Eljárás : 2019/2564(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0111/2019

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0111/2019

Viták :

PV 14/02/2019 - 8.3
CRE 14/02/2019 - 8.3

Szavazatok :

PV 14/02/2019 - 10.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0117

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 175kWORD 55k
13.2.2019
PE635.336v01-00}
PE635.338v01-00}
PE635.340v01-00}
PE635.341v01-00}
PE635.346v01-00}
PE635.348v01-00}
PE635.351v01-00} RC1
 
B8-0111/2019}
B8-0113/2019}
B8-0115/2019}
B8-0116/2019}
B8-0121/2019}
B8-0123/2019}
B8-0126/2019} RC1

az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján

amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:

B8-0111/2019 (ECR)

B8-0113/2019 (Verts/ALE)

B8-0115/2019 (S&D)

B8-0116/2019 (EFDD)

B8-0121/2019 (GUE/NGL)

B8-0123/2019 (ALDE)

B8-0126/2019 (PPE)


a szaúd-arábiai nőjogi jogvédőkről  (2019/2564(RSP))


Cristian Dan Preda, Michaela Šojdrová, David McAllister, Elmar Brok, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Marijana Petir, Eduard Kukan, Patricija Šulin, Jarosław Wałęsa, Tunne Kelam, Roberta Metsola, Csaba Sógor, Milan Zver, Bogusław Sonik, Adam Szejnfeld, Pavel Svoboda, Lorenzo Cesa, Giovanni La Via, Tomáš Zdechovský, Krzysztof Hetman, Anders Sellström, Ivo Belet, Dubravka Šuica, Sandra Kalniete, Seán Kelly, Francis Zammit Dimech, Deirdre Clune, Ivana Maletić, Anna Záborská, Romana Tomc, Andrey Kovatchev, Laima Liucija Andrikienė, László Tőkés, Anna Maria Corazza Bildt, Jiří Pospíšil, Stanislav Polčák, Inese Vaidere a PPE képviselőcsoport nevében
Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post, Pier Antonio Panzeri az S&D képviselőcsoport nevében
Charles Tannock, Jana Žitňanská, Ruža Tomašić, Jan Zahradil, Monica Macovei az ECR képviselőcsoport nevében
Marietje Schaake, Izaskun Bilbao Barandica, Ilhan Kyuchyuk, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Patricia Lalonde, Valentinas Mazuronis, Louis Michel, Javier Nart, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Carolina Punset, Frédérique Ries, Robert Rochefort, Jasenko Selimovic, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans, Cecilia Wikström az ALDE képviselőcsoport nevében
Ernest Urtasun, Barbara Lochbihler, Jordi Solé, Judith Sargentini, Ana Miranda, Bodil Valero, Florent Marcellesi, Tilly Metz, Terry Reintke, Molly Scott Cato, Josep-Maria Terricabras, Margrete Auken a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Marie-Christine Vergiat, Ángela Vallina, Marie-Pierre Vieu, Luke Ming Flanagan, Patrick Le Hyaric, Merja Kyllönen, Miguel Urbán Crespo, Tania González Peñas, Lola Sánchez Caldentey, Xabier Benito Ziluaga, Dimitrios Papadimoulis, Stelios Kouloglou a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo, Rosa D’Amato az EFDD képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a szaúd-arábiai nőjogi jogvédőkről  (2019/2564(RSP))  

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szaúd-Arábiáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Szaúd-Arábiáról, az Unióval való kapcsolatairól, illetve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában játszott szerepéről szóló 2014. március 11-i(1), a szaúd-arábiai Ráif Badavi ügyéről szóló 2016. február 12-i(2), az Ali Mohammed al-Nimr ügyéről szóló 2015. október 8-i(3), a szaúd-arábiai nőjogi jogvédők helyzetéről szóló 2018. május 31-i(4), valamint Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságírónak Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán történt meggyilkolásáról szóló 2018. október 25-i(5) állásfoglalására,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által tett 2018. május 29-i nyilatkozatra a legutóbbi szaúd-arábiai letartóztatásokról, valamint 2018. július 31-i nyilatkozatára az emberijog-védők és aktivisták, többek között nőjogi jogvédők, önkényes fogva tartásáról Szaúd-Arábiában;

