036(INI)
Menetluse etapid istungitel
Dokumendi valik : A8-0353/2018

Esitatud tekstid :

A8-0353/2018

Arutelud :

PV 12/11/2018 - 17
CRE 12/11/2018 - 17

Hääletused :

PV 13/11/2018 - 4.8
Selgitused hääletuse kohta

Vastuvõetud tekstid :

P8_TA(2018)0447

Arutelud
Esmaspäev, 12. november 2018 - Strasbourg Uuendatud versioon

17. Vähemustega seotud miinimumstandardid ELis (lühiettekanne)
Sõnavõttude video
PV
MPphoto
 

  Puhemies. – Esityslistalla on seuraavana lyhyt esittely József Nagyn mietinnöstä vähemmistöjä koskevista vähimmäisnormeista EU:ssa (2018/2036(INI)) (A8-0353/2018).

 
  
MPphoto
 

  József Nagy, Rapporteur. – Nem véletlenül használom ma is az anyanyelvemet, hiszen többek között éppen az anyanyelvi jogokról szóló jelentésemet kívánom Önök elé beterjeszteni. Az Európai Unió jelmondata „Egyesülve a sokféleségben”, amely hangsúlyozza a sokszínűség tiszteletben tartását, mint az Európai Unió egyik alapértékét. A kisebbségi jogok nemcsak a kisebbségek számára fontosak, betartásuk és tiszteletben tartásuk mindannyiunk érdeke. Jól tudjuk, hogy a kisebbségi jogok semmibevétele gyűlölködéshez, etnikai konfliktusokhoz és akár háborúkhoz is vezet. Igen, itt a mi demokratikus kontinensünkön az utóbbi húsz évben több etnikai vérengzést és háborút éltünk át a Balkánnal kezdődően és – remélhetőleg – Ukrajnával végződően. A minap történt macedóniai görög kisebbség elleni tragikus rendőri fellépést és emberölést szintén etnikai feszültség szította. Egy jól működő, erős demokrácia felismeri ezt, és mindent elkövet azért, hogy fenntartsa a békét és a biztonságot. A kisebbségek jogainak védelme ennek az eszköze. Ezért én az EU-s kisebbségi jogminimum intézményét elsősorban békeprojektnek tartom, amely a többségi nemzetek javát is szolgálja. Ma Európában közel 40 millió állampolgár tartja magát nemzeti vagy nyelvi- és kulturális kisebbségekhez tartozónak.

És jogosan, ez a 40 millió ember szeretné megőrizni hagyományait és kulturális identitását. Az EU tagállamai általában magas szintű jogi biztonságot és komfortot biztosítanak a területükön élő kisebbségeknek és az erre irányuló törvényi kereteket a legtöbb tagországban ki is alakították. Sajnos az EU-gyakorlat, illetve az ez irányú szolgáltatásokhoz való hozzáférés már nem ennyire ideális, sőt sajnos gyakran megesik, hogy a nemzetközi egyezményekben deklarált jogokat mellőzve etnikai alapú diszkriminációt alkalmazva szítják a feszültséget a polgárok között és a nemzetiségi kártyát politikai hatalom szerzésére is kihasználják. Ezeknek a visszaéléseknek a megelőzésére készítettem ezt a jelentésemet, amellyel a célom egy számonkérhető európai kisebbségi jogminimum kialakítása. Természetesen a tagállamok a szubszidiaritás elve alapján továbbra is maguk határozzák meg a kisebbségeiket. Jelentésem és a javasolt jogminimum három alappillére: az oktatás, a kultúra és a nyelvi jogok európai uniós szintű garanciája. Mivel úgy gondolom, hogy e három területen az Európai Unió képes a jogalkotásra. Tiszteletben tartottuk a kizárólagos tagállami jogköröket, a politikai jogokat: a területi önkormányzatiság és a választási jogok meghatározása továbbra is a tagállami jogkörökben maradnak. Kiemelten foglalkozom a megkülönböztetés, a gyűlölet-bűncselekmények, valamint a gyűlöletbeszéddel és ezek leküzdésének eszközeivel, ez mindannyiunk érdeke. A célom, hogy a kisebbséghez tartozó személyek félelem nélkül, bátran gyakorolhassák alapvető kulturális és nyelvi jogaikat otthonaikban és az utcákon, bárhol Európában. Célom, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás Európa-szerte elfogadott és magas színvonalú legyen, hidakat képezve a többség és a kisebbség kultúrái között, egymást megismerve, elfogadva és támogatva. Az Európai Unió szerződése így rendelkezik: „az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ha valóban célunk európai kultúránk megőrzése és annak átörökítése a jövő nemzedékek számára, akkor igenis kötelességünk bebiztosítani a kisebbségek jogainak biztosítását is! Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a jelentésemet, és a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül küldje meg jogalkotási javaslatát az uniós minimum-jogszabályok kialakítására!

