Eljárás : 2017/2598(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0183/2017

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0183/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 16/03/2017 - 6.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0089

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 336kWORD 70k
15.3.2017
PE598.536v01-00}
PE598.539v01-00}
PE598.540v01-00}
PE598.541v01-00}
PE598.542v01-00} RC1
 
B8-0183/2017}
B8-0186/2017}
B8-0187/2017}
B8-0188/2017}
B8-0189/2017} RC1

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján

amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:

PPE (B8-0183/2017)

ALDE (B8-0186/2017)

S&D (B8-0187/2017)

ECR (B8-0188/2017)

Verts/ALE (B8-0189/2017)


az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein képviselendő európai uniós prioritásokról (2017/2598(RSP))


Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Cristian Dan Preda, Andrzej Grzyb, Andrey Kovatchev, Ramona Nicole Mănescu, Ivan Štefanec, Ádám Kósa, Michaela Šojdrová a PPE képviselőcsoport nevében
Pier Antonio Panzeri, Soraya Post az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Karol Karski, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Tomasz Piotr Poręba, Urszula Krupa, Monica Macovei, Valdemar Tomaševski, Raffaele Fitto az ECR képviselőcsoport nevében
Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Marielle de Sarnez, Gérard Deprez, María Teresa Giménez Barbat, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Louis Michel, Javier Nart, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Carolina Punset, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Hannu Takkula, Pavel Telička, Hilde Vautmans, Paavo Väyrynen, Ivo Vajgl az ALDE képviselőcsoport nevében
Barbara Lochbihler, Jordi Solé, Margrete Auken, Ulrike Lunacek, Judith Sargentini, Molly Scott Cato a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

 

 

  

MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein képviselendő európai uniós prioritásokról (2017/2598(RSP))  

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 71. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2016. július 7-i ajánlására(1),

–  tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve az Etiópiáról, Észak-Koreáról, Indiáról, a Krím félszigetről, Hongkongról, Kazahsztánról, Egyiptomról, a Kongói Demokratikus Köztársaságról, Pakisztánról, Hondurasról, Nigériáról, Gambiáról, Dzsibutiról, Kambodzsáról, Tádzsikisztánról, Vietnamról, Malawiról, Bahreinről, Mianmarról, a Fülöp-szigetekről, Szomáliáról, Zimbabwéről, Ruandáról, Szudánról, Thaiföldről, Kínáról, Brazíliáról, Oroszországról, Tibetről, Irakról, Indonéziáról, a Közép-afrikai Köztársaságról, Burundiról, Nicaraguáról, Kuvaitról és Guatemaláról szóló 2016. évi sürgősségi állásfoglalásokat,

–  tekintettel az emberi jogok és a demokrácia világbeli helyzetéről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. évi éves jelentésről szóló, 2016. december 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ EJT által az ENSZ Közgyűlésének készített 2015. évi éves jelentésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok egyetemességének előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve; mivel az emberi jogok tiszteletben tartását érvényesíteni kell minden uniós szakpolitikai területen;

B.  mivel az Unió erősen elkötelezett a multilateralizmus és az ENSZ szervei iránt az emberi jogok előmozdítása és védelme tekintetében;

C.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmus és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó egyedi eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

1.  üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein, valamint a főbiztos hivatala (OHCHR) által végzett munkát; emlékeztet a hivatal feddhetetlenségének, függetlenségének és működésének támogatására és védelmére vonatkozó uniós kötelezettségvállalásra; üdvözli az OHCHR szerepét a nemzetközi és regionális emberi jogi mechanizmusok közötti együttműködés előmozdításában, valamint annak azonosításában, hogy miként lehet fokozni a „regionális megállapodások” szerepét az egyetemes emberi jogi normákkal kapcsolatban;

2.  véleménye szerint az ENSZ EJT hatékonysága és hitelessége attól függ, hogy tagjai valóban elkötelezettek-e minden országban, minden személy minden emberi jogi jogsértéssel szemben történő megvédelmezése mellett, az egyetemesség, a pártatlanság, az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség, az építő párbeszéd és az együttműködés elveit előmozdító nemzetközi emberi jogi egyezményekkel összhangban; rámutat annak sürgető szükségességére, hogy az EJT-n belül elkerüljék a viták kiéleződését, és ösztönzi az építő párbeszédet;

3.  felszólítja az érintett államokat, hogy biztosítsák a lehetőséget az ENSZ EJT független szakértői, a különleges előadók és az OHCHR szakértői számára az állítólagos emberi jogi jogsértések kivizsgálására, konstruktív módon járuljanak hozzá a helyzet orvoslásához, teljesítsék az emberi jogi egyezmények szerinti kötelezettségeiket, és maradéktalanul működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásai során;

4.  bátorít minden államot, hogy tegyen konkrét lépéseket egyrészt az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlásokkal összefüggésben, másrészt a hiányosságok felszámolása érdekében egy végrehajtási és nyomon követési mechanizmus bevezetése révén, amely nemzeti cselekvési tervek és nemzeti koordinációs mechanizmusok létrehozását is magában foglalja;

