Eljárás : 2019/2618(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0182/2019

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0182/2019

Viták :

PV 14/03/2019 - 8.3
CRE 14/03/2019 - 8.3

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0205

<Date>{13/03/2019}13.3.2019</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B8-0182/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0183/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0185/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0189/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0192/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0196/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0197/2019</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 171kWORD 54k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B8-0182/2019 (Verts/ALE)

B8-0183/2019 (EFDD)

B8-0185/2019 (ECR)

B8-0189/2019 (GUE/NGL)

B8-0192/2019 (ALDE)

B8-0196/2019 (S&D)

B8-0197/2019 (PPE)</TablingGroups>


<Titre>a guatemalai emberi jogi helyzetről</Titre>

<DocRef>(2019/2618(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Roberta Metsola, Marijana Petir, Pavel Svoboda, Tunne Kelam, Milan Zver, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Eduard Kukan, Elisabetta Gardini, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Cristian Dan Preda, Patricija Šulin, Tomáš Zdechovský, Adam Szejnfeld, Csaba Sógor, Jarosław Wałęsa, Andrzej Grzyb, Elmar Brok, Ivo Belet, Sandra Kalniete, Dubravka Šuica, Andrey Kovatchev, Francis Zammit Dimech, Seán Kelly, Deirdre Clune, Ivana Maletić, Laima Liucija Andrikienė, László Tőkés, Inese Vaidere, Stanislav Polčák, Jiří Pospíšil</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post, Ramón Jáuregui Atondo</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Charles Tannock, Karol Karski, Ryszard Czarnecki, Ruža Tomašić, Jana Žitňanská</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Beatriz Becerra Basterrechea, Petras Auštrevičius, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Ilhan Kyuchyuk, Valentinas Mazuronis, Louis Michel, Javier Nart, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Carolina Punset, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Robert Rochefort, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Pavel Telička, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Matthijs van Miltenburg, Hilde Vautmans, Mirja Vehkaperä</Depute>

<Commission>{ALDE}az ALDE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Molly Scott Cato</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Xabier Benito Ziluaga, Miguel Urbán Crespo, Marie-Christine Vergiat, Tania González Peñas, Lola Sánchez Caldentey, Luke Ming Flanagan, Dimitrios Papadimoulis</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Isabella Adinolfi, Rolandas Paksas</Depute>

<Commission>{EFDD}az EFDD képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>

MÓDOSÍTÁSOK

Az Európai Parlament állásfoglalása a guatemalai emberi jogi helyzetről

(2019/2618(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Guatemaláról szóló 2007. március 15-i állásfoglalására[1], az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2012. december 11-i állásfoglalására[2], valamint a Guatemaláról, különösen az emberijog-védők helyzetéről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására[3],

 tekintettel Emberi Jogi Albizottságának Mexikóban és Guatemalában tett, 2016. februári látogatására és arról szóló zárójelentésére,

 tekintettel a Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség Guatemalában és Hondurasban tett, 2015. február 16–20-i látogatásáról készült jelentésére,

 tekintettel a Közép-Amerikával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség Guatemalában tett, 2018. október 28. és november 1. közötti látogatására,

 tekintettel a vállalatok harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására[4],

 tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra szóló, Guatemalára vonatkozó többéves indikatív programra és az annak keretében a konfliktusok rendezése, a béke és a biztonság előmozdítására tett kötelezettségvállalására,

 tekintettel a guatemalai igazságszolgáltatás számára nyújtott európai uniós támogatási programokra, különösen a SEJUST-ra,

 tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra és az emberi jogokra vonatkozó uniós stratégiai keretre, amely kötelezettséget vállal az emberijog-védőkkel való együttműködésre,

 tekintettel az Unió 2018. évi, Guatemalára irányuló éves cselekvési programjára, amely Guatemala szomszédsági övezetében a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést, valamint a büntetlenség ellen küzdő guatemalai nemzetközi bizottság (CICIG) megbízatásának meghosszabbítását támogatja,

 tekintettel a CICIG és a Guatemalai Legfelsőbb Bíróság által 2017 augusztusában aláírt tanácsadási megállapodásra,

 tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének 2018. szeptember 2-i nyilatkozatára a guatemalai kormány azon határozatáról, hogy nem újítja meg a CICIG megbízatását,

 tekintettel az erőszakos eltüntetésekkel és nem önkéntes eltűnésekkel foglalkozó ENSZ-munkacsoport elnökének és az igazság, az igazságosság és a kártérítés előmozdításával, valamint a meg nem ismétlődés garanciáival foglalkozó különleges ENSZ-előadónak Guatemala elnökéhez intézett, 2018. április 6-i közös levelére,

 tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2018. szeptember 10-i nyilatkozatára a guatemalai kormány azon határozatáról, hogy nem újítja meg a CICIG megbízatását,

 tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2019. március 6-i nyilatkozatára a fejlesztési célú nem kormányzati szervezetekről szóló guatemalai törvényről,

 tekintettel a Human Rights Watch Guatemaláról szóló legutóbbi jelentésére,

 tekintettel Guatemala alkotmányára,

 tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel Guatemala – nagyrészt a guatemalai főügyészség és az ENSZ-támogatással működő, a büntetlenség ellen küzdő guatemalai nemzetközi bizottság (CICIG) közötti, 2007-ben a szervezett bűnözés kivizsgálása és a jogállamiság megerősítését szolgáló helyi erőfeszítések fokozása céljából indult együttműködésnek köszönhetően – továbbra is ér el eredményeket az emberi jogi és korrupciós ügyekkel kapcsolatos bűnvádi eljárásokban;

B. mivel Guatemalában az elmúlt években megszaporodtak a gazdasági, szociális, kulturális és környezetvédelmi jogokért küzdő jogvédők, szervezetek és közösségek ellen elkövetett gyilkosságok és támadások; mivel a guatemalai emberijog-védők védelmével foglalkozó osztály (UDEFEGUA) jelentése szerint 2018-ban az emberijog-védők és az őslakos népesség, különösen pedig a föld- és területi jogokért küzdők elleni támadások teljes száma 391 volt, ebből 147 a büntetőjog körébe tartozó eset és 26 merénylet, ami 2017-hez képest 136%-os emelkedést jelent;

C. mivel az emberijog-védők magánszereplők és a guatemalai hatóságok részéről is fenyegetésekkel, megfélemlítéssel, megbélyegzéssel, rágalomhadjáratokkal és bírósági eljárásokkal szembesülnek; mivel továbbra is aggodalomra ad okot, hogy visszaélnek a büntetőeljárásokkal az emberijog-védők munkájának akadályozása vagy szankcionálása céljából;

D. mivel az újságírók elleni támadások száma szintén igen aggasztó, 2017-ben ugyanis 93 ilyen támadást, köztük négy gyilkosságot regisztráltak; mivel miután a média egyre inkább néhány társaság kezében összpontosul, a független médiaorgánumok és újságírók továbbra is támadásoknak és fenyegetéseknek vannak kitéve;

E. mivel Guatemalában a nőkkel szembeni erőszak továbbra is súlyos probléma, amit az is bizonyít, hogy a nők erőszakos haláleseteinek száma 8%-kal 662 esetre emelkedett; mivel 2017-ben, a nemzetközi nőnapon 41 lány halt meg azt követően, hogy egy állami fenntartású gyermekotthonban az őrök által elkövetett visszaélések elleni tiltakozás nyomán bezárták őket, és tűz ütött ki; mivel Guatemalában a bűncselekményekkel kapcsolatos büntetlenség aránya 97%;

F. mivel a CICIG a guatemalai kormány felkérésére és az ország nemzeti intézményeivel szorosan együttműködve 2007 óta küzd a korrupció és a büntetlenség ellen a félállami intézmények feltárása és felszámolása érdekében, és hozzájárult az ország igazságszolgáltatási és biztonsági intézményei képességének megerősítéséhez;