 
  
  

ELNÖKÖL: JÁRÓKA LÍVIA
alelnök

 
  
 

„Catch the eye” eljárás

 
  
MPphoto
 

  Andrea Bocskor (PPE). – Először is szeretném megköszönni Nagy József képviselőtársamnak, hogy elkészítette ezt a jelentést, hiszen ez egy újabb lépés az egységes EU-s szintű kisebbségvédelem megalkotásához. Mint a jelentéshez készült CULT bizottsági vélemény előadója, nagyon örülök annak, hogy az anyanyelven történő oktatás és kultúra témaköre és az anyanyelvhasználat az élet minden területén hangsúlyosan bekerült a jelentésbe. Az anyanyelvű oktatás elengedhetetlen a nyelvi jogok érvényesítéséhez, ezért ösztönözni kell a tagállamokat, hogy a regionális és nemzeti kisebbségek megfelelő lehetőséget kapjanak anyanyelvük elsajátítására, illetve az oktatás minden szintjén anyanyelvükön tanulhassanak azokban a régiókban, ahol élnek. Az oktatáshoz való jog minden ember alapjoga, az anyanyelven történő oktatás kulcsszerepet játszik az identitás és a kultúra megőrzésében.

A jelentés továbbá kimondja, hogy az EU-nak hangsúlyosabban kell foglalkoznia a területén élő nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségek jogvédelmével, hiszen – bár a kisebbségi jogokat az EU Alapjogi Chartája és számos nemzetközi dokumentum is rögzíti – mégsincs egységes kisebbségvédelmi jogalkotási mechanizmus.

Ezért örülök annak, hogy a parlamenti jelentés szövegébe bekerült az, hogy a Parlament felhívja az Európai Bizottságot, hogy a szubszidiaritás elvével megfelelően nyújtson be jogalkotási javaslatot, és nagyon várjuk már ezt!

 
  
MPphoto
 

  Juan Fernando López Aguilar (S&D). – Señora presidenta, comisaria, nunca ha sido verdad que la democracia consista tan solo, y sin más, en la regla de la mayoría. No. La democracia consiste esencialmente en la protección de la minoría, y también en la garantía de la función de la oposición; pero, sobre todo, en el respeto de la soberanía del individuo en el disfrute de sus derechos fundamentales. Y eso es exactamente lo que dice el artículo 2 del Tratado de la Unión Europea.

Y si la Unión Europea ha acometido el llamado «dilema de Copenhague» para intentar llenar de contenido el mandato de compromiso con el Estado de Derecho, con la democracia, con el respeto de los derechos fundamentales y su protección judicial por un poder judicial independiente, también debe llegar a un mecanismo estructurado y articulado de protección de minorías en la Unión Europea. Porque esa protección se encuentra francamente en retroceso con el avance del discurso de la discriminación y su práctica, del discurso del odio y su práctica, y con la política de la exclusión y su práctica, que está rampando en un buen número de Estados miembros de manera alarmante y amenazadora para los valores fundacionales de la Unión.

Por eso es importante esta Resolución. Es importante que seamos capaces de construir un mecanismo articulado de protección de minorías que dé una respuesta a este retroceso, a esta regresión de la calidad democrática del Estado constitucional que niega los valores fundacionales de la Unión.

 
  
MPphoto
 

  Νότης Μαριάς (ECR). – Κυρία Πρόεδρε, στο σημείο 2 της έκθεσης βλέπουμε ότι αναπτύσσεται η άποψη για την προστασία των μειονοτήτων ως κριτήριο προκειμένου τρίτες χώρες να προσεγγίσουν την Ευρωπαϊκή Ένωση. Τι γίνεται όμως με τα δικαιώματα της ελληνικής εθνικής μειονότητας της Βορείου Ηπείρου στην Αλβανία, όπου υπάρχουν πάνω από 250 000 ψυχές; Η ελληνική εθνική μειονότητα της Βορείου Ηπείρου είναι κατοχυρωμένη από το Πρωτόκολλο της Κέρκυρας του 1914, το οποίο ισχύει μέχρι σήμερα, το έχουν υπογράψει ακόμη και οι Μεγάλες Δυνάμεις και προσδιορίζει την αυτονομία της Βορείου Ηπείρου. Μια αυτονομία πολιτιστική, θρησκευτική και διοικητική, με την αστυνομία να στελεχώνεται υποχρεωτικά μόνον από κατοίκους της Βορείου Ηπείρου. Έχουμε λοιπόν εδώ μια «καραμπινάτη» παραβίαση του Πρωτοκόλλου της Κέρκυρας και των ευρωπαϊκών συνθηκών για την προστασία των ανθρωπίνων δικαιωμάτων. Στην Αλβανία γκρεμίζουν ελληνικές εκκλησίες, καταστρέφουν ελληνικές περιουσίες και αρπάζουν περιουσίες στις Δρυμάδες και στη Χειμάρρα. Και, φυσικά, αυτό που κάνουν είναι να δολοφονούν. Δολοφόνησαν τον έλληνα πατριώτη, Κωνσταντίνο Κατσίφα, επειδή ήθελε να γιορτάσει την 28η Οκτωβρίου στη Βόρειο Ήπειρο.