–  tekintettel az ENSZ számos különleges előadójának 2018. október 12-i nyilatkozatára, amelyben az összes nőjogi jogvédő azonnali szabadon engedésére szólítanak fel,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának 2017. decemberi jelentésére,

–  tekintettel arra, hogy Szaúd-Arábia tagja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának (CSW), valamint hogy 2019 januárjától tagja lesz a CSW végrehajtó tanácsának,

–  tekintettel Hrisztosz Sztilianidesz biztos által az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnökének (főképviselő/alelnök) nevében a 2017. július 4-i európai parlamenti vita során tett felszólalásra Szaúd-Arábia megválasztásáról a CSW tagjának;

–  tekintettel az EU–Arab Államok Ligája miniszteri találkozón a főképviselő/alelnökök által tartott nyitóbeszédre, amelyben kijelentette: „úgy vélem, hogy az Európa és az arab világ közötti együttműködés még sosem volt ilyen fontos, és sosem volt rá ennyire szükség”,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményre (CEDAW),

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó ENSZ-bizottságnak a Szaúd-Arábiáról szóló együttes harmadik és negyedik időszaki, 2018. március 9-i jelentésére,

–  tekintettel a fogva tartás felülvizsgálatát végző testületnek a fogva tartott szaúd-arábiai női aktivistákra vonatkozó jelentésére,

–  tekintettel a szaúdi súra tanács által 2018. május 28-án jóváhagyott bántalmazással szembeni törvényre,

–  tekintettel Szaúd-Arábia 2018. novemberi egyetemes időszakos felülvizsgálatára,

–  tekintettel arra, hogy a Riporterek Határok Nélkül szervezet által közzétett, a sajtószabadsággal kapcsolatos rangsorban Szaúd-Arábia 2018-ban 180 ország között a 169. helyen áll,

–  tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

–  tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel arra, hogy 2015-ben Ráif Badavi szaúdi bloggernek ítélték oda a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a szaúdi hatóságok által a nőjogi aktivizmusuk miatt letartóztatott aktivistákat továbbra is vádemelés nélkül tartják fogva; mivel az aktivisták között van Ludzsain al-Hathlul, Aziza al-Jusszef, Eman al-Nafjan, Nouf Abdulaziz, Maja al-Zahrani, Szamar Badavi, Nasszima al-Szada, Shadan al-Anezi, Abir Namankani, Amal al-Harbi és Hatoon al-Fassi is, akik mindannyian nőjogi aktivisták vagy a mozgalom férfi támogatói, többek között Mohamed al-Rabea; mivel ezek az aktivisták a gépjárművezetéssel kapcsolatosan a nőkre vonatkozó tilalom ellen kampányoltak és a férfi gyámok rendszerének eltörlését támogatták; mivel a gépjárművezetéssel kapcsolatosan a nőkre vonatkozó tilalom 2018. június 24-ére tervezett feloldása előtt tartóztatták le őket; mivel közülük néhányukat a jelentések szerint szakosított büntetőbíróság elé fogják állítani, amelyet eredetileg a terrorista bűncselekmények miatt fogva tartottakkal szembeni vádemelésre hoztak létre;

B.  mivel a Qatif régióból származó emberijog-védőt, Israa al-Ghomghamot továbbra is önkényesen tartják fogva; mivel a rá kirótt halálbüntetést a közelmúltban ejtették, de a vele szembeni konkrétumokat nélkülöző vádakat még mindig nem ejtették; mivel aggályok merülnek fel al-Ghomgham testi és szellemi jóllétével kapcsolatban;