5.  emlékeztet az ENSZ Közgyűlésének azon kötelességére, hogy az EJT tagjainak megválasztásakor figyelembe vegye, hogy a jelöltek hogyan tartják tiszteletben és mozdítják elő az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; üdvözli, hogy az EJT úgy határozott, hogy értékelő jelentés készítésére kéri fel tanácsadó bizottságát az emberi jogok előmozdítására és védelmére irányuló regionális és szubregionális megállapodások kialakítása terén elért előrehaladásról; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy szavazási szokásaikban tükröződjön, hogy a jogok egyforma jelentőséggel bírnak, és hogy e tekintetben javítsák az uniós álláspontok összehangolását; határozottan kéri, hogy az EU egységesen szólaljon fel és alakítson ki közös uniós álláspontot az EJT-ben való szavazások során;

6.  ismételten rámutat annak jelentőségére, hogy az Unió hitelességének javítása érdekében biztosítani kell, hogy aktívan és következetesen részt vegyen az ENSZ emberi jogi mechanizmusaiban, különösen a Harmadik Bizottságban, az ENSZ-közgyűlésben és az EJT-ben; támogatja az EKSZ, az EU New York-i és genfi képviselete és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az EU emberi jogi ügyekben mutatott következetessége fokozódjon az ENSZ-ben;

Tematikus prioritások

7.  hangsúlyozza az emberi jogi nem kormányzati szervezetek és az emberi jogok védelmezői szerepének fontosságát az emberi jogok előmozdítása és védelme szempontjából; kiemeli, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védelmezni kell kifejeződésük minden vetületében, így többek között az új technológiák terén is; osztozik az EJT aggodalmában az olyan civil szervezetek és nem kormányzati szervezetek tagjai elleni fenyegetésekről és megtorlásokról szóló beszámolók miatt, amelyekkel az EJT az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során együttműködött;

8.  súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos és egyre több kísérletet tesznek a civil társadalom és az emberi jogi jogvédők mozgásterének csökkentésére, többek között terrorizmusellenes törvények bevezetése révén; elítéli az emberijog-védők, a visszaélések bejelentői, valamint az újságírók és bloggerek ellen irányuló online vagy offline erőszak, zaklatás, megfélemlítés és üldözés minden formáját; felhív minden államot egy olyan biztonságos és támogató környezet előmozdítására és garantálására, amelyben a nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom, az újságírók és az emberijog-védők – különös hangsúlyt fektetve valamennyi kiszolgáltatott csoportra – függetlenül és zavartalanul működhetnek; ismételten felszólítja azon államokat, amelyek független emberi jogi szervezetek elleni korlátozó jogszabályokat fogadtak el, hogy vonják vissza azokat;

9.  úgy véli, hogy a szabad, független és pártatlan média, amelyben a nyílt vita kulcsszerepet tölt be, a demokratikus társadalmak egyik alapvető eleme; támogatja az ENSZ-főtitkár újságírók biztonságával foglalkozó különmegbízottjának kinevezésére irányuló kérelmet; felhív arra, hogy az összes nemzetközi fórumon vessék fel az online véleménynyilvánítás szabadsága, a digitális szabadság és a szabad és nyitott internet fontosságának kérdését; felhív a digitális szakadék áthidalására és az információhoz és kommunikációhoz való korlátlan hozzáférés, valamint az internethez való cenzúramentes hozzáférés biztosítására;

10.  emlékeztet arra, hogy a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jog érvényesítése továbbra is jelentős kihívást jelent; melegen üdvözli Maina Kiai, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkáját; felhívja az összes államot, hogy megfelelően vegyék figyelembe a különleges előadó jelentéseit;

11.  sürgeti az összes államot a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya panaszkezelési és kivizsgálási mechanizmusokat létrehozó fakultatív jegyzőkönyveinek gyors jóváhagyására;

12.  ellenez minden – többek között a fajon, bőrszínen, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, nemi identitáson vagy szexuális irányultságon, társadalmi származáson, kaszton, születésen, koron vagy fogyatékosságon alapuló – hátrányos megkülönböztetést és üldözést; támogatja a vonatkozó különleges eljárásokban való uniós részvételt, ideértve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni védelemmel foglalkozó új független szakértővel való együttműködést; felhívja az EU-t az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdításának folytatására, valamint az erőszak és a megkülönböztetés elleni küzdelem aktív fenntartására;

13.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy állami és nem állami szereplők tevékenységei révén sokaknak sérül – egyénileg vagy kollektíven – a vallásszabadsághoz és a meggyőződés szabadságához való joga, ami megkülönböztetéshez, egyenlőtlenséghez és megbélyegzéshez vezet; emlékeztet a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés elleni küzdelem szükségességére az egymással összefüggő egyéb emberi jogok, úgymint a véleménynyilvánítás szabadsága védelmének biztosítása érdekében;