 
  
MPphoto
 

  Indrek Tarand (Verts/ALE). – Madam President, let me first point out that I very much honour the rapporteur, Mr Nagy, and appreciate his activities. But, unlike him, I am one of the few Members of this Parliament who has personal experience of being the minority and the majority. Indeed, in the Soviet Union, I was in an oppressed and often deported minority. Now, for 25 years, I have tried to behave as a member of the responsible majority. My advice to colleagues is to join the rapporteur in his statement that no single best-practice model exists for Europe.

For instance, Estonia is rich in experience of generous and fair relations to its so-called minority, which happened mostly to fight against Estonian independence only a quarter of a century ago. That is why I advise all traditional, non—Soviet-produced minorities as well: be patient and Europe will protect you, do not sound your bugles, and never be aggressive and irredentist.

(The speaker agreed to take a blue—card question under Rule 162(8))

 
  
MPphoto
 

  Andrejs Mamikins (S&D), zilās kartītes jautājums. – Liels paldies, Taranda kungs, par to, ka pieņēmāt manu zilās kartītes jautājumu. Jūs tikko tik daudz un plaši runājāt par PSRS un par to, kā, iespējams, etniskie igauņi, latvieši bija apspiesti Padomju Savienībā, bet tai pat laikā kāpēc jūs noklusējāt, ka šogad Igaunijas brīvvalsts un Latvijas brīvvalsts svinēs savu simtgadi valstiskuma pastāvēšanā. Igaunija un Latvija pirms simt gadiem bija paraugs visai Eiropai par minoritāšu tiesību saglabāšanu. Kāpēc jūs neatceraties šo lielisko pieredzi?

 
  
MPphoto
 

  Indrek Tarand (Verts/ALE), blue-card answer. – Thank you for your question, dear colleague. I didn’t mention the 100th anniversary of the independence of many of the countries of the European Union because it’s very widely known. Indeed, together we appreciate that we are very open to cultural autonomy etc., which doesn’t mean that we should be supporting any kind of imperialist approaches to minority rights.

 
  
MPphoto
 

  Ελευθέριος Συναδινός (NI). – Κυρία Πρόεδρε, για ποια ανθρώπινα δικαιώματα μειονοτήτων μιλάμε εδώ, όταν πριν από 2 εβδομάδες, και συγκεκριμένα την 28η Οκτωβρίου, ημέρα εθνικής εορτής της Ελλάδας, ο Κωνσταντίνος Κατσίφας, Έλληνας και ευρωπαίος πολίτης, δολοφονήθηκε εν ψυχρώ από αλβανούς αστυνομικούς στο χωριό Βουλιαράτες της Βορείου Ηπείρου; Η αλβανική κυβέρνηση του Rama συνεχίζει τις θηριωδίες του κομμουνιστικού καθεστώτος του Hoxha, δείχνοντας με συνέπεια το ανθελληνικό της μένος στην ελληνική εθνική μειονότητα της Βορείου Ηπείρου. Αρπάζει τις περιουσίες των Βορειοηπειρωτών στη Χειμάρρα, διώκει παράνομα και προπηλακίζει ολόκληρες οικογένειες, ενώ δεν επιτρέπει την ελεύθερη άσκηση της χριστιανικής ορθόδοξης πίστης, ούτε και την εκμάθηση των ελληνικών. Απόδειξη των παραπάνω αποτελεί και η άλλη άνανδρη δολοφονία του Έλληνα Βορειοηπειρώτη, Αριστοτέλη Γκούμα, από αλβανούς εξτρεμιστές, λίγα μέτρα έξω από το σπίτι του στη Χειμάρρα το 2010, επειδή δεν παραιτήθηκε από το δικαίωμα να ομιλεί τη μητρική του γλώσσα στη γενέθλιά του γη, την ελληνική.

Κάποιοι, εντός της Ευρωπαϊκής Ένωσης, θέλουν να εντάξουν την Αλβανία στην ευρωπαϊκή οικογένεια. Όμως, μια χώρα που δεν σέβεται τα ανθρώπινα δικαιώματα, που δεν τηρεί τις σχέσεις καλής γειτονίας με την Ελλάδα και της οποίας η αστυνομία δολοφονεί πολίτες είναι εχθρός της ειρήνης, της ασφάλειας και της σταθερότητας. Αυτή η χώρα λέγεται Αλβανία και δεν έχει καμία θέση στην Ευρωπαϊκή Ένωση.

