Eljárás : 2016/2607(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0337/2016

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0337/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 10/03/2016 - 7.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0083

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 298kWORD 102k
9.3.2016
PE579.770v01-00}
PE579.776v01-00}
PE579.777v01-00}
PE579.778v01-00}
PE579.782v01-00}
PE579.786v01-00}
PE579.788v01-00} RC1
 
B8-0337/2016}
B8-0343/2016}
B8-0344/2016}
B8-0345/2016}
B8-0349/2016}
B8-0373/2016}
B8-0375/2016} RC1

az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján

amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

Verts/ALE (B8-0337/2016)

EFDD (B8-0343/2016)

ECR (B8-0344/2016)

PPE (B8-0345/2016)

ALDE (B8-0349/2016)

GUE/NGL (B8-0373/2016)

S&D (B8-0375/2016)


a véleménynyilvánítás szabadságának kazahsztáni helyzetéről (2016/2607(RSP))


Cristian Dan Preda, Elmar Brok, Tunne Kelam, Davor Ivo Stier, Andrej Plenković, Roberta Metsola, Eva Paunova, Jarosław Wałęsa, Bogdan Brunon Wenta, Andrey Kovatchev, Lorenzo Cesa, Claude Rolin, Patricija Šulin, Milan Zver, Giovanni La Via, Dubravka Šuica, Ivan Štefanec, Jaromír Štětina, Pavel Svoboda, Ramona Nicole Mănescu, Thomas Mann, Elisabetta Gardini, Lara Comi, Stanislav Polčák, Tomáš Zdechovský, Ivana Maletić, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Michaela Šojdrová, Massimiliano Salini, Romana Tomc, Sven Schulze, David McAllister, Csaba Sógor, Luděk Niedermayer, Anna Záborská, Adam Szejnfeld, Jiří Pospíšil, Marijana Petir, Barbara Matera, Salvatore Cicu, Therese Comodini Cachia, László Tőkés, Tadeusz Zwiefka, József Nagy, Gabrielius Landsbergis a PPE képviselőcsoport nevében
Pier Antonio Panzeri, Marju Lauristin, Victor Boştinaru, Knut Fleckenstein, Richard Howitt, Maria Arena, Hugues Bayet, Brando Benifei, José Blanco López, Vilija Blinkevičiūtė, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Soledad Cabezón Ruiz, Nicola Caputo, Andrea Cozzolino, Andi Cristea, Miriam Dalli, Isabella De Monte, Doru-Claudian Frunzulică, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Neena Gill, Michela Giuffrida, Ana Gomes, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Cătălin Sorin Ivan, Liisa Jaakonsaari, Afzal Khan, Jeppe Kofod, Kashetu Kyenge, Krystyna Łybacka, Marlene Mizzi, Sorin Moisă, Victor Negrescu, Momchil Nekov, Norbert Neuser, Demetris Papadakis, Emilian Pavel, Vincent Peillon, Pina Picierno, Tonino Picula, Kati Piri, Miroslav Poche, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Monika Smolková, Renato Soru, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Elena Valenciano, Julie Ward, Josef Weidenholzer, Flavio Zanonato, Damiano Zoffoli az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Mark Demesmaeker, Anna Elżbieta Fotyga, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Kosma Złotowski, Tomasz Piotr Poręba, Angel Dzhambazki, Branislav Škripek, Monica Macovei, Jana Žitňanská, Ruža Tomašić az ECR képviselőcsoport nevében
Urmas Paet, Nedzhmi Ali, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Marielle de Sarnez, Martina Dlabajová, Fredrick Federley, María Teresa Giménez Barbat, Charles Goerens, Nathalie Griesbeck, Marian Harkin, Filiz Hyusmenova, Ivan Jakovčić, Kaja Kallas, Ilhan Kyuchyuk, Valentinas Mazuronis, Louis Michel, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Frédérique Ries, Robert Rochefort, Marietje Schaake, Hannu Takkula, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans, Paavo Väyrynen, Renate Weber, Cecilia Wikström az ALDE képviselőcsoport nevében
Lola Sánchez Caldentey, Tania González Peñas, Miguel Urbán Crespo, Estefanía Torres Martínez, Xabier Benito Ziluaga, Josu Juaristi Abaunz, Kostas Chrysogonos, Stelios Kouloglou a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Tamás Meszerics, Heidi Hautala, Barbara Lochbihler, Bronis Ropė, Ernest Urtasun, Igor Šoltes, Indrek Tarand, Davor Škrlec a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Ignazio Corrao, Isabella Adinolfi, Fabio Massimo Castaldo, Eleonora Evi az EFDD képviselőcsoport nevében
MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása a véleménynyilvánítás szabadságának kazahsztáni helyzetéről (2016/2607(RSP))  