C.  mivel a jelentések szerint a szaúd-arábiai vallatók a 2018. májusban fogva tartott női aktivisták közül legalább hármat megkínoztak, bántalmaztak és szexuálisan zaklattak; mivel a női aktivisták családtagjaira, például Ludzsain al-Hathlul szüleire is utazási tilalom vonatkozik;

D.  mivel Szaúd-Arábia médiaminisztériuma alapot nélkülöző bejelentésként elutasította a királyságban fogva tartottak kínzására vonatkozó állításokat;

E.  mivel Ludzsain al-Hathlul aktivistát 2018. március óta tartják fogva, miután részt vett a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó ENSZ-bizottság Szaúd-Arábia vizsgálatáról szóló ülésén; mivel 2018. május és szeptember között magánzárkában helyezték el, amikor szülei elmondása szerint kínzásnak vetették alá;

F.  mivel a szaúd-arábiai emberi jogi bizottság küldöttsége a kínzásról szóló jelentések közzétételét követően látogatást tett Ludzsain al-Hathlulnál; mivel nem tudták garantálni védelmét; mivel ezt követően egy ügyész látogatta meg, hogy rögzítse vallomását;

G.  mivel Ludzsain al-Hathlult jelölték a 2019. évi Nobel-békedíjra;

H.  mivel Szaúd-Arábiában még mindig kivételesen szigorú korlátozások vonatkoznak a nőkre, annak ellenére, hogy a foglalkoztatás terén kormányzati reformok születtek a közelmúltban a nők jogainak érvényesítésére; mivel a szaúdi politikai és társadalmi rendszer továbbra is megkülönböztető, ténylegesen másodrendű polgárokként kezeli a nőket, nem enged teret a vallás és meggyőződés szabadságának, komoly hátrányos megkülönböztetésben részesíti az ország jelentős külföldi munkaerejét, és súlyosan elnyom minden tiltakozó hangot;

I.  mivel Szaúd-Arábiának számos megkülönböztető jogszabálya van, különösen a személyes állapothoz, a női migráns munkavállalókhoz, a családi állapot törvényéhez, a munka törvénykönyvéhez, a nemzetiségi törvényhez és a férfi gyámok rendszeréhez kapcsolódó rendelkezések, amely utóbbi értelmében a CEDAW szerint őket megillető legtöbb jogot a nők csak egy férfi gyám jóváhagyásával gyakorolhatják;

J.  mivel a férfi gyámsági rendszer értelmében a szaúdi nőket megfosztják az életük felett gyakorolt legalapvetőbb ellenőrzéstől is; mivel a házassággal és válással kapcsolatban továbbra is megkülönböztető jogszabályok vannak érvényben, és a törvény értelmében a nőknek meg kell szerezniük a férfi gyám engedélyét, hogy felsőoktatási intézménybe iratkozhassanak, dolgozhassanak, utazhassanak vagy házasságot köthessenek; mivel a külföldi házastársakkal rendelkező szaúdi nők után – az ugyanilyen helyzetben lévő férfiakkal ellentétben – gyermekeik vagy házastársaik nem kaphatják meg a szaúdi állampolgárságot;

K.  mivel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó ENSZ-bizottság szerint Szaúd-Arábiának a CEDAW-egyezménnyel kapcsolatos általános kifogása nem egyeztethető össze az egyezmény tárgyával és céljával, és annak 28. cikke értelmében megengedhetetlen;

L.  mivel Mohamed bin Szalmán trónörökös 2017. júniusban történt hatalomra kerülése óta számos szókimondó emberijog-védőt, aktivistát és bírálót vettek önkényesen őrizetbe, vagy igazságtalanul, hosszú ideig tartó börtönbüntetésre ítéltek csak azért, mert a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolták;

M.  mivel a nők szerepvállalásának megerősítésén alapuló, az ország gazdasági és szociális átalakítását felvázoló „Vízió 2030” című reformterv valódi esély lehetett volna a szaúdi nők számára a törvény előtti egyenjogúságuk biztosítására, ami alapvető fontosságú a CEDAW szerinti jogaik teljes mértékű érvényesítéséhez; mivel azonban a nőjogi aktivisták közelmúltbeli letartóztatási hulláma és állítólagos kínzása akadályozza ezt a célt, és elterelheti a figyelmet a reformtervtől; mivel a Vízió 2030-ról szóló rendelet nem tartalmaz megfelelő jogi keretet;

