Eljárás : 2018/2718(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0242/2018

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0242/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 31/05/2018 - 7.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0237

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 298kWORD 57k
29.5.2018
PE621.626v01-00}
PE621.629v01-00}
PE621.630v01-00} RC1
 
B8-0242/2018}
B8-0245/2018}
B8-0246/2018} RC1

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján

amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:

B8-0242/2018 (PPE)

B8-0245/2018 (ECR)

B8-0246/2019 (S&D)


az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési pilléréről 2020 után (2018/2718(RSP))


Marian-Jean Marinescu, Wim van de Camp, Ivo Belet, Cláudia Monteiro de Aguiar, Markus Pieper, Dieter-Lebrecht Koch az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport nevében
Ismail Ertug, Inés Ayala Sender az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport nevében
Roberts Zīle, Zdzisław Krasnodębski az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport nevében
Pavel Telička, Dominique Riquet, Gesine Meissner, Izaskun Bilbao Barandica, Matthijs van Miltenburg a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport nevében
MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési pilléréről 2020 után (2018/2718(RSP))  

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) és annak a 2017. június 20-i (EU, Euratom) 2017/1123 tanácsi rendelet általi későbbi módosítására(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló, 2017. június 28-i vitaanyagára (COM(2017)0358),

–  tekintettel az Európai Unió pénzügyeinek jövőjére vonatkozó vitaanyagról szóló, 2017. október 24-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Bizottságnak a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0604) és az azt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0299),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás módosítására irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0606),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás Európai Parlament általi, 2016. október 4-i és Tanács általi, 2016. október 5-i megerősítésére,

–  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. június 15-i véleményére(7),

–  tekintettel a „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című, 2018. május 2-i bizottsági közleményre (COM(2018)0321),

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2018. március 28-i közös közleményére (JOIN(2016)0005),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) félidős értékeléséről szóló, 2018. február 14-i jelentésére (COM(2018)0066),

–   tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és helyreállítása az Unióban még mindig meglehetősen töredezett, és óriási kihívást jelent a lehetőségek és a finanszírozás tekintetében, de alapvető fontosságú mind a fenntartható növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség, mind az Unión belüli társadalmi és területi kohézió biztosítása és ezáltal a régiók közötti egyenlőtlenségek leküzdése érdekében;

B.  mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) központilag irányított közös finanszírozási program, amelynek célja egy nagy teljesítményű, fenntartható és összekapcsolt transzeurópai hálózat (TEN) kialakításának előmozdítása a közlekedés, az energiaellátás és a digitális szolgáltatások infrastruktúrája terén;

C.  mivel a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) korai kiépítése jelentősen hozzá fog járulni az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás szerinti uniós kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez, az európai gazdaság dekarbonizációjához, valamint az EU energia- és éghajlat-politika terén megvalósítandó „20–20–20” célkitűzéseihez; mivel a törzshálózatot 2030-ig, az átfogó hálózatot pedig 2050-ig ki kell építeni;

D.  mivel minden tizedik európai a szélesebb értelemben vett közlekedési ágazatban dolgozik, és mivel a közlekedési infrastruktúrába való beruházás új munkahelyek teremtéséhez fog vezetni, hiszen a becslések szerint a TEN-T törzshálózatba befektetett minden egymilliárd euró akár 20 000 új munkahelyet is teremthet;

E.  mivel a CEF a határokon átnyúló összeköttetések előmozdítására, multimodális és városi csomópontok létrehozására, a piaci hiányosságok kezelésére és a szűk keresztmetszetek megszüntetésére összpontosít; mivel a CEF biztosította olyan projektek megvalósulását, amelyeket egyébként nem lehetett volna végrehajtani, ezáltal egyértelmű uniós hozzáadott értéket nyújtott a határokon átnyúló együttműködés és koordináció megkönnyítése terén;

F.  mivel a közlekedési ágazat képviselte a CEF 2014–2020-as időszakra vonatkozó költségvetésének legnagyobb részét; mivel a közlekedési ágazat része az összes tagállam rendelkezésére álló általános keretből és a kohéziós tagállamok rendelkezésére álló és közvetlenül a Kohéziós Alapból átutalt kohéziós keretből állt;