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kazahsztánról szóló korábbi, többek között 2013. április 18-i(1) és 2012. március 15-i(2) állásfoglalásaira, továbbá 2012. november 22-i állásfoglalására, amely a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett európai parlamenti ajánlásokat fogalmaz meg az EU és Kazahsztán közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz(3), a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának állapotáról szóló 2011. december 15-i állásfoglalására(4), valamint Jevgenyij Zsovtisz kazahsztáni ügyéről szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini által az EU és Kazahsztán közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás 2015. december 21-i aláírását követően tett észrevételekre,

–  tekintettel az EU–Kazahsztán emberi jogi párbeszéd 2015. november 26-án Asztanában tartott hetedik éves fordulójára,

–  tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2015. június 22-i tanácsi következtetésekre;

–  tekintettel az EU Közép-Ázsiára vonatkozó, 2007-ben elfogadott stratégiája végrehajtásában elért eredményekről szóló 2015. január 13-i negyedik jelentésére,

–  tekintettel a békés gyülekezéshez és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, Maina Kiai jelentésére, melyet kazahsztáni kiküldetését követően, 2015. június 16-án terjesztett elő;

–  tekintettel a 2015. december 21-én aláírt megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 19. cikkére,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948-ban elfogadott Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a kazahsztáni alkotmány 20. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2015. december 21-én az Európai Unió és Kazahsztán megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá, melynek célja, hogy átfogó keretet biztosítson a politikai párbeszéd és együttműködés számára a bel- és igazságügy területén, valamint és számos egyéb területen; mivel ez a megállapodás határozott hangsúlyt fektet a demokráciára és a jogállamiságra, az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra, a fenntartható fejlődésre, valamint a civil társadalommal folytatott együttműködésre;

B.  mivel Kazahsztán fontos nemzetközi szereplő, és fontos szerepet játszik az egész régió politikai és társadalmi-gazdasági fejlődésében, valamint biztonsági helyzetében; mivel a határos országokkal való jószomszédi viszony kialakítására, a regionális együttműködés újraindítására és a bilaterális kérdések békés rendezésére irányuló erőfeszítései révén Kazahsztán kedvező szerepet játszott Közép-Ázsiában; mivel az Uniónak alapvető érdeke, hogy egy erős, nyitott és stratégiai jelentőségű EU–Kazahsztán kapcsolat révén megerősítse a politikai, gazdasági és biztonsági együttműködést Közép-Ázsiával;

C.  mivel a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást mind a 28 tagállamnak, valamint az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell; mivel azon kívül, hogy ez a megállapodás erősíti az Unió és Kazahsztán közötti politikai párbeszédet, és szolgálja a kölcsönös kereskedelem és beruházások előmozdítását, határozott hangsúlyt fektet a nemzetközi kötelezettségekre is; mivel el kell ismerni, hogy a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások során előrelépés volt tapasztalható a civil társadalom bevonása tekintetében, ugyanis intézkedések születtek a civil társadalom közpolitikai döntéshozatalba történő bevonására;

D.  mivel az elmúlt években romlott a véleménynyilvánítás szabadságának általános helyzete; mivel 2015 decemberében a kazah hatóságok „hamis információk szándékos közzétételének” vádjával letartóztatták Guzal Bajdalinova újságírót, a Nakanune.kz internetes hírportál tulajdonosát; mivel Guzal Bajdalinova letartóztatását követően aggályok merültek fel a kazahsztáni független média zaklatása kapcsán; mivel 2016. február 29-én egy bíróság felmentette Julia Kozlovát, aki a Nakanune.kz hírportálnak ír cikkeket;

E.  mivel jelenleg bűnügyi nyomozás folyik Szejtkazi Matajev, a Nemzeti Sajtóklub és az újságírók szakszervezete vezetője ellen, akit több millió kazah tenge közpénz elsikkasztásával vádolnak; mivel 2016. február 22-én a vádakat tagadó Szejtkazi Matajevet, valamint fiát, Aszet Matajevet, a KazTag független hírügynökség igazgatóját letartóztatták; mivel Aszet Matajevet a kihallgatást követően szabadon bocsátották;

F.  mivel 2016. január 22-én egy bíróság elítélte Jermek Narimbajev és Szerikzsan Mambetalin bloggereket, akiket 2015 októberében tartóztattak le „nemzeti széthúzásra való felbujtás” vádjával, és három, illetve két év börtönre ítélték őket; mivel Bolatbek Bljalov bloggert korlátozott házi őrizetre ítélték;