14.  felhívja az EU-t, hogy lépjen fel a vallási és etnikai kisebbségek üldözés és erőszak elleni fokozottabb védelmének biztosítása, valamint vallási és etnikai kisebbségek és a nem hívők üldözésének ürügyeként szolgáló, az istenkáromlást vagy a hit megtagadását bűncselekményként kezelő törvények visszavonása érdekében; felszólít a vallás és a meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkájának támogatására;

15.  határozottan ösztönzi, hogy az EU továbbra is támogassa a halálbüntetéssel szembeni zéró toleranciát és hogy az ENSZ-közgyűlés halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló következő határozatával összefüggésben törekedjen a több régióra kiterjedő támogatás megerősítésére; üdvözli, hogy 2015-ben a Kongói Köztársaság, Fidzsi és Madagaszkár a halálbüntetés eltörlése mellett döntött; elítéli, hogy számos más ország – például Banglades, Bahrein, Belarusz, Csád, India, Indonézia, Kuvait, Omán és Dél-Szudán – újrakezdte a kivégzéseket; elítéli továbbá, hogy beszámolók szerint különösen Kínában, Egyiptomban, Iránban, Nigériában, Pakisztánban és Szaúd-Arábiában nőtt a halálos ítéletek száma; emlékezteti ezen országok hatóságait, hogy részes államai a gyermek jogairól szóló egyezménynek, amely tiltja halálbüntetés kiszabását a 18 évesnél fiatalabb személyek által elkövetett bűncselekmények esetében;

16.  sürgeti az EU-t, hogy támogassa az ENSZ kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen és lealacsonyító bánásmód vagy büntetés, tömeges kivégzések és egyéb, többek között kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nyomán kiszabott kivégzések elleni munkáját és szólaljon fel e cselekmények ellen, kéri továbbá az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy a párbeszéd minden szintjén és minden fórumon fokozza az Unió erőfeszítéseit a törvénytelen kivégzések, a kínzás és a bántalmazás egyéb formái elleni küzdelemben, összhangban az Unió harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló iránymutatásokkal; felszólít az ENSZ kínzás elleni egyezménye és annak fakultatív jegyzőkönyve egyetemes megerősítésére és hatékony végrehajtására; hangsúlyozza a kínzás megelőzése támogatásának alapvető fontosságát, többek között a fakultatív jegyzőkönyvvel összhangban kialakított nemzeti megelőző mechanizmusok megerősítésén keresztül, valamint a kínzás áldozatai rehabilitációjának folyamatos támogatását;

17.  komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a súlyos emberi jogi jogsértések száma világszerte továbbra sem csökken; rendületlenül támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot mint a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását, valamint az áldozatok – a komplementaritás elve alapján való igazságszolgáltatás általi – támogatását célzó legfőbb intézményt; kéri, hogy minden fél nyújtson politikai, diplomáciai, pénzügyi és logisztikai támogatást az NBB napi működéséhez;

18.  felhívja az Uniót, hogy továbbra is erősítse az NBB munkáját; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között; felszólítja az ENSZ összes tagállamát, hogy a Római Statútum megerősítésével csatlakozzanak a Bírósághoz, valamint ösztönözzék a kampalai módosítások megerősítését;

19.  a leghatározottabban elítéli a folyamatosan elkövetett, súlyos emberi jogi visszaéléseket; különösen az ISIS/Dáis által elkövetett jogsértéseket, a Boko Haram gyermekek ellen indított támadásait, valamint a terrorista vagy félkatonai szervezetek által a polgári lakosság, különösen nők és gyermekek ellen indított minden más erőszaktettet; elítéli a kulturális örökség pusztításának gyakoriságát és mértékét, és támogatást kér az ENSZ különböző fórumain kifejtett vonatkozó erőfeszítések számára;

20.  elítéli, hogy nem tartják tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot, és mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy világszerte növekszik a fegyveres konfliktusokban a polgári veszteségek, valamint a kórházak, iskolák, humanitárius konvojok és egyéb polgári célpontok elleni halálos támadások aránya; ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a jogsértéseket kellően vegyék figyelembe az EJT országspecifikus fellépéseiben és az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmus keretében megvalósuló felülvizsgálatok során;

21.  kéri az Uniót, hogy tevékenyen munkálkodjon egy arra irányuló kezdeményezésen, hogy az ENSZ ismerje el az úgynevezett ISIS/Dáis által az etnikai és vallási kisebbségekkel szemben elkövetett népirtást, és utalja a Nemzetközi Büntetőbíróság elé az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, a háborús bűncselekmények és a népirtás eseteit; erőteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz a Bíróság, az ENSZ és ügynökségei, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa között;

22.  kéri az Uniót, hogy szólítsa fel valamennyi államot, hogy az emberi jogokat helyezzék fejlesztési politikáik középpontjába és hajtsák végre az ENSZ fejlődéshez való jogról szóló 1986-os nyilatkozatát; üdvözli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nemrégiben a fejlődéshez való joggal foglalkozó különleges előadót nevezett ki, akinek megbízatása kiterjed arra, hogy hozzájáruljon a fejlődéshez való jog előmozdításához, védelméhez és érvényesítéséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel és más nemzetközi fejlesztési együttműködési megállapodásokkal összefüggésben; kiemeli, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend valamennyi céljának és célszámának teljesítése során a mindenkit megillető emberi jogokat átfogó módon figyelembe kell venni;