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sógor (PPE). – Az Unió területén élő nemzeti kisebbségek helyzete nagyon változatos képet mutat, de a kérdés korántsem nevezhető rendezettnek és megoldottnak. Egyes tagállamokban komoly problémákkal néznek szembe ezek a közösségek, sok esetben rendszeresen sérülnek az alapjogaik, és komoly asszimilációs nyomással néznek szembe. Örülök, hogy ez a jelentés megszületett és számos kulcsfontosságú területen kéri az Unió beavatkozását. Tarthatatlan, hogy az EU nem vesz tudomást a nemzeti kisebbségek sajátos helyzetéről és az ebből fakadó problémákról, elfogadja, hogy az Európai Tanács egyezményeinek be nem tartása nem jár következményekkel. Több mint 40 millió nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartozó polgár hosszú évek óta vár egy ilyen jelentésre, amely egy kisebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozására szólítja fel az Európai Bizottságot, továbbá iránymutatások, ajánlások és egy irányelvre irányuló jogalkotási javaslat benyújtására. Mi, akik a nemzeti kisebbségeket képviseljük, várjuk a Bizottság lépéseit, amelyek minden bizonnyal meg fognak felelni az ebben a jelentésben foglaltaknak.

 
  
MPphoto
 

  Ruža Tomašić (ECR). – Poštovana predsjedavajuća, manjine koje su kvalitetno integrirane u društvo njegovo su veliko bogatstvo. Slažem se da u Europskoj uniji, kao jedinstvenom prostoru ljudskih i ekonomskih sloboda, trebamo ujednačene minimalne standarde za manjine. Najveći je izazov pronaći dobru mjeru za priznavanje manjinske posebnosti jer tanka je granica između nje i segregacije.

Identitetska politika kakvu vidimo u brojnim zapadnim državama jako podsjeća na rasizam. Dugo se na zapadu nisu brojila krvna zrnca u mjeri u kojoj se danas broje, što je posljedica često nerazumnih politika pozitivne diskriminacije.

Bojim se da nas sve te, navodno napredne politike, vraćaju unatrag. Manjinsku posebnost trebamo priznati i njegovati, ali ne u mjeri u kojoj to onemogućava kvalitetnu integraciju manjina i funkcioniranje društva.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). – Señora presidenta, señora comisaria, quiero felicitar al ponente de este informe por su trabajo en defensa de los derechos de los millones de europeos discriminados por ser miembros de una minoría nacional. Es una contribución más frente al nacionalismo, porque los nacionalismos de los Estados frenan muchas de las propuestas de integración europea pero, además, la dificultan también negando realidades nacionales tradicionales, atentando contra derechos fundamentales de sus miembros, impidiendo su representación institucional con legislaciones electorales excluyentes y generando así graves problemas territoriales que, aunque oficialmente se nieguen, afectan de lleno a nuestra Unión.

Las instituciones comunitarias reconocen en privado este secreto a voces y necesitan herramientas. Por eso, apoyamos una legislación vinculante europea para proteger a las minorías, incluso para mediar cuando los problemas se enquistan, porque ya hemos comprobado que un nacionalismo excluyente puede, retorciendo el Derecho, justificar violentas actuaciones policiales contra ciudadanos pacíficos o convertir en un asunto penal un problema político y acabar encarcelando cargos públicos por sus actividades políticas, algo que debería ser imposible en nuestra Unión.

 
  
MPphoto
 

  Λάμπρος Φουντούλης (NI). – Κυρία Πρόεδρε, η Ευρωπαϊκή Ένωση αρέσκεται να μιλάει για μειονότητες και να εκδίδει συνεχώς ψηφίσματα και χάρτες προστασίας των δικαιωμάτων τους. Ωστόσο, αν η ύπαρξη μιας μειονότητας δεν εξυπηρετεί τα συμφέροντα της Ένωσης, κανείς δεν μπαίνει στον κόπο να υπερασπιστεί τα δικαιώματά της. Ακόμη και όταν άνθρωποι δολοφονούνται και εκτελούνται από τις κρατικές υπηρεσίες, όταν εκκλησίες κατεδαφίζονται, όταν περιουσίες δημεύονται, όταν οργανωμένες ομάδες 100 και πλέον οπλοφόρων εισβάλλουν στα χωριά και τρομοκρατούν τους κατοίκους. Αυτά τα περιστατικά συμβαίνουν στην Ευρώπη, στην υπό ένταξη Αλβανία, και συγκεκριμένα στην κατεχόμενη ελληνική περιοχή της Βορείου Ηπείρου, όπου προσπαθεί να επιβιώσει η αναγνωρισμένη διεθνώς, ακόμη και από τους ίδιους τους Αλβανούς, εθνική ελληνική μειονότητα. Πριν από μερικά χρόνια, αλβανοί παρακρατικοί δολοφόνησαν τον Αριστοτέλη Γκούμα, Έλληνα και μέλος της μειονότητας. Στις 28 Οκτωβρίου, ανήμερα της ελληνικής εθνικής εορτής, το αλβανικό κράτος εκτέλεσε τον Κωνσταντίνο Κατσίφα. Οι ήρωες αυτοί έχουν ήδη περάσει στην Ιστορία. Όμως εδώ περισσεύει η υποκρισία. Δεν περιμένω καμία λύση από την Ευρωπαϊκή Ένωση. Μία και μόνη είναι η λύση: απελευθέρωση της Βορείου Ηπείρου και ένωση με τη μητέρα Ελλάδα.