N.  mivel a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az online és a hagyományos sajtó és média szabadsága a demokratizálódási folyamat és a reform lényeges előfeltétele, valamint biztosítja a hatalom alapvető ellenőrzését;

O.  mivel a kivégzések száma Szaúd-Arábiában az egyik legmagasabb a világon; mivel 2014 és 2017 között az évente végrehajtott kivégzések átlagos száma legalább 126 volt; mivel a hatóságok halálbüntetést szabnak ki erőszakmentes bűncselekményekre is, például a kábítószer-csempészetre, a hazaárulásra és a házasságtörésre; mivel az olyan bűncselekményekre, mint a hitmegtagadás, amelyek az emberi jogok nemzetközi joga értelmében nem büntethetők, szintén halálbüntetést alkalmaznak;

P.  mivel Szaúd-Arábiának 2018-ban 0,853 volt az ENSZ humán fejlettségi mutatójának értéke, 39. helyen a 188 ország és terület közül; mivel Szaúd-Arábiában az ENSZ nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatójának értéke 0,234, 39. helyen a 189 országból 2017-ben; mivel az országban az ENSZ nemi szempontú fejlettségi mutatójának (GDI) értéke 0,877 (világviszonylatban a 39. hely);

1.  határozottan elítéli a vezetői tilalom feloldásáért kampányoló női emberijog-védők, valamint minden békés emberijog-védő, újságíró, ügyvéd és aktivista fogva tartását, és azon hiteles jelentésekkel kapcsolatos megdöbbenésének ad hangot, melyek szerint számos aktivistával, többek között Ludzsain al-Hathlullal szemben módszeres kínzást alkalmaznak;

2.  felszólítja a szaúdi hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon a nőjogi jogvédőket és az összes emberijog-védőt, ügyvédet, újságírót és más, meggyőződése miatt fogva tartott személyt, akiket csupán a szabad véleménynyilvánításhoz és békésen végzett emberi jogi munkájuk gyakorlása miatt vettek őrizetbe és ítéltek el, valamint hogy tegyék lehetővé a független nemzetközi megfigyelők számára, hogy a női emberijog-védőkkel találkozhassanak;

3.  sürgeti a szaúdi hatóságokat, hogy könnyítsék meg a független orvosok fogvatartottakhoz való bejutását; hangsúlyozza, hogy minden fogvatartottra, köztük az emberi jogi jogvédőkre vonatkozó bánásmódnak tiszteletben kell tartania a bármely formában fogva tartott vagy börtönbüntetésüket töltő személyek védelméről szóló ENSZ-elveket, melyeket az ENSZ Közgyűlése 1988. december 9-én fogadott el a 43/173. számú határozattal;

4.  ragaszkodik ahhoz, hogy a független ellenőrök között legyenek megfigyelők az EU szaúd-arábiai küldöttségétől vagy az uniós intézményektől, valamint az ENSZ emberi jogi megbízottai, például a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok vagy büntetések elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadó vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek;

5.  ragaszkodik ahhoz, hogy a szaúdi hatóságok vessenek véget a zaklatás minden formájának, többek között az igazságszolgáltatás szintjén Ludzsain al-Hathlul, Aziza al-Jusszef, Eman al-Nafjan, Nouf Abdulaziz, Maja al-Zarani, Szamar Badavi, Nasszima al-Szada, Shadan al-Anezi, Abir Namankani, Amal al-Harbi, Hatoon al-Fasszi, Israa Al-Ghomgham, Mohammed al-Rabea és az országban tevékenykedő összes emberijog-védő ellen, hogy indokolatlan akadályoztatás vagy a személyük és családjaik elleni megtorlástól való félelem nélkül végezhessék munkájukat;