23.  kéri az Uniót, hogy a továbbiakban is segítse elő a férfiak és a nők közötti egyenlőséget, és tevékenységeiben és programjaiban aktívan támogassa a nőkkel és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos ENSZ-kezdeményezéseket; szorgalmazza azon intézkedések további támogatását, melyek célja a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának, köztük a nemi alapú erőszaknak a megszüntetése; nyomatékosan kéri az Uniót, hogy indítson több régióra kiterjedő kezdeményezéseket a nők jogainak előmozdítására, védelmére és tiszteletben tartására, és a Pekingi Cselekvési Platform és a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának teljes körű és eredményes végrehajtására, illetve hogy ezzel összefüggésben maradjon továbbra is elkötelezett a szexuális és reproduktív jogok teljes skálája iránt;

24.  emlékeztet az EU azon kötelezettségvállalására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mérföldkőnek számító, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. (2000) és 1820. (2008) számú határozataival összhangban elősegítse az emberi jogok és a nemi szempontok érvényesítését; felhívja az Uniót, hogy nemzetközi szinten támogassa a nők konfliktusmegelőzésbe és -megoldásba, békefenntartó műveletekbe, humanitárius segítségnyújtásba, konfliktus utáni újjáépítésbe és fenntartható megbékélésbe való bevonása többletértékének elismerését;

25.  felhívja az Uniót, hogy a továbbiakban is mozdítsa elő a gyermekek jogait, különösen azáltal, hogy elősegíti a gyermekek vízhez, megfelelő higiénés körülményekhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésének biztosítását – többek között a konfliktusövezetekben és a menekülttáborokban –, valamint a gyermekmunka, a gyermekkatonák toborzása, a szabadságtól való megfosztás, a gyermekkínzás, a gyermekkereskedelem, a gyermek-, a korai és a kényszerházasságok, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, valamint az olyan káros gyakorlatok felszámolását, mint a női nemi szervek megcsonkítása; intézkedésekre szólít fel azon nemzetközi erőfeszítések ENSZ-en keresztüli támogatása és megerősítése érdekében, amelyek célja, hogy véget vessenek a gyermekek fegyveres konfliktusokban való bevetésének, és mérsékeljék a konfliktusok és a konfliktusok utáni helyzetek nőkre és lányokra gyakorolt hatásait; sürgeti az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek eleget a gyermekek jogairól szóló, 1989-ben elfogadott egyezmény szerinti szerződéses kötelezettségeiknek és kötelezettségvállalásaiknak annak érdekében, hogy területükön biztosíthassák valamennyi gyermek jogait, függetlenül jogállásuktól és a hátrányos megkülönböztetés minden formája nélkül;

26.  felhívja az államokat, hogy mozdítsák elő a fogyatékossággal élő személyek jogait, beleértve egyenlő részvételüket és társadalmi befogadásukat; felhív minden államot, hogy erősítsék meg és hajtsák végre az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét;

27.  sürgeti az Uniót, hogy működjön együtt partnereivel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtása érdekében, beleértve olyan intézkedések meghozatalát, melyek célja több államot ösztönözni arra, hogy fogadjanak el nemzeti cselekvési terveket és vegyenek részt az ENSZ-munkacsoportok és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) munkafolyamataiban; ismételten felszólít minden államot és az EU-t is, hogy tevékenyen és építő jelleggel vegyenek részt egy olyan, jogi kötőerővel bíró eszköz mielőbbi létrehozásában, amely az emberi jogok nemzetközi joga területén szabályozza a nemzetközi vállalatok és egyéb üzleti vállalkozások tevékenységét az emberi jogok megsértéseinek megelőzése, illetve azok előfordulása esetén kivizsgálásuk és a jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítása érdekében;

28.  üdvözli az ENSZ menekültekről és migránsokról szóló New York-i nyilatkozatát, amelynek témája a menekültek és migránsok tömeges vándorlása, és amely egy átfogó menekültügyi keretről szóló globális megállapodás elfogadásához, valamint ahhoz a migránsokra és menekültekre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz vezetett, hogy megmentsék életüket, kielégítsék különleges szükségleteiket, fellépjenek a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint az emberkereskedelem ellen, biztosítsák a törvény előtti egyenlőséget és védelmet, továbbá biztosítsák a nemzeti fejlesztési tervekbe való beillesztésüket; felhív minden érintett felet, hogy biztosítsa a politikai szerepvállalást, a finanszírozást és a szolidaritást célzó konkrét fellépéseket a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozat támogatásra érdekében, és emlékeztet arra, hogy a migráció kérdését továbbra is globális szinten, és nem csupán európai szinten kell szemlélni; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy vállaljanak vezető szerepet e nemzetközi erőfeszítésekben, tegyenek eleget a nemzetközi jog értelmében rájuk háruló kötelezettségek szerinti vállalásaiknak, miszerint megvédik a menedékkérők, a menekültek, a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, különösen a nők, a gyermekek és a kiszolgáltatott csoportok – többek között a fogyatékossággal élő személyek – emberi jogait;