G.  mivel a CEF az egyik legsikeresebb uniós program, hiszen a pályázati felhívások nagyrészt túljegyzésre kerültek; mivel 2017 végéig a CEF közlekedési része már 21,3 milliárd eurós támogatást nyújtott TEN-T projektekhez, összesen 41,6 milliárd euró összegű beruházást bevonva; mivel 2018 folyamán további támogatási megállapodások kerülnek aláírásra a CEF-ből nyújtott támogatásokat magánfinanszírozással ötvöző pályázati felhívás keretében, többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA); mivel az említett pályázati felhívás eredeti 1 milliárd eurós költségvetése 2017 novemberében 350 millió euróval megemelkedett az „Innováció és új technológiák” kiemelt kezdeményezés támogatására az alternatív tüzelőanyagokkal kapcsolatos cselekvési terv céljaival összhangban;

H.  mivel a „használd fel vagy elveszíted” elv bevezetése jelentősen hozzájárult a CEF sikeréhez; mivel azonban a végre nem hajtott projektekhez biztosított költségvetés behajtását fel kell gyorsítani;

I.  mivel a CEF célja a közlekedési infrastruktúrába és az innovációba történő beruházások felgyorsítása és finanszírozás bevonása mind az állami, mind a magánszektorból, a jogbiztonság növelése és a technológiai semlegesség elvének tiszteletben tartása mellett;

J.  mivel a Bizottság várhatóan 2018 júniusában teszi közzé az európai stratégiai beruházásról, többek között az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) frissítéséről szóló jogalkotási javaslatait;

1.  hangsúlyozza, hogy a közlekedési infrastruktúrába történő beruházás a hosszú távú növekedésbe, a versenyképességbe és a munkahelyteremtésbe való beruházást jelent; ezért hangsúlyozza a CEF program stratégiai fontosságát a belső piac integrációja, az intelligens mobilitás és az EU azon lehetősége tekintetében, hogy kézzelfogható hozzáadott értéket nyújtson a polgároknak e program révén;

2.  hangsúlyozza, hogy a CEF kezdettől fogva hatékony és célzott eszköz a transzeurópai infrastruktúrába (TEN) történő beruházások számára a közlekedés, az energetika és a digitális ágazat területén, és előmozdítja a munkahelyteremtéssel, a növekedéssel és a beruházásokkal, a belső piaccal, az energiaunióval, az éghajlattal és a digitális egységes piaccal kapcsolatos uniós prioritásokat, és ennek így kell maradnia a jövőben is;

3.  kiemeli a 2014–2020-as időszakra szóló CEF program magas uniós hozzáadott érték teremtése terén elért sikerét határokon átnyúló, átjárható és multimodális dimenzióval rendelkező összeköttetési projektek és valamennyi közlekedési mód, így a tengeri közlekedés, a belvízi kikötők és utak esetében is az összeköttetést növelő projektek támogatása, a hiányzó összeköttetéseket áthidaló projektek előnyben részesítése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése révén egy mindenki számára hozzáférhető egységes európai közlekedési térség és egy innovatív közlekedési ágazat megteremtése céljából; felhívja a Bizottságot, hogy növelje az olyan csomópontok határokon átnyúló hozzáadott értékét, mint a tengeri kikötők, és támogassa a partner harmadik országokkal való összeköttetések erősítésére irányuló projekteket;

4.  tudomásul veszi, hogy a TEN-T hálózatba történő uniós beruházásokban rejlő összes előnyt és lehetőséget csak a törzshálózat és az átfogó hálózat befejezése után lehet kiaknázni; felhívja a Bizottságot annak szem előtt tartására, hogy e hálózatok kiépítése jelentős beruházásokat igényel, ami részben a folyamatos uniós támogatástól függ, máskülönben fennáll a leállás kockázata; kitart amellett, hogy továbbra is nyomást kell gyakorolni annak érdekében, hogy ezek legkésőbb 2030-ra és 2050-re elkészüljenek, az egész folyamat során betartva a 21. századi normákat;