G. mivel a CICIG kétéves megbízatásának négyszeri meghosszabbítása után a guatemalai kormány arra kérte az ENSZ főtitkárát, hogy 2009 szeptemberéig ismét újítsa meg a testület megbízatását, a CICIG jelentős hatású vizsgálatai révén tovább erősítve a kormányzást és támogatva a guatemalai jogállamiságot, megszilárdítva azokat az eredményeket, amelyeket a korrupció nagyarányú visszaszorítása és az államhoz kötődő nem állami tevékenységek büntetlensége elleni fellépés (CIACS) terén ért el;

H. mivel 2018 áprilisában a CICIG és a Közügyek Minisztériuma ismertette a kormányon lévő FCN pártnak a választási kampány során nyújtott jogellenes finanszírozással kapcsolatos új vizsgálatok eredményét; mivel 2018 júliusában a Legfelsőbb Bíróság vizsgálatot tervezett lefolytatni Jimmy Morales elnök tevékenységeire vonatkozóan, választási kampányának jogellenes finanszírozása kapcsán;

I. mivel 2018. augusztus végén a guatemalai kormány bejelentette, hogy 2019. szeptemberi hatállyal megszünteti a CICIG megbízatását; mivel röviddel ezt követően a kormány megtiltotta, hogy Iván Velásquez, a CICIG igazgatója visszatérjen az országba, majd visszavonta 11 olyan CICIG-alkalmazott vízumát, akik magas szintű korrupciós eseteket vizsgáltak; mivel 2019 januárjában a kormány egyoldalúan és azonnali hatállyal felmondta az ENSZ-szel a CICIG-ről kötött megállapodást, és felszólította a CICIG-et, hogy hagyja el az országot; mivel Iván Velásquezzel szemben vádakat is felhoztak, és személye folyamatos lejáratókampány tárgya;

J. mivel Guatemala Alkotmánybírósága megtámadta és megsemmisítette ezeket az intézkedéseket; mivel az Alkotmánybíróság egyhangú szavazással arra kötelezte a kormányt, hogy engedélyezze Iván Velásqueznek az országba való belépést; mivel a kormány ezeket az ítéleteket figyelmen kívül hagyta; mivel a Kongresszus jogi eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróság és annak tagjai ellen, ezzel egyértelműen ellentétes a jogállamisággal;

K. mivel a nemzeti megbékélésről szóló törvény módosítására irányuló, 5377. reformtörvény-javaslat, amelyet a Kongresszus a három olvasat közül a másodikban, 2019. március elején elfogadott, az amnesztiát kiterjesztené a hazai biztonsági erők és a kormány nevében eljáró személyek által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ideértve az emberiesség elleni bűncselekményeket, például a kínzást, az erőszakos eltüntetést és a népirtást is; mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága (IACHR) aggodalmát fejezte ki a törvényjavaslat miatt, és kérte, hogy a hatályos törvényt ne módosítsák;

L. mivel az IACHR szerint az 5377. számú reformtörvény-javaslat nem felel meg a Guatemala által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, állítólag sérti a nemzetközi jogot, valamint a guatemalai alkotmány 171. cikkének g) pontját, minthogy valamennyi olyan börtönben lévő személy, akit politikai bűncselekményekben és a fegyveres konfliktus során elkövetett, az emberiesség elleni bűncselekményekben bűnösnek találtak és elítéltek, órákon belül kiszabadulna;

M. mivel a guatemalai lakosságnak rendkívüli mértékű bizonytalanságban kell élnie, és mivel a Nemzeti Polgári Rendőrséget (PNC) az elmúlt években súlyosan meggyengítették; mivel állítások szerint igazságszolgáltatási tisztviselőket, bírákat, ügyészeket és a CICIG-gel együttműködő igazságszolgáltatási szereplőket is megfélemlítenek és megfenyegetnek;

N. mivel továbbra is súlyos aggodalmakra ad okot az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés helyzete, a börtönkörülmények, a rendőrség magatartása és a kínzásokkal kapcsolatos állítások, amely problémákhoz korrupció, összejátszás és büntetlenség is társul;