 
  
MPphoto
 

  Stanislav Polčák (PPE). – Paní předsedající, já chci vyzdvihnout, že Evropa je založena na hrdosti ke své rozmanitosti, k různosti kultur, kterými se navzájem obohacujeme, ke sdílení našich znalostí a samozřejmě moudrosti a zkušeností našich předků. Proto úcta k menšinám v rámci Evropské unie patří k naprosto neodmyslitelným základním stavebním kamenům tohoto našeho společenství.

I proto chci přivítat kroky, které povedou ke zlepšení statutu menšin, statutu cizinců, kteří legálně pobývají na našem území, a budou účinně zamezovat diskriminaci. Nesmíme samozřejmě nechat stranou význam vzdělávání, význam případné prevence před útoky na tyto menšiny a zároveň bychom se měli také ptát i sami sebe, co děláme pro to – každý z nás –, aby se vůči menšinám postupovalo ve smyslu práva, ve smyslu slušného chování.

Nejen my, samozřejmě je třeba žádat o spolupráci i obce, regiony, stát a samozřejmě i Evropskou unii jako celek.

 
  
MPphoto
 

  Marek Jurek (ECR). – Pani Przewodnicząca! Przede wszystkim chciałbym pogratulować koledze Nagy’emu tego sprawozdania dlatego, że przez bardzo długi czas Unia Europejska ignorowała to najbardziej elementarne prawo ludzkie, jakim jest prawo do mówienia we własnym języku, przekazanie własnej kultury. Polska wywiązuje się ze wszystkich zobowiązań na przykład w stosunku do Niemiec, jeżeli chodzi o prawa mniejszości, a my sami nie możemy ciągle korzystać z wszystkich praw należnych ludziom identyfikującym się z naszą kulturą w Niemczech. Dobrze, że te problemy zauważamy. Natomiast to sprawozdanie stało się przedmiotem opresji ze strony większości, bo większość na tej sali może dopisać wszystko i zupełnie niezrozumiałe jest, dlaczego do tego ważnego sprawozdania wpisujemy takie antytraktatowe inwencje jak mechanizm nadzoru demokracji – koncept, który nie ma nic wspólnego z Traktatami i zasadami, na których powinniśmy współpracować. Nie traktujmy mniejszości, którymi się tak długo Unia nie zajmowała, jako zakładnika jej ambicji do większej władzy i do kontroli państw.

(Mówca zgodził się odpowiedzieć na pytanie zadane przez podniesienie niebieskiej kartki (art. 162 ust. 8 Regulaminu))

 
  
MPphoto
 

  Andrejs Mamikins (S&D), zilās kartītes jautājums. – Liels paldies jums, godātais maršala kungs, par to, ka jūs pieņēmāt manu zilās kartītes jautājumu. Kā jūs zināt, daudz etnisko poļu dzīvo arī manā valstī Latvijā, it īpaši Latvijas austrumos, kas saucas Latgale, un saskaņā ar Latvijas Valsts valodas likumu nav iespējams etniskiem poļiem uzrakstīt pasē “Tomaszewski”, jāraksta “Tomaševskis”. Vai jūs uzskatāt, ka tas ir pārkāpums un nacionālo minoritāšu, konkrētā gadījumā — poļu, tiesību neievērošana?

 
  
MPphoto
 

  Marek Jurek (ECR), odpowiedź na pytanie zadane przez podniesienie niebieskiej kartki. – Jedna z naszych koleżanek, z polskich posłanek, ma holenderskie nazwisko, a inna niemieckie. W Polsce każdy może używać takiej ortografii, jakiej potrzebuje – i tak powinno być wszędzie. Mamy różne alfabety, nie ma żadnych przeszkód, żeby w alfabecie łacińskim posługiwać się takim liternictwem, jakie istnieje wszędzie – i tego oczekujemy w stosunku do naszych obywateli, tym bardziej że nikomu nie czynimy z tym przeszkód. Natomiast oczywiście państwa, które sto lat temu odzyskały niepodległość, takie jak państwa bałtyckie, mają pełne prawo do tego, żeby się pozbyć nalotu kolonialnego, jakiemu były poddane w ciągu pół wieku dominacji sowieckiej. Natomiast jeżeli chodzi o współżycie narodów, oczywiście każdy ma prawo pisać się tak, jak pisali się jego rodzice.

 
  