5.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatban a CEF program folytassa a jelenlegi programot még szélesebb körű és nagyratörőbb célkitűzésekkel a politikai célok és a pénzügyi források tekintetében; hangsúlyozza, hogy a digitális, innovatív és fenntartható közlekedési projektekbe való beruházásokat fel kell gyorsítani egy zöldebb, valóban integrált, korszerű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságosabb és hatékony közlekedési rendszer felé való elmozdulás érdekében;

6.  elismeri, hogy a CEF beavatkozása döntő fontosságú volt a legtöbb projekt elindításában, különösen a határokon átnyúló, regionális és helyi szintű összekapcsolási projektek esetében; hangsúlyozza, hogy a CEF a köz- és magánberuházások jelentős katalizátorának bizonyult; úgy véli azonban, hogy további lépéseket kell tenni a benne rejlő minden lehetőség kihasználása érdekében;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a CEF mint konkrét ágazati célkitűzésekkel rendelkező, határokon átnyúló vagy uniós szintű átjárhatósági dimenziót tartalmazó összetett projektekkel foglalkozó, szakpolitika-vezérelt eszköz továbbfejlesztésének lehetőségeit;

8.  úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretben a 2014–2020-as időszak alapos felülvizsgálatára és a CEF és egyéb pénzügyi programok és eszközök, mint például a Horizont 2020, az esb-alapok és az ESBA közötti összetett kapcsolat következményeire, és különösen a CEF és az ESBA között megfigyelhető helyettesítő hatásra építve a Bizottságnak tovább kell erősítenie és biztosítania kell a CEF és egyéb programok, mint például a Horizont Európa és az InvestEU Alap egymást kiegészítő jellegét a program egyértelmű céljainak fenntartása és előmozdítása, az átfedések elkerülése és a költségvetési források optimalizálása érdekében;

9.  hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlannak tartaná a következő CEF egyéb programok javára való csökkentését, ahogy az a 2014–2020-as időszakra szóló CEF esetében az ESBA és az európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) javára történt; sürgeti a Bizottságot, hogy őrizze meg a CEF pénzügyi kapacitását, miután a CEF-finanszírozás nagy többsége olyan projektekre irányul, amelyek szélesebb körű regionális és uniós előnyökkel járnak, de amelyek számára nem áll rendelkezésre elegendő nemzeti vagy piaci alapú finanszírozás;

10.  elismeri a jelenlegi CEF program keretében indított támogatásötvöző pályázati felhívás első eredményeinek biztató sikerét; ezért erőteljesen ösztönzi a Bizottságot, hogy a jövőben ismételje meg ezeket a pályázati felhívásokat és folytassa egy megerősített CEF alkalmazását támogatások formájában, amelyeket lehetőség szerint uniós és nem uniós pénzügyi eszközökkel kell ötvözni; kéri a Bizottságot, hogy találjon módot arra is, hogy hatékonyabban ösztönözze a magán-társbefektetők részvételét, és a tagállamokat, hogy töröljék el e folyamat jogi és közigazgatási akadályait;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is bátorítsa a projektek és a költségek támogathatósága tekintetében merev költségvetési keret miatt jelenleg korlátozott szinergiák kialakítását projektszinten a három ág között; sürgeti a Bizottságot, hogy az infrastruktúrát igazítsa a tiszta és intelligens mobilitás jövőbeli szükségleteihez; várakozása szerint a jövőbeli ágazati szakpolitikai iránymutatásokat és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt rugalmasabbá teszik, hogy megkönnyítsék a szinergiákat és jobban figyelembe tudják venni az új technológiai fejlesztéseket és prioritásokat – mint például a digitalizációt –, miközben felgyorsítják az alacsony kibocsátású gazdaság létrehozását, és kezelik a közös társadalmi kihívásokat, például a kiberbiztonságot;

