KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Szudánról, különösen Noura Hussein Hammad helyzetéről
30.5.2018 - (2018/2712(RSP))
amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:
B8-0265/2018 (ECR)
B8-0266/2018 (Verts/ALE)
B8-0267/2018 (S&D)
B8-0269/2018 (PPE)
B8-0270/2018 (GUE/NGL)
B8-0271/2018 (ALDE)
Cristian Dan Preda, Joachim Zeller, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Pavel Svoboda, Jaromír Štětina, Tomáš Zdechovský, Lefteris Christoforou, Marijana Petir, Tunne Kelam, Csaba Sógor, Laima Liucija Andrikienė, József Nagy, Ivan Štefanec, Eduard Kukan, Roberta Metsola, Jarosław Wałęsa, Lars Adaktusson, Giovanni La Via, Elisabetta Gardini, Željana Zovko, David McAllister, Michaela Šojdrová, Bogdan Brunon Wenta, Adam Szejnfeld, Seán Kelly, Deirdre Clune, Mairead McGuinness, Francis Zammit Dimech, Dubravka Šuica, László Tőkés, Sandra Kalniete, Ivana Maletić, Ivo Belet, Jiří Pospíšil, Andrey Kovatchev, Elmar Brok, Ramona Nicole Mănescu, Inese Vaidere, Esteban González Pons az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Ruža Tomašić, Jan Zahradil, Valdemar Tomaševski, Jana Žitňanská, Notis Marias, Raffaele Fitto, Monica Macovei, Branislav Škripek, Pirkko Ruohonen-Lerner az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport nevében
Urmas Paet, Nedzhmi Ali, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Martina Dlabajová, Filiz Hyusmenova, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Patricia Lalonde, Valentinas Mazuronis, Louis Michel, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Robert Rochefort, Marietje Schaake, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport nevében
Maria Heubuch, Bodil Valero, Michèle Rivasi, Judith Sargentini a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében
Miguel Urbán Crespo, Merja Kyllönen, Dimitrios Papadimoulis, Kostadinka Kuneva, Luke Ming Flanagan, Marie-Christine Vergiat, Xabier Benito Ziluaga, Lola Sánchez Caldentey, Estefanía Torres Martínez, Patrick Le Hyaric, Barbara Spinelli az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport nevében
Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo, Daniela Aiuto, Aymeric Chauprade
Az Európai Parlament állásfoglalása Szudánról, különösen Noura Hussein Hammad helyzetéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Szudánról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek a Szudáni Köztársaság 1986 óta részes fele,
– tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelynek a Szudáni Köztársaság 1990 óta részes fele,
– tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára;
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a korai házasságról és a kényszerített gyermekházasságról szóló 2016. december 19-i határozatára,
– tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979-ben az ENSZ-közgyűlés által elfogadott egyezményre, valamint a nők elleni erőszak felszámolásáról szóló, 1993-ban az ENSZ-közgyűlés által elfogadott nyilatkozatra,
– tekintettel az EU által javasolt és az ENSZ-közgyűlés által 2007. december 18-án elfogadott, majd 2008-ban, 2010-ben, 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban megerősített 62/149. számú határozatra, amelyben a halálbüntetésre vonatkozóan moratórium bevezetését sürgeti;
– tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartája 1981-ben elfogadott első, a nők jogairól szóló jegyzőkönyvére,
– tekintettel a gyermekek jogairól és jólétéről szóló afrikai charta 1999. november 29-én hatályba lépett 16. és 21. cikkére,
– tekintettel a gyermekek jogaival és jólétével foglalkozó afrikai szakértői bizottság által 2018. május 17-én, a Szudáni Köztársaságnak küldött, Noura Hussein Hammad ügyére vonatkozó, sürgető felhívást tartalmazó levélre,
– tekintettel Szudán 2005. évi alkotmányára,
– tekintettel a Cotonoui Megállapodás 96. cikkére (emberi jogi záradék), amelyet a szudáni kormány 2005-ben írt alá,
– tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre,
– tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkére,
A. mivel Noura Hussein Hammadot 16 éves korában családja arra kényszerítette, hogy Abdulrahman Hammaddal kössön házasságot; mivel Noura azt állítja, hogy férje először a saját családtagjai segítségével erőszakolta meg; mivel 2017. május 2-án tett tanúvallomása szerint három férfi fogta le Noura Husseint, amíg Abdulrahman megerőszakolta őt; mivel ezt követően Noura önvédelemből halálosan megsebesítette férjét, miközben a férje a következő napon ismét nemi erőszakot próbált meg elkövetni rajta; mivel az ezt követő orvosi vizsgálat szerint saját maga is megsebesült a férjével való dulakodás közben;
B. mivel Noura Hussein Hammadot 2018. április 29-ig az omdurmani börtönben előre megfontolt szándékból elkövetett gyilkosság vádjával tartották fogva; mivel a jelenleg 19 éves Noura Hussein Hammadot az Omdurmani Központi Büntetőbíróság halálra ítélte azért, mert megölte azt a férfit, akit a lány édesapja házastársul jelölt ki számára; mivel az ítélet meghozatalakor a férfi családja Hussein megfelelő „büntetéseként” a halálos ítéletet választotta; mivel az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be;
C. mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala információkat gyűjtött annak alátámasztására, hogy a Bíróság az ítélet meghozatalakor enyhítő körülményként nem vette figyelembe Hussein kényszerházasságát, a rajta elkövetett nemi erőszakot és a nemi alapú erőszak egyéb formáit; mivel az azonnali kivégzésekkel foglalkozó ENSZ-szakértő érvelése szerint az önvédelem egyértelmű bizonyítéka birtokában kimondott halálbüntetés önkényes kivégzésnek minősül;
D. mivel Szudán a humán fejlettségi mutató listáján és az ENSZ nemek közötti egyenlőtlenségi indexén szereplő 188 ország közül a 165. helyen áll; mivel az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága és Emberi Jogi Bizottsága súlyos aggodalmát fejezte ki a nők emberi jogainak Szudánban tapasztalható helyzete miatt; mivel a szudáni jogrendszer az iszlám saríán alapul; mivel a tapasztalatok szerint, ha a nők politikai, kulturális és gazdasági szempontból nem egyenlőek a férfiakkal, akkor vallásuktól, fajuktól vagy nemzetiségüktől függetlenül nemi alapú erőszaknak lesznek kitéve;
E. mivel a szudáni alkotmány kimondja, hogy „az állam megvédi a nőket az igazságtalanságtól és előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget”; mivel Pramila Patten, az ENSZ fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális erőszak kérdésével foglalkozó különleges képviselője Szudánban tett 2018. február 18–25-i látogatását követően megjegyezte, hogy Szudánban a nemi erőszak tagadásának mélyen gyökerező kultúrája van; mivel a kényszerházasságra, a párkapcsolaton belüli nemi erőszakra és a nemi alapú erőszakra normális jelenségként tekintenek Szudánban, és az erőszak e formáit a hagyományra, a kultúrára és a vallásra hivatkozva indokolják; mivel a különleges ügyészi hivatal eddig nem vizsgált ki konfliktushelyzetben elkövetett szexuális erőszakkal kapcsolatban egyetlen egy esetet sem;
F. mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság megbízatása a háborús bűncselekmények büntetlenségének, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás kezelésére terjed ki a nők által gyakran tapasztalt atrocitásokat, továbbá a szexuális és nemi alapú bűncselekmények széles körét is ideértve; mivel az NBB 2009. március 4-én elfogatóparancsot bocsátott ki a Szudáni Köztársaság elnöke, Omar al Bashir ellen az emberiesség ellen öt ízben elkövetett bűncselekmény: emberölés, emberirtás, erőszakos elhurcolás, kínzás és nemi erőszak vádjával vádolva meg őt;
G. mivel a halálbüntetés hatályon kívül helyezése érdekében „Igazságot Noura Hussein Hammadnak” elnevezéssel globális kampányt indítottak; mivel 2018. májusig csaknem 1 millió ember írta alá az „Igazságot Noura Hussein Hammadnak” elnevezésű petíciót; mivel a védőügyvédek megfélemlítése a tisztességes eljárással szembeni támadásnak tekinthető, mivel a nemi erőszakot elszenvedett Noura Hussein Hammad pszichológiai támogatásra szorul;