29.  emlékeztet rá, hogy a migránsok visszaküldésére csak a migránsok jogainak teljes tiszteletben tartása mellett és csak abban az esetben kerülhet sor, ha jogaik védelme biztosítva van a hazájukban; felszólítja a kormányokat, hogy vessenek véget a migránsok, köztük a kiskorúak önkényes letartóztatásának és fogva tartásának; felhív minden államot, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény alapján hozzanak konkrét intézkedéseket a gyermekmenekültek és -migránsok mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, és vezessenek be a gyermekvédelmi rendszerek megerősítését – többek között a szociális munkások és más szakmai csoportok képzését és a nem kormányzati szervezetekkel való együttműködést – célzó intézkedéseket; kéri az összes tagállamot, hogy erősítsék meg és hajtsák végre a migráns munkavállalók és családtagjaik jogairól szóló nemzetközi egyezményt;

30.  hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződés 21. cikkével és az Unió külső tevékenységeire vonatkozó általános rendelkezésekkel összhangban elő kell mozdítani az emberi jogok, köztük a civil társadalmi, a politikai, a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok egyetemességét és oszthatatlanságát;

31.  hangsúlyozza a jogokon alapuló megközelítés bevezetését és az emberi jogok tiszteletben tartásának valamennyi uniós politikába történő beemelését, beleértve a kereskedelmi, beruházási, közszolgáltatási, fejlesztési együttműködési és migrációs, valamint közös biztonság- és védelempolitikáját;

32.  emlékeztet arra, hogy az emberi jogok területén a belső és külső következetesség alapvetően fontos a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok terén folytatott uniós emberi jogi politika hitelességéhez, és kéri az Uniót, hogy tegyen eleget erre vonatkozó kötelezettségvállalásainak;

Belarusz

33.  mélységes aggodalmát fejezi ki a véleménynyilvánítási szabadság, az egyesülési szabadság és a békés gyülekezés folytatódó korlátozásai miatt; elítéli a független és ellenzéki újságírók, valamint az emberi jogi aktivisták zaklatását és fogva tartását; elítéli a halálbüntetés alkalmazásának folytatását; kéri, hogy a Tanács 35. ülésén újítsák meg az ENSZ belarusz köztársasági emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges megbízottjának megbízatását, és felszólítja a kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a különleges megbízottal, és kötelezze el magát az emberi jogok védelmének hosszú ideje esedékes reformja mellett, ideértve a különleges megbízott ajánlásainak és az egyéb emberi jogi mechanizmusok végrehajtását;

Burundi

34.  rendkívül aggasztónak találja a Burundiban kialakult politikai és biztonsági helyzet romlását és az országból menekülők egyre növekvő számát; elítéli a Burundiban 2015 óta tartó erőszakot, amely nők halálához, megkínzásához, és a nők elleni célzott erőszakhoz, többek között kollektív nemi erőszakhoz és zaklatáshoz vezetett; elítéli továbbá a több ezer ember bebörtönzését, a burundiak százezreinek lakhelyelhagyásra kényszerítését, továbbá a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését, valamint az ilyen cselekmények széles körű büntetlenségét; támogatja az Európai Unió Tanácsának azon határozatát, amelyet a Cotonoui Megállapodás 96. cikke értelmében indított tárgyalások kudarcát követően hozott, és amely felfüggeszti a burundi kormányzatnak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást, ideértve a költségvetési támogatást is, ugyanakkor közvetlen csatornákon keresztül fenntartja a lakosság támogatását és a humanitárius segítségnyújtást; teljes mértékben támogatja egy Burundival foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozását az országban bekövetkezett emberi jogi jogsértések és visszaélések állítólagos elkövetőinek azonosítása céljából a teljes elszámoltathatóság biztosítása érdekében; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy helyzetüket használják annak biztosítására, hogy Burundi teljes körű együttműködést kezdjen a vizsgálóbizottsággal, illetve a Tanáccsal és annak mechanizmusaival, építő jellegű együttműködésbe fogjon a vizsgálóbizottsággal és foglalkozzon az emberi jogokat érintő súlyos aggályokkal; sürgeti a burundi hatóságokat, hogy vizsgálják felül a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kivonulásról szóló döntésüket;

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)

