KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Fülöp-szigetekről
18.4.2018 - (2018/2662(RSP))
amely a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
PPE (B8‑0198/2018)
S&D (B8‑0202/2018)
ECR (B8‑0203/2018)
ALDE (B8‑0205/2018)
Verts/ALE (B8‑0206/2018)
GUE/NGL (B8‑0208/2018)
Cristian Dan Preda, Tomáš Zdechovský, Patricija Šulin, Francis Zammit Dimech, Milan Zver, Csaba Sógor, Mairead McGuinness, Romana Tomc, Ivan Štefanec, Eduard Kukan, Elisabetta Gardini, Giovanni La Via, Adam Szejnfeld, Michaela Šojdrová, Tunne Kelam, Bogdan Andrzej Zdrojewski, David McAllister, Lars Adaktusson, Krzysztof Hetman, Željana Zovko, Bogdan Brunon Wenta, Sandra Kalniete, Elmar Brok, Dubravka Šuica, Pavel Svoboda, Ivana Maletić, Laima Liucija Andrikienė, Seán Kelly, Deirdre Clune, Andrey Kovatchev, Julia Pitera, Marijana Petir, Inese Vaidere, László Tőkés, Stanislav Polčák, Jiří Pospíšil a PPE képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post, Neena Gill az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Notis Marias, Valdemar Tomaševski, Branislav Škripek, Pirkko Ruohonen-Lerner, Raffaele Fitto, Ruža Tomašić, Monica Macovei, Anna Elżbieta Fotyga az ECR képviselőcsoport nevében
Urmas Paet, Nedzhmi Ali, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Martina Dlabajová, María Teresa Giménez Barbat, Nathalie Griesbeck, Marian Harkin, Filiz Hyusmenova, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Patricia Lalonde, Valentinas Mazuronis, Louis Michel, Javier Nart, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Ramon Tremosa i Balcells, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans az ALDE képviselőcsoport nevében
Barbara Lochbihler, Ernest Urtasun, Jakop Dalunde, Davor Škrlec, Heidi Hautala, Igor Šoltes a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Miguel Urbán Crespo, Anne-Marie Mineur, Merja Kyllönen, Patrick Le Hyaric, Tania González Peñas, Dimitrios Papadimoulis, Xabier Benito Ziluaga, Estefanía Torres Martínez, Malin Björk, Stelios Kouloglou, Barbara Spinelli, Marie-Christine Vergiat a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao az EFDD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a Fülöp-szigetekről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Fülöp-szigeteki helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2016. szeptember 15-i[1] és 2017. március 16-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az EKSZ szóvivőjének a Fülöp-szigetekről és a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, 2018. március 16-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Unió küldöttségének és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szóvivőjének nyilatkozataira,
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió (EU) és tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra,
– a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó uniós különleges ösztönző előírás (GSP+) keretében a Fülöp-szigetekre vonatkozóan elvégzett, a 2016–2017-es időszakot lefedő értékelésről szóló, 2018. január 19-i közös szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0032),
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein nyilatkozataira, amelyekben reagál a Fülöp-szigeteki kormány azon vádjaira, hogy az őslakos népek jogaival foglalkozó különleges ENSZ-előadó és más emberijog-védők terrorcselekményekben vettek részt,
– tekintettel az ASEAN–EU párbeszéd létrehozásának 40. évfordulója alkalmából tartott ASEAN–EU megemlékező csúcstalálkozó eredményeire, valamint az ASEAN–EU cselekvési tervre (2018–2022),
– tekintettel az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága (DROI) elnökének 2018. február 23-i nyilatkozatára, amely szerint „De Lima szenátor vádemelés nélküli fogva tartása elfogadhatatlan”,
– tekintettel a Fülöp-szigetek és az EU (korábban az Európai Gazdasági Közösség (EGK)) között 1964. május 12-én létrejött diplomáciai kapcsolatokra, amelyek keretében a Fülöp-szigetek nagykövetet rendelt az EGK mellé,
– tekintettel arra, hogy a Fülöp-szigetek a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) alapító tagja,
– tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,
– tekintettel a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményre,
– tekintettel az emberi jogokról szóló uniós iránymutatásokra,