6.  elítéli a Szaúd-Arábiában zajló, az emberijog-védők, köztük a nőjogi jogvédők elnyomását és kínzását, ami aláássa az ország reformfolyamatának hitelességét; elítéli a nők és a lányok elleni folyamatos, rendszerszintű hátrányos megkülönböztetést Szaúd-Arábiában;

7.  sürgeti Szaúd-Arábiát, hogy nyilvánosan garantálja valamennyi fogva tartott aktivista biztonságát, tegye lehetővé a fogva tartott nők ügyvédhez és családtagokhoz való hozzáférését, igazolja jóllétüket, és bocsássa szabadon azokat, akiket kizárólag a reform békés indítványozása érdekében börtönöztek be;

8.  tiszteletét és támogatását fejezi ki az egyenlő és tisztességes bánásmódért küzdő szaúdi nőjogi jogvédők, valamint azok iránt, akik a nehézségek ellenére megvédték az emberi jogokat;

9.  mélységesen aggasztja a nemi alapú erőszak elterjedése Szaúd-Arábiában, ami nagyrészt bejelentés és dokumentálás nélkül marad, és amit olyan maradi kifogásokkal indokolnak, mint hogy a nőket a férfiak gyámsága alatt kell fegyelmezni; sürgeti a szaúdi hatóságokat, hogy fogadjanak el átfogó jogszabályokat a nőkkel szembeni nemi alapú erőszak minden formájának, különösen a női nemi szervek csonkítása, a nemi erőszak, köztük a párkapcsolaton belüli nemi erőszak, a szexuális támadás és a szexuális zaklatás konkrét megfogalmazására és büntetésére, valamint hogy töröljék el a nők igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését gátló minden akadályt; mélységes aggodalmának ad hangot a gyermekházasság elterjedt gyakorlatáról szóló jelentések miatt;

10.  helyteleníti a férfi gyámság rendszerének meglétét, amelynek értelmében még mindig számos területen, köztük a nemzetközi utazás, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a lakóhely megválasztása, a házasságkötés, az igazságszolgáltatási rendszer elleni panasz benyújtása, a bántalmazott nők számára fenntartott állami menedékhely és a fogdák elhagyása terén elvárt a férfi gyám jóváhagyása; kiemeli, hogy ez a rendszer az országot kormányzó, mélyen gyökerező patriarchális rendszer leképezése; sürgeti a szaúdi kormányt, hogy haladéktalanul törölje el a férfi gyámsági rendszert, és helyezze hatályon kívül azokat a törvényeket, amelyek megkülönböztetést alkalmaznak a nőkkel és a lányokkal szemben;

11.  tudomásul veszi, hogy a közelmúltban elfogadták azt a törvényt, amelynek értelmében a szaúdi nőket szöveges üzenet útján tájékoztathatják válásukról, megvédendő őket attól, hogy tudtuk nélkül zárják le a házasságot; hangsúlyozza, hogy ez a törvény nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy a szaúdi nők csak rendkívül korlátozott esetekben válhatnak el, például a férjük beleegyezése esetén vagy ha a férjük bántalmazta őket;

12.  aggodalmát fejezi ki azon kormányzati webszolgáltatások miatt, amelyekkel a férfi gyámok nyomon tudják követni a nőket, meg tudják határozni, hogy mikor és hogyan léphetik át a szaúdi határokat, és utazásaikról majdnem valós idejű frissítéseket kapnak szöveges üzenetben;

13.  üdvözli, hogy a Vízió 2030 terv részeként a királyság területén feloldották a gépjárművezetéssel kapcsolatosan a nőkre vonatkozó tilalmat;