MPphoto
 

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI). – Κυρία Πρόεδρε, παρότι η προστασία των δικαιωμάτων των μειονοτήτων κατοχυρώνεται από τον Χάρτη των Θεμελιωδών Δικαιωμάτων της Ευρωπαϊκής Ένωσης, πολλά κράτη παραβιάζουν τα ανθρώπινα δικαιώματα των μειονοτήτων. Μεταξύ των κρατών αυτών είναι και η Αλβανία, η οποία με κάθε τρόπο καταπατά τα δικαιώματα της μεγάλης ελληνικής εθνικής μειονότητας της Βορείου Ηπείρου. Αρπάζει περιουσίες, γκρεμίζει εκκλησίες, προσπαθεί να περιορίσει τον αριθμό των μελών της μειονότητας, δεν διδάσκει τα ελληνικά στα μειονοτικά σχολεία και τρομοκρατεί με απαράδεκτους τρόπους τα μέλη της ελληνικής ομογένειας. Το 2010 δολοφόνησε τον Αριστοτέλη Γκούμα. Την 28η Οκτωβρίου του 2018, ημέρα της εθνικής επετείου της Ελλάδας, οι ειδικές δυνάμεις της αστυνομίας της Αλβανίας, υπό την κάλυψη του πρωθυπουργού, δολοφόνησαν τον Κωνσταντίνο Κατσίφα. Ο πρωθυπουργός, μάλιστα, εξύβρισε και τον νεκρό. Πρόκειται για απαράδεκτες μεθόδους, οι οποίες δεν αρμόζουν σε ένα πολιτισμένο κράτος. Η Αλβανία θέλει να γίνει μέλος της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Και καλά κάνει, εφόσον την ανέχεται η υποκριτική Ευρωπαϊκή Ένωση. Πολύ καλά κάνει και το επιδιώκει. Πλην όμως, όσο δεν προσάγονται ενώπιον της Δικαιοσύνης οι ηθικοί και φυσικοί αυτουργοί των δολοφονιών των Ελλήνων της Βορείου Ηπείρου, θα εμποδίσουμε με κάθε νόμιμο τρόπο την ευρωπαϊκή προοπτική της Αλβανίας.

(Ο ομιλητής δέχεται να απαντήσει σε ερώτηση με γαλάζια κάρτα (άρθρο 162 παράγραφος 8 του Κανονισμού))

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sógor (PPE), Kékkártyás kérdés. – Harmadszor hallom azt, hogy Albánia az EU tagja, remélem, hogy fordítási tévedés. Kérdésem az, hogy Görögország hogyan bánik a kisebbségeivel, az albánokkal, a macedónokkal és a törökökkel? Nem gondolja, hogy ha jól bánnának velük, példát mutathatnának a csatlakozni kívánó tagállamoknak is, mint például Albániának?

 
  
MPphoto
 

  Γεώργιος Επιτήδειος (NI), απάντηση σε ερώτηση με γαλάζια κάρτα. – Προφανώς έχετε πρόβλημα με τη διερμηνεία, διότι δεν ισχυριστήκαμε ότι η Αλβανία είναι μέλος της Ευρωπαϊκής Ένωσης αλλά ότι προσπαθεί να γίνει. Όμως, έχετε πρόβλημα και με την Ιστορία και με την πραγματικότητα. Στην Ελλάδα δεν υπάρχουν εθνικές μειονότητες. Υπάρχει μόνο μία μουσουλμανική μειονότητα. Μακεδόνες και Τούρκοι είναι μειονότητες που μόνο σε κάποια φάση του ύπνου σας τις βλέπετε.

 
  
MPphoto
 

  Elnök asszony. – Örömmel látom, hogy több olyan képviselő is felszólal, aki maga is kisebbségi, és nagyon jó, hogy ilyen sokan megszólalunk ebben a témában. Sokkal többen kellene lennünk ma este, azt hiszem, ha 40 millió embert képviselünk. És köszönöm, hogy Önök itt vannak.

 
  
MPphoto
 

  Σωτήριος Ζαριανόπουλος (NI). – Κυρία Πρόεδρε, είναι υποκριτικό και επικίνδυνα ύποπτο το δήθεν ενδιαφέρον της Ευρωπαϊκής Ένωσης για τις μειονότητες και τα δικαιώματά τους, που έτσι και αλλιώς τα καταπατά, όπως και τα δικαιώματα ολόκληρων λαών. Η Ευρωπαϊκή Ένωση, το ΝΑΤΟ και οι κυβερνήσεις τα θυμούνται, όχι για να τα προστατεύσουν, αλλά για να καλλιεργήσουν εθνικισμούς και αλυτρωτισμούς με «διαίρει και βασίλευε» ή επικαλούμενοι τη λεγόμενη αυτοδιάθεση και τον αυτοπροσδιορισμό. Τα αξιοποιούν σαν πρόσχημα για πολιτικές στρατιωτικές επεμβάσεις και αλλάζουν τα σύνορα με το αίμα των λαών για να εξυπηρετήσουν τα συμφέροντά τους. Το έκαναν στη Γιουγκοσλαβία και συνεχίζουν να το κάνουν και στο Κόσοβο, με σχέδια για μια Μεγάλη Αλβανία μέλος του ΝΑΤΟ και κλιμακώνοντας εκατέρωθεν εθνικισμούς, όπως συνέβη τελευταία. Με τη συμφωνία των Πρεσπών μεταξύ Ελλάδας-FΥRΟΜ, αφήνοντας άθικτους τους αλυτρωτισμούς και ενισχύοντας το δολοφονικό ΝΑΤΟ στην περιοχή, με την κυβέρνηση ΣΥΡΙΖΑ στον βρώμικο ρόλο. Η έκθεση είναι ενδεικτική των σχεδίων της Ευρωπαϊκής Ένωσης για καλύτερα σχεδιασμένη εκμετάλλευση των μειονοτήτων για τέτοιους σκοπούς. Τα πραγματικά δικαιώματα των μειονοτήτων πρέπει να γίνονται σεβαστά βεβαίως. Μοναδικοί αρμόδιοι να τα προστατέψουν είναι οι ίδιοι οι λαοί, με την πάλη και την αλληλεγγύη τους.