– tekintettel a Római Statútumra,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel a Fülöp-szigetek és az EU közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza; mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás megerősítése révén az Európai Unió és a Fülöp-szigetek újólag megerősítették elkötelezettségüket a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdításának elvei, valamint a régió békéje és biztonsága iránt;
B. mivel 2016. július 1. óta a Fülöp-szigeteken megközelítőleg 12 000 embert – köztük nőket és gyermekeket – gyilkoltak meg a jelenleg is zajló, kábítószerek elleni kampányban, amelyet nemzetközi szinten Duterte elnök „kábítószerek elleni háborújának” neveznek; mivel Duterte elnök ígéretet tett a kábítószerek elleni küzdelemmel kapcsolatos kampány folytatására 2022-ig, amíg elnöki ciklusa véget nem ér; mivel az EU továbbra is rendkívül aggódik a Fülöp-szigeteki illegális kábítószerek elleni kampánnyal összefüggésben elkövetett nagyszámú gyilkosság miatt;
C. mivel 2018 márciusában a Fülöp-szigeteki kormány terrorizmussal vádolta meg az őslakos népek jogaival foglalkozó különleges ENSZ-előadót, a Fülöp-szigeteki állampolgár Victoria Tauli-Corpuzt, és 600 másik személlyel, köztük őslakos vezetőkkel és az emberijog-védőkkel együtt a terrorszervezeteket felsoroló jegyzékre tette; mivel az ENSZ-szakértők mentelmi joggal rendelkeznek; mivel Tauli-Corpuzt az után vádolták meg, hogy elítélte a hadsereg által az őslakos lumad nép ellen Mindanao szigetén elkövetett támadásokat; mivel Tauli-Corpuz említést tett arról, hogy a tulajdonukat békésen védő őslakos embereket zaklatták, megkínozták és letartóztatták;
D. mivel Leila De Lima szenátort, emberi jogi aktivistát, aki Duterte Fülöp-szigeteki elnök kábítószer elleni kampányának legismertebb bírálója, 2016. szeptember 19-én elmozdították a szenátus igazságügyi és emberi jogi bizottságának elnöki tisztségéből, majd 2017. február 23-án letartóztatták; mivel De Lima szenátor vezette a a Davaóban végrehajtott törvénytelen kivégzések kivizsgálását, míg Duterte elnök volt a város polgármestere; mivel komoly aggodalomra ad okot, hogy azok a bűncselekmények, amelyekkel De Lima szenátort megvádolták, szinte teljes mértékben kitalációk és politikai indíttatásúak;
E. mivel komoly aggodalomra ad okot, hogy a Fülöp-szigeteki hatóságok célba vették az őslakos népeket; mivel december végén az ENSZ figyelmeztetést adott ki a Fülöp-szigeteki Mindanao szigetén élő lumad nép ellen elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések miatt; mivel az ENSZ-szakértők becslése szerint 2017 októbere óta legalább 2500 lumad személyt kényszerítettek lakóhelyük elhagyására; mivel félő, hogy e támadások egy részét az a megalapozatlan gyanú motiválja, hogy a lumad személyek terrorista csoportokban vesznek részt, vagy hogy ellenzik az őseik földjein végzett bányászati tevékenységeket;
F. mivel a Fülöp-szigetek 2000. december 28-án aláírta és 2011. augusztus 30-án ratifikálta a Római Statútumot; mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze előzetes vizsgálatot indított a Fülöp-szigeteki helyzetről, amely vizsgálat górcső alá fogja venni a Fülöp-szigeteki kormány által indított „kábítószer elleni háború” kampány keretében legalább 2016. július 1. óta az országban állítólagosan elkövetett bűncselekményeket;
G. mivel 2018. március 19-én az ENSZ hivatalosan értesítette a Nemzetközi Büntetőbíróságot arról, hogy a Fülöp-szigetek 2018. március 17-én átadta a Római Statútumból való kilépéséről szóló írásbeli értesítést;
H. mivel a Fülöp-szigeteki Képviselőház 2017. március 7-én jóváhagyta a halálbüntetés visszaállítására vonatkozó törvényjavaslatot; mivel a törvényjavaslatot még a szenátoroknak is jóvá kell hagyniuk, mielőtt az elnök aláírja és törvénnyé válik; mivel Duterte elnök aktívan kampányolta a halálbüntetés visszaállításáért; mivel a halálbüntetés visszaállítása egyértelműen sértené a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, amelynek a Fülöp-szigetek 2007 óta részes fele;
I. mivel a Fülöp-szigetek a Transparency International által évente közzétett korrupciós rangsorban a korrupció tekintetében 180 országból a 111. helyen áll;
J. mivel a civil társadalom mozgástere egyre zsugorodik; mivel értesülések szerint az emberijog-védők egyre inkább ellenséges környezettel szembesülnek a Fülöp-szigeteken; mivel Duterte elnök olyan nyilatkozatokat tett, amelyek bátorítják az emberi jogi csoportok és ügyvédek elleni rendőrségi támadásokat;
