Eljárás : 2018/2927(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0533/2018

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0533/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 15/11/2018 - 5.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0461

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 299kWORD 57k
14.11.2018
PE624.242v01-00}
PE631.519v01-00}
PE631.520v01-00}
PE631.522v01-00}
PE631.523v01-00}
PE631.526v01-00}
PE631.528v01-00} RC1
 
B8-0533/2018}
B8-0535/2018}
B8-0536/2018}
B8-0538/2018}
B8-0539/2018}
B8-0542/2018}
B8-0544/2018} RC1

az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján

amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:

B8-0533/2018 (ECR)

B8-0535/2018 (EFDD)

B8-0536/2018 (S&D)

B8-0538/2018 (Verts/ALE)

B8-0539/2018 (GUE/NGL)

B8-0542/2018 (ALDE)

B8-0544/2018 (PPE)


a bangladesi emberi jogi helyzetről (2018/2927(RSP))


Cristian Dan Preda, Tomáš Zdechovský, Tunne Kelam, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, Milan Zver, Elisabetta Gardini, Lorenzo Cesa, Ivan Štefanec, Pavel Svoboda, József Nagy, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Krzysztof Hetman, Csaba Sógor, Patricija Šulin, Romana Tomc, Adam Szejnfeld, David McAllister, Lefteris Christoforou, Michaela Šojdrová, Elmar Brok, Andrey Kovatchev, Deirdre Clune, Seán Kelly, Ivana Maletić, Marijana Petir, Laima Liucija Andrikienė, Stanislav Polčák, László Tőkés, Dubravka Šuica, Anders Sellström, Željana Zovko, Francis Zammit Dimech, Jiří Pospíšil, Inese Vaidere az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post, Agnes Jongerius az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport nevében
Pirkko Ruohonen-Lerner, Charles Tannock, Jana Žitňanská, Valdemar Tomaševski, Ruža Tomašić, Raffaele Fitto, Monica Macovei, Sajjad Karim az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport nevében
Marietje Schaake, Nedzhmi Ali, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Fredrick Federley, Nadja Hirsch, Filiz Hyusmenova, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Ilhan Kyuchyuk, Louis Michel, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Robert Rochefort, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Johannes Cornelis van Baalen, Hilde Vautmans, Cecilia Wikström a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport nevében
Marie-Christine Vergiat, Miguel Urbán Crespo, Patrick Le Hyaric, Merja Kyllönen, Kateřina Konečná, Luke Ming Flanagan, Lola Sánchez Caldentey, Tania González Peñas, Xabier Benito Ziluaga, Estefanía Torres Martínez, Dimitrios Papadimoulis, Stelios Kouloglou, Kostadinka Kuneva az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport nevében
Jean Lambert, Yannick Jadot, Heidi Hautala, Barbara Lochbihler a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében
Fabio Massimo Castaldo, Isabella Adinolfi, Ignazio Corrao, Rolandas Paksas a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport nevében
MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása a bangladesi emberi jogi helyzetről (2018/2927(RSP))  

Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi, 2017. április 6-i(1) és 2015. november 26-i(2), Bangladesről szóló állásfoglalásaira,

–  tekintettel a bangladesi fenntarthatósági paktum végrehajtásának helyzetéről szóló, 2017. június 14-i állásfoglalására(3), és tekintettel a Bizottság 2018. szeptember 28-i technikai állapotjelentésére,

–  tekintettel a ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezésről szóló 2017. április 27-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Közösség és a Bangladesi Népköztársaság között létrejött, a partnerségről és a fejlesztésről szóló 2001-es együttműködési megállapodásra(5),

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezményére,

–  tekintettel a fenntarthatósági paktumra a munkavállalói jogok és az üzemek biztonságának folyamatos javításáról a bangladesi konfekció- és kötöttáru-iparban,

–  tekintettel a 2013-as bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodásra és annak 2018. évi megújítására,

–  tekintettel az uniós tagállamok misszióvezetői, az Európai Unió küldöttségének vezetője, valamint Norvégia és Svájc misszióvezetői által 2018. szeptember 27-én aláírt, a bangladesi digitális biztonságról szóló törvénnyel kapcsolatos közös helyi nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Bangladesre vonatkozó egyetemes időszakos emberi jogi helyzetértékeléséhez 2018. február 26-án benyújtott nemzeti jelentésre,

–  tekintettel a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló, az ENSZ Közgyűlése által 2006. december 20-án elfogadott és 2010. december 23-án hatályba lépett nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011. június 16-án jóváhagyott ENSZ-irányelvekre,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a gyermekházasságok felszámolására irányuló, a 2015–2021 közötti időszakra szóló bangladesi nemzeti cselekvési tervre,

–  tekintettel az ENSZ Őslakos Népeket Érintő Ügyek Állandó Fóruma (UNPFII) 17. ülésén elfogadott ajánlásokra,