O. mivel a csökkentett költségvetéssel rendelkező guatemalai emberi jogi ombudsman, a Közügyi Minisztérium és az igazságszolgáltatás jelentős lépéseket tett a büntetlenség ellen és az emberi jogok elismerése érdekében; mivel a guatemalai hatóságok egyértelműen igyekeznek akadályozni a korrupció és a büntetlenség elleni küzdelmet és a jogállamiságot;

P. mivel az UDEFEGUA szerint a támadások áldozatai „többnyire őslakos vezetők, akik a földhöz és területhez való jogot védelmezik”; mivel az ENSZ különleges előadója aggodalmának adott hangot az őslakosok jogait illetően vízerőmű-, bányászati és agráripari projektek kapcsán, amelyek engedélyei és műveletei az őslakos népek jogainak sérelmével jártak; mivel az ENSZ különleges előadója azt is kijelentette, hogy aggodalmakra ad okot, ha az állam és az érintett harmadik felek a közösségek békés tiltakozását a közbiztonságot érintő, bűnügyi konfliktushelyzetként kezeli; mivel Aura Lolita Chávez guatemalai őslakos környezetvédelmi jogvédő, a 2017. évi Szaharov-díj döntőse súlyos támadásokat, halálos fenyegetéseket és rágalmazásokat követően elhagyta hazáját, és amennyiben visszatér, különböző bírósági eljárásokkal kell számolnia;

Q. mivel 2018. október 9-én többek között az Ixquisis Mikrorégió Békés Ellenállása elnevezésű mozgalom tagjait támadták meg a PNC rohamrendőrei, hat tüntetőt megsebesítve;

R. mivel Svédország guatemalai nagykövetét persona non gratának nyilvánították (jóllehet e határozatot az Alkotmánybíróság később megsemmisítette), azért, mert állítólag támogatta a CICIG működését az országban;

S. mivel 2019. június 16-ára és augusztus 11-ére általános választásokat és elnökválasztásokat terveznek Guatemalában;

T. mivel a demokrácia és a jogállamiság fejlődésének és megszilárdulásának, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának az EU külső politikáinak szerves részét kell képeznie, beleértve az Európai Unió és Közép-Amerika országai között 2012-ben kötött társulási megállapodást is; mivel ez a megállapodás egy demokratikus záradékot is tartalmaz, amely a megállapodás lényeges eleme; mivel Guatemala az uniós kétoldalú fejlesztési támogatások harmadik legnagyobb kedvezményezettje Közép-Amerikában, és ezeknek az élelmezésbiztonságot, a konfliktusok rendezését, a békét, a biztonságot és a versenyképességet középpontba állító támogatásoknak az összege a 2014–2020 közötti időszakban eléri a 167 millió EUR-t;

1. mélységes aggodalmát fejezi ki a gyilkosságok és az erőszakos cselekmények számának növekedése, valamint a polgárok, különösen a nők és az emberijog-védők biztonságának hiánya miatt; emlékeztet a független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer fontosságára, valamint arra, hogy véget kell vetni a büntetlenségnek; sajnálja, hogy a guatemalai kormány továbbra is megsérti a jogállamiságot és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét; emlékeztet arra, hogy a liberális demokráciák egyik alapelve a hatalmak szétválasztása és a jogállamiság tiszteletben tartása;

2. felhívja a guatemalai hatóságokat, hogy szüntessék be a guatemalai társadalom, és különösen az emberi jogi szervezetek elleni megfélemlítés minden formáját, tartsák tiszteletben az alkotmányos rendet és garantálják valamennyi guatemalai állampolgár alapvető jogait; hangsúlyozza, hogy egy élénk civil társadalom elengedhetetlen ahhoz, hogy az állam minden szinten elszámoltathatóbb, érzékenyebb, befogadóbb és hatékonyabb legyen, ennélfogva pedig nagyobb legitimitással rendelkezzen; kitart amellett, hogy támogatni és erősíteni kell a guatemalai alkotmányos demokráciát és az emberi jogokat védelmező intézményeket; emlékeztet arra, hogy alapvető fontosságú a független igazságszolgáltatás garantálása és függetlenségének tiszteletben tartása, valamint a pártatlan jogrendszer biztosítása; hangsúlyozza, hogy ezek kulcsfontosságúak a korrupció és a büntetlenség elleni küzdelem megerősítéséhez; úgy véli, hogy az igazságszolgáltatási tisztviselőkkel, bírákkal és ügyészekkel szembeni megfélemlítéssel és fenyegetésekkel kapcsolatos állításoknak azonnali lépésekhez kell vezetniük az ország igazságügyi intézményeinek és azok képviselőinek védelme érdekében; sürgeti a guatemalai végrehajtó hatalmat, hogy haladéktalanul biztosítsa az igazságszolgáltatás függetlenségét és garantálja a sajtó és a média szabadságát;

3. abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy a CICIG alapvető szerepet játszott Guatemalában, és hogy a büntetlenség és a korrupció elleni küzdelemben, valamint a guatemalai intézmények által lefolytatandó perekhez szükséges vizsgálatok előkészítésében végzett munkája elengedhetetlen a jogállamiság fenntartásához; mélységes aggodalmát fejezi ki a CICIG jelenlegi helyzetével kapcsolatban, és kéri a guatemalai kormányt, hogy vessen véget a CICIG és annak nemzeti és nemzetközi személyzete elleni valamennyi jogellenes támadásnak;

4. ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság 2018. szeptemberi végrehajtási határozatát arról, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszközből további 5 millió euróval támogatja a CICIG kibővített megbízatását a 2018. évi guatemalai cselekvési program érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen folyósítsa a megállapodás szerinti 5 millió eurót, és folytassa a CICIG összes jóváhagyott programját; kéri a Bizottságot, hogy álljon készen a CICIG-gel való együttműködés folytatására és annak finanszírozására 2019 szeptembere után is, és támogassa aktívan ezt a hosszabbítást;

5. meggyőződése, hogy a nemzeti megbékélésről szóló törvény javasolt módosítása súlyos fenyegetést jelent a guatemalai jogállamiságra nézve, és komolyan veszélyeztetné a nemzeti bíróságok büntetlenség elleni küzdelmében elért jelentős eredményeket; osztja az ENSZ főbiztosának azon nézetét, miszerint az emberi jogok megsértői, az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői és a háborús bűnösök törvény által előírt amnesztiája még több erőszakot fog táplálni az országban; megjegyzi, hogy az ilyen intézkedés magában foglalhatja a szabadon bocsátott rabok általi megtorlást, ami társadalmi destabilizációhoz vezethet; ezért nyomatékosan felszólítja a guatemalai Kongresszust, hogy ne fogadja el a törvényt;

6. kéri egy független tanulmány elkészítését az ENSZ égisze alatt, amelynek tükröznie kell a CICIG guatemalai igazságszolgáltatási rendszerre kifejtett végső hatását és az ország politikai stabilitásához való hozzájárulását, valamint a CICIG és a Legfelsőbb Választási Bíróság közötti megállapodás eredményét;

7. aggodalmának ad hangot a fejlesztési célú nem kormányzati szervezetekről szóló törvényjavaslat miatt; kéri a guatemalai kongresszust, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által nyújtott technikai tanácsadással összhangban ne fogadja el ezt a törvényt, amely – elfogadása esetén – csorbíthatja a véleménynyilvánítás szabadságát és a nem kormányzati szervezetek gyülekezési szabadságát, korlátozhatja a finanszírozáshoz való hozzáférésüket és szűkítheti azok meghatározását, ezáltal szűkítve hatáskörüket és akadályozva tevékenységeiket, valamint megnyithatja az utat önkényes betiltásuk előtt; emlékezteti Guatemala hatóságait és intézményeit arra, hogy biztonságos és kedvező környezetet kell kialakítani és fenntartani ahhoz, hogy a nem kormányzati szervezetek szabadon kifejezhessék véleményüket, és munkájuk a társadalom egészének javát szolgálhassa;

