Eljárás : 2014/2970(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0292/2014

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0292/2014

Viták :

PV 27/11/2014 - 7.2
CRE 27/11/2014 - 7.2

Szavazatok :

PV 27/11/2014 - 10.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0065

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 143kWORD 68k
26.11.2014
PE539.015v01-00}
PE539.017v01-00}
PE539.019v01-00}
PE539.023v01-00}
PE539.027v01-00}
PE539.029v01-00}
PE539.030v01-00} RC1
 
B8-0292/2014}
B8-0294/2014}
B8-0296/2014}
B8-0300/2014}
B8-0304/2014}
B8-0306/2014}
B8-0307/2014} RC1

az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján

a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

EFDD (B8‑0292/2014)

ECR (B8‑0294/2014)

Verts/ALE (B8‑0296/2014)

S&D (B8‑0300/2014)

ALDE (B8‑0304/2014)

GUE/NGL (B8‑0306/2014)

PPE (B8‑0307/2014)


Szerbiáról: a háborús bűnökkel vádolt Šešelj ügye (2014/2970(RSP))


Cristian Dan Preda, Andrej Plenković, David McAllister, Elmar Brok, Dubravka Šuica, Davor Ivo Stier, Jaromír Štětina, Giovanni La Via, Joachim Zeller, Tunne Kelam, Lorenzo Cesa, Franck Proust, Petri Sarvamaa, Bogdan Brunon Wenta, Monica Macovei, Jeroen Lenaers, Seán Kelly, Jiří Pospíšil, Gabrielius Landsbergis, Marijana Petir, Tomáš Zdechovský, Lara Comi, Tőkés László, Ivana Maletić, Tadeusz Zwiefka a PPE képviselőcsoport nevében
Josef Weidenholzer, Goffredo Maria Bettini, Liisa Jaakonsaari, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Victor Boştinaru, Richard Howitt, Tonino Picula, Marc Tarabella, Nicola Caputo, Biljana Borzan, Doru-Claudian Frunzulică, Miroslav Poche, Elena Valenciano Martínez-Orozco az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Ruža Tomašić, Ryszard Czarnecki az ECR képviselőcsoport nevében
Jozo Radoš, Ivo Vajgl, Ivan Jakovčić, Fernando Maura Barandiarán, Pavel Telička, Izaskun Bilbao Barandica, Marietje Schaake, Louis Michel, Marielle de Sarnez, Johannes Cornelis van Baalen, Gérard Deprez, Dita Charanzová, Petras Auštrevičius, Javier Nart, Antanas Guoga, Urmas Paet, Ilhan Kyuchyuk az ALDE képviselőcsoport nevében
Marie-Christine Vergiat a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Davor Škrlec, Igor Šoltes, Ulrike Lunacek, Meszerics Tamás, Ernest Urtasun, Barbara Lochbihler, Jordi Sebastià, Heidi Hautala, Klaus Buchner a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao az EFDD képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása Szerbiáról: a háborús bűnökkel vádolt Šešelj ügye (2014/2970(RSP))  

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Szerbiáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

‑    tekintettel az Európai Közösségek és azok tagállamai, valamint a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodásra, amely 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba lépett,

–   tekintettel a Bizottságnak a Szerbia által elért haladásról szóló 2014. október 8-i 2014. évi jelentésére (SWD(2014)0302),

–   tekintettel a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék (ICTY) Alapokmányára,

–   tekintettel a Nemzetközi Törvényszék eljárási és bizonyítási szabályzata 65. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel Vojislav Šešeljt, a szerb radikális párt elnökét az ICTY az alábbiakkal vádolja: politikai, faji vagy vallási alapon való üldözés, deportálás, embertelen cselekmények (erőszakos elhurcolás), emberiesség elleni bűncselekmények, gyilkosság, kínzás, kegyetlen bánásmód, falvak kegyetlen lerombolása vagy katonailag indokolatlan pusztítás, vallási vagy oktatási intézmények lerombolása vagy szándékos megrongálása, állami vagy magántulajdon kifosztása (a háború törvényeinek és szokásainak megsértése) Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a Vajdaságban (Szerbia) 1991 és 1993 között;

B.  mivel az Egyesült Nemzetek 1993-ban hozta létre az ICTY-t azzal a céllal, hogy kivizsgálja az 1990-es évek háborús bűncselekményeit, megalapozva a konfliktusok rendezésére és a konfliktusokat követő fejlesztésekre vonatkozó új normákat a régióban;

