Eljárás : 2019/2610(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : RC-B8-0204/2019

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0204/2019

Viták :

PV 14/03/2019 - 8.1
CRE 14/03/2019 - 8.1

Szavazatok :

PV 14/03/2019 - 11.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0203

<Date>{13/03/2019}13.3.2019</Date>
<RepeatBlock-NoDocSe> <NoDocSe>B8-0204/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0205/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0206/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0207/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0208/2019</NoDocSe> }
 <NoDocSe>B8-0209/2019</NoDocSe></RepeatBlock-NoDocSe> } RC1
PDF 167kWORD 54k

<TitreType>KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY</TitreType>

<TitreRecueil>az eljárási szabályzat 135. cikkének (5) bekezdése és 123. cikkének (4) bekezdése alapján</TitreRecueil>


<Replacing>amely a következő állásfoglalási indítványok helyébe lép:</Replacing>

<TablingGroups>B8-0204/2019 (Verts/ALE)

B8-0205/2019 (ECR)

B8-0206/2019 (GUE/NGL)

B8-0207/2019 (ALDE)

B8-0208/2019 (S&D)

B8-0209/2019 (PPE)</TablingGroups>


<Titre>a kazahsztáni emberi jogi helyzetről</Titre>

<DocRef>(2019/2610(RSP))</DocRef>


<RepeatBlock-By><Depute>Roberta Metsola, Jaromír Štětina, Tunne Kelam, Milan Zver, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Eduard Kukan, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Elisabetta Gardini, Cristian Dan Preda, Patricija Šulin, Tomáš Zdechovský, Csaba Sógor, Jarosław Wałęsa, Andrzej Grzyb, Michael Gahler, Elmar Brok, Sandra Kalniete, Dubravka Šuica, Andrey Kovatchev, Francis Zammit Dimech, Seán Kelly, Ivana Maletić, Deirdre Clune, Laima Liucija Andrikienė, László Tőkés, Jiří Pospíšil, Stanislav Polčák, Adam Szejnfeld</Depute>

<Commission>{PPE}a PPE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Elena Valenciano, Victor Boştinaru, Soraya Post, Ana Gomes</Depute>

<Commission>{S&D}az S&D képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Charles Tannock, Monica Macovei</Depute>

<Commission>{ECR}az ECR képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Wolf Klinz, Petras Auštrevičius, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Marian Harkin, Ivan Jakovčić, Ilhan Kyuchyuk, Valentinas Mazuronis, Louis Michel, Javier Nart, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Carolina Punset, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Robert Rochefort, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Pavel Telička, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Matthijs van Miltenburg, Hilde Vautmans, Mirja Vehkaperä</Depute>

<Commission>{ALDE}az ALDE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Barbara Lochbihler, Heidi Hautala</Depute>

<Commission>{Verts/ALE}a Verts/ALE képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Helmut Scholz, Marie-Christine Vergiat, Luke Ming Flanagan</Depute>

<Commission>{GUE/NGL}a GUE/NGL képviselőcsoport nevében</Commission>

<Depute>Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Isabella Adinolfi</Depute>

<Commission>{EFDD}az EFDD képviselőcsoport nevében</Commission>

</RepeatBlock-By>


Az Európai Parlament állásfoglalása a kazahsztáni emberi jogi helyzetről

(2019/2610(RSP))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló 2017. december 12-i állásfoglalására[1], valamint a véleménynyilvánítás szabadságának kazahsztáni helyzetéről szóló 2016. március 10-i állásfoglalására[2], –  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről szóló 2017. december 12-i jogalkotási állásfoglalási indítványára[3],

 tekintettel a Kazahsztánról szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a 2013. április 18-i[4], a 2012. március 15-i[5] és a „Jevgenyij Zsovtisz ügyéről Kazahsztánban” című, 2009. szeptember 17-i állásfoglalást[6],

 tekintettel a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra, amelyet 2015. december 21-én írtak alá Astanában,

 tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának állapotáról szóló, 2011. december 15-i állásfoglalására[7] és az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról és felülvizsgálatáról szóló, 2016. április 13-i állásfoglalására[8],

 tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2015. június 22-i és 2017. június 19-i tanácsi következtetésekre,

 tekintettel az EU és Kazahsztán közötti éves emberi jogi párbeszédre,

 tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A. mivel 2015. december 21-én az Európai Unió és Kazahsztán megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá, melynek célja, hogy átfogó keretet biztosítson a politikai párbeszéd és együttműködés számára a bel- és igazságügy területén, valamint és számos egyéb területen; mivel ez a megállapodás határozott hangsúlyt fektet a demokráciára és a jogállamiságra, az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra, a piacgazdaság elveire és a fenntartható fejlődésre, valamint a civil társadalommal folytatott együttműködésre, többek között a civil társadalom közpolitikai döntéshozatalba történő bevonására;

