Parlamenti kérdések
PDF 200kWORD 19k
2016. május 26.
O-000084/2016
Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000084/2016
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 128. cikke
Antonio Tajani, Monika Hohlmeier, Franck Proust, Marian-Jean Marinescu, Françoise Grossetête, Salvatore Domenico Pogliese, Massimiliano Salini, Herbert Reul, Claude Rolin, Alain Cadec, Maurice Ponga, Tokia Saïfi, Anne Sander, Axel Voss, Bogdan Andrzej Zdrojewski, a(z) PPE képviselőcsoport nevében
Flavio Zanonato, José Blanco López, Inés Ayala Sender, a(z) S&D képviselőcsoport nevében
Evžen Tošenovský, a(z) ECR képviselőcsoport nevében
Dominique Riquet, a(z) ALDE képviselőcsoport nevében

 Tárgy: Az EU űripari politikája

Az űripar kiemelkedően fontos stratégiai ágazat, amely a növekedés és a munkahelyteremtés révén hozzájárul az európai gazdaság versenyképességi és innovációs potenciáljához. Az ágazat döntő szerepet fog betölteni azon cél elérése szempontjából is, hogy 2020-ig a GDP 20%-a származzon az iparból, és végső soron az Európa 2020 stratégia átfogó célkitűzéseinek elérése szempontjából is.

A két uniós vezérprogram – Galileo és Kopernikusz –, valamint az EGNOS központi jelentőségű e tekintetben: ezeknek mielőbb működőképessé kell válniuk azáltal, hogy kiépítik a műholdak teljes rendszerét, és szolgáltatásokat nyújtanak az uniós polgárok javára. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a műholdas adatokat és alkalmazásokat számos területen – pl. a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a humanitárius segítségnyújtásban, az éghajlat-politikában és az energiaügyben – felhasználják.

Ezek azonban önmagukban nem elegendőek: ahhoz, hogy Európa továbbra is vezető szerepet töltsön be az ágazatban, alapvető fontosságúak a kutatási programokba való beruházások is, mivel ezek mozdítják elő az innovációt, szem előtt tartva a függetlenség és az ellátás biztonságának fontosságát is a kritikus technológiák esetében. Az Európai Uniónak javítania kell ösztönző szerepét az űrkutatás és a piaci lehetőségek fejlesztése terén. A Horizont 2020 program keretében előirányzott 1,4 milliárd eurót teljes mértékben fel kell használni az infrastruktúra védelmére, az űrbe jutás fejlesztésére, valamint arra, hogy fejlesszük az együttműködést a tagállamok, az Európai Űrügynökség (ESA) és az új műholdas rendszerekre irányuló programok között.

A független, megbízható, költséghatékony és megfizethető űrprogram fenntartása érdekében az Európai Bizottságnak azt is fontolóra kell vennie kiemelt prioritásként, hogy fejlesszen és telepítsen hordozórakétákat, valamint hogy piaci lehetőségeket alakítson ki számukra.

Végül, a kkv-k nagyon értékes résztvevői az űrbéli környezettel kapcsolatos ellátási láncnak, ennek ellenére számos belépési korlát miatt a nagyon nagy európai projektekben való részvételük messze elmarad attól, hogy elérje teljes potenciálját. Ezért szükség van a kkv-k részvételének, valamint finanszírozáshoz való hozzáférésének lehetővé tételére és ezek optimalizálására, a világűrre vonatkozó uniós pénzügyi eszközök révén.

A fenti megfontolásokra való tekintettel:

1. A Bizottság hogyan kívánja folytatni az űripari politika hiánytalan végrehajtását, és különösen a Galileo- és Kopernikusz-műholdak telepítését a mielőbbi szolgáltatás biztosítása érdekében?

2. Szándékozik-e a Bizottság több forrást biztosítani az űrkutatási programok számára, vagy legalább lehetővé tenni azt, hogy az el nem költött pénzeket a következő évben újra fel lehessen használni, valamint hogyan kívánja lehetővé tenni a kkv-k számára, hogy hozzáférhessenek a világűrre vonatkozó uniós pénzügyi eszközökhöz?

A kérdés eredeti nyelve: EN
Jogi nyilatkozat