–  tekintettel a 2018. évi sajtószabadság-indexre,

–  tekintettel a digitális biztonságról szóló 2018-as bangladesi törvényre,

–  tekintettel a bangladesi információs és kommunikációs technológiai (IKT) törvényre, különösen annak 57. szakaszára,

–  tekintettel az EU online és offline véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó 2014. május 12-i emberi jogi iránymutatásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az EU-nak régóta tartó kapcsolatai vannak Bangladessel, többek között a partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás révén; mivel az emberi jogok és a demokratikus alapelvek tiszteletben tartása és előmozdítása elősegíti a felek hazai és nemzetközi politikáit, és az EU külső tevékenységének alapvető részét kell képeznie;

B.  mivel a civil társadalom tagjai, köztük politikai aktivisták, szakszervezeti képviselők, újságírók, diákok, emberijog-védők és a kisebbségek elnyomása egyre nőtt az elmúlt években Bangladesben; mivel az ENSZ emberi jogi szakértői és a nemzetközi emberi jogi csoportok szerint szembetűnő méreteket öltöttek Bangladesben a bírósági eljárás nélküli kivégzések, a tömeges önkényes letartóztatások és az erőszakos eltüntetések, például Maroof Zaman és Mir Ahmad Bin Quasem esetében;

C.  mivel Banglades a globális sajtószabadság-index szerint 180 ország közül a 146. helyen áll; mivel az alapvető szabadságok és az emberi jogok megsértése – különösen az újságírókkal és bloggerekkel szembeni erőszak, zaklatás, megfélemlítés és cenzúra – továbbra is széles körben elterjedt gyakorlat Bangladesben; mivel a bangladesi ikt-törvényt – különösen annak 57. szakaszát – az elmúlt években olyan aktivisták és újságírók letartóztatására és büntetőeljárás alá vonására használták fel, akik bírálták a kormányt;

D.  mivel a digitális biztonságról szóló törvény – amelyet a bangladesi parlament 2018. szeptember 19-én fogadott el – nem módosítja az ikt-törvény 57. szakaszát, a bangladesi újságírók, polgári jogi aktivisták és a nemzetközi közösség által megfogalmazott számos kritika ellenére;

E.  mivel 2018. augusztus 5-én otthonából erőszakkal elrabolták a nemzetközileg elismert, díjnyertes bangladesi Shahidul Alam fotóriportert – aki egyúttal tanár és aktivista is –, és az ikt-törvény alapján bebörtönözték, miután felszólalt a közelmúltbeli bangladesi diáktiltakozások kapcsán, illetve kritizálta a hatóságok által alkalmazott erőszakot; mivel Shahidul Alam továbbra is őrizetben van, és több alkalommal megtagadták tőle az óvadék ellenében történő szabadon bocsátást; mivel állítólag megtagadták tőle a megfelelő orvosi ellátást és kínzásnak vetették alá;

F.  mivel a terrorista támadások következtében a kormány szigorú „zéró tolerancia” megközelítést követett; mivel Bangladesben kikapcsolták a mobilhálózatokat, és a jelentések szerint a bangladesi biztonsági erők megkíséreltek elektronikus megfigyelési berendezéseket beszerezni a nemzetközi piacon; mivel a bangladesi kormány kampányt kezdett a közösségi média intenzív és intruzív megfigyelésére és ellenőrzésére;

G.  mivel 2018. december 30-án választások esedékesek Bangladesben; mivel Khaleda Zia ellenzéki vezető és volt miniszterelnök jelenleg 10 éves börtönbüntetését tölti korrupció miatt, és ennek következtében nem indulhat a választásokon; mivel Khaleda Zia cáfolja e vádakat, amelyek a támogatói szerint politikailag motiváltak voltak;

H.  mivel a bangladesi nőket és lányokat nagyfokú erőszak éri; mivel Bangladesben a legmagasabb a gyermekházasság Ázsiában és a világon is az egyik legmagasabb; mivel 2017-ben a bangladesi kormány elfogadta a gyermekházasság korlátozásáról szóló törvényt, amely „különleges esetekben” kivételekre ad alkalmat, ugyanakkor nem határozta meg ezeket a kritériumokat, illetve nem szabta meg az ilyen házasságok alsó korhatárát;

I.  mivel Bangladesben a többszörös bűncselekmények esetében halálbüntetést lehet kiszabni; mivel 2017-ben hat embert végeztek ki;

J.  mivel ebben az évben a beszámolók szerint nőtt az erőszakos esetek száma – különösen az őslakos nőkkel szemben –, valamint a Csittagong-dombság területén az őslakosok jogaiért küzdő aktivistákat zaklatnak és tartóztatnak le;