B. mivel Kazahsztán 2012 márciusában csatlakozott a Jog a Demokráciáért Európai Bizottsághoz (Velencei Bizottság);

C. mivel úgy tűnik, hogy a kazah kormány nem tett semmilyen lépést a büntető törvénykönyv 174. cikkének tágan megfogalmazott rendelkezéseinek felülvizsgálatára, amelyek megtiltják a szociális, nemzeti és más ellentétek „szítását”, valamint 274. cikkének felülvizsgálatára, amely tiltja „olyan információk terjesztését, amelyekről tudott, hogy hamisak”, hanem továbbra is ezeket a rendelkezéseket használja fel a civil társadalom aktivistái és az újságírók elleni vádemelések és szabadságvesztések alapjául;

D. mivel a politikai foglyok száma Kazahsztánban megemelkedett; mivel 2016-ban Kazahsztán különböző régióiban a tartományi kódex megváltoztatása elleni békés felvonulásokra került sor, amelyek során több mint 1 000 résztvevőt (köztük 55 újságírót) vettek őrizetbe, akik közül több mint 30 személyt tartóztattak le; mivel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja megállapította a fogva tartások önkényes jellegét, a tisztességes eljárás hiányát és néhány esetben a jogok súlyos megsértését;  mivel Maks Bokayev civil társadalmi aktivista börtönbüntetését tölti e békés tömeggyűlésen való legitim részvétele miatt;

E. mivel a kazah kormány együttműködött a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) magas szintű küldöttségével, és kötelezettséget vállalt arra, hogy az ILO aggodalmaira válaszul ütemtervet hajt végre, azonban nem tett érdemi lépéseket az ütemterv rendelkezéseinek végrehajtása érdekében, például a szakszervezeti törvény módosításának vonatkozásában;  mivel hasonlóképpen nem hajtotta végre az ILO normák alkalmazásával foglalkozó bizottságának korábbi, a szakszervezeti törvénynek és a munka törvénykönyvének felülvizsgálatára, valamint arra vonatkozó ajánlásait, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a Kazahsztáni Független Szakszervezetek Szövetsége (CITUK) és annak tagszervezetei teljes körűen gyakorolhassák szakszervezeti jogaikat;

F. mivel Nurbek Kusakbajev és Amin Eleuzinov szakszervezeti képviselőket 2018 májusában feltételesen szabadságra bocsátották, ám továbbra is el vannak tiltva a szakszervezeti tevékenységek gyakorlásától; mivel Larisa Kharkova aktivista hasonló korlátozásokkal és folyamatos bírósági zaklatással szembesül, és Erlan Baltabay, a Stymkent szakszervezet aktivistája ellen bűnügyi nyomozást folytatnak megkérdőjelezhető vádak alapján;

G. mivel a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó új jogi szabályozás szűkítette a civil társadalmi szervezetekre vonatkozó számviteli szabályokat; mivel az emberi jogi szervezetekre a nemzetközi adományozóktól kapott támogatásokkal kapcsolatban adónyomást gyakorolnak;

H. mivel a vallás és a meggyőződés szabadságát súlyosan aláásták; mivel a hatóságok a vallási meggyőződéseket ürügyként használják az önkényes fogva tartásokhoz; mivel Saken Tulbajevet „vallási gyűlölet szításának” vádjával bebörtönözték;

I. mivel 2018. március 13-án a hatóságok betiltották a „Kazahsztán demokratikus választása” (DCK) elnevezésű békés ellenzéki mozgalmat, és mivel több mint 500 személy különböző formában támogatásáról biztosította a DCK-t; mivel Almat Zhumagulov civil aktivista és Kenzhebek Abishev költő a kazah hatóságok által a DCK ellen folytatott harc áldozatául esett, és őket 8, illetve 7 év börtönbüntetésre ítélték;  mivel Ablovas Dzhumayevet 3 év, Aset Abishevet pedig 4 év börtönbüntetésre ítélték, amiért az interneten bírálták a hatóságokat és támogatták a DCK-t;

J. mivel bár az egyesülés szabadságához fűződő jogot a kazah alkotmány védi, az az országban nagyrészt korlátozott, és a közjogi társulásra vonatkozó törvény továbbra is előírja az egyesületek számára az igazságügyi minisztériumnál történő regisztrációt; mivel e törvény 2015 decemberében végrehajtott módosításai nehézkes jelentéstételi kötelezettségeket és a finanszírozás kormány által kijelölt szerven keresztül történő állami szabályozását írták elő; mivel a nem regisztrált szervezetek tevékenységeiben részt vevő személyek közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókkal szembesülhetnek;