8. aggodalmát fejezi ki a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló konzultációk hiányával kapcsolatban tett panaszok miatt (169. sz. ILO-egyezmény); emlékeztet az ENSZ különleges előadójának azon ajánlására, hogy az őslakos népek jogait teljes mértékben tiszteletben kell tartani a nemzetközi normákkal összhangban, amelyek magukban foglalják a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló konzultáció jogát; emlékeztet arra, hogy a nemzeti és nemzetközi vállalatokat közvetlenül kötik az emberi jogokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatos szerződések és egyéb nemzeti és nemzetközi szabályok az értékláncok teljes hosszában, és amennyiben megállapítást nyer, hogy a vállalatok kárt okoztak, vagy hozzájárultak a károkozáshoz, hatékony jogorvoslati eljárásokat kell biztosítaniuk az érintett személyek és közösségek számára; megjegyzi, hogy ez magában foglalja a visszaszolgáltatást, a kártérítést, a helyreállítást és a meg nem ismétlődés garanciáit; emlékeztet arra, hogy a kormányok feladata az emberi jogok védelme és az e jogokat megsértők bíróság elé állítása;

9. megismétli az emberijog-védők, különösen a női emberijog-védők védelmére vonatkozó kérését; üdvözli és támogatja az európai nagykövetségek és az EU guatemalai küldöttsége által eddig tett lépéseket; kéri, hogy az Európai Unió tartsa fenn, és szükség esetén gyorsítsa fel a nemzeti és nemzetközi szervezetek Guatemalában végzett munkájának támogatására irányuló projekteket;

10. kitart amellett, hogy a guatemalai hatóságoknak ki kell nyilvánítaniuk Lolita Chávez (a Szaharov-díj döntőse) jogi és fizikai biztonságát, és azt biztosítaniuk kell, amennyiben úgy dönt, hogy visszatér hazájába;

11. nyomatékosan kéri, hogy a guatemalai választásokra békés és átlátható módon kerüljön sor, és hogy valamennyi jelölt számára garantálják a biztonságot; hangsúlyozza, hogy a Legfelsőbb Választási Bíróságnak függetlenül, az állami intézmények és szereplők beavatkozástól függetlenül kell eljárnia; felajánlja, hogy európai uniós választási szakértői bizottságot küld az országba;

12. fájlalja, hogy több mint 20 év után a guatemalai békemegállapodásokat még nem hajtották végre, és fennáll a veszélye annak, hogy felmondják azokat; határozottan arra bátorít valamennyi nemzeti és nemzetközi szereplőt, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a megállapodások teljes körű végrehajtásának felgyorsítása érdekében; felhívja a guatemalai kormányt, hogy e célból biztosítsa a PNC és más intézmények – például a CONRED vagy a katasztrófakezelés nemzeti koordinátora – demokratikus és politikai ellenőrzését és professzionalizálását, annak érdekében, hogy megakadályozza militarizálódásukat és a humanitárius források hadseregen való átáramoltatását, mivel ez nem áll összhangban a békemegállapodások céljaival;

13. emlékezteti a guatemalai kormányt arra, hogy az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás alapvető fontosságú elemét képezi az emberi jogi záradék, és hogy az egyezmény megsértése esetén a tagság felfüggeszthető; felszólítja az Európai Uniót és tagállamait, hogy alkalmazzák a társulási megállapodásban, a politikai párbeszédben és az együttműködési megállapodásban meghatározott mechanizmusokat, határozottan ösztönözve Guatemalát arra, hogy ambiciózus emberi jogi menetrendet hajtson végre és folytassa a büntetlenség elleni küzdelmet;

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Guatemalai Köztársaság kormányának és parlamentjének, a büntetlenség ellen küzdő guatemalai nemzetközi bizottságnak (CICIG), a Közép-amerikai Gazdasági Integráció titkárának (SIECA), a Közép-amerikai Parlamentnek, valamint az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek.

[1] HL C 301 E., 2007.12.13., 257. o.

[2] HL C 434., 2015.12.23., 181. o.

[3] HL C 252., 2018.7.18., 196. o.

[4] HL C 215., 2018.6.19., 125. o.

Utolsó frissítés: 2019. március 13.Jogi nyilatkozat