G.  mivel a kazah hatóságok független és ellenzéki médiaorgánumokat zártak le, többek között az Assandi Times, a Pravdivaja, az ADAM bol és az ADAM újságokat; mivel 2012 végén a kazah hatóságok pert indítottak egyes független és ellenzéki médiaorgánumok, konkrétan a Golosz Republiki és a Vzgljad újságok, valamint a hozzájuk kapcsolódó újságok és honlapok ellen, illetve a K+ és a Stan.TV internetes televíziós portálok ellen;

H.  mivel 2014 októberében egy almati bíróság 34 millió kazah tenge bírságra kötelezte a Havas Worldwide Kazakhstant;

I.  mivel az Emberi Jogok Európai Eszköze (EIDHR) a finanszírozás fontos eszköze, melynek célja a civil társadalmi szervezetek és a demokratizálódás támogatása az országban és a régióban egyaránt;

J.  mivel 2016. március 20-án Kazahsztán előrehozott parlamenti választásokat tart, melyeket – ahhoz, hogy szabadnak és tisztességesnek lehessen tekinteni őket – a társadalmi véleménynyilvánítás szabadságával, valamint a politikai pártok átlátható nyilvántartásba vételével kapcsolatos garanciáknak kellene megelőznie; mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő küldöttségének 2012. április 3-i zárójelentése szerint a 2012. évi választások tisztaságát „jelentős szabálytalanságok” árnyékolták be(6);

K.  mivel 2015. január 1-jén új büntető törvénykönyv, új közigazgatási szabálysértési törvény és új büntetőeljárási törvény lépett hatályba;

L.  mivel a Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadsággal kapcsolatos 2015. évi rangsorában Kazahsztán 180 ország közül a 160. helyen áll;

M.  mivel az EU következetesen együtt dolgozott Kazahsztánnal a WTO-csatlakozáshoz vezető úton, amelynek eredményeként lezárultak az ország WTO-csatlakozására irányuló tárgyalások; mivel fontos, hogy Kazahsztán megfeleljen a jogállamiság elveinek, betartsa nemzetközi kötelezettségeit, és befektetéseik védelme mellett garantálja a jogbiztonságot az országban működő nemzetközi vállalatok számára;

N.  mivel a Kazahsztánnal folytatott fejlesztési együttműködés középpontjában a regionális és helyi kormányzatok kapacitásainak erősítése, az igazságügyi ágazat reformjának támogatása, valamint a közszféra társadalmi és gazdasági reformok bevezetésére való képességének javítása áll;

1.  hangsúlyozza az EU és Kazahsztán közötti kapcsolatok fontosságát, valamint azt, hogy valamennyi területen meg kell erősíteni a két fél gazdasági és politikai együttműködését; rámutat, hogy az EU-nak jelentős érdeke fűződik a Kazahsztánnal fenntartott jó kapcsolatokhoz, mind a politikai, mind a gazdasági együttműködést illetően;

2.  aggodalmát fejezi ki a médiát és a szólásszabadságot Kazahsztánban övező légkör miatt; rendkívül aggasztónak tartja a független médiaorgánumokra nehezedő nyomást és a civil társadalmi szervezetek finanszírozására vonatkozó új jogszabálytervezet lehetséges negatív következményeit; rámutat arra, hogy a független média, a bloggerek és az egyes polgárok szólásszabadsága egyetemes érték, amely nem képezheti alku tárgyát;

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy válogatás nélkül letiltják a hírportálokat, a közösségi médiát és egyéb honlapokat azon az alapon, hogy azok jogellenes tartalmakat mutatnak be, és felhívja a kazah hatóságokat annak biztosítására, hogy az internetes forrásokhoz való hozzáférés bármilyen korlátozása jogszerű alapokon nyugodjon; aggodalmát fejezi ki a hírközlési törvény 2014-ben elfogadott módosításai miatt;

4.  a „100 lépéses programot” a sürgős reformok megkezdésére irányuló kísérletnek tekinti Kazahsztánban; felhívja Kazahsztánt, hogy hajtsa végre a kínzással szembeni nemzeti megelőzési mechanizmust, és nyisson vitát az új büntető törvénykönyvről;

5.  hangsúlyozza, hogy a közelmúltban aláírt megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásban előirányzott, Unióhoz fűződő mélyebb politikai és gazdasági kapcsolatoknak közös értékeken kell alapulniuk, és meg kell felelniük Kazahsztán nemzetközi kötelezettségeiből és kötelezettségvállalásaiból fakadó politikai és demokratikus reformok végrehajtása iránti aktív és konkrét elkötelezettségének;