12.  kiemeli a közvetlen irányítás fontosságát a három ág közös eljárásainak biztosítása, a pénzeszközök gyors elosztása és a költségvetés rendkívül hatékony és eredményes végrehajtása céljából; rámutat arra, hogy a CEF-támogatások közvetlen irányítása a projektek határozott tervezése és versenyen alapuló kiválasztása, a koordinált végrehajtás és a tagállamok teljes körű bevonása révén nagyon hatékonynak bizonyult; elismeri, hogy az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA) a költségvetés optimalizálása révén döntő szerepet játszott a CEF sikerességében, különösen az egyes cselekvésekre el nem költött pénzek új cselekvések finanszírozására való gyors átirányítása tekintetében mutatott rugalmasságának köszönhetően; az uniós pénzeszközök megfelelő elköltésének garantálása érdekében ragaszkodik az INEA megerősítéséhez;

13.  támogatja a „használd fel vagy elveszíted” elv alkalmazását a CEF közvetlen irányításában; ugyanakkor a CEF hatékonyságának növelése érdekében ragaszkodik a kötelezettségvállalási előirányzatok újrahasznosítási lehetőségének fenntartásához azokban az esetekben, amikor a projektek nem a tervek szerint teljesítenek;

14.  elismeri a projektek benyújtásának bonyolultságát, főleg a nagy közlekedési infrastruktúrák esetében, valamint a technikai segítségnyújtás jelentőségét, például a CEF program támogatási intézkedése révén, különösen a kohéziós tagállamok számára a kiforrott és magas színvonalú projektek támogathatóságának előmozdítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson ilyen segítséget, és gondolja át az értékelési kritériumokat a projektek hozzáadott értékének egyértelműbb azonosítása érdekében; továbbá kéri a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket az adminisztratív követelmények jelentős egyszerűsítésére ne csak a kis összegű támogatások esetében, és igazítsa ki a kisebb összegű projektekkel pályázók számára nyújtott technikai segítséget;

15.  üdvözli, hogy a 2014–2020-as programban 11,3 milliárd euró átcsoportosításra került a Kohéziós Alapból a CEF közlekedési pillérének kohéziós keretéhez, és kiemeli a kohéziós pályázati felhívások kiugró sikerét;

16.  tudomásul veszi a Bizottság azon javaslatát, hogy a 2021–2027 közötti időszakban 42 265 millió eurót – ezen belül energetikai projektekre 7 675 millió eurót, távközlési és digitális projektekre pedig 2 662 millió eurót (mindkét esetben változatlan árakon) – kell a CEF-re fordítani; sajnálja azonban, hogy változatlan árakon számítva a CEF közlekedési ága számára elkülönített összeg 11 384 millió euró, míg a Kohéziós Alap hozzájárulása 10 000 millió euró, ami 12, illetve 13%-os csökkenést jelent; megjegyzi, és elfogadhatatlannak tartja, hogy csak a közlekedési pillérre elkülönített pénzeszközök csökkentek; hangsúlyozza, hogy a közlekedési ágazat előtt a belső piacon álló kihívások és a CEF sikere ellentmond a közlekedési keretösszeg csökkentésének, és kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a javasolt összeget;

17.  úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret időszakában növelni kell a CEF program pénzügyi lehetőségeit annak érdekében, hogy magas fokú hitelessége és vonzereje fennmaradjon a beruházók számára; hangsúlyozza, hogy a közlekedés számára biztosított költségvetés elégtelensége veszélyeztetné a TEN-T hálózat kiépítését, és hogy ez valójában leértékelné a közpénzekből már megvalósult beruházásokat;

18.  továbbá hangsúlyozza, hogy a kohéziós keret a helyi igényekre reagáló erős regionális dimenzióval rendelkezik, és kulcsfontosságú a törzshálózat részeinek befejezéséhez a kohéziós tagállamokban, és így az EU területi kohéziója szempontjából is; megállapítja, hogy az uniós közlekedési infrastruktúrába történő beruházásnak – amennyiben azt a Kohéziós Alap hozzájárulásával hajtják végre – a központilag és a megosztottan igazgatott források jól kiegyensúlyozott rendszerének kell maradnia; hangsúlyozza, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, következő többéves pénzügyi keretben a CEF keretrendszer közvetlen irányítása alatt a Kohéziós Alapból elkülönített összegnek legalább akkorának kell lennie, mint az előző, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben, és hogy ennek az összegnek elegendőnek kell lennie a jelenlegi CEF keretében a Kohéziós Alapból elkülönített összegekből finanszírozott projektek befejezésére;

