Eljárás : 2019/2569(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0104/2019

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0104/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 14/02/2019 - 10.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 139kWORD 48k
12.2.2019
PE635.329v01-00}
PE635.330v01-00}
PE635.331v01-00} RC1
 
B8-0104/2019}
B8-0105/2019}
B8-0106/2019} RC1

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján

amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:

B8‑0104/2019 (Verts/ALE)

B8‑0105/2019 (S&D)

B8‑0106/2019 (GUE/NGL)


a békés tiltakozáshoz való jogról és az erőszak arányos mértékű alkalmazásáról (2019/2569(RSP))


Sylvia‑Yvonne Kaufmann az S&D képviselőcsoport nevében
Eva Joly, Judith Sargentini, Philippe Lamberts a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Marie‑Christine Vergiat, Marina Albiol Guzmán, Patrick Le Hyaric, Martin Schirdewan, Barbara Spinelli a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása a békés tiltakozáshoz való jogról és az erőszak arányos mértékű alkalmazásáról (2019/2569(RSP))  

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az uniós szerződésekre, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

–  tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a békés gyülekezés szabadságáról szóló nemzeti jogszabályokról szóló, a Velencei Bizottság által annak 99. plenáris ülésén (Velence, 2014. június 14–13.) támogatott összehasonlító tanulmányra,

–  tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) a gyülekezések rendőrség általi kezeléséről szóló emberi jogi kézikönyvére,

–  tekintettel a Velencei Bizottság és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a békés gyülekezésről szóló iránymutatásaira,

–  tekintettel az erőszak és a lőfegyverek bűnüldöző szervek általi használatáról szóló ENSZ-alapelvekre, valamint az ENSZ által a bűnüldöző szervek tisztviselői részére készített magatartási kódexre,

–  tekintettel a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges előadó és a bírósági tárgyalás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések területével foglalkozó különleges előadó közös ENSZ-jelentésére a gyülekezések megfelelő kezeléséről,

–  tekintettel az Európai Unióban az alapvető jogok 2017. évi helyzetéről szóló, 2019. január 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel a tagállamok osztoznak ezeken az értékeken, egy olyan társadalomban, ahol a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség érvényesül;

B.  mivel az alapvető jogoknak, tekintettel arra, hogy azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból származnak, az uniós jog általános elveit kell képezniük, és mivel a nemzetközi emberi jogi eszközöket tiszteletben kell tartani;

C.  mivel a Charta 12. cikke és az EJEE 11. cikke, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 21. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezés szabadságához;

D.  mivel a Charta 4. cikke és az EJEE 3. cikke, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikke kimondja, hogy senkit nem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni;

E.  mivel a gyülekezés szabadsága együtt jár a Charta 11. cikkében, az EJEE 10. cikkében, és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 19. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságával, amelyek értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához;

F.  mivel az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az alapvető jogok és a polgári szabadságjogok minden korlátozásának tiszteletben kell tartania a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság elvét;

G.  mivel több tagállam bűnüldöző hatóságait bírálták a békés gyülekezés szabadságához való jog aláásása és túlzott erőszak alkalmazása miatt;

H.  mivel az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek és az olyan eszközök, mint a „Flash-Ball” és az „LBD 40” védelmi fegyverek, a gumilövedékkel szerelt gránát és a GLI F4 gránát használata számos súlyos sérülést okozott a közelmúltbeli tüntetések során az EU-ban;

1.  felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a békés gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, amelyek magukban foglalják a békés tiltakozáshoz való jogot;

2.  hangsúlyozza, hogy a nyitott nyilvános vita létfontosságú a demokratikus társadalmak működéséhez; úgy véli, hogy a békés tiltakozók ellen elkövetett erőszak soha nem lehet megoldás;

3.  elítéli, hogy az elmúlt években számos tagállamban a gyülekezési szabadságra vonatkozó korlátozó jogszabályokat fogadtak el;

4.  elítéli a tiltakozások és békés tüntetések során az állami hatóságok erőszakos és aránytalan beavatkozását; ösztönzi az illetékes hatóságokat, hogy biztosítsanak átlátható, pártatlan és hatékony vizsgálatot, amikor a gyanú vagy az állítások szerint aránytalan erőszakot alkalmaztak; emlékeztet arra, hogy a bűnüldöző hatóságokat minden esetben felelősségre kell vonni feladataik teljesítése, valamint a jogi és operatív kereteknek való megfelelés tekintetében;

5.  sürgeti a tagállamokat, hogy a békés tüntetőkkel szemben ne alkalmazzanak túlzott mértékű erőszakot és önkényes fogva tartást; felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a bűnüldöző hatóságok mindig jogszerűen, arányosan és csak a legvégső esetben alkalmazzanak erőszakot, és ennek során vigyázzanak az emberi életre és a testi épségre; megjegyzi, hogy az erőszak tömegekkel szembeni válogatás nélküli alkalmazása ellentétes az arányosság elvével;