H. mivel Noura Hussein Hammad ügye nemzetközi szinten is felhívta a figyelmet a nők jogaira, és reflektorfénybe helyezte a kényszerházasság és a párkapcsolaton belüli nemi erőszak kérdését Szudánban, ahol a házasságkötéshez szükséges törvényes alsó korhatára csak 10 év; mivel a párkapcsolaton belüli nemi erőszakot a szudáni törvények csak 2015-ben ismerték el; mivel azonban az igazságügyi hatóságok ezt nem ismerik el bűncselekményként;
I. mivel a nő- és gyermekjogi aktivisták intenzív kampányt folytattak a lányok kényszerházasságával és a kiskorú lányok házasságával szemben, ami Szudánban elterjedt jelenség; mivel a lányok és nők elleni erőszak minden formájának – ideértve a korai és a kényszerházasságokat – megelőzése és az erre adott reakció az Európai Unió 2016–2020 közötti, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervének egyik célkitűzése;
J. mivel a Human Rights Watch és az ENSZ Szudánnal foglalkozó független szakértője 2017. évi jelentésében kijelentette, hogy a szudáni biztonsági erők szexuális erőszakot, megfélemlítést és a bántalmazás egyéb formáit alkalmazták az egész országban a női emberijog-védők elhallgattatására; mivel Noura Hussein Hammad ügyvédjének a nemzeti hírszerzési és biztonsági szolgálatok (NISS) megtiltották, hogy a megfélemlítés egyre erősödő kampánya közepette sajtókonferenciát tartson; mivel Nahid Gabralla, a szudáni fővárosban, Kartúmban működő SEEMA – a nemi alapú erőszak áldozataival és túlélőivel foglalkozó nem kormányzati szervezet – igazgatóját többször is bebörtönözték, miközben Noura Hussein Hammadért támogató kampányt folytatott, mivel Szudán korlátozza a szólásszabadságot;
K. mivel Szudán a világ hét országának egyike, amely a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménynek még mindig nem részes fele;
L. mivel az EU jelenleg 275 millió EUR értékben finanszíroz projekteket Szudánban, elsősorban az Európai Fejlesztési Alap (EFA), a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR), valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz révén; mivel Szudán nem ratifikálta a felülvizsgált Cotonoui Megállapodást;
M. mivel Szudánban a nők hátrányos megkülönböztetést, önkényes letartóztatásokat és megalázó büntetéseket szenvednek el; mivel az ENSZ Szudánnal foglalkozó független szakértője szerint az úgynevezett közerkölcsbe ütköző bűncselekmények – amelyekkel például a „tisztességtelenül” felöltözöttnek ítélt, testi fenyítéssel megalázott nőket vádolják – sértik a nemzetközi emberi jogi normákat; mivel a szudáni büntetőtörvénykönyv 151., 152., 154. és 156. cikke megerősíti a nők, nyilvánosság előtt tanúsított magatartásának és öltözködésének korlátozását; mivel e jogszabályok megsértése pénzbüntetéssel, sőt bizonyos esetekben korbácsolással büntetendő;
1. sajnálja és elítéli Noura Hussein Hammad halálra ítélését; felhívja a szudáni hatóságokat, hogy változtassák meg a halálbüntetést, és teljes mértékben vegyék figyelembe azt a tényt, hogy Hussein önvédelemből járt el, amikor egy férfi és annak társai nemi erőszakot kíséreltek meg elkövetni rajta;
2. felhívja a szudáni hatóságokat, hogy tartsák be a nemzeti jogot és a nemzetközi emberi jogi normákat, beleértve az emberi jogok és a népek jogairól szóló afrikai chartához csatolt, az afrikai nők jogairól szóló jegyzőkönyvet, valamint az Afrikai Unió Bíróságának 2003. július 11-én elfogadott jegyzőkönyvét; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi normák szerint az önvédelem egyértelmű bizonyítéka birtokában kimondott halálbüntetés önkényes kivégzésnek minősül, különösen azokban az esetekben, amikor a nőket önvédelem közben elkövetett gyilkossággal vádolják;
3. emlékezteti a szudáni hatóságokat az alapvető jogok – többek között a tisztességes eljáráshoz való jog – biztosításával kapcsolatos kötelezettségükre; ragaszkodik ahhoz, hogy minden szükséges intézkedést tegyenek meg annak biztosítása érdekében, hogy Noura Hussein Hammad pere valóban a jogszerű és tisztességes eljárás legszigorúbb normáinak feleljen meg;