K. mivel a törvénytelen kivégzések ellen nyilvánosan nyilatkozó személyek azt kockáztatják, hogy megtiltják számukra a Fülöp-szigetekre való belépést;
L. mivel a Duterte elnök a nőkre vonatkozó számos becsmérlő és megalázó nyilatkozatot tett, valamint több alkalommal is indokoltnak tekintette a szexuális erőszakot, és a nők lelövésére szólított fel;
M. mivel az emberijog-védők, az újságírók és az aktivisták rendszeresen fenyegetésekkel, zaklatással, megfélemlítéssel és erőszakkal szembesülnek, amikor megpróbálják nyilvánosságra hozni a Fülöp-szigeteken végrehajtott törvénytelen kivégzésekről és más emberi jogi visszaélésekről szóló állításokat; mivel az LMTBI közösséget folyamatosan zaklatják;
N. mivel a Fülöp-szigetek az európai uniós Általános Preferenciarendszer Plusz (GSP+) kedvezményezettje;
O. mivel az EU–Fülöp-szigetek partnerségi és együttműködési megállapodás egy emberi jogi munkacsoport formájában megvalósuló, érdemi emberi jogi párbeszéd kialakítására szólít fel;
1. felszólítja a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg a „kábítószer elleni háború” ürügyével végrehajtott törvénytelen kivégzéseket; határozottan elítéli a kábítószerek elleni küzdelemmel kapcsolatos kampányhoz kötődő fegyveres erők és polgárőrségi csoportok által végrehajtott, nagyszámú törvénytelen kivégzéseket; részvétét fejezi ki az áldozatok családtagjainak; mélységes aggodalmát fejezi ki azon hitelt érdemlő jelentések miatt, melyek szerint a Fülöp-szigeteki rendőri erők meghamisítják a bizonyítékokat a törvénytelen kivégzések alátámasztása érdekében, és a célpontok között túlnyomórészt városi szegények vannak;
2. tudomásul veszi a kormány közelmúltbeli kezdeményezéseit annak érdekében, hogy egységesebb és integráltabb megközelítést biztosítson a kábítószer elleni küzdelemhez a jogérvényesítésre, az igazságszolgáltatásra, a jogi képviseletre, a rehabilitációra és a beilleszkedésre építve; üdvözli a Szenátus 516. sz. határozatát, amelyet 2017. szeptember 25-én nyújtottak be a Fülöp-szigeteken, arra ösztönözve a hatóságokat, hogy „tegyék meg a szükséges lépéseket a gyilkosságáradat, különösen a gyermekeink ellen elkövetett gyilkosságok megállítása érdekében”; felszólítja a kormányt, hogy a kisfogyasztók felkutatása helyett kezelje prioritásként a kábítószer-kereskedelmi hálózatok és a nagy drogbárók elleni küzdelmet; hangsúlyozza, hogy a Fülöp-szigeteki hatóságoknak a nemzeti és nemzetközi joggal összhangban kell folytatniuk a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet, a közegészségügyre és a megfelelő eljárás teljes körű tiszteletben tartására összpontosítva; felkéri a kormányt, hogy fogadjon el konkrét erőszakmentes politikákat;
3. felkéri a hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ különleges eljárásaival; felszólítja a Fülöp-szigetek hatóságait, hogy haladéktalanul végezzék el a törvénytelen kivégzések pártatlan és érdemi kivizsgálását, és állítsák az összes elkövetőt bíróság elé; felszólítja az EU-t és valamennyi tagállamát, hogy támogassák a Fülöp-szigeteken elkövetett gyilkosságok Egyesült Nemzetek által vezetett kivizsgálását, és felszólít a felelősök bíróság előtti elszámoltatására;
4. ismételten felhívja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy engedjék szabadon Leila De Lima szenátort, valamint a fogva tartás során megfelelő biztonsági és egészségügyi feltételeket biztosítsanak a számára; ismételten hangsúlyozza, hogy felszólítja a hatóságokat, hogy garantálják a tisztességes eljárást és ejtsék az ellene felhozott összes politikai indíttatású vádat; sürgeti az Uniót, hogy továbbra is szorosan kísérje figyelemmel De Lima szenátor ügyét;
5. felszólítja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy az emberijog-védőket vegyék le a terroristákat felsoroló listáról, ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat, és tegyék lehetővé számukra, hogy tevékenységeiket békében végezzék; emlékezteti a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy Victoria Tauli-Corpuz a kiváltságokról és mentességekről szóló 1946. évi egyezmény szerint mentességben részesül;
6. üdvözli az Nemzetközi Büntetőbíróság kezdeményezését, hogy kivizsgálja a „kábítószer elleni háború” során elkövetett gyilkosságokkal összefüggésben az emberiesség elleni bűncselekményekről szóló állításokat; felhívja a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbíróság Ügyészségével a Fülöp-szigeteki helyzetre vonatkozó előzetes vizsgálat során; nyomatékosan sajnálatát fejezi ki a Fülöp-szigeteki kormány azon döntése miatt, hogy kezdeményezi a Római Statútumból való kilépését; felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza ezt a határozatot;