6.  felhívja a figyelmet arra, hogy az újságírók és a sajtófotósok fontos szerepet játszanak az aránytalan erőszak eseteinek bejelentésében, és elítéli azokat az eseteket, amelyekben szándékosan célba vették őket;

7.  elismeri, hogy a rendőrök – akik közül ugyancsak számosan megsérültek – nehéz körülmények között végzik feladatukat, különösen egyes tiltakozók ellenséges magatartása, de a túlzott munkaterhelés miatt is; elítél minden erőszakos cselekményt, amelyet személyek vagy vagyontárgyak ellen követnek el szervezett, agresszív csoportok, amelyek csorbítják a békés tiltakozások legitimitását;

8.  felszólítja a tagállamokat, hogy alkalmazzanak olyan alternatív eljárásokat, amelyek már hatékonynak bizonyultak, többek között azokat, amelyek kerülik a tüntetőkkel való fizikai érintkezést és közvetítőkre támaszkodnak;

9.  emlékeztet arra, hogy a bűnüldözési politikáknak különös figyelmet kell fordítaniuk azokra a személyekre – például a gyermekekre, a terhes nőkre, az idősekre, a fogyatékossággal élő személyekre, a mentális betegségben szenvedő személyekre, illetve a kábítószerek vagy alkohol befolyása alatt álló személyekre –, akik különösen kiszolgáltatottak általában az erőszak alkalmazásának, valamint az egyes, az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek hatásainak;

10.  ösztönzi a tagállamok bűnüldöző szerveinek tisztviselőit, hogy aktívan vegyenek részt az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (CEPOL) a közrend fenntartásáról szóló képzésében; ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg az e tekintetben bevált gyakorlatokat; felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a bűnüldöző hatóságok nemzeti és nemzetközi emberi jogi jogszabályokról szóló folyamatos képzését;

11.  hangsúlyozza, hogy a bűnüldöző hatóságoknak előnyben kell részesíteniük a tömeg erőszak alkalmazása nélküli, önkéntes feloszlását; ragaszkodik ahhoz, hogy tűzfegyverek tömegoszlatáshoz való használata soha ne legyen jogszerű, erre csak abban az esetben kerülhessen sor, ha használatuk közvetlen életveszély vagy súlyos sérülés miatt szükségessé válik;

12.  elítéli az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek bizonyos típusainak – például a kinetikus energiával ható lövedékek és az instant könnygázgránátok – rendőrség általi alkalmazását a békés tüntetőkkel szemben; elítéli továbbá a békés tiltakozók oszlatásához használt könnygáz, vízágyúk, elektromos sokkoló lövedékek kilövésére szolgáló fegyverek és hasonló eszközök alkalmazását, amelyek az egész életre kiható, súlyos sérüléseket okozhatnak; megjegyzi, hogy számos nemzetközi szervezet és szerv kérte az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek bizonyos típusainak betiltását;

13.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok eltérő küszöbértékeket határoztak meg az erőszak és a fegyverek alkalmazására; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós polgárokat a bűnüldöző hatóságok nagyon eltérően kezelik, és hogy alapvető jogaikat nem védik mindenütt azonos mértékben;

14.  üdvözli egyes tagállamok és ezek régióinak azon döntését, hogy felfüggesztik vagy betiltják az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek bizonyos típusait; sürgeti az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek és eszközök egyes típusai, többek között például a kinetikus hatású lövedékek indítóeszközei, a gumilövedékes gránátok, valamint az instant könnygázgránátok betiltását;

15.  felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák minden fegyver piaci bevezetés előtti független értékelését és vizsgálatát, valamint hogy gyűjtsék az erőszak valamennyi alkalmazásával kapcsolatos adatokat annak érdekében, hogy össze lehessen gyűjteni a használattal, a visszaéléssel, a váratlan következményekkel, a sérülésekkel és a halálesetekkel kapcsolatos bizonyítékokat és ezek okait;

16.  felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy szervezzen meghallgatást az erőszak és az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek gyülekezésekkel szembeni alkalmazására vonatkozóan, és a STOA-testülettel együttműködve készítsen jelentést erről a témáról, azzal a céllal, hogy iránymutatásokat dolgozzon ki a tagállamok számára az erőszak és az emberi életet kevésbé veszélyeztető fegyverek használatáról; ösztönzi a Bizottságot és az Alapjogi Ügynökséget, hogy vegyenek részt ebben a folyamatban;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0032.

Utolsó frissítés: 2019. február 13.Jogi nyilatkozat