4. megismétli, hogy rendkívül fontos, hogy Szudánban felülvizsgálják és megreformálják a kulcsfontosságú jogszabályokat, többek között a 2010-es nemzetbiztonsági törvényt, illetve a médiát és a civil társadalmat szabályozó jogszabályokat annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát biztosító nemzetközi normákkal; aggodalmát fejezi ki, hogy a letartóztatások és a fogva tartás tekintetében a nemzeti hírszerzési és biztonsági szolgálatokra (NISS) széleskörű hatásköröket ruháztak, amelyek önkényesen tartóztatnak le és tartanak fogva embereket, akiket sok esetben megkínoznak vagy más kegyetlen bánásmódban részesítenek, miközben a NISS tisztviselőit büntetőeljárás alóli mentesség illeti meg;
5. megjegyzi, hogy bár az ügy bírósági eljáráson megy keresztül, a szudáni hatóságoknak kötelességük bizonyítani, hogy nem tűrik meg a nemi vagy a nemi alapú erőszakot, és ezért kötelesek megmenteni egy fiatal nő életét, akinek az élete rajta kívül álló okok miatt már úgyis romokban hever; felhívja a szudáni hatóságokat annak biztosítására, hogy a nemi alapú és a nemi erőszak– ideértve a párkapcsolaton és a családon belüli erőszakot is – valamennyi esetét büntetőeljárás alá vonják, az elkövetőket pedig felelősségre vonják; sürgeti a szudáni hatóságokat, hogy foglalkozzanak a gyermekházasság, a kényszerházasság, valamint a párkapcsolaton belüli erőszak kérdésével;
6. sürgeti a szudáni hatóságokat, hogy folytassanak azonnali, független és pártatlan vizsgálatot a szudáni biztonsági erők ellen a nőkkel szembeni erőszak, megfélemlítés és a bántalmazás egyéb formáinak alkalmazásával kapcsolatos vádak miatt;
7. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Noura Hussein Hammad védelmét ellátó csapat által az elítélését követően szervezett sajtótájékoztatót a NISS betiltotta; határozottan elítéli a Noura Hussein Hammad ügyében aktív emberi jogi aktivisták és ügyvédek zaklatását;
8. sürgeti a szudáni hatóságokat, hogy Noura Hussein Hammad fogva tartása során biztosítsák a saját, valamint ügyvédei és családja testi és lelki épségének teljes védelmét;
9. megismétli, hogy valamennyi esetben és minden körülmények között határozottan ellenzi a halálbüntetés alkalmazását; úgy véli, hogy a halálbüntetés sérti az emberi méltóságot, és kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód; kéri a szudáni hatóságokat, hogy tartsák be a halálbüntetésre vonatkozó ENSZ-moratóriumot; felszólítja Szudánt, hogy csatlakozzon a kínzás elleni egyezményhez (CAT) és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményhez;
10. felhívja a szudáni hatóságok figyelmét, hogy a nők emberi jogainak jobb védelme és a párkapcsolaton belüli nemi erőszak bűncselekménnyé nyilvánítása sok életet menthetne meg, és megakadályozná a Noura ügyéhez hasonló kimeneteleket;
11. határozottan elítéli a korai és a kényszerházasságot, valamint a nők és lányok elleni erőszakot Szudánban és máshol is; rámutat arra, hogy a Hussein ítéletével szembeni jelenlegi fellebbezés – ami az ítélet formai és jogi vonatkozásaira korlátozódik és figyelmen kívül hagyja a tényeket – nem elegendő a Szudán által ratifikált Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerint; sürgeti a hatóságokat, hogy hajtsák végre a Gyermekjogi Bizottság ajánlását, és módosítsák a személyes státuszról szóló törvényt és emeljék fel a házasságkötéshez szükséges törvényes korhatárt;
12. határozottan kéri az EU-t és tagállamait annak biztosítására, hogy a szudáni hatóságokkal közös projektek végrehajtása során a „ne okozz kárt” elvet kövessék, kizárva az emberi jog megsértéséért felelős szereplőkkel való együttműködést;
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Szudán elnökének, az Afrikai Uniónak, az ENSZ főtitkárának, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek és a Pánafrikai Parlamentnek.