7. megismétli, hogy mélységesen aggasztja a képviselőház azon döntése, hogy ismét bevezeti a halálbüntetést; újból felszólítja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a halálbüntetés visszaállítására irányuló folyamatban lévő eljárásoknak; emlékeztet arra, hogy az Unió a halálbüntetést kegyetlen és embertelen büntetésnek tekinti, amelynek a bűnözői magatartásra nincs elrettentő hatása; felszólítja a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy tartózkodjon a büntetőjogi felelősség alsó korhatárának leszállításától;
8. aggasztónak tartja a jelenlegi Fülöp-szigeteki közigazgatásban tapasztalható, egyre növekvő korrupciót; felszólítja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a korrupció hatékony kezelése érdekében; hangsúlyozza a demokrácia és a jogállamiság alapelvei tiszteletben tartásának fontosságát e tekintetben;
9. elítéli a fenyegetéseket, a zaklatást, a megfélemlítést és az erőszakot azok ellen, akik – többek között emberijog-védőként, az újságíróként és aktivistaként – megpróbálják nyilvánosságra hozni a Fülöp-szigeteken végrehajtott törvénytelen kivégzésekről és más emberi jogi visszaélésekről szóló állításokat; sürgeti a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy biztosítsa, hogy az emberijog-védők, az újságírók és az aktivisták a munkájukat lehetővé tevő környezetben dolgozhassanak a megtorlástól való félelem nélkül;
10. sürgeti a Fülöp-szigeteket, hogy szüntesse meg azon személyek országba történő belépésének tilalmát, akiket a Duterte elnök által folytatott politikák bírálóinak tekintenek;
11. sürgeti a Fülöp-szigeteket, hogy tartsa be a nemzetközi jog szerinti, az őslakos népek emberi jogainak védelmével kapcsolatos kötelezettségeit, többek között fegyveres konfliktusok során is;
12. elítéli a nőkkel szembeni erőszak minden formáját, és emlékeztet arra, hogy az ilyen erőszak súlyosan sérti a nők és lányok emberi jogait és méltóságát; határozottan elítéli Duterte elnök női harcosokra vonatkozó megalázó és nőgyűlölő kijelentéseit; emlékezteti az elnököt, hogy az állami erők fegyveres konfliktus során elkövetett szexuális erőszakra való bátorítása sérti a nemzetközi humanitárius jogot; felszólítja az elnököt, hogy tisztelettel kezelje a nőket, és tartózkodjon a nők elleni erőszakra való felbujtástól;
13. annak megfontolására ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy kérjék a Fülöp-szigeteki Köztársaság Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsából való kizárását, mielőtt 2018 végén lejár jelenlegi tagsága;
14. emlékezteti a Fülöp-szigeteki hatóságokat a nemzetközi jog, a GSP+ rendszer és a partnerségi és együttműködési megállapodás szerinti kötelezettségeikre, különös tekintettel az emberi jogokra és a kötelezettségek teljesítése elmulasztásának következményeire; hangsúlyozza, hogy bár a GSP + egyezmények végrehajtása terén elért előrelépés nagyrészt pozitív, továbbra is komoly aggodalomra ad okot az emberi jogoknak a kábítószerek elleni háborúhoz kapcsolódó megsértése; emlékeztet e tekintetben a Fülöp-szigetekre vonatkozó 2017. március 16-i korábbi állásfoglalására, és felszólítja a Bizottságot és a Külügyi Szolgálatot, hogy minden rendelkezésre álló eszközt – beleértve a partnerségi és együttműködési megállapodást is – használjanak fel arra, hogy meggyőzzék a Fülöp-szigeteket a kábítószerek elleni kampányhoz kapcsolódó törvénytelen kivégzések beszüntetéséről, valamint – érdemi javulás hiányában – kezdeményezzék azokat az eljárási lépéseket, amelyek a GSP+ preferenciák ideiglenes visszavonásához vezethetnek; nyomatékosan kéri az Uniót, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel arra, hogy támogassa a Fülöp-szigetek kormányát nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek tiszteletben tartásában;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Fülöp-szigetek kormányának és parlamentjének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjének és kormányának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállamai kormányainak.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0349.
- [2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0088.