Eljárás : 2018/2858(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : O-000095/2018

Előterjesztett szövegek :

O-000095/2018 (B8-0410/2018)

Viták :

PV 04/10/2018 - 12
CRE 04/10/2018 - 12

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :


Parlamenti kérdések
PDF 201kWORD 20k
2018. szeptember 6.
O-000095/2018
Szóbeli választ igénylő kérdés: O-000095/2018
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 128. cikke
Karin Kadenbach, Georges Bach, Catherine Bearder, Dominique Bilde, Richard Corbett, Miriam Dalli, Isabella De Monte, Jørn Dohrmann, Pascal Durand, Stefan Eck, Eleonora Evi, John Flack, Jacqueline Foster, Eugen Freund, Arne Gericke, Michela Giuffrida, Karoline Graswander-Hainz, Jytte Guteland, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Maria Heubuch, John Howarth, Jude Kirton-Darling, Jeppe Kofod, Zdzisław Krasnodębski, Jean Lambert, Jo Leinen, Arne Lietz, Edouard Martin, Alex Mayer, Ana Miranda, Marlene Mizzi, Maria Noichl, Younous Omarjee, Massimo Paolucci, Sirpa Pietikäinen, Pavel Poc, Evelyn Regner, Pirkko Ruohonen-Lerner, Davor Škrlec, Bart Staes, Keith Taylor, Thomas Waitz, Josef Weidenholzer

 Tárgy: Állatjólét, antimikrobiális szerek használata, valamint az ipari brojlertenyésztés környezeti hatásai
 Válasz a plenáris ülésen 

A 2007/43/EK irányelv meghatározza a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályokat. A Bizottság által az irányelv állatjólétre gyakorolt hatásáról készített jelentés ugyanakkor nem tudott semmilyen jelentős javulást igazolni, és megállapította, hogy a végrehajtás a legjobb esetben is következetlen a tagállamok között. A nyers valóság az, hogy a brojlercsirkéket tízezerszámra nevelik sivár barakkokban, ahol az alom nedves, és nincs lehetőség a természetes viselkedésmódok – például az ágra ülés, a takarmányt kiegészítő anyagok csipegetése – folytatására, és nincs természetes fény. Emellett az irányelv nem foglalkozik azokkal az állatjóléttel kapcsolatos negatív következményekkel, amelyek közvetlenül a gyors növekedésen alapuló kiválogatásból erednek, pedig ezt a problémát az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) több véleménye és a Bizottság egy jelentése is hangsúlyozta. Ezek a rossz körülmények gyakran tömeges antibiotikumos kezelést tesznek szükségessé a járványos betegségek megelőzésére vagy megfékezésére, ami súlyos aggályokra ad okot közegészségügyi szempontból. A baromfik kórokozóinak emberekben is súlyos betegségeket okozni képes több törzse – például a Campylobacter spp. és a Salmonella spp. – rezisztensnek mutatkozik a baromfitenyésztésben alkalmazott antibiotikumokkal szemben. Az EFSA nemrégiben rendkívül aggasztónak minősítette a baromfikban és a baromfihúsban talált több gyógyszerrel szemben rezisztens E.coli baktériumtörzseket.

Ezzel egyidejűleg a Greenpeace egyik friss jelentése megállapította, hogy az ipari baromfitenyésztés nagy mértékben hozzájárul a levegő, a talaj és a víz ammóniával való szennyezéséhez, és felszólította a Bizottságot, hogy hagyjon fel az óriásfarmok támogatásával a fenntarthatóbb rendszerek és gyakorlatok előnyösebb helyzetbe hozása érdekében. A baromfiágazat részéről folyamatban vannak az antimikrobiális szerek használatának mérséklésére és a környezeti hatás csökkentésére irányuló erőfeszítések, de ha az egységes egészségügyi és jólléti megközelítés szempontjából szemléljük az ágazatot, egyértelmű, hogy sürgősen szükség van átfogó megközelítés alkalmazására annak érdekében, hogy a baromfiágazat – gazdasági életképességét megőrizve – fenntarthatóbbá és állatbarátabbá váljon.

Ebben az összefüggésben a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni a Bizottságtól:

1. Határozottan fel kíván-e lépni a Bizottság annak érdekében, hogy a farmokon az állatjólét javítása érdekében erősítse a húscsirkékről szóló irányelv végrehajtását, különösen az állatokra vonatkozó harmonizált mutatók rendszeres és egységes alkalmazása tekintetében?

2. Milyen fellépéseket tervez a Bizottság az alternatív – például magasabb jólléti követelményeket tiszteletben tartó, alacsonyabb állománysűrűséggel működő, környezetgazdagítást alkalmazó, természetes fényhez és/vagy kültéri tartási területekhez hozzáférést, valamint jobb levegőminőséget biztosító – csirketenyésztési rendszerek támogatására, tekintettel arra, hogy ezek a rendszerek elősegíthetik az ammóniakibocsátás csökkentését és az antimikrobiális szerek válogatás nélküli alkalmazása szükségességének mérséklését, valamint az állatjólét javítását?

3. Mikor teszi közzé a Bizottság a baromfihúsra vonatkozó kötelező címkézési rendszer társadalmi-gazdasági hatásairól szóló, a 2007/43/EK irányelv 5. cikkében előírt jelentést?

A kérdés eredeti nyelve: EN
Utolsó frissítés: 2018. szeptember 11.Jogi nyilatkozat