19.  emlékeztet arra, hogy a közlekedési törzshálózat kiépítése és a szakpolitikai prioritások teljesítése továbbra is megköveteli az érintett polgárok és érdekelt felek részvételét a döntéshozatalban, az átláthatóságot a projektek végrehajtásának környezeti és pénzügyi értékelése és nyomon követése terén, a modális integráció javítását és a komodális műveletek előmozdítását;

20.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is legyenek elkötelezettek a CEF fő politikai céljai mellett a közlekedési ágazatban, melyek a következők: 2030-ra a TEN-T törzshálózat teljes kiépítése, beleértve az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR), a tengeri gyorsforgalmi utak és az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) üzembe helyezését és a tiszta, versenyképes, innovatív és összekapcsolt mobilitásra való átállást (ezen belül az alternatív üzemanyagok töltőállomás-infrastruktúrája gerinchálózatát 2025-ig); az átfogó TEN-T hálózat 2050-ig történő megvalósítása felé való előrehaladás;

21.  kiemeli, hogy erősebben kell összpontosítani az intelligens horizontális projektekre; ezért kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg egyedi, külön erre a célra szolgáló, a határokon átnyúló kezdeményezések létrehozását magánberuházások mozgósítása – részben a támogatások és a pénzügyi eszközök ötvözése – révén az átfogó prioritások, mint például az ERTMS megfelelő végrehajtásának felgyorsítására és biztosítására;

22.  a közlekedési ágazat tekintetében emlékeztet a multimodális és a határokon átnyúló összeköttetések, a digitális megoldások, a modális váltás és a fenntarthatóbb közlekedés középpontba állításának fontosságára; úgy véli, hogy ennek az aktualizált CEF-nek előnyben kell részesítenie a törzshálózat és az átfogó hálózat közötti közvetlenebb csatlakozásokat is; úgy véli, hogy e célkitűzéseknek az előre meghatározott projektek következő CEF-rendeletbe foglalt jegyzékeiben is tükröződniük kell;

23.  elfogadja, hogy a közlekedési ágazatnak teljes mértékben ki kell használnia a digitális és innovatív technológiák kínálta lehetőségeket, és elismeri, hogy az új innovatív közlekedési infrastruktúra mindig vonzóbb a befektetők, különösen a magánszektorbeli befektetők számára; rámutat azonban arra, hogy továbbra is a meglévő infrastruktúra az uniós hálózat gerince, és hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a jelenlegi infrastruktúra karbantartásába való erőteljesebb beruházásra; ezért felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a jelenlegi infrastruktúra magas innovációs törekvésekkel történő felújításának vagy korszerűsítésének vonzerejét;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókra a kikötők törzshálózatának bővítése révén azzal a céllal, hogy javítsa összeköttetéseiket földrajzi medencéjükben, a régiók között, a szárazfölddel és a harmadik országokkal; úgy véli, hogy a legkülső régiók számára akár 85%-ot elérő társfinanszírozást kell biztosítani minden közlekedési mód esetében annak érdekében, hogy a pályázati felhívásokban való részvételi lehetőségük javuljon, és rendszeres tengeri összeköttetés jöjjön létre a legkülső régiók és a szárazföldi területek között; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg külön pályázati felhívás létrehozásának lehetőségét a legkülső régiók számára, továbbá fontolja meg finanszírozás biztosítását innovatív technológiákhoz a legkülső régiókban található regionális repülőterek számára, valamint a repülőtéri infrastruktúra fenntartására;

25.  üdvözli a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló közös közleményben az infrastruktúra javítása és a szinergiák lehetővé tétele tekintetében felvázolt célkitűzéseket; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a CEF-et a kettős felhasználású polgári védelmi infrastruktúra fejlesztésének támogatására a TEN-T hálózat mentén;

26.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a tagállamoknak.

 

 

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(2)

HL L 163., 2017.6.24., 1. o.

(3)

HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4)

HL C 101., 2018.3.16., 64. o.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0401.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.

(7)

HL C 17., 2017.1.18., 20. o.

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 18.Jogi nyilatkozat