 
  
MPphoto
 

  Pirkko Ruohonen-Lerner (ECR). – Arvoisa puhemies, vähemmistöjen oikeuksien kunnioittaminen on jokaisen sivistysvaltion velvollisuus. Ihmisiä on kohdeltava yhdenvertaisesti etniseen alkuperään, uskontoon, seksuaaliseen suuntautumiseen tai muihin seikkoihin katsomatta.

Syrjimättömyys on tärkeä periaate, joka pätee kaikkiin suuntiin. En kannata myöskään positiivista syrjintää, jossa vähemmistön edustajia suositaan enemmistön kustannuksella esimerkiksi yliopistojen opiskelijavalinnoissa.

Mietinnössä kannustetaan jäsenmaita sallimaan vähemmistökielten käyttö julkisissa palveluissa ja viranomaiskontakteissa. Tähän suuntaan ollaan menossa esimerkiksi Suomessa, jossa sosiaalietuja jakava Kansaneläkelaitos on aloittanut viikko sitten jopa arabiankielisen puhelinpalveluun. Tästä aiheutuu kuitenkin kustannuksia eivätkä viranomaisresurssit välttämättä riitä palveluiden tarjoamiseen lukuisilla muilla vähemmistökielillä. Pitäisin järkevämpänä sitä, että tällaiset tilanteet hoidettaisiin maan virallisilla kielillä tai englanniksi, joka on maailmankieli.

 
  
 

(„Catch the eye” eljárás vége)

 
  
MPphoto
 

  Corina Crețu, Member of the Commission. – Madam President, on behalf of the Commission, I would like to thank you for putting this important issue of minority rights in the European Union on the agenda of the European Parliament.

One of the key assets of the European Union is diversity: diversity of languages, cultures, traditions, religions and origins. After all, as has been said here, our motto is ‘united in diversity’. Besides, our Union rests on the values of human dignity, equality, the rule of law and human rights, including the rights of persons belonging to minorities. Any discrimination against national minorities is explicitly prohibited under Article 21 of the Charter of Fundamental Rights.

However, as noted in your report, the European Union and the Commission have no overall competence to rule on the protection of national minorities. These questions fall under the sole responsibility of the Member States, which have an obligation to guarantee minorities the full enjoyment of their human rights. In that respect, the Commission closely monitors the transposition of the relevant EU legal framework. This includes the Race Equality Directive, the Employment Equality Directive, the Framework Decision on combating racism and xenophobia by means of criminal law, the EU free movement acquis and the Audiovisual Media Services Directive. To extend the current anti-discrimination legislation, the Commission proposed, ten years ago already, the Horizontal Equality Directive.

I take this opportunity to call on all Member States to adopt this proposal, which will benefit many while disadvantaging nobody. We are also doing substantial work to tackle discrimination, racism and xenophobia. We have a High Level Group on Non-Discrimination, Equality and Diversity, a Group on Racism and Xenophobia and the National Roma Contact Points network. All this work brings together representatives from Member States to exchange good practices and put non-discrimination, hate speech and hate crime on their national agendas. The Commission is also promoting best practices regarding the democratic participation of underrepresented groups. This topic will be part of the discussion at the Annual Colloquium on Fundamental Rights, dedicated this year to democracy.

Promoting minority languages is also an important driver for social and economic inclusion. The Commission has recently adopted a proposal for a Council recommendation on improving the teaching and learning of languages by taking the multitude of linguistic realities into account. We also have the Rights, Equality and Citizenship Programme, the Erasmus Programme and the Creative Europe programme. Besides, the Commission raises awareness on the importance of language learning through public events like the European Day of Languages or the national awards of the European Language Label for innovative learning projects.

Let me conclude by emphasising that the Commission strives – and will continue to do so under the next financial framework – to ensure that fundamental rights – and in particular the right to non-discrimination – are respected when EU law is implemented. Where we cannot propose legislation, we will use a soft law instrument, exchange of best practices and funding to help promote the rights of minorities.

 
  
MPphoto
 

  Elnök asszony. – A napirendi pontot ezzel lezárom.

A szavazásra 2018. november 13-án, kedden kerül sor.

Írásos nyilatkozatok (162. cikk)

 
  
MPphoto
 
 

  Danuta Jazłowiecka (PPE), na piśmie. – Około 8% obywateli Unii Europejskiej należy do mniejszości narodowych i etnicznych, a blisko 10% posługuje się językiem regionalnym lub mniejszościowym. Mimo to nie ma wspólnych unijnych norm i definicji dotyczących praw mniejszości w Unii. Jest to o tyle istotne, że uporczywe nękanie, dyskryminacja oraz przemoc odbierają obywatelom możliwość pełnego korzystania z podstawowych praw i wolności oraz utrudniają im równy udział w życiu społecznym.