35.  súlyos aggodalmát fejezi ki a KNDK-beli emberi jogi helyzet folyamatos romlása miatt; felszólítja a KNDK kormányát, hogy teljesítse az azon emberi jogi eszközök keretében rá háruló kötelezettségeket, amelyeknek részes fele, és biztosítsa, hogy a humanitárius szervezetek, a független emberi jogi megfigyelők és az ENSZ emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó különleges előadója bebocsátást nyerjen az országba, és a szükséges mértékben együttműködjenek velük; felhívja a KNDK-t, hogy biztosítsa a nemzeti és nemzetközi média számára a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, valamint biztosítson állampolgárai számára cenzúramentes hozzáférést az internethez; határozottan elítéli, hogy a KNDK-ban a halálos ítéletet széles körben, rendszeresen alkalmazzák; felszólítja a KNDK kormányát, hogy hirdessen moratóriumot valamennyi kivégzésre nézve, a halálbüntetés közeljövőben való eltörlésének céljával; követeli, hogy vonják felelősségre, állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság elé és vessék alá célzott szankcióknak a KNDK-beli emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért felelős személyeket; határozottan elítéli a nukleáris kísérleteket mint szükségtelen és veszélyes provokációt, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megsértését és mint a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió békéje és stabilitása elleni komoly fenyegetést; kéri a különleges előadó megbízatásának megújítását; kéri, hogy a szakértői csoport jelentését ismertessék az ENSZ Közgyűlése és Biztonsági Tanácsa előtt; javasolja, hogy a szakértői jelentésben foglalt, az elszámoltathatóságra vonatkozóan megfogalmazott főbb ajánlásokat, így többek között a szöuli hivatal kapacitásának vizsgálati és bűnüldözési szakértelemmel való megerősítését, továbbá egy büntetőjogi szakértő kinevezését foglalják bele a határozatba az elszámoltathatóság előmozdítása érdekében;

Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)

36.  elítéli az emberi jogok komoly megsértését, amelyet a biztonsági erők teljes büntetlenség mellett követnek el, és felszólít a felelősök felelősségre vonására; felszólít a civilekkel szemben Kelet-Kongóban elkövetett brutális erőszak – többek között nők ellen elkövetett nemi erőszak és gyermekek rabszolgaságba kényszerítése – alapos kivizsgálására; kéri az ENSZ kelet-kongói békefenntartó erői mandátumának esetleges meghosszabbítását; felhívja a Tanácsot, hogy a Cotonoui Megállapodásban foglaltaknak megfelelően további erőszak esetén vegye fontolóra a meglévő korlátozó intézkedések, például az uniós célzott szankciók kiterjesztését – ideértve az utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását – azokra nézve, akik felelősek az erőszakos cselekményekért és a KDK demokratikus folyamatának veszélyeztetéséért; sürgeti a KDK hatóságait, hogy hajtsák végre a 2016 decemberében megkötött megállapodást, és a nemzetközi szereplők támogatásával 2017 decemberéig tartsanak választásokat; felhívja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy mindaddig folytassa a KDK ellenőrzését, amíg a választásokat meg nem tartják, és be nem következik a demokratikus átmenet, valamint arra ösztönzi a főbiztos hivatalát, hogy adott esetben tájékoztassa a Tanácsot a KDK-beli helyzetről, és szükség esetén lépjen fel határozottabban,

Abházia grúz régiói és a Chinvali régió/Dél-Oszétia

37.  továbbra is aggodalmát fejezi ki a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatban, valamint amiatt, hogy a megfigyelők nem jutnak be Abházia régióiba és a Chinvali régióba/Dél-Oszétiába, amelyek jogellenes orosz megszállás alatt állnak, és ahol továbbra is széles körben megsértik az emberi jogokat; sürgeti a közvetlen személyes kapcsolatok erősítését a Tbiliszi által ellenőrzött terület és a két megszállt régió között; felhív Grúzia szuverenitásának és területi integritásának, valamint nemzetközileg elismert határai sérthetetlenségének maradéktalan tiszteletben tartására; hangsúlyozza a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek állandó lakóhelyükre való biztonságos és méltóságteljes visszatérésének szükségességét; felszólítja a grúz kormányt, hogy foganatosítson megfelelő intézkedéseket az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés során tett ajánlások nyomon követésének és végrehajtásának biztosítása céljával;

Mianmar/Burma

38.  rendkívüli aggodalmának ad hangot azon jelentések miatt, melyek szerint Rakhajn állam északi részén erőszakos összecsapásokra került sor, és sajnálatát fejezi ki a kioltott életek, a megélhetési és lakhatási lehetőségek elvesztése, valamint a mianmari/burmai fegyveres erők által alkalmazott aránytalan erőszak miatt; nyomatékosan felszólítja a katonai és biztonsági erőket, hogy azonnal állítsák le a rohindzsák legyilkolását, zaklatását, megerőszakolását és otthonaik felgyújtását; követeli, hogy Mianmar/Burma kormánya és polgári hatóságai haladéktalanul vessenek véget a rohindzsa kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetésnek és szegregációnak; felszólít a rohindzsa nép jogainak megoltalmazására, valamint a védelem, a biztonság és az egyenlőség szavatolására Mianmar/Burma valamennyi polgára számára; üdvözli Mianmar/Burma kormányának döntését, amely szerint a béke és a nemzeti megbékélés ügyének kiemelt fontosságot tulajdonít; üdvözli a mianmari/burmai kormány bejelentését, amely szerint vizsgálóbizottságot állít fel a Rakhajn államban a közelmúltban elkövetett erőszakos cselekedetek kivizsgálására; hangsúlyozza, hogy a felelősöket megfelelő módon bíróság elé kell állítani, az erőszakos cselekmények áldozatai számára pedig megfelelő jogorvoslatot kell biztosítani; felszólítja a mianmari/burmai kormányt, hogy folytassa a demokratizálódási folyamatot, és tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a szólásszabadságot és az alapvető emberi jogokat; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy támogassák az ENSZ Mianmarral/Burmával foglalkozó különleges előadójának meghosszabbított megbízatását;