K. mivel a civil társadalmi és emberi jogi aktivisták tevékenységeik során továbbra is megtorlással és korlátozásokkal szembesülnek, mint például Elena Semenova, aki utazási tilalom alatt van „tudottan hamis információk terjesztése” miatt, és Ardak Ashim a Stymkent szakszervezet aktivistája, akit „ellentétek szításával” vádoltak meg és pszichiátriai kényszerfogvatartásra kényszerítenek, amiért kritikus észrevételeket posztolt a közösségi médián; mivel 2018. május 10-én az Európai Parlament küldöttségének Kazahsztánban tett látogatása során a rendőrség túlzott erőszakot alkalmazott a békés tüntetők ellen, akik az Európai Parlament képviselőivel próbáltak találkozni; mivel a rendőrség több mint 150 személyt letartóztatott és több mint 30 tüntetőt bírósági eljárás nélküli fogva tartásba vett; mivel 2018. szeptember 17-én és 18-án a kazah rendőrség számos tüntetőt letartóztatott, akik az Európai Parlament küldöttségének tagjaival próbáltak találkozni;

L. mivel a média- és tájékoztatási törvény új megszorító módosításai 2018 áprilisában léptek hatályba, mivel a közösségi médiával kapcsolatos információkat továbbra is blokkolják, és mivel a Forbes Kazakhstan és a Ratel.kz ellen bűnügyi nyomozást folytatnak „tudottan hamis információk terjesztése” miatt; mivel a közösségi hálózatok használatát a hatóságok ellenőrzik és korlátozzák; mivel blogírókat és közösségihálózat-felhasználókat – többek között Ruslan Ginatullint, Igor Chupinát és Igor Sychevet – börtönbüntetésre ítéltek;  mivel Muratbek Tungishbayev blogírót a törvény súlyos megsértésével Kirgizisztán kiadta Kazahsztánnak, ahol bántalmazásnak volt kitéve;

M. mivel a foglyok és a gyanúsítottak megkínzása és bántalmazása jellemzően büntetlenül marad annak ellenére, hogy a kormány elkötelezte magát a kínzással szembeni zéró tolerancia mellett; mivel a hatóságok nem tudták hitelt érdemlően kivizsgálni az olajágazat hosszan tartó 2011-es zsanaozeni sztrájkja során elkövetett kínzásokra vonatkozó állításokat;

N. mivel az almatyi ügyészség nem talált hiteles bizonyítékot az arra vonatkozó állítások alátámasztására, hogy Iszkander Jerimbetov üzletembert – akit 2018 októberében hét év börtönbüntetésre ítéltek nagy léptékű csalás miatt – megkínozták;  mivel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja miután 2018-ban arra a következtetésre jutott, hogy Jerimbetov letartóztatása és fogva tartása önkényes, felszólított szabadon bocsátására, és aggodalmának adott hangot az előzetes fogva tartása során elkövetett állítólagos kínzások miatt;

O. mivel a nők elleni erőszak magas szintje és a hagyományos patriarchális normák és sztereotípiák jelentősen akadályozzák a nemek közötti egyenlőséget Kazahsztánban; mivel a nem kormányzati szervezetek szerint alacsony a nők elleni erőszak bejelentési aránya, és alacsony a nők ellen elkövetett erőszak és szexuális zaklatás eseteinek kivizsgálási aránya;

P. mivel Kazahsztánban az LMBTI-személyek jogi kihívásokkal és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek; mivel Kazahsztánban mind a férfiak, mind a nők tekintetében legális az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat, ugyanakkor az azonos nemű párok, illetve az azonos nemű párok vezette háztartások nem jogosultak az ellenkező nemű párokat megillető jogi védelemre;

Q. mivel a World Democracy Index (a világ demokráciaindexe) Kazahsztánt 167 ország közül a 135. helyre sorolja, ezért az ország tekintélyuralmi rendszernek minősül;

1. sürgeti Kazahsztánt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, és tartsa tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat; felszólítja a kazah hatóságokat, hogy vessenek véget az emberi jogi visszaéléseknek és a politikai elnyomás valamennyi formájának, a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás 1., 4., 5. és 235. cikkében foglalt elveknek megfelelően;