14.  felhívja a szaúdi hatóságokat az egyesületekről és alapítványokról szóló 2015. decemberi törvény annak érdekében elvégzett felülvizsgálatára, hogy a női aktivisták szervezeteket hozhassanak létre, illetve szabadon és függetlenül, a hatóságok indokolatlan beavatkozása nélkül végezhessék munkájukat; sürgeti továbbá a terrorizmus elleni törvény, a számítástechnikai bűnözés elleni törvény, valamint a sajtóra és a kiadványokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, amelyeket ismétlődően az emberijog-védők üldözéséhez használnak, valamint a jogrendszerben jelen lévő minden diszkriminatív rendelkezés felülvizsgálatára, többek között az olyan területeken, mint az öröklés;

15.  felhívja a szaúdi hatóságokat, hogy ratifikálják a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, szüntessék meg a CEDAW-hoz fűzött fenntartásokat és ratifikálják a CEDAW fakultatív jegyzőkönyvét annak érdekében, hogy a szaúdi nők maradéktalanul élvezhessék az egyezményben foglalt jogokat, és hogy vessenek véget a gyermekházasságoknak, a kényszerházasságoknak és a nők számára kötelező öltözködési előírásoknak; sürgeti Szaúd-Arábiát, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának összes különleges eljárása számára küldjön állandó meghívót az országba;

16.  hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, valamint a békés egyesülés és gyülekezés jogát az emberi jogok nemzetközi joga védi; felhívja a szaúdi hatóságokat, hogy tegyék lehetővé független sajtó és média létrehozását, és biztosítsák a véleménynyilvánítás szabadságát online és offline, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát minden szaúd-arábiai állampolgár számára; sürgeti a szaúdi hatóságokat, hogy töröljék el az emberijog-védőkre vonatkozó azon korlátozásokat, amelyek értelmében nem szólalhatnak meg a közösségi médiában és a nemzetközi médiában;

17.  felhívja a szaúdi hatóságokat, hogy az eltörlés felé vezető lépésként vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetésre; felszólít az összes halálbüntetés felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy az azokat megelőző tárgyalások megfeleljenek a nemzetközi normáknak;

18.  javasolja, hogy az Emberi Jogi Albizottság (DROI) és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) indítson eseti küldöttséget Szaúd-Arábiába a jelenlegi mandátum lejárta előtt a bebörtönzött nők meglátogatása és a szaúdi hatóságokkal való szükséges találkozók megtartása céljából;

19.  tudomásul veszi az EU és Szaúd-Arábia közötti együttműködést, és ösztönzi a további párbeszédet;

20.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a tagállamok nyilatkozatai a 2018. május óta fogva tartott emberijog-védők ügyeiről nem bizonyultak hatékonynak;

21.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy a szaúdi hatóságokkal folytatott párbeszédben vessék fel Ludzsain al-Hathlul, Eman al-Nafjan, Aziza al-Jusszef, Szamar Badavi, Nasszima al-Szada és az összes többi női emberijog-védő ügyét, és követeljék szabadon bocsátásukat; ragaszkodik ahhoz, hogy szabadon bocsátásukra várva az uniós diplomaták szólítsák fel a szaúdi hatóságokat biztonságuk garantálására és a kínzásról szóló jelentések teljes körű kivizsgálására;

22.  felszólítja a Bizottságot és a Parlamentet, hogy vizsgálja meg Szaúd-Arábia megemlítésének hiányát az uniós átláthatósági nyilvántartásban;

23.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy a szaúdi hatóságokkal folytatott párbeszédük során vessék fel Israan al-Ghomgham, férje, Mousa al-Hashim és négy társalperese, Ahmed al-Matrod, Ali Ouwisher, Khalid al-Ghanim és Mujtaba al-Muzain ügyeit; felszólít továbbá arra, hogy vessék fel Salman Al-Awda sejk esetét is és kérjék szabadlábra helyezését;

24.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki egységes álláspontot annak biztosítása érdekében, hogy a Szaúd-Arábiában lévő európai diplomáciai szolgálatok rendszeresen alkalmazzák az emberijog-védőkről szóló uniós iránymutatásokban előirányzott mechanizmusokat, beleértve a nyilvános nyilatkozatokat, a diplomáciai lépéseket, a perek nyomon követését és a börtönlátogatásokat, a 2018. május óta fogva tartott szaúdi női jogvédőkkel kapcsolatban;