K.  mivel az EU Banglades fő kereskedelmi partnere, és legkevésbé fejlett országként az EU általános vámkedvezmény-rendszere (GSP) keretében rendelkezésre álló legkedvezőbb rendszer, nevezetesen a „fegyver kivételével mindent” (EBA) megállapodás előnyeit élvezi;

L.  mivel Banglades várhatóan 2024-ben kikerül a legkevésbé fejlett országok köréből; mivel az addig hátralevő években fel kell gyorsítani az emberi jogok és a munkavállalói jogok reformját, beleértve a gyermekmunka felszámolását is; mivel továbbra is aggodalomra adnak okot a bangladesi munkajogi törvény és az exportfeldolgozó övezetekről szóló törvénytervezet egyes rendelkezései;

M.  mivel a fenntarthatósági paktum keretében aláírták a bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodást a globális ruházati márkák, a kiskereskedők és a szakszervezetek között; mivel a mai napig a megállapodás hatálya alá tartozó gyárak kevesebb mint fele hozta meg a megfelelő biztonsági intézkedéseket; mivel a megállapodás 2018. októberben lejárt, annak ellenére, hogy még jelentős munka van hátra; mivel a megállapodás helyébe egy hároméves átmeneti megállapodás lépett;

N.  mivel támogatni kell a megállapodást, és minden fél számára lehetővé kell tenni, hogy az 2018. november után is zökkenőmentesen folytathassa munkáját; mivel a felelősségteljes üzleti magatartásra vonatkozó hasonló kezdeményezésekre csak akkor nem lesz már szükség, ha a bangladesi kormány és a kárenyhítést koordináló csoport a szavak mellett tettekkel is bizonyítja, hogy eleget tett a készenlétre vonatkozó feltételeknek;

O.  mivel 2018-ban a burmai hadsereg etnikai tisztogatási kampánya elől több mint 700 000 rohindzsa menekült áramlott Bangladesbe, akiknek továbbra is égető szükségük van a humanitárius segítségnyújtásra; mivel Banglades és Mianmar 2018. október 30-án megállapodott egymással arról, hogy a rohindzsákat november közepétől kezdődően visszaszállítják Mianmarba, s minderre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával (UNHCR) történő konzultáció mellőzésével, illetve a Hivatal bevonása nélkül kerül sor;

1.  súlyos aggodalmának ad hangot a romló bangladesi emberi jogi helyzet miatt, és különösen amiatt, hogy folyamatosan fellépnek a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságával, a médiával, a diákokkal, az aktivistákkal és az ellenzékkel szemben; elítéli, hogy az embereket azért tartóztatják le és vannak erőszaknak kitéve, mert a kormány bírálatával gyakorolják a véleménynyilvánítás szabadságát; rendkívül aggasztónak tartja azokat a jelentéseket, amelyek szerint egyre inkább elterjedtebbé válik a kínzás alkalmazása;

2.  megjegyzi, hogy az ENSZ 2018. májusi, időszakos egyetemes felülvizsgálata méltatta Bangladest, hogy az elmúlt években „figyelemre méltó előrehaladást” tett az emberi jogok javulása terén; sürgeti a bangladesi kormányt, hogy hajtsa végre az időszakos egyetemes felülvizsgálatban szereplő ajánlásokat, különösen olyan területeken, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a polgári és politikai jogok, a média szabadsága, a gazdasági, szociális és kulturális jogok, valamint a nők és lányok jogai;

3.  sürgeti továbbá a bangladesi hatóságokat, hogy független módon vizsgálják ki a bírósági eljárás nélküli kivégzésekről szóló jelentéseket, az erőszakos eltüntetéseket, valamint a túlzott erőszak alkalmazását, többek között Maroof Zaman és Mir Ahmad Bin Quasem ügyét, és a felelősöket a nemzetközi normákkal összhangban állítsák bíróság elé; felszólítja továbbá Bangladest, hogy erősítse meg a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményt, és a nemzeti jogba építse be annak rendelkezéseit;

4.  felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon Shahidul Alamot, ejtsék az ellene felhozott összes vádat, és tegyék lehetővé számára jogszerű emberi jogi munkájának végzését; ragaszkodik ahhoz, hogy a bangladesi hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy garantálják Alam és családja testi és lelki épségét és biztonságát, és gondoskodjanak arról, hogy Shahidul Alam a fogva tartás ideje alatt a nemzetközi elvek és normák betartása mellett kezelést kapjon; felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy indítsanak azonnali és nyilvános vizsgálatot a Shahidul Alammal szembeni állítólagos kínzásról, és az elkövetőket állítsák bíróság elé;

5.  mélységes aggodalmát fejezi ki az ikt-törvény miatt, mivel az nemcsak az újságírók, bloggerek és kommentátorok munkáját érintette súlyosan, hanem bünteti a véleménynyilvánítás szabadságához való jog bárki általi – többek között a közösségi médiában való – jogszerű gyakorlását is; úgy véli, hogy az ikt-törvény 57. szakasza összeegyeztethetetlen a véleménynyilvánítás szabadságához és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogokkal;