2. hangsúlyozza, hogy az EU és Kazahsztán közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok javításának az egyetemes értékek − különösen a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása − iránti közös elkötelezettségen kell alapulnia; elvárja, hogy az MPEM előmozdítsa a jogállamiság és minden polgár demokratikus részvételének megerősítését, a politikai színtér sokféleségét, az igazságszolgáltatás jobb működését, függetlenségét és pártatlanságát, a kormány fokozott átláthatóságát és elszámoltathatóságát és a munkaügyi törvények javítását;

3. üdvözli a következő politikai foglyok szabadon bocsátását: Vlagyimir Kozlov, Gjuzjal Bajdalinova, Szejtkazi Matajev, Edige Batyrov, Jerzsan Orazalinov, Szajat Ibrajev, Aszet Matajev, Zinaida Muhortova, Talgat Ajan és a zsanaozeni olajipari munkások, valamint Amin Eleuzinov és Nurbek Kusakbajev szakszervezeti képviselők, akiknek szabadságára korlátozó intézkedések vonatkoznak, üdvözli a döntést, hogy Ardak Asimet kiengedik a pszichiátriai klinikáról; elítéli a pszichiátriai kezelés büntetésként alkalmazott kegyetlen intézkedését, és felszólít az Asummal szemben alkalmazott kötelező ambuláns pszichiátriai kezelés, valamint a Natalia Ulaszik aktivistával szembeni valamennyi kötelező orvosi intézkedés visszavonására;

4. felszólít a jelenleg börtönben lévő összes aktivista és politikai fogoly – különösen Muktár Dzsakisev, Maksz Bokajev, Iszkander Jerimbetov, Aron Atabek, Szanat Bukenov és Mahambet Abzsan és Szaken Tulbajev – teljes körű rehabilitációjára és azonnali szabadon bocsátására, valamint a mások szabad mozgására vonatkozó korlátozások feloldására;

5. sürgeti a kazah kormányt, hogy úgy módosítsa a büntető törvénykönyv 174. cikkét, amely tiltja „a társadalmi, nemzeti, nemzetségi, faji, osztálybeli vagy vallási ellentétek szítását”, hogy a rendelkezéseket leszűkíti az emberi jogi normákat sértő önkényes büntetőeljárások megelőzésére, valamint módosítsa a 274. cikket is, amely tiltja a „tudottan hamis információk terjesztését” , valamint hogy bocsássa szabadon az e cikkek alapján jelenleg fogva tartott aktivistákat, újságírókat és kritikát megfogalmazó más személyeket;

6. sürgeti a kazah kormányt, hogy vessen véget a független szakszervezetek elnyomásának, oldja fel a tevékenységükre vonatkozó korlátozásokat, hagyjon fel a szakszervezeti vezetők politikai indíttatású büntetőjogi üldözésével, és érvénytelenítse a Larissa Harkovával, Nurbek Kusakbajevvel és az Amin Eleusinovval szemben hozott elmarasztaló ítéleteket, és tegye lehetővé számukra, hogy beavatkozás vagy zaklatás nélkül folytathassák szakszervezeti tevékenységüket; sürgeti továbbá a kormányt, hogy foglalkozzon az Erlan Baltabaj ellen indított bűnügyi nyomozással kapcsolatos európai parlamenti aggályokkal, és vizsgálja felül a 2014. évi szakszervezeti törvényt és a 2015. évi munka törvénykönyvét annak érdekében, hogy összhangba hozza azokat az ILO normáival;

7. sürgeti a kazah kormányt, hogy hajtsa végre a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó ajánlásait, továbbá vizsgálja felül a közjogi társulásra vonatkozó törvényt és a finanszírozáshoz való hozzáférés feltételeit;

8. sürgeti a kazah kormányt, hogy vessen véget az emberi jogi aktivistákkal, a civil társadalmi szervezetekkel és a politikai ellenzéki mozgalmakkal – többek között a DVK (Kazahsztán Demokratikus Választása) tényleges vagy vélt támogatóival – szembeni önkényes fogva tartás, megtorlás és zaklatás valamennyi formájának;

9. sürgeti a kazah kormányt, hogy vizsgálja felül az idén hatályba lépett média- és tájékoztatási törvény módosításait, vezessen be moratóriumot a rágalmazásra vonatkozóan, tegye meg a szükséges lépéseket az új büntető törvénykönyv rágalmazásra vonatkozó cikkeinek hatályon kívül helyezésére, állapítsa meg a polgári becsületsértési ügyekben hozott ítéletek felső határát, vessen véget a kormányt bíráló újságírókkal szembeni zaklatásnak és megtorlásoknak, és hagyjon fel az online és offline információkhoz való hozzáférés akadályozásával;