6.  üdvözli, hogy a legutóbbi emberi jogi párbeszéd óta szabadon bocsátottak több bebörtönzött emberi jogi és munkajogi aktivistát;

7.  leszögezi, hogy a terrorizmus és a szélsőségesség elleni legitim küzdelem nem használható fel ürügyként az ellenzéki tevékenységek betiltásához, a szabad véleménynyilvánítás akadályozásához vagy a bírói kar függetlenségének korlátozásához;

8.  szorgalmazza a büntető törvénykönyv azon cikkeinek – különösen „a társadalmi, nemzeti, nemzetségi, faji, osztályalapú vagy vallási széthúzásra való felbujtásról” szóló 174. cikk – felülvizsgálatát, amelyek felhasználhatók az emberi jogi jogszabályok által védett, jogszerű magatartás bűncselekménnyé nyilvánítására;

9.  felhívja a kazah hatóságokat, hogy érvénytelenítse a bloggerekkel, köztük Jermek Narimbajevvel, Szerikzsan Mambetalinnal és Bolatbek Bljalovval szemben hozott elmarasztaló ítéleteket; sürgeti Guzal Bajdalinova szabadon bocsátását; felszólít a Szejtkazi és Aszet Matajevvel szembeni zaklatások befejezésére; ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy az újságírókat érintő ügyeknek nyilvánosságot kell kapniuk, és az eljárások során nem kerülhet sor zaklatásra;

10.  felszólít Vlagyimir Kozlov ellenzéki vezető szabadon bocsátására, akit szigorú börtönkörülmények között tartanak fogva, és jelenleg ügye független és pártatlan felülvizsgálatára vár;

11.  mély aggodalmát fejezi ki a nem kormányzati szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban, amely aláássa a nem kormányzati szervezetek létezését és függetlenségét Kazahsztánban; sürgeti a kazah hatóságokat, hogy minden körülmények között garantálják, hogy Kazahsztánban valamennyi emberi jogi aktivista és nem kormányzati szervezet a megtorlástól való félelem nélkül, minden korlátozástól mentesen végezhesse jogszerű emberi jogi tevékenységét;

12.  üdvözli Kazahsztán azon törekvését, hogy aktív közvetítői/támogatói szerepet játsszon a szélesebb régió biztonsági kérdéseit illetően; sürgeti a kazah hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket, ideértve a jogállamisággal és a bírói kar függetlenségével kapcsolatos normákat;

13.  üdvözli az EU és Kazahsztán közötti rendszeres emberi jogi párbeszédet; hangsúlyozza az EU és a kazah hatóságok közötti emberi jogi párbeszéd fontosságát; kéri a párbeszéd további erősítését annak érdekében, hogy létrejöhessen egy olyan fórum, amely lehetővé teszi a problémák nyílt felvetését; hangsúlyozza, hogy ennek a párbeszédnek érdeminek és eredményorientáltnak kell lennie;

14.  felkéri az EU-t, és különösen az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy szorosan kísérjék figyelemmel a kazahsztáni fejleményeket, szükség esetén tájékoztassák aggályaikról a kazah hatóságokat, ajánlják fel segítségüket, és rendszeresen tegyenek jelentést a Parlamentnek; kéri az EU asztanai delegációját, hogy továbbra is játsszon aktív szerepet a helyzet nyomon követésében, és a Kazahsztánnal sorra kerülő összes vonatkozó megbeszélésen vesse fel a véleménynyilvánítás szabadságának kérdését;

15.  sürgeti a kazah hatóságokat, hogy a soron következő parlamenti választásokat megelőzően maradéktalanul hajtsák végre az EBESZ/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala ajánlásait, és tegyenek konkrét lépéseket a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó ajánlásainak végrehajtására; emlékezteti Kazahsztánt arra a törekvésére, hogy pályázni kíván az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára a 2017–2018 közötti időszakban;

16.  felhívja a kazah hatóságokat, hogy kötelezzék el magukat a nemrégiben nemzetközi szinten elfogadott fenntartható fejlesztési célok mellett;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint Kazahsztán kormányának és parlamentjének.

 

 

 

(1)

HL C 45., 2016.2.5., 85. o.

(2)

HL C 251. E., 2013.8.31., 93. o.

(3)

HL C 419., 2015.12.16., 159. o.

(4)

HL C 168. E., 2013.6.14., 91. o.

(5)

HL C 224. E., 2010.8.19., 30. o.

(6)

http://www.osce.org/odihr/elections/89401?download=true

Jogi nyilatkozat