A megszállt palesztin területek

39.  mélységes aggodalmát fejezi ki a közel-keleti békefolyamatot akadályozó elhúzódó patthelyzet miatt, és felszólít a béke megteremtésére irányuló hiteles erőfeszítések haladéktalan újrakezdésére; aggodalmának ad hangot a megszállt palesztin területeken a humanitárius helyzet és az emberi jogi jogsértések miatt, az EU közel-keleti békefolyamatban betöltött szerepéről szóló 2015. szeptember 15-i állásfoglalásában(3) említetteknek megfelelően; hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai részéről további szerepvállalás szükséges az ENSZ EJT erőszakkal és visszaélésekkel kapcsolatos határozatainak, például a megszállt palesztin területeken, többek között Kelet-Jeruzsálemben a nemzetközi jog valamennyi megsértése esetén az elszámoltathatóság és az igazság biztosításáról szóló 2015. július 3-i határozat végrehajtásának nyomon követésében; tudomásul veszi az NBB folyamatban lévő előzetes vizsgálatát; megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot és a nemzetközi büntetőbíráskodási rendszert; ebben az összefüggésben felidézi az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket(4), és felszólítja az EKSZ-t, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek az EU által finanszírozott struktúrák és projektek által elszenvedett pusztulásról és károkról; hangsúlyozza, hogy továbbra is valamennyi félnek tiszteletben kell tartania a gázai tűzszünetet, és a blokád megszüntetésére szólít fel; felszólítja mind az izraelieket, mind a palesztinokat arra, hogy kerüljenek minden olyan lépést, amely miatt tovább élesedhet a helyzet, beleértve a gyűlöletbeszédet és a közösség elleni izgatást, valamint az olyan egyoldalú intézkedéseket, amelyek befolyásolhatják a tárgyalások eredményét, és veszélyeztetik a két állam elvén alapuló megoldás életképességét; kiemeli, hogy az izraeli–palesztin konfliktus tartós megoldása csak regionális összefüggésben, minden érintett regionális szereplő bevonásával és a nemzetközi közösség támogatásával érhető el;

Dél-Szudán

40.  felszólít minden felet, hogy tartózkodjon az emberi jogok megsértésétől és a nemzetközi humanitárius jog megsértésétől, azoktól is, amelyek nemzetközi jog szerinti bűncselekménynek számítanak, mint például a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az etnikai alapú erőszak, a konfliktusokkal összefüggő szexuális erőszak, az erőszakos közösülést is beleértve, valamint a nemi alapú erőszak, a gyermekek toborzása és bevetése, az erőszakos eltüntetések, valamint az önkényes letartóztatások és fogva tartás; megjegyzi, hogy a dél-szudáni kormány 2016. március 16-án aláírta az ütemtervre vonatkozó megállapodást, és ezután egyértelművé tette, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy más érdekelt feleket is bevon a nemzeti párbeszédbe, és hogy folyamatosan tiszteletben tart minden döntést, amelyet az ellenzéki aláírók és a 7+7 mechanizmus, a nemzeti párbeszéd irányítóbizottsága közreműködésével sikerül elérni; ragaszkodik ahhoz, hogy minden fél tartsa tiszteletben az általa vállalt kötelezettségeket, és folyamatos párbeszédre szólít fel a végleges fegyvernyugvás elérése érdekében; kéri az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is elkötelezetten támogassák az Afrikai Unió azon erőfeszítéseit, amelyek célja a béke megteremtése Dél-Szudán és a szudáni nép számára, módot adva a demokrácia belső reformoknak köszönhető megteremtésére; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy újítsák meg a dél-szudáni emberi jogi bizottság mandátumát, valamint erősítsék meg az emberi jogok megsértésének kivizsgálása és a nemi erőszak feltérképezése terén betöltött szerepét; támogatja ajánlásainak egy jelentésben való összegzését, amely továbbításra kerül az ENSZ Közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának;