W ostatnich latach możemy zaobserwować promowanie przez siły skrajnie prawicowe przemocy ksenofobicznej i mowy nienawiści. Widoczny jest wzrost liczby przestępstw z nienawiści oraz nasilenie się mowy nienawiści o podłożu rasistowskim, ksenofobicznym lub ze względu na nietolerancję religijną. Jeżeli weźmiemy pod uwagę fakt, iż w coraz większej liczbie państw członkowskich skrajna prawica zyskuje na popularności, to można przypuszczać, że dyskryminacja mniejszości będzie się raczej nasilała.

Podstawowym problemem Unii jest to, że nie ma ona instrumentów pozwalających egzekwować od państw członkowskich poszanowania praw mniejszości. Dlatego też sfera ta powinna być przedmiotem stałego monitorowania i dialogu w obrębie Parlamentu, Komisji i Rady. Dobrym pomysłem jest ustanowienie w ramach istniejących struktur Komisji organu odpowiedzialnego za uznawanie i ochronę mniejszości w Unii. Pomogłoby to przynajmniej monitorować sytuację w państwach członkowskich do czasu, aż ustanowione zostaną wspólne regulacje definiujące mniejszość i jej prawa.

 
  
MPphoto
 
 

  Soraya Post (S&D), in writing. – There is a well-known saying: ‘A country should be judged on the basis of how it treats its minorities’. This sentence can also be applied to the EU, where we cannot be proud of ourselves yet. The commonly set values in our Treaties demand respect for human rights and human dignity, equality and non-discrimination, also concerning the rights of minorities; however, reports by the EU Fundamental Rights Agency (FRA), NGOs and watchdog organisations show us a very sad reality. Our work is not done until we safeguard that people belonging to minorities can learn and use their language without limitations, can practice their traditions without fear, can live without being deprived of their rights and discriminated against in all spheres of life, and can participate in policymaking and decision-making processes. To achieve this, those in power have to take equal responsibility for people belonging to minority groups; they have to actively fight all forms of discrimination, condemn and impose sanctions for hate speech and hate crime, and they have to ensure minorities’ representatives participate in decision-making. Furthermore, they have to raise mainstream society’s awareness of the history of minority groups and mark their commemoration days.

 
  
MPphoto
 
 

  Algirdas Saudargas (PPE), raštu. – Suprantamas ir savalaikis Europos Parlamento paraginimas Europos Komisijai imtis veiksmų užtikrinant tautinių mažumų teises Europos Sąjungoje. Tai tampa ypač aktualu matant ES kylančią radikalių politinių jėgų bangą. Taipgi yra tikrai pažeidžiamų tautinių bendrijų, kaip, pavyzdžiui, romai, kurie neturėdami savo valstybės ir būdami išsibarstę po įvairias šalis, yra visiškai priklausomi nuo tų šalių tautinių mažumų politikos. Tad dėmesys visos Bendrijos mastu jiems būtų reikšminga parama išlaikant tautinį identitetą, kalbą ir kultūrą. Pats, kaip EP narys, savo šalyje narėje dedu pastangas, kad romų tautinė bendrija turėtų kuo daugiau galimybių puoselėti savo kalbą. Tad žvelgiu į šią ataskaitą kaip į gerą postūmį atkreipiant dėmesį į romų tautinės mažumos reikalus visos ES kontekste. Kitas svarbus ataskaitos akcentas – raginimas vykdyti centralizuotą tautinių mažumų teisių įgyvendinimo stebėseną visoje ES. Tokia objektyvi stebėsena neleistų trečiosioms valstybėms, turinčioms savų, ne visad draugiškų tikslų, spekuliuoti tautinių mažumų padėties vertinimais ES.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Gabriela Zoană (S&D), în scris. – În aproape fiecare țară a Uniunii există comunități importante formate din minorități naționale ale altor state. Fie că aceste minorități existau istoric într-o anumită arie geografică, fie că s-au format în urma migrației forței de muncă, cred cu tărie că datoria noastră, a tuturor, este să le asigurăm tuturor acestor oameni drepturi cel puțin la un anumit nivel. România este una dintre țările care se remarcă la nivel european și care este dată exemplu în acest sens prin modul în care a înțeles să asigure un standard minorităților naționale, de la dreptul la învățământ în limba maternă și până la dreptul de a avea inscripții bilingve sau de a te adresa autorităților publice în limba maternă în comunitățile locuite de minoritățile naționale într-un anumit procent din totalul populației. Românii, la rândul lor, formează mari comunități în alte state ale Uniunii Europene. În acest context, consider oportună o discuție cât se poate de constructivă în Parlamentul European în legătură cu asigurarea unor standarde minime pentru minorități, nu numai în beneficiul românilor care au ales să muncească în alte țări, dar în beneficiul tuturor celor care și-au găsit un loc al lor în altă țară decât cea natală.

 
Viimane päevakajastamine: 8. aprill 2019Õigusalane teave