A New York-i éghajlat-politikai csúcstalálkozó és a fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó csúcstalálkozó előkészítése (vita)
Lívia Járóka (PPE), írásban. – Manapság több mint 2 milliárdra- a világ népességének egyharmada- becsülik a teljesen vagyontalanok és szegények arányát, akiket egyre súlyosabban fenyegetnek megélhetési és társadalmi problémák, beleértve az éghajlatváltozást is. A becslések szerint 2030-ra a klímaváltozás és éghajlati katasztrófák miatt további 100 millió embert érinthet súlyos nélkülözés és több mint 200 millió ember hagyhatja el a lakhelyét.
Ez azt jelenti, hogy az éghajlatváltozás akadályozhatja a világ szegényeinek felszámolására irányuló fontos globális erőfeszítések sikerét, mint például az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait is, amely 15 év alatt szeretné felszámolni a mélyszegénységet. Az elszegényedett közösségek és az alacsony jövedelemű országok különösen érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira és a szegény sorsúak sokkal többet veszítenek az átlagnál.
Jobban ki vannak téve a természeti katasztrófáknak, mint például az árvizeknek, amelyek elmoshatják az eszközöket és a megélhetésüket, ráadásul emelik a vízi úton terjedő betegségeknek a veszélyét, ilyen például a malária. Ha sürgősen nem lépünk fel, a klímaváltozás a szegénység növekedését fogja katalizálni. Ezért szükségünk lenne egy éghajlatváltozás és szegénység leküzdésére irányuló platformra és egy átfogó szegénység elleni Európai Uniós stratégiára, ahol integrált megoldásokkal állhatunk elő ezen globális problémák orvoslására