6.  mélységes sajnálatát fejezi ki a kormány azon döntése miatt, hogy törvénybe iktatja a digitális biztonságról szóló törvényt, amely ténylegesen kiterjeszti és megerősíti a rendőrség azon hatáskörét, hogy a 2018-as nemzeti választások előtt – többek között a közösségi médiában is – fellépjen a szólásszabadsággal szemben; felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy sürgősen vizsgálják felül a digitális biztonságról szóló és az ikt-törvényt, és hozzák ezeket összhangba azokkal az emberi jogi nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek Banglades részes fele;

7.  nagyra értékeli Banglades a téren játszott konstruktív szerepét, hogy a rohindzsa menekülteket nehéz körülmények között is befogadta; sürgeti a hatóságokat, hogy bocsássanak rendelkezésre több földterületet a túlnépesedés és a táborokra jellemző nyomorúságos feltételek csökkentése érdekében; sürgeti a hatóságokat, hogy enyhítsék a humanitárius szervezetekre általuk kirótt bürokratikus korlátozásokat; sürgeti Banglades és Mianmar kormányát, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a rohindzsa menekültek visszatelepítésének megkezdésére vonatkozó döntést, mivel a biztonságos, méltóságteljes és önkéntes visszatérés feltételei még nem teljesültek;

8.  felszólítja az EU-t és más nemzetközi adományozókat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a bangladesi rohindzsa menekülttáborok számára szükséges pénzügyi és anyagi támogatás biztosítása terén;

9.  ragaszkodik hozzá, hogy Banglades teljesítse az EBA-rendszer keretében a demokráciával, az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatban tett kötelezettségvállalásait;

10.  ismételten felszólít a halálbüntetés eltörlésére Bangladesben;

11.  komoly aggodalmának ad hangot az átmeneti megállapodás megsemmisítése miatt, amelynek 2018. november 30-án kellene hatályba lépnie; megjegyzi, hogy a kárenyhítést koordináló csoport még nem rendelkezik kapacitással az egészségügyi és biztonsági követelmények nyomon követésére és érvényesítésére, ami súlyos következményekkel jár a gyári munkások biztonságára és jogaira nézve; sürgeti a bangladesi kormányt, hogy haladéktalanul ismerje el és hajtsa végre az átmeneti megállapodást, és nagyobb hajlandóságot mutasson arra, hogy átvegye a megállapodás valamennyi funkcióját; felhívja az adományozókat, hogy támogassák a bangladesi kormányt ennek valóra váltásában; felhívja továbbá a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy folytassák a kapacitásépítésre irányuló munkát a kárenyhítést koordináló csoporttal;

12.  felszólítja a bangladesi kormányt, hogy fogadja el a bangladesi munkajogi törvény és végrehajtási szabályainak módosítását, hogy azok összhangban legyenek az ILO nemzetközi munkaügyi normáival, valamint hogy lehetővé váljon a teljes körű egyesülési szabadság; felszólítja a bangladesi kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a szakszervezetekkel szembeni megkülönböztetés minden formájának – beleértve az erőszakos cselekményeket és a megfélemlítést is – hatékony kezelése érdekében;

13.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy míg a gyermekházasságok korlátozásáról szóló 2017. évi törvény rendelkezéseket tartalmaz a megelőzés erősítésére és az elkövetők felelősségre vonására vonatkozóan, ugyanakkor tartalmaz egy olyan záradékot is, amely különleges körülmények között, szülői hozzájárulással és bírósági engedéllyel lehetővé teszi a 18 év alattiak házasságát; szorgalmazza, hogy a gyermekvédelem érdekében sürgősen szüntessék meg ezt a kiskaput;

14.  sürgeti a bangladesi hatóságokat, hogy továbbra is foglalkozzanak az emberi jogi kihívásokkal; megjegyzi, hogy az EU–Banglades Vegyes Bizottság 2019 első felében, Dakkában tartandó ülésén tovább fogják tárgyalni az emberi jogi kérdéseket;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, valamint Banglades kormányának és parlamentjének.

 

(1)

Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása Bangladesről, többek között a gyermekházasságokról (HL C 298., 2018.8.23., 65. o.)

(2)

Az Európai Parlament 2015. november 26-i állásfoglalása a véleménynyilvánítás szabadságának bangladesi helyzetéről (HL C 366., 2017.10.27., 135. o.),

(3)

HL C 331., 2018.9.18., 100. o.

(4)

HL C 298., 2018.8.23., 100. o.

(5)

HL L 118., 2001.4.27., 48. o.

Utolsó frissítés: 2018. november 14.Jogi nyilatkozat