C. mivel 2014. november 6-án, több mint 11 évvel Šešelj letartóztatását követően és miközben az ellene folyó tárgyalás még nem zárult le, a bíróság Elsőfokú Tanácsa Šešelj egészségi állapotának romlása miatt saját hatáskörében rendelkezett ideiglenes szabadon bocsátásáról az alábbi feltételekkel: (i) i. nem befolyásolja a szemtanúkat és az áldozatokat; és ii. azonnal megjelenik az Elsőfokú Tanács előtt, amint ez ilyen irányú rendelkezést bocsát ki; mivel Šešelj a tárgyalás kezdetétől fogva ellenséges magatartást tanúsított az ICTY-vel szemben, rendszeresen félbeszakítva, bomlasztva és hátráltatva a bírósági eljárást, valamint három különböző alkalommal vádolták meg a bíróság megsértésével, amiért megpróbálta a tanúkat megfélemlíteni;

D. mivel Szerbiába való visszatérését követően Šešelj több alkalommal is nyilvános beszédet tartott Belgrádban, amelyekben hangsúlyozta, hogy nem fog önként visszatérni a bíróságra, és ezzel azon szándékának adott hangot, hogy szabadlábra bocsátásának két feltétele közül egyet meg fog sérteni;

E.  mivel Šešelj nyilvános kijelentéseiben többször felszólított „nagy Szerbia” megalakítására, és nyilvánosan követeléseket fogalmazott meg a szomszédos országokat, többek között Horvátországot illetően, amely az Unió tagja, továbbá gyűlöletet szított a nem szerbek ellen; mivel a horvát város, Vukovár 1991. évi elestének és szerb félkatonai erők és a jugoszláv hadsereg irányítása alá kerülésének, valamint az ehhez kapcsolódó kegyetlenkedéseknek a 23. évfordulóján Šešelj sajtóközleményt adott ki, amelyben gratulált a szerb csetnikeknek Vukovár „felszabadítása” alkalmából, és ezáltal megsértette azt a követelményt, hogy ne befolyásolja a tanúkat; mivel az „asszonyok feketében” békemozgalom a „sohasem felejtjük el a vukovári bűntetteket” elnevezésű fellépése keretében Belgrádban gyűlt össze, hogy meggyászolja a megszállás áldozatait;

1.  erőteljesen elítéli Šešelj háborús uszítását, gyűlöletkeltését, területi követelésekre való bátorítását és arra irányuló kísérleteit, hogy Szerbiát letérítse Európába vezető útjáról; sajnálattal állapítja meg Šešelj provokatív nyilvános fellépéseit és háborús retorikáját, amelyet ideiglenes szabadon bocsátása óta folytat, mivel az feltépi az áldozatoknak a háború és a ’90-es évek elején elkövetett rémtettek során szerzett lelki sebeit; hangsúlyozza, hogy Šešelj nemrégiben tett kijelentései alááshatják a regionális együttműködés és megbékélés területén tett előrelépéseket, és hiábavalóvá tehetik az utóbbi évek erőfeszítéseit;

2.  emlékezteti a szerb hatóságokat az ICTY-vel folytatott együttműködés keretében, illetve uniós tagjelölt országként vállalt kötelezettségeikre; aggodalommal állapítja meg, hogy Šešelj viselkedésével kapcsolatosan a szerb hatóságok részéről hiányzik a megfelelő politikai reakció és jogi válasz, ami megingatja a tanúk bírósági eljárásba vetett bizalmát; ösztönzi a szerb hatóságokat és a demokratikus pártokat, hogy ítéljék el a gyűlöletbeszéd és a háborús retorika valamennyi nyilvános formáját, és mozdítsák elő a kisebbségi és kulturális jogok védelmét; kéri a szerb hatóságokat annak kivizsgálására, hogy Šešelj megsértette-e a szerb törvényeket, továbbá erősítsék meg és teljes mértékben alkalmazzák azokat a jogszabályokat, amelyek megtiltják a gyűlöletbeszédet, a diszkriminációt és az erőszakra való felbujtást; támogatja a gyűlöletbeszéd ellen küzdő összes politikai pártot, nem kormányzati szervezetet és magánszemélyt;

3.  felszólítja az ICTY-t és az ICTY ügyészi hivatalát, hogy hozzon intézkedéseket annak újbóli kivizsgálására, hogy léteznek-e követelmények az új körülmények fennálltakor történő ideiglenes szabadon bocsátásra; megjegyzi, hogy az ideiglenes szabadon bocsátással kapcsolatos bírósági gyakorlatokra vonatkozó különböző szabályok nem járulnak hozzá az ICTY célkitűzéseihez; ösztönzi az ICTY-t, hogy tegyen határozott fellépéseket az ICTY-be vetett bizalom helyreállítása érdekében, amely Šešelj megdöbbentő és elfogadhatatlan nyilvános kijelentései következtében gyengült meg, többek között tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy felgyorsítsa valamennyi előtte zajló tárgyalás és fellebbezés lezárását; emlékeztet arra, hogy a háborús bűnök elkövetőinek bíróság elé állítása elengedhetetlen feltétele a valódi és tartós megbékélési folyamatnak;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Szerbia elnökének, kormányának és országgyűlésének, az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az ICTY elnökének.

 

Jogi nyilatkozat