25.  felszólítja az Európai Parlamentet, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő ülésén nyújtson be állásfoglalást az emberijog-védők helyzetéről Szaúd-Arábiában; felszólítja az Uniót, hogy az Emberi Jogi Tanács és az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának következő ülésén vesse fel a – többek között a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartásával kapcsolatban – megkérdőjelezhető emberi jogi múlttal rendelkező országok tagságának kérdését; felszólítja az Uniót, hogy javasolja az emberi jogok szaúd-arábiai helyzetével foglalkozó különmegbízott kinevezését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába;

26.  ismételten felhívja a szaúdi hatóságokat, hogy állítsák le Ráif Badavi további korbácsolását, és azonnal és feltétel nélkül bocsássák őt szabadon; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU valamennyi magas rangú képviselője, nevezetesen az alelnök/főképviselő és valamennyi biztos rendszeresen vesse fel Ráif Badavi ügyét a szaúdi kollégáikkal való kapcsolatfelvételeik során, és kéri, hogy az országba tett látogatásaik során találkozzanak vele; kötelezettséget vállal a szabadon bocsátását támogató erőfeszítései fokozására; felhívja elnökét, hogy utazzon Rijádba annak érdekében, hogy a Szaharov-díjasok ügyét közvetlenül a hatóságok elé terjessze;

27.  felhívja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy biztosítsák az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatások teljes mértékű végrehajtását, és hogy védelmüket és támogatásukat terjesszék ki az emberijog-védőkre, különösen a női emberijog-védőkre; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy számoljon be az uniós tagállamok és a szaúdi rezsim közötti katonai és biztonsági együttműködés aktuális helyzetéről;

28.  ismét felszólítja a Tanácsot, hogy alakítson ki közös álláspontot a Szaúd-Arábiával szembeni uniós fegyverembargó bevezetését, valamint a 2008/944/KKBP közös álláspont(6) tiszteletben tartását illetően; felszólít embargó bevezetésére a Szaúd-Arábiában az állampolgárok, többek között a női emberijog-védők elnyomása céljából alkalmazható megfigyelési rendszerek és más kettős felhasználású termékek kivitele vonatkozásában; riasztónak tartja e fegyverek és a kiberfelügyeleti technológia szaúd-arábiai hatóságok általi alkalmazását; emlékezteti a tagállamokat, hogy a Szaúd-Arábiával kötendő további fegyverügyleteik sértik a fegyverkivitelre vonatkozó közös uniós álláspontot; felszólítja az EKSZ-t, hogy javasolja korlátozott intézkedések – többek között a vagyoni eszközök befagyasztása és vízumtilalmak – alkalmazását Szaúd-Arábia ellen, és a Tanácsot ezek elfogadására, válaszul az emberi jogok megsértésére;

29.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy továbbra is folytassanak párbeszédet Szaúd-Arábiával az emberi jogokról, az alapvető szabadságokról és az országnak a régióban betöltött aggasztó szerepéről; kész arra, hogy konstruktív és nyílt párbeszédet folytasson a szaúdi hatóságokkal, köztük parlamenti képviselőkkel a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeikről; felszólít a szakértelem megosztására az igazságügyi és jogi kérdésekben a szaúd-arábiai egyéni jogok védelmének megerősítése érdekében;

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, a nők helyzetével foglalkozó bizottságnak, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, Salman bin Abdulaziz Al Saud királynak és Mohammad bin Salman Al Saud trónörökös hercegnek, a Szaúd-arábiai Királyság kormányának, valamint a Szaúd-arábiai Királyság Nemzeti Párbeszéd Központja főtitkárának.

 

(1)

HL C 378., 2017.11.9., 64. o.

(2)

HL C 310., 2016.8.25., 29. o.

(3)

HL C 349., 2017.10.17., 34. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0232.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0434.

(6)

A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

Utolsó frissítés: 2019. február 13.Jogi nyilatkozat