10. felszólít az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának, az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának és az ENSZ kínzás elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadója közleményeinek nyomon követésére; felszólít a kínzás áldozatainak védelmére, arra, hogy biztosítsák számukra a megfelelő orvosi ellátást, valamint a kínzás eseteit vizsgálják ki megfelelően; szorgalmazza, hogy vessenek véget az Interpol kiadatási eljárásaival való visszaélésnek, valamint a politikai ellenzék zaklatásának; sürgeti a kazah kormányt, hogy tegyen eleget a kínzással szembeni zéró toleranciára vonatkozó vállalásainak, és biztosítsa, hogy a kínzásokra vonatkozó állításokat – beleértve a zsanaozeni események keretében történteket – teljes mértékben kivizsgálják; sürgeti a kormányt, hogy az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja következtetéseinek fényében vizsgálja felül Iszkander Jerimbetov ügyét, és biztosítsa, hogy megfelelően kivizsgálják a kínzásokra vonatkozó állításokat;

11. rámutat Kazahsztán etnikai és vallási sokszínűségére, és hangsúlyozza a kisebbségek és a kisebbségi jogok védelmének szükségességét, különösen, ami a nyelvhasználatot, a vallás vagy meggyőződés szabadságát, a megkülönböztetésmentességet és az esélyegyenlőséget illeti; üdvözli Kazahsztán különböző közösségeinek békés egymás mellett élését; sürgeti Kazahsztánt, hogy hagyjon fel az embereknek a lelkiismereti és vallásszabadság jogszerű gyakorlása miatti üldözésével; követeli a meggyőződésük miatt elítélt személyek azonnali szabadon bocsátását;

12. felszólítja a hatóságokat, hogy küzdjenek a nőkkel szembeni erőszak minden formája ellen; felhív továbbá olyan hatékony és hozzáférhető jelentéstételi csatornák és védelmi intézkedések biztosítására, amelyek érzékenyek az áldozatok szükségleteire és a titoktartásra; sürgeti a büntetlenség megszüntetését és az elkövetőkkel szembeni megfelelő büntetőjogi szankciók biztosítását;

13. kitart amellett, hogy az LMBTI-közösség jogait teljes mértékben tiszteletben tartsák; felszólítja a kazah kormányt, hogy garantálja, hogy az LMBTI-közösség nem fog semmilyen megkülönböztetéssel szembesülni;

14. felszólítja Kazahsztánt, hogy teljes körűen hajtsa végre a 2016. március 20-i választások kapcsán az EBESZ és Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala nemzetközi megfigyelő missziója által tett ajánlásokat, amelyek szerint az országnak még mindig sok a teendője a demokratikus választásokra vonatkozó EBESZ-kötelezettségvállalások teljesítése terén; sürgeti a kazah hatóságokat, hogy ne korlátozzák a független jelöltek tevékenységét; továbbá felszólít a polgárok választójogának tiszteletben tartására;

15. ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU és az EBESZ együttműködjön a demokratikus kormányzás helyes gyakorlatainak javításában az országban, különösen az emberi jogok és a jogállamiság területén; ezért sürgeti a kazah hatóságokat, hogy terjesszék ki az EBESZ megbízatását az országban, és különösen azt, hogy állítsák vissza az EBESZ Asztanában betöltött megbízatását, mivel ez fontos feltétele az EU és Kazahsztán közötti további együttműködésnek;

16. felkéri az EU-t, és különösen az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy szorosan kísérjék figyelemmel a kazahsztáni fejleményeket, szükség esetén tájékoztassák aggályaikról a kazah hatóságokat, ajánlják fel segítségüket, és rendszeresen tegyenek jelentést a Parlamentnek; kéri az EU asztanai delegációját, hogy továbbra is játsszon aktív szerepet a helyzet nyomon követésében, és az összes vonatkozó kétoldalú megbeszélésen vesse fel a véleménynyilvánítás szabadságának kérdését; sürgeti az EKSZ-t, hogy proaktív módon vegyen részt a bírósági tárgyalásokat megfigyelő küldöttségekben annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje a politikai szempontból érzékeny tárgyalásokat és a politikai indíttatású büntetőeljárásokat, és ellenőrizze, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog mindenkire vonatkozik-e;

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU közép-ázsiai különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Kazahsztán kormányának és parlamentjének.

[1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0485.

[2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0083.

[3] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0484.

[4] HL C 45., 2016.2.5., 85. o.

[5] HL C 251. E, 2013.8.31., 93. o.

[6] HL C 224. E, 2010.8.19., 30. o.

[7] HL C 168. E, 2013.6.14., 91. o.

[8] HL C 58., 2018.2.15., 119. o.

Utolsó frissítés: 2019. március 13.Jogi nyilatkozat