Szíria

41.  a lehető leghatározottabban elítéli az Aszad-rezsim erői által Oroszország és Irán támogatásával elkövetett atrocitásokat és az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű megsértését, valamint a nem állami fegyveres csoportok, különösen a népirtást is magukba foglaló bűncselekményekért felelős ISIS/Dáis, a Dzsabhat Fatah as-Sam/an-Nuszra Front és más dzsihádista csoportok által elkövetett emberi jogi visszaéléseket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését; kitart amellett, hogy a konfliktus valamennyi résztvevőjére kiterjedően továbbra is folytatni kell a vegyi fegyverek alkalmazásának kivizsgálását és ezek megsemmisítését Szíriában, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország és Kína megakadályozza az ENSZ BT vegyi fegyverek alkalmazásáról szóló új határozatának elfogadását; ismételten felszólít arra, hogy biztosítsák a humanitárius segítség teljes és akadályoztatástól mentes eljuttatását, és hogy a háborús bűnök, valamint az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése ne maradjon következmények nélkül, azok elkövetőit vonják felelősségre; támogatja azt az uniós kezdeményezést, hogy a szíriai helyzetet utalják a Nemzetközi Büntetőbíróság elé, és felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen lépéseket ennek érdekében; támogatja a vizsgálóbizottság megbízatását, amelynek megfelelően különleges vizsgálatot folytat majd le az Aleppóban kialakult helyzet tekintetében, és erről legkésőbb az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának márciusában tartandó 34. üléséig jelentést készít, valamint kéri, hogy e jelentést terjesszék a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé;

Ukrajna

42.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a folyamatban lévő orosz agresszió katasztrofális humanitárius helyzetet okozott a Donyec-medencében, és hogy az ukrán és nemzetközi humanitárius szervezetektől megtagadják a belépést a megszállt területekre; mély aggodalmát fejezi ki az országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült több mint 1,5 millió személy súlyos humanitárius helyzete miatt; mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a konfliktus körülményei között tovább folytatódik a szexuális erőszak; mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogoknak a Krím félszigeten zajló különösen a krími tatárokkal szemben elkövetett megsértése miatt; hangsúlyozza, hogy további uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani Ukrajnának; ismét hangot ad teljes elkötelezettségének Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitása, függetlensége, egysége és területi integritása, valamint az európai integrációhoz vezető út követésére vonatkozó szabad és szuverén döntése mellett; felszólít minden felet, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a megszállt Krím félszigetnek az ukrán jogrendszerbe való, politikai párbeszéd révén és a nemzetközi joggal teljes összhangban történő békés reintegrációjára; felszólítja az EKSZ-t és a Tanácsot, hogy az alapvető szabadságok és emberi jogok folyamatos súlyos megsértésére való tekintettel, valamint állandó nemzetközi megfigyelői és egyezményeken alapuló mechanizmusok létrehozása érdekében gyakoroljanak nagyobb nyomást az Oroszországi Föderációra, hogy az lehetővé tegye az emberi jogi helyzetet megfigyelő nemzetközi szervezetek Krím félszigetre való bejutását; felszólít a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtására, és e tekintetben támogatja az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását addig, amíg a Krím félsziget vissza nem kerül Ukrajnához; ismételten emlékeztet arra, hogy a konfliktusban érintett valamennyi fél köteles minden megvalósítható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy az ellenőrzése alatt álló polgári lakosságot megkímélje az ellenségeskedések hatásaitól; támogatja és bátorítja az Emberi Jogi Tanács 34. ülésén tartandó interaktív párbeszédet;

Jemen

43.  rendkívüli aggodalmának ad hangot a jemeni katasztrofális humanitárius helyzet miatt; megerősíti, hogy továbbra is elkötelezett Jemen és a jemeni nép támogatása mellett; elítéli a civilek ellen irányuló erőszakot, valamint azt, hogy a civilek tűrhetetlen helyzetbe kerülnek a harcoló felek között, amelyek megértik a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogok nemzetközi jogát; hangsúlyozza, hogy az emberi jogok nemzetközi joga és a nemzetközi humanitárius jog szigorúan tiltja a gyermekek toborzását és fegyveres konfliktusban történő bevetését, és hogy a tizenöt év alatti gyermekek toborzása háborús bűncselekménynek számíthat; felhív minden felet, hogy azonnal engedjék szabadon ezeket a gyermekeket, és tartózkodjanak a toborzásuktól; minden felet sürget a feszültségek enyhítésére, valamint azonnali és stabil tűzszünet bevezetésére, amely a konfliktus politikai, inkluzív és tárgyalásos úton elért megoldásához vezet; ebben az összefüggésben teljes mértékben támogatja Iszmáíl vild Sejk Ahmed, az ENSZ jemeni különmegbízottjának erőfeszítéseit, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2016. októberi 33/16. számú határozatának végrehajtását, amely kéri az ENSZ együttműködését a független nemzeti vizsgálóbizottsággal, és támogat minden olyan erőfeszítést, amely független nemzetközi vizsgálat folytatására irányul a büntetlenség kultúrájának megtörése érdekében Jemenben; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az arra irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket, hogy kifejezésre juttassák az aggályokat a jemeni erőszak és jogsértések miatt, és kérjék ezek alapos és pártatlan kivizsgálását; arra ösztönzi a főbiztost, hogy használja fel az ülések közötti tájékoztatót arra, hogy folyamatosan tájékoztassa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát vizsgálatának eredményeiről;

o

o  o

44.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 71. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése főtitkárának.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0317.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0502.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0318.

(4)

http://www.ohchr.org/documents/issues/business/A.HRC.17.31.pdf

Jogi nyilatkozat